Vörös Zászló, 1952. szeptember (1. évfolyam, 208-232. szám)

1952-09-02 / 208. szám

2 Vasárnap délelőtt a marosvásárhelyi „Haladás" filmszínház helyiségében ünnepélyes keretek között nyílt meg az 1952—53. évi népi orosz nyelvtanfo­lyam. Miután Truta Nicolae elvtárs az ARLUS városi szervezetének ne­vében üdvözölte a megjelenteket, Marc Alexandra és Rákosi Zoltán ro­mán, illetve magyar nyelven méltatták az orosz nyelv fontosságát hazánk szocialista építésében. Hazánk dolgozó népe a párt veze­tésével nap, mint nap újabb és újabb ragyogó sikereket ér el a szocializmus építésének útján, a béke megszilárdí­tásáért folyó harcban. Ezen ragyogó sikerek elérésében — hangoztatták a beszélők — döntő szerepe van annak az állandó és sokoldalú segítségnek, amelyet a Szovjetuniótól kapunk gaz­dasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Az orosz nyelv megismerése és elsajátítása az az egyik fontos út, amely a lenini-sztálini történelmi mű megvalósításainak és általában a haladó orosz és szovjet kultúra cso­dálatos értékeinek megismeréséhez ve­zet. Orosz nyelven írták meg műveiket a nemzetközi proletariátus lángeszű vezetői, Lenin és Sztálin. Számunkra mi lehet csodálatosabb, mint eredeti­ben olvasni Puskin, Tolsztoj, Gorkij, Majakovszkij, Fagyejev, Lomonoszov, Micsurin, Liszenko halhatatlan mű­veit. Hazánk dolgozó népe szereti az orosz nyelvet,­­mert az felszabadítóink nyelve, akik segítenek és tanítanak minket, hogy boldog és békés életet teremtsünk magunknak. Hazánk dolgozói, minél tökéleteseb­ben elsajátítják az orosz nyelvet, an­nál jobban megismerhetik és több si­kerrel alkalmazhatják a szovjet embe­rek tapasztalatait, a szovjet sztahanov­isták kiváló munkamódszereit, akik alkotó munkájukkal a szovjet haza bőségét és a nép boldogságát mozdít­ják elő. Dolgozó parasztjaink, akik a kollektív gazdálkodás napfényes útjá­ra léptek és azok, akik még egyéni gazdaságokban dolgoznak, megismer­hetik az orosz nyelvet, hogy így még több tapaszalatot merítsenek a szocial­izmus országa kolhozainak eredmé­nyeiből, hogy jobban megértsék a szo­cialista mezőgazdálkodás előnyeit. Az orosz nyelv ismerete által hazánk ér­telmiségi dolgozói is közvetlenül meg­ismerkedhetnek a szovjet tudomány, technika és kultúra csodálatos vívmá­nyánál, amelyek a legelőrehaladottab­­bak a világon és e vívmányokat bátran használhatják fel hazánk szocialista építésének munkájában. E nyelv által tanítóink és tanáraink tökéletesíthet­i pedagógiai és szakmai tudásukat és egyre többel járulhatnak hozzá hazánk kultúrforradalmának kiteljesedéséhez A nemzetgazdaság különféle területén dolgozó mérnökök a szovjet megvaló­sítások közvetlen megismeréséé,­ még gyorsítják hazánkban a szocializmus építésének ütemét. Az ARLUS a párt irányításával és a többi tömegszervezetekkel együtt a múlt évben mintegy 5000 népi orosz nyelvtanfolyamot szervezett sok tíz­ezer hallgatóval. Már az első fecsék­­ után a tanulók saját tap.: - ‘.e.lataiebo megállapították, hogy az orosz nyelv kis igyekezettel, aránylag könnyen megtanulható. Jelenleg újabb nép: orosz nyelvtanfolyamok nyílnak meg, kezdők és haladók részére. Hazánk dolgozóinak újabb tízezrei fognak résztvenni az 1952—53. évi orosz nyelvtanfolyamokon. Minden dolgozó részére büszkeség és kitüntetés, hogy részt vehet az orosz nyelvtanfolyamon. A puszta beiratko­zás azonban még nem elég az orosz nyelv elsajátításához. A tanfolyamot pontosan kell látogatni és szorgalma­san kell tanulni. Az orosz nyelv elsa­játításában nagy segítséget adnak a tanárok, ők teljes tudatában kell­e­gyé­nek munkájuk politikai és gyakorlati jelenőségének, hogy a tanulóknak a leghaladóbb tudomány, kultúra nyelvéi tanítják, hogy a béke legelszántabb harcosának, a szovjet embernek jüsi­­vét ismertetik a hallgatókkal. Tekintsenek bizalommal és remény­nyel az orosz nyelv tanulásának lehe­tősége elé — mondották a szónokok. Tanulják szeretettel és lelkiismerete­sen a leckéket, hogy megismerjék az orosz nyelvet, századunk nyelvét, mely században minden út a kommunizmus­hoz vezet. A beszédek elhangzása után a ma­­rosvásárhelyi filmszínházak igazgató­ságának dolgozói, akik a múltévi népi orosz nyelvtanfolyamon jelentős sé-,ert értek el az orosz nyelv elsajátító­ban, színvonalas orosz nyelvű kultúr műsort adtak elő. Az 1952—53. évi né­pi orosz nyelvtanfolyam ünnepélyes megnyitását „A mi szívünk" című szov­jet fém vetítése zárta be. 'S \ \\ A népi orosz nyelvtanfolyamok ünnepélyes megnyitása Marosvásárhelyen Dolgozóink lelkesen készülnek az orosz népi tanfolyamok megnyitására A múlt évben az orosz nyelv tanu­lása terén tartományunk dolgozói szép eredményeket értek el. Maros­­tartomány területén az 1951-52-es tanévben 11 népi tanfolyam műkö­dött 748 hallgatóval. Az eredmény azonban mégsem volt kielégítő ahhoz mérten, hogy pártunk és kormányunk milyen lehetőségeket biztosított az orosz nyelvet elsajátítani akaró dol­gozóknak. Az új tanévben dolgozóink ismét lelkesen készülnek a tanév megnyitására. — Meg bem tamil ímnok annak a népnek a nyelvét, amely a világon először építette fel a szocializmust,­­ amely országnak előrehaladott tudo­mánya, irodalma és technikája segít­ségével építi hazánk is, a többi népi demokratikus állammal együtt a szo­cializmust —, írja levelében tartomá­nyunk Attus-szervezetének levelezők kollektívája. A levelező kollektíva a továbbiakban felhív minden egyes dol­gozót arra, hogy igyekezzék elsajátí­tani Lenin és Sztálin nyelvét. — A múlt év folyamán rendszere­sen jártam az orosz órákra és rend­szeresen is tanultam. Minden igyeke­zetemmel azon voltam, hogy minél többet elsajátítsak az órákon. Cso­portunk minden egyes tagja, ugyan­úgy mint én, rendszeresen járt az órákra. Szorgalmas tanulásomért egy Puskin-kötetet, kaptam. Ebből a nyár folyamán olvasgattam is, de nem min­dent értettem meg belőle. Már alig várom, hogy teljesen megtanuljam az orosz nyelvet, hogy minden elolva­sott szót megérthessek — írja leve­lében Balogh Zsuzsanna, a mozi dol­gozója. Mi is, tartományunk asszonyai, szeretettel készülünk az orosz népi tanfolyamok megindulására, amelyen keresztül megismerjük az orosz nyel­vet. Tartományi szervezetünk a többi feladat mellett fontos feladatnak te­kinti azt, hogy a tartományi és raj­on­a aktíva teljes egészében bekapcsolód­jék az orosz nyelvtanulásba. Úgy osz­­szuk be munkánkat, hogy egyetlen óráról se hiányozzunk — írja Német Katalin, a HDNSZ tartományi kultúr­­felelőse. Ugyanilyen lelkesedéssel készülnek az üzemek, gyárak, intézmények, is­kolák dolgozói és velik együtt a dol­gozó parasztok is az új iskolai év megnyitására, mert tudják, hogy nagy segítség számukra az orosz nyelv el­sajátítása. HARCOS IFJÚSÁG A teremben mélységes csend ho­nolt. Ahogyan mondani szokás, a légy zümmögését hallani lehetett. Különö­sen akkor domborodik ki ez, ha arra gondolunk, hogy a terem ifjú vasön­tökkel, lakatosokkal, esztergályosok­kal és másnemű vasmunkás Újakkal tel­ meg. A századnyi ifjú sereg, szin­te szokását meghazudtolva ült csen­desen a pador és a beszélő szavait mérlegelte. —■ A vezetőségválasztásnak, ame­lyet ma tartanak és amely azokat emel a vezetőségbe, akik a legjobban megérdemlik, az ifjúsági szervezet tevéken­ységének gyökeres fellendíté­sét, az ifjúmunkások szakmai és po­litikai munkájának megélénkítését kell eredményeznie — hangzott a ra­joni páritazomság első­­titkárának hangja, de ifjak tudatába nagy súly­­lyal telepedett meg az a néhány szó. A vlahicai ifjak érezték, hogy való­ban fordulat lesz ez a választás. Az üzem folytonosan fejlődik, mind több ifjú káder szükséges, az üzemi IMSZ- szervezetnek is másképpen kell dol­goznia. Két­ nap telt el a választás óta. A hét ifjúból áló „vezérkar" komoly arccal ült asztalhoz. A pártalapszerve­­zet bürója egyik tagjának jelenléte még inkább fokozta az ifjak komoly­ságát. — Elvtársak, — SZOK az IMSZ ra­jom binettsásának kiküldötte, — meg kell állapítani a vezető­ tagok beosz­tását. A javaslatok hamar megvoltak. — Én amondó vagyok, hogy Mag Feri legyen a titkárunk, helyettese pedig Zólyomi Károly, — mondotta a szőkehaju esztergályos, András Pisti. — Termelési felelősnek Samu Mik­lós jó, szervezőnek Németh Laci, Márton Rózsika pedig gazdasági fele­lősnek — hangzott Lázár Ferenc ja­vaslata. — András Pista sportfelelősnek, Lázár Ferenc kultúrfelelősnek jó. A pártszervezet titkára szeretettől sugárzó szemekkel kísérte végig az ifjak heves, de azért meggondolt vi­táját. Mennyi erő és alkotó lendület rejlik bennük. Megfontolt irányítás­sal kősziklákat lehet velük megmoz­gatni — gondolta, majd nyugodt hangon megszólalt: — Az, hogy nem ment a munka legfőképpen annak tulajdonítható, hogy nem volt alapos munkaterve a szervezetnek, s a volt vezetőség nem követte annak végrehajtását. Nem számoltak be a tagságnak munkájuk­ról. A munkaterv a tevékenység alapja. Ennyit mondott, s az ifjak megér­tették a pártalapszervezet, irá­tytmu­­tató szavait. Ahogyan véglegesítették a vezetőségi beosztást, Mag Ferenc titkár vezetésével hozzáfogtak a mun­­katerv kidolgozásához. A következő napon tartott taggyű­lésen az IMSZ-szervezet újonnan megválasztott titkára feldolgozta a munkatervet. Az ifjak tisztelettel te­kintenek a szemben lévő asztal felé, arról az új vezetőség ül. Most m­ár fog menni a munka, ha ilyen hamar és alaposan elkészített munkatervvel állanak elénk ”- gondolták és be­szélték az ifjak- Miután számos ifjú szólt a munkatervhez és javaslataik­kal kibővítették azt, elfogadták a fel­adatokat megvilágító tervet. Amint várható volt, a munka meg­indult. Az egészséges indulás után, a vasművek ifjúságának szervezeti te­vékenysége, mint egy motor műkö­dött, kihatott az ifjúság életének minden területére. Míg telt el egy hét, az üzem öntö­déjének munkásai, mielőtt az öntődé­be lépnének, négy nagy fekete táblá­ba ütköznek, amely az I, 11, 111, IV. számú „ifjúsági brigád" felírást tar­talmazta. — Mi ez, Kálmán — kérdezi az egyik munkás Mihály Kálmánt, a sző­kehaju, kékszemü öntőmestert. — Hát nem tudod? — felelte az. El vagy maradva. Tegnap alakult négy ifjúsági brigád. Az egyiket Lá­zár Zsiga, a másikat Sebestyén Imre vezeti. A harmadikat... no, nem jut eszembe. De máris versenyre hívták egymást. Most érted? Az a grafikon a brigádok eredményeit fogja tükrözni. — Értem. Hm... mozgolódnak az ifjak — szólt röviden az idősebb munkás. —­ Ez a valóság —­ szótárt meg a háta mögül a magas, izmos ifjú tit­kár. — Lesz ennél nagyobb mozgás is, amikor Hriszanova Valerima kom­­­szomolista óragrafikon szerinti mun­ka módszerét vezetjük be. Beszéd közben az öntöde hatalmas csarnoká­ba léptek, ahol az ifjak parancsoltak a vörösen izzó, lustán folyó vasnak. Az ifjak keményen munkálkodtak. Versenyben vannak. Megnyerni be­csületbeli dolog. A munka láza nemcsak az öntödé­ben dolgozó ifjakat bilincselte le, a lakatos-, az esziagaműhely, a gép­házban levő ifjak is keményebben) kezdtek munkához. A termelési ered­mények folyton nőttek. A munka csa­tájában pedig ifjú hősök emelkedtek ki. A felnőtt kommunista élmunkások mellett, ifjúmunkások nőttek ki. Az öntödében Sebestyén Imre, Szőcs Bé­la, az esztergaműhelyben András Pis­ti, kommunista ifjúmunkás, az admi­nisztratív munkában a köznyelven „sztahanovistának" szólított Bordos Magda szerezte meg az élmunkás cí­met és nyerte el az ifjak és felnőtt munkások szer® te­tét és megbecsülé­sét. Képeik ott díszelegnek a sztaha­novista és élmunkások képei mellett, ők a példamutatók. A közelmúltban történt, egy derűs kellemes ,nyári délután. Három óra múlt. A munka zaja elcsendesedett már. Zsigmond Géza az üzem köze­pén ragadta meg Mag Ferenc kezét. — Van egy javaslatom, Mag elv­­társ. — Halljuk. — Nézd Mag elvtárs, te is öntő vagy. Tudod, hogy az öntödéből a kis ilomorodba hányt homokkal vasönt­vény darabocskák is kerülnek a fo­lyócska vizébe. És most jövök onnan, mázsaszámra fekszik a vasdarab a vízben. Ki kellene szedni és felhasz­nálni. A szökés, nyilttekintetű titkárnak tetiszelt a javaslat. — Nézd néza, — mondta röviden — megbeszélem a pártszervezet bá­rójával és az igazgatóval, minden bi­zonnyal egyetértenek az indítványod­dal. Másnap az IMSZ titkára ötperces megbeszélésre hívta össze Szőcs Bé­lát az öntöde, Varga Lászlót a fenn­­t­artási és Miklós Bélát az adminisz­trációs osztály IMSZ-szervezetének vezetőjét. — Holnap délután három órára 19 ifjút mozgósítsatok —adta az utasí­tást Mag Ferenc és röviden elmond­­hatta a célt. Egy nap elteltével a mozgósított ifjak gumicsizmában, vasvillával vál­lukon siettek a kis Homoród felé. Amint odaértek, nyomban beálltak a gyorssodrású vízbe. Keményen ragad­ták meg a vasvilla nyelét és egyszer­re több kíló vasdarabot emeltek a partra. Fejük fölött melegen tűzött a nap. Az ifjak egymással versenyezve dol­goztak. Néha-néha megöntözték me­­legtől hevülő testüket a kellemesen hűvös folyócska vizével. Az ifjak csak akkor hagyták abba a munkát, amikor a nap izzó vörös tányérja Lóvélé ma­­gasnyúlványú hegysége i­ögé vonult. A kiszedett vasat lemérve, hazafelé indultak. VÖRÖS ZÁSZLÓ A kis szovjet esztergapad •­­ • Kínos lassúsággal teltek az órák, s amikor a kismutató a hármat jelezte és megszólalt a „Minszki Lajos" gyár vegyiosztályának sípja, Bács János már kívül volt az ajtón. Nem lehet azt mondani, hogy Bács János nem szeret dolgozni, nagyon is szereti a munkát, de csak jó szerszámmal, s ezzel minden munkás így van. Mind­össze néhány hete vitték el a fémfel­dolgozó osztályról a kis szovjet esz­tergagépet, s azóta egy gyenge an­gol gépen dolgozik. Sehogyan sem megy a munka. Egy negyedórát megy­és tízpercet áll a gép, csak mérge­lődik mellette, már nem végzi kedv­vel a munkát, pedig jó munkájáért elnyerte az élmunkás címet. Állandóan azon töri a fejét, hogyan mehetne át az „Encsel Mór" üzembe, hogy ott újból a kis szovjet gépen dolgozhas-Átkerült az „Encsel Mór“ üzembe. Dobogó szívvel lépett be először a kapun. Egy beretvál arcú, mosolygós fiatal mérnök vezette be a műhelybe, ahol egymás mellett sorakoztak a szovjet esztergapadok, revolverpadok, precíziós fúrógépek, maró- és csiszo­lógépek. A mérnök mindjárt ki is adta a próbamunkát és ott áll mellette, amíg elvégzi, azsin kezébe veszi a meg­munkált darabot és hosszasan nézi, szemügyre veszi minden oldalról. — Maga érti a mesterségét elvtárs és amint látom a szovjet gépeket is szakszerűen kezeli — szólal meg hosszas csend után a mérnök. — Egyelőre dolgozzék ezen a gépen — mondja és tovább megy. Bács elv­társ még kis ideig a gép mellett áll, csak nézi. Kimondhatalan öröm fogja el, felismerte kis gépét, amelyen a „Minszki Lajos" gyárban dolgozott. Szépen letörli a gépről a port, amely mint egy vékony fátyol lepte be a ma éjtszaka, aztán bekapcsolja az ára­mot. .. — Ez már igen, ezzel lehet dol­gozni és fogok is dolgozni — mond­ja magában. A gép felzug és az esz­tergapad kése beleharap az acélba. Az idő úgy telik, mintha kergetnék, észre sem veszi, hogy letelt a mun­kaidő, csak akkor áll fel, amikor társa vállára teszi kezét és hangosan mondja: —­ Letelt a munkaidő, jelzett a gyár. — Én még azért maradok, még akarok egy kicsit dolgozni. Bács csak dolgozik, s észre sem veszi, hogy több indulni készülő mun­kás áll mögötte. Úgy érezte, hogy nagy örömét meg kell osztania velük.­­— Nem is tudom elmondani, meny­nyire örültem annak, hogy újból a kis szovjet gépen dolgozhatom —» mondja. — Szívesen dolgozom rajta ha kell reggeltől estig és estétől reggelig, még éjszaka is vele álmodom, alig várom a reggelt, hogy újból rátehes­­sem a kezemet, hogy újból halljam könnyed dallamos zúgását. Sok min­denre megtanított ez a kis gép. Szak­mai színvonalam legalább 75 száza­lékkal emelkedett azóta. Aztán a ter­melésről nem is beszélek. A másik gépen, amelyen dolgoztam, illetve mérgelődtem, csak nyolc orsót tud­tam esztergálni, ezen pedig harmin­cat, sőt még többet megcsinálok. ★ Telt az idő. Bács elvtárs ma már mester, s ezt is a szovjet eszterga­padnak köszönheti. Tanítja az ifjakat, segítséget ad azoknak a munkásoknak, akik esztergagépen dolgoznak. Való­színűleg nem szívesen hagyta ott a gépet, ma is naponta felkeresi és örömmel mutatja meg rajta a fogá­sokat tanítványainak. SPOrT Loszom­otiva (Marosvásárhely) — Hadsereg Központi háza (Bukaresti) 0:1 (0:0) Fülledt melegben, gyenge irammal indul a játék. Itt-ott a két csapat csa­tárai szórványos lövéseket bocsátanak az ellenfél kapujára, ami azonban nem­­jelent veszélyt. A második félidő szintén lanyhán indul. Egyik félnek sem sikerülnek a lefutások. A 15. percben Popa a Lo­­komotiva kapusa ellenfélnek rúgja a labdát, a jobbszélről beívelt labda, a vásárhelyiek kapuja elé száll. Popa ráfut, Szalóki azonban hibásan elébe vág, a labda elpattan és a közelben ál­ló Drágán a bal sarokba rúgja a lab­dát. A mérkőzés gyenge színvonalú volt, mégis inkább a Hadsereg mutatott itt­­ott kevés összjátékot. A Lokomotiva támadott többet, de a váratlan gól után a csatársor szétesően ját­szott. A mutatott játék után a döntetlen eredmény lett volna reális. A Hadsereg a Lokomotiva labdarú­gó mérkőzés előtt a marosvásáhelyi Tudomány kézilabda-csapata selejtező mérkőzést játszott az A-ligába jutá­sért, a Bacau-i santier együttesével, amelyet 18:0 18:2­ arányban győ­zött le. Az A-liga IX. fordulójának többi eredményei: Nagyváradi Haladás­— Temesvári Lokomotív 4:1 (2:1), Pet­­rozsényi Láng—Aranyosgyéresi Va­sas 1:1, Campulungi Hadsereg—Plo­­iesti Láng 4:1 (1:1), Bukaresti Di­namó—Aradi Vörös Lobogó 2:3 (1:1), Koloszvári Tudomány—Sztá­­linvárosi Dinamo 1:1.

Next