Virradat, 1944 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1944-05-15 / 20. szám

Válasz az „Egyedül vagyunk”~n3 Szerkesztőség és kiadóhivatal, Vill., Gyulai Pál­ utca 14. Telefon:­­116-246, 146-243 HÉTFŐI POLITIKAI LAP Főszerkesztő: BORNEMISZA GÁBOR IX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Budapest, 1944. május 15. »*■* v f­­­r Berlinből származó jelentések­ szerint a Wilhelmstrasse szombati sajtóértekezletén Ribbentrop szó­­vivője foglalkozott azzal a felicit­­ten és Moszkva együttesen intéz-l­tek Németország szövetségeseihez. Mint a szóvivő mondotta a szö­vetségesek eddigi kísérletei kudar­cot vallottak abban az irányban, hogy Németországot és szövetsé­­g­eseit elválasszák, vagy maguk alá igázzák. Most tehát ezt a kísérletet új fogással próbálták megismételni, hogy éket verjenek Németország és a nemzeti létükért, Európa jobb és igazságosabb jövőjéért harcoló szövetséges államok közé. A cél természetesen most is az: meg­gyengíteni a Német Birodalom fé­lelmetes katonai erejét, ép­pen most, a döntő harcok, az inváziós hadműveletek nyitányának napjai­ban. Magyarország természetesen nyugodt önuralommal és kemény "e"szórtsággal veszi tudomásul a felhívást. Bennünket nem lehet el­téríteni attól az úttól, amelyet a törénelmi európai sors számunkra kijelölt. Mi nem múló érdekekért harcolunk, hanem saját nemzeti létünkért, szabadságunkért és fennmaradásunkért, amelyet tíz év­­százados történelmünk folyamán a leg­válságosabb történelmi pillana­tokban is mindig, minden ellenfél­lel szemben a legvégsőkig védel­meztünk. A mai Magyarország tudja, fa­natikusan vallja és hiszi: csak egy út van számunkra,­­ az elszánt harc és győzelem útja, mert min­den paklizás, minden kiegyezés, köntörfalazás oda juttatna vissza bennünket, ahonnan negyedszázad­ért ezelőtt elindultunk. Az­­ első ,világháború utáni időkben, a gya­lázatos békekötések súlyos órái­ban Európa sorsa felett ítélő nagy­hatalmak politikusai hideg gyűlö­lettel és minden európai szolidari­tást, politikai igazságot, az észsze­­rűség törvényeit megtagadva ítél­keztek a történelmi Magyarország sorsa, léte, fennmaradása felett. Moszkvában, Londonban és Wa­shingtonban újabb ördögi terveket szőnek, megkondítják a halálha­rangot, a pusztulás ítéletét zúdítják Európára, — Benes manipulációit fejbolingató helyesléssel fogadták az angoll-amerikai és szovjet világ m­agyarai s mennyirt halálraítéltek­­Az április 18-án Honan-tarto­­mányban .­gyors japán­­előnyomulás­­ról aTH^SKzdetk­in-pjíh. offenzíva.-há­rom hét alatt körülbelül akkora te­rületre terjedt ki, mint Bajorország. Ez az offenzíva — mint ahogy a ja­pán hadsereg szóvivője a Német Távirati Iroda levelezőjével folyta­tott beszélgetésében először közölt a közeljövőben bekövetkező széles kínai területekre kiterjedő hadmü­­leti terveknek csak egy részletmez­lennénk, mennyire nem érdemel­nénk meg az európai élet­et, az ön­álló állami létet, a vezető szerepet, a holnap igazságosabb és emberibb Európájában, ha egy percre is meginognánk hitünkben és elszánt­­ságukban, ha arra gondolnánk: in­kább a béke, mint a harc, inkább a gyalázatos megalkuvás, mint a kemény, férfias küzdelem. A londoni, washingtoni és moszk­vai felhívás lepattan a magyar lé­­lekről. Kolomeánál magyar csapa­tok harcolnak honvédeink bravúr­jairól, hősi helytállásáról számol­nak be a magyar és a német je­lentések és ez a hősi helytállás, ez a minden magyarnak példát mu­tató áldozatvállalalás int és kötelez bennünket arra, úgy álljunk helyt idebent, a belső arcvonalon, harcrakész edzett és elszánt nem­zeti lélekkel, mint katonáink oda­­kinn, a hesedik századi történelem legválságosabb napjaiban, a gigá­szi katonai és világnézeti küzdelem romboló és építő viharában. • A délolaszországi brit-amerikai offenzívával egyidőben felmerült a kérdés: vajjen Londonban és Washingtonban valóban az invá­ziós hadműveletek nyitányának szánták-e az itteni harcokat, avagy empán elterelő látszat-hadművele­tekről van szó? A német sajtó hosszabb cikkekben foglalkozik a végső stádiumához érkezett in­váziós előkészületekkel és megál­lapítja: a német hadseregek min­denütt azon a döntő ponton álla­nak, ahol majd felveszik az elke­seredett és megsemmisítő harcot a benyomuló brit-amerikai sere­gekkel. A német katonai szakértők fej­tegetései már eddig is sűrűn lát­tak napvilágot a német lapokban. — legutóbb pedig Ben­gr­y alezredes, foglalkozott hosszú, áttekintő cikk­ei­ata. Ez a hadmveleti terv"-muszy­szemenő,­ terveket rejt -és a jelenlegi kapcsolatban van, folytatta a japán szóvivő. Épen ezekből az okokból a Honan-offenzíva nem mérhető az eddigi japán mozdulatok mértéké­vel , még ha azt vesszük tekin­tetbe, hogy a Hankau eleste óta el­telt öt és fél év alatt különböző helyeken a japán-kínai arcvonalon körülbelül 2500 kilométeres szűka­den az inváziós lehetőségekkel, il­letve a brit-amerikai támadó se­regek kilátásaival. Fontosnak tartjuk egypár feltű­nően érdekes részlet kiragadását, amelyek élesen megvilágítják az inváziós előkészületek hátterét, il­letve rámutatnak a német­ céltuda­tosságra, a precíz, félelmetesen pontos és minden­ eshetőséget szá­mításba vevő német előkészüle­tekre. Benavy az ókori partraszállási hadműveletekkel von párhuzamot, amikor megállapítja: a partraszál­lásokat minden időben végrehajt­hatták a támadó csapatok, mert a szárazföld és a szigetek partjait nem sikerülhet mindenütt katonai­lag megvédelmezni. Benary szerint a nehézségek akkor jelentkeznek, ha az első partraszálló egységek nagyobb hadműveletekbe bonyolód­nak. A nyugati brit-amerikai invá­ziós előkészületekkel hozza össze­függésbe Benary az Alkibiades ál­tal kezdeményezett athéni inváziós flotta szicíliai invázióját. Mint tudjuk, a partraszállás sikerült és az athéniek merész elenrohamo­k­­kal Sirakuza faláig vetették vissza a támadó ellenséges erőket. Ekkor azonban a támadó csapatok már kimerültek,­­ az erőd megostrom­­lásához hiányzott az ember, és ha­dianyag, hiányzott a siker legdön­tőbb előfeltétele: az átütő erő. A másik hajórajt, amelynek hazai területről új tartalékokat kellett volna hoznia, az ellentámadásra ki­futott sirakuzai hajóhad megverte. Pontosan ugyanilyen szerencsét­lenül végződött az első világhá­ború nagy inváziója is, az a vál­lalkozás, amelyet a szövetségesek 1915 tavaszán hajtottak végre, s amelynek célja volt a Dardanellák szón, folytatták tevékenységüket. A­­japán .-sz­rigfr.önmagáról­ a hepa.ni sT következőire., mondta: Henan-tar­tománynak a Sárga folyótól északra terjedő csú­csa a Peking-Honkong, valamint a Lunghaj-vasútv°nal elleni hads­­ü­­vetelő felvonulási terepe lett- A had­sereg április 18-án erről a terület­ről indult délfelé támadásra és még ugyanaznap a Sárga folyón három csoportban kelt át, megnyitása. Már a partraszállás is súlyos hajó és emberveszteség­gel járt és végül az akció meghiú­sult a német és török védelem el­lenlökésein. A Gallipolin partra­­szállított ellenséges szövetséges erők nem mutatkoztak elegendőnek ahhoz, hogy a támadást előbbre vi­gyék és hónapokig tartó veszteség­­teljes állóharc után ki kellett ürí­­teniök a hadszínteret. A gallipoli vállalkozás csődjéhez csatlakozik a szalonikis inváziós kudarc is. Itt sem sikerült úgy fel­tölteni a partraszálló csapatokat, hogy azok megsemmisítő hadműve­letek végrehajtására alkalmasak lettek volna. A fentiekből tehát leszűrhető az a tanulság, hogy az invázió nem annyira, a tér problémája, mint in­kább az utánpótlásé. Az Európa ellen megindított invázió esetén is a tenger széles térbelisége igen nagy előnyére szolgál a támadónak. Partraszállásait már eleve úgy hajthatja végre, hogy az ellenség körülfogásának alapjai adva legye­nek és az addig­ bázisokon kívül fekvő új partraszállásokkal olda­lazó és átkaroló hadműveletekbe kezdhet, ami kétségtelenül a net­­tuníoi partraszállásnak is egyik fő célja volt. • Európában félelmetesen megerő­sített védelmi erődrendszer várja a támadókat. A brit-amerikai invá­­ziós hadseregek partraszállásának leküzdésére a hatalmas erődműve­ken túl — mint döntő tényező — készenlétben állanak a veszélyes pontokon feállított tartalékok, hogy a partraszállott ellenséges csapatokat ellenlökésekkel a ten­gerbe szorítsák. Amis’ azonban az inváziós­ hadöseregek nagyobb harcokba bonyo­­ódhatnak az európai kontinensen, — a hadvezetésnek. le kell kjiSo- ~ ’ i, súlyos utánpótálnjXy,­­dWeiyisk-"W Sk­rikyd­embe "vessék, hogy 1942 ővemberében Észak-Afrikában végrehajtott partraszállásnál nem kevesebb, mint 850, az 1943 júniu­sában Szicíliában végrehajtott partraszállásnál 3250 hajót kellett felhasználni, — láthatjuk a súlyos nehézségeket, amelyekkel a brit­­amerikai hadvezetésnek és után­pótlásnak meg kell birkóznia. Ugyanis a fenti számadatok szerint könnyen kiszámítható, mekkora hajótérre van szükség ahhoz, hogy­­milliós hadseregek szálljanak part­­ra az európai kontinensen. Emlé­kezzünk csak vissza a brit expe­­díciós hadseregek kihajózására a francia kikötőkben. 1914-ben a százezer főnyi brit hadsereg átszál­lításához kilenc napon keresztül száz gőzöst kellett felhasználni, amelyek mindegyike 4—5000 tonna hajótérrel rendelkezett.. Az ameri­kai hadsereg átszállítására termé­szetesen a hajók többszörösére volt szükség. Az is természetes, hogy­ a különleges építésű partraszállítási hajók és csónakok a jövőben meg­könnyítik a partraszállást és a légiszállítások is jelentősen kibőví­­tik ezeket a lehetőségeket. Nem vitás azonban,­­ az óriási technikai fejlettség ellenére is,­­ hogy a támadó seregek szempont­jából a nagy inváziós csata egész tartama alatt a hadműveletek leg­könnyebben sebezhető Achilles­­sarkát az utánpótlás jelenti majd. Ezzel­­ szemben a védekező fél az európai parti térségen belül jól kiépített közlekedési és utánpótlási hálózata felhasználásával abban az előnyös helyzetben van hogy bár­mikor eredményesen vethesse harc­ba a szükséges tartalékot a csata legfontosabb gyújtópontjain, Európa tehát nyugodtan tekint az invázió elé. A németek három esztendőn keresztül nem beszéltek, nem vitáztak, hanem dolgoztak és építettek. Rommel legutóbbi szem­leútjai pedig semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy--a­ német had­vezetőség az utolsó simításokat végzi, s ha a támadás megindul és eldördülnek az Atlanti Fal ágyúi, a német szervezettség, a német ka­tona erkölcsi fölénye döntően mu­tatkozik majd meg. TURBÓK GYULA Kijelölték a pest megyei gettókat Német sikerek, véres brit-amerikai veszteségek a délolaszországi arcvonalon tomboló nagy csatáiban Megindultak az inváziót közvet­lenül megelőző hadműveletek és erősöntés elhárítására felvonult német hadosztályok Európa valamennyi partvidékén a döntő helyeken állanak Berlin. Az érdekelt nemzetek öngyilkosságra való felhívását jelenti a s­p­ri­t-ameri­kai -szo­vj­et ultimátum la háromhetes honani ispán offensive mérlege Zsidó hirdetést mi nem közöltünk!

Next