Világosság, 1950. július-szeptember (6. évfolyam, 150-228. szám)

1950-07-02 / 151. szám

Erények és hibák a Közgazdasági Egyetem építkezésén Dimitrov elvtársról, a munkásmozgalom halhatatlan alakjáról elnevezett téren, a Duna partján kap új, méltó hajlékot a Közgazda­ságtudományi Egyetem. Ma még — igaz, épületállványok között — a régi vámház éktelenül romos épülete látszik ezen a helyen. 1951 szeptemberében azonban már átadják rendeltetésének az új egyetemet. Magát a vámházat műemléknek nyilvánították, az­­épület előtt kő­faragók népes csoportja tevékenykedik, hogy a párkányokat, ablak­szegélyeket, szobrokat eredeti formájukban állítsák vissza. A külalak megóvása mellett azonban, belül gyökeresen átalakítják az­­ épületet. Eltűnnek az ijesztően szűk szobák, kacskaringós lépcsőházak. A marxista-leninista közgazdaságtudomány művelőit már nagy, tágas tantermek, frisslevegőjű tanulószobák fogadják. Két ütemben épül az egyetem. Ez év szeptemberéig elkészül egy 800 személy befogadására alkalmas tanterem, egy 2200 olvasót befogadó könyvtár, több tanári szoba és a pince. 1950 szeptemberé­től 1951 szeptemberéig felépül a tanteremnek is megfelelő hatalmas aula, egy 6—700 hallgató befogadására alkalmas tanterem, a hátra­lévő tanári és tanulószobák, a napközi, a konyha... Persze mindez csak akkor, ha az építkezés tervszerűen, zökkenőmentesen halad. Tavasszal még komoly bajok voltak ezen a téren, de ma már el lehet mondani, hogy az építkezés szépen fejlődik s talán elkészül még a kitűzött idő előtt. Sok súlyos kritikát kapott az építkezés, mert nem voltak ter­vek (vagy rosszak voltak, amiből még több baj lett), alig volt mun­kaverseny, még kevésbbé volt munkafegyelem és az önköltség ezek után természetesen emelkedett. Utóbbihoz hozzájárult több szervezett bércsaló banda is, amely amellett, hogy becsapta, megkárosította a dolgozókat, még ünnepeltette is magát. Azóta megváltozott a hely­zet... A Világosság négy munkatársa felkereste az építkezést és a következőket tapasztalta: A pártvezetőség most az új tit­kár, Cser elvtárs vezetésével nagy lendülettel kezdett hozzá a Köz­ponti Vezetőség határozatainak v­é­gr­eha­­jt­ásához. Mert ha sokat is javult a munka, még nagy számmal vannak hiányos­ságok. Kisebb önelégültséget is ta­pasztaltunk a vezetőségben, olyas­fajta véleményt, hogy most már tuda­tosították a Párt ittlétét, vezetését — tehát a dolgok egészen könnyen men­nek majd. Pedig a feladatok nagyok és nehezek. De ha a pártvezetőség még szorosabbra fűzi kapcsolatát a dolgozókkal, a pártonkívüliekkel is, nem is lesz olyan nehéz a többi fel­adat megoldása. SOKAT FEJLŐDÖTT A VERSENY, CSAK NEM NYILVÁNOS A tervek megvannak, jók is, a terv­változtatások sem fenyegetik már az építőket. A részlettervek azonban et­ött még mindig késve jönnek (legutóbb a gépészeti osztály küzdött terv­hiánnyal) és kisebb zavarokat okoz­nak. A tervfelbontás is javarészt jól halad. A munkautalványok alapján a dolgozók általában ki tudják számí­tani jóelőre, hogy mennyit kapnak munkájukért. A hiba csak ott van, hogy az építkezés sajátos­­átalakítási munkálatai miatt néha csak 2-3 napra tudják kiadni a munkát, ilyen­kor nem munkautalványt adnak, ha­nem munkajegyet, utóbbin nincs fel­tüntetve a kiadott, munka forintértéke, ami — tudjuk — nem­ segít, hanem, fékezi a versenyt. A munkaversenyek május elseje fl­ett lendültek fel és szép eredménye­ket hoztak. Az építkezés versenyszerződést kötött a Váci-úton a Sztálin-híd­­nál épülő kultúrház dolgozóival. A versenynek ugyan nyilvánossága nincs, a „hivatalos“ kiértékelés sem történt meg, mégis hozott eredményt az anyagtakarékosságot illetően. Ki­találták a „magasított“ talicskát, hogy kevesebb malter hulljon el és egy új dúcolási eljárással 240 köb­méter fát takarítottak meg. Most töltik ki a dolgozók egyre nagyobb számban a Rákosi elvtárs arcképével ellátott munkaverseny­lapokat. Komoly felajánlások vannak ezen úgy a százalékot, mint a minőségjavítást, az anyagtakarékosságot illetően. Az egyéni munkaversenyeknek is nagy hiányosságuk azonban, hogy nincse­nek semngen formában közhírré téve. Pedig van az építkezésnek olyan em­lítésre méltó, ügyes kezdeményezése, mint az öttözők asztalain elhelyezett kis faliújságok. Ezeken a fényképtar­­tóra emlékeztető kis állványokon rep­kednek a „villámok“, a mozgósító erejű jelszavak, mint amilyenek a tá­jakon is láthatók, például: ,,Pártunk vezetésével, 1 százalékos önköltség­­csökkentéssel 3000 darab kétszobás összkomfortos munkáslakást építhe­tünk." De ezeket az ügyes „faliúj­ságokat“ sem használták "fel a­­ mun­kaversenyek eredményeinek közhírré tételére, nem beszélve más szükséges módozatokról. A munkafegyelem terén beállott örvendetes változást illetően feljegy­zik, hogy három hete nem maradt el senki a munkáról engedély nélkül, s csak nagyritkán fordulnak elő 2—3 perces késések. A bércsalások leggyakoribb fajtája az volt, hogy egy-egy munkát két­szer fizettettek meg, amit a munka­vezetők hanyagsága, vagy bűnpárto­lása tett lehetővé. Most a munkaveze­tőket is ellenőrzik, ezenfelül a legádázabb, szerve­zett bércsalókat kiseperték és azóta ezek sem növelik az önkölt­séget. A PÁRTSZERVEZET VEZET, SEGÍT A pártélet a vezetőségválasztás után kezdett fellendülni, amikor a Párt tíz kádert küldött ide, hogy erősítse a Dimitrov-téri építkezést. Közülük két elvtárs került a vezetőségbe. Addig nem is igen lehetett pártéletről be­szélni. • A dolgozó­k jórésze nem is tudta, hogy az építkezésnek pártszer­vezete van. Több mint 300 dolgozóból mindössze 15 volt a párttag, volt ezen­kívül 17 tagjelölt, de ezek túlnyomó részét nem itt vették fel, mert tag­jelöltf­elvétel alig történt. Áprilisban a rakparti bejárathoz közel eső pártiroda egyszerre csak élénkülni kezdett. A dolgozók között hamar elterjedt a hír, hogy itt van a Párt! Itt van, hogy irányítson, vezessen, se­gítsen. S az állványokról, a malteros­­sárták mellől, meg az irodákból is, egyre többen indultak el a pártiroda felé. Jöttek a párttagok, a párton­­kívüliek, napról-napra többen és töb­ben. Nagyrészük eleinte zavaran ko­pogtatott be és akadozva adta elő­ mondanivalóját. Az egyiknek a szer­számellátás miatt volt panasza, a másik reménykedve mondta, most ta­lán módja nyílik arra, hogy tagjelölt legyen. A harmadik személyes ügyben kért segítséget. A negyedik termelési hibára mutatott rá. Egyre komolyab­bak, jelentősebbek lettek a beszélgeté­sek. Berényi János elvtárs, segédmunkás például többször élesen megbírálta Győri munkavezetőt. Szembeszállt ve­le, egyebek között normája helytelen beírása miatt. Amikor a munkavezető megtudta, hogy Berényi közölte ezt a pártvezetőséggel, át akarta helyeztetni másik épít­kezésre, mert itt „nincs szükség rá ”. A pártvezetőség nem engedte. Erre másik munkahelyre akarta át­tenni, ahol kevesebb a kereset. A pártvezetőség ezt is megakadályozta. A munkavezetőről az is kiderült ez­után, aszerint osztja be a dolgozókat — különösen a nőket —, hogy ki tet­szik neki és ki nem. Győri munka­vezető most szabadságon van — de még mindig az építkezés kötelékébe tartozik! A termelőmunka javulása — s ez természetes — egybeesett a párt­­szervezet munkájának javulásával. A május 1-i felajánlások teljesítése 26.000 forint értékű eredményt ho­zott, az április 4-i 12.000 forinttal szemben. Felvettek 1s új tagjelöltet. Megindult a pártszeminárium — ez sem volt azelőtt — s nem hogy le­morzsolódott volna, hétről hétre töb­ben jöttek az elvtársak közül, hogy tanuljanak. A szakszervezeti szemi­nárium szervezése körül hibák vol­tak: 80—100 hallgatónak csupán egy előadója volt. Ezen most segítenek. A népnevelő-hálózat még gyenge, de a Lámpagyárból, a Közgazdasági Egyetemről járnak ki rendszere­sen népnevelők. A pártszervezet munkájának javu­lása elsősorban az ide küldött káde­reknek köszönhető Berente, az eddigi titkár nem sokat tett — a taggyűlés most váltotta le. Azonfelül, hogy nem járt ki a dolgozók közé, azzal az in­dokolással, hogy „a párttitkár a nép­nek legyen csemege", a fegyelmi ügye is támadt és ezért távolították el. KICSI A KÖNYVTÁR, NEHEZEN INDUL A KULTÚRMUNKA Az épületben több helyen jól lát­ható felirat hirdeti: ..F. hó 30-án, pén­teken délután 6 órakor a MEMOSZ­, kultúrosztályának művészcsoportja mű­soros előadást tart. Mindenki legyen ott." Ha nem is mindenki, de igen sokan ott voltak az épület dolgozói közül. Ez derült ki a dolgozókkal való beszélge­téseink során, meg az is, hogy egyre többen érdeklődnek ma már itt a kul­­túrmunka iránt. Nemrégiben alakult meg a tánccso­port, amelynek tizenhat tagja van. Már önálló műsort is adtak. Az ■ énekkar most alakul. Elég későn ugyan és alul­ról jövő kezdeményezéssel. Az Orszá­gos Lakásépítő NV-nek, amelyhez ez az építkezés tartozik, nagy­ énekkara van, de erről a Dimitrov-téri épülő ház dolgozói közül csak néhány­am tudnak. Hives János kőművest találomra kér­deztük meg: tud-e erről. — Nem — válaszolta —, most hal­lom először. Azt azonban hallotta, hogy az épü­letben önálló énekkar alakul, sőt már be is jelentette, hogy részt akar venni az énekkar munkájában, szeret éne­kelni és úgy érzi, hogy jó hangja van. Híves János nem az egyetlen, aki­­ szívesen venne részt az énekkar mun­­­­kájában, de a dolgozók nagy részének­­ nincs tudomása arról, hogy megalakul­t az énekkar. Arról nem is beszélve,­­ hogy az Országos Lakásépítő NV kultúregyüttese egyetlenegyszer sem látogatta meg a Dimitrov téri dolgozókat, annak ellenére sem, hogy — mint Je­linek István műhelybizottsági titkár elmondotta — többízben kérték ezt. A közeli „Zalka Máté" Tisztképző Intézet kultúrcsoportja támogatja a dolgozók kultúr­munkáját. Már három nívós előadást ren­deztek az épület kultúrtermében és ezek az előadások nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy fellendült a kultúrmunka. A MEMOS­ hetenként rendszeresen filmelőadásokat rendez. Ezekre az elő­adásokra szívesen jönnek el a dolgo­zók. Kicsi a könyvtár, kevés a könyv, pedig a dolgozók szeretnének ol­vasni. Barabás Erzsi átképzős kőműves el­mondja, hogy igen nehéz hozzájutni egy-egy könyvhöz, és hogy ennek mi az oka,­­arról nyomban meggyőződ­tünk. Kétszáznyolcvan­an dolgoznak az épületen, ele a könyvtár mindössze 33 könyvből és­ néhány brosúrából áll. Ez igen kevés. .. Tóth György átképzős kőműves, a tánccsoport egyik lelkes tagja, arról panaszkodik, hogy már többízben pró­báltak ismerkedési klubestet rendezni,­­ ahol felvetnék a kultúrmunka jobb­­ megszervezésének a problémáit, de­­ mindezidáig sikertelenül. Pedig ez na­gyot lendítene a kultúréleten. Az Or­­szágos Lakásépítő NV kultúrcsoport­­jára vár a feladat, hogy segítségére legyenek a Dimitrov-tériek munkájá­­j­­ak­, ahol lelkesedésben nincsen hiány,­­ de segítség, irányítás, az bizony el­kellene. AZ ORLAK ELHANYAGOLJA A DIMITROV-TÉRIEK SPORTMOZGALMÁT — Sportmozgalom? MHK-mozgalom? Ilyen nálunk­­nincs. A vállalat sport­vezetői nem törődnek az építkezésen dolgozók sportolásával. — Az anyag­raktárban kapjuk ezt­ a meglepő vá­laszt­­Bachmann József anyagkezelő, sportfelelőstől és Benda Sándor ugyan­csak anyagkezelő, volt MHK-szervező­­től, amikor arról érdeklődünk, hogy a hatalmas építkezés dolgozói hogyan veszik ki részüket a sport örömeiből és hogyan ed­zik testüket a Munkára Harcra Kész sportmozgalom keretében. — Az építkezés szeptemberben kez­dődött és már a mtrnka elején , össze­írtuk, hogy az építkezés dolgozói közül hányan szeretnének sportolni — mond­ja Brachmann József. — Mintegy százhúsz jelentkező akadt labdarúgásra, atlétikára, birkózásra, ökölvívásra, röplabdára és kosárlabdára. Ezt több izben is jelentettem Hegedűs Endrének, az Országos Lakásépítő NV azóta leváltott, sportfelelősének és sportfelszereléseket kértem. Azóta már hosszú idő telt el és többizben is be­széltem Hegedűssel, de hat sakktáb­lán kívül az építkezés dolgozói semmi­féle sportfelszerelést nem kaptak. A sportmozgalom­ súlyos hibáin is túltesz az­­ a nemtörődömség és ha­nyagság, amellyel az ORLAK NV sportvezetői az MHK-próbázások ügyét kezelik. Benda Sándor elmondotta, hogy annak idején az építkezésen har­mincnyolc dolgozót szervezett be az MH­K- moz­ga­l­om­ba. — Foglalkozásunkból következik, — mondotta Benda —, hogy állandóan vándorolunk, változtatjuk munkahe­lyünket. A harmincnyolc MHK-jelent­­kezőből, akiknek névsorát természete­sen eljuttattuk az ORLAK sportfelelő-­­séhez, ma már csak hatan maradtunk az építkezésnél. Azóta nagyon sok dol­gozó jött más építkezésekről, de soha nem kaptunk utasítást arra, hogy az azóta érkezetteket fogjuk össze és vigyük edzésre, vagy próbázásra. Egy­­izben felhívott bennünket a sportfele­­lős, hogy MHK-edzésre mehetünk a Margitszigetre. Amikor azonban meg­tudta, hogy csak hatan vagyunk az eredetileg jelentkezettek közül, kijelen­tette, hogy „hat próbázóért nem érde­mes edzést csinálni.” Az ORLAK NV sportbizottsága az AtHK-mozgalmat és az építkezése­ken dolgozók sportmozgalmát el­hanyagolja. A dolgozók nagy része itt is lakik a Dimitrov-téri építkezésnél. Munkaidő után szívesen röplabdáznának, ping­pongoznának, vagy futballoznának az építőmunkások. Ping-pong asztalt meg­ígért a vállalat — nem lett az ígé­retből semmi — röplabdahálót pedig már meg sem ígért, mert „nincs". — Szebelédi Mihály lett a sportfele­­lős, reméljük, hogy talán megváltozik ez a­ nemtörődömség.. . — mondja Bachmann. Lehet, hogy rövidesen tényleg lesz már valami haladás ezen a téren. A vállalat futballkörmérkőzést tervez az építkezések csapatai számára. Most még sürgősen, el kell juttatni a Di­­mitrov-térre és a többi építkezésekhez a ping-pong asztalt, a röplabdahálót, a sportfelszereléseket és minden MHK-próbázó íróasztalfiókokban alvó eredménylapját. Április óta kisebb-nagyobb hibái ellenére sokat fejlődött a Közgazdaság­­tudományi Egyetem Dimitrov-téri építkezése. Komoly eredmények vannak elsősorban a pártépítés és ami ezzel összefügg, a munkaverseny kiszélesítése terén. A hibákat, amelyekre fentebb rámutattunk, azonban sürgősen ki kell javítani, az eredményeket, amelyekről fentebb írtunk, tovább kell fejleszteni. A pártszervezet Rákosi elvtárs tanítása, a Központi Vezetőség február 10-i határozata értelmében fűzze napról napra szorosabbá kapcsolatát a dél-f gozókkal. Konkrétan úgy, hogy végrehajtja a Központi Vezetőség május 31-i­­ határozatait. Mélyítse el a versenymozgalmat, tegye valóban nyilvánossá, őrö­ köd­jön a termelékenység emelésén, leplezze le az ellenséget, amely nem akarja,­­ hogy a népünk fiai és lányai a Dimitrov-téri épületben tanuljanak. Az Országos Lakásépítő NV pártszervezetének,­ vállalatvezetőjének és­ szakszervezeti bizottságának pedig felhívjuk a figyelmét arra: foglalkozzék­­ többet az építkezés dolgozóival. A jó tervek után most már törődjék a dolgo­zi­zók kultúréletével és sportmozgalmával is Az erényeket és hiányosságokat összegezve, örvendetes fejlődés indult­­ meg tavasz óta az egyetemi építkezésen. Megvan a remény arra, hogy egyre­­ több lesz az erény és egyre kevesebb a hiba. Minden reményünk meg-­­van arra, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemünk leendő hallgatói nemcsak­ hálásak lesznek népi demokratikus államunknak, amelytől az egyetemet kap-(j ják, hanem büszkék lesznek az építőkre is, akik a magyar tudomány e fontos új intézményének szénházát építették. Mtúr&wm ’ jjúmim® 30. Vannak, akik rövid idő alatt a könnyen felejte- Főként ezek, de nek. "Amikor élet­ mindenki számára , i­s tanulságos az arab­­szmnvonalunk , ,, ,. . ... ki kis összeállítás, emelkedesérol amelyben 1948 és szó van, nem em- 1949 egy napjá­­ték eznek, vagy naki jú­nius 30. nem akarnak em- nak piaci adatait fékezni arra, mi- hasonlítjuk össze igen hatalmas tej- 1950 június 14 fődést tettünk meg adataival. Kenyér , ,, , Razziát tartanak a pékek-19415. nél. Már csak kétszer egy héten van kukoricanap. A Teleki-téren még 12 forint a "kenyér kilója ,feke­tén". Megjelent a rozsbuci. Már napi 50.000 zsemlyét JL 949. is sütnek a pékek, a fe­hérliszt szabadon kapható és egyre több kenyér kerül forgalomba. „ A fogyasztás az 1947. évi tv 500 háromszorosa. Napi 48 va­gon kenyér sül és 120.000 különböző, finomabbnál finomabb péksütemény ke­rül a fogyasztókhoz. A félfehér kenyér ára 1.60, van fehér cipó is 1.30 fo­rintért. Cisshin „ „ A cukor még jegyre kap-I 94 íS­­ható, így június táján a befőzéshez . 80 deka a fejadag. 1 O A statisztika azt mutatja, JL 949, hogy a háztartásokban ha­vonként 2 kiló cukrot fogyaszt egy­­egy személy. Olcsóbb tett a cukor, kilója 6 forint. 1 ÓTA Mindenki annyi cukrot I­ TzOU­ vásárolhat, amennyit csak akar. A gyárak apró kis mokka-cukrot is készítenek. A cukorkaüzletek és cukrászdák is zsúfolásig vannak, a leg­finomabb édességek várják itt a gyer­mekeket és a felnőtteket. MSmrgonysB. Egy kiló burgonya kap- 1040 ha/ó a 21-es jegyszel- 1946. vényre. ■joio Jegy már nincs, de az új- Ivw« burgonya június 14-én 4.20 forintba, kerül kilónként. 1 m­­v Ugyanezért a napon az új- JL 7OU. burgonya ára 60 fillértől 1.25-ig terjed és korlátlan bőségben kapható. Bins -B/I in A sertéshús kilója 24 Jo- JL 7‘i c»­­rint. Nem sok jut belőle a dolgozók asztalára. Marhahús is baromfi kevés van a piacon. 7 (SA rv A húsellátás már sokkal kedvezőbb. Sertéshús ára 19.60, a zsír 19,forint. 1 Qin ^ sertéshús 14.90 forint, J- JUV« a zsír 17 forint kilónként. Sokkal több sertéshús kerül forga­lomba, mint az előző évben. A fogyasz­tás emelkedése óriási mérvű. X’ hen­tesáruk és húskonzervek fel sem so­rolható változatossága és olcsósága ta­pasztalható minden KÖZÉRT-fiókban. 1 A/4 O Még 5.40—6.40 kilónként iL VvOn az ára. in/vn Már csak 1.78—2.04 Jo- 1v41 fo­rintba kerül. 1 O^A Az fej­esl­áposzta ezen A VJlf, a napon 1.02^-1.22 forint volt kilónként. Ezenkívül^ ren­­tős nehézségek ■ ^-tSFL - val’ mutatkoztak, vagy zó­dfőzelék és alig voltak kapha­­gyümölcs egészíti tők, vagy az áru­ki­s étrendünket, hát nem tudtuk Két évvel ezelőtt megfizetni. Jó ez­­mindezek beszer­­re néha vissza­­tése körül jelen­ emlékezni. ----- 1_____________ Kelengye­l SC”12. Világosság 7 - Olipapp agarélle? -Természeteset)!.

Next