Vörös Zászló, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-77. szám)

1989-03-14 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! v 6 ZÁSZLÓ AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREGOVOI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ES A NÉPKEPVISELOK KARPATONTÚLI TERÜLETI BEREGOVOI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK LAPJA Az újíts 194­ december­ 31 j 1989. március 14­, і 3-től jelenik meg (6348.) szára I KEDD Az* 3 Lopíst FORR A MUNKA A korai tavaszt igyekeznek földműveseink maxi­málisan kihasználni. Március első hetében már el­vetették 30 hektáron a zabos borsó keverékét zöld­takarmánynak. Nyomban utána talajba juttatták 5 hektáron a magnak szánt zabot, valamint IS hektáron a tavaszi árpát. Felélénkült a munka a kertészetben is. Másfél hektáron került a földbe a hónapos retek, de fo­lyik a sárgarépa és a petrezselyem vetése is. Jelenleg teljes lendülettel vetik a hagymát, tűzdelik a palántákat, sőt, a korai káposzta pa­lántáinak kiültetése is folyamatban van a fóliasát­rak alatt. Forgács Károly, a Vörös Zászló Kolhoz elnöke a választások elé ŐSZINTE ESZMECSERE Március 10-én Bandrovszkij Henrik, a 45. kárpátontúli nemzetiségi-territoriális választókerü­let képviselőjelöltje, a területi pártbizottság első titkára járásunkba látogatott, hogy találkozzon a választókkal. Járt a Kárpátontúli Állami Mezőgaz­dasági­ Kísérleti Állomáson, találkozott annak dolgozóival, szakembereivel, tudományos munka­társaival. Délután a járás és a város polgárai a járási k­ul­­túrpalotában találkozhattak a képviselőjelölttel. No­ha a kultúrpalota több mint 550 férőhelyes, ezúttal bizony szűkösnek bizonyult. A találkozó több mint négy órán át tartott, mégsem sürgette sen­ki a befejezését. Sok kérdést tettek fel a jelenlé­vők a képviselőjelöltnek, több figyelemreméltó felszólalásra került sor. V­ERESS GÁBOR, a járási pártbizott­ság első titkára nyitotta meg a találkozót. Elmond­ta, hogy a március 26-i választások újszerűen folynak majd le, az elő­készítése a széles körű nyíltság, a valódi demok­rácia,­­ a képviselők ver­sengése közepette zaj­lik. a jelölésnél a dolgo­­­zók azt vették figyelem­­be, képesek-e a jelöltek megoldani Kárpátontúl szociális-gazdasági és kulturális fejlesztése leg­égetőbb problémáit a dolgozók jólétének eme­lését. Id­ EMETHY KORNÉ­­­LIA, a képviselője­lölt bizalmija, a zeneis­­­kola igazgatója részlete­sen beszélt Bandrovszkij Henrik életéről és munkás­ságáról széles körű tár­sadalmi tevékenységéről­­ ,ismertette­ választási prog­ramjának alapvető voná­sait. . Különösen nagy hangsúlyt helyezett arra, milyen tisztelettel viszo­nyul Henrik Joszipovics az emberekhez, állandóan gondoskodik szükséglete­ik kielégítéséről. Válasz­tási programja az SZKP KB-nak a párthoz és a szovjet néphez intézett fel­hívásán alapszik, lénye­ges momentumai Kárpá­­tontúl szociális-gazdasá­gi fejlesztése legidősze­rűbb­­ problémáinak meg­oldása, a lakosság élelmi­szerelálásának javítása. E­ZT KÖVETŐEN " Bandrovszkij Неп­rih népképviselő-jelölt, a területi pártbizottság első titkára kapott szót. Fel­szólalásában nem kerülte el a kényes kérdéseket, nyíltan beszélt azokról a nehézségekről, amelyek leküzdésére a közeljövő­ben sort kell keríteni. A gyakorlati feladatok kö­zül három alapvető kér­dést­ emelt ki. Az első az élelmiszerprobléma megol­dása, a második a lakás­építés, a harmadik a ki­váló minőségű közhaszná­lati cikkek előállításának fokozása. Bandrovszkij elvtárs nyíltan megmond­ta, hogy e tekintetben még nem sikerült lényeges előrelépést elérni. Tovább kell fejleszteni az ipart, a mezőgazdaságot,­­ biztosí­tani kell faluhelyen a szo­ciális igazságosságot. A képv­iselő­jelölt tisztában van Beregszász problémái­val, hozzáértően, megala­pozottan beszélt arról, mi­ként leh­etne javítani a városrendezést, megállí­tani a környezetszennye­zést Nagy figyelmet for­dított a Kárpátok regioná­lis fejlesztésének problé­máira, véleménye szerint területünket­­ országos üdülőövezetté kell változ­tatni A terület gazdaságában­­ zajló átalakítás három éve alatt sikerült pozitív vál­tozásokat elérni. 15 szá­zalékkal növekedett a me­zőgazdasági termelés, 23,1 százalékkal az ipaari ter­melés 23,­3 százalékkal a munka termelékenysége. .1 milliárd 475 millió rubel állami beruházást használ­tak ki­ , intézkedéseket fo­ganatosítanak annak érde­kében, hogy az ezredfor­dulóig minden családnak lakást, vagy lakóházat biz­tosítsanak. Ám ennek ér­dekében évente kétezerrel több lakást kell átadni, csökkenteni az új iparvál­lalatok­­építését. A területi pártbizottság felülvizsgálta káderpoli­tikáját, nagyob­b köve­telményeket állít a veze­ték elé. Tökéletesítet­ték a terület n népgazda­­ságának irányítását tu­dományos-termelési ag­ráripari egyesüléseket, agrárcégeket hoztak lét­re nagy figyelmet for­dítanak a termelés mű­szaki átszervezésére, ami­re az állami beruházá­­­­sok 75 százalékát for­dítják. I NAGY : változások ” • mentek végbe a Beregszászi járás szoci­ális-gazdasági fejleszté­sének minden ágazatá­ban, ám fejlődésének üte­me még mindig nem kielégítő. A járásnak minden lehetősége meg­van arra, hogy önellátó le­gyen élelmiszerekből, ám nem élnek vele teljes mér­tékben. Bátrabban kell meghonosítani a különbö­ző vállalkozási formákat, legfőképpen a bérleti szer­ződést. a lakosságnak ta­karmányt kell biztosítani a szarvasmarha- és a ser­téshizlaláshoz. a háztáji földrészlegeket jobban ki kell használni a zöldség­a gyümölcsfélék, a burgo-­ta луа stb. termesztésére. rá Komplex módon kell ré kiépíteni a falvakat, köz­­gá művesíteni azokat, ellátni mi vezetékes gázzal. De az cé építkezést hátráltatja , az pá anyaghiány, nincs elegen­­re elő tégla, vasbetonszerke­­szt­­ét, faanyag. ny Kiéleződött a járásban ál az ökológiai helyzet. A tél minimálisra kell csök- ge­kenteni a peszticidek és tor­más vegyszerek, alkalma- to­ zását, meg kell akadályoz- Ы ni, hogy a város vállalatai ki tovább szennyezzék hűl- tol ladékanyagaikkal a környé­­ki zetet. la Az utóbbi időben siki­­­ló résen oldódnak meg a ga nemzetiségi kérdésekkel re kapcsolatos problémák, ám ki ezt a munkát tovább kell la­ folytatni, maradéktalanul is biztosítani kell a feltétele­­ék­­kot a különböző nemzeti ős­ségek nyelve és k­ultúrá­­ló­ja fejlesztéséhez, ápolásá­rá hoz. A járásnak példát kell se mutatnia a­ műveltségfej­­z­lesztés terén. rá Bandrovszkij elvtárs be­javasolta a járási pártb­i bi­zottságnak, a járási és a szí városi tanács végrehajtó lői bizottságának, hogy jelöl­­sz­­ék ki munkájuk alapve­­tő fő irányait a közeljövőre­­ és távlati időszakra, áll sz­ohatatosan fáradozzanak a sz célkitűzések megvalósíté­­ke sán. • ad he A FELSZÓLA­L­Á­S ki . többsége támogat­ da la Bandrovszkij Henris­­zé jelöltségét és bizonyossá­ vá­luknak adtak hangot, hogy ig amennyiben őt választják be meg a Szovjetunió népkép­­e viselőjévé, becsülettel rá végrehajtja a választók ne utasításait. Ugyanakkor it a felszólalók rámutattak re több olyan égető ■ problém­a­­mára, amelyek megoldása sá már nem tűr halasztást. . ez Seres István, a bútor- a kombinát munkapadkere­­sz­tője rámutatott, hogy a beregszásziakat különösen ■ nyugtalanítja a környezet­­szennyezés A felszólaló javasolta, hogy zárják be a Dédai Homokbányát, ne adják át a használatnak­­a muzsalyi foszfátsalak­i üzemet, a város közvetlen közelében ne nyissanak újabb homokbányát, mi­­r­vel ez Beregszász talajá­nak fokozatos kimosódásá­­hoz vezethet. Hocinec Bogdán, az ULKISZ járási bizottságá­nak első titkára arra kér­te Bandrovszkij elvtársat, hogy mozdítsa elő a Be­regszászi Egészségügyi Szakiskola új, 650—700 férőhelyes épületének ter­vezését és építését, az if­júság szabadidő-eltöltése anyagi bázisának szilárdí­tá­sát Bihari András, a Lenin Kolhoz elnöke rá­mutatott, hogy a területi pártbizottság apparátusá­nak átszervezése óta an­nak munkájában még nem apasztalhatók lényeges változások. A felszólaló véleménye szerint a járás gázhálózata kiépítésének meggyorsítása érdekében célszerű­ lenne, ha a Kár­­látontúli Szakosított Sze­­elő-Építő Tröszt Bereg­­zászban fiók­válla­latot nyitna, vagy e célból ön­­álló szervezetet hoznának étre Fábián János peda­gógus kéne, hogy fogana­­osítsanak határozott in­­ézkedéseket a kenyérkom­­innál. vezetőivel szemben hiszen a Beregszászban sü­­lt kenyér minősége nem kielégítő. Javítani kell a akosság olcsó hússal va­­n ellátását is. Lengyel Ol­­ga, a ruhagyár pártszerve­­zetének titkára arra tért­­, hogy javítani kell a akosság ellátását a leg­­ontosabb iparcikkekkel, élelmiszerekkel, lakással. Arra kérte a képviselője­­öltet, hogy segítse elő a­uhagyár további bővíté­sét. Bihari Sándor, a 4. sz. középiskola igazgatója ■ámulatod, a tanintézet ki­­bővítésének szükségessé­gére, hiszen a jelenlegi zűkös körülmények között ehetetlen korszerűen meg­tervezni az oktató-neve­­li folyamatot. Az Ungvári Miami Egyetem magyar szakos végzősei egy ré­tének már nem­ tudnak képesítésük szerinti állást adni Ezért javasolta hogy a magyar filológuso­­kat az orosz nyelv és iro­­dalom oktatására is képez­ték ki. Daday Attila­ Ist­­ván, a famegmunkáló üzem gazgatója rámutatott, hogy egyes vállalatok in­­enzíven rongálják a vá­­ros utcáit­, ám anyagilag sem járulnak hozzá ja­vításukhoz. Legfőképpen vonatkozik ez az építő­­anyag-ipari gyárigazgató­­ságra, amely naponta több ezer tonna anyagot szállít a város utcáin,­de Bereg­szász rendezéséhez anya­gilag szinte egyáltalán nem jár­ul hozzá. A SZOVJETUNIÓ nép­­i képviselőinek meg­választásáról szóló törvény minden állampolgárnak biztosítja a jogot, hogy a jelöltek mellett, vagy el­len digitáljon. Ezzel a jo­gával élt a találkozón Ram Vjacseszlav, a járási köz­oktatási osztály filmarchi­­vumának vezetője, aki Bandrovszkij Henrik kép­viselővé való választása ellen emelte fel hangját és arra szólította fel a jelen­levőket, hogy Bihunec Nyi­­kolajra, a técsői járási du­­bovói körzeti kórház főor­vosára adják le voksukat. Véleményét azzal indo­kolta, hogy Bandrovszkij Henrik elhatárolja ma­gát az­ emberektől, nehe­zen elérhető, nem hagyott fel az irányítás adminisztra­­tív-parancsoló módszerei­vel, hibákat követett el a kádermunkában, amiért jogos bírálat érte a terü­leti pártbizottság vezető­ségét és őt személyesen a Pravda c. lap hasábjain. Területünkön nem oldják meg megfelelően az öko­lógia problémáit. Más módon kell megoldani az if­j­úság internacionalista nevelésének kérdését, az orosz, az ukrán és a ma­gyar nyelv oktatását. Ja­vasolta,­ hogy a jelenlegi orosz, ukrán és magyar­­ tanintézetek helyett nyis­sanak komplex iskolákat, amelyekben a különböző nyelveken párhuzamos osz­tályokban folyna­­az okta­tás. Itt az ideje, hogy megszüntessék a párt­taná­csi és gazdasági dolgozók speciális­­ élelmiszerellátá­sát a szakosított üzleteken keresztül. /-CANADI GYÖRGY, a Vörös Zászló c. járási lap szerkesztője teljes mértékben elismer­te Bam elvtárs jogát ar­ra, hogy ág­yik, vagy megallapvasával szemben. Bandrovszkij Henrik gyak­ran ellátogatott járásunk­ba, minden­­ alkalommal egy-két napra, a kollek­tívákkal való ismerke­dést mindig a telepeken, a mezőn, a műhelyek­ben kezdi. A Pravda-ban megjelent cikket, amely­re a felszólaló hivatko­zott, széleskörűen meg­vitatták a területi párt­­bizottság vezetőségi ülé­sén és plénumán. Egyéb­ként a Pravda említett cikkének­­ sok megállapí­tása nem bizonyult helytál­lónak. A felszólaló felhá­borodott azon, hogy Ram Vjacseszlav az orosz, az ukrán és a magyar tannyel­vű iskolákat valamiféle háromnyelvű komplex tan­intézetekké szeretné vál­toztatni. Ez sérti az oro­szok, az ukránok, a ma­gyarok nemzeti érdekeit, a kérdés ilyen beállítása el­lentmond­ a XIX. országos pártkonferencia által s»» nemzetiségi kapcsolatok­ról« hozott határozatának. Ami az úgynevezett »spe­ciális ellátást« illeti, a városban egyetlen szako­sított üzlet van, amelyben a nagy honvédő háború rokkantjai, a rokkant in­ternacionalista harcosok, a személyi nyugdíjasok azaz olyan emberek vásá­rolhatnak, akik megkü­lönböztetett figyelmet és gondoskodást érdemelnek Ezt követően Bandrov­szkij Henrik válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Veress Gábor, a járási pártbizottság első titkára felolvasta a választók uta­sításait a képviselőjelölt­höz. Veress elvtárs azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Beregszá­szi járás dolgozói munka­sikerekkel fogadják a Szovjetunió népképviselői­nek választását, a szov­jet parlamentbe a leg­méltóbb képviselőket dele­gálják.

Next