Világosság, 1950. július-szeptember (6. évfolyam, 150-228. szám)
1950-07-02 / 151. szám
Erények és hibák a Közgazdasági Egyetem építkezésén Dimitrov elvtársról, a munkásmozgalom halhatatlan alakjáról elnevezett téren, a Duna partján kap új, méltó hajlékot a Közgazdaságtudományi Egyetem. Ma még — igaz, épületállványok között — a régi vámház éktelenül romos épülete látszik ezen a helyen. 1951 szeptemberében azonban már átadják rendeltetésének az új egyetemet. Magát a vámházat műemléknek nyilvánították, azépület előtt kőfaragók népes csoportja tevékenykedik, hogy a párkányokat, ablakszegélyeket, szobrokat eredeti formájukban állítsák vissza. A külalak megóvása mellett azonban, belül gyökeresen átalakítják az épületet. Eltűnnek az ijesztően szűk szobák, kacskaringós lépcsőházak. A marxista-leninista közgazdaságtudomány művelőit már nagy, tágas tantermek, frisslevegőjű tanulószobák fogadják. Két ütemben épül az egyetem. Ez év szeptemberéig elkészül egy 800 személy befogadására alkalmas tanterem, egy 2200 olvasót befogadó könyvtár, több tanári szoba és a pince. 1950 szeptemberétől 1951 szeptemberéig felépül a tanteremnek is megfelelő hatalmas aula, egy 6—700 hallgató befogadására alkalmas tanterem, a hátralévő tanári és tanulószobák, a napközi, a konyha... Persze mindez csak akkor, ha az építkezés tervszerűen, zökkenőmentesen halad. Tavasszal még komoly bajok voltak ezen a téren, de ma már el lehet mondani, hogy az építkezés szépen fejlődik s talán elkészül még a kitűzött idő előtt. Sok súlyos kritikát kapott az építkezés, mert nem voltak tervek (vagy rosszak voltak, amiből még több baj lett), alig volt munkaverseny, még kevésbbé volt munkafegyelem és az önköltség ezek után természetesen emelkedett. Utóbbihoz hozzájárult több szervezett bércsaló banda is, amely amellett, hogy becsapta, megkárosította a dolgozókat, még ünnepeltette is magát. Azóta megváltozott a helyzet... A Világosság négy munkatársa felkereste az építkezést és a következőket tapasztalta: A pártvezetőség most az új titkár, Cser elvtárs vezetésével nagy lendülettel kezdett hozzá a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásához. Mert ha sokat is javult a munka, még nagy számmal vannak hiányosságok. Kisebb önelégültséget is tapasztaltunk a vezetőségben, olyasfajta véleményt, hogy most már tudatosították a Párt ittlétét, vezetését — tehát a dolgok egészen könnyen mennek majd. Pedig a feladatok nagyok és nehezek. De ha a pártvezetőség még szorosabbra fűzi kapcsolatát a dolgozókkal, a pártonkívüliekkel is, nem is lesz olyan nehéz a többi feladat megoldása. SOKAT FEJLŐDÖTT A VERSENY, CSAK NEM NYILVÁNOS A tervek megvannak, jók is, a tervváltoztatások sem fenyegetik már az építőket. A részlettervek azonban etött még mindig késve jönnek (legutóbb a gépészeti osztály küzdött tervhiánnyal) és kisebb zavarokat okoznak. A tervfelbontás is javarészt jól halad. A munkautalványok alapján a dolgozók általában ki tudják számítani jóelőre, hogy mennyit kapnak munkájukért. A hiba csak ott van, hogy az építkezés sajátosátalakítási munkálatai miatt néha csak 2-3 napra tudják kiadni a munkát, ilyenkor nem munkautalványt adnak, hanem munkajegyet, utóbbin nincs feltüntetve a kiadott, munka forintértéke, ami — tudjuk — nem segít, hanem, fékezi a versenyt. A munkaversenyek május elseje flett lendültek fel és szép eredményeket hoztak. Az építkezés versenyszerződést kötött a Váci-úton a Sztálin-hídnál épülő kultúrház dolgozóival. A versenynek ugyan nyilvánossága nincs, a „hivatalos“ kiértékelés sem történt meg, mégis hozott eredményt az anyagtakarékosságot illetően. Kitalálták a „magasított“ talicskát, hogy kevesebb malter hulljon el és egy új dúcolási eljárással 240 köbméter fát takarítottak meg. Most töltik ki a dolgozók egyre nagyobb számban a Rákosi elvtárs arcképével ellátott munkaversenylapokat. Komoly felajánlások vannak ezen úgy a százalékot, mint a minőségjavítást, az anyagtakarékosságot illetően. Az egyéni munkaversenyeknek is nagy hiányosságuk azonban, hogy nincsenek semngen formában közhírré téve. Pedig van az építkezésnek olyan említésre méltó, ügyes kezdeményezése, mint az öttözők asztalain elhelyezett kis faliújságok. Ezeken a fényképtartóra emlékeztető kis állványokon repkednek a „villámok“, a mozgósító erejű jelszavak, mint amilyenek a tájakon is láthatók, például: ,,Pártunk vezetésével, 1 százalékos önköltségcsökkentéssel 3000 darab kétszobás összkomfortos munkáslakást építhetünk." De ezeket az ügyes „faliújságokat“ sem használták "fel a munkaversenyek eredményeinek közhírré tételére, nem beszélve más szükséges módozatokról. A munkafegyelem terén beállott örvendetes változást illetően feljegyzik, hogy három hete nem maradt el senki a munkáról engedély nélkül, s csak nagyritkán fordulnak elő 2—3 perces késések. A bércsalások leggyakoribb fajtája az volt, hogy egy-egy munkát kétszer fizettettek meg, amit a munkavezetők hanyagsága, vagy bűnpártolása tett lehetővé. Most a munkavezetőket is ellenőrzik, ezenfelül a legádázabb, szervezett bércsalókat kiseperték és azóta ezek sem növelik az önköltséget. A PÁRTSZERVEZET VEZET, SEGÍT A pártélet a vezetőségválasztás után kezdett fellendülni, amikor a Párt tíz kádert küldött ide, hogy erősítse a Dimitrov-téri építkezést. Közülük két elvtárs került a vezetőségbe. Addig nem is igen lehetett pártéletről beszélni. • A dolgozók jórésze nem is tudta, hogy az építkezésnek pártszervezete van. Több mint 300 dolgozóból mindössze 15 volt a párttag, volt ezenkívül 17 tagjelölt, de ezek túlnyomó részét nem itt vették fel, mert tagjelöltfelvétel alig történt. Áprilisban a rakparti bejárathoz közel eső pártiroda egyszerre csak élénkülni kezdett. A dolgozók között hamar elterjedt a hír, hogy itt van a Párt! Itt van, hogy irányítson, vezessen, segítsen. S az állványokról, a malterossárták mellől, meg az irodákból is, egyre többen indultak el a pártiroda felé. Jöttek a párttagok, a pártonkívüliek, napról-napra többen és többen. Nagyrészük eleinte zavaran kopogtatott be és akadozva adta elő mondanivalóját. Az egyiknek a szerszámellátás miatt volt panasza, a másik reménykedve mondta, most talán módja nyílik arra, hogy tagjelölt legyen. A harmadik személyes ügyben kért segítséget. A negyedik termelési hibára mutatott rá. Egyre komolyabbak, jelentősebbek lettek a beszélgetések. Berényi János elvtárs, segédmunkás például többször élesen megbírálta Győri munkavezetőt. Szembeszállt vele, egyebek között normája helytelen beírása miatt. Amikor a munkavezető megtudta, hogy Berényi közölte ezt a pártvezetőséggel, át akarta helyeztetni másik építkezésre, mert itt „nincs szükség rá ”. A pártvezetőség nem engedte. Erre másik munkahelyre akarta áttenni, ahol kevesebb a kereset. A pártvezetőség ezt is megakadályozta. A munkavezetőről az is kiderült ezután, aszerint osztja be a dolgozókat — különösen a nőket —, hogy ki tetszik neki és ki nem. Győri munkavezető most szabadságon van — de még mindig az építkezés kötelékébe tartozik! A termelőmunka javulása — s ez természetes — egybeesett a pártszervezet munkájának javulásával. A május 1-i felajánlások teljesítése 26.000 forint értékű eredményt hozott, az április 4-i 12.000 forinttal szemben. Felvettek 1s új tagjelöltet. Megindult a pártszeminárium — ez sem volt azelőtt — s nem hogy lemorzsolódott volna, hétről hétre többen jöttek az elvtársak közül, hogy tanuljanak. A szakszervezeti szeminárium szervezése körül hibák voltak: 80—100 hallgatónak csupán egy előadója volt. Ezen most segítenek. A népnevelő-hálózat még gyenge, de a Lámpagyárból, a Közgazdasági Egyetemről járnak ki rendszeresen népnevelők. A pártszervezet munkájának javulása elsősorban az ide küldött kádereknek köszönhető Berente, az eddigi titkár nem sokat tett — a taggyűlés most váltotta le. Azonfelül, hogy nem járt ki a dolgozók közé, azzal az indokolással, hogy „a párttitkár a népnek legyen csemege", a fegyelmi ügye is támadt és ezért távolították el. KICSI A KÖNYVTÁR, NEHEZEN INDUL A KULTÚRMUNKA Az épületben több helyen jól látható felirat hirdeti: ..F. hó 30-án, pénteken délután 6 órakor a MEMOSZ, kultúrosztályának művészcsoportja műsoros előadást tart. Mindenki legyen ott." Ha nem is mindenki, de igen sokan ott voltak az épület dolgozói közül. Ez derült ki a dolgozókkal való beszélgetéseink során, meg az is, hogy egyre többen érdeklődnek ma már itt a kultúrmunka iránt. Nemrégiben alakult meg a tánccsoport, amelynek tizenhat tagja van. Már önálló műsort is adtak. Az ■ énekkar most alakul. Elég későn ugyan és alulról jövő kezdeményezéssel. Az Országos Lakásépítő NV-nek, amelyhez ez az építkezés tartozik, nagy énekkara van, de erről a Dimitrov-téri épülő ház dolgozói közül csak néhányam tudnak. Hives János kőművest találomra kérdeztük meg: tud-e erről. — Nem — válaszolta —, most hallom először. Azt azonban hallotta, hogy az épületben önálló énekkar alakul, sőt már be is jelentette, hogy részt akar venni az énekkar munkájában, szeret énekelni és úgy érzi, hogy jó hangja van. Híves János nem az egyetlen, aki szívesen venne részt az énekkar munkájában, de a dolgozók nagy részének nincs tudomása arról, hogy megalakult az énekkar. Arról nem is beszélve, hogy az Országos Lakásépítő NV kultúregyüttese egyetlenegyszer sem látogatta meg a Dimitrov téri dolgozókat, annak ellenére sem, hogy — mint Jelinek István műhelybizottsági titkár elmondotta — többízben kérték ezt. A közeli „Zalka Máté" Tisztképző Intézet kultúrcsoportja támogatja a dolgozók kultúrmunkáját. Már három nívós előadást rendeztek az épület kultúrtermében és ezek az előadások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fellendült a kultúrmunka. A MEMOS hetenként rendszeresen filmelőadásokat rendez. Ezekre az előadásokra szívesen jönnek el a dolgozók. Kicsi a könyvtár, kevés a könyv, pedig a dolgozók szeretnének olvasni. Barabás Erzsi átképzős kőműves elmondja, hogy igen nehéz hozzájutni egy-egy könyvhöz, és hogy ennek mi az oka,arról nyomban meggyőződtünk. Kétszáznyolcvanan dolgoznak az épületen, ele a könyvtár mindössze 33 könyvből és néhány brosúrából áll. Ez igen kevés. .. Tóth György átképzős kőműves, a tánccsoport egyik lelkes tagja, arról panaszkodik, hogy már többízben próbáltak ismerkedési klubestet rendezni, ahol felvetnék a kultúrmunka jobb megszervezésének a problémáit, de mindezidáig sikertelenül. Pedig ez nagyot lendítene a kultúréleten. Az Országos Lakásépítő NV kultúrcsoportjára vár a feladat, hogy segítségére legyenek a Dimitrov-tériek munkájájak, ahol lelkesedésben nincsen hiány, de segítség, irányítás, az bizony elkellene. AZ ORLAK ELHANYAGOLJA A DIMITROV-TÉRIEK SPORTMOZGALMÁT — Sportmozgalom? MHK-mozgalom? Ilyen nálunknincs. A vállalat sportvezetői nem törődnek az építkezésen dolgozók sportolásával. — Az anyagraktárban kapjuk ezt a meglepő választBachmann József anyagkezelő, sportfelelőstől és Benda Sándor ugyancsak anyagkezelő, volt MHK-szervezőtől, amikor arról érdeklődünk, hogy a hatalmas építkezés dolgozói hogyan veszik ki részüket a sport örömeiből és hogyan edzik testüket a Munkára Harcra Kész sportmozgalom keretében. — Az építkezés szeptemberben kezdődött és már a mtrnka elején , összeírtuk, hogy az építkezés dolgozói közül hányan szeretnének sportolni — mondja Brachmann József. — Mintegy százhúsz jelentkező akadt labdarúgásra, atlétikára, birkózásra, ökölvívásra, röplabdára és kosárlabdára. Ezt több izben is jelentettem Hegedűs Endrének, az Országos Lakásépítő NV azóta leváltott, sportfelelősének és sportfelszereléseket kértem. Azóta már hosszú idő telt el és többizben is beszéltem Hegedűssel, de hat sakktáblán kívül az építkezés dolgozói semmiféle sportfelszerelést nem kaptak. A sportmozgalom súlyos hibáin is túltesz az a nemtörődömség és hanyagság, amellyel az ORLAK NV sportvezetői az MHK-próbázások ügyét kezelik. Benda Sándor elmondotta, hogy annak idején az építkezésen harmincnyolc dolgozót szervezett be az MHK- mozgalomba. — Foglalkozásunkból következik, — mondotta Benda —, hogy állandóan vándorolunk, változtatjuk munkahelyünket. A harmincnyolc MHK-jelentkezőből, akiknek névsorát természetesen eljuttattuk az ORLAK sportfelelő-séhez, ma már csak hatan maradtunk az építkezésnél. Azóta nagyon sok dolgozó jött más építkezésekről, de soha nem kaptunk utasítást arra, hogy az azóta érkezetteket fogjuk össze és vigyük edzésre, vagy próbázásra. Egyizben felhívott bennünket a sportfelelős, hogy MHK-edzésre mehetünk a Margitszigetre. Amikor azonban megtudta, hogy csak hatan vagyunk az eredetileg jelentkezettek közül, kijelentette, hogy „hat próbázóért nem érdemes edzést csinálni.” Az ORLAK NV sportbizottsága az AtHK-mozgalmat és az építkezéseken dolgozók sportmozgalmát elhanyagolja. A dolgozók nagy része itt is lakik a Dimitrov-téri építkezésnél. Munkaidő után szívesen röplabdáznának, pingpongoznának, vagy futballoznának az építőmunkások. Ping-pong asztalt megígért a vállalat — nem lett az ígéretből semmi — röplabdahálót pedig már meg sem ígért, mert „nincs". — Szebelédi Mihály lett a sportfelelős, reméljük, hogy talán megváltozik ez a nemtörődömség.. . — mondja Bachmann. Lehet, hogy rövidesen tényleg lesz már valami haladás ezen a téren. A vállalat futballkörmérkőzést tervez az építkezések csapatai számára. Most még sürgősen, el kell juttatni a Dimitrov-térre és a többi építkezésekhez a ping-pong asztalt, a röplabdahálót, a sportfelszereléseket és minden MHK-próbázó íróasztalfiókokban alvó eredménylapját. Április óta kisebb-nagyobb hibái ellenére sokat fejlődött a Közgazdaságtudományi Egyetem Dimitrov-téri építkezése. Komoly eredmények vannak elsősorban a pártépítés és ami ezzel összefügg, a munkaverseny kiszélesítése terén. A hibákat, amelyekre fentebb rámutattunk, azonban sürgősen ki kell javítani, az eredményeket, amelyekről fentebb írtunk, tovább kell fejleszteni. A pártszervezet Rákosi elvtárs tanítása, a Központi Vezetőség február 10-i határozata értelmében fűzze napról napra szorosabbá kapcsolatát a dél-f gozókkal. Konkrétan úgy, hogy végrehajtja a Központi Vezetőség május 31-i határozatait. Mélyítse el a versenymozgalmat, tegye valóban nyilvánossá, őrö ködjön a termelékenység emelésén, leplezze le az ellenséget, amely nem akarja, hogy a népünk fiai és lányai a Dimitrov-téri épületben tanuljanak. Az Országos Lakásépítő NV pártszervezetének, vállalatvezetőjének és szakszervezeti bizottságának pedig felhívjuk a figyelmét arra: foglalkozzék többet az építkezés dolgozóival. A jó tervek után most már törődjék a dolgozizók kultúréletével és sportmozgalmával is Az erényeket és hiányosságokat összegezve, örvendetes fejlődés indult meg tavasz óta az egyetemi építkezésen. Megvan a remény arra, hogy egyre több lesz az erény és egyre kevesebb a hiba. Minden reményünk meg-van arra, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemünk leendő hallgatói nemcsak hálásak lesznek népi demokratikus államunknak, amelytől az egyetemet kap-(j ják, hanem büszkék lesznek az építőkre is, akik a magyar tudomány e fontos új intézményének szénházát építették. Mtúr&wm ’ jjúmim® 30. Vannak, akik rövid idő alatt a könnyen felejte- Főként ezek, de nek. "Amikor élet mindenki számára , is tanulságos az arabszmnvonalunk , ,, ,. . ... ki kis összeállítás, emelkedesérol amelyben 1948 és szó van, nem em- 1949 egy napjáték eznek, vagy naki június 30. nem akarnak em- nak piaci adatait fékezni arra, mi- hasonlítjuk össze igen hatalmas tej- 1950 június 14 fődést tettünk meg adataival. Kenyér , ,, , Razziát tartanak a pékek-19415. nél. Már csak kétszer egy héten van kukoricanap. A Teleki-téren még 12 forint a "kenyér kilója ,feketén". Megjelent a rozsbuci. Már napi 50.000 zsemlyét JL 949. is sütnek a pékek, a fehérliszt szabadon kapható és egyre több kenyér kerül forgalomba. „ A fogyasztás az 1947. évi tv 500 háromszorosa. Napi 48 vagon kenyér sül és 120.000 különböző, finomabbnál finomabb péksütemény kerül a fogyasztókhoz. A félfehér kenyér ára 1.60, van fehér cipó is 1.30 forintért. Cisshin „ „ A cukor még jegyre kap-I 94 íSható, így június táján a befőzéshez . 80 deka a fejadag. 1 O A statisztika azt mutatja, JL 949, hogy a háztartásokban havonként 2 kiló cukrot fogyaszt egyegy személy. Olcsóbb tett a cukor, kilója 6 forint. 1 ÓTA Mindenki annyi cukrot I TzOU vásárolhat, amennyit csak akar. A gyárak apró kis mokka-cukrot is készítenek. A cukorkaüzletek és cukrászdák is zsúfolásig vannak, a legfinomabb édességek várják itt a gyermekeket és a felnőtteket. MSmrgonysB. Egy kiló burgonya kap- 1040 ha/ó a 21-es jegyszel- 1946. vényre. ■joio Jegy már nincs, de az új- Ivw« burgonya június 14-én 4.20 forintba, kerül kilónként. 1 mv Ugyanezért a napon az új- JL 7OU. burgonya ára 60 fillértől 1.25-ig terjed és korlátlan bőségben kapható. Bins -B/I in A sertéshús kilója 24 Jo- JL 7‘i c»rint. Nem sok jut belőle a dolgozók asztalára. Marhahús is baromfi kevés van a piacon. 7 (SA rv A húsellátás már sokkal kedvezőbb. Sertéshús ára 19.60, a zsír 19,forint. 1 Qin ^ sertéshús 14.90 forint, J- JUV« a zsír 17 forint kilónként. Sokkal több sertéshús kerül forgalomba, mint az előző évben. A fogyasztás emelkedése óriási mérvű. X’ hentesáruk és húskonzervek fel sem sorolható változatossága és olcsósága tapasztalható minden KÖZÉRT-fiókban. 1 A/4 O Még 5.40—6.40 kilónként iL VvOn az ára. in/vn Már csak 1.78—2.04 Jo- 1v41 forintba kerül. 1 O^A Az fejesláposzta ezen A VJlf, a napon 1.02^-1.22 forint volt kilónként. Ezenkívül^ rentős nehézségek ■ ^-tSFL - val’ mutatkoztak, vagy zódfőzelék és alig voltak kaphagyümölcs egészíti tők, vagy az árukis étrendünket, hát nem tudtuk Két évvel ezelőtt megfizetni. Jó ezmindezek beszerre néha visszatése körül jelen emlékezni. ----- 1_____________ Kelengyel SC”12. Világosság 7 - Olipapp agarélle? -Természeteset)!.