Beregi Hírlap, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-39. szám)

2015-06-20 / 37-38. szám

BEREGI HÍRLAP 37-38. szám 2015. június 20., szombat Fedák Sári, a neves színművész és operettprimadonna, Beregszász szülöttje hat évtizeddel ezelőtt hunyt el Nyáregyházán. Hat évtized talán elég is lenne ahhoz, hogy befedjen valakit a feledés homálya. Ám Fedák Sári, aki „életerejével hódított”, ma is képes arra, hogy egymástól távol eső településeket kössön össze, hogy embereket toborozzon egy számukra addig ismeretlen nagyköz­ségbe, ahol emléktáblát avatnak a tiszteletére. Dalmay Árpád, a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány elnöke volt az emléktábla-állí­tás ötletgazdája, aki Mészáros Sándor, Nyáregyháza nagyközség polgármestere személyében part­nerre talált a nemes ügy kivitelezéséhez. Dalmay Árpád és Mészáros Sándor avatóbeszéde után a helyi művelődési házban Kun Ágnes Anna, a Magyar Állami Operaház magánénekese dalbetétekkel színesített ismertetőt tartott Fedák Sáriról. A település iskolásai részleteket adtak elő Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából, amelynek főszerepében első nagy sikerét aratta a primadonna. Beregszászt, a szülővárost Barna György, a Beregi Református Egyházkerület főjegyzője és Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója képviselte. Jelen volt az ünnepségen dr. Szűrös Mátyás egykori köztársasági elnök, Beregszász város díszpolgára is. Olvasóink bizonyára kíváncsiak arra, hogyan került Fedák Sári élete alkonyán Nyáregyházára. Dalmay Árpád avatóbeszédében - amelyet alább olvashatnak - erre a kevesek által ismert körül­ményre is rávilágított. ------------------------------------------------- Tudósítónk „Életerejével hódított... ” 60 éve hunyt el Fedák Sári színművész Úgy érzem, régi adósságot törlesztünk most közösen, nyáregyháziak és beregszá­sziak. Emléket állítunk annak a ragyogó személyiségnek, aki Beregszászból in­dult és Nyáregyházán fejezte be, ha nem is a pályafutását, de az életét. Messze sodorta a sors szülőföldjé­től, bejárta fél Európát és az Egyesült Államokat, lenyűgözve tehetségével mindenütt a közönséget, hogy aztán utolsó éveit - ha nem is jószántából, de önszántából - itt, ebben a csendes községben élje le. De hát ki is volt Fedák Sári? Bereg­szászban már aligha, de Nyáregyházán bizo­nyára akadnak olyan idősebb emberek, akik még emlékeznek rá. A múlt század első felének legnagyobb operettprimadonnája, színművésznője volt ő, annak ellenére, hogy nem volt igazán szép, csak bájos, és nem tudott igazán jól énekelni sem. Belső ragyogásá­val bűvölte el nézőit, hallgatóit. Ady Endre alkalmi ver­set írt a 22 éves Fedák Sárihoz, majd a Nagyváradi Naplóban 1902-ben így lelkesedett: „ Ez a leány vala­ki, egyéniség, eredetiség és erő. Az ellenségeinek gyű­lölete bizonyítja ezt legjobban, na meg hát ő maga! Benne van a hivatottságnak, büszkeségnek, erőnek, egészségnek, bajnak, fiatalságnak a csodálatos har­móniája. Vakítóan intelligens és merész”. Kisugárzásával, életerejével hódított. Nemcsak Ady rajongott érte, hanem Németh László és Móricz Zsigmond is. Mindent elért a színpadon, amit színész elérhet: anyagi elismerést és sikert. A 20. század első évtizede­inek egyik legragyogóbb színházi csillaga volt. Elsöp­rő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, de még ennél is nagyobbat Kacsóh Pongrác személyére írt János vitézé­ben. Ez utóbbi szerepben 574-szer lépett színpadra, saját maga tervezte jelmezben játszotta Ku­korica Jancsit. A politikával azonban nem volt szerencséje. A vád szerint kiállt a Tanácsköztársaság mellett, s ezért Bécs­újhelyen rövid időre börtönbe került. 1944-ben a né­met Donausender rádió adásaiban szerepelt, amiért 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként kétévi bör­tönbüntetésre ítélte, amit később nyolc hónapra eny­hített. Szabadulása után Nyáregyházán talált menedé­ket, többé nem lépett színpadra. Bár 1954-ben a Déry­né Színház igazgatója felkérte Csiky Gergely Nagyma­ma című színműve címszerepének eljátszására, amire készült is, de betegsége és rövidesen bekövetkező ha­lála megfosztotta e feladat elvégzésétől. Fedák Sári íróként is jeleset alko­tott: 1929-ben jelent meg Útközben című műve, majd az ’50-es évek elején írta meg önéletírásának folytatását Te most csak ál­modjál, Liliom címmel, amely azonban csak jóval a rend­szerváltás után, 2009-ben je­lent meg. „ Neve, alakja mára foga­lommá vált a magyar kultúr­történetben" - írta róla teljes joggal Cseh Gizella színháztörté­nész. Jászai Mari pedig ezt mond­ta: „Amikor megjelent a színpadon, győzött. Egészen megnőtt körülötte min­den. Fensőbbséges, hódolatot parancsoló asszony állt előttem. ” Blaha Lujza is tisztelte, ezt írta: „ Olyan zseni­ális művésznő, amilyen csak ritkán terem a világra. ” Ma a két fent említett színésznő emlékét méltán őr­zik utcanevek, szobrok, Budapesten terek. Színházakat is elneveztek róluk. Hát az általuk is nagyra tartott Fedák Sáriról? Legjobb tudomásom szerint csak Beregszász­ban van emléktáblája, semmi egyéb. Éppen itt az ideje, hogy halála 60. évfordulójának kapcsán teljes rehabili­tációban részesüljön, elfoglalja méltó helyét a magyar színháztörténetben, más neves művészeinkhez hason­ló elismerést kapjon! Ideje, hogy róla is nevezzenek el utcákat, tereket, állítsanak szobrot, szobrokat tisztele­tére! Beregszász későbbi legismertebb színésznője, Ná­das Anna, akinek rövidesen emléktáblát állítunk a vá­rosban, példaképének tekintette őt. Legünk hát büszkék rá Beregszászban és Nyár­egyházán, élete e két meghatározó településén! Bereg­szászban 2000-ben avattuk fel emléktábláját, Tóth Emő­ke zsennyei szobrászművész alkotását. Most itt avat­tuk fel az emléktábláját, amelyet Balogh Géza nyíregy­házi szobrász csodálatosan szép domborműve díszít. A beregszásziak nevében kétszeresen is köszönetet mondok Nyáregyházának: a háború utáni években nyúj­tott menedékért az akkori generációnak, a mainak, első­sorban a nagyközség önkormányzatának és a polgár­­mester úrnak pedig azért, hogy lehetővé tették Fedák Sári, vagy ahogy színházi körökben ismerték: Zsazsa jelképes visszatérését Nyáregyházára. Ápolják továbbra is a színművésznő emlékét és őrizzék meg emléktáblá­ját! Legyen személye híd a kárpátaljai Beregszász me­gyei jogú város és Nyáregyháza nagyközség között. Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke HÁZUNK Kérdések és válaszok a lombtrágyák alkalmazásáról 1. Célszerű-e lombtrágyákat és termésnövelőszereket használni a nö­vénytermesztésben ? Ezt a kérdést gyakran adják fel ne­kem, ezért szeretnék a témáról részle­tesen beszámolni. Úgy veszem ész­re, hogy sok termelő azt gondolja— és eszerint is cselekszik —­, hogy a lombtrágyák alkalmazásával egyszer­re meg tudja oldani a tápanyaghiány problémáját, és lényegében másra nincs is szükség. Ez egy nagyon té­ves felfogás! A lombtrágyák haszná­lata igen hasznos és célszerű, de nem helyettesíti az alaptrágyázást (műtrá­gyák és szerves trágyák használatát). Ezek az anyagok csak kiegészítik a tápanyag-utánpótlást, különösen mikroelemekkel és termésnevelő sze­rekkel, ami jótékony hatással van a növényre, és plusz terméshozamot produkál. Például a Rost-koncentrátum használata 15-20% növeli a ter­méshozamot, attól függően, milyen kultúránál alkalmazzuk. Tehát össze­foglalva: a lombtrágyázás egy nagyon fontos technológiai módszer, ami­vel növelhetjük a terméshozamot. 2. Hogyan kell helyesen használni a lombtrágyákat? A lombtrágyákat és a termésnövelő szereket akkor célszerű használ­ni, amikor a növények egyes mikr­o és makroelemek hiányában szenved­nek. Ennek kétféle oka is lehet. Előfordulhat, hogy ezek az elemek hiá­nyoznak a talajból, de az is lehet, hogy a növények nem tudják felvenni azokat. A tápanyaghiány jelei szabad szemmel is jól láthatók a növénye­ken. Például, ha a levelek nem élénkzöldek, hanem sárgásak, akkor a nö­vény nitrogénhiányban szenved; ha lilás színűek a levelek, ez a foszfor­hiányjele. Különös figyelmet kell fordítani a mikroelemek pótlására, ame­lyekből lényegében nagyon kevés kell a növénynek, ugyanakkor rendkí­vül fontos szerepet töltenek be a növények fejlődési folyamataiban. Pél­dául a Humifild és más humárok pozitív hatással vannak a növényekre, különösen viszontagságos időjárási körülmények között, például aszály idején (stresszoldó hatás). A mostani klímaváltozás hatásait mindenki észreveheti, még az olyan kultúrákban is, mint a kukorica, pedig ez a növény szárazságtűrő. Tehát ezek a példák azt bizonyítják, hogy célszerű használni ezeket a szereket. Továbbra is várom kérdéseiket, szívesen válaszolok Önöknek. Tele­fon: 09751 66318 vagy 0503723469. Novák András, Terra Dei Alapítvány Figyeljünk a levéltetvekre! A levéltetvek biológiájának két olyan különös jellemzője van, amely csak nagyon kevés állatcsoportnál fordul elő. Az egyik a szaporodással, a másik a táplálkozással kapcsolatos. A legtöbb levéltetűfaj teljes életcik­lusa alatt egy nőstényekből és hímekből álló nemzedéket és számos, szűznemzéssel szaporodó, rendszerint csak nőstényekből álló nemzedé­ket nevel. A teljes életfolyamat rendszerint egy évig tart, de ismeretesek kétéves fejlődésű fajok is. A levéltetvek egy csoportjának a másik fontos jellemzője a tápnövényváltás, ami rendszerint fás szárú téli és lágyszárú nyári gazda­növényt jelent. Az ősszel lerakott tojások a fás szárú téli gazdanövény vesszőin, ágain telelnek át. Tavasszal, a rügyfakadás idején ősanyák kel­nek ki a téli tojásokból. A tavaszi nemzedékek a fán fejlődnek, majd szár­nyas nemzedékek vándorolnak át a nyári lágyszárú tápnövényre. Nyár végén, ősszel újra szárnyas alakok fejlődnek, amelyek, elhagyva a lágy­szárú növényeket, visszarepülnek a fás szárú téli gazdanövényre. Ott a szárnyas hím megtermékenyíti a szárnyas nőstényt, az pedig lerakja az áttelelő tojást, így záródik a folyamat. Az ismert fajok tizedére jellemző a tápnövényváltás. Ezek között több a gazdaságilag jelentős kártevő, pél­dául a zöld őszibarack-levéltetű, a fekete répa-levéltetű. A fekete répa-levéltetű a cukorrépa egyik legveszedelmesebb állati kártevője, de kukoricán, mákon, paradicsomon és burgonyán is szívogat. A kecskerágó- és jezsámenbokrokat elhagyó szárnyas egyedek már ápri­lisban betelepednek a néhány leveles cukorrépa-állományba. Közvetlen kártételét vírusos betegségek terjesztésével súlyosbítja. A sárga szilva-levéltetv a szilvaültetvényekben és a faiskolákban okoz gondot. A káposzta-levéltetű a káposztafélék, a retek és a mustár gyakori kár­tevője. A levéltetvek a legtöbb gyümölcsfélén a tenyészidőszak elején lép­nek fel. Az almán és a ribiszkén szívogató levélpirosító levéltetvek kárté­tele már közvetlenül a rügyfakadás után észrevehető a levelek pirosra színeződése és torzulása miatt. Ezek ellen áprilisban szükséges védekez­ni. A hajtásnövekedés időszakában kedvezőek a feltételek a levéltetvek szaporodására, aminek rendszerint a nyári hőség vet véget. A telepek elnéptelenedése után, a nyár végén újabb népességnövekedés követke­zik be. A kajszi, az őszibarack és a szilva legveszélyesebb vírusos betegsége a himlő, amelynek terjesztésében fő szerepet játszanak a levéltetvek. A vírusmentesség megőrzéséhez feltétlenül szükséges a vírusvektor a fa­jok, például a zöld őszibarack-levéltetű, sárga szilva-levéltetű, a hamvas szilva-levéltetű, a komló-levéltetű elleni hatékony védekezés. Jó, ha tudják a gazdák, hogy a levéltetvek elleni védekezésre több hatóanyagcsoportba — szerves foszforsavészter, karbamát, piretroid, kloronikotinil, olajszármazék stb—tartozó nagy számú készítmény alkal­mazható. Bodnár István kertészmérnök

Next