Vörös Zászló, 1968. július-december (24. évfolyam, 77-152. szám)

1968-07-02 / 77. szám

CSODÁS ÁSVÁNY Amikor Georgia államban (USA) egy különös agyag — attapulgit tartalékokat fedez­tek fel, az amerikai újságok­ban öles elmek jelentek meg: «Mire nekünk az arany Clon­­dike? Új kincsünk van — az attapulgit!» Az ásvány való­ban aranyat érő kincs volt: a segítségével készített fúróolda­­tok lehetővé teszik a 7 kilo­méterig terjedő olaj- és gázfu­ratok létrehozását, és a munka sokkal olcsóbb, mint más olda­tokkal. Az amerikai olajtársa­ságok hatalmas összegeket fi­zettek ezért az agyagért. És mégis kifizető volt. Országunkban a közelmúltig nem volt ilyen agyag és ez költségessé tette a futómunká­­latokat. Igaz, mintegy 30 év­vel ezelőtt Fersman A. aka­démikus Paligor uráli falu mellett olyan ásványi agyagra bukkant, amely attapulgirra emlékeztetett (innét kapta a nevét — a paligorszkij-ot is). De a készlet nagyon kicsi volt és nem volt ipari jelentő­sége. Néhány évvel ezelőtt azon­ban az ukrán geológusok a Gserkaszi területen, Dasukov­­ka, Liszjanka, Morunci és Sev­­csenkovó faluk közelében gaz­dag bentonit agyag lelőhelyet fedeztek fel és abban, a 20 mé­teres rétegben — egy réteg pan­gorszkitot. A készletek a geológusok számítása szerint fantasztikusak — 2 milliárd tonna, azaz sok százszor több mint az amerikai Attapulgusz hegységben. A lelet olyan rendkívüli volt, hogy eleinte nem mindenki hitt benne. De a legapróléko­sabb elemzések, amelyeket az USZSZK Tudományos Akadé­miájának röntgenlaboratóriuma végzett, pozitáv eredményeket adtak. És akkor a cserkaszi poligorszkitot kipróbálás vé­gett a kárpátmelléki és szibé­riai geológusokhoz irányítot­ták. Két furatot létesítettek: egyet a szokásos agyag oldat­tal, egy másikat poligorszkit oldattal. És míg az első furat AZ UKRÁN FÖLD­­ KINCSEI 15 ezer rubelbe került, a má­sodik mindössze 845 rubelbe. Mi a titka a paligorszkij csodás hatásának? A lényeg az, hogy az olaj- és gázkész­letek többnyire olyan helye­ken vannak, ahol vastag kősó rétegek fekszenek. A szokásos agyag oldatok, amelyeket sza­kadatlanul pumpálnak a furat­ba a fúrófej hűtésére és a fa­lak szilárdítására, a sórétegbe jutva elillannak. Ez pedig a fu­rat falának beomlásához, bal­esetekhez vezetett. Az agyag oldathoz kausztikus és kálcium szódát, kékítőt, baritot, forma­­lint és más drága vegyszere­ket kellett pótolni. De ez sem segített minden esetben. A paligorszkit, különleges rostos felépítésének következ­tében, minden pótlólagos anyag nélkül sikeresen ellen­áll a kősó romboló hatásának. Az ásvány felhasználásának már az első évében a fúró­­munkálatoknál a köztársaság­ban mintegy 5 millió rubelt takarítottak meg. A szuper­mély fúrások, amelyek lehető­vé teszik a tudósoknak, hogy eljussanak bolygónk felépíté­sének és eredetének titkaihoz, nélküle elképzelhetetlenek. De a paligorszkij nemcsak segít a fúróknak a sótartalmú szintek leküzdésében. Van még egy jó tulajdonsága, nagyon hőálló. Ezenkívül, ha az egy­szerű agyaghoz 15—20 száza­lékos poligorszkitot kevernek, szintén ellenállóvá lesz a sóval szemben. A levezetett kísérletek azt mutatják, hogy a poligorszkit szűrők elég olcsók ahhoz, hogy széleskörűen felhasználják azo­kat a vegyi gyárak szennyvi­zeinek tisztításához. Jelenleg a liszjanszki kerü­leti Dasukovka falu közelében egy hatalmas bentonit agyag kombinát épül, ahol évente 500 ezer tonna bentonitot és pan­gorszkitot fognak termelni és por formájában forgalomba hozni. Folyik a vasútvonal le­rakása, épül egy villanytelep, rakják a termelési műhelyek falait. De nem várva ezekre a létesítményekre, amelyek üzem­be állítását 1970-re tervezik, a cserkaszi bányászok már most termelik a bentonit agya­got. Már tavaly a dasukovszki bánya 65 ezer tonna agyagot adott a fúrómunkálatokhoz, Ötödrésze ennek az agyagnak a paligorszkit, nagyszerű ás­vány, amely elősegíti, hogy utat törjünk a föld méhének kincseihez. Cserkaszi, POPOV I., a RATAU tudósítója. A. közöny hálójában A­z Utóbbi évek alatt a Területi Mezőgaz­dasági Kísérleti Állomás macsorai részlegének párt­­szervezete egy emberrel sem gyarapodott. — Nincs kit felvenni, —-­ mondja közönyösen Timár M. párttitkár. Ugyanakkor a mezőkön és állattenyésztési farmo­kon sok szorgalmas ember dolgozik. Megérdemelt te­kintélynek örvendenek a kollektívában Reskó Erzsé­bet és Miskolci Jolán fejő­nők, Árvai Mária baromfi­gondozó, Dankó Béla, Csók Károly gépkezelők és mások, akik minden erejü­ket latba vetik az állatte­nyésztés termelékenységé­nek fellendítése, a mező­­gazdasági termékek terme­lésének növelése érdeké­ben. A részleg területén há­rom brigád dolgozik, mezei és szőlészcsoportok, va­lamint egy állattenyésztési farm. Élükön jó szervezők állnak, a szovjet nép ügye iránti odaadó emberek. Le­hetetlen, hogy egy se lenne méltó a párt soraiba való felvételre. Úgy látszik nem az a lé­nyeg, hogy nincs kit felven­ni. A párttagok száma nö­veléséhez van alap. A baj csak az, hogy a párttitkár megbékélt a kialakult hely­zettel, nem gondoskodik a kommunisták élcsapatbeli szerepének növeléséről, az eszmei-nevelői munka fel­lendítéséről a dolgozók kö­rében. PARTÉLET A rendszerint havonként egyszer tartott pártgyűlése­­ket többnyire egy és ugyan­azon kommunisták készítik elő és csupán termelési kér­désekkel foglalkoznak. A gyűléseken szó sincs a párt­­szervezet harci szerepének fokozásáról, a politikai mun­káról a tömegek körében, a pártmegbizatások teljesíté­séről. Pedig éppen ezekkel a kérdésekkel kellene a legtöbbet foglalkozniok. Elhanyagolták a macsorai részlegen az eszmei-nevelői munkát is. Olsinkovszkij Gézán, az elemi iskola igaz­gatóján, az elemi politisko­­la propagandistáján kívül egyetlen kommunista sem vesz valóban részt abban. Timár elvtárs párttitkár így magyarázkodik: — A kommunistáknak nincs kellő végzettsége, így hát előadásokat sem tarthat­nak. A részleg munkásainak még politikai tájékoztatókat sem tartanak. — Lehet, hogy a brigád­vezetők maguk tartják azo­kat, — mondja bizonytala­nul Timár M. Nem jelenik meg a faliújság sem. — Nincs idő, — az ilyen magyarázat nagyon furcsán hangzik. A párttitkárnak kell saját magának végezni­e ezt a munkát, de meg kell szerveznie a kommunistákat az ideológiai munkában va­ló részvételre. Ezek a tények meggyő­zően tanúsítják, hogy a ma­csolai részleg pártszerveze­te elégtelenül dolgozik és nem tölti be alapvető szere­pét a tömegek mozgósításá­ban. KAMINSZKIJ E. 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1968 július 2. kedd Mintegy 45 évvel ezelőtt kezdte meg működését Volodi­­mir-Volinszkban az illegális kommunista szervezet. Hozzá tartoztak Bileckij D., Krajc V., Javorszkij M., Panaszeje­­vics J., Makovszkij G. és más hazafiak, akik a szociális és nemzeti felszabadulásért, a Szovjet-Ukrajnával való egye­sülésért harcoltak. Terjesztet­ték az igazságot a tanácsok or­szágáról, röplapokat osztogat­tak, vörös zászlókat tűztek ki a forradalmi ünnepek napjain. 1925 áprilisában megkez­dődtek a tömeges letartóztatá­sok. A NYUKP 151 tagját ál­lították bíróság elé. 1926 vé­­­­gétől 57 napon át tartott ez a­­ szégyenletes per. Az ítélet több mint 1000 év börtönbüntetést szabott ki az elitéltekre. De a hazafiak bátrak voltak és a vádlottak padját is felhasznál­ták forradalmi eszméik propa­gálására. Ezt a jelenetet örökítette meg «Az Ítélet után» című festményén Makovszkij G., Lobacsine falu műkedvelő fes­tője, az akkori forradalmi ese­mények résztvevője, ma sze­mélyi nyugdíjas. A festményt a helybeli tájismereti múzeum­nak adományozta. Kárpáti Sajtóügynökség: A forradalmár ecsetjével KOSZIOR Sz. V. és PUSZTYISEV P. P. elvtársak az UKP(b) KB plénumának elnökségében. (1929). (A RATAU fotokrónikája és az USZSZK Központi Állami Filmdokumentumok Levéltárának anyagaiból). Foglalkozások közgazdasági témára A tervezés és gazdasági ösz­tönzés új feltételei közepette folyó munkában különös jelen­tőséget nyert a káderek köz­­gazdasági oktatása. Hiszen közvetlenül az emberektől, az ő munkájuktól függnek az olyan közgazdasági mutatók, mint a jövedelmezőség, a ter­mékek értékesítése stb. Az értékesítés és jövedelme­zőség mutatói szerint, például, számfejtik az ösztönző alapo­kat, melyeket majd a legjobb termelőmunkások premizálásá­ra használnak fel. Ezért mind­ezen feladatok­­sikeres megol­dását csak az üzemek mérnök­­műszaki dolgozói, alkalmazot­tai és munkásai közgazdasági ismereteinek fokozása segíthe­ti elő. Ennek figyelembe vételével üzemünk igazgatósága az idén május óta foglalkozásokat kez­dett szervezni közgazdasági té­mákra a mérnök-műszaki dol­gozók és alkalmazottak számá­ra. A foglalkozásokat az előre összeállított munkaterv alap­ján tartják. Többek között már négy előadást tartottak a következő témákra: «А mun­ka tudományos alapokon való szervezésének bevezetéséről a Berehovói Bőrgyárban», «А mun­kanormák megállapítása és a munkaidő felhasználása el­lenőrzésének módszerei», «А tervezés és gazdasági ösztön­zés új feltételei és a gazdasá­gi önelszámolás» és «А műsza­ki haladás fejlődésének alap­vető iránya a borászatban az 1968—1970-es években». A felsorolt előadásokat Poz­­nyakova, a «Tudás» Társulat területi szervezetének előadó­ja, Pisna elvtársnő, az üzem főmérnökének helyettese és más szakemberek tartották. Ezenkívül üzemünk mérnök­­műszaki dolgozóinak és alkal­mazottainak még a következő előadásokat fogják megtartani! «» gazdasági ösztönzési ala­pok felhasználásának ta­pasztalata«, «Az alapvető ter­melési alapok jobb felhaszná­lásának útjai» stb. összesen az idén 10 ilyen előadást tar­tanak. Decemberben pedig megtartjuk a zárókonferenciát, melyen megbeszéljük az üzem munkájának megjavítására irá­nyuló intézkedések eredmé­nyeit. Az üzemünkben folyó köz­­gazdasági oktatás már kedvező eredményeket hoz. Minden munkás, bármilyen részlegen is dolgozna, igyekszik takaré­koskodni a nyersanyaggal és más anyagokkal, takarékosko­dik munkaidejével is. A kérdéseket, melyek­ről szó esett az előadásokban, később részletesebben megvi­tatják a munkások műhelygyű­­léseiken. A közelmúltban, pél­dául, már megvitatták és ki­dolgozták az intézkedéseket az ésszerűsítők munkájának és az emberek munkaviszonyainak megjavítására. A szocialista kötelezettség­vállalások, melyeket az üzem brigádjai és munkarészlegei Lenin V. I. születése 100. év­fordulójára tettek, a gazdasá­gi mutatókra vonatkoznak első­sorban. Ezenkívül, negyed­évenként, az idei év második negyedétől kezdve összegezni fogják a gyár kollektíváiban folyó szocialista verseny ered­ményeit és a versenyben az el­ső helyre kerülő brigádnak 300—400 rubeles pénzjutal­mat fognak kifizetni. Abban is, hogy egyik vagy másik kol­lektíva szép sikereket ér el, elsősorban az emberek közgaz­dasági ismeretei fognak segí­­ teni. POLYSZKIJ M., a Berehovói Borgyár fő­közgazdásza.

Next