Világtörténet, 1989

1989. tél - Kovács Marian: Kuba: püspöki vizitáció 1754—57-ből

KOVÁCS MARIAN KUBA: PÜSPÖKI VIZITÁCIÓ 1754-57-BŐL I. A visita (vizitáció) mint műfaj A visita a spanyol gyarmatok megismerésének jellegzetes 16-18. századi műfaja, melynek az idők folyamán hagyományai, szabályai jöttek létre, és ezek a műfaji kötöttsé­gek három évszázad alatt alig változtak. Tartalma sokszínű, a földrajzi viszonyoktól kezdve a közigazgatáson, az egyházi életen át számtalan tárgykört ölel fel.­ Eredete a tényleges pasztorális visitákra, látogatásokra megy vissza, melyek az Újvilágban már a tridenti zsinat előtt is ismeretesek voltak,­ bár kétségtelen, hogy a püspökök számára kötelezővé és kiemelkedő egyházi feladattá Európában és Spanyol-Amerikában is a kato­likus egyház szervezeti megújulásában oly fontos zsinat határozatai által váltak.­ A gyarmati Latin-Amerikában azonban az egyház és a spanyol állam speciális helyze­téből­ adódóan a visiták különlegesen fontos szerepet töltöttek be, nemhiába foglalko­zott velük II. Fülöp is számtalan rendeletben, dekrétumban.­ Annak ellenére, hogy idővel rutinná vált maga a látogatás és az arról szóló beszámoló, a spanyol Korona, az Indiák Tanácsa és az egyházi hatóságok érdeklődése és igénye a vi­siták, a bennük szolgáltatott információk iránt mindig megmaradt, sőt a 18. században a Bourbon uralkodók reformintézkedéseit előkészítve, megalapozva újra intenzívebbé vált.­ A történészek számára pedig a történelem tanulmányozásához nyújthatnak nélkü­lözhetetlen információkat a gyarmatok egyházi, világi közigazgatásáról, a települések­ről, a gazdaságról, a társadalom tagozódásáról, az oktatásról, az egyház munkájáról, a betegápolókról, természetesen magáról a jelentést készítőről is - és a felsorolás még ko­rántsem teljes. E nagyértékű történelmi forrástípust a Kuba történelmét tanulmányozók eddig nem­igen használták kutatásaikban. Oka lehet ennek egyrészt az, hogy a Kubával foglalkozó történészek a gazdaság,­ a társadalom, az etnohistória és a kultúra szféráját­ elsősorban a spanyol hódítást követő közvetlen időszakban, valamint a 18. század utolsó évtizedei­től, az angol hódítással induló korszaktól vizsgálták alaposabban; másrészt az, hogy a Santiago de Cuba-i püspökség a 17. század közepéig a latin-amerikai püspökségek hierarchiájában a legalsó szinten foglalt helyet,­ s így különösebben nem ösztönözhe­tett kutatómunkára. A 17. század elejétől induló kubai visiták sorába 10 illeszkedik bele forrásunk, Pedro Agustin Morell de Santa Cruz La visita eclesiastica című, 1754-57 között megírt műve.11 II. Morell de Santa Cruz A visita szerzőjének élete, egyénisége önmagában is érdekes, át- meg át van szőve a történelem fonalának néhány érdekes szálával. Morell a mai Dominikai Köztársasághoz tartozó Santiago de los Caballerosban született 1694-ben. Ősei Spanyolországból mene­kültek, ahonnan a vallási türelmetlenség űzte ki őket sok más zsidóval együtt. Teológiai

Next