Vörös Zászló, 1954. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1954-03-02 / 50. szám

2 A cukorrépa termelés fokozásáért Az ukrajnai cukorrépatermelők az elmúlt évadban 10,000.000 kintállal tö­bb cukorrépát termesztettek mint 1952-ben, a köztársaság cukorgyárai pedig közel 3,500.000­ lointállal több cukrot adtak az országnak, mint az 1952—1953-as évadban. 1954-ben a cukorrépavetéseket lé­nyegesen kibővítik. A múlt év őszén a gép- és traktorállomások az egész ve­tésterületet 27—30 cm. mélyen szán­tották fel. Jelenleg ilyen területen folynak a hó megőrzésének munkála­tai. A kolhozok készítik a trágyát és a műtrágyát, hogy­ a vetőmaggal egy­idejűleg juttassák a talajba. 100.000 hektárnyi területen a műtrágyával együt lignit-hulladékka­l is javítják a talajt. A tapasztalat bebizonyította, hogy ezáltal nő a terméshozam és a répa cukortartalma is emelkedik. Ukrajna híres cukor-répatermelője, Maria Gheta, a Szocialista Munka Hő­se, jelenleg munkaversenyt kezdemé­nyez, hogy hektáronként 1000 kintál répát termesszenek legalább I0 szá­zalékos cukortartalommal. Fejlett agrotechnikai módszereket használva Maria Gheta, az utóbbi év­tizedben minden évben 680 kintál cukorrépát termesztett hektáronként. Ez idő alatt sikerült a répa cukortar­talmát 4 százalékkal emelnie. Maria Gheta kezdeményezését a köztársaság cukorrépatermelői mele­gen fogadták. (Agerpres, TASZSZ.) Sz­ Svjit ko­hozpcs­osztok a bőséges termésért A r.r.gy Szovjet Haza területén, a gép- és traktorállomásokon, a szov­hozókban és a kolhozfalvakban meg­kezdődtek, s javában folynak az előkészületek a tavaszi mezőgazdasági munkákra, az idei bőséges terméshozam biztosításáért. Az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak 1953 szeptemberi határozatai a me­zőgazdaság további fejlesztésére és a mezőgazdasgi termékbőség megteremtésére, hatalmas munkalendületre ösz­tönzik a szovjet mezőgazdaság dolgozóit. A szovjet mezőgazdaság dolgozói fogadalmat tettek a pártnak és a kormánynak, hogy erejüket nem kí­mélve, mindent elkövetnek a mezőgazdasági növények hektáronkénti hozamának és az állattenyésztés termelé­kenységének növelésére azért, hogy tovább emelkedjék az egész szovjet nép jóléte, hogy szüntelenül fokozód­jék a bőség az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok terén. A párt és a kormány minden segítséget megad a szovjet mezőgazdasági dolgozóknak, a kolhozparasztok­nak, hogy eleget tehessenek a bőséges termés biztosításában reájuk háruló feladatoknak. A szovjet kormány a szakemberek és az újtípusú mezőgazdasági gépek tízezreit küldi a kolhozfalvakra, a gép- és traktorállomásokra, a szovhozokba. A szovjet mezőgazdaság az elmúlt évben 139.000 általános rendeltetésű traktort kapott, ezenkívül 18 ezer kapilstraktort, 41 ezer gabonakombájnt, 69 ezer tehergépkocsit, több mint 2 millió különböző­ mezőgazdasági gépet. A kolhozok és szovhozok 19­13-ban több mint 6 millió kilogramm műtrágyához jutottak. Ugyanakkor a szovjet kormány az ipart­nnt és a népgazdaság más ágaiból mintegy 11.000 mérnököt, több mint tízezer tech­nikust, 104.000 agronómust és zoottechnikust küldött a GTÁ-kba dolgozni, hogy megfelelő segítséget adjanak a kolhozparasztságnak. ! ! Egy a honvidé­k­i l­olhol terve Rosztov tartomány Alexandrovszk-ra­­joni „Dzserzsinszkij“ mezőgazdasági artel kolhozparasztjai 1953-ban jó mun­kát végeztek. A kolhoz számos terme­lési ággal foglalkozik. A tavaly gabo­nából, állattenyésztésből, zöldségfélék­ből és szőlőből 6 millió­ 100 ezer rubel jövedelemre tett szert. A kolhozvagyon gyarapodását a pa­rasztok odaadó munkája és az állam támogatása tette lehetővé. A kolhoz­nak 14.701 hektár földje van, amelyből 11.041 hektár legelő. Hogy a földeket a szárazságtól és a száraz szelektől megóvják, 368 hektár kiterjedésű védő­­sávot intettek. A szántás, vetés, aratás majdnem teljes mértékben gépekkel történik. A gyümölcsösök, kertek és szőlők műve­lése 60—70 százalékban gépesítve van. Az állattenyésztő farmokon fejőgépe­ket, önműködő itatókat, stb. állítottajk be. A főbb mezőgazdasági munkák gé­pesítése jelentősen megkönnyítette a kolhozparasztok munkáját és növelte a terméshozamot. 1953-ban például az átlagos gabonatermés hektáronként 110 pad volt Az SZKP Központi Bizottsá­gának 1953 szeptemberi határozata a­­ mezőgazdaság továbbfejlesztésére, szé­les távlatokat nyit a kolhozok és a kol­hozparasztok előtt A „Dzserzsinszkij“ mezőgazdasági artel tervet készített 1954-re gazdasá­gának minden irányú fejlesztése érde­kében. A terv szerint 1954-ben a kol­hoz jövedelme 8 millió 100 ezer rubelre emelkedik. Hogyan akarja a kolhoz elérni a jövedelem ilyen nagyméretű növekedé­sét? Elsősorban is a mezőgazdasági mun­kák pontos elvégzése útján. A tél beáll­takor az őszi vetések nagyon szépek voltak. A tavaszi vetésekhez szükséges vetőmag teljes egészében biztosítva van. Nagyban gyűjtik az állati trágyát és azonkívül műtrágyáról is gondos­kodtak. Minden remény megvan arra, hogy az idén hektárunkon 125 pad bú­za teremjen. Ez egymagában 500.000 rubellel fogja növelni az artel bevéte­lét. A napraforgótermés növelése érdeké­ben 1954-ben a napraforgót négyzetes fészkekbe vetik. A brigádok elvégezték a­ hó visszatartásához szükséges mun­kálatokat. Tavasszal a föld termőké­pességét műtrágyával fokozzák. A nap­raforgómagot vetés mlőtt káliumhiper­­mangánoldatban áztatják. Mindez nö­veli majd a terméshozamot. Az állatállomány növelése céljából idejében gondoskodtak megfelelő takar­mányról. Ebben az évben a kolhoz be­vezeti a rendszeres halászatot a kol­hozhoz tartozó mintegy 25 hektár kiter­jedésű tóban. Ez lesz a kolhoz első halászatból eredő jövedelme. A kolhozgazdaság jövedelmének nö­vekedése a kolhozparasztok anyagi jó­létét is emeli. Ebben az évben a ter­mészetbeni és pénzbeli jövedelem 25—■ 30 százalékkal emelkedik a multévihez viszonyítva. Például Ulia Hudiakov pásztor csa­ládjával együtt 1953-ban 620 púd bú­zát, árpát és napraforgót, 220 púd zöld­séget és dinnyét, nagymennyiségű bort, azonkívül takarmányt kapott a saját használatában lévő állatok tartására, valamint 9937 rubel készpénzt. 1954- ben a pásztor és családja jövedelme egyharmaddal növekedik. A „Dzserzsinszkij“ kolhoz parasztjai, a Kommunista Párt és a szovjet kor­mány gondoskodásától fellelkesülve, mindent megtesznek, hogy hozzájárul­janak ahhoz, hogy a lakosságot bősé­gesen ellássák élelmiszerrel, a könnyű­ipart pedig nyersanyaggal. Az ugarolatlan földek búzavetésre való felhasználása A szibériai, kazahsztáni, a Volga és donvidéki kolhozok megkezdték az előkészületeket az ugarolatlan földek búzával való bevetésére. Mindenfelé kiosztják az ilyen földeket a tavaszi szántás céljára. A gép- és traktorállo­­m­ásokon speciális traktorista brigádo­kat szerveznek, a gépállományt kiegé­szítik a szükséges felszereléssel. Pél­dául Kazahsztán nyugati vidékein, ahol ez évben legkevesebb 200.000 hektár ugarolatlan földet forgatnak meg, a gép- és traktorállomások 10— 15 lóerős Diesel traktort és mélyszán­táshoz szükséges különleges ekéket kapnak. A következő két évben Szibéria, Kazahsztán a Volga és az Ural vidékein néhány millió hektár ugarolatlan és parlagon hagyott földet használnak ki gabonatermesztés céljaira. (Agerpres, TASZSZ.) VÖRÖS ZÁSZLÓ Készülődés a tavaszi munkákra A Lenínszk­i gép- és traktorállomás a donmenti Rosztov tartományban el­sőnek fejezte be a traktorok, kom­bájnok és a többi mezőgazdasági gépek javítását. A javításokhoz szükséges al­katrészek előkészítését még a mezei munkák idején megkezdték. Most a gépészmérnök irányítása mellett egy olyan készülék előállításán dolgoznak, amely a négyzetes vetést önműködően elvégzi anélkül, hogy előzetes kimé­résre lenne szükség. A gépjavítási munkák befejezése után a remontenszki GTA munkásai segítenek a kolhozparasztoknak. A Kirovo kolhoz részére kötélpálya be­rendezést, önműködő itatókat, villa­mos nyírógépet szegeltek fel. A tar­tomány többi gép- és traktorállomása ugyancsak készülődik a tavaszi mun­kákra. (Agerpres.) A Lvov-tartományi Radehovszkoje gép- és traktorállomásra szakem­berek érkeznek. Köztük van G. I. Szluzsenikin, a lvovi gépgyár volt gépészmérnöke, akit nemrég a GTA főmérnökének neveztek ki, vala­mint A. I. Magorevics, a lvovi sokszorosító rádióállomás volt techni­kusa, aki jelenleg a GTA javítóműhelyének vezetője. A KÉPEN: A. I. Magorevics, G. I. Szluzsenikin és M. A. Vergan, a GTA legjobb kombájnvezetője. A Szovjetunió traktor- és mezőgazdasági gépgyártó üzemei a múlt évben számos új típusú traktort és mező­­gazdasági gépet készítettek és bocsátottak a szovjet mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére. .1 KÉPE­K: A sztálingrádi „Dzserzsinszkij"­ üzem, mely nagy mennyiségben gyártja a „DT—54"’-es Diesel - ‘ traktorokat. Mezőgazdasági és állattenyésztési oktatás a kolhozban Írta: BENEDIKT GAVRILKEVICS a „Karl Liebknecht“ kolhoz agronómusa Iván Vladimirovics Micsurin, a tér­­ítészet nagy átalakítója, rámutatott ar­­ra, hogy a természettől nem várhatunk ajándékot, azt ki kell csikarnunk tőle. Sokat és kitartóan kell tanulnunk, hogy ezt elérjük. El kell sajátítanunk a mezőgazdasági és állattenyésztési is­mereteket, meg kell tanulnunk minél jobban kihasználni a korszerű techni­kát. Kolhozunkban kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal kell megküzdeni. Gyak­ran vannak aszályos, szélviharos esz­tendőink. Mégis a gabona, az ipari nö­vények, a főzelék- és zöldségfélék, va­lamint a gyümölcshozam évről évre növekszik. Hasonlóképpen emelkedik a köztulajdont képező állattenyésztés ter­melékenysége. Az elért sikerekben ki­magasló szerepe van a mezőgazdaság szocialista irányításának, a mezőgaz­daság kitűnő műszaki felszereléssel va­ló ellátásának és a mezőgazdasági tu­domány felhasználásának. A nagyarányú szocialista mezőgaz­dasági termelés magas mezőgazdasági képzettséget igényel. Ezért figyelmünk elsősorban is a kolhozkáderek tömeges kiképzésére irá­nyul. 1950-ben, kolhozunkban három­éves mezőgazdasági állattenyésztési tanfolyamokat létesítettünk. Tavaly ősz­szel tucatszámra kerültek ki innen a szakemberek. Jelenleg ezeket a tanfo­lyamokat 76 kolhozdolgozó látogatja, anélkül, hogy rendes munkájukat meg­szakítanák. Tanulmányozzák a Biotech­nikát (a mezőgazdasági növények és azok termesztésének technikáját), a ta­lajtant, a gépesítés kérdéseit és az ál­lattenyésztést. Nagy tudósok, mint Mi­csurin, Williamsz, Timirjazev és Li­­szenko munkáit, valamint a kolhozter­melés élharcosainak tapasztalatait. A kolhoz vezetőtanácsa minden kol­hozdolgozó részére megteremtette a tanuláshoz szükséges előfeltételeket. A tanfolyam helyiségét jól berendezték, megvették a szükséges tanügyi felsze­relést. A kolhoznak nagy könyvtára van. A tanfolyamon résztvevők számá­ra beszerezték a tankönyveket, füzete­ket és írószereket. A tanfolyamokon az előadásokat fel­sőfokú iskolát végzett szakemberek tartják, akik vagy a kolhoz tagjai, vagy pedig akiket az Ukrán SZSZK Mezőgazdasági Minisztériuma küld ki a kolhozba. A tanfolyam helyiségében, különböző gabona-, főzelék- és gyümölcsmintákat állítottak ki. Az egyes növények ter­mesztését és a termesztés különféle módozatait képek­ és leírások mutatják be. Található itt maggyűjtemény is és a mezőgazdaság kórokozóit is bemu­tatják. Ábrák és kimutatások szemlél­tetik a kolhozban alkalmazott vetés­forgó módszerét, a kolhozdolgozók él­­harcosainak munkamódszerét és mind­egyik növényfajta termelésének hektá­ronkénti emelkedését. Mindez együttvéve növeli a kolhoz­dolgozók érdeklődését a mezőgazdasá­gi tudomány elsajátítása iránt. A kol­­hozdolgozók nagy örömmel tanulnak.. Gyakran olyanok is részt vesznek a tanfolyamon, akik nincsenek is oda be­írva. A tanfolyamok keretében rendszere­sen­ tapasztalatcserét szervezünk, a szőlőművelők,­­ a zöldségtermesztők és az állattenyésztők között. Például Szo­­kolova brigádvezető előadást tartott a minél gazdagabb szőlőtermés elérésé­ért indított fejlett módszerekről. A kolhozdolgozók, tanáraik vezetésé­vel különféle kísérleteket végeznek, a termelés szempontjából tanulmányoz­zák a fejlett állattenyésztési és mező­gazdasági módszerek hatásosságát. A gyakorlat megmutatta, hogy a palán­tádnak trágyával turfából készített cserepekben történő termesztése lénye­gesen hozzájárul a termelés növelésé­hez. A négyzetesen vetett tengeri, nap­raforgó és burgonya jelentős mérték­ben emeli ezen növények hektáron­kénti terméshozamát. Az agrotechnikai tanulmányoknak tudható be, hogy a kolhozdolgozók si­keresen alkalmazták a szőlőtőke gyors nevelésének módszerét a nem öntözött területeken, ami lehetővé teszi, hogy az ültetéstől számított harmadik évben már gazdag termést érjenek el. Ezt a ter­melési­ módszert számos ukrajnai kol­hoz alkalmazta. A kádernevelés egyik fontos eszköze a mezőgazdaságban al­kalmazott legújabb tudományos mód­szereket népszerűsítő tűznek bemutatá­sa. Ezeket a filmeket egy agronóm­us vagy egy állattenyésztő magyarázata kíséri. Kolhozunk majdnem minden tagja­­­elvégezte a hétosztályos iskolát, hét pedig felsőfokú szakképesítést nyert. Mégis mindegyik újabb ismereteket igyekszik elsajátítani a természet át­alakításáról. A szakkáderek segítségével a kolhoz bevezeti a termelésbe a fejlett agro­technikai módszereket és eljárásokat. Kolhozunk évről-évre mind gazdagabb termést takarít be és az állattenyésztés mind nagyobb termelékenységet ér el, ami biztosítja a kolhoz és a kolhozdol­gozók jövedelmének növekedését. A Szovjetunió Kommunista Pártja K. 13. szeptemberi teljes ülése határo­zatai kolhozunknak mind nagyobb le­hetőséget nyújtanak a kolhoztermelés állandó fejlesztésére és a kolhozdolgo­zók anyagi jólétének emelésére. Igyek­szünk minél jobban kihasználni ezeket a lehetőségeket, hogy hazánknak minél több mezőgazdasági terméket juttat­hassunk. (Agerpres)

Next