Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-03-28 / 37. szám

MINDEN KÉSZEN ÁLL A TAVASZHOZ? MEGÉRKEZETT a ju­bileumi, 1970. év ta­vasza. Napról napra job­ban kibontakoznak a mun­kálatok a melegágyi gaz­daságokban, folyik az ősziek felültrágyázása, a víz levezetése a vetések­ről. Rövid idő múlva még lendületesebbé válnak a tavaszi mezei munkála­tok. Vajon minden ké­szen áll-e a kolhozokban és szovhozokban az idei bő termésért folyó harc­hoz? Vajon megteremtet­tek-e minden feltételt a szocialista vállalások si­keres teljesítéséhez? Ezen kérdések megvitatásával foglalkozott a dolgozók képviselői berehovói ke­rületi tanácsának soron lé­­vő ülése. Ilku F. elvtárs, a kerü­leti végrehajtó bizottság elnöke beszámolójában mé­lyen elemezte a gazdasá­gokban fennálló helyze­tet. Megállapította, hogy kerületünk kolhozainak és szévhozainak többsége jól felkészült a tavaszra. A földművelők lefektették a jubileumi év bő termésé­nek szilárd alapjait, Le­nin V. I.­születése 100. évfordulójának tiszteleté­re tett vállalások sikeres teljesítésére törekednek. Jó állapotban vannak az ősziek, a gazdaságokban van elegendő vetőmag, alapjában véve kijavítot­ták a gépeket. A mezőkön végzett munkák között egyike a legfontosabbaknak most az ősziek feljavítása. Saj­nos, a vetésterületek egy­negyedét eddig nem ja­vították fel. Ezt a munkát a legközelebbi 7 —10 nap alatt el kell végezni. A kedvező időjárás ellenére lassan folyik az évelőfü­vek vetése. A kerület általában vé­ve teljesíti a szerves trá­gya kihordásának ütem­tervét, de egyes gazdasá­gok, elsősorban pedig a Vörös Zászló, Lenin Útja és Engels kolhozok elma­radoznak, alig vásárolnak fel a kolhozistáktól trá­gyaféléket. Nyugtalan­ságra ad okot az, hogy azon csoportok is, melyek úgy határoztak, hogy Pit­­ra J. módszere szerint A dolgozók képviselői kerületi tanácsának ülésszakán fognak dolgozni, nem gondoskodnak szerves trágyával való talajjaví­tásról. Ilyen helyzet áll fenn File E. csoportjában a Vörös Zászló Kolhoz­ban és Radó E. csoportjá­ban a XXI. Pártkongresz­­szus Kolhozban. A tavaszi mezei munká­latokat a legmegfelelőbb agrotechnikai időben csak akkor lehet majd elvégez­ni, ha a traktorok túlnyo­mó többsége két váltás­ban fog üzemelni. Sajnos azonban a Kalinin, kom­munizmus Hajnala kolho­zokban, a Kárpáti Állami Tenyészüzemben és több más gazdaságban még nem gondoskodtak erről. A Muzsijevói Sző­­lőszovházban, a Vörös Zászló, Csapajev és Lenin kolhozokban még nem fe­jezték be a gépek javítá­sát. Az előadó különleges figyelmet fordított a zöld­ségfélék termesztésére. Annak ellenére, hogy a zöldségkészletezési tervek jóval nagyobbak az el­múlt évinél, az Engels Kolhozban, a Muzsijevói Szőlószovházban a zöld­ségfélék vetésterületének csökkentését irányozták elő. Kevés figyelmet for­dítanak a korai zöldség­félék termesztésére, a pa­lánták pikk­ozására, még nem minden zöldségter­mesztő brigádba és cso­portba osztottak be ele­gendő munkaerőt. Hiányosságok fordul­nak elő a szőlészetben is. Nem teljesítik az ültetvé­nyek trágyázási tervét. Különösen kevés trágyát szállítottak ki a szőlőkbe a Lenin Útja és Engels kolhozokban. Az elmúlt évinél lassabban folyik a metszés. Az előadó foglalkozott a mezőgazdasági növé­nyek károkozói és beteg­ségei elleni harccal, a herbicidek alkalmazásá­val stb. A berehovói kerület az ötéves tervidőszak négy éve alatt nem teljesítette a gabona, szőlő, dohány és néhány más növény termesztésének tervét. Az ötéves tervidőszak utolsó évében még sokat lehet és kell is tenni azért, hogy bepótolhassák a mu­lasztásokat és csökkent­sék az állammal szembeni adósságukat. Ennek érde­kében sokat kell dolgoz­ni, célszerűen fel kell használni minden gazda­ság, brigád és csoport bel­ső tartalékait, mozgósíta­ni kell minden földműve­lőt a szocialista vállalá­sok teljesítésére. A napirenddel kap­csolatosan a képviselők meghallgatták Bocskai S. elvtárs, a dolgozók képvi­selői kerületi tanácsa ál­­l­­andó mezőgazdasági bi­zottsága elnökének társ­­beszámolóját. A beszámoló megvitatá­sában részt vett Weisz M.­­ elvtárs, a Kárpátontúl Te­rületi Mezőgazdasági Kí­sérleti Állomás igazgató­ja, Balázs J. elvtárs, az­­ Új Élet Kolhoz elnöke,­­ Gyidó M. elvtárs, a Mező­­gazdasági Gépellátó kerü­­­­leti osztályának vezetője,­­ Koszmeda A. elvtárs, a Lenin Kolhoz traktorbri-­­ gádjának vezetője, Males M. elvtárs, az Engels Kol­hoz csoportvezetője, Po-­­­povics J. elvtárs, az Út a Kommunizmushoz Kolhoz і brigádvezetője, Kusnyir V. elvtárs, a kerületi ter­melési igazgatóság főag­­ronómusa, Buskó O. elv­­társnő, a gáti falusi ta­nács elnöke, Mazur A. elvtárs, az Ukrajnai KP kerületi bizottságának másodtitkára. Az ülésszak munkájá­ban részt vett és felszó­lalt Sesztigyeszjátnij A. elvtárs, a területi végre­hajtó bizottság elnökhe­lyettese. Az ülésszak a megvita­tott kérdéssel kapcsolatos határozatot fogadott el. Ezenkívül meghallgat­ták Logojda A. elvtárs, a kerületi végrehajtó bi­­­­zottság elnökhelyettesé­­­­nek tájékoztatóját a Le­nin V. I. születése 100. évfordulójának méltó fo­gadására kidolgozott in­tézkedések teljesítésének menetéről. A szabadságharc katonája 2• A fasiszták fogságában A jobbparti Dnyeper vidé­kén a partizánokkal szemben erős horthysta katonai kötelé­kek állottak. Turóczi Gábor nem egyedül vállalkozott állá­saik felderítésére. Kisebb cso­portjában voltak, akik vele­­ együtt mentek át a partizánok­hoz és olyanok is, akik később már az ő felvilágosító munká­jának eredményeként hagyták ott a 4. honvéd utászzászlóaljat és lettek Korpák egységének harcosai. Ukrajnában korán beköszönt a tél, 1­942 november 3-án. (Folytatás. Kezdete a március 21-i számban). 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1970 március 28. szombat amikor a partizánok szállásá­ról Turócziék elindultak felde­rítő útjukra, hideg, télies volt az éjszaka. A kis csoportnak nehéz és veszélyes utat kellett megtennie, hogy birtokába jus­son a szükséges adatoknak. Nem ez volt az első eset, hogy ilyen feladatot teljesítettek. Minden a legnagyobb rendben ment. Egyszer csak ellenséges csapatok túlerejével találták magukat szemben. Nem volt kiút. Fogságba estek. Az események ezután gyor­san peregtek. A keleti magyar megszálló parancsnokság tábo­­ri bírósága, mint rögtönítélő bíróság, már november 4-én elkezdi a külön eljárást a fel­derítő csoport vezetője, Turó­czi Gábor ellen. Mór József ez­redes, a hadbíróság elnöke, Boros Gyula hadbíró százados vezetik a vizsgálatot. , Az első kihallgatáson meg­ і történik az elmaradhatatlan személyazonossági igazolás. A többi gyötrelmek mellett szin­te elviselhetetlennek tűnik vád­lóinak szájából hallani a maga és hozzátartozói nevének emlí­tését. De vádlóival szembenéz­ve bátran mondott igent, amint olvasták az adatokat: Turóczi Gábor született 1919 március 12-én Kisbégányban. Lakhelye Kisbégány, foglalko­zása földműves. Apja Turóczi Gábor, anyja Kati Terézia, fe­lesége Orosz Mária. Az első kihallgatás után kö­vetkezik a másik. A nehéz val­latások, majd ismét kihallga­tások, jegyzőkönyvezések, így történik ez 21 napon át — november 4-től egészen 25-ig. Nincs se éjjele, se nappala. Minden eszközt felhasználnak, hogy kicsikarják belőle a szük­séges vallomásokat. A mindig beszédes, jókedvű Turóczi most hirtelen szótlan lett, csak annyit beszélt, ami föltétlen kellett. Csak azt val­lotta be, amit már fölösleges volt tagadnia. A keresztkérdé­sek és szembesítések és egy hamis tanú hazug vallomása sem hozta zavarba. Senkit sem árul el társai közül. Magára vállal minden vádat, aminek beismerése elkerülhetetlen. És a vádak súlyosak. A fa­siszta hadbíróság így fogal­mazta meg azokat: A magyar és a vele közösen együttműködő német csapatok egyik támadásának megakadá­lyozása végett 1942 május ha­vának utolsó napjai egyikén két darab magyar gyártmányú aknát telepített. 1942 október hó végén a partizánok által felszabadított területen azokkal egyetértve, összesen két-három távbeszélő­oszlopot fűrészelt ki. 1942 július havának köze­pén, a késő éjjeli órákban a Selymi folyónál lévő komp fel­robbantásánál a partizánokkal tevékenyen közreműködött, a kompot két partizánnal a IV. honvéd utászzászlóalj által megszállt túlsó partról a par­tizánok által felszabadított in­nenső partra áthozta; a magyar csapatok fegyel­mének megbontása, valamint a magyar fegyveres erő tagjai­nak a szovjet haderőbe teendő átszökésének előmozdítása vé­gett 1942 szeptember havának elején két darab buzdító a fel­hívást tartalmazó röpiratot szerkesztett: »­ a 47/111. zászlóaljtól 1942. évi Julius hó 28-án zsákmá­nyolt Iratokat fontosság szem­pontjából osztályozta és a je­lentős tartalommal bíró irato­kat orosz nyelvre lefordította. Az egyik magyar járőr előtt eltagadta, hogy a közeli kuny­hóban nyolc partizán alszik és magát magyar járőrnek adta ki. Egy alkalommal pedig a magyarok által körülvett parti­zánok részére a gyűrűből való kimenekülésük céljából felderí­tő szolgálatra vállalkozott. Más alkalommal a magyar csa­patokhoz «Ne löjjetek, mi is magyarok vagyunk!» felhívást intézte. Több ízben útba indult vállalkozásokba a partizánok aknás­ részlegével, mely v­állal­­kozások különböző nagy fontos­ságú tereptárgyak megsemmi­sítésére irányultak. A katonai ügyész mindeze­ket összegezve kérte a bírósá­got, mondja ki Turóczira a ha­lálos ítéletet. SVÉD A. (Folytatása következik) Útnak indulnak az autóbuszok. Megértették-e a gépkocsiveze­tők a rájuk bízott felelősség fontosságát, kiváló műszaki állapot­­ban indulnak-e útra a gépkocsik.­­ rendszerint e kérdések nyug­talanítják Bargyin Jákovot, a 06031. számú Gépkocsiközlekedési Vállalat népi ellenőrzési csoportjának elnökhelyettesét. A felvételen: Bargyin J. (jobbról) ellenőrzi Perevuznyik Va­­szil autóbuszvezető menetlevelét. Überall E. felvétele. HARCBAN A TAKARÉKOSSÁGÉRT Műhelyünk egyike a Bútorkombinát élenjáró munkarészlegeinek. A kollektíva lenini munka­­őrségre állva becsülettel teljesíti szocialista köte­lezettségvállalásait. A bú­­torgyártók megismerked­ve az SZKP KB, az SZSZKSZ Minisztertaná­csa, az SZSZKT és az SZLKISZ KB levelével, különleges figyelmet for­dítanak a termelés haté­konyságának növelésére, a belső tartalékok kihasz­nálására, az anyagok és nyersanyagok megtakarí­tására. Részlegünkön állandó­an folyik a harc az indo­kolatlan anyagfelhaszná­lás ellen. Tavaly például 15 és félezer rubel meg­takarítást értünk el. Ör­vendetesek a folyó év el­ső negyedében elért ered­mények is. Közel 4 és fél­ezer rubelt takarítottunk meg az anyagok és nyers­anyagok célszerű felhasz­nálása révén. Az ebből származó összeg 700 ru­bellel haladja meg a ter­vezettet. Még sok a kihasználat­lan tartalékunk. Elsősor­ban a legfontosabbaknak a feltárására törekszünk, de természetesen nem fe­ledkezünk meg a takaré­kosság legkisebb lehető­ségeiről sem, így például a műszaki ellenőrök több ízben derítettek fényt rossz minőségű bútorok előállítására. Nehéz volt і megállapítani, melyik­­ részleg dolgozott selejte­­­­sen. A kész termékeket І átdolgozásra voltunk kény­­­­telenek irányítani. Ez pe­­­­dig pótlólagos idő- és anyagveszteséget jelen­tett. Ezért elhatároztuk,­­ hogy a termelés minden munkafolyamatát ellen­őrizni fogjuk. Az ellenőr­­­­zés fokozása eredménye­képpen most havonta 1 180 — 200 rubelt takarí­tunk meg. Több ezer rubelt taka­rítottak meg Rudnyák Va- I­szil lakkozó, Gazdag Ber­talan fényező, az Engel Lujza és Csuprinka Klav­­­­dija váltásmesterek veze­­t­­ése alatt álló megmunká­ló részleg kollektívájának­­ tagjai. Műhelyünk dolgozói vállalták, hogy 1970 áp­rilis 22—23-án az első negyedév alatt megtaka­rított anyagokból fognak termelni, e napokon kere­sett munkabérüket jpedig átutalják az ötéves ténv alapjára. MARGITICS a Bútorkombinát 2. számú műhelyének normamegál­­lapító mérnöke.

Next