Beregi Hírlap, 2009. július-december (65. évfolyam, 52-107. szám)

2009-10-10 / 80-81. szám

BEREGI HÍRLAP • ■__* ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 80-81. szám 2009. október 10., szombat Ára: 70 kép. www.beregihirlap.extra.hu Volodimir Trikur: „A járás vezetői figyelmének középpontjában továbbra is az ember marad” A szociális szféra bármely tár­sadalom rendkívül fontos össze­tevője. Fejlettségi szintje rá­nyomja bélyegét a gazdaság va­lamennyi ágazatára. Éppen ezért a szociális szféra intézményei anyagi-műszaki bázisának meg­szilárdítása, azaz a lakosságnak nyújtandó szociális szolgáltatá­sok minőségének emelése a ha­talom tevékenységének prioritá­sos iránya. Miként fejlődött az utóbbi 4 évben járásunkban az egészségügy, a közoktatás, a művelődés, a szociális védelem, a testnevelés és a sport — ezekre a kérdések­re Volodimir Trikur, a járási állami közigazgatá­si hivatal elnöke válaszol. —A Beregszászi járás fejlesztésére irányu­ló feladatok megvalósítása a szociális-gaz­dasági fejlődés, valamint a járás 2015-ig tör­ténő fejlesztési stratégiája programjának meg­felelően történik. A járási állami közigazgatá­si hivatal figyelmének középpontjában to­vábbra is az ember marad, a tehetsége és ké­pességei fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése, a független Ukrajna állampol­gárai neveléséhez elengedhetetlen anyagi, er­kölcsi és szellemi környezet kialakítása. Évről évre nő a szociális szféra finanszírozá­sa. Nem kivétel ez alól az idei esztendő a gazda­sági krízis ellenére sem. Ezeket a tendenciákat jól szemléltetik a számadatok: míg 2005-ben ezekre a célokra 36518,8 ezer hrivnyát utaltak ki, 2008-ban 94 340,1 ezret, addig 2009 kilenc hónapjában már 109 030,8 ezer hrivnyát. 2006-2009 folyamán a közigazgatási hivatal erőfeszítései Beregvidék földgázvezetékének kiépítésére irányultak, mára a járás minden tele­pülésére eljutott a gázvezeték: 2905,1 ezer hrivnya volt a szubvenció, 4 millió 155,1 ezer hrivnyát fordítottak a felvezető gázvezeték ki­építésére (ezen belül a megyei költségvetésből 750 ezer hrivnyát, a járásiból 500 ezret). A járás úthálózatának fejlesztése terén a já­­rási útépítő és -karbantartó vállalat 2 millió 271,4 ezer hrivnya értékben végzett el munkálato­kat. A helyi jelentőségű utakra 202,7 ezer hrivnyát fordítottak, az állami szintűekre 2068,7 ezer hrivnyát. A települések kommunális tulaj­donú útjainak karbantartása 2 millió 541,3 ezer hrivnyába került, ezen belül az állami és a me­gyei költségvetésből szubven­ció formájában 490,2 ezer hriv­nyát kapott a járás. A községi tanácsok költségvetéseiből 2051,1 ezer hrivnya értékű mun­kálatot finanszíroztak. Megkezdték a Beregszász- Asztély kerülőút építését (a Luzsanka határátkelőhely érin­tésével), amire 1 millió hrivnyát utaltak ki és hasznosítottak. A szociális szféra egyik leg­fontosabb ágazata a közokta­tás, ugyanis ez teremti meg a piacgazdálkodás feltételeihez­ alkalmazkodni tudó, magasan képzett szak­emberek oktatásához szükséges feltételeket. Az utóbbi években dinamikusan nőtt a köz­oktatás finanszírozása. „A Beregszászi járás közoktatása fejlesztésének 2003-2012. évi prog­ramja” c. dokumentumnak megfelelően a­­ óvo­­dák nagyjavítására 2008-ban 650 ezer hrivnyát különítettek el, 2009-re 600 ezer hrivnya van betervezve. A gyermekintézmények finanszíro­zásába első alkalommal vonták be nemcsak a helyi, hanem a járási költségvetést is. Lénye­gesen javult az óvodák anyagi-közjóléti bázisa. A járási költségvetés pénzeszközeinek be­vonásával sor került a csetfalvai óvoda nagy­javítására (150 ezer hrivnya), a badalói (50 ezer), a kovászói (30 ezer), a szvobodai 1. sz. (50 ezer), a jánosi (55 ezer) és a gecsei (38 ezer) óvoda folyó javítására, új tetőszerkeze­tet kapott a borzsovai óvoda (30 ezer hrivnya), új ablakokat a gáti óvoda (55 ezer), áttért gáz­fűtésre az asztélyi óvoda (34 ezer hrivnya), elvégezték a gáti (27 ezer hrivnya) és a halábori (30 ezer hrivnya) gyermekintézmény vízvezetékének javítását.­­ A közoktatás fejlesztése terén a beszámo­lási időszakban prioritásos irányvonal volt az általános és a középiskolák számítógépek­kel való ellátása, az Internethez való csatla­kozás, az Iskolabusz program teljesítése (a 2008. május 1 -jei állapotok szerint a járási köz­oktatási osztálynak 6 iskolabusza van, ami a szükségletek 99 százalékát fedezi). Számos in­tézkedést foganatosítottak a közoktatási in­tézmények anyagi-műszaki bázisának megszi­lárdítása, az oktató-nevelő folyamat megfe­lelő feltételeinek megteremtése érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Vitézzé avattak négy kárpátaljai magyart Október 3-án a Dél-alföldi 56-os Vitézi Rend Törzskapi­tánysága Szegeden a Szent Fe­­renc rend 500 éves alsóvárosi templomában ökumenikus szer­tartás keretében a hét végén eskütétellel egybekötött vitéz­avatást szervezett. Ezúttal a Kárpát-medence 26 településéről és Kanadából érkezett 54 személyt avattak vi­tézzé, köztük 8 úrhölgyet (30 római katolikus, 18 református, 3 görög katolikus, egy-egy fő unitárius és evangélikus; a leg­fiatalabb 18, a legidősebb 84 éves). A magyarországi jelöltek között a legismertebbek gróf Bethlen Gábor és a Kárpátaljá­hoz családi gyökereivel kötődő Mankovits Tamás László voltak. Ali­ Endre király korában gyökerező és IV. Béla által megerősített, a későbbiekben világi tisztséget, önfeláldozó nemzetszolgá­latot teljesítő, az ország, az egyetemes ma­gyarság újjáépítésében szerepet vállaló tör­ténelmi Vitézi Rend Kárpátaljáról négy tagje­löltet fogadott soraiba. A vitéz Németh Bálint elnök és vitéz Dr. Fejér Dénes törzskapitány által átnyújtott Vi­tézi Okle­vél szerint „... a vitézi létet és bátor­ságot jelképező karddal vitézzé ütötték és avatták” a sztálini lágerben elpusztult vitéz dr. Andor Elek (1891-?) unokáját, Andor Lász­ló vállalkozót, dédunokáját, Andor György informatikust, vitézi utódként származási jo­gon Dupka Nándor jogászt, továbbá a helyi magyarság sokrétű szolgálatáért Zubánics László történészt, egyetemi tanárt, lapunk főszerkesztőjét. Vitéz Kövér György törzskapitány köz­lése szerint eddig Kárpátalján, illetve e vi­dékről elszármazott 38 vitézt tartanak nyilván, akik a több mint félezer magyarországi és kár­pát-medencei vitéztársukkal együtt felesküd­tek az egységes magyar nemzet szolgálatára. Tudósítónk Az aradi vértanúkra emlékeztek Október 6-án Beregszászban is tiszteleg­tek az aradi vértanúk emléke előtt. Az emléke­­zők Ekkel György (1826-1905) ügyvéd, hon­védszázados sírjánál gyülekeztek, ahol Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke, az UMDSZ bereg­szászi városi szervezetének elnöke köszön­tötte a megjelenteket és a vendégeket (Csengeri János vezető konzult, dr. Nagy Petronella és Csizmadia Róbert konzulokat, Gajdos Istvánt, Beregszász polgármesterét, az UMDSZ elnökét, Zubánics László törté­nészt, az Ukrajnai Magyar Nem­zeti Tanács elnökét). Pirigyi Béla az aradi vértanúk származásáról és kivégzésük történetéről beszélt. Mint mond­ta, kegyelettel emlékezünk meg azokról a hősökről, akik meghal­tak a hazáért, majd Palágyi La­jos költő szavait idézte: „Az igét, melyért éltet áldozának, szívébe írták az egész hazának!”­Ezután Csanádi György, a Beregi Hírlap nyugalmazott fő­­szerkesztője, Ekkel György ké­sei leszármazottja emlékezett dédnagyapjára, röviden ismer­tetve életútját, kiemelve elvhűségét, a sza­badságharc eszméje iránti elkötelezettségét. Mint mondta, ha Ekkel György ma is élne, a helyi magyarok összefogását és a magyar nyelvű oktatás megmentését szorgalmazná. Ezt követően a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetének tagja elszavalta Palágyi Lajos Az aradi vértanúk című versének részletét. Dr. Nagy Petronella a beregszászi magyar konzulátus képviseletében mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte: az 1848—49-es forradalom és szabadságharc egyike a ma­gyar történelem legfontosabb, legdicsősége­sebb eseménysorainak. Az ország ebben a másfél évben tette meg a legfontosabb lépé­seket a feudális rendszerből a polgári társa­dalom felé. Mint mondta, az aradi vértanúk máig is érvényes üzenete az, hogy a becsü­let, a hit, a küzdelem, az egységes és össze­hangolt fellépés esélyt ad a belenyugvó, megalkuvó s a mindent eleve feladó maga­tartással szemben, az elsőre reménytelennek látszó ügy győzelemre viteléhez. Gajdos István megemlékezé­sében kiemelte, hogy a bátor ki­állásra, magyarságunk vállalá­sára ma is ugyanolyan nagy szükség van, mint 1848-ban volt. A felszólalásokat követően a lévő társadalmi szervezetek­­ elhelyezték a megem­­koszorúit Ekkel György, majd Bloksay István sírjánál. Baczó József (1826-1921) honvéd tűzmesterre Zubánics László történész, az Ukrajnai Ma­gyar Nemzeti Tanács elnöke em­lékezett. Beszédében kiemelte: a XIX. század első felében a tüzér­ség volt az az alakulat, amely ala­posan megváltoztatta az erőviszonyokat, el­döntötte a csaták kimenetelét. A feljegyzések­ből vélhető, hogy Gábor Áron és kortársai mellett Baczó József is közreműködött a mo­dern magyar tüzérség létrehozásában, ezáltal is kiemelkedő személyiségévé vált a szabad­ságharcnak. A történész ismertetőjét követően a Rá­kóczi Szövetség ifjúsági szervezetének tag­jai elszavalták Kőszeghy Elemér Házi himnusz című versét. Baczó József síremlékének megkoszorúzá­sát követően a jelenlévők átvonultak a refor­mátus temetőbe, ahol nagyidai Berzsenyi An­tal (1832-1910) honvéd huszárhadnagy, Bereg vármegye törvényhatósága több albizottsá­gának tagja, a református egyház főgondno­ka sírhelyénél folytatódott a megemlékezés. Életútját Csobolya József történész a BMKSZ és a Rákóczi Szövetség járásiszervezetének elnökségi tagja ismertette. A honvéd huszár­hadnagy mindössze 16 éves volt a szabad­ságharc kitörésekor. Édesapjával, Bereg vár­megye táblabírájával, valamint fivérével együtt állt a szabadság zászlaja alá. 1849 után élete, tevékenysége a közt szolgálta. A történész örvendetes tényként említette, hogy városunk hűen emlékezik a magyar hősökre, hiszen több helyszín is őrzi a nevüket. A Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezeté­nek egyik tagja Péterffy György Erős hittel című versét szavalta el. A megemlékezés a koszorúk elhelyezésével, valamint a Szózat közös eléneklésével zárult. MOLNÁR BERTALAN A pedagógusnap mindenek előtt a jóság, a tudás és a jövő ünnepe Szeptember utolsó napján a városi művelődési házban nagygyűlést tartottak a pedagógusnap tisz­teletére. A szakmai ünnep alkalmából a közoktatási szféra dolgozóit Lengyel László, az oktatásügyi osztály vezetője és Volodimir Trikur, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke köszöntötte. A jelen­levők számára kellemes meglepetés volt, hogy a legkiválóbb tanárokat telefonokkal, a pedagógus­kollektívákat pedig mikrohullámú sütőkkel ajándé­kozták meg. Volodimir Trikur és Olekszandr Kobzjev átnyújtotta Iván Baloga, a Jedinij Centr megyei szervezete elnökének ajándékait és köszönőleve­leit is. Vastapssal köszöntötték a pedagógusok azo­kat a kollégáikat, akik megtisztelő címeket kaptak. Befejezésül a járás műkedvelő együttesei adtak ünnepi koncertet. . .

Next