Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

A HAZAI ÁRVÍZELŐREJELZÉS TÖKÉLETESÍTÉSE LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR a műszaki tudományok doktora 627.516 Az árvizek előrejelzése mindig fontos volt Magyarországon, ahol az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének 25 %-án árvédelmi töltések védelme alatt folyik a termelés. De jelentőségében még megnövekedett a főfolyóinkon létesült, illetőleg tervezett vízlépcsők miatt, részben a duzzasztógátak helyes kezelése, részben az építkezések célszerű megszervezése szempontjából. I. A hazai vízjelző szolgálat és az előrejelzések fejlődése Már a magyar vízrajzi szolgálat megszervezését is az ismétlődő árvízcsapások tették szükségessé, és az 1886-ban felállított Vízrajzi Osztály egyik első munkája a vízjelző szolgálat megszervezése, majd az előrejelzések bevezetése volt is ]. Kiterjedt módszertani tanulmányok után 1889-ben készültek az első kísér­leti előrejelzések, és 1890-ben, a Tisza tavaszi árvízének idején, már közlé­seket is adtak ki a várható vízállásokról. 383 előrejelzés készült, 72%-ukban ±10 cm-nél kisebb hibával, és a legnagyobb hiba sem haladta meg az 50 cm-t. Hangsúlyoznom kell, hogy ebben az időben az egész világon még csak Fran­ciaországban és Csehországban adtak ki vízállás-előrejelzéseket. Az első vízjárási térképek 1893 tavaszán, az árvizes időszakban jelentek meg, majd 1895. január 6-án megindult a mai, naponkénti kiadvány. A magyar vízrajzi szolgálat szervezete és a „Napi vízjárási térkép" nem egyszer vívta ki a külföldi szakkörök elismerését. Számos ismertetés jelent meg róluk külföldön. Elég, ha Apollov B. A. szovjet professzor 1945-ben megjelent előrejelzési kézi­könyvére utalok [2 ], vagy megemlítem a spanyol D. Narciso Puig de la stellacasa professzort, aki 1914-ben külön könyvet szentelt a magyar vízrajzi szolgálat ismertetésének [3]. 1920-ban, amikor az ún. Szövetségközi Bizottság (Commission Interalliée du Danube) vette át a dunai hajózás irányítását, a Vízrajzi Osztállyal adatták ki — francia szöveggel — a napi vízjárási térképet, ami az akkori politikai légkörben nem csekély elismerés volt a győztes hatalmak részéről. A húszas években megszervezett román és jugoszláv vízrajzi szolgálat is átvette a jól bevált magyar mintát, sőt 1944-ben a németek is rátértek erre a rendszerre. Az Országos Víz­jelző Szolgálat megszervezése idején az árvízelőrejelzés még gyermekcipőben járt. A külföldi, részben még kísérleti stádiumban levő, mód­szerek gondos tanulmányozása után Mazoyernak a Loire folyóra kidolgozott eljárására támaszkodva dolgozta ki Péch József a hazai előrejelzések módszerét.

Next