Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-05-30 / 63. szám

Az Ukrajnai KP , kerületi bizottságában Május 27-én megtartot­ták az Ukrajnai KP bere­­hovói kerületi bizottsága bürójának ülését. Ezen a Bútorkombinát pártbizott­sága és az elsőfokú párt­­szervezetek által az üzem komszomolszervezetének pártirányítása terén vég­zett munkáját tárgyalták meg. Beszámolót Dodaj Sz. I., a Butorkombinát pártbizottságának titkára tartott. A büró megállapította, hogy a Butorkombinát pártbizottsága és elsőfo­kú szervezetei elégtele­nül irányítják a komszo­­molszervezet munkáját, elég erre megemlíteni, hogy az 1968—­1969. év­ben, s ez év négy hónapja alatt pártgyűléseken egy­szer sem tárgyaltak meg olyan kérdést, mely a komszomolszervezet tevé­kenységével állt volna kapcsolatban. A pártbizottság e fon­tos munkarészleggel szem­beni felelőtlen magatar­tása ahhoz vezetett, hogy a kombinátban a komszo­­molmunka lehanyatlott. Ritkán tartanak kom­­szomolgyűléseket, el­hanyagolták a komszo­­mol politikai tanulókörök munkáját, nem érezhető a komszomolok élvonal­beli szerepe a termelés­ben. Bár a műhelyekben 8 komszomol-ifjúsági bri­gád dolgozik, közöttük versenyt nem szerveztek. A komszomolok sorai az üzemben lassan gyara­podnak. Keveset foglal­koznak a szervezeten kí­­vüli fiatalokkal is. Az Ukrajnai KP KB elégtelennek minősítette a Bútorkombinát pártbi­zottságának a komszomol irányítása terén végzett munkáját. Dobaj Sz. I.-t, a pártbizottság titkárát dorgálásban részesítették. A Bútorkombinát pártbi­zottságát és elsőfokú pártszervezeteit elkötelez­ték a komszomolszerve­zet irányításának gyöke­res megjavítására, az el­fogadott határozatban fel­sorolt hiányosságok fel­számolására. Megvitatták a Kar­párti Tenyészüzem, va­lamint az Új Élet Kolhoz pártszervezeteinek a Leg­felsőbb Tanácsba való vá­lasztásokkal kapcsolatos tevékenységét. Az Ukrajnai KP kerü­leti bizottságának bürója­­ a fenti kérdésben elfoga-­­ dott határozatában elkö- і telezte a fent megneve- s zett gazdaságok pártszer­vezeteit, hogy gyökeresen javítsák meg a szervező és tömegpolitikai mun­kát, aktivizálják a polit- Informátorok és kultúrin­tézmények tevékenységét. A választások elé A Borgyár palackozó műhelyének kollektívája az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsába való választá­sok napjának méltó foga­dására készül. A dolgo­zók ezt az eseményt újabb munkasikerekkel igye­keznek fogadni. Az üzemben a legjobb­nak a Szkljarov Alekszej és Horvát Irén vezetése alatt álló kommunista munkabrigádokat tekin­tik, melyek minden nap túlteljesítik váltási ter­melési normáikat. Jelenleg a palackozó műhely propagandistái­nak és agitátorainak tevé­kenysége arra irányul, hogy eljuttassák az em­berekhez a párt lelkesítő szavait, alaposan és rész­letesen ismertessék ve­lük a szovjet választá­si rendszert. Tartalmas beszélgetéseket tartanak a fiatal választókkal Ponc Éva, Rajkó Mária, Bondarenko Gyina és más agitátoraink. A műhely dolgozói eredményesen munkálkod­nak az öthavi terv telje­sítésén. Az 598 ezer dekaliter terv mel­lett ez alatt az idő alatt 614 ezer dekaliter bort palackoztak. Marcsenkó L., a Borgyár pártszerve­­tének titkára. 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1970 május 30* szombat P­APP Ilonát gyakran lát­hatjuk az agitáci­­ós központban a választók körében. A fiatal agitátor magyarázza nekik a Szovjetunió pol­gárainak jogait és kötelességeit, is­merteti a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsába való választások sza­bályzatát, beszél a Területi Mezőgaz­dasági Kísérleti Állomás dolgozói­nak munkasikerei­ről, azokról az örvendetes válto­zásokról, melyek a szovjethatalom évei alatt mentek végbe Badalovón. A felvételen: PAPP Ilona, a badalovói kulturház igazga­tója a falusi könyvtárban könyveket válogat a választók körében végzendő következő beszélgetésekhez. A kerületi tanács ülésszaka Május 28-án megtartották a dolgozók képviselői berehovói kerületi tanácsának ülésszakát A képviselők meghallgatták Gulácsi J. O., a kerületi tanács mandátumvizsgáló bizottsága elnökének jelentését Ujfalusi Sz. L.-nak, a kerületi tanács képviselőjévé történt megvá­lasztásáról. Ezután az ülésszak szerve­zési kérdést tárgyalt meg A képviselők felmentették Uku F. P. elvtársat a kerületi vég­rehajtó bizottság elnöke tiszt­sége alól, mivel visszaélt hi­vatali állásával lakásának ja­vítása idején. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnökévé Ujfalusi Sztepán Ludvikovics elvtársat választották meg. Az ülésszak a volt me­zőgazdasági termelési igaz­gatóság helyett létrehoz­ta a kerületi végrehajtó bi­zottság mezőgazdasági kerületi igazgatóságát. Egészségi álla­potánál fogva az ülésszak fel­mentette Tomencsuk D. M. elvtársat a kerületi termelési igazgatóság vezetője tisztsége­ alól. A mezőgazdasági kerületi igazgatóság vezetőjéül az ülés­szak Mazur D. F. elvtársat választotta meg. Ezzel egyide­jűleg az ülésszak megválasz­totta őt a kerületi végrehajtó bizottság elnökhelyetteséül is. Azzal kapcsolatban, hogy Vas V. 1. elvtársat az Ukraj­nai KP berehovói kerületi bi­zottsága másodtitkárává vá­lasztották meg, az ülésszak felmentette őt a népi ellenőr­zés kerületi bizottsága elnöké­nek tisztsége alól. A népi el­lenőrzés kerületi bizottsága el­nökéül Gulácsi J. O.-t válasz­tották meg. A népi ellenőrzés kerületi bizottsága tagjául Terpai M. V.-t választotta meg az ülésszak. Az ülésszakon Logojda O. O. elvtárs, a kerületi végrehaj­tó bizottság helyettes elnöke beszámolót tartott .A kerület ipari üzemeinek és építkezési szervezeteinek munkájáról a tervezés és gazdasági ösztön­zés új feltételei közepette» címmel Az előadó megállapította, hogy kerületünk húsz üzeme eredményesen dolgozik a ter­vezés és gazdasági ösztönzés új viszonyai között A gazda­sági reform megvalósítása ked­vezően kihat a munkatermelé­kenység növelésére, az üzemek rentabilitására. Az ötéves terv­időszak négy éve alatt a bere­kovói kerület gyárai és üze­mei több mint 19 millió rubel­­ értékű terven felüli terméket bocsátottak ki. Az idei év első negyedében elért munkaered­ményekért a kerület iparának odaítélték az első helyet a te­rületen és az Ukrajnai KP te­rületi bizottsága, valamint a területi végrehajtó bizottság і vándor vörös zászlaját Az előadó részletesen kitér a berehovói Bútorkombinát és a Bőrgyár tevékenységére, me-­­ lyek az elsők között tértek át­­ az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszerre, alkotóan és meggondoltan valósították meg a gazdasági reformot, aminek eredményeképpen hó­napról hónapra szép sikereket­­ érnek el a termelés növelése terén. Bővül és tökéletesedik­­ a termelés, megvalósul a mű-­­­szaki előrehaladás, gyorsan­­ növekszik a munka termelé­kenysége. Jól dolgoznak az új gazda-­­ sági feltételek közepette a ke-­­ rület olyan üzemei mint a Kí­sérleti Üzem, a Bőrgyár, a Kombinált Takarmányokat Ke­verő Üzem stb. De mindemellett az üzemek munkájában még sok hiányos­ság fordul elő. A Ruhagyárban még mindig nem valósult meg a gazdasági reform. A Kerü­leti Ipari Kombinát az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkentette a munka terme­lékenységét. Ezen üzem mű­helyeinek rekonstrukciója las­san halad előre, a felszerelé­se elavult. A Sajtgyárban, a szőlőszovhozokban, az Építő­­anyagipari Gyárigazgatóság­ban, a homokbányában túl­lépik a fizetési keretet. A Sajt­gyár, a Konzervgyár és a Ke­nyérkombinát termékeinek mi­nőségére jogos panaszok ér­keznek. A Tégla- és Cserép­gyárakban nem készültek fel kellőképpen a tervezés és gaz­dasági ösztönzés új rendszeré­re való áttéréshez. Itt a mun­kafeltételek nem felelnek meg a megnövekedett követelmé­nyeknek, a tégla és cserép mi­nősége alacsony. A gyárak nem újítják fel a már használt agyagbányákat. Az előadó kitért a közleke­dési szervezetek munkájára. A bizonyos sikerek ellenére, munkájukban jelentős hiányos­ságok tapasztalhatók. Itt soká­ig vesztegeltetik a vasúti ko­csikat, nem bővítik ki a Be­rehovói Vasútállomást, bár er­re nagy szükség lenne. Nem mindig­ gazdaságosan használ­ják fel a tehergépkocsikat. Az építkezési szervezetek az idei év elején jobban dolgoz­tak, mint tavaly. Erről tanús­kodik az az örvendetes tény, hogy a tőkebefektetések fel­­használásának első negy­ed­évi tervét teljesítette minden épít­kezési szervezet. Annál bosz­szantóbb, hogy a múlt hónap­ban a munkaütemek lelassul­tak, aminek következtében a 13. sz. Mozgó-Gépesített Osztag és a Javító-Építő Igazgatóság nem teljesítették a terveiket. Logojda elvtárs megállapítja, hogy a kerületi tanács végre­hajtó bizottsága, a tervbizott­ság, a kerületi pénzügyi osz­tály, a Központi Statisztikai Hivatal kerületi osztálya, az állami bank fiókja nem tanul­mányozzák behatóan az ipar munkáját, nem elemzik kellő­képpen a vállalatok gazdasági tevékenységét. Ezeket és a töb­bi hiányosságokat a közeljövő­ben fel kell majd számolni. A kérdéssel kapcsolatban Hanák J. G., a kerületi tanács ipari, közlekedési és postaügyi állandó bizottságának elnöke tartott társbeszámolót. A vita során felszólaltak Puskás P. Sz., a kerületi terv­bizottság elnöke, Kulisov V. G., a Berehovói Kísérleti üzem igazgatója, Cseresnya M. A , a Bőrgyár munkásnője, Margitics J. J., a Majolikagyár igazgatója, Kincs F. K., a Bú­torkombinát munkása, Lőrinc T. J., a Vasútállomás főnöke, Vas V. L, az Ukrajnai KP ke­rületi bizottságának második titkára, Horbatko P. D., a 06031. számú Gépkocsiközle­kedési Vállalat sofőrje. A napirend ezen pontjának megvitatása során felszólalt Sepa I. P., a területi végre­hajtó bizottság elnökhelyet­tese is. Az ülésszak ezenkívül meg­hallgatta Kopinec V. M. kép­viselő «A történelmi és műem­lékek védelme a kerületben és megőrzésükre irányuló intéz­kedések» című beszámolóját. Az előadó részletesen beszél a Műemlékvédelmi Társulat kerületi osztályának tevékeny­ségéről és bírált egyes elsőfo­kú szervezeteket tétlenségük­ért A megvitatott kérdésekkel kapcsolatban a képviselők részletes határozatokat fogad­tak el. Kevés olyan berehovói vak­, aki ne­­merné Pekárcsik Er­zsébetet. A szovjethatalom évei alatt az egyszerű tégla- és cserépgyári munkásnőből mes­terré, érdemdús emberré fejlő­dött, akit odaadó, becsületes munkájáért Lenin rendjellel tüntették ki. Ismerve ennek a nagyszerű szovjet munkásnő­nek érdekes életútját, akarat­lanul is felmerülnek gondola­tunkban egy másik, a kapita­lista világ képei, egy más sors, az egyszerű téglagyári mun­kásnő sorsa. 1925 májusa volt. Virágoz­tak a fák, sütött a nap. De Be­regszász dolgozói mindennek nem tudtak örülni. Beköszön­tött a tavasz, s vele együtt a nagy gondok: hogyan szegőd­jenek el legalább idénymunká­ra, hogyan tartsák el családju­kat a gazdáktól kapott éhbér­ből. Csak egyesekre mosoly­gott rá a szerencse, kevesek­nek sikerült munkába állni Várt, Winkler és Kont tőkések berehovói tégla- és cserépgyá­raiban. Ezek a gyárak idény­jellegűen termeltek, ahová ta­vasszal fogadták fel a dolgo­zókat, ősszel pedig százával bocsátották el őket A gépesí­tés nagyon alacsony színvona­lú volt , minden munkaigé­nyes folyamatot izomerővel vé­geztek. A gyár­tulajdonosok kihasz­nálva azt, hogy munkára je­lentkezők mindig többen vol­tak, mint ahány munkahely volt, nagyon alacsony bért fi­zettek a nehéz, kimerítő, 12 órás munkáért. Hogy elkerül­jék a dolgozók szervezett el­lenállását, a gyártulajdonosok minden évben igyekeztek cse­rélni a munkásokat. Ha pedig a vezetőség észrevette, hogy az idénymunkások közül vala­ki nincs megelégedve a mun­kakörülményekkel, az ilyene­ket azonnal elbocsátották. Az idénymunkások munka- és életkörülményeiről ezekben az üzemekben részletesen írt Vas I. Idős kommunista «A cél­hoz vezető út»­elmű visszaem­lékezésében: «Nehéz dolgozni a téglagyártóknak Kont gyárá­ban, de még nehezebbek itt a körülmények az idénymunká­sok számára. Az üzem terüle­tén éltek, mindannyian együtt — férfiak és nők — egy nagy, nyirkos és sötét fészerben... Az aludttej és a kenyér, főtt vagy sült krumpli volt az idénymunkások alapvető elede­le... Ruhástól aludtak a vékony szalmaréteggel borított tégla­padlóra dűlve. A szalmát nem cserélték és már a nyár elején megjelent ebben az «ágyban» a bolhák serege. Rajokban lep­ték el a munkásokat, amikor hazatérve a munkából, fárad­tan lefeküdtek. A bolhák tor­kig szívhatták magukat ember­­vérrel, mert az emberek any­­nyira fáradtak voltak, hogy azonnal elaludtak és nem érez­ték az élősdik csípéseit­. Az­­alacsony munkabér, a nehéz munkakörülmények, a vezetőség önkényeskedése,­­ nemegyszer váltotta ki a dol­gozók haragját és felháborodá­­sát. Ezért gyakran keltek sztrájkharcra.. Ilyen események zajlottak 19­45 évvel ezelőtt, 1925 máju­sában A sztrájk, amelyben Be­­rehovó téglagyárainak mint­egy 70 dolgozója vett részt, május 15-én kezdődött. A sztrájkot kiváltó közvetlen ok az volt, hogy a munkások az év kezdetétől szerződés nélkül dolgoztak, ezt kihasználták a vállalkozók, és önkényesen meghosszabbították a munka­napot 12 órára, a napi munka­bért pedig 9—12 koronára csökkentették. A munkások egyöntetűsége tárgyalásra kényszerítette a vállalkozókat a sztrájkbizottság tagjaival. A tárgyalások május 27-én kez­dődtek. A munkások készek voltak csökkenteni követelései­ket a munkabért illetően, de egyöntetűen követelték a kol­lektív szerződés megkötését. A gyárosok ebbe nem egyeztek bele, s így a tárgyalások fél­beszakadtak. A gyártulajdonosok azon próbálkozása, hogy a sztrájko­­lók ellenállását új munkások felvételével törjék meg, ku­darcba fulladt, mivel a sztráj­kolók megmagyarázták az újonnan érkezetteknek, miért sztrájkolnak. Ekkor a vállal­kozók segítségére sietett az egész államapparátus, a hiva­talnokok, renőrség és csendőr­ség személyében ők segítettek távoli falvakból verbuválni a munkásokat és elszállítani őket a téglagyárakba. ....­­.0­~ Kárpátontúl Szovjet-Ukrajnával való két világ —

Next