Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)

1951-10-24 / 249. szám

SZERDA, 1951 OKTÓBER 24. Világosság .A­z ellenség és a maradi fittig elleni harcban lelkesen küldenek az őszi csúcsforgalom sikeréért a budapesti vasutasok Mi, a vasút dolgozói a „Vasutas­nap" alkalmából nagy fogadalmat tet­tünk. Megfogadtuk pártunknak és Rákosi elvtársnak, hogy az őszi for­galmat maradéktalanul és gazdaságo­san lebonyolítjuk. Nem kis dologra vállalkoztunk! A bő termés, a terv gyorsütemű megvalósítása igen ko­moly feladatokat állít elénk. Nem ke­vesebbről van szó, mint arról, hogy az őszi forgalomban 30— 40 százalék­kal több árut kell számtanunk, mint a múlt étiben. " Amikor fogadalmat tettünk, tudtuk, hogy ilyen feladatot csak az élenjáró Szovjet tapasztalatok­-,felhasználásával, új ...módszerek alkalmazásával oldha­tunk meg. Ezekkel harcolunk most a háromnapos kocsifordulóért, hiszen csak ennek segítségével­­biztosíthatjuk az őszi forgalom vagonszükségletét. Jelenleg 4.1—4.2 nap a kocsiforduló. Vontatásnál és forgalomban most egy­aránt arra törekszünk, hogy ezt to­vább, 3.5 napra csökkenthessük A győzelmek azonban nem születnek könnyen. Állomáson és javítóműhely­ben, íróasztalnál és poros könyvek év­, tizedes paragrafusai között fészkelnek akadályaink s ezeket szinte naponta kell leküzdenü­nk egy-egy újabb ered­mény eléréséért. Ha újítunk, észszerűsítünk, mindjárt jelentkezik az ellenség, a maradiság és igyekszik gáncsot vetni elénk, le­hetetlenné tenni az új alkalmazását. Ilyen módon jelentkezett nemrég az el­lenség a Nyugati­ pályaudvar állomá­sán. Újvárosi József kocsimester rájött, hogy a pályaudvar nagycsarnokában fölösleges a vagonok tolatásához há­rom mozdony. Gondolatát el is mon­dotta — de Pákozdi Imre, az állo­­másfőnökhelyettes megakadályozta az újítás bevezetését. Az állomás dolgo­zói azonban leleplezték Pákozdit. El­távolították helyéről és ma már két mozdony nagyszerűen ellátja a tola­tás­­szolgálatot. Ezzel az újítással szeptemberben 18.000 forintot takarí­tottunk meg államunknak, egy moz­donyt pedig, más területen tudunk­ fel­használni a kocsiforduló megrövidíté­sére. A kocsiforduló megrövidítéséért folyó küzdelem fontos része a gyors szállí­tás és ennek előkészítése. Nagy jelen­tősége van itt is az új, fejlett módsze­rek alkalmazásának. Aki kimegy a Nyugati­ pályaudvar teherrakodójára, a ponkr­a, képet al­kothat magának arról, hogy a gyors­­szállítás érdekében milyen lázas ra­kodómunka folyik. Kocsis Sándor elv­társ, rakodó, aki­­ itt a­­ ponkon lett többszörös sztahanovista, irá­nyítja a munkák­at Szovjetunióban ta­nulta meg a rakodók legfejlettebb módszereit. Ott szerzett tapasztalatai segítségével indította el a Nyugati ra­kodóján az öttonnás mozgalmat. Ez abból áll, hogy darabáruból legalább öt tonnát rakjanak egy kocsiba. Mun­kamódszerét átadta a rakodás legjobb dolgozójának, Bánfi Józsefnek, aki en­nek segítségével szeptemberben 920 tonnát rakott a vagonokba, de volt olyan hónap is, amikor 1100 tonna volt a teljesítménye. De nemcsak a kereskedelmi szolgá­latnál, a vontatásnál is meg kell küz­­denünk a maradisággal, az új módsze­rek alkalmazásáért. Egyesek például azt hirdetik, hogy mozdonyt csak friss szénnel lehet fűteni. De élenjáró von­tatási dolgozóink megdöntötték ezt az elavult felfogást is, és a budapesti igazgatóság területén augusztus 20-a óta közel 200.000 forintot takarítottak meg országunknak a pernyetüzelés al­kalmazásával. Az őszi forgalomban feladataink most egyre növekednek. A vasút újí­tói bátran harcolnak az akadályok, az ellenség és a maradiság ellen. Ez a harc a biztosítéka annak,, hogy mara­déktalanul teljesíteni tudjuk azt, amit Rákosi elvtársnak megígértünk, hogy az őszi forgalmat pontosan, gazdasá­gosan lebonyolítjuk. Tóth István, MÁV Budapesti Igazgatóság Pol. Osztálya nevelési részért­­vezető. TERVÜNK - JÖVŐNK A IIi. negyedévben adták át rendeltetésének a Közgazdaságtudományi Egyetem harmincmillió forintos költséggel készült épületét. (A Statisztikai Hivatal jelentéséből.) A Budapesti Erőműben új módszerekkel évi 90 millió forintot és 40 ezer vagon szenet takarítana meg A Budapesti Erőműben országos je­lentőségű tüzeléstechnikai kísérletet fejeztek be. Az eredményekről a kísér­letek vezetője, Beér János számolt be a Hőgazdálkodási Tudományos Egye­sület szakemberei előtt. Előadásában ismertette, hogy a szénpóttü­zelés alkalmazásával sike­rült megoldani az értékes, magas fű­­tőértékű alapszénnel való takarékos­ság kérdését. A Budapesti Erőműben ugyanis idáig 5000 kalória fűtőértékű szenet használtak, a tüzeléshez és most a kísérletek befejezése u­tá­n 3200 kalóriás szénnel is el tudják érni a megfelelő kazánteljesítményt. A szén­­p­óttü­zelést a szovjet tapasztalatok nyomán alkalmazták kutatóink. Lé­nyege abban áll, hogy malmokban fi­nomra őrölt szénport fújnak a kazán tűzterébe. A szénpor a t­íztérben le­begve ég el és nagymértékben emeli a tűztér hatásfokát. Fináczy Béla a Budapesti Erőmű kazánosztályának vezetője hozzászó­lásában méltatta a tudósok és mun­kások közös harcának eredményét. Ki­domborította, hogy a­­ szénpottüzelés bevezetésével a jó minőségű alapsze­neknek csupán negyedrészét használ­­­ják majd fel és mintegy 16 ezer kilo­wattal tudják emelni teljesítményüket. Ez évente 90 millió forint értékű be­ruházás megtakarítását és 40 ezer va­gon jóminőségű alapszénnek más te­rületre való átadását teszi lehetővé, míg az Erőmű gyengébb minőségű szénn­el fog fűteni. Hln­gyzetméterenként 20-23 forintos megtakarítás a makadámút építésénél A XX. kerületi tanács műszaki osz­tályának vezetője, Magyar István or­szágos jelentőségű újítást adott be a makadámút b­tépítésével kapcsolatban. Az újítás lényege az, hogy az eddigi kőalapzattal készített makadámuitokat sóderalapzattal készítik. Az újítást kipróbálták és a szakértők megálla­pítása szerint is beválik. Az újítás ha­talmas pénzösszeg megtakarítását je­lenti: négyzetméterenként 20—23 forin­tot. Képzeljük el, mekkora összeg ez, ha néhány ezer vagy tízezer négyzet­­méternyi makadámút építéséről van szó. Magyar István, a műszaki osztály vezetője eddig ezer forint újítási ju­talmat kapott. Kovács Antal,­­ X. kerületi sajtótudósító Súlyosan két izgatti­­rrrrkrd a paksi kalákái A szekszárdi megyei bíróság bünte­tőtanácsa szombaton a paksi tanács­ház tanácstermében tárgyalta a demo­kratikus államrend és a termelőszö­vetkezeti csoport elleni izgatással vá­dolt Lacza György és Lacza János bűnügyét. A vádlottak a Pakshoz tartozó Cse-B­resznyéspusztán 1951 augusztus 26-án, a cséplés befejezésekor rendezett házi­­mulatságon megjelenő népnevelőket, akik új termelőszövetkezet szervezése érdekében kívántak felvilágosító mun­kát kifejteni, megtámadták és az orv­­támadásra felbujtatott társaikkal együtt­ ütlegelték és rugdalták. A vádlottak kihallgatása során ki­derült, hogy Lacza György és Lacza János — 75 hold földdel bíró kulák­­család gyermekei — előre megfontolt szándékkal támadták meg a dolgozó parasztok felvilágosításán fáradozó népnevelőket. A továbbiak során az is kiderült, hogy Lacza György és Lacza János nemcsak a termelőszövetkezeti csoport magszervezése, de a pusztai DISZ-szervezet megalakítása ellen is uszítottak és általában megkísérelték a népi demokratikus állam­rend ellen bujtogatni a puszta lakóit. Tettüket így indokolták: „Nem tudjuk, milyen is az a ter­melőszövetkezet, de mivel a pártszer­vezet rajta van, hogy alakuljon és mert a puszta rongyosai előtt nagyon népszerű, mi mindent elkövettünk, hogy meghiúsítsuk. A DISZ-szel is az volt a helyzet: a párttitkár akarta, ezért mi elleneztük.’’ A megyei bíróság büntető tanácsa Lacza Jánost nyolcévi, Lacza Györ­gyöt pedig hatévi börtönbüntetésre ítélte, a közügyektől tíz­­ évre eltiltotta őket és elrendelte vagyonuk elkobzá­sát. fl/Wá­­Karfák Vigyázzunk a nép vagyonára! Ma, amikor a Gazda­ mozgalommal kapcsolatban különösen megtanultuk, milyen fontos minden gramm anyaga gondolnunk kell arra, hogy a munka­eszközök jó karbantartása is milyen nagy érdekünk. Ez akkor jutott eszembe, amikor megláttam a Marx­­téren, a Tejvendéglő melletti KÖZÉRT előtt éjjel 11 óra után egy mérleget. Az üzlet sötét volt, a redőny zárva, lelakatolva. Éppen a mérlegen állt valaki, és mérte magát, nem a leg­nagyobb szakértelemmel, utána megint egy... és ki tudja, hogy reggelre használható volt-e az utcán maradt árva mérleg. Akár meg, is rongálhat­ták. Szóltunk az ott posztoló rendőr­nek, intézkedjék a mérleg biztonságba helyezéséről. De nem volna helyesebb, ha erről”‘'rt(Rh,t,és f/b­',fár­ókelő, háttam maga az üzletvezető gondoskodna? . . Kutas György, V. Koháry­ u 16. A KÖZÉRT válaszol Vágó Milárnné tömbmegbízott a tömb lakóinak kérését továbbította hozzánk. Kérik, hogy a Csáky­ utca 20. sz. alatt megnyíló KÖZÉRT-fiók este 10 óráig tartson nyitva. A levélre most a KÖZÉRT Kereskedelmi Központ a kö­vetkezőket válaszolja: „A XIII. kerületi vállalatunk, figye­lembe véve a vásárlóközönség kíván­ságát, a boltot kétműszakosnnak indítja meg, ami azt jelenti, hogy este 10 óráig tart nyitva.­. Az SZTK figyelmébe körzetemben az egyik család meg­kért arra, hogy hozzak háztartási al­kalmazottja részére egy SZTK-befize­­tési lapot. Bementem egy trafikba, de egy­ gyógyszertárhoz utasítottak,­­hogy ott kapható. A gyógyszertár nem tu­dott erről és­­a kerületi SZTK-hoz küldött. El is mentem. Ott kijelentet­ték, hogy csak a postán, vagy a Fiumei­ úton kapható. Kőbányán la­kom, inkább , a postára mentem, de nem kaptam. Több mint háromnegyed órát töltöt­tem el anélkül, hogy egy befizetési la­pot tudtára volna szerezni. Kármán Dezső: X. Vaspálya­ u. 15/d 5 „A felszabadulás óta ebben az évben ötödször mentem üdülni. Két­szer voltam a Balatonon, a harmadik évben Hajdúszoboszlón, negyedszer Parádon, most pedig Hévizen. Mindezt — bár még nem vagyok sztaha­novista — jó munkámért kaptam jutalmul.” Kirády Jánosné (Újpesti Gyapjúszövőgyár) leveléből­. SZAKMUNKÁSOKAT és IPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERESNEK VÁLLALATOK. - 23/3 Építőipari Vállalat keres férfi segédmunkásokat földmun­kára. Jelentkezni lehet: XIII., Rozs­nyai-k út 6. sz. Munkaügyi osztály. A Fővárosi Gázművek női és férfi segédmunkásokat felvesz. Jelent­kezni lehet: Vill., Köztársaság-tér •20. Munkaügyi Osztály. MEZÖKER állandó munkára női segédmunkásokat keres. Jelentke­zés: MEZÖKER nagyvásártelepi ki­­rendeltség. Csepeli Magtisztítótelep keres férfi és női dolgozókat. Vízépítő Vállalat vidéki munkahe­lyekre keres adminisztratív munka­erőket: irodavezetői, anyagkönyvelői, bérelszámolói és pénztárosi munka­körök betöltésére. MÁV Igazgatósága keres női mun­kaerőket vonatfékezőnek. A fenti munkahelyekre jelentkezni lehet: IX., Üllői­ út 15. sz. Vili., Nagyfuvaros-u. 18. sz. XIII., Szek­­szárdi-út 17/b sz. III., Ürömi-út 22—24. sz. alatt. FIUK, LÁNYOK!. IPARI TANULÓNAK LENNI KITÜNTETÉST JELENT! Építőipari tanulónak októberben még jelentkezhetnek 14—18 éves korig leányok és fiúk kőműves, ács, vasbetonszerelő, betonozó, műköves és kőfaragó szakmákra. Jelentke­zés: Budapesten Wesselényi-u. 44 sz., Nyár-u. 9. sz., Práter-u. 31­ szés Dohány-u. 65. sz. alatti építőipari tanulóiskolában. Vidéken a helyi ta­nácsoknál, illetve a tanács munka­erőgazdálkodási osztályán. Vasipari tanulónak októberben még jelentkezhetnek 14—18 éves korig leányok és fiúk lakatos és villanyszerelő szakmákra. Jelent­kezés: Budapesten a kerületi tanács munkaerőgazdálkodási­­ előadójánál, vidéki városokban a tanács munka­erőgazdálkodási előadójánál, köz­ségekben a községi tanácsnál. Úgy az építőipar, mint a vasipari szak­mákra elsősorban már­ korábban jelentkezett és nyilvántartásba­­ vesztt fiúk és leányok jelentkezhetnek a szerződéskötésre. Vidékiek az ipari tanulóotthonokban nyernek elhelye­zést. • Építőgépjavító Vállalat, áldandó munkára felvesz géplakatos, esz­tergályos, marós szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Buda­pest, IX. ker. Soroksári­ út 150. Kőműves, lakatos szakmunkást, átképzést és segédmunkást buda­pesti munkára felveszünk. Jelent­kezni lehet: Üzletépítési és Beren­dező Vállalat Budapest, IX., Má­ri­ássy­ u. 4—6. Férfiakat úttisztítónak és kocsis­nak, nőket úttisztítónak felveszünk. Jelentkezés: Vill., Kun-u. 8. Fővá­rosi Köztisztasági Vállalat. Munka­erőgazdasági csoport. Férfi és női munkásokat felve­szünk rakodási munkákra. Rakodási Vállalat, Váci-út 8. (Nyugatinál). Segédmunkásokat keres Épület­burkoló Vállalat. Jelentkezés Aradi­utca 16. sz. Munkaerő osztály. A Vasbetonipari Vállalat felvesz lábatlani (Komárom megye) üze­mébe férfi és női segédmunkásokat. A jelentkezők részére lakás és el­látás biztosítva van. Jelentkezni le­het a vállalat budapesti központjá­ban, VII., Éva­ utca 19­.sz. déliután 3 óráig és a Tábatlani üzemben bár­mely időben. Több nőt a vezető posztokra a KÖZÉRT-nél A minisztertanács határozata sze­rint a kereskedelemben 80, százalék­ban nőknek kell dolgozniok. Ez nem­csak azt jelenti, hogy mind több és több nő dolgozzék a boltokban, mint elárusító, hanem jelenti azt is, hogy a nők foglaljak fel• a­ vezető­ •potradcs­­i­aki ,posztokat is,­­válalatigazgatók,­ osztályvezetők, főellenőrök, ellenőrök és boltvezetők kerüljenek ki soraikból. A KÖZÉRT vállalatoknál a szeptem­ber 15-i adatok szerint az összdolgo­­zók 60 százaléka nő volt. Jó eredmé­nyek születtek a nők előléptetése te­rén is. Az október elsején alakult nyolc kerületi vállalat közül öt vállalat élére női vezető került és emellett­ a kerületi vállalatok osz­tályait 25 százalékban nők vezetik. A IX. kerületi vállalat élén női vezető, Szendrői Anna áll és a vállalat a legjobbak közé tartozik. Igen sok női boltellenőr munkája szárnyalja túl a férfiakét és nem egy női árudavezető bizonyította be eddig is rátermettsé­gét. A HÚSÉRT vállalatnál , ahol pedig sok jel mutatja, hogy lebecsü­lik a nők munkáját, a női boltvezetők bebizonyították, hogy jól el tudják látni feladatai­kat. Például a 48-as hússzék női vezetője, Scheibert Ambrusné, szakképzettség­ben, munkában, a vásárlók iránti elő­zékenységben és kedvességben felveszi, a versenyt­­ bármelyik hússzék férfi vezetőjével. Ugyancsak jól helytállnak a fűszerfiókok női vezetői is. Az 1008-as bolt női vezetője, Sóváriné, mint mondják, „lelke az árudának”. A dolgozó nők örömmel vásárolnak boltjában. Amikor szabadságon volt, kérték a Vállalatigazgatót, hogy helyez­zék vissza a boltba, mert azt hitték, hogy más beosztást kapott. A minisztertanács­­határozatának végrehajtásában ,azonban vannak le­maradások is. Nemcsak a HÚSÉRT- nél tapasztaljuk, hogy lebecsülik a női dolgozók­­ munkáját. Különösen szembetűnő ez a felfogás az árufor­galmi szakembereknél. Ez persze nyíl­tan nem jelentkezik, amikor azonban a vezető állások betöltésére kerül sor, húzódozás tapasztalható és nem egy vezető vallja: „az áruforgalmat irányító vezető helyekre nem lehet nőket állítani, mert azoknak nincsen meg a­­ kellő szakképzettségük". Egye­sek úgy vélik, hogy a kereskedelem szakismerete kizárólag a férfiak pri­vilégiuma így beszél például Glatz Géza elvtárs, a Pesti Élelmiszerérté­kesítő Vállalat áruforgalmi,. .­.osztály-’ vezetője. " Ez a gyökerében helytelen álláspont érvény­esül abban. . , hogy a most alakult új vállalatok­nál mindössze egy nő került az áruforgalmi és egy nő,, az értéke­sítési osztály élére. Pedig, ha ezek a vezetők tanulmá­nyoznák a szovjet kereskedelm­et, lát­hatnák, hogy ott milyen sok nő dol­gozik vezető állásokban is. Világos, hogy a női vezetők nem hullanak készen az égbő­l, hanem szí­vós, türelmes nevelőmunkával kell ké­pessé tenni őket arra, hogy jó veze­tőkké váljanak. És itt nagy feladatok várnak a KÖZÉRT szakmai oktatá­sára. Az elmúlt oktatási­ évadban sok nő került különböző szakiskolákra. Sajnos, ez nem mutatkozik meg eléggé a női vezetők számarányában. Itt sokkalta jobban kell érvényesülnie a tervszerűségnek az iskolát vég­zettek beállításában. Különösen rossz képet kapunk, ha megnézzük — a vállalatok osztályve­zetői mellett — a főellenőrök és a boltellenőrök sorait. Ha nem vesszük számításba a TEJÉRT vállalatot, a többi vállalatnál egyetlenegy női fő­­ellenőr sem dolgozik, az új kerületi vállalatoknál is előfordul, hogy 15 boltellenőr közül csak egy a nő. A nőket nemcsak szakmai iskolázott lehet vezetőkké nevelni. A nevelést már a boltokban kell elkezdeni. Erről nem egy vállalatnál megfeledkeznek. A XI. kerületben például mindössze két női boltvezető van. Természetesen ez nemcsak a vállalatvezetőségen mú­lik, hanem a boltvezetőkön is. A XI. kerületi 11.402-es számú bolt vezetője, Kecskés Endre le­becsüli a női dolgozókat és olyan munkára osztja be őket, amely nem biztosítja eléggé fejlődé­süket. Pedig a dolgozók — legyenek férfiak, vagy nők — megfelelő szak­mai és politikai nevelés mellett a na­gyobb feladatok elvégzése közben ko­vácsolód­nak vezetőkké. Ha a KÖZERT-válalatok fejlődésé­nek távlatait nézzük, világosan kell látnunk: az ipar egyre növekvő mun­­kaerőszükséglete megköveteli, hogy mind több volt háziasszony dolgozzék a KÖZÉRT-nél, mind több nő fog­lalja el a vezető helyeket. Ehhez terv­szerű nevelőmunka és az szükséges, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a minisztertanács határozatát- K. T.

Next