Beregi Hírlap, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-39. szám)
2015-06-20 / 37-38. szám
BEREGI HÍRLAP 37-38. szám 2015. június 20., szombat Fedák Sári, a neves színművész és operettprimadonna, Beregszász szülöttje hat évtizeddel ezelőtt hunyt el Nyáregyházán. Hat évtized talán elég is lenne ahhoz, hogy befedjen valakit a feledés homálya. Ám Fedák Sári, aki „életerejével hódított”, ma is képes arra, hogy egymástól távol eső településeket kössön össze, hogy embereket toborozzon egy számukra addig ismeretlen nagyközségbe, ahol emléktáblát avatnak a tiszteletére. Dalmay Árpád, a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány elnöke volt az emléktábla-állítás ötletgazdája, aki Mészáros Sándor, Nyáregyháza nagyközség polgármestere személyében partnerre talált a nemes ügy kivitelezéséhez. Dalmay Árpád és Mészáros Sándor avatóbeszéde után a helyi művelődési házban Kun Ágnes Anna, a Magyar Állami Operaház magánénekese dalbetétekkel színesített ismertetőt tartott Fedák Sáriról. A település iskolásai részleteket adtak elő Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából, amelynek főszerepében első nagy sikerét aratta a primadonna. Beregszászt, a szülővárost Barna György, a Beregi Református Egyházkerület főjegyzője és Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója képviselte. Jelen volt az ünnepségen dr. Szűrös Mátyás egykori köztársasági elnök, Beregszász város díszpolgára is. Olvasóink bizonyára kíváncsiak arra, hogyan került Fedák Sári élete alkonyán Nyáregyházára. Dalmay Árpád avatóbeszédében - amelyet alább olvashatnak - erre a kevesek által ismert körülményre is rávilágított. ------------------------------------------------- Tudósítónk „Életerejével hódított... ” 60 éve hunyt el Fedák Sári színművész Úgy érzem, régi adósságot törlesztünk most közösen, nyáregyháziak és beregszásziak. Emléket állítunk annak a ragyogó személyiségnek, aki Beregszászból indult és Nyáregyházán fejezte be, ha nem is a pályafutását, de az életét. Messze sodorta a sors szülőföldjétől, bejárta fél Európát és az Egyesült Államokat, lenyűgözve tehetségével mindenütt a közönséget, hogy aztán utolsó éveit - ha nem is jószántából, de önszántából - itt, ebben a csendes községben élje le. De hát ki is volt Fedák Sári? Beregszászban már aligha, de Nyáregyházán bizonyára akadnak olyan idősebb emberek, akik még emlékeznek rá. A múlt század első felének legnagyobb operettprimadonnája, színművésznője volt ő, annak ellenére, hogy nem volt igazán szép, csak bájos, és nem tudott igazán jól énekelni sem. Belső ragyogásával bűvölte el nézőit, hallgatóit. Ady Endre alkalmi verset írt a 22 éves Fedák Sárihoz, majd a Nagyváradi Naplóban 1902-ben így lelkesedett: „ Ez a leány valaki, egyéniség, eredetiség és erő. Az ellenségeinek gyűlölete bizonyítja ezt legjobban, na meg hát ő maga! Benne van a hivatottságnak, büszkeségnek, erőnek, egészségnek, bajnak, fiatalságnak a csodálatos harmóniája. Vakítóan intelligens és merész”. Kisugárzásával, életerejével hódított. Nemcsak Ady rajongott érte, hanem Németh László és Móricz Zsigmond is. Mindent elért a színpadon, amit színész elérhet: anyagi elismerést és sikert. A 20. század első évtizedeinek egyik legragyogóbb színházi csillaga volt. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, de még ennél is nagyobbat Kacsóh Pongrác személyére írt János vitézében. Ez utóbbi szerepben 574-szer lépett színpadra, saját maga tervezte jelmezben játszotta Kukorica Jancsit. A politikával azonban nem volt szerencséje. A vád szerint kiállt a Tanácsköztársaság mellett, s ezért Bécsújhelyen rövid időre börtönbe került. 1944-ben a német Donausender rádió adásaiban szerepelt, amiért 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként kétévi börtönbüntetésre ítélte, amit később nyolc hónapra enyhített. Szabadulása után Nyáregyházán talált menedéket, többé nem lépett színpadra. Bár 1954-ben a Déryné Színház igazgatója felkérte Csiky Gergely Nagymama című színműve címszerepének eljátszására, amire készült is, de betegsége és rövidesen bekövetkező halála megfosztotta e feladat elvégzésétől. Fedák Sári íróként is jeleset alkotott: 1929-ben jelent meg Útközben című műve, majd az ’50-es évek elején írta meg önéletírásának folytatását Te most csak álmodjál, Liliom címmel, amely azonban csak jóval a rendszerváltás után, 2009-ben jelent meg. „ Neve, alakja mára fogalommá vált a magyar kultúrtörténetben" - írta róla teljes joggal Cseh Gizella színháztörténész. Jászai Mari pedig ezt mondta: „Amikor megjelent a színpadon, győzött. Egészen megnőtt körülötte minden. Fensőbbséges, hódolatot parancsoló asszony állt előttem. ” Blaha Lujza is tisztelte, ezt írta: „ Olyan zseniális művésznő, amilyen csak ritkán terem a világra. ” Ma a két fent említett színésznő emlékét méltán őrzik utcanevek, szobrok, Budapesten terek. Színházakat is elneveztek róluk. Hát az általuk is nagyra tartott Fedák Sáriról? Legjobb tudomásom szerint csak Beregszászban van emléktáblája, semmi egyéb. Éppen itt az ideje, hogy halála 60. évfordulójának kapcsán teljes rehabilitációban részesüljön, elfoglalja méltó helyét a magyar színháztörténetben, más neves művészeinkhez hasonló elismerést kapjon! Ideje, hogy róla is nevezzenek el utcákat, tereket, állítsanak szobrot, szobrokat tiszteletére! Beregszász későbbi legismertebb színésznője, Nádas Anna, akinek rövidesen emléktáblát állítunk a városban, példaképének tekintette őt. Legünk hát büszkék rá Beregszászban és Nyáregyházán, élete e két meghatározó településén! Beregszászban 2000-ben avattuk fel emléktábláját, Tóth Emőke zsennyei szobrászművész alkotását. Most itt avattuk fel az emléktábláját, amelyet Balogh Géza nyíregyházi szobrász csodálatosan szép domborműve díszít. A beregszásziak nevében kétszeresen is köszönetet mondok Nyáregyházának: a háború utáni években nyújtott menedékért az akkori generációnak, a mainak, elsősorban a nagyközség önkormányzatának és a polgármester úrnak pedig azért, hogy lehetővé tették Fedák Sári, vagy ahogy színházi körökben ismerték: Zsazsa jelképes visszatérését Nyáregyházára. Ápolják továbbra is a színművésznő emlékét és őrizzék meg emléktábláját! Legyen személye híd a kárpátaljai Beregszász megyei jogú város és Nyáregyháza nagyközség között. Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke HÁZUNK Kérdések és válaszok a lombtrágyák alkalmazásáról 1. Célszerű-e lombtrágyákat és termésnövelőszereket használni a növénytermesztésben ? Ezt a kérdést gyakran adják fel nekem, ezért szeretnék a témáról részletesen beszámolni. Úgy veszem észre, hogy sok termelő azt gondolja— és eszerint is cselekszik —, hogy a lombtrágyák alkalmazásával egyszerre meg tudja oldani a tápanyaghiány problémáját, és lényegében másra nincs is szükség. Ez egy nagyon téves felfogás! A lombtrágyák használata igen hasznos és célszerű, de nem helyettesíti az alaptrágyázást (műtrágyák és szerves trágyák használatát). Ezek az anyagok csak kiegészítik a tápanyag-utánpótlást, különösen mikroelemekkel és termésnevelő szerekkel, ami jótékony hatással van a növényre, és plusz terméshozamot produkál. Például a Rost-koncentrátum használata 15-20% növeli a terméshozamot, attól függően, milyen kultúránál alkalmazzuk. Tehát összefoglalva: a lombtrágyázás egy nagyon fontos technológiai módszer, amivel növelhetjük a terméshozamot. 2. Hogyan kell helyesen használni a lombtrágyákat? A lombtrágyákat és a termésnövelő szereket akkor célszerű használni, amikor a növények egyes mikro és makroelemek hiányában szenvednek. Ennek kétféle oka is lehet. Előfordulhat, hogy ezek az elemek hiányoznak a talajból, de az is lehet, hogy a növények nem tudják felvenni azokat. A tápanyaghiány jelei szabad szemmel is jól láthatók a növényeken. Például, ha a levelek nem élénkzöldek, hanem sárgásak, akkor a növény nitrogénhiányban szenved; ha lilás színűek a levelek, ez a foszforhiányjele. Különös figyelmet kell fordítani a mikroelemek pótlására, amelyekből lényegében nagyon kevés kell a növénynek, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet töltenek be a növények fejlődési folyamataiban. Például a Humifild és más humárok pozitív hatással vannak a növényekre, különösen viszontagságos időjárási körülmények között, például aszály idején (stresszoldó hatás). A mostani klímaváltozás hatásait mindenki észreveheti, még az olyan kultúrákban is, mint a kukorica, pedig ez a növény szárazságtűrő. Tehát ezek a példák azt bizonyítják, hogy célszerű használni ezeket a szereket. Továbbra is várom kérdéseiket, szívesen válaszolok Önöknek. Telefon: 09751 66318 vagy 0503723469. Novák András, Terra Dei Alapítvány Figyeljünk a levéltetvekre! A levéltetvek biológiájának két olyan különös jellemzője van, amely csak nagyon kevés állatcsoportnál fordul elő. Az egyik a szaporodással, a másik a táplálkozással kapcsolatos. A legtöbb levéltetűfaj teljes életciklusa alatt egy nőstényekből és hímekből álló nemzedéket és számos, szűznemzéssel szaporodó, rendszerint csak nőstényekből álló nemzedéket nevel. A teljes életfolyamat rendszerint egy évig tart, de ismeretesek kétéves fejlődésű fajok is. A levéltetvek egy csoportjának a másik fontos jellemzője a tápnövényváltás, ami rendszerint fás szárú téli és lágyszárú nyári gazdanövényt jelent. Az ősszel lerakott tojások a fás szárú téli gazdanövény vesszőin, ágain telelnek át. Tavasszal, a rügyfakadás idején ősanyák kelnek ki a téli tojásokból. A tavaszi nemzedékek a fán fejlődnek, majd szárnyas nemzedékek vándorolnak át a nyári lágyszárú tápnövényre. Nyár végén, ősszel újra szárnyas alakok fejlődnek, amelyek, elhagyva a lágyszárú növényeket, visszarepülnek a fás szárú téli gazdanövényre. Ott a szárnyas hím megtermékenyíti a szárnyas nőstényt, az pedig lerakja az áttelelő tojást, így záródik a folyamat. Az ismert fajok tizedére jellemző a tápnövényváltás. Ezek között több a gazdaságilag jelentős kártevő, például a zöld őszibarack-levéltetű, a fekete répa-levéltetű. A fekete répa-levéltetű a cukorrépa egyik legveszedelmesebb állati kártevője, de kukoricán, mákon, paradicsomon és burgonyán is szívogat. A kecskerágó- és jezsámenbokrokat elhagyó szárnyas egyedek már áprilisban betelepednek a néhány leveles cukorrépa-állományba. Közvetlen kártételét vírusos betegségek terjesztésével súlyosbítja. A sárga szilva-levéltetv a szilvaültetvényekben és a faiskolákban okoz gondot. A káposzta-levéltetű a káposztafélék, a retek és a mustár gyakori kártevője. A levéltetvek a legtöbb gyümölcsfélén a tenyészidőszak elején lépnek fel. Az almán és a ribiszkén szívogató levélpirosító levéltetvek kártétele már közvetlenül a rügyfakadás után észrevehető a levelek pirosra színeződése és torzulása miatt. Ezek ellen áprilisban szükséges védekezni. A hajtásnövekedés időszakában kedvezőek a feltételek a levéltetvek szaporodására, aminek rendszerint a nyári hőség vet véget. A telepek elnéptelenedése után, a nyár végén újabb népességnövekedés következik be. A kajszi, az őszibarack és a szilva legveszélyesebb vírusos betegsége a himlő, amelynek terjesztésében fő szerepet játszanak a levéltetvek. A vírusmentesség megőrzéséhez feltétlenül szükséges a vírusvektor a fajok, például a zöld őszibarack-levéltetű, sárga szilva-levéltetű, a hamvas szilva-levéltetű, a komló-levéltetű elleni hatékony védekezés. Jó, ha tudják a gazdák, hogy a levéltetvek elleni védekezésre több hatóanyagcsoportba — szerves foszforsavészter, karbamát, piretroid, kloronikotinil, olajszármazék stb—tartozó nagy számú készítmény alkalmazható. Bodnár István kertészmérnök