Vitézek Lapja, 1940 (18. évfolyam, 26. szám)
1940-09-11 / 26. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM.BUDAPEST, 1949 SZEPTEMBER 11. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Üllői út 8. II. em. 19. Telefon: 1-370-24. Postacsekkszám: 35.785* Előfiz. ára egész évre 20 P, vitézi szerveknek és vitézeknek 4.80 P. Megjelenik minden hó, 11. és 21.-én. A VITÉZI REND HIVATALOS LAPJA a karpol fok gerincéig v árla : déz f3arcy (3)abár felsőházilag kelet felé is megnyíltak Trianon sötét kapui, egy vénei írott vörös vonal eltűnt a térképről, a magyar határ újra a Kárpátokig terjed. A magyarok Istene meghallgatta 22 év könyörgését, Erdély egy része viszszatért. Húsz év előtt négy háborús év legyőzött magyarja, egy feldarabolt ország vérző testén kétségbeesetten, reménytelenül tekintett fel az égre. Minden hősiesség, minden katonai kiválóság ellenére győzött az ármány, a gyűlölet és úgy látszott, hogy összecsap az ár a magyar felett. Amit meghagyott Trianon, azt pusztították a belső zavarok és viszályok. — Sokszor állt már a magyar a történelem folyamán kifosztottan, árván, már-már összeroskadva. De mint ezer éven keresztül mindig, úgy 1919-ben is ránk tekintett a magyarok Istene. Az utolsó órában, a legsötétebb reménytelenségben elküldte azt a férfiút, aki megmentette a magyart a pusztulástól. —— ■ i ■rrmr,-'agg:·—»9* +- -~csas2Bs»w*i» m‡н. Horthy Miklóst küldte az ország élére. Vezetést, hatalmat elvállalni mindenkor súlyos feladat és nehéz felelősség. Horthy vállalta a felelősséget és a munkát. Mint egykor büszke hajóját, a Novarát kimentette a tenger és az ellenség támadásából, úgy kormányozta az ország hajóját nyugodt vizekre. Bölcs megfontolás és körültekintés jellemezte kormányzását. Mindenkor ő mutatta az utat, amerre a nemzetnek haladnia kell. Az ő irányításának, az ő bölcs vezetésének eredményeként húsz év igazságtalansága tűnt a semmibe. A világháború katonája, az otrantói hős, hadsereget teremtett, magyar honvédeket, akik härcraE©iálltak. Úgy állt ott a Horthy katonája, várva a parancsot az indulásra, hogy büszkén fohászkodott az Istenhez: Magyarok Istene, ne segíts, csak ámulj, hogy küzdünk hazánkért. És az államférfi bölcseségének köszönhetjük, hogy a parancs: „Előre a Keleti-Kárpátok gerincéig ..." nem háborút jelentett, hanem az igazság győzelmét. A nemzedék, mely tanúja volt az ország feldarabolásának, megérte, hogy bevonulhat a Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe Szent Istvánt méltán mondják országalapító királyunknak. Hazát teremtett népének, Magyarországot. Ezt a hazát, ezt a magyar földet húzták ki a lábunk alól húsz év előtt. Horthy Miklós visszaszerezte Szent István országát, visszahozta Erdély magyarjait, a darabokra esett országot újra eggyé forrasztotta. Ma tizenhárom és félmillió magyar hála imája száll a Hadak Urához, köszönetet mond neki, hogy Magyarország élére állította Horthy Miklóst. És könyörgő szóval kéri Istenét, hogy Magyarország Főméltóságú Kormányzóját áldja meg, segítse meg, hogy magyar hazájáért, nemzetéért továbbra is dolgozhasson, míg eléri élete célját: a csonkítatlan, ezeréves Magyarországot. vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország országgyarapító Kormányzója Beszélő adatok: Hogyan nagyobbodik Csonka-Magyarország km2 Lakosság 1910-ben 20,886.487 13,271.340 7,615.117 9,082.377 1,041.401 671.962 10,795.740 21.546 10,817.286 2,394 cat Nagy-Magyarország 325.411 Az elszakított rész 232.448 Csonka-Magyarország 92.963 A lakosság száma 1938-ban Az 1938-ban visszacsatolt Felvidék 12.109 Az 1939-ben visszacsatolt Kárpátalja 12.170 Csonka-Magyarország 1939. év végén 117.242 Hivatalos becslés szerinti évi szaporulat A lakosság száma 1940 elején A bécsi döntés alapján visszatérő keletmagyarországi és erdélyi országrész 43.591 Csonka-Magyarország a bécsi döntés után: 160.833 Az időközi szaporulat, költözés és egyéb népmozgfigyelembevételével Csonka-Magyarország lakossága — a B Távirati Iroda szept 3-i közlése szerint — 13,3 millióra