Vörös Zászló, 1954. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1954-10-01 / 230. szám

Az RMP II. Kongresszusának anyagai A párt- és állam­­fegyelem szigorú tiszteletben tartásáért A Román Munkáspárt módosított Szervezeti Szabályzatának tervezete hí­ven tükrözi a párt által elért sikere­ket a párttagok kommunista nevelésé­ben, valamint a párt politikai-szerve­zeti megerősödésében. A módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetben fog­lalt előirányzatok gyakorlati megvaló­sítása a párt harci erejének növekedé­séhez vezet A szocializmus építése minden párt­tagtól nagy erőfeszítéseket követel. A kommunisták feladata elszántan küz­deni a párt egységéért, harci képessé­gének növeléséért, a párt- és kor­mányhatározatok megvalósításáért. Ezért, igen helyes, a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetnek az a tétele, amely hangsúlyozza a párt- és állami fegyelem szigorú tiszteletben­­tartásának fontosságát, mint a párt politikai akarategységének, átütőere­jének alapvető követelményét. A mó­dosított Szervezeti Szabályzat-terve­zetet tanulmányozva, megértettem, hogy milyen nagy jelentőségű a párt­­munka megjavításában a párt- és ál­lami fegyelem tiszteletben tartására vonatkozó rész. A párt tanításainak alapján megért­hetjük, hogy a pártfegyelem­ elsősor­ban azt jelenti, hogy minden kom­munistának kötelessége aktívan har­colni a párthatározatok megvalósítá­sáért. Csik­rajonban számos kommunista becsületesen eleget tesz a ráháruló feladatoknak. Így Arvin­e Constantin, a hargitai fűtőház kommunista moz­donyvezetője, lelkiismeretesen eleget tesz pártfeladatainak, minden hónap­ban teljesíti szállítási tervét, jelentős megtakarításokat ér el. Biró János párttag, a gyimesközéploki fűrészüzem lakatosa rendszeresen túlteljesíti elő­irányzatát, számos újításával megta­karításokat ért el és nagy jövedelmet szerzett a vállalatnak. Többek között egy gömbfa-felvonót készített, amely­nek alkalmazása évi 40—50 ezer lej megtakarítást eredményez. A mező­­gazdasági dolgozók sorában is szá­mos kommunistát találunk a kenyér­csata sikeréért folytatott harc élén. Ezek közé tartozik Süket György is, a dánfalvi kollektív gazdaság élmun­kása, aki úgy irányította csoportját, hogy az élenjáró lett. Az ilyen párt­tagok aktívan hozzájárulnak a párt erősítéséhez, példamutatásukkal lelkes munkára ösztönzik a pártonkívüli dol­gozók ezreit. De rajonunkban még vannak olyan párttagok, akik különböző formákban nem tartják tiszteletben a párt- és állami fegyelmet. Így Farkas József, a szentsimoni „Amilemn“ dolgozója, az elmúlt hónapban nem teljesítette tervét Bedő Miklós, csikszentmiklósi dolgozó paraszt nem teljesítette az állam iránti kötelezettségét, nem jár élen a mezőgazdasági munkákban. Bár az alapszervezettől több izben is kaptak segítséget, mégsem igyekeztek hibájukat felszámolni. Komoly akadályokat gördít a párt­os kormányhatározatok megvalósítása elé egyes pártalapszervezetek vezető­ségeinek a párt- és állami fegyelem megszegőivel szemben tanúsított kö­zömbös, megalkuvó magatartása. Nem vonják felelősségre azokat a kom­munistákat, akik ilyen hibákat követ­nek el, különösen akkor, ha vezető egyénekről van szó. Az „Albina“ kis­ipari termelőszövetkezet pártalapszer­­vezetének bárója elnézte, hogy a szö­vetkezet vezetősége kizárólag a terv globális teljesítésével foglalkozzék, fi­­gyelmen kívül hagyva a terv válasz­tékok szerinti megvalósítását, ami az állami fegyelem súlyos megszegését jelenti. De az alapszervezet vezetősé­ge és Jakab András­, alapszervezeti tit­kár nem vonta felelősségre Szabó Jó­zsef kommunistát, a szövetkezet vezető­jét. Ennek következménye, hogy a szövetkezet tagjai nem teljesítették vá­laszték szerint a tervüket. Vannak olyan ipari egységek, mint a „Petőfi Sándor“ asztalos-szövetke­zet­ (amelynek elnöke Both József), ahol a termelési terv nem teljesítésé­vel súlyosan megszegik az állami fe­gyelmet. Ez ellen azonban nem harcol az alapszervezet titkára, Belák Béla. Előfordult rajonunkban, hogy egyes párttag vezető­ káderek nem tartották be a pénzügyi fegyelmet, ami akadá­lyokat gördített a párt- és kormány­­határozatok m­egvalósítása elé, mint Komáromi János, a „November 7“ helyiipari vállalat volt igazgatója, akit éppen a pénzügyi fegyelem meg­sértéséért, — ami egyben az állami fegyelem megsértését jelenti — kel­lett leváltani munkájából. Kajonunkban még vannak olyan párttagok, akik nagyon helytelenül, úgy gondolják, hogy a mi pártunkban két fegyelem van: más a párttagok tömegének és más a vezetőknek. Való­színűleg így gondolkozik Szeghalmi János is, az „Amilema“ igazgatója, aki általában passzív magatartást ta­núsít az alapszervezet munkájával szemben. De hasonló magatartást ta­núsítanak azok a vezető­ káderek is, akik nem hajtják végre a pártfelada­tokat, s ezzel durván megsértik a pártfegyelmet. Bálint Vilmos, a rajoni pártbizottság aktívájának tagja, az „Augusztus 23“ termelőszövetkezet el­nöke, feladatul kapta, hogy segítse a szentkirályi alapszervezetet a politi­kai munka megjavítása érdekében. Ennek a feladatának Bálint Vilmos nem tett eleget. Meg kell mondanunk azonban, hogy rajonunkban a párt- és állami fegye­lem megszegéséért felelősség terheli a rajoni pártbizottságot is. A rajoni pártbizottság nem végzett kielégítő irányító és ellenőrző munkát az alap­szervezetekben. Volt eset, hogy tudo­mást szereztünk különböző fegyelme­zetlenségekről, de nem intézked­tünk azonnal. A rajoni pártbi­zottság nem irányította elég követ­kezetesen az alapszervezeteket, hogy azok végezzenek alapos politikai ne­velő munkát a párt- és állami fegye­lem szigorú tiszteletben tartásáért. Nem ösztönöztük eléggé az alapszer­vezeteket, hogy szigorú intézkedéseket tegyenek a párt- és állami fegyelem megszegői ellen. A rajoni pártbizottságnak komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott kielégítően a bírálat és önbírálat fej­lesztésével, az alulról jövő bírálat ki­­szélesítésével. A vajonban a pártalapszervezetek vitatják a módosított Szervezeti Sza­bályzat-tervezetet. A párttagok érdek­lődése arról tanúskodik, hogy a módo­sított Szervezeti Szabályzat megisme­rése biztosítja a párt- és állami fe­gyelem megszilárdítását, a párttag­sági minőség magasabb színvonalra való emelését. A Csik-rajoni pártbizottság­­­állítja, hogy harcolni fog a párttagok öntu­datának fokozásáért, a párt- és álla­mi fegyelem szigorú betartásáért. NÉMETH JÓZSEF a Csik-rajoni pártbizottság első titkára Bedő József elvtárs javaslata ellen Bedő József elvtárs, a „Vörös Zászló“ szeptember 12-i, 214 (831) számában javasolja a módosított Szervezeti Szab­á­lyzat-tervezet tizenhar­madik szakaszának bővítését azzal, hogy a pártból való kizárás alkalmaz­ható abban az esetben is, ha az illető párttag nem őrzi meg tagsági köny­vét. Én nem értek egyet ezzel a ja­vaslattal, s álláspontomat a követke­­­zőkkel indokolom: A párttag­könyvek megőrzésének és használatának módja mutatja meg a párttagok felelősségérzetét. Megmu­tatja, mennyire ragaszkodunk a párt­hoz. A tagkönyvet úgy kell megőriz­ni, hogy ne veszhessen el soha, ne rongálódjék és ne lophassák el. Nem szabad mutatni a tagkönyvet soha másnak, csak a párt vezetőszerveinek és azt is csak abban az esetben, ha pártérdekből a tagkönyvvel kell iga­zolnod magad. A tagkönyvvel nem szabad dicsekedni és főképp igazol­ványként használni az állami hatósá­­­gok előtt A tagkönyv egy részecskéje a párt zászlajának. Éppen ezért úgy kell vi­gyáznunk rá, mint a szemünk fényé­re. Mégis megtörténik, hogy kivételes esetekben, egy becsületes, és párthű dolgozó adott körülmények között el­veszti tagsági könyvét. Ha egy ilyen párttagot kizárással büntetnénk, feltét­lenül kárt jelentene a párt számára. Éppen ezért látom helytelennek a módosított Szervezeti Szabályzat-ter­vezet bővítését azzal, hogy aki nem őrzi meg tagsági könyvét, zárják ki a pártból. Véleményem szerint minden hasonló esetet alaposan és pártszerű­ körülte­kintéssel kell elbírálni, megvizsgálva azokat a körülményeket,, amelyek köz­rejátszottak a tagsági könyv elvesz­tésénél. Abban az esetben, ha a párttag ha­nyagságból, vagy más nem elfogadható okokból veszti el tagsági könyvét, al­kalmazható a legsúlyosabb fegyelme­zés! Ezt viszont nem szükséges fel­tüntetni a Szervezeti Szabályzatban. PUSZTAI ANDRÁS, párttag Dálnoki Imre elvtárs javaslata mellett A „Vörös Zászló“ szeptember 12-i­­14 (831) számában olvastam Dál­­n­oki Imre elvtárs levelét, amelyben j javasolja, hogy az alapszervezeti­­közgyűlés megtartásának idő- és nap­­pirendi pontját legalább öt nappal ■előbb közöljék a tagokkal. Én egyet­értek ezzel a javaslattal, s vélemé­nyemet az alábbiakkal támasztom fel­: A gyakorlati munka beigazolta, h­­ogy a pártalaps­zervezeti gyűlések hittere mindenekelőtt a jó szervező munkától függ. A gyimesfelsőloki községi alapszervezet vezetősége ide­jében (öt nappal előbb) értesítette a tagokat a közgyűlés idő- és napirendi pontjáról. Ennek eredménye, hogy a gyűlésekről nem hiányoznak igazo­latlanul, s előre ismerve a napirendi pontokat, a párttagok felkészülten e vesznek részt a vitákban, s ezzel hoz­zájárulnak a pártfeladatok megvalósí­tásához. De vannak alapszervezetek, ahol a vezetőség nem értesíti a tagokat a gyűlés idő- és napirendi pontjáról. Verebesen, Dánfalván több esetben nem gyűltek össze a párttagok, mert későn szereztek tudomást a közgyű­lés megtartásának időpontjáról. A kozmási és szentmihályi alapszerveze­­tek tagjai nem ismerik idejében a napirendi pontokat, ezért a gyűlése­ken passzívak, nem vesznek részt a különböző kérdések megvitatásában. A fenti hiányosságok kiküszöbölése érdekében helyesnek­­látom Dalnoki elvtárs javaslatát, s egyetértek azzal, hogy a szervezeti szabályzat tegye kötelezővé az alapszervezetek vezető­ségei számára, hogy a közgyűlés idő- és napirendi pontját legalább öt nap­pal előbb közöljék a tagokkal. • KOVÁCS BÉLA párttag VÖROS ZÁSZLÓ Javaslatok és megjegyzések Molnár Andor (Csíkszereda) java­solja, hogy a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetbe foglalják bele azt, hogy: a fasiszta pártok tagjai, valamint a volt háborús bűnösök se­­milyen körülmények között nem le­hetnek a párt tagjai. is Dénes Lajos (Csíkszereda) javasol­ja, hogy az 58. szakasz első bekezdé­se a következőképpen legyen megfo­galmazva: „A pártalapszervezet min­den évben közgyűlésen megválasztja végrehajtó­ szervét, — a bürót — amely az alapszervezet egész folyó munkáját vezeti. Az alapszervezeti bü­ró legfeljebb 9 elvtársból állhat. is Muszka János (Csíkszereda) java­solja, hogy az 51. szakasz első bekez­désének utolsó mondata így legyen megfogalmazva: „A városi vagy ra­joni bizottság titkárának legalább öt évi párttagsági ideje kell hogy le­gyen. K­ Birta Viktor (Udvarhely) javasol­ja, hogy az első fejezet első mondata így legyen megfogalmazva: „A Ro­mán Munkáspárt tagja lehet a Ro­mán Népköztársaság minden dolgo­zó állampolgára, fajra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül... is Boros Ödön (Marosvásárhely) ja­vasolja ,hogy a 2. szakasz c.) alpont­jának utolsó mondata a következő­képpen legyen megfogalmazva: „A párttagok passzív és formális maga­tartása a párhatározatokkal szemben, gyengíti a párt harcképességét és akadályozza politikájának megvalósí­tását, az ilyen magatartás össze­egyeztethetetlen a párttagsággal. a marosvásárhelyi Mezőgazdasági iskolacsoport tangazdaságának eredményei Az iskolacsoport jelentős eredmé­nyeket ért el az utóbbi években mind az állattenyésztés, mind az előreha­ladott agrotechnikai módszerek al­kalmazásában. A tangazdaság 82 hektár földterületet foglal el, ebből 60 hektár szántóterület, a többin az istállók, műhelyek stb. vannak. A tangazdaságnak 2 hektár terüle­ten egy kísérleti kertje van, amelyen a tartományunk területén még nem termesztett mezőgazdasági és ipari növények meghonosításával kísérle­teznek, valamint azzal, hogy a ter­mesztett növényeknél minél maga­sabb terméshozamot érjenek el. A kí­sérleti kert rövid fennállása alatt szép eredményeket mutat ezen a té­ren, így még eddig hazánkban kis­mértékben termesztett kenás textil­növénnyel való kísérletezés folytán rá­jöttek, hogy a mi tartományunk ég­hajlati viszonyai között is megterem. Az alig egy árnyi területen elvetett kenál textil­növény 3 méter magasra is megnőtt, vagyis elérte azt a ma­gasságot, mint hazájában, a Szovjet­unióban. Egy másik jelentős ered­ményük a spenót-takarmányrépa ter­mesztése, aminek a magját szintén a Szovjetunióból kapták. Ennek a nö­vényfajtának a megművelése ugyan­olyan, mint a takarmányrépáé. Ter­mesztésének előnye, hogy a levelét főzeléknek lehet használni, éppen úgy, mint a spenótét. Ez a répafajta még nincs elterjedve tartományunk­ban. A tangazdaság vezetősége el­határozta, hogy nagymennyiségű ma­got gyűjt és elküldi tartományunk állami és kollektív gazdaságainak. A tangazdaság vezetősége szoros kapcsolatot tart a környéken lévő ál­lami és kollektív gazdaságokkal, hogy segítse nemesített vetőmagvakkal, így az ákosfalvi kollektív gazdaság­nak nemesített őszi árpa vetőmagot adott, az udvarfalvinak pedig olyan burgonyafajtát, amelyet a nyáron termesztettek. Még sok szép eredményt értek el a különböző növények ter­mesztésénél a hektáronkénti termés­hozam növelésénél. 3 U­ termőföldek felfedéséért Hűvös ködös szeptember végi reg­gelen léptünk be a Maroshéviz-rajo­­ni néptanács mezőgazdasági osz­tályának ajtaján. — Balázs Ignác főmérnölk elvtár­sat keressük. — Én vagyok — nyújtotta kezét egy barátságos, eleventekintetü, moz­gékony fiatalember. Amikor megtudta, mi járatban va­gyunk, készségesen és kissé büszkén kezd beszélni. — A II. Pártkongresszus irányelv­tervezetét a mezőgazdaság fejleszté­sére a következő 2—3 évben, élő­­szik" mi, a rajoni néptanács keretén belül, azután a községi néptanácsok tagjaival közösen is alaposan átta­nulmányoztuk. — És a falvak dolgozó paraszt­jai? ... — A rajoni pártbizottság útmuta­tásai szerint a legtöbb községben már nyílt alapszervezeti gyűlésen is­mertették a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó pártdokumentum­ot. — Majd kis szünet után így folytat­ja. -­ A vitákon a párttagok, a nép­­tanácsi képviselők, és a dolgozó pa­rasztok a termőterület növelésére vo­natkozóan már számos javaslatot tettek. De nem elégedtünk meg eny­­nyivel. A rajoni néptanács mérnökei és technikusai között felosztottuk a rajoni körzetekre. Minden beosztott a hozzátartozó községekben, az alap­­szervezet, a néptanács és a tömeg­szervezetek vezetőiből alakult bizott­sággal bejárta a határt és számba­­vette a kihasználatlan területeket. — S az eredmény? ... — Maroshéviz-rajonban eddig 750 hektár területet fedtünk fel. Ebből már most, az ősz folyamán 300 hek­tár községi tulajdonban és 105 hek­tár egyéni tulajdonban lévő földet műveltek meg a régeni GTA trakto­rai, valamint az egyénileg dolgozó parasztok és tavasszal lennel, zab­bal, stb. vetik be. — Ilyen rövid idő alatt hogyan érték el ezt az eredményt? — Az agitáció egyik legmeggyő­zőbb módszerével, példamutatással — válaszolt Balázs Ignác főmérnök, s aztán kissé zavartan hozzátette — szeretném, ha ezt más mondaná el. ★ Az elmúlt tavasszal történt. Ma­­rosoroszfalu határában már javában folyt a szántás-vetés. Az egyik nap Balázs Ignác, a rajoni néptanács főmérnöke Regesi Stefannal, a köz­ségi néptanács titkárával egyik dű­lőről a másikra járva a tavaszi mun­kákat vette számba. A főmérnök egyszercsak megáll és szótlanul nézte az előtte elterülő ko­pár, lankás hegyoldalt. Lehajolt, föl­det vett a tenyerébe és alaposan megnézte. — Milyen nagy ez a terület? — fordult a titkárhoz. — 270 hektár. — Mióta parlag? — Vagy 30 évvel ezelőtt erdő volt itt, s kiirtották. De hasznavehetetlen, még legelőnek sem jó, fű is alig te­rem­ rajta. — Milyen gazdag termést lehetne innen betakarítani, ha kellőképpen megművelnék. — Kár ide munkát pazarolni mér­nök elvtárs — szólt közbe az odaér­kező Cotrus Ioan néptanácsi képvise­lő. Amikor bementek a néptanács iro­dájába, a főmérnök az elnöknek is elmondta a dolgot. Javasolta, hogy legalább 20 hektárt szántassanak fel a régeni GTÁ traktoraival és vessék be lennel. — Ha nem lesz jó termés, — mondta határozott hangon a főmér­nök — megfizetem a költségeket. Voina Alexandru, a néptanács elé­nöke hajlott az okos­ozóra. Szerző­dést kötött a GTÁ-val. A traktorok szántottak, a község lakóinak nagy része mosolygott, ami­kor látta, mert az általuk kitagadott földterület termővé tételét lehetetlen­nek tartották. A gyergyószárhegyi len­gyártól kapott magot a GTA vetőgé­­peivel elvetették. Telt az idő. A vetés szépen kikelt, gyommentesen, dúsan fejlődött, s mi­vel a lenbolhaveszélyt DDT rovarir­­tószerrel elhárították gazdag termést adott. Míg a rajoni hektáronkénti átlag­­lentermés 12 mázsa volt, a maros- orosz-falusi hasznavehetetlennek mi­nősített területen 20 mázsa len ter­mett hektáronként. A termésért a lengyártól a községi néptanács 45.800 lejt, hivatalos áron 40 mázsa kuko­ricát, 600 méter vásznat és 45 kilo­­gramm gyapotfonalat kapott, amelyet szétosztott a község arra érdemes dolgozói között. A GTÁ-nak járó munkadíj és egyéb költségek kifize­tése után a megmaradt pénzből kor­szerű apaállati szálot építenek. A főmérnök nemrég ismét a köz­ségben járt és megkérdezte a népta­nács titkárát: — És most mi a véleménye? — Megvalósítjuk a II. Pártkon­­gresszus irányelvtervezetének előírá­sát. Vállaljuk, s ezt a község dolgo­zó parasztjai nevében ígérem, a kö­vetkező években termővé tesszük mind a 270 hektár parlagon heverő földet. Már ezen az őszen a trakto­rokkal újabb 50 hektárt felszánta­­tunk és a tavaszon hevetjük lennel. A már megművelt 20 hektáron a jövő évben kukorica terem. ★ Ezt a gazdag termést, Maroshéviz­­rajon legtöbb falujának dolgozói a saját szemükkel látták, a Maros­­oroszfalutól távolabb eső helyeken az alapszervezetek agitátorai és a nép­tanácsi képviselője felvilágosító munkájuk során részletesen elmond­ták. Tehát jórészt ez a magyarázata, hogy már a II. Pártkongresszus irányelvtervezetének tanulmányozása­kor, például Palotailván 43, Felső­­répán 50, Marosligeten 40 és Ma­­roshévizen 30 hektár községi tulaj-­ donban lévő új terület megművelé­sét vállalták a dolgozó parasztok. A várhegyi dolgozó parasztok sem akarnak lemaradni. 28 hekt­árt ki­tevő egyéni tulajdonban lévő földte­rületet tesznek termővé már most az ősz folyamán. Hasonló vállalást tett Salamis 32, Galócás 30, Maroshéviz 75 és Gödemesterháza 38 egyénileg dolgozó parasztja. Íme, így szélesedett ki az új ter­mőterület megműveléséért folyó harc Maroshéviz-rajonban a II. Pártkon­gresszus irányelvtervezetének útmu­tatása szerint, az oroszfarirsi példa hatására. — De nem elégszünk meg ennyi­vel — mondta Balázs Ignác főmér­nök. — Addig kutatunk, amíg min­den talpalatnyi parlagon heverő föl­dön hasznos növény terem. Ez legyen valamennyi mezőgazda­­sági mérnök, technikus, néptanácsi képviselő és dolgozó paraszt jelsza­va. LÁSZLÓ JENŐ

Next