Volán Hírlap, 1984 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1984-11-22 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJA, EGYESÜLJETEK! Hírlap A VOLÁN DOLGOZÓINAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT "»•íjt -nr fe 1984. NOVEMBER 22. KZE-SZAKSZEMINÁRIUM TATABÁNYÁN Az irányítás és szabályozás várható változásairól Az MSZMP KB áprilisi határozatát követően ismertté vált, hogy a gazdaságirányításban január elsejétől jelentős változások várhatók. Az államigazgatási szervek az őszre készültek el a kapcsolódó jogszabályokkal, melyek ezekben a napokban, folyamatosan látnak napvilágot. A változásoknak szinte elébe ment a KTE gépjárműközlekedési tagozata, amikor november elsején és másodikén — a Komárom megyei szervezettel közösen — szakszemináriumot rendezett. Paisch Nándor vezérigazgató, a tagozat elnöke, valamint dr. Takács Tihamér igazgató, a területi szervezet vezetője — a rendezőbizottság közreműködésével — gondoskodott arról, hogy a megjelent vállalati szakemberek a lehető legfrissebb információt kapják, s megismerkedhessenek a változások hátterével Előadást tartott többek között dr. Sárközy Tamás, a közgazdaságtudományi egyetem professzora, Palik Dénes, a KM főosztályvezetője, dr. Udvari László, az OT csoportfőnöke, valamint a közlekedési szakma vállalatainak több gazdasági vezetője. Az alábbiakban részint az elhangzott előadások, részint a megjelent jogszabályok alapján adunk tájékoztatást a várható változásokról, s azoknak a közlekedési szakmára gyakorolt hatásáról GAZDASÁGOSAN Mint arról a napilapok is beszámoltak, a januártól kezdődő hároméves időszakban a népgazdaság valamennyi vállalatánál bevezetésre kéreinek az Irányítás és a szabályozás újonnan kidolgozott módszerei. A változtatásokra a közismerten nehéz gazdasági helyzetben kerül sor, így a bevezetésnél fontos szempont a fizetőképesség folyamatos fenntartása és az, hogy a megváltozott módszerek lehetőleg javítsák ■— de semmiképpen se rontsák ,— a vállalatok gazdálkodását. Dr. Sárközy Tamás előadásából azt is megtudhattuk, milyen elméleti megfontolások indokolták a mostani változásokat. A cél világos: a vállalatok kezelésében lévő állami vagyon a lehető legtöbb hasznot hozza. A vállalati törvény módosítása értelmében a jövőben a vállalati irányítás három formája kerül bevezetésre. Azok a vállalatok, amelyek állami erdőkből meghatározott területen kell, hogy tevékenykedjenek, az államigazgatási típusúak csoportjába tartoznak majd. Feltehetően a Volánvállalatok is ebbe a kategóriába kerülnek. E vállalatok vezetőit a továbbiakban is az alapító szerv vezetője nevezi ki. Jelentős szerep hárul a döntési jogú igazgató tanácsra, elsősorban ■ a vállalati gazdálkodás stratégiájának, kérdésében. Az iparban választott vezetőség,illetve vállalati tanács irányítása alá kerül a vállalatok túlnyomó többsége, melyeknél az igazgató megválasztásának joga is megilleti e testületeket, illetve a vállalati kollektívát. A választott vezetőség által gyakorolt irányítás a 3—500 tagot számláló kollektívák körében ajánlott, bár nincs szorosan megvont létszámhatár. A törvény módosítása a szövetkezeti önkormányzatban honos módszereket hasznosítva a vállalati kollektívát ruházza fel az általános vezetés illetve a vezetőség megválasztásának jogával. Nagyobb gazdálkodó egységeknél a dolgozók közül választóit, s a vállalat vezetőit is magában foglaló testület gyakorolja a döntési jogkörök jelentős részét. Elsősorban a működés és gazdálkodás stratégiai kérdéseiben kell határozniuk, s jogukban áll a vállalat igazgatójának megválasztása. A vállalati keretszabályozásban nyitott még a kérdés, hogy a jövő évtől alkalmazott három forma közül melyik várható a Volán-vállalatoknál A keresetszint-szabályozást kíséri a legnagyobb érdeklődés. Ez a személyenkénti keresetek kifizetését progresszív adóhoz kapcsolja, aminek nagyságát jól érzékelteti, hogy például évi 60 ezer forintos jövedelem után 6600, 120 ezer forintos keresetnél már 2*1 ezer forint adót kell a Vállalatnak fizetnie. A PIAC MINŐSÍTSEN A keresetnövekmény-szabályozásban a vállalat teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bérnövekedését kell adózni. Alapelv, hogy minden növekedés adóköteles. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésének érdekében a részmunkaidőben, illetve bedolgozóként foglalkoztatottak bére után adókedvezményt lehet majd elszámolni. A központi keresetszabályozást alkalmazzák majd azok a vállalatok, ahol a nyereségérdekeltséget hosszabb távon sem lehet megteremteni. Itt az előírtat meghaladó keresetszint adóköteles. A szabályozás kiegészítő eleme, hogy a következő két évben külön adó terheli az „egységnyi keresetre jutó hozzáadott érték” mutatójának romlását. Erre azért van szükség, hogy az áttérés miatt egyetlen vállalat se jusson teljesítménnyel alá nem támasztott indokolatlan keresetnövekedéshez. Korszerűsödik a vállalati jövedelemszabályozás, összhangban a gazdaságirányítás azon célkitűzéseivel, hogy a vállalatokat hosszabb távon a piaci értékítélet minősítse. Lényeges változás, hogy megszűnik az úgynevezett „pántlikázott pénzek” fogalma. A vállalatok a jövőbeli a befizetési kötelezettségek után megmaradt pénzüket tetszőlegesen fordíthatják fejlesztésre, vagy dolgozóik ösztönzésére. A beruházások és a vásárlóerő fékentartására a felhalmozási adó szolgál, melyet a népgazdaság teherviselő képességétől függően évente határoznak meg. . . A gazdálkodó szervezeteknek adóval történő irányítása az egyik legkorszerűbb gazdaságirányítási módszer, amelyben az adókulcsok bizonyos változtatása hangolja a kívánt irányba a vállalatokat. A Volán-szakma sajátosságait mutatja a várható adókedvezimények mértéke. Egyes tervek szerint a tömegközlekedés, eszközigényessége miatt, mentes lesz a vagyonadó alól, és szinte minden vállalat különböző mértékű kedvezményt kap a béradóból Összességében az is valószínűnek látszik, hogy a közúti közlekedés, és ezen belül is a Volán-család 1985-ben az ideinél némileg kedvezőbb gazdálkodási feltételek közé kerül, de ez egyben azt is jelenti, hogy az eltérő feltételek következtében lesznek az átlagosnál jobb és rosszabb körülmények között gazdálkodó vállalatok — mondotta a változások hatását elemezve az OT csoportfőnöke. HATÉKONYABBAN A szakszemináriumon nemcsak az állami, hanem a vállalati irányítás kérdései is napirendre kerültek. Előadások hangzottak el több Volán-vállalatnál alkalmazott irányítási módszerről. A vállalati önállóság növekedésével összhangban megfogalmazódott a gazdálkodó egységek fokozott önállóságának igénye is. A vállalati központok az elmúlt időszakban ugyanis valamilyen módon megteremtették az üzamegységi önállóság feltételeit. Az előadó véleménye szerint ezen önállóság érintetlenül hagyásával napjainkban azt kellene vizsgálni, hogy a független gazdálkodó egységek körében milyen szervezeti formában felelnek meg a vállalati központok a leghatékonyabb gazdálkodás feltételeinek. Az Orgtechnik Hungária Budapest ’84 nemzetközi szakkiállítás volt november 13—17-ig a Budapest Sportcsarnokban. A kiállításon a szervezéstechnikai eszközöket és azok alkalmazását mutatták be. A bemutatón nyolcvanöt vállalat képviseltette magát, köztük a Volán Elektronika is. Standján látható volt az úíj adatrögzítő berendezésük, melyet az elavult, lyukszalagos ADDO- gépek kiváltására fejlesztett ki a vállalat. Az érdeklődők megismerkedhettek még a mikrogépes termeléstervezési és irányítási rendszerekkel, valamint a saját fejlesztésű, hatcsatornás telexcsatolóval és adatrögzítő berendezésekkel. Zaják Piroska Jubileumi kiállítás Moszkvában Hazánk felszabadulásának 4P. évfordulója alkalmából • jubileumi kiállításon mutatkoznak be Moszkvában a magyar vállalatok. A jövő év áprilisában megrendezendő kiállításnak már megkezdődtek az előkészületei, s annyi bizonyos, hogy az összesen 8 ezer négyzetméteres alapterületből háromszázat kapnak a közlekedési tárca vállalatai. Kiállítási szándékkal eddig az 1-es, a 10-es, a 14-es, a 17- es, 21-es és 23-as Volán, valamint a Volántourist jelentkezett. Végleges döntést természetesen a kiállítás rendezői hoznak, de annyi már most bizonyosnak látszik, hogy a Volán terádiasorozaton, Szeged és az Alba Volán videón mutatkozik majd be a moszkvaiaknak. A Volán Vállalatok Központjának szervezői tablókon mutatják majd be a Volán szakmai fejlődését, és bemutatásra ajánlják az MSZBT- tagcsoportok munkáját, valamint a különféle sportágakat, így a salakmotort és a tehercrosst is. SZÉP MAGYAR BESZÉD tanfolyam kezdődött a 7-es Volánnál. A retorikai kurzust dr. Páldy János vezeti. VERSENY SZEGEDEN November 7-én szakmai-politikai versenyt rendeztek a szegedi Volánnál, amelyen a műszaki és ipari üzemegység 17 szocialista brigádja képviseltette magát. A verseny első fordulójában 40 kérdésre írásban válaszoltak a csapatok, majd a legjobb szóban mérte össze tudását. A végeredmény: 1. a Petőfi Sándor szocialista brigád (szerviz üzem), 2. Petőfi Sándor 11. szocialista brigád (tefu üzem), 3. a Satalov II. szocialista brigád (autóbuszüzem). A helyezést elért kollektívák pénzjutalomban részesültek. NOVEMBER 7-ÉN KITÜNTETÉSEK Kimagasló munkája elismeréséül, november 7. alkalmával a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta dr. Bródy Péter, az 1-es Volán pártbizottságának titkára; Pro Urbe elismerést vett át Kerekes Ferenc, a 7-es Volán nyugdíjas igazgatója; Volán ifjúsági plakettet kapott Bakos Endre, a Volán Vállalatok Központja főelőadója. Eredményes szakszervezeti munkájának elismeréséül Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át Kerekes Balázs, a komlói üzemegység csoportvezetője, szb-titkár. Köszöntjük őket! ! A fő-OSNAL ifjúsági parlament Mintegy száz küldött részvételével került sor október utolsó napjaiban a vállalati ifjúsági parlamentre a 16-os Volánnál. Az eseményen a vállalat társadalmi és gazdasági vezetőségén kívül részt vett városi KISZ-bizottság első titkára, valamint a vállalati igazgatóhelyettesek és a szolgálati helyek gazdasági vezetői. A küldöttek felszólalásaikban elsősorban a munkahelyi gondokat említették, de ezenkívül szó esett a fiatalokat napjainkban érdeklő legfontosabb kérdésekről is. Ocskó József igazgató válaz szóban foglalkozott a felvetésekkel, melyek sorában olyan is volt, aminek m megoldása túlnő a vállalat lehetőségein. A négyórás tanácskozás a beszámoló és az intézkedési terv elfogadásával fejeződött be. Szakmánk büszkesége! A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Töreki Ernőt, a 15-ös Volán autóbuszvezetőjét november 7. alkalmával. A politikai, társadalmi és szakmai munkájáért járó elismerést, november 5-én vette át a Közlekedési Minisztériumban , dr. Tóth László államtitkártól. „Most már ez a legmagasabb kitüntetésem” —mondja halkan,s azonnal hozzáteszi, hogy ez tulajdonképpen nemcsak az ő érdeme, hanem brigádjáé is ő vette át ugyan, mégis — úgy véli — ez közös elismerés. Ötszörös kiváló dolgozó, kétszer kapott miniszteri dicséretet, s 1975-ben vette át a mostani kitüntetés ezüst fokozatát. Minden elismerés után úgy érezte, a legmagasabbat kapta,amelyet viszonoznia kell vállalatának. És most ez az arany fokozat... • Az akkor kéthónapos autóbuszvezetői tanfolyamot Győrben 1953-ban végezte el. Hogy miért pont ezt a pályát választotta? Nehéz erre a válasz. Mikor elkerült szülőfalujából, Kemenesszentpéterről, a pápai építőipari Vállalatnál dolgozott. Persze, brigádban, már akkor Az egyik legismertebb csapatban. Aztán a vállalat és a községi tanács ajánlotta a tanfolyamra, tandíjmentesen. Egy év múlva került , az AKÖV-höz, Ajkára. Éppen a napokban vette át 30 éves törzsgárdatagsága jelvényét. Dolgozott, mint a többiek, nem történt vele semmi különös. Az első két évben tartalékos volt, bódés kocsival járt, majd később bányászjáratra került. Közben megnősült, s a család Ajkára kötötte. 1959-től 1972-ig különjáraton dolgozott. Megjárta Európa szinte valamennyi országát, eljutott Irakba is. Aztán belföldi járatra került, ahogy mondja: átadván a fiataloknak a helyet, jobban bírják a bizony nem kis fáradsággal járó külföldi utakat. S 1972-től mostanáig az Ajka— Hévíz közötti helyközi járatot vezeti A BZ 86-29-es rendszámú Ikarus 266-os, amely jövő év március 4-én lesz tízesztendős, s rendkívülisége ugyanazon motorral jár azóta, felújítás nélkül. A győri Rába gyárból két éve már megcsodálták a rekoreredményt elért buszt, no, s természetesen vezetőjét. Hiszen a szakmának aligha kell magyarázni mit is jelent ez, s a benne levő 950 ezer kilométer. Erre azért egy kicsit büszke. Lehet is. Ahogy mondja: őt semmivel nem lehet megbántani, csak, ha a buszra mondanak valamit. Műszaki kollégái ezt tudván, elégszer viccelődnek is vele. Mindenesetre ritka teljesítmény. Töreki Ernő ezt megtoldotta egyéni kongresszusi felajánlásával, amely szerint ezzel ,a motorral szeretné teljesíteni az 1 millió kilométert. Egyébként a balesetmentes egymillió kilométert 1980-ban érte el, s most az 1 millió 250 ezer elérésére törekszik. Három éve van a nyugdíjig, reméli addig meglesz a napi fordulókból. Átlagosan egy nap 319 kilométert vezet. Hogy mire a legbüszkébb. A brigádra! S mint a beszélgetés alatt annyiszor, ismét Visszakanyarodunk az 1962-ben alakult Béke szocialista brigádhoz, amelynek 7 alapítótagjából négy ma is a húsz tag között van, s akik valóban egy nagyszerű csapat: négyszer nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja címet, megkapták a XII. kongresszus tiszteletére hirdetettversenyben a Kongresszusi Oklevelet, a Szakma Kiváló és a Volán Tröszt Kiváló Brigádja elismerést, s 1982-es évi munkájuk jutalmául a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. S ennek a közösségnek Töreki Ernő a vezetője. 1965. óta tagja a pártnak, tizennégy éve a pártvezetőségnek, s a legutóbbi választások óta alapszervezeti pb-titkár. A sok társadalmi elfoglaltság, no meg hűséges társa, az Ikarus 266-os mellett idejét legszívesebben a családdal tölti. Felesége, családja kötötte Ajkához, s az az igazi háttér, melyet ők jelentettek és jelentenek neki. Lánya 19, fia 27 éves, S van két kisunoka is. Egyébként fiával nemcsak otthon találkozik, hanem a munkahelyen is, olyannyira, hogy váltótársa. Hobbija az éremgyűjtés, igazi magyar ritkaságok tulajdonosa. Mosolyosvá mondja: elég drága időtöltés... Legfontosabb célja most, hogy kongresszusi vállalását teljesítse. Magánemberként pedig szeretné nyugdíjasként is hasznosítani magát a közéletben — a közösségért. (M)