Beregi Hírlap, 2009. július-december (65. évfolyam, 52-107. szám)
2009-10-10 / 80-81. szám
BEREGI HÍRLAP • ■__* ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 80-81. szám 2009. október 10., szombat Ára: 70 kép. www.beregihirlap.extra.hu Volodimir Trikur: „A járás vezetői figyelmének középpontjában továbbra is az ember marad” A szociális szféra bármely társadalom rendkívül fontos összetevője. Fejlettségi szintje rányomja bélyegét a gazdaság valamennyi ágazatára. Éppen ezért a szociális szféra intézményei anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása, azaz a lakosságnak nyújtandó szociális szolgáltatások minőségének emelése a hatalom tevékenységének prioritásos iránya. Miként fejlődött az utóbbi 4 évben járásunkban az egészségügy, a közoktatás, a művelődés, a szociális védelem, a testnevelés és a sport — ezekre a kérdésekre Volodimir Trikur, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke válaszol. —A Beregszászi járás fejlesztésére irányuló feladatok megvalósítása a szociális-gazdasági fejlődés, valamint a járás 2015-ig történő fejlesztési stratégiája programjának megfelelően történik. A járási állami közigazgatási hivatal figyelmének középpontjában továbbra is az ember marad, a tehetsége és képességei fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése, a független Ukrajna állampolgárai neveléséhez elengedhetetlen anyagi, erkölcsi és szellemi környezet kialakítása. Évről évre nő a szociális szféra finanszírozása. Nem kivétel ez alól az idei esztendő a gazdasági krízis ellenére sem. Ezeket a tendenciákat jól szemléltetik a számadatok: míg 2005-ben ezekre a célokra 36518,8 ezer hrivnyát utaltak ki, 2008-ban 94 340,1 ezret, addig 2009 kilenc hónapjában már 109 030,8 ezer hrivnyát. 2006-2009 folyamán a közigazgatási hivatal erőfeszítései Beregvidék földgázvezetékének kiépítésére irányultak, mára a járás minden településére eljutott a gázvezeték: 2905,1 ezer hrivnya volt a szubvenció, 4 millió 155,1 ezer hrivnyát fordítottak a felvezető gázvezeték kiépítésére (ezen belül a megyei költségvetésből 750 ezer hrivnyát, a járásiból 500 ezret). A járás úthálózatának fejlesztése terén a járási útépítő és -karbantartó vállalat 2 millió 271,4 ezer hrivnya értékben végzett el munkálatokat. A helyi jelentőségű utakra 202,7 ezer hrivnyát fordítottak, az állami szintűekre 2068,7 ezer hrivnyát. A települések kommunális tulajdonú útjainak karbantartása 2 millió 541,3 ezer hrivnyába került, ezen belül az állami és a megyei költségvetésből szubvenció formájában 490,2 ezer hrivnyát kapott a járás. A községi tanácsok költségvetéseiből 2051,1 ezer hrivnya értékű munkálatot finanszíroztak. Megkezdték a Beregszász- Asztély kerülőút építését (a Luzsanka határátkelőhely érintésével), amire 1 millió hrivnyát utaltak ki és hasznosítottak. A szociális szféra egyik legfontosabb ágazata a közoktatás, ugyanis ez teremti meg a piacgazdálkodás feltételeihez alkalmazkodni tudó, magasan képzett szakemberek oktatásához szükséges feltételeket. Az utóbbi években dinamikusan nőtt a közoktatás finanszírozása. „A Beregszászi járás közoktatása fejlesztésének 2003-2012. évi programja” c. dokumentumnak megfelelően a óvodák nagyjavítására 2008-ban 650 ezer hrivnyát különítettek el, 2009-re 600 ezer hrivnya van betervezve. A gyermekintézmények finanszírozásába első alkalommal vonták be nemcsak a helyi, hanem a járási költségvetést is. Lényegesen javult az óvodák anyagi-közjóléti bázisa. A járási költségvetés pénzeszközeinek bevonásával sor került a csetfalvai óvoda nagyjavítására (150 ezer hrivnya), a badalói (50 ezer), a kovászói (30 ezer), a szvobodai 1. sz. (50 ezer), a jánosi (55 ezer) és a gecsei (38 ezer) óvoda folyó javítására, új tetőszerkezetet kapott a borzsovai óvoda (30 ezer hrivnya), új ablakokat a gáti óvoda (55 ezer), áttért gázfűtésre az asztélyi óvoda (34 ezer hrivnya), elvégezték a gáti (27 ezer hrivnya) és a halábori (30 ezer hrivnya) gyermekintézmény vízvezetékének javítását. A közoktatás fejlesztése terén a beszámolási időszakban prioritásos irányvonal volt az általános és a középiskolák számítógépekkel való ellátása, az Internethez való csatlakozás, az Iskolabusz program teljesítése (a 2008. május 1 -jei állapotok szerint a járási közoktatási osztálynak 6 iskolabusza van, ami a szükségletek 99 százalékát fedezi). Számos intézkedést foganatosítottak a közoktatási intézmények anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása, az oktató-nevelő folyamat megfelelő feltételeinek megteremtése érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Vitézzé avattak négy kárpátaljai magyart Október 3-án a Dél-alföldi 56-os Vitézi Rend Törzskapitánysága Szegeden a Szent Ferenc rend 500 éves alsóvárosi templomában ökumenikus szertartás keretében a hét végén eskütétellel egybekötött vitézavatást szervezett. Ezúttal a Kárpát-medence 26 településéről és Kanadából érkezett 54 személyt avattak vitézzé, köztük 8 úrhölgyet (30 római katolikus, 18 református, 3 görög katolikus, egy-egy fő unitárius és evangélikus; a legfiatalabb 18, a legidősebb 84 éves). A magyarországi jelöltek között a legismertebbek gróf Bethlen Gábor és a Kárpátaljához családi gyökereivel kötődő Mankovits Tamás László voltak. Ali Endre király korában gyökerező és IV. Béla által megerősített, a későbbiekben világi tisztséget, önfeláldozó nemzetszolgálatot teljesítő, az ország, az egyetemes magyarság újjáépítésében szerepet vállaló történelmi Vitézi Rend Kárpátaljáról négy tagjelöltet fogadott soraiba. A vitéz Németh Bálint elnök és vitéz Dr. Fejér Dénes törzskapitány által átnyújtott Vitézi Oklevél szerint „... a vitézi létet és bátorságot jelképező karddal vitézzé ütötték és avatták” a sztálini lágerben elpusztult vitéz dr. Andor Elek (1891-?) unokáját, Andor László vállalkozót, dédunokáját, Andor György informatikust, vitézi utódként származási jogon Dupka Nándor jogászt, továbbá a helyi magyarság sokrétű szolgálatáért Zubánics László történészt, egyetemi tanárt, lapunk főszerkesztőjét. Vitéz Kövér György törzskapitány közlése szerint eddig Kárpátalján, illetve e vidékről elszármazott 38 vitézt tartanak nyilván, akik a több mint félezer magyarországi és kárpát-medencei vitéztársukkal együtt felesküdtek az egységes magyar nemzet szolgálatára. Tudósítónk Az aradi vértanúkra emlékeztek Október 6-án Beregszászban is tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt. Az emlékezők Ekkel György (1826-1905) ügyvéd, honvédszázados sírjánál gyülekeztek, ahol Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke, az UMDSZ beregszászi városi szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket és a vendégeket (Csengeri János vezető konzult, dr. Nagy Petronella és Csizmadia Róbert konzulokat, Gajdos Istvánt, Beregszász polgármesterét, az UMDSZ elnökét, Zubánics László történészt, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökét). Pirigyi Béla az aradi vértanúk származásáról és kivégzésük történetéről beszélt. Mint mondta, kegyelettel emlékezünk meg azokról a hősökről, akik meghaltak a hazáért, majd Palágyi Lajos költő szavait idézte: „Az igét, melyért éltet áldozának, szívébe írták az egész hazának!”Ezután Csanádi György, a Beregi Hírlap nyugalmazott főszerkesztője, Ekkel György kései leszármazottja emlékezett dédnagyapjára, röviden ismertetve életútját, kiemelve elvhűségét, a szabadságharc eszméje iránti elkötelezettségét. Mint mondta, ha Ekkel György ma is élne, a helyi magyarok összefogását és a magyar nyelvű oktatás megmentését szorgalmazná. Ezt követően a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetének tagja elszavalta Palágyi Lajos Az aradi vértanúk című versének részletét. Dr. Nagy Petronella a beregszászi magyar konzulátus képviseletében mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte: az 1848—49-es forradalom és szabadságharc egyike a magyar történelem legfontosabb, legdicsőségesebb eseménysorainak. Az ország ebben a másfél évben tette meg a legfontosabb lépéseket a feudális rendszerből a polgári társadalom felé. Mint mondta, az aradi vértanúk máig is érvényes üzenete az, hogy a becsület, a hit, a küzdelem, az egységes és összehangolt fellépés esélyt ad a belenyugvó, megalkuvó s a mindent eleve feladó magatartással szemben, az elsőre reménytelennek látszó ügy győzelemre viteléhez. Gajdos István megemlékezésében kiemelte, hogy a bátor kiállásra, magyarságunk vállalására ma is ugyanolyan nagy szükség van, mint 1848-ban volt. A felszólalásokat követően a lévő társadalmi szervezetek elhelyezték a megemkoszorúit Ekkel György, majd Bloksay István sírjánál. Baczó József (1826-1921) honvéd tűzmesterre Zubánics László történész, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékezett. Beszédében kiemelte: a XIX. század első felében a tüzérség volt az az alakulat, amely alaposan megváltoztatta az erőviszonyokat, eldöntötte a csaták kimenetelét. A feljegyzésekből vélhető, hogy Gábor Áron és kortársai mellett Baczó József is közreműködött a modern magyar tüzérség létrehozásában, ezáltal is kiemelkedő személyiségévé vált a szabadságharcnak. A történész ismertetőjét követően a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetének tagjai elszavalták Kőszeghy Elemér Házi himnusz című versét. Baczó József síremlékének megkoszorúzását követően a jelenlévők átvonultak a református temetőbe, ahol nagyidai Berzsenyi Antal (1832-1910) honvéd huszárhadnagy, Bereg vármegye törvényhatósága több albizottságának tagja, a református egyház főgondnoka sírhelyénél folytatódott a megemlékezés. Életútját Csobolya József történész a BMKSZ és a Rákóczi Szövetség járásiszervezetének elnökségi tagja ismertette. A honvéd huszárhadnagy mindössze 16 éves volt a szabadságharc kitörésekor. Édesapjával, Bereg vármegye táblabírájával, valamint fivérével együtt állt a szabadság zászlaja alá. 1849 után élete, tevékenysége a közt szolgálta. A történész örvendetes tényként említette, hogy városunk hűen emlékezik a magyar hősökre, hiszen több helyszín is őrzi a nevüket. A Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetének egyik tagja Péterffy György Erős hittel című versét szavalta el. A megemlékezés a koszorúk elhelyezésével, valamint a Szózat közös eléneklésével zárult. MOLNÁR BERTALAN A pedagógusnap mindenek előtt a jóság, a tudás és a jövő ünnepe Szeptember utolsó napján a városi művelődési házban nagygyűlést tartottak a pedagógusnap tiszteletére. A szakmai ünnep alkalmából a közoktatási szféra dolgozóit Lengyel László, az oktatásügyi osztály vezetője és Volodimir Trikur, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke köszöntötte. A jelenlevők számára kellemes meglepetés volt, hogy a legkiválóbb tanárokat telefonokkal, a pedagóguskollektívákat pedig mikrohullámú sütőkkel ajándékozták meg. Volodimir Trikur és Olekszandr Kobzjev átnyújtotta Iván Baloga, a Jedinij Centr megyei szervezete elnökének ajándékait és köszönőleveleit is. Vastapssal köszöntötték a pedagógusok azokat a kollégáikat, akik megtisztelő címeket kaptak. Befejezésül a járás műkedvelő együttesei adtak ünnepi koncertet. . .