Világtörténet, 2011
2011 / 1-2. szám - Tanulmányok - Jancsó Katalin: A világgazdaság sötét bugyrai: kaucsukláz a perui Amazóniában
JANCSÓ KATALIN A világgazdaság sötét bugyrai: kaucsukláz a perui Amazóniában Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem összpontosul az amazóniai térség történéseire. A nemzetközi szervezetek aggodalommal figyelik a fakitermelés mértékét és az esőerdők pusztulását, ami veszélyes változásokat okoz az ökoszisztémákban. Az Amazonas vidéke először a gyarmatosítás idején kecsegtetett gazdagsággal, aranyat kutatva érkeztek ide az első európaiak, azonban az expedíciók nem sok sikerrel jártak. Gyapot, kakaó, cukor, fahéj és néhány értékesebb fa kitermelésén kívül a térség viszonylagos háborítatlansága a 19. századig megmaradt. A század 30-as éveitől kezdődött meg a „fekete arany", azaz a kaucsuk kitermelése, majd a kínafa kérge iránti egyre nagyobb keresletet követően valódi kaucsukláz indult el az 1890-1920 közötti időszakban, amely drasztikus változásokat hozott magával, és ez nemcsak a terület növény- és állatvilágát, de az ott élő indián törzseket is érzékenyen érintette. E tanulmány célja, hogy korabeli leírások és beszámolók felhasználásával történeti kitekintést nyújtson a perui Amazónia kizsákmányolásának kezdeteire, illetve röviden rávilágítson néhány aktuális problémára a térségben. A perui Amazónia a világ egyik legnagyobb biodiverzitású régiója, több mint 7300 százas növényfaj, 1700-nál is több madárfaj él itt, ezek közül száznál is több endemikus.12 A növényvilág számos hasznosítható kincse közül a legértékesebbek: a mahagóni, fahéj, cédrus, balsafa, kaucsuk, kopál, pálmafélék, gyógynövények, gyümölcsök és zöldségek. A mezőgazdasági termelésben a kávé, a takarmánynövények, a banán, a jukka, a kukorica, a koka, a szója és a rizs a legjelentősebbek. Mindemellett fontos földgáz- és kőolajlelőhelyek is találhatóak a térségben. Napjainkban a Peru területének majdnem 60%-át kitevő, mintegy 780 000 km 2-en 42-48 etnikai csoport él, melynek tagjai 12 nyelvcsaládhoz tar t Sistema de Információn de la Diversidad Biológica y Ambiental de la Amazonia Peruana. http://www.siamazonia.org.pe. 2 Denis Lepage-. Checklist of Birds of Peru, Bird Checklists of the World. Avibase. http://avibase.bsc-eoc.org/ checklist.jsp?lang= H U®ion = pe&list=clements. 3 Fernando Rodriguez Achung: El recurso del suelo en la Amazonia peruana, diagnóstico para su investigación. Instituto de Investigaciones de la Amazonia Peruana, Iquitos, 1995. 28. http://190.187.112.90/Publicaciones/CD/documentos/ST014.pdf. VILÁGTÖRTÉNET (2011) 1-2,1-12