Vörös Zászló, 1979. július-december (35. évfolyam, 81-161. szám)

1979-07-03 / 81. szám

A Szovjetunió Ármegállapító Állami Bizottságában A Szovjetunió Ármegál­lapító Állam­i Bizottsága az­ árak további rendezése és az egyes árukkal való ke­reskedelem normalizálása céljából határozatot foga­dott el, melynek értelmében 1979. július 1-től emelik a drágafémekből készült ék­szerek árát (meghagyván továbbra is az árakat a le­mezes fogprotézisekre és Az­ egyes árucikkek kis­kereskedelmi ára megvál­toztatásáról szóló közle­mény megjelentetésével kap­csolatban a TASZKZ tudó­sítója azzal a kéréssel­­for Szóljon részleteseb­ben arról, hogy ez év július 1-től milyen méretekben emelik egyes árucikkek kiskereskedelmi árát? A kiskereskedelmi árak, amelyeket ma jelente­tett meg a Szovjetunió Ar­megállapító Állami Bizott­sága, a drága fémekből ké­szült árucikkekre, szúnye­gek­re, szán­y égtelek­re. ha növelik a karikagyűrűre megállapított pénzbeli térí­tést), emelték úgyszintén a valódi szőrmék, a szőrme és irhabundák (a gyerme­kek részére készült áru­cikkek kivételével), a sző­nyegek és szőnyegfélék, egyes bútorfajták, a sze­mély­gé­pk­ocsik kiskeres­kedelmi árát. Gluskov N. T. elvtárs a Szovjetunió Armeg­dúlt hoz­­állapító Állami Bizottságá­nak elnökéhez, hogy kom­mentálja­ ezt a közleményt. 1 ód­a szőrmére és szőrméből készült termékekre átlago­san 50 százalékkal, a sze­mélygépkocsik ára 18 szá­zalékkal, az import bútor garnitúráé­­40 százalékkal, a hazai gyártmányú bútoré 10 százalékkal emelkedik. Emellett változatlan a le­mezes fog protézisek, a gyermekek részére készült szőrmeárucikkek, vala­mint a nyúlprémból és bá­rányból készült árucikkek (a kabát kivételével) és a gyermekbútor ára. Mivel drágább lett a karikagyű­rű, az először házasodó személyeknek a házasság bejegyzésekor a gyűrűre kifizetendő pénzbeli térítés személyenként 70 százalék­kal növekszik. Az éttermekben és kávé­zókban esti időben, ezen vállalatok kategóriájától függően, 25-től 15 százalé­kig emelkednek az árak. Átlagosan 15 százalékkal emelkedik a sör ára a köz­étkeztetési vállalatoknál. Megmaradnak a korábbi árak a vállalatoknál és szervezeteknél, a tanintéze­tekben levő étkezdékben, az iskolai büfékben, a vas­úti étkezőkocsikban, a ha­jókon lévő éttermekben­ ,a falatozókban, a pirogot és húsos derelyét áruló válla­latoknál, valamint a tejter­mékeket, fagylaltot áruló kávézókban, az ifjúsági és gyermekek részére fenntar­tott kávézókban. Nem vál­toznak­ az­­ érvényes kiske­reskedelmi árak a sörre a kiskereskedelmi hálózat­ban. A kereskedelmi szerve­ket megbízták, hogy foga­natosítsanak intézkedéseket az éttermek, kávézók, tú­rák és más közétkeztetési vállalatok munkájának ja­vítására, a vendégek ki­szolgálása színvonalának emelésére. Mi váltotta ki az ár­emelést? Mint ismeretes, orszá­gunkban sokat tesznek a különféle közfogyasztási cikkek gyártásának növelé­se érdekében. Elég, ha el­mondjuk, hogy 1970-hez viszonyítva 1.5 2,2-szere­­sére növekedett az olyan tartós használati cikkek gyártása, mint a hűtőgép, porszívó, magnetofon, óra, bútor, szőnyeg, porcelán-és fajanszés fény. Észrevehe­tően növekedett az összes szövetfajták, valamint a bőrlábbeli és más árucik­kek gyártása. Míg tíz évvel ezelőtt a lakosságnak mint­egy 100 ezer személygépko­csit adtak el, a múlt évben már 1 millió 170 ezret. Szí­­nes tévéből 46 ezret, illetve 1979-ben 1 millió 900 ezret fognak eladni. Mindemellett több áru­cikk iránt a kereslet na­gyobb a gyártási lehetőség­nél. Lényegében ez váltot­ta ki, hogy az ékszerek, a szőrméből készült termékek, valamint a szőnyegek, gép­kocsik és importbútor ke­reskedelmének rendezése céljából elhatározták, hogy kényszerű, de szükségszerű intézkedésként fel kell használni az árszabályozás mechanizmusát. Ami a ha­zai gyártmányú bútorokra vonatkozó árak némi eme­lését illeti, ez azzal magya­rázható, hogy jelentősen felújítottak és javították választékukat, valamint je­lentősen növekedtek a fa kitermelési költségek. A kiskereskedelmi árak változása, mint ez a megje­lentetett felsorolásból kitű­nik, az árucikkek igen kor­látozott körét érinti és nem vonatkozik a fő élelmiszer és nem élelmiszer-cikkekre. Ezeknek az­ árucikkeknek az állami kiskereskedelmi ára hosszú évek óta válto­zatlan. Az elmondottak tel­jes mértékben vonatkoznak a villamos energia és a gáz díjszabására, valamint a kommunális szolgáltatáso­kért járó díjra. Már több mint 50 éve nem változik a lakbér ára, annak ellenére, hogy ez­ alatt az­ időszak alatt jelentősen javult a házak komfortja. Teljes határozottsággal kell hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió Ármegállapí­tó Állami Bizottságának határozatában említett áru­cikkeken kívül más cikkek kiskereskedelmi ára nem fog emelkedni. KÉSLEKEDNEK A SZŐLŐ PERMETEZÉSÉVEL Az Engels Szovhoz Kat­­kó Zsuzsanna által vezetett szőlőtermesztő brigádjában az idén nagy lendülettel indult meg a munka. Idejé­ben végezték el 4 hektáron az új ültetvény telepítését, e metszést, kötözést és ka­­parást. Jelenleg a második kötözés­ folyik. Elég jó terméshozamra van kilátás. Ugyanakkor számítani kell a kártevők és is növényi betegségek megjelenésére is. Permete­zésre van szükség. Az azonban késik. Még csak a permetezéshez szükséges vegyszereket sem tudják a rendeltetési helyére szállí­tani, mert az ehhez szüksé­ges gépek javítás alatt áll­nak. Ezen az állapoton sürgő­sen változtatni kell! Ködö­­böc Viktor fő­gépészmér­nöknek nagyobb felelőssé­get kell érezni a szőlészet iránt! Ezekben a párás, meleg napokban különösen nagy kárt tehet az ültetvényeken a szőlő veszedelmes kóroko­zója. Csak azonnali per­metezéssel menthető a le­endő termés. КОТА Sándor levelezőnk Ír árpa aratását a hetiin It ja Kolhoz fejezte be első keni kerületünkben. Kü­lőnn sen ló [léldül mulatóit Kom inti hajós kom boj­os, aki пек [[єре után a lók­éii nem maradt egyetlen kiesésselel­len kalász sem. 4e árpa aratása ulán ki látott elsőként hozzá a tói za aratáséihoz■ is. Komjáti hajós gondosan átszabál­yozta arató-esé­llő gépét, hogy a m­in­ik­ lát i­s emelőt és ma gondosan ági fel a veszteség megakadályoz­á­sára. 1 jel, ételen: KOM­JA­TI hajós, a henin­­­tja Kolhoz élentaié, kora hám­osa. h vlah ti rí kaid szít'l Ot SZl'K'H. ШШ .\:i $ A TÜDŐSÖK A TERMELÉSNEK TÉRJENEK ÁT A MŰHELYSZERŰ TEHÉNTARTÁSRA! A tehenek kifejésével kapcsolatos in­tézkedések megvalósítása megköveteli a tehenek rendszeres áthelyezését egyik csoportból a másikba fiziológiai állap­o­­tuk figyelembevételével. Át­csoportosítás nélkül tehetetlen megfelelően ellenőrizni az állatok fejlődését, produktivitását, ete­tését stb. Ugyanakkor a legkisebb át­csoportosítás is nyugtalanítja az állato­kat, még kötött tartási módszer esetében is. Ennek következtében ideiglenesen csökken a tehenek produktivitása. A műhelyrendszerű tehéntartás lehető­vé teszi, hogy a minimumra csökkent­sék ezeket a veszteségeket. Hiszen ilyen esetben a­­tehenek egyforma fiziológiai állapotban vannak, egyformán viselked­nek. Például az elapasztott tejó tehenek, valamint a frissborjas állatok gyakorla­tilag nem agresszívak szomszédjaikkal. A tehenek kevésbé agresszívak, viszont magas produktivitásúak a tejelés leg­termékenyebb időszakában. A tejelő te­hénállomány műhelyszerű tartása lehető­vé teszi az állatok produktivitásának lé­nyeges növel­sét. Az állattenyésztő komplexumokban leg­célszerűbb négy csoportot létrehozni: a szárazon álló tehenek számára, ellető részleget, kifejési és alapvető tejelő cso­portot. Minden csoportban egy bizonyos időt töltenek a tehenek: az elsőben 2­9 hónapot, a másodikban 20 30 napot, a harmadikban 3­4 hónapot, a negye­dikben pedig az év többi részét. Szeretnénk hangsúlyozni a tehenek helyes kifejésének különösen nagy jelen­tőségét. Ez lehetővé teszi, hogy a tejho­zam­ a tehénállományban 8 -10 százalék­kal nőjön. A tehenek kifejése a tej elapasztásá­val kezdődik a következő el­lés előtt. Mi­előtt elapasztanák a tehén tejét, meg kell győződni arról, hogy nincs e tőgy­­gyulladása. Hiszen gyulladás esetében 20 25 százalékkal csökkenhet a produk­ti­vitás, sőt mi több, a tehén elveszítheti a borját is. Különösen nagy jelentősége van ebben az időszakban a helyes ta­karmányozásnak. Téli időszakban , 15 nappal az ellés előtt teljesen ki kell zárni a fejadagból a nedvdús takarmá­nyokat, csökkenteni kell a koncentrált takarmányok mennyiségét. Ebben az idő­szakban a tehenek ne kapjanak többet 6,5­7 takarmányegységnél. Nyáron az elapasztott teheneket csak legeltetni kell. Ha a száraz tartás sokáig tart, a teheneket hetenként 1­2 alka­lommal nem engedjék ki a legelőre. Az elapasztás után a teheneket áthajt­ják a szárazon álló tehenek csoportjába. Fejadagjukat a leendő tervezett produk­tivitástól függően állítják össze. Például, ha tehenenként 3000 kilogramm tejet terveznek fejni, akkor a szárazon álló tehénnek 9 takarmányegységet, 4000 ki­logramm eléréséhez pedig 1­1 takarmány­egységet kell kapnia. Ilyenkor télen is, nyáron is feltétlenül koncentrált takar­mmányokat is be kell iktatni a fejadagba. Télen a nedvdús takarmányok, különö­sen a silótakarmány etetését korlátozni kell. A kötve tartott szárazon álló tehene­ket feltétlenül járatni kell, különösen télen. 7 10 nappal az ellés előtt a tehene­ket átterelik az ellető részlegre. Fejadag­­juk az ellésig szénából és 1—1,5 kilo­gramm koncentrált takarmányból, nyá­ron pedig fonnyadt zöldtömegből áll. El­lés után 5­7 napig 5 — 7 kilogramm takarmányrépát kell beiktatni a fejadag­ba, nyáron pedig zöldtakarmányt. Ké­­sőbb a fejadagot fokozatosan növelik a teljes norma eléréséig a tervezett produk­tivitásból kiindulva. Az elletőhert az állategészségügyi szakembereknek naponta meg kell vizs­gálni a tehettek tőgyét, hogy megelőz­zék a gyulladást. Az elletőben annyiszor kell fejni, ahányszor a gazdaságban (naponta 2­3 alkalommal). Tőgygyulla­dás esetében az állatorvos határozza meg a fejes gyakoriságát. A legnagyobb tejhozam idején, am­i­kor a fejésátlag 25 28 kilogramm vagy annál is több, a tehén szervezete nem tudja megemészteni az ehhez szük­séges tápanyagmennyiséget. Hiszen a számítások szerint az ilyen produktivitá­sú tehénnek 22­28 takarmányegységet kell kapnia. De mivel nálunk nincsenek tehenek, amelyek képesek lennének ek­kora mennyiségű takarmány megemész­tésére, az állatoknak ebben az időszak­ban olyan takarmányokat kell adni, ame­lyeket szívesen fogyasztanak és amelyek könnyen emészthetők (5—6 kilogramm keveréktakarmányt, 20 25 kilogramm takarmányrépát, 4­5 kilogramm szénát pillangós növényekből, nyáron pedig pil­langós-kalászos fű­­k keverékét). A frissborjas tel­eiteket a kifejő cso­portban nyáron külön kell legeltetni a többi tehéntől. A jószág szervezete eb­ben az időszakban van kitéve a legna­gyobb megterhelésnek. Ilyenkor az álla­tok teljes tápértékű etetése ■ a majdani magas produktivitás elérésének fő felté­tele. Ezért a keveréktakarmányokban té­len is, nyáron is kell lennie 0,5—1 szá­zalék 60/2 szabványkeveréknek, továb­bá nyomelemeknek. A kifejő csoportban a tejhozam ellenőrzése érdekében nem havonként, hanem tíznaponként végezze­nek próbafejést. A kifejő­­csoportból a tejelőállomány csoportjába a teheneket célszerű havon­ta egyszer átterelni nagy csoportokban, hogy­­ minimumra csökkentsék a állatok­nál a stresszhatást. Ebben a csoportban a tehenek eteté­sét az évszaknak megfelelően kell meg­szervezni, kerülni kell az egyik takar­mányfajtákról a másikra való hirtelen áttérést. Hiszen az emésztést a tehenek gyomrában és belében lévő külön­böző mikroflórák tevékenysége segíti elő. Ilyenkor az egyszerű baktériumok minden fajtája megfelel egy bizonyos ta­­karm­ányfajtának. Egyik takarmányról a másikra való áttéréskor a gyomor és bél mikroflórája nem felel meg az új ta­karmányfajtának, ez pedig ahhoz vezet, hogy az állat szervezete nem tudja tel­jesen felhasználni a tápanyagokat. Ezért nagy mennyiségű koncentrált takarm­á­nyok beiktatása a fejadagba nem növeli azonnal a tejhozamot. Látva ezt, egyes szakemberek csökkentik a takarmány mennyiségét, anélkül, hogy elérnék a kitűzött produktivitást. Kétségtelen, hogy a legjobb takar­mány az évelő fűfélékből álló dús legelő. A műhelyszerű tartásnál elsősorban a szárazon álló teheneket kell legeltetni, valamint a tejelő csoportban lévő állato­kat. A kifejő csoport teheneit az állat­tenyésztő telephez legközelebb lévő le­gelőkre kell kihajtani, hogy az állatok ne járjanak 3 kilométernél többet. Ilyen technológiával a területi mező­gazdasági kísérleti állomás tenyészüze­­m­ének dolgozói tavaly 3770 kilogramm tejet fejtek tehenenként. Popovics, Mi­hály tehenész ped­ig 4808 kilogrammot. Poltavszka Valentina, a területi mezőgazdasági kísérleti állomás tudományos főmunkatársa 1979. Július 3., KEDD ‹о‹кєр«^о«^^о^ооо««о^ооо·х‡ооооооооон!«·оооооооооо«‹осо©оооо‹·ооо«фО’'&о^о«·оооо' VÖRÖS ZÁSZLÓ ♦ 3. oldal

Next