Világosság, 1951. január-március (7. évfolyam, 1-76. szám)

1951-01-22 / 18. szám

HÉTFŐ, 1956 JANUÁR 22. Világosság ­ MEGJELENT LENIN ÖSSZES MÜVEI MAGYAR­­NYELVŰ KIADÁSÁNAK ELSŐ KÖTETE V. I. LENIN MÜVEI 1. KÖTET (1893-1894) 574 OLDAL Ára díszes egészvászonkötésben 18.— FI SZIKRA KIADÁS KBAMKScW flTJW«KlgBMg-gal Január 5-én délelőtt Sipos elvtárs, a Duna Cipőgyár személyzeti vezetője lement a felsőrészműhelybe Kubato­vics Annához. „Elvtárs­ K, fejezze be a munkáját, mert 12 órakor jelentkez­nie kell a könnyűipari minisztérium­ban". „Miért?" Sipos vállat vont. „Nem tudom, elvtársnő" — mondotta de titokzatosan mosolygott. Mikor Anna bement a minisztériumba, nagyon meghökkent Orbán József elvtárs kér­désétől: „Mit szólna ahhoz, ha egy ifi-gyárba­n vállalatvezetőnek nevez­nék ki?" Kubatovics Anna először za­varba jött, azután ezt mondta: , Ha a Párt megbízik bennem, én boldogan vállalom. Tudom, hogy a Párt­­ott is segít és akkor sikerül majd a mun­kám." „Kemény fából faragták...“ Bácsik József elvtárs, a Zuglói Cipő­gyár párttitkára, kissé meghatódott, amikor a fiatal lány bemutatkozott: „Kubatovics Anna vagyok, az új vál­lalatvezető". A feketehajú, zömök lány keményen fogott kezet. Legszíveseb­ben megölelte volna, de hát sokan voltak jelen, mégsem tehetett. Annát elkísérték első útjára a könnyűipari minisztériumból és a Cipőgyári Köz­pontból is. Azután végigjárták a mű­helyeket és Kubatovics Anna minden­kinek bemutatkozott, ugyanúgy, mint neki, kemény kézfogással, a munká­sok és munkásnők szemébe pillantva. Ugyanezt fejezték ki szavai, amikor összejöttek a gyár dolgozóit és együtt mutatkozott be mindnyájuknak. El­mondta, hogy bár korra fiatal, tizen­nyolc éves, de eddig is felelős állás­ban volt, a Duna­ Cipőgyár felsőrész­­műhelyének mestere volt. 1950 augusz­tus óta párttag, ezt jó munkájával érdemelte ki. Ugyancsak jó munkája elismeréseként javasolta a Párt, hogy hathónapos bőripari szakiskolára küld­jék, melyet el is végzett. Csengő hangon, nyugodtan beszélt. Az emberek különös érdeklődéssel fi­gyelték a lányt és hallgatták beszé­dét. Arcuk sok mindent kifejezett ezek­ben a percekben. Csodálkozást, itt-ott megrökönyödést, hogy ilyen fiatal lány lett most a gyár vezetője. Azután az első mondatok elmosták a csodálko­zást, új vonás jelent meg az arco­kon: sokatmondóan pillantottak egy­másra. „Kemény fából faragták ezt a lányt”. Az ifjúmunkás lányok széle­sen és büszkén mosolyogtak. Minden dolgozó — ifjúmunkás Aznap este sokáig beszélgetett egy­mással a párttitkár és az új vállalat­­vezető. „Légy elvtársa, igaz barátja minden dolgozónak, ha hozzád fordul ügyével, bajával" — mondotta búcsú­jéul. — „De ha munkáról, a terme­lésről van szó, légy kemény és ne tűrd a legkisebb fegyelmezetlenséget, hanyagságot sem magad körül. Ezt kívánja tőled a Párt és a dolgozó nép érdeke". Hozzátette: „Mától kezd­ve ezért a gyárért te vagy a felelős". A szó súlyosan hangzott a csendes irodában. Anna elkomolyodott. Bácsik elvtárs szeretettel nézett a lány sze­mébe és kezet nyújtott. Ez január 9-én volt, egy héttel azután, hogy a Zuglói Cipőgyár hivatalosan is ifjú­sági cipőgyár lett, olyan gyár, ahol a jövőben a vállalatvezetőn, szakmunká­sokon, műszaki vezetőkön át minden egyes dolgozó — ifjúmunkás. A gyárba érkező új ifik is ugyan­csak tágra nyitották a szemüket, ami­kor beléptek az igazgatói irodába. Legtöbbjük köszönés után körülnézett. „Hol a vállalatvezető elvtárs?" Juhos Márton hétfőn érkezett a martfűi cipő­gyárból. Kubatovics Anna és Juhos együtt tanultak a hathónapos szak­­tanfolyamon. „Szervusz, Anna... hol a főnök?...” — üdvözölte a leányt és ő is körülnézett. „A vállalatvezető? Az én vagyok" — válaszolt Anna. A fiatal fiú elkomolyodva leült az író­asztal melletti székre. Megérezte, hogy a lány nem tréfál. „Igaz, hogy te voltál a legjobb tanuló... Biztosan itt is jó munkát végzett. Február 24-én már teljes kapacitással Még csak most szerveződik a gyár, de a pártkongresszusra máris szép felajánlások születtek az üzemben. Markovics László felsőbőr-szabász ver­senyre hívta Kántor Mihály élmun­kást és egyben vállalta, hogy az 1950 évi 125 százalékos átlagát a kongresz­­szusig 130 százalékra emeli, ígérte, hogy tel­jesítményét egész évben tartja. Kántor elfogadta a kihívást. „Válla­lom a versenyt, én pedig a 135 száza­lék elérését­­üzött magam elé a kon­gresszusig" —­ mondotta. Az alja­műhelyben és a felsőrésznél most alakulnak ki a munkafolyamatok. Ezért az ifjúmunkásoknak — elsősorban Ku­batovics Annának —, az a vállalásuk, hogy február 24-ig teljes kapacitásá­val beindul az új üzem, hogy eleget tehessenek fontos terveiknek. Az asztalosműhelyben pedig már ké­szül az új tábla: „Ifjúsági Cipőgyár". Valamelyik nap elhelyezik a bejára­ton. Ordas N­ándor Ifjúsági üzem lett a Zuglói Cipőgyár A fiatal dolgozók Kubatovics Anna tizennyolc éves vállalatvezető irányításával jó munkával készülnek a kongresszusra Kubatovics Anna, az Ifjúsági Cipőgyár tizennyolc éves vállalatvezetője, kiváló munkásnője a szakmának. Ha valahol látja, hogy rossz módszerrel dolgoznak, segítséget nyújt, megmutatja a helyes munkamódszert. Egy csepeli KÖZÉRT áruda kongresszusi felajánlásai A KÖZÉRT 1002. csepeli árudájának dolgozói kongresszusi felajánlásukban komoly takarékossági intézkedéseket tesznek. Az eddiginél sokkal gondosab­ban ügyelnek a hulladékpapír gyűjté­sére. Eddig üzletzárás után, amíg a pénztárosnők elszámoltak, 8 égőt éget­tek. Ezután falikarokat szerelnek fel, hogy csak egy-egy égő mellett történ­jék az elszámolás. Az áru helyes keze­lésével is romlott áruk mennyiségét 50 százalékkal csökkentik s az áruda dolgozói vállalták azt is, hogy a töré­seket megszüntetik. Szeretem a gépemet — nagyszerű érzés, hogy szakmunkás vagyok Egy fiatal szakmunkásnő levele Amikor két évvel ezelőtt felvettek a Rákosi Művekbe géplakatostanuló­nak, kicsit szokatlan volt még a kü­lönböző reszelőkkel való bánásmód, de aztán megismertem a szakma fo­gásait. Később marógépre kerültem és annyira tetszett a munka, hogy azt kértem: írják át a szerződésemet a marós szakmára. Hét hónapig vol­tam a Rákosi Művek Tanműhelyé­ben. Mikor már jól ment a munka, áthelyeztek a szerszámgépgyárba. Bár a segédek jól bántak velem és minden kérdésemre felvilágosítást, tanácsot adjak, sokszor mégis úgy éreztem, hogy nem tudom majd­ úgy elsajátítani a szakmát, ahogy kel­lene. Különösen a műszaki rajz oko­zott sok gondot. Sokat töprengtem, hogyan is tanulhatnám meg gyor­sabban a rajzismeretet, mert anélkül nem végezhetek jó munkát a terme­lésben. Megkértem a segédeket, hogy segítsenek nekem ezen a téren. Ez­után délutánonként kiteregettük a munkapadra a­­rajzokat és hol az egyik, hol a másik segéd magya­rázta azoknak részleteit. Három hó­nap után már nagyon jól ment a ta­nulás. Amit tudni akartam s többször is elmagyarázták. Még a csoportve­zető is sokat segített, pedig neki sok elfoglaltsága van. A múlt év októ­berében szabadultam fel és mint ma­rossegéd dolgozom a szerszámgép­­gyárban. Szeretem a gépemet,­­ gépalkatrészeket gyártok. Nagyszerű érzés az, hogy szak­munkás vagyok. A múltban bizony sohasem hittem volna, hogy valami­kor szakmát tanulhatok és mi asz­­szonyok, lányok, segédek lehetünk, teljesen egyenragúak a férfiakkal. De meg is mutatjuk, hogy megáll­juk a helyünket minden szakmai vo­nalon. A Szovjetunió asszonyainak példája áll előttünk, ahol ezer és ezer asszony és lány dolgozik min­den szakmában- Nekünk követnünk kell őket, hogy jó szakemberei lehes­sünk népi demokráciánknak, ezzel mi tudattal indulunk ötéves tervünk má­sodik évének, hogy még jobb ered­ményeket érjünk el. Előre a terv megvalósításáért, a békéért, a párt­­kongresszus sikeréért! SZATMÁRI JÚLIA, Rákosi Művek Szerszámgépgyár. AZ ÖTÉVES TERV ÚTJÁN Új csapolási csúcseredmények a Rákosi Művek Martin-üzemében A Rákosi Művek Martin-üzeme I. számú villany kemencé­jének ördög­­­brigádja versenyre hívta ki Dániel Fe­renc és Kovács Gyula olvasztárok brigádjait. Célul tűzték ki, hogy a szokásos ötórai csapolási időt négy óra 45 percre csökkentik. A vállalások tel­jesítése érdekében a versenyben álló brigádok észszerűbb megoldást dolgoz­tak ki az olvasztandó nyersanyag ösz­­szeállítására. Ennek eredményeként országszerte fellendült a kongresz­­szusi verseny a Pártunk Központi Ve­zetősége által kitűzött kongresszusi zászló elnyeréséért. Ördögh Sándor sztahanovista brigádja a felajánlott 4 óra 45 perc helyett 3 óra 50 perces csapolási időt ért el. Az I. Kemence dolgozóinak példája nyo­mán a IV. villanykemencénél is jelen­tős eredmények születtek. Itt a brigá­dok versenyében Zupka István bri­gádja jár az élen, mely az elmúlt hé­ten a szokásos 3 óra 10 perces csapo­­l­ási időt 2 óra 40 percre szorította le. A győri Richards-gyár dolgozói egymillió forint értékű anyagot adnak át más üzemeknek A minisztertanács határozata ér­telmében a győri Richards-gyárban felülvizsgálták a villanymotorokat. Ahol nincs szükség a jelenlegi na­gyobb erejű motorra, ott kisebb tel­jesítőképességű motorokat helyeztek üzembe. A minisztertanács útmutatása nyomán megállapították azt is, hogy a gyárban sok olyan anyag van, amire nincs szüksége az üzemnek, így egy­millió forint értékű műrostot és gyapjú­­kócot adnak át más üzemeknek. Több mint 24 millió forint a Diósgyőri Kohászati Üzemek kongresszusi felajánlása A Diósgyőri Kohászati üzemben 354 brigád hosszúlejáratú versenyszerző­­dést kötött és felajánlást tett a párt­­kongresszus tiszteletére. A vállalat összes dolgozóinak fel­ajánlása eddig 24.417.000 forint ér­tékű. A Martin Acélmű dolgozói a kongresz­szus tiszteletére versenyt indítottak „a legjobb üzem" cím elnyeréséért. A durvahengerdében Lettner Kálmán sztahanovista­ brigád vezető versenyre hívta a vállalat többi brigádjait „a legjobb brigád" címért. A Csavargyár kezdeményezésére pedig kongresszusi egyéni ver­senyre indultak a dolgozók. A Diósgyőri MÁVAG Gépgyárban a dolgozók 75 százaléka tett felajánlást a kongresszus tiszteletére. Az összes felajánlások értéke több, mint 6.700.000 forint. Hétszázötvenen minőségi, 460-an ön­költségcsökkentési és 260-an selejtcsök­­kentési vállalást tettek. A Miskolci Drótgyárban a dolgozók 96 százaléka tett szocialista kötelezett­ség­vállalást több, mint 200.000 forint értékben. A nyomdaipari tanulók 70 százaléka nő Idén ötszáz nyomda- és papírfeldol­gozó ipari tanulót képeznek ki szak­munkássá. A tanulókat két iskolában és tanműhelyben részesítik elméleti és gyakorlati oktatásban. Ez évben a nyomdaipari tanulók 70 százaléka nő. GYŐZELMÜNK SZÁMAI .A szerszámgépek gyártása terén is jelentős lépést tettünk előre. 1950-ben 93,1 százalékkal múlta felül esztergagépgyártásunk az 1949. évi termelést. Komlón 138 vájártanulót képeznek bányászszakmunkássá Baranya megyében csaknem vala­mennyi bányaüzemnél működik már vájár­iskola. Komlón 138 hallgatóval indult meg egy vájáriskola. Itt a ta­nulók elméleti és gyakorlati órákon sajátítják el a korszerű bányaművelés tudnivalóit. A hallgatókat a legkivá­lóbb műszaki vezetők és a termelésben élenjáró dolgozók oktatják. A nagymá­­nyoki és a komlói vájáriskolák vezet­ői tapasztalatcsere útján vitatják meg a nevelés, tanítás kérdéseit. A múlt évben négyszer annyit fordítottunk faipari beruházásokra, mint az egész 3 éves tervben Az elmúlt évben négyszer annyit ru­háztunk be faiparunkba, mint az egész hároméves terv ideje alatt. Ez jelentős mértékben járult hozzá, hogy az ötéves terv első évében fa- és fel­dolgozó iparunk megszüntette kisipari jellegét és gyáriparrá fejlődött. A nagy­ipari jelleg kialakulásához hozzájárult a faipar profilírozása is, amely egy­úttal sokmillió forint megtakarítást eredményezett Csupán a bútorlakk-gyártás összpontosításával másfél millió forint megtakarítást értünk el az elmúlt évben. A profi­rozás le­hetővé tette, hogy az eddig eltüzelt hulladék-fadarabokat külön üzemben használjuk fel vegyes fatömegcikkek (játék, háztartási cikkek) gyártására. Az átszervezés mellett korszerű üze­mek is létesültek az ötéves terv első évében. Csoportos pillérfejtéssel jó termelési eredmények az ormospusztai bányában Az Ormospusztai Bányaüzemben szovjet példára bevezették a csopor­tos pillérfejtést. Ez azt jelenti, hogy az eddigi szűk vágatok helyett 30—40 méteres szélességben fejte­nek a bányászok. Az üzemben már nyolc csapat dolgo­zik a csoportos pillérfejtéssel és fo­lyamatosan az összes csapatok áttér­nek ennek a munkamódszernek az al­kalmazására. Amióta az új munka­­módszerrel dolgoznak, az üzem átlagteljesítménye ál­landóan száz százalék fölött van. Az elmúlt héten is 112 százalékra teljesítették előirányzatukat. A termelés növekedése mellett az új fejtési mód csökkentette a fenntartási költségeket is. Jóval kevesebb bánya­fát kell alkalmazni biztosításra, mint azelőtt. Jelentős számú munkaerő is fel­szabadul az új munkamódszer be­vezetésével, miután a csoportos pillérfejtésnél a fejtők közvetlenül a rázócsuzdára és kaparószalagra fejtik a szenet, így nincs szükség külön munkaerőkre, akik át­kaparószalagra lapátolják a szenet. NAGY ISTVÁN PÁRTONKÍVÜLI MSZT-tag a Nőiruhaipari Vállalat dol­gozója vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére 1951. évi tervének első hét hónapját május 1 -re teljesíti. Ezenkívül a kongresszusig öt munkatársának adja át munkamódszerét és ezzel elő­segíti, hogy azok­­termelésüket 100 százalékon felül teljesítsék. 7

Next