Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 4. füzet A BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉG TÉRKÉPEZÉSE DR. THYLL SZILÁRD és DR. BÍRÓ TIBOR Az elmúlt időszakban a belvíz több hullámban, évek óta nem tapasztalt tartósság­gal és területi kiterjedéssel sújtotta Magyarország veszélyeztetett területeit. A belvizek elsősorban a mezőgazdaságban okoznak súlyos károkat, melyek alap­vetően két részre oszthatók: a közvetlen és a közvetett károkra. Közvetlen kár a termés mennyiségének csökkenése, minőségének romlása, a tenyészidő módosulása, közve­tett kár a talajszerkezet romlása, a talaj tápanyagkészletének csökkenése, minőségi romlása, a művelt talajszelvény térfogattömegének növekedése, és a talaj mikrobiális aktivitásának csökkenése. Ez utóbbi hatások együttesen csökkentik a talaj termékeny­ségét (Petrasovits-Vajdai 1982, Vajdai 1981). A több milliárd forintos közvetlen károk (kármentesítés, védekezés, kártérítés) mellett az esetlegesen több évtizedre kiterjedő tartóságú közvetett hatások nagyság­rendileg nagyobb veszteségeket hordoznak magukban. Ha a megelőzéshez szükséges ráfordításokat ezekkel a tételekkel vetnénk össze, a prevenció megtérülése nemzetgaz­dasági szinten vetekedne a legjobb ágazati befektetésekkel. A nyolcvanas és kilencvenes évek sorozatos aszályos évei háttérbe szorították a belvízi kutatások jelentőségét. A csapadékeloszlás sokéves ciklusosságát ismerve ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a csapadékmaximumok újabb, akár éveken keresztül jelentkező előfordulásáról. Az elmúlt évek földhasználatában, a mező- és erdőgazdálkodás területi struktú­rájában - a tulajdonviszonyok változása miatt­­ bekövetkezett változások lényegesen módosították az érintett térségek lefolyási és összegyülekezési folyamatait. Emiatt az eredeti földhasználatra tervezett vízrendezési elemek már kevésbé képesek ellátni a korábban megszabott feladataikat. A belvizek keletkezése, az elöntés nagysága, tartóssága, valamint gyakorisága vé­letlenszerű hidrológiai események és jelenségek sorozatának következménye. A belvi­zek tér és időbeli előfordulási valószínűségét, mint belvíz-veszélyeztetettséget alapve­tően kétféle módon lehet meghatározni. Egyrészt a belvízi elöntések gyakorisági értékének nagyságaként, másrészt a belvizet kiváltó - időben és térben viszonylag ál­landó-tényezők együttes hatásának mértékeként. Ezenkívül a kettő kombinációja is előfordulhat, amely az első módszer szubjektív korrekcióját jelenti a második felhasz­nálásával. Ez utóbbit alkalmazta Pálfai (1994) az Alföld területére. A belvizek kialakulásában szerepet játszó, a térben viszonylagos állandóságot mutató jellemzők (a fedőréteg vízvezető-képessége, maximális tározókapacitása, a fel­szín konvexitása, a mikrovízgyűjtők nagysága, a talajvíz kritikus valószínűségű mély­sége, a földhasználat­ digitális térképeinek átosztályozásával olyan kategóriatérképek nyerhetők, melyek sorozatos átfedéseivel belvíz-veszélyeztetettségi térkép készíthető. A kézirat érkezett: 1999. XII. 7. Dr. Thyll Szilárd oki. vízgazdálkodási szakmérnök, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Dr. Biró Tibor oki. agrármérnök, Ph.D. egyetemi tanársegéd, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaság­tudományi K­ar

Next