Vörös Zászló, 1952. október (1. évfolyam, 233-259. szám)

1952-10-01 / 233. szám

vörös zastu. 3 könyvet vesznek fel, amelyben beik­tatásuk sorrendjében feltüntetik a végleges jelöléseket. 51. SZAKASZ. — A jelölések vég­legessé válásának másnapján a ke­rületi választási bizottságok máso­latot küldenek a jelölési javaslatok­ról szóló jegyzőkönyvekről a Köz­ponti Választási Bizottságnak. Vll. Fejezet A szavazókörzetek választási bizottságai 52. SZAKASZ. — A választások le­bonyolítása céljából-­ a választási kerü­letek szavazókörzetekre oszlanak. A szavazókörzeteket úgy kell kijelölni, hogy 1000—2500 választót foglaljanak magukba. Szavazókörzetek létesíthetők a kato­nai egységeknél, a vállalatoknál, intéz­ményeknél, a m­unkatelepeken vagy a hajókon-53- SZAKASZ.­­ Tizenöt nappal a választások időpontja előtt a Román Népköztársaság fővárosa néptanácsá­nak végrehajtó bizottsága és a tarto­mányi néptanácsok végrehajtó bizott­ságai megállapítják területükön: a) a szavazókörzetek számát; b) a szavazókörzetek határvonalait, valamint azt a helyiséget, amelyben az illető szavazókerület választási bizott­sága működni fog; c) az egyes szavazókörzetek válasz­tási bizottságai tagjainak szám­át, amely nem lehet ötnél kevesebb és hét­nél több. A szavazókörzetek választási bizott­ságai a 31. szakasz értelmében alakul­nak meg. A jóváhagyási határozatban fel kell tüntetni, hogy a bizottság tagjai kö­zül ki tölti be az elnöki, az alelnöki és a titkári tisztséget. 54- SZAKASZ. — A választási kerü­letekben az egyes szavazókörzeteket 1 -től kezdődő sorszámmal kell megszá­mozni-55- SZAKASZ. — A Román Népköz­­társaság fővárosa néptanácsának vég­rehajtó bizottsága és a tartományi nép­­tanácsok végrehajtó bizottságai közük a kerületi választási bizottságokkal, hogy az egyes kerületek választói me­lyik szavazókörzetben fognak sza­vazni. 56. SZAKASZ. — A szavazókörzet választási bizottsága a jelenlévő tagok felét eggyel meghaladó szavazattal hoz érvényes határozatot­ 57- SZAKASZ. — A szavazókörzet választási bizottságának feladatai a következők: a) levezeti a szavazást és gondosko­dik az illető szavazókörzetben a rend fenntartásáról; b) összeszámolja az egyes jelöltekre leadott szavazatokat és kihirdeti a sza­vazás eredményét; c) felterjeszti a választásra vonat­kozó iratcsomókat a kerületi választási bizot­tághoz. VIII. Fejezet A szavazólap 5b. SZAKASZ. — A Központi Vá­lasztási Bizottság a jelölések végleges­­sé válása után azonnal kinyomtatja a szavazólapokat, úgy, hogy a kerületi választási bizottságok között legké­sőbb 10 nappal a választások előtt ki­oszthassák-59. SZAKASZ. — A szavazólapok­nak tart­almazni­uk kell az illető válasz­tókerület valamennyi végleges jelölé­sét-A jelöltek nevét a jelölési javaslatok­ról szóló jegyzőkönyvek beiktatásának sorrendjében nyomtatják rá a szavazó­lapra. A szavazólap utolsó oldalát üresen kell hagyni a szavazókörzet választási bizottságának ellenőrzőpecsétje szá­mára-60. SZAKASZ. - A kerületi válasz­tási bizottságok legalább 2 nappal a választás időpontja előtt a szavazókör­zetek választási bizottságaihoz juttat­ják a szükséges mennyiségű szavazó­lapokat- Az átadásról és átvételről két példányban jegyzetönyivet kell készí­teni­iX. Fejezet Intézkedései? a válasz­­tások előkészítésére 61 SZAKASZ. — A községek, váro­si rajonok és városok néptanácsainak végrehajtó bizottságai, amelyeknek te­rületén a szavazókörzetek vannak, gon­doskodnak arról, hogy a szavazóhelyi­ségekben külön szobák legyenek a sza­vazás céljára a szavazókörzet válasz­tási bizottságának irodája mellett és közvetlen bejárattal, vagy pedig hogy magában a szavazókörzet irodájában megfelelő számú szavazófülkét állítsa­nak fel. Gondoskodjok kell továbbá arról, hogy minden szava­zókörzetnek megfe­lelő számú és a Központi Választási Bizottság által előírt minta szerinti ur­nája és elegendő ceruzája legyen. 62.------..ASZ. — A Központi Vá­lasztási Bizottság gondoskodik elegen­­de számú ellenőrzőbélyegző készítésé­ről a szavazókörzetek számára. Ezeket a bélyegzőket elküldik a ke­rületi választási bizottságoknak, ame­lyek legalább két nappal a választások időpontja előtt kiosztják a szavazókör­zetek választási bizottságai között­ 63. SZAKASZ­ — A szavazókörzetek választási bizottságainak elnökei a vá­lasztásokat megelőző napon minden intézkedést megtesznek arra, hogy a választások kedvező körülmények kö­zött folyattak le. X. Fejezet A választások lefolyása 04. SZAKASZ. —— A Nagy Nemzet­gyűlés képviselőválasztásainak idő­pontját a választások előtt legalább 2 hónappal a Nagy Nemzetgyűlés El­nöksége állapítja meg olyképpen, hogy ez az időpont ne haladja meg a Nagy Nemzetgyűlés megbízatásának lejárta utáni három hónapot. A Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztását egy nap alatt kell le­­bonyolítani; a szavazás reggel 6 órá­tól éjféli 12 óráig tart. 65. SZAKASZ. — A választás nap­ján a szavazókörzetek elnökei felelő­sek a rend rendtartásáért a szavazó­­helyiségben és a szavazóhelyiség kör­nyékén. A szavazókörzet elnökének a rend­fenntartásra kiadott rendelkezései a szavazás egész tartamára kötelezők. 66. SZAKASZ. — A jelölteken, a Központi Választási Bizottság, a ke­rületi választási bizottságok és a sza­vazókörzetek választási bizottságainak tagjain, a dolgozók szervezeteinek küldöttein és a sajtó különleges fel­hatalmazású képviselőin kívül senki­­sem tartózkodhat a szavazóhelyiség­ben több ideig, mint amennyi a sza­vazatának leadásához szükséges. 67. SZAKASZ. —— A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben, tilos a vá­lasztási agitáció. 68. SZAKASZ. ——• A választások napján reggel 6 órakor a szavazókör­zet választási bizottságának elnöke a bizottság többi tagjának jelenlétében ellenőrzi az urnákat és azt, hogy meg­vannak-e a választói névjegyzékek és van-e kellő számú szavazólap. Ezután lezárja és a szavazókörzet választási bizottságának ellenőrzőpecsétjével le­pecsételi az urnákat és felszólítja a választókat a szavazásra. 69. SZAKASZ. — Minden választó személyesen jelentkezik, hogy átve­gye szavazólapját. A szavazólapot a bizottság titkára vagy más tagja adja át a jelentkező személyazonossági igazolványa, vagy bármilyen más olyan igazolványa alapján, amelyből meg lehet állapítani se­m­élyazonos­­ságát és miután ellenőrizte a válasz­tói névjegyzéket. Minden választó je­lentkezése bejegyzendő a választói névjegyzékbe. A szavazólap utolsó oldalát le kell pecsételni a szavazókörzet választási bizottságának ellenőrzőpecsétjével. 70. SZAKASZ. — Abban az eset­ben, ha a választó ,,választásra jogo­sító igazolványt“ mutat fel vagy a szavazókörzet keretében hivatalos be­osztása van, külön választói névjegy­zékbe írják be a szavazásra való je­lentkezésekor. 71. SZAKASZ. — A választó a sza­vazófülkében vagy szobában szavaz, mégpedig úgy, hogy a szavazólapon érintetlenül hagyja annak a jelöltnek a nevét­, akire szavaz és ceruzával át­húzza azok ital, a jeli , eknere a­ nevét, a tettere nem szavaz. 72. SZAKASZ. — A szavazón kívül senki sem tartózkodhatik a szavazó­­szobában vagy fülkében. 73. SZAKASZ. — Azoknak a vá­lasztóknak, akik írástudatlanságuk vagy testi fogyatékosságuk miatt nem képesek maguk kitölteni a szavazóla­pot, jogukban van behívni erre a cél­ra a szavazófülkébe vagy a szavazó­szobába bármely más választót. 74. SZAKASZ. — A választó a sza­vazólapot összehajtva viszi a szavazó­urnához és maga helyezi belé. 75. SZAKASZ. —— Azoknak az egészségügyi intézetekben, menhelye­­ken vagy más ilyen helyeken lévő vá­lasztóknak a számára, akik betegsé­gük vagy rokkantságuk miatt nem­ szállíthatók, a szavazókörzet elnöke a szavazókörzet választási bizottságának tagjaiból albizottságot alakít, amely egy külön urnával és a szavazáshoz szükséges kellékekkel felkeresi a sza­vazót, hogy átvegye az illető szava­zatot. 76. SZAKASZ. — A jelölteknek, a szavazókörzet választási bizottsága tagjainak és bármely választónak jo­gában áll kétségbe vonni a szavazás­ra jelentkező személyazonosságát. Eb­ben az esetben a szavazó személyazo­nosságát a szavazókörzet választási bizottságának elnöke állapítja meg. Ha a kifogás indokolt, akkor az elnök eltiltja a szavazástól azt a vá­lasztót, akinek a személyazonosságát kétségbevonták és ezt jegyzőkönyvbe foglalja. 77. SZAKASZ. — A szavazást éjféli 12 órakor a szavazókörzet választási bizottságának elnöke lezártnak nyil­vánítja. XI. A szavazatok összeszámolása 78. SZAKASZ1 — Miután a szava­zókörzet választási bizottságának elnöke a szavazást lezártnak nyilvá­nítja, a bizottság megsemmisíti a felhasználatlanul maradt szavazóla­pokat és megkezdi az urnák felnyitá­sát és a szavazatok összeszámlálá­sát. Jelen lehetnek e műveletnél a jelöltek, a dolgozók szervezeteben küldöttei, valamint különleges fel­hatalmazással a sajtó képviselői. 79. SZAKASZ. — A szavazókörzet választási bizottságának elnöke min­den egyes szavazólap kibontásakor felolvassa és kihirdeti a megszava­zott jelöltnek a nevét. 80. SZAKASZ. —­ Azokat a sza­vazólapokat, amelyeket a választó nem összehajtva visz a szavazóur­nához, és azokat a szavazólapokat, amelyeken két vagy több jelölt neve áthotatlanul maradt, nem.K­ülönben azokat a szavazólapokat, amelyek nem a megállapított mintájúak vagy nincsenek ellátva a szavazókörzet választási bizottságának ellenőrzőpe­­csétjével — érvénytelenítik. 81. SZAKASZ. — Abban az eset­ben, ha egy szavazólap érvényessége kétséges, az elnök ezt a szavazókör­zet választási bizottsága«*' tagjainak szavazása alá bocsátja, az eredményt pedig az erről készítendő jegyző­könyvbe foglalja. 82. SZAKASZ. — A szavazás és a szavazatok összeszámolásának tarta­ma alatt a jelenlévők óvást emelhet­nek e műveletek tekintetében. Az óvást írásban a szavazókörzet elnökéhez kell benyújtani, aki elis­mervényt ad annak átvételéről. Az óvást élőszóban is elő lehet terjeszteni az elnöknek, aki erről jegyzőkönyvet készít, belefoglalván az óvás tárgyát; a jegyzőkönyvet aláírja az elnök, a titkár és az, aki óvást emelt. 83. SZAKASZ. — A szavazókörzet választási bizottsága a Központi Vá­lasztási Bizottság megállapította min­ta szerint két példányban jegyző­könyvet készít a választások lefolyá­sáról és eredményéről. A jegyző­könyveket a szavazókörzet választási bizottságának tagjai vagy legalább az elnök és a titkár írják alá. 84. SZAKASZ. — A szavazókörzet választási bizottságának jegyző­könyve a következőket tartalmazza: a) a szavazás megkezdésének és befejezésének óráját; b) a választói névjegyzékbe beírt választók számát; c) a szavazók számát; d) az érvénytelenített szavazatok számát; e) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken valamennyi jelölt neve át van húzva; f) az egyes jelöltekre leadott­ ér­vényes szavazatok számát; g) a szavazókörzet választási bi­zottságához benyújtott kérések és óvások rövid leírását, valamint a hozott határozatokat. Xll. Fejezet A választási eredmények összesítése és megállapítása 85. SZAKASZ. — A szavazatok ösz­­szeszámlálása és a jegyzőkönyv elké­szítése után a szavazókörzet választási bizottságának elnöke megállapítja és a jelenlévők tudomására hozza a vá­lasztás eredményét. 86. SZAKASZ­ — A szavazókörzet választási bizottsága legkésőbb két órával a választások lefolyására és eredményére vonatkozó jegyzőkönyv lezárása után a jegyzőkönyv egy pél­dányát, a benyújtott óvásokkal és kéré­sekkel, valamint a megóvott szavazó­lapokkal együtt a kerületi választási bizottság elé terjeszti- Az így elkészí­tett iratcsomót a szavazókörzet válasz­tási bizottságának tagjai vagy legalább az elnök és a titkár lezárják, lepecsé­telik és aláírják-87. SZAKASZ. — A szavazólapokat, a 86­ szakaszban említett szavazólapok kivételével, az ellenőrzőpecsétet, vala­mint a fel nem használt szavazólapo­kat a választások lefolyására és ered­ményére vonatkozó jegyzőkönyv má­sodpéldányával együtt át kell adni a rajonbeosztású városokban a városi rajon néptanácsa végrehajtó bizottsá­gának, illetve a városi néptanács vég­rehajtó bizottságának, az ország többi részében pedig a rajoni néptanácsok végrehajtó bizottságainak. E szavazólapok mindaddig megőr­zendők, amíg a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége nem intézkedik róluk-88. SZAKASZ­ — Az összes szava­zókörzetek eredményeinek beérkezése és a benyújtott óvások elintézése után, a kerületi választási bizottság összesí­ti az illető választókerület választási eredményeit. A kerületi választási bizottság műve­leteinél jelen lehetnek a jelöltek, a dol­gozók szervezeteinek kiküldöttei, vala­mint a sajtó különleges felhatalmazás­sal rendelkező képviselői. 89. SZAKASZ- — Valamely kerület­ben a választások akkor érvényesek, ha azokon a választók teljes számának legalább fele és még egy választó részt­­vett. 90- SZAKASZ- — Minden egyes vá­lasztókerületben a képviselők megvá­lasztására vonatkozó eredményeket a kerületi választási bizottság állapítja meg, a következő szakaszokban feltün­tetett szabályok szerint-91- SZAKASZ. — A Nagy Nemzet­­gyűlés megválasztott képviselőjének nyilvánítandó az a jelölt, akire az illető választókerületben az összes érvényes szavazatoknak legalább a fele és még egy szavazat esett. 92. SZAKASZ. — Ha ugyanazon vá­lasztókerületben több jelölt volt és egyikük sem érte el az előző szakasz­ban előirányzott többséget, a kerület választási bizottsága pótválasztást rendel el a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között és megállapítja az új választás időpontját, amelyet legké­sőbb az első választás időpontjától számított két héten belül meg kell tar­tani-A kerületi választási bizottság érte­síti erről a Központi Választási Bizott­ságot-93. SZAKASZ- — Abban az esetben, ha valamely választókerületben a le­adott szavazatok száma kisebb, mint az illető kerület összes szavazói szá­mának fele és még egy, a kerületi vá­lasztási­ bizottság ezt feltünteti a jegy­zőkönyvben és haladéktalanul értesíti a Központi Választási Bizottságot, amely új választást ír ki. Ezt legké­sőbb az első választások időpontjától számított két héten belül kell megtar­tani. 94. SZAKASZ. — A 92. és 93. szaka­szokban feltüntetett új választásokat az első választások választói névjegy­zéke alapján kell megtartani. 95. SZAKASZ. — A kerületi válasz­tási bizottság tényállási jegyzőkönyvet vesz fel a választások összes művele­teiről, a szavazatok összesítéséről és a mandátumok odaítéléséről. A jegyzőkönyv a következőket tartal­mazza: a) az illető választókerület szavazó­körzeteinek számát; b) azoknak a szavazókörzeteknek a számát, amelyektől beérkeztek a válasz­­tasztások lefolyására vonatkozó jegy­zőkönyvek; c) az illető választókerület választói­nak számát, a választói névjegyzékek szerint; d) a szavazók számát; e) az érvénytelenített szavazatok számát; f) azoknak a szavazólapoknak a szá­mát, amelyeken az összes jelöltek ne­vét áthúzták; g) az egyes jelöltekre leadott érvé­nyes szavazatok számát; h) a kapott kérések és óvások, vala­mint a bizottság határozatainak rövid összefoglalását; i) a mandátum odaítélését. 96. SZAKASZ. — A kerületi válasz­tási bizottság, elnöke a megválasztott jelöltnek bizonyítványt ad ki, amely igazolja, hogy az illetőt megválasztot­ták a Nagy Nemzetgyűlés képviselőjé­nek. 97. SZAKASZ. — A kerületi vá­lasztási bizottság a 95. szakaszban előírt jegyzőkönyvből, a benyújtott óvásokból és kérésekből a bizottság tagjai vagy legalább az elnök és a titkár által lezárt, lepecsételt és alá­írt íratcsomót állít össze és megküldi a Központi Választási Bizottságnak. Egyidejűleg előterjeszti a választási munkálatokra vonatkozó iratcsomókat is, amelyeket a választókörzetek vá­­választási bizottságaitól kapott. 98. SZAKASZ. — A Központi Vá­lasztási Bizottság dönt a beadott óvá­sok ügyében, majd jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben megerősíti a vá­lasztások eredményeit. A jegyzőkönyv a következőket tar­talmazza : a) az ország választóinak számát, a választói névjegyzékek szerint; b) az összes szavazók számát; c) a megsemmisített szavazatok számát; d) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken az összes jelöltek neveit áthúzták; el a jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a bizottság tag­jai, vagy­­legalább a Központi Válasz­tási Bizottság elnöke és titkára írják alá. 99. SZAKASZ. — A Központi Vá­lasztási Bizottság az előző szakaszban előírt jegyzőkönyvet, a beadott óvá­sokkal és a hozott határozatokkal együtt a bizottság tagjai vagy leg­alább az elnök és a titkár által lezárt, lepecsételt és aláírt iratcsomóban to­vábbítja a Nagy Nemzetgyűlés man­­dátumigazoló bizottságához. 100. SZAKASZ. — Ha bármely ok­ból kifolyólag egy képviselői hely megüresedik, az illető választókerü­letben új választásokat írnak ki, ame­lyeket az üresedés bejelentésének időpontja után legkésőbb két hónapon belül kell megtartani. Xiii. Fejezet Hirdető- és záró intézkedések 101. SZAKASZ. — 1 hónaptól 5 évig terjedő fogházzal és a politikai jogok 1 évtől 5 évig terjedő felfüg­gesztésére büntetik: a) a választói vagy választhatósági jog szabad gyakorlásának bármilyen eszközzel való megakadályozását; b) a szavazás eredményének bár­milyen eszközzel való meghamisítását. A kísérletet úgy büntetik, mint a végrehajtot­t bűncselekményt.. A jelen szakaszban feltüntetett bűncselekmények esetében a bűntár­sakat, a felbujtókat, az eltitkol­ókat és a bűnpártolókat éppen úgy bünte­tik, mint a tetteseket. 102. SZAKASZ — A jelen törvény­ben említett kérések és iratok díj- és bélyegmentesek. 103. SZAKASZ­ — A választói név­jegyzékek összeállításával, a szavazó­lapok vagy a jelen törvény alapján készült bármilyen kiadvány nyomta­tásával, a bélyegzők készítésével kap­csolatos költségeket, az e munkála­toknál felhasznált személyek díjazá­sát, valamint a választások végrehaj­tásával kapcsolatos bármilyen más költséget a Minisztertanács fedez, 104. SZAKASZ. — A Nagy Nemzet­,­gyűlés képviselőinek megválasztására vonatkozó 1946. július 15-i 1­560. számú törvény és annak módosításai hatályukat vesztik. Törvény a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek választásáról

Next