Vörös Zászló, 1952. szeptember (1. évfolyam, 208-232. szám)
1952-09-02 / 208. szám
Szervezze meg jobban munkáját a NDF Udvarhely-rajoni tanácsa Udvarhely-rajon dolgozói határtalan lelkesedéssel fogadták hazánk Alkotmánytervezetét. A munkások, kollektivisták, dolgozó parasztok és az értelmiségiek munkaválalásokat tettek az Alkotmánytervezet tiszteletére. A vlahicai üzemnél a bányászok ünnepi műszakot szerveztek, s 164 százalékban teljesítették napi tervüket. Egyénileg Péter Imre, András János, Mag Márton és Bence Mihály több mint 100 százalékkal túlteljesítették napi előirányzatukat. A székelyudvarhelyi „Gábor Áron” fémipari termelőszövetkezetnél Szakáts József és Boldizsár Károly az Alkotmánytervezet tiszteletére vállalták, hogy a műhely tetejét önkéntes munkával lefestik, azért, hogy megóvják a rozsdától. A „Május 1” kisipari termelőszövetkezet konfekciós üzemében pedig a szervezett rekordnapon olyan kimagasló eredmények születtek, ami még nem fordult elő soha ezidáig az üzem életében. Dobai József 303 százalékban teljesítette napi normáját s a leggyengébb eredmény is 130 százalékon felül volt. A tordátfalvi kollektív gazdaság brigádosai vállalták, hogy a csoportfelelősöket megtanítják a normák helyes kiszámítására, a vállalás gyakorlati megvalósításához már hozzá is kezdtek. Azt is vállalták, hogy augusztus 23-ig a hordást, cséplést, tarlóhántást és beszolgáltatást 100 százalékban végrehajtják, amelyet meg is tettek. Abásfalva dolgozó parasztjai az Alkotmánytervezet tiszteletére kezdeményező bizottságot alakítottak tartós társulás létrehozására. Már 43 családot beszerveztek. Az Alkotmánytervezet széleskörű megismertetése érdekében közel 3000 agitátor dolgozik a rajon területén és 536 NDF-ből alakult, ahol szakaszonként dolgozzák fel az Alkotmánytervezetet. Augusztus 23-ig Udvarhely-rajon területén több mint 50.000 dolgozó előtt ismertették az Alkotmánytervezetet. A községi NDF - bizottságok többsége megértette feladatát és szervezetten végzi a munkát. — Jó szerencsét — üdvözölte a pártalapsszervezet titkára és az igazgató az ifjakat — mennyit emelteted ki? — Vagy öt és két mázsát — szólt Szása Miklós. — De «»ég van a vízben elég — tokit a. n»eg a szót Németh László. — Szép eredteté»! •— mondta az igazgató. Ez a vasmennyiség közel két napi pótlást jelent a kohók termeléséhez. — Az igazgató megbecsüléssel tekint a távolodó ifjak felé. — Az üzem ifjai tudnak dolgozni, csak irányítani, mozgatni kell őket. — fordult az alapszervezeti titkár felé. — At már való, hogy ilyen komoly önkéntes munkát még nem vittek végbe a mi ifjaink. Eközben az ifjak az üzem parkja elé értek. Megálltak. Huncut m mosolylyal figyelték az ifjú leányokat, akik eközben a partot szedték rendbe. Virágokat ültettek és regipeszelték a köveket. Sisikszai Margit és Lukács Lidia már az utolsó simításokat végezte a gereblyével, amikor a fiuk csapatából Márton Sándor incselkedve szólott feléjük: Hát ez is munka? A leányok, akik észrevették, hogy a fiuk „húzni“ akarják őket, kedvesen, komolyra változtatott arckifejezéssel végezték tovább a munkát. — A park is szép kell legyen— mondta dallamos hangján Rácz Emma. Bögözben például az NDF- bizottság munkaterv szerint dolgozik és minden tagnak konkrét feladata van. Itt helyesen szervezték meg a körök munkáját. Egyekét fejezetet olvasnak fel az Alkotmánytervezetből, alaposan megvitatják és összekötik a legsürgősebb feladatokkal. Az agitációs pont munkaterv és program szerint dolgozik. Esténként előadásokat és kultúraműsort tartanak. Az agitátorokat rendesen felkészítik és a bizottság tíznaponként kiértékeli munkáját, ahol beszámoltatják a kollektíva felelősöket, s ahol segítségre van szükség, azonnal megadják. Állandó kapcsolat van a közfelelősökkel, akiket folyamatosan ellenőriznek. Ennek a tervszerű és rendszeres munkának meg is van az eredménye, mert a község dolgozóinak 90 százalékát bekapcsolták az Alkotmánytervezet megvitatásába. Ugyancsak jól működnek a bizottságok Kobátfalva, Ülke, Homoródszentmárton, Vargyas és még sok más községben. Az elért eredmények mellett azonban vannak kirívó hiányosságok is. Máréfalván például a bizottság még az állandó szolgálatot sem szervezte meg az agitációs pontnál és még semmi intézkedést sem tett a körök megszervezése érdekében. Felsőboldogfalván augusztus 24-ig még nem kezdték meg a körökben az Alkotmánytervezet feldolgozását s az agitációs pont is úgy el van dugva, hogy a község dolgozói nem is tudták, merre van. Hibája az is a bizottságnak, hogy községhez tartozó falvak kollektíváinak nem adott segítséget Farkaslakán papíron kijelölték ugyan a kéri felelősöket, de nem ismertették velük feladatukat, sőt egyesek nem is tudtak arról, hogy NDF-kör vezetésével bízták meg. Tarcsafalván a párt alapszervezet bürója nem törődik a NDF munkájával s így van ez a községhez tartozó többi falvakban is, így aztán nem is lehet csodálkozni, ha nem megy a munka. Oroszhegy községben a NDF bizottság elnöke el a könyv tündököl a vlahicai ifjúság előtt. Az ifjúság Alkotmánytervezetünkben látja tükröződni szabad életét, boldog és napsugaras jövőjét. Az IMSZ-szervezet vezetősége, miután részletesen megkapta az irányt, hozzákezdett az Alkotmánytervezet népszerűsítéséhez az ifjúság soraiban. Ennek érdekében a székházat tisztára, utazott a községből és helyettese azt sem tudja, hogy ki tartozik a bizottságba, az agitációs pont pedig többnyire zárva van. Ezekért a hiányosságokért hibás a NDF rajoni tanácsa is, mert az ellenőrzést, valamint a segítségadást rendszertelenül végzi. Habár megszervezték a szakbizottságokat és kollektívákat, ezek tagjait nem képezték ki, úgy, hogy teljesértékű munkát fejthessenek ki. Máthé Mózes elvtárs a szervezési bizottság felelőse elaprózza munkáját és nem tart kellő fegyelmet a bizottság tagjai között. Ez azonban hibája egyes olyan tagoknak is, mint Horváth Géza elvtárs, aki a néptanácsi alkalmazottak szakszervezetének elnöke és még ezidáig egyetlen gyűlésen sem jelent meg. Hiányosság az is, hogy a szervezési bizottság tagjainak nincs egyéni munkaterve. Deák Béla elvtárs a propaganda és agitációs bizottság felelőse elszigetelten dolgozik. A bizottság tagjait csak az utóbbi napokban képezte ki, míg addig csak Kalauz Károly és Fapp János elvtársakat vonta be a munkába, így propaganda és agitációs téren még sok a tennivaló a hiányosságok felszámolása terén. A rajoni NDF tanácsának bürója is nagyobb súlyt kell fektessen a tervszerű munkára. Rendszeresen ellenőriznie kell a bizottságok tevékenységét és állandósítani kell a bizottsági felelősök kiképzését. A jövőben nem fordulhat elő az az eset, ami például Máthé Mózes elvtárssal történt, hogy amikor átvette a bizottság vezetését, egyetlen doszáron kívül semmi utasítást nem adott neki a büró arra vonatkozólag, hogy miként szervezze meg munkáját. Az Udvarhely-rajoni NDF tanácsnak sürgősen fel kell számolnia a hiányosságokat. A jól dolgozó községi NDF- bizottságok munkáját még jobbá kell tennie míg a gyengébbek munkájának megjavítása érdekében gyors és alapos segítséget kell adnia, hogy Udverhely vajon dolgozói kivétel nélkül megismerhessék pártunk győzelmének történelmi dokumentumát — az Alkotmánytervezetet. Deák András levelező ★ Az Alkotmánytervezet kibocsátása valósággal izzó tevékenységre serkentette a forrásban levő ifjakat. Az Alkotmánytervezet mint fényes aranyfehérre meszelték és gyönyörűen feldíszítették. — Így illik kinéznie egy gyűlésteremnek, ahol ifjak élnek — mondogatták az idősebb munkások. — De nemcsak a külsőségre kell figyelmet fordítani — szokta hangoztatni Máthé elvtárs, az alapszervezet bürótagja Mag Ferenc IMSZ titkárnak, — az a fontos, amit benne tárgyaltok, hogyan ismertetitek az Alkotmány tervezetet. Megy az is Máthé elvtárs, — felelte egyszerűen May elvtárs.— Nézze meg, ifjú agitátoraink hogyan készülnek, hogy az ifjúság tudatába bevigyék az Alkotmánytervezet szakaszainak nagyszerűségét. A vlahicai ifjúság eredményes tevékenysége sokoldalú. A sport, a politikai tanév előkészítése, az újságolvasás kiszélesítése és sok más eredmény, mind egy-egy állomás azon az úton, amelyen a választás napján indultak el és, amely az ifjak szakmai, politikai és kulturális színvonalának felíveléséhez vezet. A vlahicai ifjúság, hazánk egész ifjúságával együtt, a szocializmus építésének szélesre tárt, biztos útján halad előre, mert előtte a Komszomol példája ragyog és 6 pártunk vezeti. csomomzss. VÖRÖS ZÁSZLÓ. Elenyésztás a bőrspataki kollektív gazdaságban Kollektív gazdaságunkban felszabadulásunk 8. évfordulóján történt meg a 40 százalékos előlegosztás. Annak ellenére, hogy gazdaságunk csak a tavasz folyamán alakult meg, mégis jelentős eredményeket értünk el, így például Török Zsigmond, családjával együtt 302 munkanapegység után 514 kiló búzát és 970 kiló szénát kaapott. ---------A kollektív gazdaság elnökének beszámolója után számos tag kért szót. Márton Ferenc elvtárs elmondta, hogy az osztályellenség igyekezett befolyásolni abban, hogy belépjen a kollektív gazdaságba, de ma már, hála pártunknak, látja, hogy a kulákok beszéde hazugság és rosszindulaton alapul, ő maga pedig jobban meg van elégedve életsorsával, mint valaha életében. Délután búzával és egyéb terményekkel megrakott szekerek indultak ki a kollektív gazdaság udvarából, hogy kinek-kinek hazaszállítsák a kapott előleget. A tagok ismételten megfogadták, hogy a jövőben még szorgalmasabban dolgoznak. Ezzel nemcsak gazdagabbá teszik kollektív gazdaságukat, hanem hozzájárulnak országunk dolgozói életszínvonalának emeléséhez. Jakabfi József levelező Válasz a dolgozóknak az Alkotmánytervezettel kapcsolatos kérdéseikre Több olvasónk választ kér arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van a Magyar Autonóm Tartomány létesítésének a román és magyar dolgozók testvériségének megerősítésében. Ugyanakkor arra is feleletet adunk olvasóink kérdésére, hogy miért használja az Alkotmánytervezet „a nemzeti kisebbség" kifejezést az „együttlakó nemzetiségek" kifejezése helyett. Milyen szerepe van a Magyar Autonóm Tartomány létesítésének a román és magyar dolgozók testvériségének megerősítésében? A közigazgatási-területi autonómia még jobban egyesíti az Autonóm Tartományban élő magyar dolgozókat az egész ország dolgozóival a párt és a RNR kormánya körül. Ez annak eredménye, hogy a Román Népköztársaságban a városi és falusi dolgozóké a hatalom, míg a nemzei viszálykodást és elszigetelődést hirdető volt földesurakat, tőkéseket / kulákokat eltávolították a hatalomról. A Magyar Autonóm Tartomány megteremtése erős csapást mér a reakcióra, amely a nacionalizmust és nemzeti elszigetelődés eszméjét hirdeti. Az Autonóm Tartomány helyi kádereket von be a hatalom szerveibe, a közigazgatási szervekbe, az igazságszolgáltatásba és az iskolákba, lehetőséget nyújt az anyanyelv használatára és ezzel szétzúzhatatlan kapcsolatot teremt a tömegek és az államhatalom között s ez oda vezet, hogy az Autonóm Tartomány dolgozó tömegei egyre jobban megszeretik a néphatalmat, a népi demokratikus államot, amely ezeket a szabadságjogokat biztosítja számukra, hogy a magyar és más nemzetiségű dolgozók egyre forróbb hazafisággal szeretik a dolgozók drága hazáját , a Román Népköztársaságot. Az Autonóm Tartomány konkrét formája a tartományban élő magyar dolgozók egyesülésének a Román Népköztársaság egész dolgozó népével. Mindennek eredményeképpen a magyar és a többi nemzetiségű dolgozók még szorosabb kötelékekkel fűződnek a román munkásosztályhoz, amely a párt vezetésével már az illegalitás nehéz éveiben magasra emelte a proletárnemzetköziség zászlaját a burzsoá földesuri rendszer nacionalista politikájával szemben s legjobb fiainak élete árán is harcolt a nemzeti kisebbségeknek a román néppel való egyenjogúságáért, amelyet ma következetesen megvalósít s amely a népi demokratikus román államban ma megtestesül. Miért használja az Alkotmánytervezet a „nemzeti kisebbségek“ kifejezést az „együttlakó nemzetiségek“ kifejezés helyett? A burzsoá földesúri rendszer idején a nemzeti kisebbségeket kizsákmányolták és elnyomták. A „nemzeti kisebbség“ meghatározása akkor a nemzeti elnyomást, azt a politikai és állampolgári jogi osztottságot tükrözte, amelyre a nemzeti kisebbségeket kárhoztatták. A népi demokratikus rendszer feltételei között a „nemzeti kisebbségi meghatározás , amelyet a marxizmus-leninizmus klasszikusainak összes munkáiban megtalálhatunk új valóságot tükröz: a nemzeti kisebbségek teljes jogegyenlőségét a román néppel, a népi demokratikus rendszer nagyszerű megvalósításait az összes nemzetiségű dolgozók közötti testvériség politikájának alkalmazása terén. Ai emberek a gátóc mellett Benke Ferenc már fiatalon elkerült a szülői háztól, szülei nagyon szegények voltak és ezért, amint elemi iskoláját elvégezte, máris munka után kellett néznie. Sokat vándorolt, de még az élelemre sem futotta, ruházkodásra nem is gondolhatott: hosszú hideg teleket húzott ki egyetlen vékony ruhában. Sok nyomorúságon és nélkülözésen ment keresztül, amíg 1945 januárjában a szovátai IPEIL üzembe került segédgáteresnek. Benke Ferenc nem kímélve erejét, kötelességének eleget tett. A szétrombolt üzem felépítésében elsőnek vette ki részét. Nagyon szereti szakmáját és soha egy percet sem hiányzott munkahelyéről. 1947-ben első gáteres tett. Benke Ferenc sokat tanult, hogy politikai és szakmai ismereteit bővítse. Nagyon sokat tanulmányozta a szovjet sztahanovisták módszereit, amelyek később a legjobb segítőtársai lettek munkájában. Jó munkájának jutalmául 1950 május 1-én, a világ dolgozóinak nagy ünnepén, megkapta az élmunkászintet. Ugyanebben az időben az üzem dolgozói a szocialista munkaverseny felelősének választották. Ebben■ a felelősségteljes munkában már nem volt úév, hogy csak saját magát nevelje, az Üzem dolgozóit is nevelnie kellett. Benke Ferenc nem csüggedett el a munkában adódó nehézségek láttán, hanem bizalommal fordult a párthoz, amelytől mindig segítséget kapott. Rövid idő leforgása alatt a szocialista versenyt újjászervezte. A pártilapszervezet és az üzemvezetőség segítségével a dolgozók kérésére, termelési brigádokatlétesített. 1951-ben Benke Ferenc két segédmunkást képesített a Kotlear szovjet sztahanovista módszerével. Ekkor már többféle szovjet sztahanovista módszert alkalmazott. Nap-nap után szebb és szebb eredményeket ér el. Napi előirányzatát 70—70 százalékkal szárnyalja túl. 1951 november 7. tiszteletére munkájának még jobb fokozásáért megkapta a sztahanovista címet. Ezután még nagyobb lendülettel fogott a munkának. Minden munkából elsőnek vette ki részét és az Üzem dolgozóinak példaképe lett. Mint versenyfelelős széleskörű nevelőmunkát végzett a dolgozók közt, átadta tudását a többi dolgozónak. Benke Ferenc kiváló eredményeket ért el az Alkotmánytervezet és augusztus 23. tiszteletére rendezett munkaversenyben. Vállotta, hogy állagban 85 százalékkal szárnyalja túl a normáját, amit 95 százalékra növelt. Az utóbbi napokban már 110 százalékkal szárnyalja túl normáját. Minőségi szempontból első az üzemben. Benke Ferenc tisztában van azzal, hogy ma munkásnak lenni megtiszteltetés, nem úgy, mint a múltban, amikor a munkás megalázott ember volt, törvény és gyáros egyaránt elnyomta. Éppen ezért munkájával azok elen harcol, akik el akarják venni mindazt, amit népi demokratikus rendszerünk adott és Alkotmánytervezetünk szentesít: a jogot és szabadságot, a boldog jövő távnyr Benke Ferenc jó munkájával mér csapást a háborús uszítókra és belföldi ügynökeikre.