Világtörténet, 2021
2021 / 4. szám
SZEMLE Az első fejezet A második velencei-oszmán háború (1499-1503) címet viseli. Bajezid szultán, ahogyan korábban elődje, most is az itáliai politikai helyzet messzemenő figyelembevételével indította meg a támadást. Nem mellékes körülmény, hogy az itáliai háborúk miatt a város legnagyobb bankja, a Banco Garzoni - ma azt mondanánk - likviditási gondokkal küzdött, aminek következtében Velence hajóinak számát 38-ról 13-ra csökkentette, ami kihatott az oszmánok ellen bevethető tengeri haderő ütőképességére. A közelgő háborúról már 1498-ban szállongó hírek hatására Velence gyorsan befejezte az 1494-ben, a francia támadás nyomán újra kitörő és ekkor Firenze ellen vívott háborúját. A háború ugyanis bátorította a szultánt - Milánóval szövetségben - a város elleni támadásra. A Velence-ellenes szövetségben részt vett még a Nápolyi Királyság, amely a pugliai kikötőket akarta visszaszerezni; Ferrara, amely a stratégiai fontosságú Polesinát akarta visszaszerezni; továbbá VI. Sándor pápa, aki a Borgiák Itália feletti hegemóniájának tervét dédelgette. Mindez megmagyarázza, hogy Velence miért kötött 1499-ben igen előnytelen feltételekkel békét, és hogy újfent a franciákhoz fordult, akikkel Blois-ban szövetséget kötött, ürügyet szolgáltatva az új király, XII. Lajos újabb támadására. Az oszmánok stratégiája egyszerű volt: mivel a hajóhaduk jóval gyengébb volt, megpróbálták megosztani a velencei erőket, ezért Iszkender pasát Friuliba küldték portyázni, hajóikat pedig ágyúkkal szerelték fel. A modernizálás érdekében nagy számban fogadtak fel keresztényeket, főleg görögöket, amivel nagy kockázatot vállaltak, mert így az ellenség tudomást szerzett a haditervről (a peloponnészoszi velencei bázisok, például Lepanto, vagy siker esetén további velencei birtokok, például Korfu megszerzése). Az oszmánok győzelmük esetén kijutnának a Földközi-tengerre, ami elősegítené Kréta megszerzését. A velencei terv viszont az egyszerre felvonuló tengeri és szárazföldi oszmán erők egymástól való elszigetelésével, a tengeren próbálta kicsikarni a döntést. A háborúban már megmutatkozott az, amit a bevezetőben Moro a hanyatló tengeri kultúráról mondott. A velenceiek hadvezére, Antonio Grimani, az egyik legelőkelőbb velencei patríciuscsalád tagja nem volt megfelelő választás. Nem ismerte a flottát, és nem ismerte az embereit, viszont sokat fizetett a tisztségért. A velencei hajóhad amúgy is komoly strukturális problémával küzdött. Magvát ugyanis továbbra is az evezős meghajtásra épülő gályatípus (galea) alkotta, amelyen a portugál, spanyol vagy éppen az angol flottát forradalmasító vitorlázat nem fő-, hanem csupán kiegészítő szerepet játszott, így kevesebb ágyút és hadinépet tudott szállítani. Mivel a meghajtást alapvetően nem a szél, hanem az emberi izomerő végezte, a végrehajtható flottaműveletek rövidebbek voltak, mert a kifáradás miatt, valamint az ellátmány érdekében viszonylag gyorsan fel kellett keresni az ellátóbázist. A vitorlások ezzel szemben huzamosabb ideig is képesek voltak egy helyben maradni, több ágyút tudtak szállítani, így a tűzerejük is jóval nagyobb volt. A velencei taktika hasonlóan konzervatív volt: a terv az ellenséges hajóhad centrumának megbontását célozta az ágyúk segítségével, amit kézitusa követett volna, tehát a szárazföldi harc tengeri változatát akarták alkalmazni. Ahogy a vitorlával szemben az evező, úgy az ágyúval szemben a kézifegyver élvezett elsőbbséget. A velencei hajóhad 42 hadigályából állt, amelyből 12 volt a nagy gálya, összesen 105 hajóval rendelkezett, a fedélzetükön 25 ezer katonával és matrózzal. A Daud pasa vezetése alatt álló oszmán hajóhadnak 240 hajója és 37 ezer embere volt. A velencei haditerv kulcsa a szél volt, amely az összecsapás tervezett időpontjában, július-augusztusban északkeleti vagy délkeleti irányból fújt (ennek a csata helye szempontjából volt jelentősége). Daudot azonban, nagy megkönnyebbülésére, nem Gallipolinál, ahol nem lett volna lehetősége manőverezni, hanem jóval délebbre, Medónénál várták, éppen ott, ahol a szigetek alkotta szűk tengeri útvonal véget ér, és a nyílt tenger kezdődik. E két pont között több szűk VILÁGTÖRTÉNET* 2021.4.