Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)
1970-05-30 / 63. szám
Az Ukrajnai KP , kerületi bizottságában Május 27-én megtartották az Ukrajnai KP berehovói kerületi bizottsága bürójának ülését. Ezen a Bútorkombinát pártbizottsága és az elsőfokú pártszervezetek által az üzem komszomolszervezetének pártirányítása terén végzett munkáját tárgyalták meg. Beszámolót Dodaj Sz. I., a Butorkombinát pártbizottságának titkára tartott. A büró megállapította, hogy a Butorkombinát pártbizottsága és elsőfokú szervezetei elégtelenül irányítják a komszomolszervezet munkáját, elég erre megemlíteni, hogy az 1968—1969. évben, s ez év négy hónapja alatt pártgyűléseken egyszer sem tárgyaltak meg olyan kérdést, mely a komszomolszervezet tevékenységével állt volna kapcsolatban. A pártbizottság e fontos munkarészleggel szembeni felelőtlen magatartása ahhoz vezetett, hogy a kombinátban a komszomolmunka lehanyatlott. Ritkán tartanak komszomolgyűléseket, elhanyagolták a komszomol politikai tanulókörök munkáját, nem érezhető a komszomolok élvonalbeli szerepe a termelésben. Bár a műhelyekben 8 komszomol-ifjúsági brigád dolgozik, közöttük versenyt nem szerveztek. A komszomolok sorai az üzemben lassan gyarapodnak. Keveset foglalkoznak a szervezeten kívüli fiatalokkal is. Az Ukrajnai KP KB elégtelennek minősítette a Bútorkombinát pártbizottságának a komszomol irányítása terén végzett munkáját. Dobaj Sz. I.-t, a pártbizottság titkárát dorgálásban részesítették. A Bútorkombinát pártbizottságát és elsőfokú pártszervezeteit elkötelezték a komszomolszervezet irányításának gyökeres megjavítására, az elfogadott határozatban felsorolt hiányosságok felszámolására. Megvitatták a Karpárti Tenyészüzem, valamint az Új Élet Kolhoz pártszervezeteinek a Legfelsőbb Tanácsba való választásokkal kapcsolatos tevékenységét. Az Ukrajnai KP kerületi bizottságának bürója a fenti kérdésben elfoga- dott határozatában elkö- і telezte a fent megneve- s zett gazdaságok pártszervezeteit, hogy gyökeresen javítsák meg a szervező és tömegpolitikai munkát, aktivizálják a polit- Informátorok és kultúrintézmények tevékenységét. A választások elé A Borgyár palackozó műhelyének kollektívája az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsába való választások napjának méltó fogadására készül. A dolgozók ezt az eseményt újabb munkasikerekkel igyekeznek fogadni. Az üzemben a legjobbnak a Szkljarov Alekszej és Horvát Irén vezetése alatt álló kommunista munkabrigádokat tekintik, melyek minden nap túlteljesítik váltási termelési normáikat. Jelenleg a palackozó műhely propagandistáinak és agitátorainak tevékenysége arra irányul, hogy eljuttassák az emberekhez a párt lelkesítő szavait, alaposan és részletesen ismertessék velük a szovjet választási rendszert. Tartalmas beszélgetéseket tartanak a fiatal választókkal Ponc Éva, Rajkó Mária, Bondarenko Gyina és más agitátoraink. A műhely dolgozói eredményesen munkálkodnak az öthavi terv teljesítésén. Az 598 ezer dekaliter terv mellett ez alatt az idő alatt 614 ezer dekaliter bort palackoztak. Marcsenkó L., a Borgyár pártszervetének titkára. 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1970 május 30* szombat PAPP Ilonát gyakran láthatjuk az agitációs központban a választók körében. A fiatal agitátor magyarázza nekik a Szovjetunió polgárainak jogait és kötelességeit, ismerteti a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába való választások szabályzatát, beszél a Területi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás dolgozóinak munkasikereiről, azokról az örvendetes változásokról, melyek a szovjethatalom évei alatt mentek végbe Badalovón. A felvételen: PAPP Ilona, a badalovói kulturház igazgatója a falusi könyvtárban könyveket válogat a választók körében végzendő következő beszélgetésekhez. A kerületi tanács ülésszaka Május 28-án megtartották a dolgozók képviselői berehovói kerületi tanácsának ülésszakát A képviselők meghallgatták Gulácsi J. O., a kerületi tanács mandátumvizsgáló bizottsága elnökének jelentését Ujfalusi Sz. L.-nak, a kerületi tanács képviselőjévé történt megválasztásáról. Ezután az ülésszak szervezési kérdést tárgyalt meg A képviselők felmentették Uku F. P. elvtársat a kerületi végrehajtó bizottság elnöke tisztsége alól, mivel visszaélt hivatali állásával lakásának javítása idején. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnökévé Ujfalusi Sztepán Ludvikovics elvtársat választották meg. Az ülésszak a volt mezőgazdasági termelési igazgatóság helyett létrehozta a kerületi végrehajtó bizottság mezőgazdasági kerületi igazgatóságát. Egészségi állapotánál fogva az ülésszak felmentette Tomencsuk D. M. elvtársat a kerületi termelési igazgatóság vezetője tisztsége alól. A mezőgazdasági kerületi igazgatóság vezetőjéül az ülésszak Mazur D. F. elvtársat választotta meg. Ezzel egyidejűleg az ülésszak megválasztotta őt a kerületi végrehajtó bizottság elnökhelyetteséül is. Azzal kapcsolatban, hogy Vas V. 1. elvtársat az Ukrajnai KP berehovói kerületi bizottsága másodtitkárává választották meg, az ülésszak felmentette őt a népi ellenőrzés kerületi bizottsága elnökének tisztsége alól. A népi ellenőrzés kerületi bizottsága elnökéül Gulácsi J. O.-t választották meg. A népi ellenőrzés kerületi bizottsága tagjául Terpai M. V.-t választotta meg az ülésszak. Az ülésszakon Logojda O. O. elvtárs, a kerületi végrehajtó bizottság helyettes elnöke beszámolót tartott .A kerület ipari üzemeinek és építkezési szervezeteinek munkájáról a tervezés és gazdasági ösztönzés új feltételei közepette» címmel Az előadó megállapította, hogy kerületünk húsz üzeme eredményesen dolgozik a tervezés és gazdasági ösztönzés új viszonyai között A gazdasági reform megvalósítása kedvezően kihat a munkatermelékenység növelésére, az üzemek rentabilitására. Az ötéves tervidőszak négy éve alatt a berekovói kerület gyárai és üzemei több mint 19 millió rubel értékű terven felüli terméket bocsátottak ki. Az idei év első negyedében elért munkaeredményekért a kerület iparának odaítélték az első helyet a területen és az Ukrajnai KP területi bizottsága, valamint a területi végrehajtó bizottság і vándor vörös zászlaját Az előadó részletesen kitér a berehovói Bútorkombinát és a Bőrgyár tevékenységére, me- lyek az elsők között tértek át az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszerre, alkotóan és meggondoltan valósították meg a gazdasági reformot, aminek eredményeképpen hónapról hónapra szép sikereket érnek el a termelés növelése terén. Bővül és tökéletesedik a termelés, megvalósul a mű-szaki előrehaladás, gyorsan növekszik a munka termelékenysége. Jól dolgoznak az új gazda- sági feltételek közepette a ke- rület olyan üzemei mint a Kísérleti Üzem, a Bőrgyár, a Kombinált Takarmányokat Keverő Üzem stb. De mindemellett az üzemek munkájában még sok hiányosság fordul elő. A Ruhagyárban még mindig nem valósult meg a gazdasági reform. A Kerületi Ipari Kombinát az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkentette a munka termelékenységét. Ezen üzem műhelyeinek rekonstrukciója lassan halad előre, a felszerelése elavult. A Sajtgyárban, a szőlőszovhozokban, az Építőanyagipari Gyárigazgatóságban, a homokbányában túllépik a fizetési keretet. A Sajtgyár, a Konzervgyár és a Kenyérkombinát termékeinek minőségére jogos panaszok érkeznek. A Tégla- és Cserépgyárakban nem készültek fel kellőképpen a tervezés és gazdasági ösztönzés új rendszerére való áttéréshez. Itt a munkafeltételek nem felelnek meg a megnövekedett követelményeknek, a tégla és cserép minősége alacsony. A gyárak nem újítják fel a már használt agyagbányákat. Az előadó kitért a közlekedési szervezetek munkájára. A bizonyos sikerek ellenére, munkájukban jelentős hiányosságok tapasztalhatók. Itt sokáig vesztegeltetik a vasúti kocsikat, nem bővítik ki a Berehovói Vasútállomást, bár erre nagy szükség lenne. Nem mindig gazdaságosan használják fel a tehergépkocsikat. Az építkezési szervezetek az idei év elején jobban dolgoztak, mint tavaly. Erről tanúskodik az az örvendetes tény, hogy a tőkebefektetések felhasználásának első negyedévi tervét teljesítette minden építkezési szervezet. Annál boszszantóbb, hogy a múlt hónapban a munkaütemek lelassultak, aminek következtében a 13. sz. Mozgó-Gépesített Osztag és a Javító-Építő Igazgatóság nem teljesítették a terveiket. Logojda elvtárs megállapítja, hogy a kerületi tanács végrehajtó bizottsága, a tervbizottság, a kerületi pénzügyi osztály, a Központi Statisztikai Hivatal kerületi osztálya, az állami bank fiókja nem tanulmányozzák behatóan az ipar munkáját, nem elemzik kellőképpen a vállalatok gazdasági tevékenységét. Ezeket és a többi hiányosságokat a közeljövőben fel kell majd számolni. A kérdéssel kapcsolatban Hanák J. G., a kerületi tanács ipari, közlekedési és postaügyi állandó bizottságának elnöke tartott társbeszámolót. A vita során felszólaltak Puskás P. Sz., a kerületi tervbizottság elnöke, Kulisov V. G., a Berehovói Kísérleti üzem igazgatója, Cseresnya M. A , a Bőrgyár munkásnője, Margitics J. J., a Majolikagyár igazgatója, Kincs F. K., a Bútorkombinát munkása, Lőrinc T. J., a Vasútállomás főnöke, Vas V. L, az Ukrajnai KP kerületi bizottságának második titkára, Horbatko P. D., a 06031. számú Gépkocsiközlekedési Vállalat sofőrje. A napirend ezen pontjának megvitatása során felszólalt Sepa I. P., a területi végrehajtó bizottság elnökhelyettese is. Az ülésszak ezenkívül meghallgatta Kopinec V. M. képviselő «A történelmi és műemlékek védelme a kerületben és megőrzésükre irányuló intézkedések» című beszámolóját. Az előadó részletesen beszél a Műemlékvédelmi Társulat kerületi osztályának tevékenységéről és bírált egyes elsőfokú szervezeteket tétlenségükért A megvitatott kérdésekkel kapcsolatban a képviselők részletes határozatokat fogadtak el. Kevés olyan berehovói vak, aki nemerné Pekárcsik Erzsébetet. A szovjethatalom évei alatt az egyszerű tégla- és cserépgyári munkásnőből mesterré, érdemdús emberré fejlődött, akit odaadó, becsületes munkájáért Lenin rendjellel tüntették ki. Ismerve ennek a nagyszerű szovjet munkásnőnek érdekes életútját, akaratlanul is felmerülnek gondolatunkban egy másik, a kapitalista világ képei, egy más sors, az egyszerű téglagyári munkásnő sorsa. 1925 májusa volt. Virágoztak a fák, sütött a nap. De Beregszász dolgozói mindennek nem tudtak örülni. Beköszöntött a tavasz, s vele együtt a nagy gondok: hogyan szegődjenek el legalább idénymunkára, hogyan tartsák el családjukat a gazdáktól kapott éhbérből. Csak egyesekre mosolygott rá a szerencse, keveseknek sikerült munkába állni Várt, Winkler és Kont tőkések berehovói tégla- és cserépgyáraiban. Ezek a gyárak idényjellegűen termeltek, ahová tavasszal fogadták fel a dolgozókat, ősszel pedig százával bocsátották el őket A gépesítés nagyon alacsony színvonalú volt , minden munkaigényes folyamatot izomerővel végeztek. A gyártulajdonosok kihasználva azt, hogy munkára jelentkezők mindig többen voltak, mint ahány munkahely volt, nagyon alacsony bért fizettek a nehéz, kimerítő, 12 órás munkáért. Hogy elkerüljék a dolgozók szervezett ellenállását, a gyártulajdonosok minden évben igyekeztek cserélni a munkásokat. Ha pedig a vezetőség észrevette, hogy az idénymunkások közül valaki nincs megelégedve a munkakörülményekkel, az ilyeneket azonnal elbocsátották. Az idénymunkások munka- és életkörülményeiről ezekben az üzemekben részletesen írt Vas I. Idős kommunista «A célhoz vezető út»elmű visszaemlékezésében: «Nehéz dolgozni a téglagyártóknak Kont gyárában, de még nehezebbek itt a körülmények az idénymunkások számára. Az üzem területén éltek, mindannyian együtt — férfiak és nők — egy nagy, nyirkos és sötét fészerben... Az aludttej és a kenyér, főtt vagy sült krumpli volt az idénymunkások alapvető eledele... Ruhástól aludtak a vékony szalmaréteggel borított téglapadlóra dűlve. A szalmát nem cserélték és már a nyár elején megjelent ebben az «ágyban» a bolhák serege. Rajokban lepték el a munkásokat, amikor hazatérve a munkából, fáradtan lefeküdtek. A bolhák torkig szívhatták magukat embervérrel, mert az emberek anynyira fáradtak voltak, hogy azonnal elaludtak és nem érezték az élősdik csípéseit. Azalacsony munkabér, a nehéz munkakörülmények, a vezetőség önkényeskedése, nemegyszer váltotta ki a dolgozók haragját és felháborodását. Ezért gyakran keltek sztrájkharcra.. Ilyen események zajlottak 1945 évvel ezelőtt, 1925 májusában A sztrájk, amelyben Berehovó téglagyárainak mintegy 70 dolgozója vett részt, május 15-én kezdődött. A sztrájkot kiváltó közvetlen ok az volt, hogy a munkások az év kezdetétől szerződés nélkül dolgoztak, ezt kihasználták a vállalkozók, és önkényesen meghosszabbították a munkanapot 12 órára, a napi munkabért pedig 9—12 koronára csökkentették. A munkások egyöntetűsége tárgyalásra kényszerítette a vállalkozókat a sztrájkbizottság tagjaival. A tárgyalások május 27-én kezdődtek. A munkások készek voltak csökkenteni követeléseiket a munkabért illetően, de egyöntetűen követelték a kollektív szerződés megkötését. A gyárosok ebbe nem egyeztek bele, s így a tárgyalások félbeszakadtak. A gyártulajdonosok azon próbálkozása, hogy a sztrájkolók ellenállását új munkások felvételével törjék meg, kudarcba fulladt, mivel a sztrájkolók megmagyarázták az újonnan érkezetteknek, miért sztrájkolnak. Ekkor a vállalkozók segítségére sietett az egész államapparátus, a hivatalnokok, renőrség és csendőrség személyében ők segítettek távoli falvakból verbuválni a munkásokat és elszállítani őket a téglagyárakba. .....0~ Kárpátontúl Szovjet-Ukrajnával való két világ —