Vörös Zászló, 1954. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1954-10-01 / 230. szám
Az RMP II. Kongresszusának anyagai A párt- és államfegyelem szigorú tiszteletben tartásáért A Román Munkáspárt módosított Szervezeti Szabályzatának tervezete híven tükrözi a párt által elért sikereket a párttagok kommunista nevelésében, valamint a párt politikai-szervezeti megerősödésében. A módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetben foglalt előirányzatok gyakorlati megvalósítása a párt harci erejének növekedéséhez vezet A szocializmus építése minden párttagtól nagy erőfeszítéseket követel. A kommunisták feladata elszántan küzdeni a párt egységéért, harci képességének növeléséért, a párt- és kormányhatározatok megvalósításáért. Ezért, igen helyes, a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetnek az a tétele, amely hangsúlyozza a párt- és állami fegyelem szigorú tiszteletbentartásának fontosságát, mint a párt politikai akarategységének, átütőerejének alapvető követelményét. A módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetet tanulmányozva, megértettem, hogy milyen nagy jelentőségű a pártmunka megjavításában a párt- és állami fegyelem tiszteletben tartására vonatkozó rész. A párt tanításainak alapján megérthetjük, hogy a pártfegyelem elsősorban azt jelenti, hogy minden kommunistának kötelessége aktívan harcolni a párthatározatok megvalósításáért. Csikrajonban számos kommunista becsületesen eleget tesz a ráháruló feladatoknak. Így Arvine Constantin, a hargitai fűtőház kommunista mozdonyvezetője, lelkiismeretesen eleget tesz pártfeladatainak, minden hónapban teljesíti szállítási tervét, jelentős megtakarításokat ér el. Biró János párttag, a gyimesközéploki fűrészüzem lakatosa rendszeresen túlteljesíti előirányzatát, számos újításával megtakarításokat ért el és nagy jövedelmet szerzett a vállalatnak. Többek között egy gömbfa-felvonót készített, amelynek alkalmazása évi 40—50 ezer lej megtakarítást eredményez. A mezőgazdasági dolgozók sorában is számos kommunistát találunk a kenyércsata sikeréért folytatott harc élén. Ezek közé tartozik Süket György is, a dánfalvi kollektív gazdaság élmunkása, aki úgy irányította csoportját, hogy az élenjáró lett. Az ilyen párttagok aktívan hozzájárulnak a párt erősítéséhez, példamutatásukkal lelkes munkára ösztönzik a pártonkívüli dolgozók ezreit. De rajonunkban még vannak olyan párttagok, akik különböző formákban nem tartják tiszteletben a párt- és állami fegyelmet. Így Farkas József, a szentsimoni „Amilemn“ dolgozója, az elmúlt hónapban nem teljesítette tervét Bedő Miklós, csikszentmiklósi dolgozó paraszt nem teljesítette az állam iránti kötelezettségét, nem jár élen a mezőgazdasági munkákban. Bár az alapszervezettől több izben is kaptak segítséget, mégsem igyekeztek hibájukat felszámolni. Komoly akadályokat gördít a pártos kormányhatározatok megvalósítása elé egyes pártalapszervezetek vezetőségeinek a párt- és állami fegyelem megszegőivel szemben tanúsított közömbös, megalkuvó magatartása. Nem vonják felelősségre azokat a kommunistákat, akik ilyen hibákat követnek el, különösen akkor, ha vezető egyénekről van szó. Az „Albina“ kisipari termelőszövetkezet pártalapszervezetének bárója elnézte, hogy a szövetkezet vezetősége kizárólag a terv globális teljesítésével foglalkozzék, figyelmen kívül hagyva a terv választékok szerinti megvalósítását, ami az állami fegyelem súlyos megszegését jelenti. De az alapszervezet vezetősége és Jakab András, alapszervezeti titkár nem vonta felelősségre Szabó József kommunistát, a szövetkezet vezetőjét. Ennek következménye, hogy a szövetkezet tagjai nem teljesítették választék szerint a tervüket. Vannak olyan ipari egységek, mint a „Petőfi Sándor“ asztalos-szövetkezet (amelynek elnöke Both József), ahol a termelési terv nem teljesítésével súlyosan megszegik az állami fegyelmet. Ez ellen azonban nem harcol az alapszervezet titkára, Belák Béla. Előfordult rajonunkban, hogy egyes párttag vezető káderek nem tartották be a pénzügyi fegyelmet, ami akadályokat gördített a párt- és kormányhatározatok megvalósítása elé, mint Komáromi János, a „November 7“ helyiipari vállalat volt igazgatója, akit éppen a pénzügyi fegyelem megsértéséért, — ami egyben az állami fegyelem megsértését jelenti — kellett leváltani munkájából. Kajonunkban még vannak olyan párttagok, akik nagyon helytelenül, úgy gondolják, hogy a mi pártunkban két fegyelem van: más a párttagok tömegének és más a vezetőknek. Valószínűleg így gondolkozik Szeghalmi János is, az „Amilema“ igazgatója, aki általában passzív magatartást tanúsít az alapszervezet munkájával szemben. De hasonló magatartást tanúsítanak azok a vezető káderek is, akik nem hajtják végre a pártfeladatokat, s ezzel durván megsértik a pártfegyelmet. Bálint Vilmos, a rajoni pártbizottság aktívájának tagja, az „Augusztus 23“ termelőszövetkezet elnöke, feladatul kapta, hogy segítse a szentkirályi alapszervezetet a politikai munka megjavítása érdekében. Ennek a feladatának Bálint Vilmos nem tett eleget. Meg kell mondanunk azonban, hogy rajonunkban a párt- és állami fegyelem megszegéséért felelősség terheli a rajoni pártbizottságot is. A rajoni pártbizottság nem végzett kielégítő irányító és ellenőrző munkát az alapszervezetekben. Volt eset, hogy tudomást szereztünk különböző fegyelmezetlenségekről, de nem intézkedtünk azonnal. A rajoni pártbizottság nem irányította elég következetesen az alapszervezeteket, hogy azok végezzenek alapos politikai nevelő munkát a párt- és állami fegyelem szigorú tiszteletben tartásáért. Nem ösztönöztük eléggé az alapszervezeteket, hogy szigorú intézkedéseket tegyenek a párt- és állami fegyelem megszegői ellen. A rajoni pártbizottságnak komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott kielégítően a bírálat és önbírálat fejlesztésével, az alulról jövő bírálat kiszélesítésével. A vajonban a pártalapszervezetek vitatják a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetet. A párttagok érdeklődése arról tanúskodik, hogy a módosított Szervezeti Szabályzat megismerése biztosítja a párt- és állami fegyelem megszilárdítását, a párttagsági minőség magasabb színvonalra való emelését. A Csik-rajoni pártbizottságállítja, hogy harcolni fog a párttagok öntudatának fokozásáért, a párt- és állami fegyelem szigorú betartásáért. NÉMETH JÓZSEF a Csik-rajoni pártbizottság első titkára Bedő József elvtárs javaslata ellen Bedő József elvtárs, a „Vörös Zászló“ szeptember 12-i, 214 (831) számában javasolja a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezet tizenharmadik szakaszának bővítését azzal, hogy a pártból való kizárás alkalmazható abban az esetben is, ha az illető párttag nem őrzi meg tagsági könyvét. Én nem értek egyet ezzel a javaslattal, s álláspontomat a következőkkel indokolom: A párttagkönyvek megőrzésének és használatának módja mutatja meg a párttagok felelősségérzetét. Megmutatja, mennyire ragaszkodunk a párthoz. A tagkönyvet úgy kell megőrizni, hogy ne veszhessen el soha, ne rongálódjék és ne lophassák el. Nem szabad mutatni a tagkönyvet soha másnak, csak a párt vezetőszerveinek és azt is csak abban az esetben, ha pártérdekből a tagkönyvvel kell igazolnod magad. A tagkönyvvel nem szabad dicsekedni és főképp igazolványként használni az állami hatóságok előtt A tagkönyv egy részecskéje a párt zászlajának. Éppen ezért úgy kell vigyáznunk rá, mint a szemünk fényére. Mégis megtörténik, hogy kivételes esetekben, egy becsületes, és párthű dolgozó adott körülmények között elveszti tagsági könyvét. Ha egy ilyen párttagot kizárással büntetnénk, feltétlenül kárt jelentene a párt számára. Éppen ezért látom helytelennek a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezet bővítését azzal, hogy aki nem őrzi meg tagsági könyvét, zárják ki a pártból. Véleményem szerint minden hasonló esetet alaposan és pártszerű körültekintéssel kell elbírálni, megvizsgálva azokat a körülményeket,, amelyek közrejátszottak a tagsági könyv elvesztésénél. Abban az esetben, ha a párttag hanyagságból, vagy más nem elfogadható okokból veszti el tagsági könyvét, alkalmazható a legsúlyosabb fegyelmezés! Ezt viszont nem szükséges feltüntetni a Szervezeti Szabályzatban. PUSZTAI ANDRÁS, párttag Dálnoki Imre elvtárs javaslata mellett A „Vörös Zászló“ szeptember 12-i14 (831) számában olvastam Dálnoki Imre elvtárs levelét, amelyben j javasolja, hogy az alapszervezetiközgyűlés megtartásának idő- és nappirendi pontját legalább öt nappal ■előbb közöljék a tagokkal. Én egyetértek ezzel a javaslattal, s véleményemet az alábbiakkal támasztom fel: A gyakorlati munka beigazolta, hogy a pártalapszervezeti gyűlések hittere mindenekelőtt a jó szervező munkától függ. A gyimesfelsőloki községi alapszervezet vezetősége idejében (öt nappal előbb) értesítette a tagokat a közgyűlés idő- és napirendi pontjáról. Ennek eredménye, hogy a gyűlésekről nem hiányoznak igazolatlanul, s előre ismerve a napirendi pontokat, a párttagok felkészülten e vesznek részt a vitákban, s ezzel hozzájárulnak a pártfeladatok megvalósításához. De vannak alapszervezetek, ahol a vezetőség nem értesíti a tagokat a gyűlés idő- és napirendi pontjáról. Verebesen, Dánfalván több esetben nem gyűltek össze a párttagok, mert későn szereztek tudomást a közgyűlés megtartásának időpontjáról. A kozmási és szentmihályi alapszervezetek tagjai nem ismerik idejében a napirendi pontokat, ezért a gyűléseken passzívak, nem vesznek részt a különböző kérdések megvitatásában. A fenti hiányosságok kiküszöbölése érdekében helyesneklátom Dalnoki elvtárs javaslatát, s egyetértek azzal, hogy a szervezeti szabályzat tegye kötelezővé az alapszervezetek vezetőségei számára, hogy a közgyűlés idő- és napirendi pontját legalább öt nappal előbb közöljék a tagokkal. • KOVÁCS BÉLA párttag VÖROS ZÁSZLÓ Javaslatok és megjegyzések Molnár Andor (Csíkszereda) javasolja, hogy a módosított Szervezeti Szabályzat-tervezetbe foglalják bele azt, hogy: a fasiszta pártok tagjai, valamint a volt háborús bűnösök semilyen körülmények között nem lehetnek a párt tagjai. is Dénes Lajos (Csíkszereda) javasolja, hogy az 58. szakasz első bekezdése a következőképpen legyen megfogalmazva: „A pártalapszervezet minden évben közgyűlésen megválasztja végrehajtó szervét, — a bürót — amely az alapszervezet egész folyó munkáját vezeti. Az alapszervezeti büró legfeljebb 9 elvtársból állhat. is Muszka János (Csíkszereda) javasolja, hogy az 51. szakasz első bekezdésének utolsó mondata így legyen megfogalmazva: „A városi vagy rajoni bizottság titkárának legalább öt évi párttagsági ideje kell hogy legyen. K Birta Viktor (Udvarhely) javasolja, hogy az első fejezet első mondata így legyen megfogalmazva: „A Román Munkáspárt tagja lehet a Román Népköztársaság minden dolgozó állampolgára, fajra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül... is Boros Ödön (Marosvásárhely) javasolja ,hogy a 2. szakasz c.) alpontjának utolsó mondata a következőképpen legyen megfogalmazva: „A párttagok passzív és formális magatartása a párhatározatokkal szemben, gyengíti a párt harcképességét és akadályozza politikájának megvalósítását, az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a párttagsággal. a marosvásárhelyi Mezőgazdasági iskolacsoport tangazdaságának eredményei Az iskolacsoport jelentős eredményeket ért el az utóbbi években mind az állattenyésztés, mind az előrehaladott agrotechnikai módszerek alkalmazásában. A tangazdaság 82 hektár földterületet foglal el, ebből 60 hektár szántóterület, a többin az istállók, műhelyek stb. vannak. A tangazdaságnak 2 hektár területen egy kísérleti kertje van, amelyen a tartományunk területén még nem termesztett mezőgazdasági és ipari növények meghonosításával kísérleteznek, valamint azzal, hogy a termesztett növényeknél minél magasabb terméshozamot érjenek el. A kísérleti kert rövid fennállása alatt szép eredményeket mutat ezen a téren, így még eddig hazánkban kismértékben termesztett kenás textilnövénnyel való kísérletezés folytán rájöttek, hogy a mi tartományunk éghajlati viszonyai között is megterem. Az alig egy árnyi területen elvetett kenál textilnövény 3 méter magasra is megnőtt, vagyis elérte azt a magasságot, mint hazájában, a Szovjetunióban. Egy másik jelentős eredményük a spenót-takarmányrépa termesztése, aminek a magját szintén a Szovjetunióból kapták. Ennek a növényfajtának a megművelése ugyanolyan, mint a takarmányrépáé. Termesztésének előnye, hogy a levelét főzeléknek lehet használni, éppen úgy, mint a spenótét. Ez a répafajta még nincs elterjedve tartományunkban. A tangazdaság vezetősége elhatározta, hogy nagymennyiségű magot gyűjt és elküldi tartományunk állami és kollektív gazdaságainak. A tangazdaság vezetősége szoros kapcsolatot tart a környéken lévő állami és kollektív gazdaságokkal, hogy segítse nemesített vetőmagvakkal, így az ákosfalvi kollektív gazdaságnak nemesített őszi árpa vetőmagot adott, az udvarfalvinak pedig olyan burgonyafajtát, amelyet a nyáron termesztettek. Még sok szép eredményt értek el a különböző növények termesztésénél a hektáronkénti terméshozam növelésénél. 3 U termőföldek felfedéséért Hűvös ködös szeptember végi reggelen léptünk be a Maroshéviz-rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának ajtaján. — Balázs Ignác főmérnölk elvtársat keressük. — Én vagyok — nyújtotta kezét egy barátságos, eleventekintetü, mozgékony fiatalember. Amikor megtudta, mi járatban vagyunk, készségesen és kissé büszkén kezd beszélni. — A II. Pártkongresszus irányelvtervezetét a mezőgazdaság fejlesztésére a következő 2—3 évben, élőszik" mi, a rajoni néptanács keretén belül, azután a községi néptanácsok tagjaival közösen is alaposan áttanulmányoztuk. — És a falvak dolgozó parasztjai? ... — A rajoni pártbizottság útmutatásai szerint a legtöbb községben már nyílt alapszervezeti gyűlésen ismertették a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó pártdokumentumot. — Majd kis szünet után így folytatja. - A vitákon a párttagok, a néptanácsi képviselők, és a dolgozó parasztok a termőterület növelésére vonatkozóan már számos javaslatot tettek. De nem elégedtünk meg enynyivel. A rajoni néptanács mérnökei és technikusai között felosztottuk a rajoni körzetekre. Minden beosztott a hozzátartozó községekben, az alapszervezet, a néptanács és a tömegszervezetek vezetőiből alakult bizottsággal bejárta a határt és számbavette a kihasználatlan területeket. — S az eredmény? ... — Maroshéviz-rajonban eddig 750 hektár területet fedtünk fel. Ebből már most, az ősz folyamán 300 hektár községi tulajdonban és 105 hektár egyéni tulajdonban lévő földet műveltek meg a régeni GTA traktorai, valamint az egyénileg dolgozó parasztok és tavasszal lennel, zabbal, stb. vetik be. — Ilyen rövid idő alatt hogyan érték el ezt az eredményt? — Az agitáció egyik legmeggyőzőbb módszerével, példamutatással — válaszolt Balázs Ignác főmérnök, s aztán kissé zavartan hozzátette — szeretném, ha ezt más mondaná el. ★ Az elmúlt tavasszal történt. Marosoroszfalu határában már javában folyt a szántás-vetés. Az egyik nap Balázs Ignác, a rajoni néptanács főmérnöke Regesi Stefannal, a községi néptanács titkárával egyik dűlőről a másikra járva a tavaszi munkákat vette számba. A főmérnök egyszercsak megáll és szótlanul nézte az előtte elterülő kopár, lankás hegyoldalt. Lehajolt, földet vett a tenyerébe és alaposan megnézte. — Milyen nagy ez a terület? — fordult a titkárhoz. — 270 hektár. — Mióta parlag? — Vagy 30 évvel ezelőtt erdő volt itt, s kiirtották. De hasznavehetetlen, még legelőnek sem jó, fű is alig terem rajta. — Milyen gazdag termést lehetne innen betakarítani, ha kellőképpen megművelnék. — Kár ide munkát pazarolni mérnök elvtárs — szólt közbe az odaérkező Cotrus Ioan néptanácsi képviselő. Amikor bementek a néptanács irodájába, a főmérnök az elnöknek is elmondta a dolgot. Javasolta, hogy legalább 20 hektárt szántassanak fel a régeni GTÁ traktoraival és vessék be lennel. — Ha nem lesz jó termés, — mondta határozott hangon a főmérnök — megfizetem a költségeket. Voina Alexandru, a néptanács elénöke hajlott az okosozóra. Szerződést kötött a GTÁ-val. A traktorok szántottak, a község lakóinak nagy része mosolygott, amikor látta, mert az általuk kitagadott földterület termővé tételét lehetetlennek tartották. A gyergyószárhegyi lengyártól kapott magot a GTA vetőgépeivel elvetették. Telt az idő. A vetés szépen kikelt, gyommentesen, dúsan fejlődött, s mivel a lenbolhaveszélyt DDT rovarirtószerrel elhárították gazdag termést adott. Míg a rajoni hektáronkénti átlaglentermés 12 mázsa volt, a maros- orosz-falusi hasznavehetetlennek minősített területen 20 mázsa len termett hektáronként. A termésért a lengyártól a községi néptanács 45.800 lejt, hivatalos áron 40 mázsa kukoricát, 600 méter vásznat és 45 kilogramm gyapotfonalat kapott, amelyet szétosztott a község arra érdemes dolgozói között. A GTÁ-nak járó munkadíj és egyéb költségek kifizetése után a megmaradt pénzből korszerű apaállati szálot építenek. A főmérnök nemrég ismét a községben járt és megkérdezte a néptanács titkárát: — És most mi a véleménye? — Megvalósítjuk a II. Pártkongresszus irányelvtervezetének előírását. Vállaljuk, s ezt a község dolgozó parasztjai nevében ígérem, a következő években termővé tesszük mind a 270 hektár parlagon heverő földet. Már ezen az őszen a traktorokkal újabb 50 hektárt felszántatunk és a tavaszon hevetjük lennel. A már megművelt 20 hektáron a jövő évben kukorica terem. ★ Ezt a gazdag termést, Maroshévizrajon legtöbb falujának dolgozói a saját szemükkel látták, a Marosoroszfalutól távolabb eső helyeken az alapszervezetek agitátorai és a néptanácsi képviselője felvilágosító munkájuk során részletesen elmondták. Tehát jórészt ez a magyarázata, hogy már a II. Pártkongresszus irányelvtervezetének tanulmányozásakor, például Palotailván 43, Felsőrépán 50, Marosligeten 40 és Maroshévizen 30 hektár községi tulaj- donban lévő új terület megművelését vállalták a dolgozó parasztok. A várhegyi dolgozó parasztok sem akarnak lemaradni. 28 hektárt kitevő egyéni tulajdonban lévő földterületet tesznek termővé már most az ősz folyamán. Hasonló vállalást tett Salamis 32, Galócás 30, Maroshéviz 75 és Gödemesterháza 38 egyénileg dolgozó parasztja. Íme, így szélesedett ki az új termőterület megműveléséért folyó harc Maroshéviz-rajonban a II. Pártkongresszus irányelvtervezetének útmutatása szerint, az oroszfarirsi példa hatására. — De nem elégszünk meg ennyivel — mondta Balázs Ignác főmérnök. — Addig kutatunk, amíg minden talpalatnyi parlagon heverő földön hasznos növény terem. Ez legyen valamennyi mezőgazdasági mérnök, technikus, néptanácsi képviselő és dolgozó paraszt jelszava. LÁSZLÓ JENŐ