Vörös Zászló, 1953. június (2. évfolyam, 130-153. szám)

1953-06-03 / 130. szám

. A függöny összecsapódik. Vége a a kultúrpróbának. A napi munkától és a kultúrpróbán kifáradt ifjak szedelőzködnek, készülődnek hazafelé. — Elvtársak! Aztán reggel pontosak legyetek — mondja Barabás József IMSZ-titkár a távozó ifjaknak, akik csoportokba verődve oszlanak szét és indulnak el a sötét utcán, az alvó házak között, hazafelé. — Csak jó idő lenne reggel, úgy örvendek, hogy a kollektív gazdaságba megyünk — mondja egyik eleven leány. — Úgy vártuk már ezt a napot. ★ Gyönyörű, napsütéses reggelre virradt Marosszentkirály lakossága ezen a napon. A fényes, meleg napsugár hivogatóan kacsintgat be a házak ablakain. De nem kell nagyon hívogatnia, már nyitnak is a kapuk és innen is, onnan is szép román és magyar nemzeti viselettv? öltözött ifjak sietnek frissen és jókedvűen az iskola felé. Szentgyörgyi Joán, a marosvásárhelyi Autójavító-műhelyek dolgozója kilép a kapun, szétnéz, megigazítja ruhája övét és szapora léptekkel igyekszik a gyülekezés színhelyére. Amint az innen is, onnan is előbukkanó ifjakat meglátja, örömmel állapítja meg, hogy nem volt hiábavaló az agitátorok jó munkája. A kultúrgárda tagjai gyülekeznek már, s csoportokba verődve vidáman beszélgetnek az iskola előtt. A Világifjúsági Találkozóról, a nagy ifjúsági ünnepről folyik a szó. — Bustya elvtárs, — szól a tanítóhoz egyik ifjú — tudja, mit szeretnék? Azt, hogy ha mi mindnyájan ott lehetnénk a Találkozón. Milyen szép is lesz a mi fővárosunk, és arca ragyog e gondolatra. Barna, keménykötésű fiút látunk az ifjak között. Hol az egyik, hol a másik ifjúhoz megy, kérdez, magyaráz. Barabás József, a marosszentkirályi ÍMSZ-szervezet titkára. Traktorista. Nem ismeri a fáradtságot, amikor az ifjúmunkások tevékenységének megszervezéséről van szó, s arról, hogy az ifjaknak segítséget adjon. — Szeretem ifjú elvtársaimat — mondja — s ugyanezt látom az ifjak egymás iránti magatartásában is. Szervezetünk román és magyar ifjai teljes egyetértésben, testvéri barátságban élnek és dolgoznak. Soha nincs közöttük nézeteltérés, házalkodás azért, hogy egyik román, s a másik magyar. Azon a gyűlésen, ahol feldolgoztuk a Világifjúsági Találkozóval kapcsolatos határozatot, mintha vezényszóra történt volna, úgy jöttek a vállalások, indítványok, javaslatok az ifjak részéről.. — A csoportokon belül is jól megszerveztük a munkát — kapcsolódik a beszélgetésbe Gyéresi Balázs, a III. csoport felelőse. — A növényápolással kapcsolatos felvilágosító munkán kívül közmunkát is végeztünk. A néptanács kertjében 150 méter vízlevezető árkot ástunk és két hidat megjavítottunk. — A csoportok versenyben dolgoztak és Ardeleanu Aurel csoportja tűnt ki a munkában — dicsekszik egy barna leány, miközben büszkén kihúzza magát szép, székelyviseletű ruhájában. Hogyne, hiszen ő is annak a csoportnak a tagja, amely élenjárt a munkában. — Hát a kultúrmunkáról elfeledkeztetek? — kérdi méltatlankodva Gyulai György kultúrotthon igazgató —a mindensti próbákról, arról, hogy Náznánfalvára, Mezőpanitra és Udvarfalvára megyünk vendégszere-“pelni, hogy szórakoztassuk a kollektivistákat. S így folyik vidáman a beszélgetés az ifjak között. Megérkezik két ifjú a zászlókkal és felsorakoznak. — A röplabda itt van-e? Hát a sportcipők ? — hallatszik a kérdés. Mert a kultúrműsor után röplabdamérkőzés is lesz Náznánfalván. És megindul a menet, szép rendezett sorokban. A halk, egymás közötti beszélgetést egyszerre vidám, fiatalos tűzzel teli ének váltja fel és száll szabadon a dal: „Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk.. . A kapuk mögül innen is, onnan is kiváncsi fejek kandikálnak ki, s szerető tekintetek simogatják végig az énekelve tovamenő ifjakat. — Milyen más az ő életük — mondja az öreg András bácsi mellette álló fiatalabb társának. — Én ilyen idős koromban a kulákoknál robotoltam látástól vakulásig, s még vasárnap sem volt annyi időm, hogy legalább becsületesen megmosakodjam. — Bizony András bácsi, most másképpen van, mint a maga fiatalsága idején volt. A mi pártunk gondoskodik az ő boldog, gondtalan életükről, ifjúságukról. S éppen ezért kell nekünk mindent megtennünk, hogy pártunk útmutatásához híven végezzük minden munkánkat, s teljesítsük feladatainkat a mezőgazdasági munkák terén, hogy ezáltal tevékenyen hozzájáruljunk ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséhez és a béke megvédéséhez. PÁLL ERZSÉBET Neresszentkirály romén és magyar dolgozó ifjai lelkesen készülnek a Világifjúsági Találkozóra VÖRÖS ZÁSZLÓ Seps!-rajon! hírek a Világifjúsági és Diák-Béketalálkozó előkészületeiről A cigarettagyár békeharcbizottsága ír lilái alapszervezetével a már meglévő 4 békebrigád mellé újabb két ifjúsági békebrigádot szervezett. A hat békebrigád szovjet módszereket alkalmazva, szocialista versenyben teljesíti túl normáját. Az 1-es számú békebrigád, Papp Erzsébet vezetésével, normáját már kezdetben 12,52 százalékkal teljesítette túl, a csomagoló osztályon. A 2-es számú békebrigádot Paraschiv Elisabeta vezeti. Alkalmazzák a Vorosin szovjet módszert. A brigád minden tagja hozzájárul ahhoz, hogy vállalásukat 120 százalékban teljesítették. Péter Vilma ifjúmunkásnő vezetésével a 6-os számú ifjúsági brigád, ugyancsak a Vorosin módszerrel 105,12 százalékos eredményt ért el A „Gábor Áron“ szövetkezetben pártalapszervezeti és IMSZ alapszervezeti ülésen ismertették, a Világifjúsági Találkozó jelentőségét. A gyűlésen tett munkavállalások teljesítését azonnal megkezdték. Csia Anna, ifjú sztahanovista, Korovkin szovjet módszer alkalmazásával tervét 105 százalékban teljesítette. A ifjú sztahanovista a VIT tiszteletére ifjúsági békebrigádot szervezett, amelynek keretében takarékossági akciót indított. Példájukat még követte a 15. fióküzlet. Ezideig 7760 lejt takarítottak meg. Opra Ilona, az IMSZ alapszervezet titkára vállalta, hogy a VIT tiszteletére minden hónapban 5 százalékkal túlteljesíti normáját, ezideig 145 százalékos teljesítményt ért el. A zaláni kollektív gazdaságban a mezei brigádokban dolgozó ifjak normájukat a növényápolásnál állandóan túlteljesítik. 10 hektár búzavetést gyomtalanítottak. A zaláni kollektív gazdaság ifjai a növényápolás mellett kivették részüket az erdei legelő megtisztításából is, mintegy 100 hektárnyi legelőt tisztítottak meg, ugyanakkor részt vesznek a faleszállítás munkájában is. Eddig 30 mázsa tűzifát szállítottak, valamint a „Június 11“ vállalatnak 500 drb. talpfát. A brigádok közötti versenyben a III. mezei brigád jár az élen 10 százalékos normatúlteljesítéssel. Az ifjak a brigád keretén belülszép eredményekről számolhatnak be. A kőrispataki napközi otthon a gyermekek igazi otthona Elmúlt már az az idő, amikor a kőrispataki dolgozó asszonyok kénytelenek voltak egész nap bezárva, magukra hagyni kicsinyeiket, míg ők a mezőn, a kulákoknak dolgoztak.Pártunk és kormányunk gondoskodása folytán ma napközi otthon van a községben. Idény-napközi otthon ez, amely kora tavasztól késő őszig kellemes tisztasággal, sok-sok szórakozási lehetőséggel várja a kis apróságokat. Már kora reggel látni lehet, amint a kollektivista anyák, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztasszonyok kézenfogva viszik legdrágább kincsüket a napközi otthon felé. A 2—4 éves egészséges, napbarnított gyermekek kis kosárkával a kezükbe, vagy ,,óvodás tarisznyával" a vállukon, szaporán lépkednek. Nem csoda, hisz nekik kettőt-hármat kell lépniök, míg anyjuknak egyet. De ezzel a kis apróságok nem törődnek, türelemmel várják, hogy a gyermekek közösségébe érkezzenek. Kacsó Anna óvónő szeretettel várja őket. Ő mindenkinél hamarabb ott van az otthonban. A szülők, amikor átadják neki gyermekeiket, tudják, hogy jó kezekre bízták. Gondjukat viseli, akár tulajdon anyjuk. Reggeltől estig nem mozdul el mellőlük. Velük játszik, velük van a déli ebédnél, sőt, amíg a kicsinyek ebéd utáni álmukat alusszák. Kacsó Anna IMSZ-tag óvónő könyvet, vagy újságot olvasva, kis széken mellettük ülve vigyáz rájuk. Valamelyikük felébredhet és megzavarja a többieket, ha nem vagyok itt — szokta mondani. Amint a napközi otthon felé közeledünk, már messziről hallani éles, csengő hangjukat, sivitásukat, kacagásukat. A kicsinyek az udvaron játszódnak. Fogócskáznak. Csetri Elek, Péterfi Alagda, Szabó Menyhárt kollektivista szülök gyermekei, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok apróságai pajkoskodnak itt. Szaladnak, repülnek egyik helyről a másikra, néha nekiszaladnak egy fiatal barackjának, amelynek szirmai, mint tarka lepkék szállnak a boldog gyermekseregre. Itt is velük van Kacsó Anna. Ő is a gyermekekkel játszik. Mikor elérkezik a komoly foglalkozás ideje, szeretettel, de szigorúan mondja: — Szépen sorbaállta gyermekek! — s a kicsinyek, mintha nem is két-három évesek lennének, kettes sorba állva, komoly arccal indulnak a foglalkozási terem felé. Serpiló, csilingelő hangon éneklik , Dolgoznak a traktorok a szántóföldeken, Minden gazdasági munka gyorsabban megyen, Gözelre szánt, gép a magvető, Gépesített gazdálkodás, nálunk ez a fő. Beérve a foglalkozási terembe, már komolyabb dolgokat is tanulnak a kicsinyek. Apró kis terseket tudnak az ifjúság életéről, a kollektív gazdaságról, az állatvilágról. Kacsó Anna óvónő lelkiismeretes munkáját bizonyítja mindaz,amit itt látunk és hallunk. A játék, a tanulás után finom ebéd várja a kőrispataki napközi otthon apró lakóit. Hosszú asztalnál, apró kis székeken farkasétvággyal fogyasztják a finoman elkészített, tápláló ételt. Kacsó elvtársnő itt is mellettük van. Hol egyiknek, hol a másiknak segít megküzdeni az önálló evés még oly nehéz műveletével. Kétszer is kérnek a kis apróságok az ebédből. Addig ehetnek, amíg jól laknak. Meg is látszik rajtuk. Csak úgy duzzadnak az egészségtől. Ebéd után az apróságok lefeküsznek. A hálónak berendezett szobában még nincsenek ágyak. A szépen felsorolt padlón egymás mellett sorakoznak a hófehér lepedővel leterített szalmazsákok. Minden gyermeknek kispárnája, takarója van. Fa van bőven, tüzet lehet gyújtani, ha szükség van rá. A délután is ilyen kellemesen, vidáman telik. A kockák, babák, mackók és edények különbnél különb játszási lehetőségeket nyújtanak. Különösen az autók és traktorok kedvenc játékaik a gyermekeknek. Előfordul az is, hogy ezen össze is vesznek. Haragjuk azonban nem tartós, de nem is tarthat sokáig. Kacsó elvtársnő mindig igazságot teremt, így gondozzák, nevelik ma Körispatakon és országunk sok-sok városában és községében a jövő reménységeit, addig, amíg szüleik dolgoznak, építik gyermekeik napfényes jövőjét, a szocializmust. lerfomänytink fieiidiardrizottsägAiiieh munhdjöbdl Tartományunk dolgozói cselekvően vesznek részt a békéért folyó harcban. Az üzemi, intézményi és körzeti békeharcbizottságok különböző módszerekkel népszerűsítik a békéért folyó küzdelem bel- és külföldi eseményeit Mozgósítják a munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket, háziasszonyokat, hogy mindenki a maga vonatán járuljon hozzáegy újabb háború kirobbantásának megakadályozásához. A Magyar Autonóm Tartomány békeharcbizottságai számos előadást szerveztek a különböző kérdések ismertetésére, így például csak a Béke Világtanács felhívásával kapcsolatosan 600 előadást tartottak városokon és falvakon. A koreai háború megszüntetéséért 700 tiltakozó gyűlést szerveztek, ahol 120.000-en vettek részt. A tartomány dolgozóinak nevében 4000 hozzászóló tiltakozott az agresszió, a vérontás, az ártatlan anyák, gyermekek, öregek legyilkolása ellen. A békeharcbizottságok igyekeznek minél változatosabb formában és minél alaposabban népszerűsíteni a nemzetközi eseményeket. Hasznos eszköznek bizonyult a rádiósító központok kihasználása, amelyet eredményesen alkalmaztak a régeni IFIL- nél, Marosvásárhelyen a „Bernáth Andor“ cukorgyárban. Csíkszeredában a rádiósítási állomáson keresztül minden héten „béke-órát“ tartanak, amelynek keretében hírt adnak a világ minden táján folyó békeharcról. De nemcsak a „béke-óra“ adásainak keretében foglalkoznak a békeharc kérdésével, hanem minden problémát összekapcsolnak a békeharccal. A rádiósítási állomásnál szervezett ,,béke-óra“ helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a sok levél, amely ennek nyomán érkezett a békeharcbizottsághoz különböző kérdésekkel. A békéért folyó mozgalomban hathatós eszközek bizonyult az embertől emberig, házról-házra végzett felvilágosító munka. Helyesen alkalmazták ezt a módszert Csíkszentdomokoson, ahol hat csoport rendszeresen végzett felvilágosító munkát, vagy a Régen-rajoni Marosvécsen, ahol Márton Mihály, a békeharcbizottság elnöke személyesen is részt vesz a felvilágosító munkában és helyesen szervezi meg az.r, összekötve a nemzetközi és országos események megvilágítását a helyi élettel. A békeharcos irodalom ismertetése lényeges hozzájárulás a tömegek felvilágosításához. Marosvásárhelyen nemrég tartották meg Spanov „Gyújtogatok“ című nagyszerű művének ismertetését, amelyen számos dolgozó vett részt. Az olvaskörökben az újságok dokumentációs anyagán kívül a békeharccal kapcsolatos brosúrákat is ismertették. Tartományunkban 150 olvasókört szerveztek. Különösen jól működnek a marosvásárhelyi körzeti békeharcbizottságok olvasókörei. Csikrákoson az olvasókör megszervezésében nagy segítséget adott Antal József, a kultúrotthon igazgatója. „A világ népei a békéért harcolnak" című kiállítást a tartományban több mint 30.000-en tekintették meg. Ügyesen dolgozott e téren a Marosrajoni békeharcbizottság, amely pontos terv szerint, idejében küldte a községekbe a kiállítást. Népszerűsítette, s mozgósított a látogatására és rövid ismertetéssel tájékoztatta azokat, akik megnézték a kiállítást. A békeharcbizottságok munkájának tökéletesítése szempontjából nagy fontosságuk van a tapasztalatcseréknek, amelyeket a tartományi és rajoni békeharcbizottságok szerveznek, így például Marosvásárhelyen 82 békeharcbizottsági elnök vett részt az egyik tapasztalatcserén. Tartományunk 191 békebrigádja komolyan járul hozzá az üzemek, gyárak tervének teljesítéséhez. Személy Gyula sűtő, békeharcos, 15 tonna szénmegtakarítást vállalt és 27 tonnát takarított meg. Szép eredményeket érnek el a marosvásárhelyi „Unitatea“, a gyergyószentmiklósi, a Csíkszeredai és a kézdivásárhelyi termelőszövetkezetek békebrigádjai is, amelyek normájukat átlagosan 20—50 százalékkal teljesítik túl. A békeharcbizottságok lelkesen kapcsolódnak be a Vitágifjúsági és Diák- Béketalálkozó előkészületeinek munkálataiba. Különösen kiemelkednek ezen a téren az iskolák békeharcbizottságai, amelyek az IMSZ alapszervezetekkel dolgoznak karöltve. A sepsiszentgyörgyi leánylíceum, a középfokú textil szakiskola békeharcbizottságai ajándéktárgyakat készítenek a Találkozóra. Valamennyi békeharcbizottság ismerteti a VIT jelentőségét a béke megvédésének szempontjából. A békeharcbizottságok munkája számottevő. A tartományi és rajoni békeharcbizottságoknak, munkájuk tökéletesítése érdekében feltétlenül rendszeresíteniök kell a tapasztalatcseréket, a legjobb munkamódszerek népszerűsítésére, új módszerek alkalmazásáért. Nyárádmagyarós tantestülete fordítson több gondot a nevelő Most, amikor a nevelők és a növendékek számára minden perc kincset ér, amikor az évvégi vizsgákra készülünk, az Erdőszentgyörgy-rajonban lévő Nyárádmagyarós község 7 osztályos iskolájában a tantestület tagjai lelkiismeretlen módon elhanyagolják a tanulók nevelését, az összefoglaló ismétlések időszakának kihasználását. Bár az iskolában lényegesen nagy a lemaradott tanulók száma, a tantestület tagjai, — élen Patek Ede igazgatóval, — minden más kérdést a nevelés megtisztelő feladata fölé helyeznek. Nem foglalkoznak a rájuk bízott növendékek képzettségének emelésével. Az iskolában délelőtt 10—11 órakor még zárva vannak az ajtók. A tanítók családi alapon kiépített csoportjaiban civakodások, marakodások helyettesítik a komoly nevelői munkát. Maguk a növendékek mondják el, hogy nem mennek korán iskolába, mert 11 óra előtt úgy sincs ott senki a tantestület tagjai közül. Nézzük meg, honnan ered ez a fegyelmezetlenség a tantestület tagjai között amely annyira kihat az egész iskola tevékenységére. A hibák gyökerét mindenekelőtt Patek Ede igazgatótanítónál kell keresnünk. Patek Ede megfeledkezik arról, hogy most a dolgozók gyermekei, a szocialista társadalom új emberei vannak az ő, és a vezetése alatt álló tanítók kezére bízva, akikből öntudatos, fegyelmezett emberek kell váljanak, olyanok, akik szocialista építésünk minden terén megállják a helyüket. Elnézi, hogy a tantestület tagjai között frakciók alakuljanak, de nemcsak, hogy elnézi, hanem maga is szívesen részt vesz ezekben az elvtelen csoportosulásokban. Könnyen beleegyezik abba is, hogy a gyűléseket elhalasszák, s tanítás helyett más „kellemesebb“ dolgokkal foglalkozzanak. Természetes, hogy az ilyen irányi munkára tás, az ilyen elvtelen, megalkuvó magatartás kihat a tantestület tagjainak tevékenységére, de még jobban az iskolai fegyelemre, a tanulók előmenetelére. A harmadik negyedévben a felső ciklusra beiratkozott 84 tanulóból 11 egy-két tantárgyból és 7 tanuló 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Még rosszabb az eredmény az alsó tagozatnál, ahol gyenge eredmény és hiányzás miatt 25 tanuló bukott el. De nem jobb az eredmény most sem. Bár Patek Ede igazgató-tanító féltve őrzött kincsként őrzi „a lemaradott tanulók számának nyilvánosságra hozásait, elszomorító valóság, hogy sok gyerek van a lemaradottak sorában. Még elszomorítóbb azonban az a tény, hogy mindez még most sem nyugtalanítja a nyárádmagyarósi tantestület tagjait. Nem foglalkoznak lelkiismeretesen a lemaradott tanulókkal, s nem fordítanak gondot az összefoglaló ismétlések megszervezésére. A szilenciumokat éppen a gyenge ellenőrzés következtében nem használják ki eléggé a tanulók. Nincs az IMSZ- és pionírszervezet, valamint a szülők között összeműködés, amely pedig az eredmény egyik alapvető feltétele. A még hátralévő időt a rajoni néptanács tanügyi osztálya segítségével a nyárádmagyarósi iskolában is használják ki alaposan. Bodó Ibolya és Danié Veronika IMSZ-tag tanítónők ne engedjék magukat befolyásolni tevékenységükben, hanem járjanak az élen jó példával, mind a fegyelem, mind a lemaradott tanulókkal való foglalkozás terén. Patek Ede igazgató-tanító sürgősen változtasson magatartásán és a rajoni pártszervezet politikai irányításával, valamint a rajoni néptanács tanügyi osztályának segítségével minden eszközzel küzdjön az eddigi mulasztások helyrehozásáért és az év végi ismétlések időszakának alapos kihasználásáért a vizsgák sikere érdekében.