Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)
1951-10-29 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM ARA 60 FILLÉR HÉTFŐ, 1951 OKTÓBER 29. „Be akarjuk bizonyítani Rákosi elvtársnak, hogy nem méltatlanul kértük a nagy megtiszteltetést* ”n Látogatás az új munkaeredményekkel es felajánlásokkal ünneplő szocialista városban (Kiküldött munkádcorsunkkal. Szombaton reggel Dunaperstele dolgozóinak tizenöttagú küldöttsége kereste fel Rákosi elvtársat. Piros bőrbe kötött vaskos kötetben a szocialista város és a Vasmű építőinek összegyűjtött leveleit hozták el népünk szeretett vezérének. Ezek a levelek a dolgozók legforróbb óhaját fejezik ki, azt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára a várost Sztálin városnak, az épülő hatalmas üzemet pedig Sztálin Vasműnek nevezhessék el. Vasárnap reggel — a küldöttség hazatérte után — meglátogattuk Dunapentelét, hogy beszámoljunk az épülő szocialista város nagy eseményeiről, dolgozóinak öröméről és lelkesedéséről. Messzire láthatóan vörös és nemzetiszínű zászlók lobognak Dunapentele magasba emelkedő épületein, mintegy kifejezve az örömet, melyet Dunapentele építői éreznek afelett, hogy Rákosi elvtárs támogatja kérésüket. A zászlók, a felíratok a világ minden dolgozó emberének bölcs , vezérét, Sztálin elvtársat üdvözlik, Sztálin elvtárs hatalmas arcképeit láthatjuk mindenfelé. Felkerestük Sárvári elvtársat, a küldöttség egyik tagját. Nehezen talál szavakat annak kifejezésére, mennyire örül, hogy Rákosi elvtárssal beszélgethetett és ő is tolmácsolhattal a szocialista város sokezer dolgozójának törését. „Nem lehet elmondani azt a lelkesedést, amivel hazatérésünkkor fogadtak bennünket — mondja Sárvári elvtárs. — Az ötös kocka előtt zenekarral vártak ránk. Megérkezésünk óta, ha végigmegyünk az utcán, állandóan megkérdezik, hogy történt, mint történt a látogatás Rákosi elvtársnál. Alig várják már a dolgozók, hogy a küldöttség tagjai beszámoljanak majd a röpgyűléseken Sárvári elvtárssal ellátogatunk az öntödébe, ahol már az utolsó munkákat végzik a brigádok. Ahogy meglátnak bennünket, felénk sietnek, “rülveszik Sárvári elvtársat és szintegyszerre érdeklődnek, kérdezősködnek ...indenről. Amikor Sárvári elvtárs beszámol arról, hogy Rákosi elvtárs milyen megértéssel fogadta a küldöttség kérését, a Horváth-brigád tagjai megígérik, hogy még nagyobb lendülettel dolgoznak ezután. ,. Nagy megtiszteltetés — mondja Feit György elvtárs, betonozó ifjúmunkás — hogy a várost és az üzemet Sztálin elvtársról nevezhetjük majd el. De ezt a megtiszteltetést — fordul a brigád tagjai felé — még jobb munkával kell kiérdemelni." Azután elmeséli, hogy a küldöttség elutazásakor tartott békeműszako hogyan dolgoztak, hogy érték el a 306 százalékos nagyszerű eredményt. „Be akarjuk bizonyítani Rákosi elvtársnak, hogy nem méltatlanul kértük a nagy megtiszteltetést" A többi brigádok tagjai is tudják, hogy a dicsőséges név viselését az eddiginél is nagyobb eredményekkel érdemelhetik csak ki. Ezért vállalták nemrég a Bástya-brigádtagjai, hogy a tűzálló téglagyár vasbeton-szerelési munkáit egy hónappal a határidő előtt befejezik. Még nem számoltak be útjukról a küldöttek a röpgyűléseken, de már így üdvözlik egymást az emberek az utcákon: „Hallottad a nagy eseményt?" És nyomban elmondják, mit igért Rákosi elvtárs. Elmondják a nagy megtiszteltetést, melyben részesülnek, de arról is beszélnek, hogy ezt még jobb munkával kell megköszönni. Ezért gyorsul meg a munka ritmusa, ezért rövidítik meg a munkák határidejét. „Kiérdemelni a nagy megtiszteltetést" — ez a jelszó ma Péntelen A termelésben, a békeharcban elért új győzelmekkel köszönni meg azt, hogy annak nevét viselheti a mű, akit mindennél jobban szeretnek, aki vezeti harcunkat és őrködik békénk felett, a legdrágább nevet: Sztálin elvtárs nevét! ra este megkezdődnek a tanácstagok beszámolói a fővárosban Október 29-től november 30-ig ismét beszámolókat tartanak a tanácstagok a fővárosban. Ez évben másodízben kerül sor a tanácstagok beszámolójára, amelyeket — az elsőhöz hasonlóan — lakótömbönként tartanak meg. A tanácstagok beszámolnak választóiknak a tanács munkájáról, az elért eredményekről és az első beszámolón felvetett javaslatok problémák elintézéséről. A tanácstagok beszámolója még inkább megszilárdítja, elmélyíti a tanács és az tömegek közötti kapcsolatot. „Leküzdöttük az akadályokat...** Hozzászólás a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséhez Olvastam a Sabad Népben a Központi Statisztikai Hivatal jelentését. Engem természetesen az „erősáramú berendezés” terv teljesítése érdekelt elsősorban, hiszen üzemünk ide tartozik. Sajnálkozva olvastam, hogy a mi iparágunk egy kicsit lemaradt, csak 99,7 százalékra tudta harmadik negyedévi tervét teljesíteni. Meg kellett állapítanom, hogy ebben a lemaradásban a mi üzemrészünknek is szerepe volt, mert mi sem teljesítettük mindig a tervet. Leginkább anyaghiány gátolta munkánkat. Örömmel jelentem azonban, hogy a pártszervezet segítségével a műszaki vezetés az akadályok nagyrészét leküzdötte, és október hónapban már egészen kedvező volt a helyzet, mivel az anyagok nagy részét időben megkaptuk. A szerelőüzem létszáma is megnövekedett. A növekedés hozott magával bizonyos zökkenőt, ezt átszervezéssel igyekszünk kiküszöbölni. Az utolsó két hónapban feladataink megnövekedtek, azonban híven Rákosi elvtársnak tett ígéretünkhöz, tervünket december 21-ig be akarjuk fejezni. Ezzel remélhetőleg hozzájárulunk ahhoz, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak az utolsó negyedévről szóló jelentése az erősáramú berendezéseket illetően is kedvezőbb adatokat tartalmazzon. Szika Ferencné, Munka Érdemrenddel kitüntetett sztahanovista művezető, Kontakta Izgalmas kalapácsvetőverseny zajlott le vasárnap délután a nemzetközi atlétikai verseny keretében Németh Imre és a norvég Strandli között. A két nagyszerű versenyző küzdelméből ismét Németh Imre került ki győztesen 58.87 méteres dobásával. Strandli 57.88 métert dobott. Képünkön a norvég kalapácsvető a dobás előtti pillanatban. Alapismereti tanfolyamokat indítottak a tanácsok Budapest Városi Tanácsa és a megyei tanácsok népművelési osztályai az 1951/52-es oktatási évben is elindították az alapismereti tanfolyamokat. A tanfolyamokon földrajzot, számolást, helyesírást, fogalmazást tanulnak a hallgatók. A tanfolyamok ingyenesek, elvégzésük után a dolgozók iskolai bizonyítványt kapnak az általános iskolák I—IV. osztályáról. Az alapismereti tanfolyamokon kívül Budapesten és vidéken, helyesírási és fogalmazási tanfolyamok is indultak. Ugyanakkor az üzemekben normaszámolási tanfolyamokon megismerkednek a dolgozók a teljesítménybér, norma- és munkaeszközszámítás módjával. Az alapismereti I. és II. tanfolyam ideje száz óra, a helyesírási tanfolyamok negyvenórásak. A normaszámolási tanfolyam tanideje ugyancsak negyven óra. Jó küzdelmek a Vasas Telefongyár motoros gyorsasági versenyén Az idény utolsó motoros gyorsasági versenyét vasárnap délelőtt rendezte a Vasas Telefongyár a városligeti Nagykörben. A verseny a legtöbb futamban jó küzdelmeket hozott. A 100, 125-ös kategóriában női versenyzők: Orosz Emília, illetve Vágó Beáta biztosan győzte le a férfi versenyzőket. Nagy meglepetést hozott a 350—500-as szériagépek futamában a csepeli Kiss első helyezése. A 350-es sportgépek futamában Németh Emil szépen versenyezve győzött. Az oldalkocsis futamban a Kotlár-Rusznyák kettős dugattyú-olvadás miatt kénytelen volt feladni a küzdelmét. A győzelmet a Balczer-Pettenkoffer páros (Postás) szerezte meg. A nap egyik legérdekesebb versenyét hozta az 500-as sportgépek futama. Szabó László, majd Cserkuti vezetett és úgylátszott, hogy Cserkuti meg is nyeri a versenyt. A befejezés előtt 3 körrel azonban Szabó László erősített és visszaszerezte az első helyet Cserkutitől, akit viszont Puhony győzött le. Eredmények: 100 kcm. széria 5 kör: 1. Sóbajtó (Cs. Vasas), nők: 1 Orosz Emília (Cs. Vasas), 125 kcm. széria 5 kör: 1. Csabai (Cs. Vasas), nők: 1 Vágó Beáta (Bp. Vasas). 100 kcm. sport 6 kör: 1. Thoma (Postás), 125 kcm. spont 5 kör: 1. Reisz István (Cs. Vasas). 250 kcm. 10 kör: 1. Szűcs László (Bp. Zalka Máté). 350 kcm. széria 15 kör: 1. Gurdon (Bp Bástya). 500 kcm. széria 15 kör: 1. Kiss (Cs. Vasas. 350 kcm. 10 kör: 1. Németh Emil (Postás), 500 kcm. sport 15 kör: 1. Szabó László, Bp. Zalka Máté oldalkocsi: 1. Balezer, utasa Pettenkoffer, (Postás). Vasárnap megválasztották az Építőművész Szövetség vezetőségét Az építőművészek kongresszusa táviratban mondott köszönetet Rákosi elvtársnak a párt segítségéért . Vasárnap végetért az építőművészek első országos kongresszusa. A kongresszus megállapította: építőművészeinknek új utakat kell követniök, amelyek biztosítják, hogy építészeti alkotásaink művésziek, a dolgozó szép igényeinek és szükségleteinek megfelelőek legyenek. Számos fontos kérdés vetődött fel a kongresszuson. Preisich Gábor elvtárs, a városépítés művészi kérdéseiről szólva, kifejtette, hogy a modernizmus szelleme a városrendezés terén is romboló hatást végzett. A modernizmus hozta létre például a Béke-tér sematikus, merev beépítését. Jellemző még városépítésünkre a tőkés építkezés módszerének azon folytatása, amely nem látja az új épületnek az egésszel, a környezettel való kapcsolatát. Ez jellemzi a belügyminisztérium dunaparti épületét, a KÖZÉPTERV székházét és ez a hibás szemlélet mutatható ki az építészkiállításon látható csepeli szállodán és a KOHOTI székházon is. Városépítés terén a modernista szemlélettől való elszakadás mellett első feladatunk, hogy a városépítést egyáltalán megtanuljuk. E célra rendelkezésünkre áll a szovjet városépítési tapasztalatok kimeríthetetlen tárháza. Hangsúlyozta Preisich elvtárs, hogy fővárosunk tervezésénél is csak a legutolsó időben tértünk rá az egész város művészi felépítésének, művészi megjelenésének kérdésére, így például arra, hogy milyen megjelenést kell biztosítani a Dunapart számára. Beszélt még arról a hibáról, hogy városrendezőink általában a városképnek csupán egy alkotó elemét, az épületet emelik ki. Fontos, hogy a parkok, fasorok, lépcsők, közlekedési megoldások, utcai oszlopok stb. tervezését erősebb mértékben bevonjuk a városképbe. Jan Minorszky, a lengyel Architektúra főszerkesztője, a lengyel építőművészek üdvözletét tolmácsolta. Reszegi Ferenc elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezete nevében szólalt fel. Beszélt azokról a hibákról, amelyek a szakszervezet munkájában az építőművészet és az építéstudomány kérdéseinek elhanyagolásában mutatkoztak. Szóvá tette a művészjellegű szakmunkás-utánpótlás kérdését is. Az elhangzott felszólalásokra dr. Kardos György, műegyetemi tanár válaszolt és részletesen értékelte a kongresszus vitáját. Ezután megalakult az Építőművész Szövetség. A jelölőbizottság előterjesztésére megválasztották a szövetség választmányát, az új szövetség vezetőségét. A kongresszus táviratot intézett a magyar dolgozó nép szereteti vezéréhez, Rákosi elvtárshoz. „A párt ébersége és segítő gondoskodása kellett — írják a táviratban —, hogy a magyar építészet szétrombolhassa azt az akadályt, ami előtt megrekedt és egy leszűkített, egyoldalúságokba torzuló, a művészi fantázia szárnyalását bénító kozmopolita stílus romjain felépítse új, szabad, sokoldalú, szocialista tartalmú és nemzeti formájú építészetét." A táviratban az építőművészek megígérik a pártnak, Rákosi elvtársnak, minden erejükkel azon lesznek, hogy végre olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek méltóak a szocializmust építő magyar nép többi nagyszerű alkotásához. A távirat szövegének felolvasása után a kongreszus részvevői forró, szeretettel éltették Rákosi elvtársat. Ezután táviratban mondott a kongresszus köszönetet Révai József elvtársnak azért a párt álláspontját képviselő beszédéért, amely fordulópontot jelentett a magyar építészet fejlődésében. A kongresszus levelet intézett a Szovjetunió Építészeti Akadémiájához is, amelyben megköszönte a szovjet építőművészek iránytmutató segítségét. A kongresszus után vasárnap délután az érdeklődők részére is megnyílt a Nemzeti Múzeumban az építészeti kiállítás. A földalatti stadion várócsarnokának keresztmetszete (Tervrajz az építész-kiállításon). hi RM Szerszámgépgyár esztergályosainak 60 százaléka gyorsvágással dolgozik Pavel Bikov szovjet sztahánovista gyorsvágó magyarországi látogatása óta hatalmas fejlődésen ment át a gyorsvágási mozgalom a Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyárában. Muszka Imre elvtárs, Kossuth-díjas sztahanovista és Hornyák Nándor elvtárs, a Szerszámgépgyár főmérnöke segítségével hónapról hónapra egyre több forgácsológép dolgozója tért át a forradalmi fémmegmunkálási módszerre. Hornyák Nándor elvtárs népszerű ismertető füzetekkel látja el azokat, akik meg akarnak ismerkedni a gyorsvágás technikájával. Muszka Imre elvtárs gyakorlati tapasztalatait bocsátja a dolgozók rendelkezésére. Kettőjük munkája eredményeként a Szerszámgépgyár esztergályosainakmár több mint 60 százaléka gyorsvágással dolgozik. A szalagrendszer bevezetésével csökkentik a cipőjavítások idejét A KISZÖV rendezésében a Budapesti Bőripari Kisipari Szövetkezetek dolgozói és a vidéki szövetkezetek vezetői értekezletet tartottak az ÉDOSZ székházában. Az értekezleten a cipőjavítások idejének csökkentését beszélték meg. Seregi Béla a KISZOV titkára megnyitójában ismertette azokat a nehézségeket, amelyek gátolják, hogy a dolgozók cipőjét a szövetkezetek egy héten belül elkészíthessék. Kemény kritikát gyakorolt a szövetkezetek munkájáról,kifejtette, hogy a problémát nemcsak fokozott mechanizálás. Hanem az oldja meg, ha a szövetkezetek áttérnek a szalagrendszerre. Az előadástvita követte, majd az értekezlet tagjai lelkesen felajánlották, hogy november 7-ig bevezetik minden kisipari szövetkezetben a szalagtermelést. Amely harminc-negyven százalékkal növeli a teljesítőképességet. Ezáltal lehetővé válik, hogy minden cipőt hét napon belül megjavítsanak.