Vörös Zászló, 1955. május (4. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-03 / 102. szám

A Dolgozóink országszerte nagy örömmel és bizakodással fogadták az árleszállításról szóló minisztertanácsi határozatot. Avárosi és falusi dolgozók erőfeszítései a nehézipar fejlesztésére, a közszükségleti iparcikkek és a mezőgazdasági termelés növelésére lehetővé tették, hogy alig négy hónappal a jegyrendszeren alapuló ellátási rendszer megszüntetése után megvalósíthassuk az első árleszállítást. A jegyrendszer megszüntetésének kedvező hatása és az azóta kivívott eredmények világosan tükröződnek az idei első negyedévi államterv teljesítéséről szóló közleményben. A dolgozók nagy megelégedéssel értesültek róla, hogy a szocialista ipar 1955 első negyedévében 106,2 százalékra teljesítette össztermelési tervét, s valamennyi iparág teljesítette és túlszárnyalta tervfeladatait. Több mint 200 nehézipari, élelmiszeripari, ruházati és cipőipari vállalat, több más iparághoz tartozó vállalattal együtt mintegy 9 hónappal a határidő előtt teljesítette ötéves termelési tervét. A múlt év első negyedéhez viszonyítva ez év első negyedében jelentősen növekedett a munka termelékenysége az egész iparban. Az ipari termelés növekedésének és a párt- és kormányintézkedéseknek eredményeként, a jegyrendszer megszüntetése óta fokozódott a város és a falu közti árucsere, megélénkült az áruforgalom. 1051 első negyedéhez viszonyítva a szocialista kereskedelem 11 százalékkal több ipari és élelmiszercikket adott el. A szocialista kereskedelem útján eladott élelmiszercikkek mennyiségének növekedése s a mezőgazdasági termelők jelentékeny mennyiségű felhozatala eladásra szánt mezőgazdasági élelmiszertermékekből megerősítette a lejtés vásárlóerejét s lényegesen megjavította a lakosság ellátását. Ezek a sikerek — a dolgozóknak a párt vezetésével kivívott sikerei teremtették meg az előfeltételeket egyes élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árának s a látványossági helyek beléptidíjainak leszállításához. Az 1955 április 25-i minisztertanácsi határozat értelmében 5—30 százalékkal csökkent számos élelmiszeres iparcikk ára és 1955 május 1-től kezdve átlag 10—12 százalékkal csökkennek a látványossági helyek beléptidíjai. A kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően jelentősen csökkent a gyapjúruhák ára. Egy kétsoros szövetöltöny például, amely eddig 336 tejbe került, ma csak 235 tejbe kerül. Azt a férfijelöltet, amelyet eddig 876tejért árusítottak, most 613 lejért vásárolhatjuk meg. Egy szövetből készült női felöltőnek, amelyért eddig 362 lejt kellett fizetni, most 290 lej, egy két darabból álló női ruhának pedig az eddigi 255 lej helyett most csak 204 tej az ára. A lábbelik ára 7—12 százalékkal csökkent, a füstölthal, sóshal és olajoskonzervek átlag 20—25 százalékkal, a száraztészták árát 22 százalékkal, a hús- és zöldségkonzervekét 15 százalékkal szállították le. Leszállították a bútorok, főzőkályhák, vasalók és más háztartási cikkek árát is. Egy konyhaszekrény, amelynek eddig 772 lej volt az ára, most 718 lejért kapható. Olcsóbb lett egész sor gyermekáru, például a fémből készült gyermekágyak, gyermekkocsik, tanszerek, játékszerek . Az árcsökkentés nemcsak a városi dolgozóknak kedvez, hanem a dolgozó parasztságnak is, minthogy olcsóbb lett sok falusi kelendőséges áru is. Jelentősen csökkentették a készruhák és a lábbelik árát; 7,7 százalékkal olcsóbb lett a világító petróleum; több mint 9 százalékkal a mosószappan; kilónként 4,85 lejről 4,35 lejre csökkent az öntöttvasedények ára, a zománcedényeké pedig 7,85 lejről 7,05 lejre kilónként; az öntöttvasból készült cserealkatrészek (kályha, vaslapok, rostélyok, stb.) ára 4,90 lejről 4,40 lejre csökkent kilónként, jóval csökkent a tanszerek ára is. Úgyszólván nincs olyan munkás-, paraszt-, értelmiségi és iparoscsalád, amely ne vásárolna ilyen közszükségleti cikkeket. Az árcsökkentés ered-ményeinek kedvező kihatásuk lesz minden család költségvetésére és adolgozók életszínvonalának emelkedéséhez vezetnek. Mint ismeretes, a jegyrendszer megszüntetéséről szóló párt- és kormányhatározat úgy intézkedett, hogy az egységes állami árak és a jegyrendszer szerinti árak közti különbséget készpénzben megtérítik az alkalmazottaknak, nyugdíjasoknak és családtagjaiknak. A készpénz-pótlékhoz járuló árcsökkentés a dolgozók anyagi helyzetének újabb javulását jelenti. Az árcsökkentés még jobban meggyőzte a dolgozókat arról, hogy a párt politikáját a szavak és a tettek közti teljes összhang jellemzi, s hogy a párt határozatai a legjobb harci eszközöket jelölik ki a még fennálló gazdasági nehézségek és hiányosságok leküzdésére, a dolgozó lakosság életszínvonalának emelésére. Dolgozóink most még világosabban látják, mennyire igaza van a pártnak, amikor azt mondja, hogy az életszínvonal emelésére az egyedüli helyes és lehetséges út a munka termelékenységének szüntelen növelése, az önköltség lényeges csökkentése és a nyersanyaggal, üzemanyaggal, a szállítási és adminisztratív költségekkel való takarékosság, mert csak ez teremtheti meg a további árleszállítások előfeltételeit. A dolgozóknak saját érdekükben mindent el kell követniök a lej vásárló erejének növelésére, mert így reálbérük emelkedni fog és ugyanannyi pénzért több terméket vásárolhatnak. A párt felhívja a dolgozókat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az ipari és mezőgazdasági termelés hatalmas arányú fellendítésére. Minél több acél, minél több szén és kőolaj, minél több magas technikai színvonalú gép- és gyárberendezés, minél több, minél jobb és minél olcsóbb lábbeli és ruházati cikk, minél több élelmiszer, gabona, haszonállat, hús, tej, tojás, minél több ipari növény, ez az életszínvonal emelésének útja. A közszükségleti javak mennyiségének növelése s az árak fokozatos leszállítása csak akkor lehetséges, ha a népgazdaság minden ágában szüntelenül harcolnak a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért. Minden gyárban, minden vállalatban, minden üzemosztályon nagy belső tartalékok rejlenek. Ezeket a szocialista verseny során a munkásoknak, technikusoknak s mérnököknek fel kell tárniok és ki kell használniok. Egyik legfontosabb belső erőforrásunk a korszerű gépek kapacitásának teljes kihasználása, minden munkanap, minden munkaóra tökéletes kihasználása. E tekintetben annál jelentősebbek lesznek az elért eredmények, minél fokozottabb mértékben törekszik minden egyes vállalat arra, hogy a munkások szakmai tudása elérje az új technika által megkívánt színvonalat. A fejlett munkamódszerek alkalmazása, az élenjárók tapasztalatainak elterjesztése minden vállalatban és minden üzemosztályon —, ez a vállalati vezetők, a pártszervek és a szakszervezetek egyik legfontosabb feladata. Gondoljuk csak meg, milyen magas színvonalra emelhetjük a dolgozók életkörülményeit, ha minden vállalatban nemcsak az élmunkások, hanem a munkások többsége alkalmazná a fejlett munkamódszereket, ha a pártszervezetek és szakszervezetek, a vállalatok vezetőségei, a mérnökök és technikusok, a felsőbbfokú szakképzettséggel bíró munkások alaposan tanulmányoznák, milyen eszközökkel növelhetnék a munka termelékenységét, hogyan csökkenthetnék az önköltséget, miképpen takarékoskodhatnának még jobban. Ezt kell tenni és minden munkahelyen gyakorlati intézkedéseket kell foganatosítani az élmunkások tapasztalatainak megismerésére, elterjesztésére és meghonosítására, mert ezen a biztos és gyors úton minden munkás többet termelhet. Mindannyiunk érdeke, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk a további árleszállításokhoz. Ehhez minden vállalatban, minden üzemosztályon csökkenteni kell az önköltséget és szigorúan takarékoskodni kell mind a termelési, mind az adminisztrációs költségekkel. Meg kell érteni, hogy minden munkásnak, technikusnak és mérnöknek megvan a lehetősége ahhoz, hogy előmozdítsa az önköltség csökkentését, csupán szervezettebben és nagyobb termelékenységgel kell dolgozni, a lehető leggazdaságosabban kell felhasználni az anyagokat és üzemanyagokat, hogy minél több árut lehessen termelni az adott menynyiségű anyagból. Harcolni kell a selejt minden fajtája ellen, a munkaidő pazarlás ellen, a munkahelyen való késedelmes megjelenés, vagy igazolatlan hiányzás, a munkafegyelem minden gyengülése ellen. A pártszervezetek, a szakszervezetek, az IMSZ-szervezetek, a vállalatokadminisztratív vezetőségei foglalkozzanak állandóan a szükséges műszakiszervezési intézkedések bevezetésének kérdésével, a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének, a takarékossági rendszer megszilárdításának, az áruk minőségi javításának és választékuk bővítésének kérdésével. Ezekkel az intézkedésekkel alapozzuk meg az ötéves terv teljesítéséért folyó szocialista verseny kiszélesítését és további fellendülését. A mezőgazdasági dolgozók érezzék kötelességüknek teljes mértékben hozzájárulni a népgazdaság fejlesztéséhez és újabb árleszállítások előfeltételeinek kialakításához, ők is nagy feladat előtt állanak az idén; búzából és kukoricából legalább tízmillió tonnás össztermelést kell betakarítaniuk. Az 1955-ös mezőgazdasági évben nagy hektárhozamot érhetünk el és kell is elérnünk kukoricából, búzából, cukorrépából, burgonyából, zöldségfélékből, ipari növényekből, minden növényből. Minden erőt és minden eszközt összpontosítva, gyorsítsuk a tavaszi mezőgazdasági munkák ütemét, végezzük el sikeresen és az agrotechnikai követelményeknek megfelelően a tavaszi szántás-vetést és a növényápolási munkákat. Legyen gondunk rá, hogy minden traktor, minden mezőgazdasági gép és minden iga egész teljesítőképességével éjjel-nappal dolgozzék, kihasználva a mezei munkára minden alkalmas napot, minden órát. Műveljük meg és vessük be kellő időben az összes szántóföldeket! Egy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlenül! A kis- és középgazdasággal bíró dolgozó parasztok, az állami gazdaságok dolgozói, kollektivisták, a társulásokba és termelőcsoportokba tömörült dolgozó, parasztok alkalmazzák a talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelő legjobb agrotechnikai módszereket, kövessék községük vagy a szomszédos községek kiváló mezőgazdáinak példáját, érjék utól őket is tegyenek túl rajtuk. A kollektív gazdaságok, a mezőgazdasági társulások és termelőcsoportok kövessék azoknak az élenjáró kollektív gazdaságoknak, mezőgazdasági társulásoknak és termelőcsoportoknak a példáját, amelyek nagy hozamot értek el búzából, kukoricából és a többi növényből. Igazodjanak ezek után a munka megszervezésében és az agrotechnikai intézkedések alkalmazásában; igyekezzenek ugyanakkora, sőt nagyobb terméshozamot elérni, mint ezek az élenjáró egységek. Valamennyi rajonban és községben arra kell törekedni, hogy minden egyes gazdaság olyan terméshozamot érjen el, mint az illető rajon és község élenjáró mezőgazdái. Ennek érdekében minden gazdálkodónak alkalmaznia kell azokat az agrotechnikai módszereket, amelyek az illető község, vagy a szomszédos községek kiváló mezőgazdáinak szántóföldjén jó eredményeket adtak. Az 1954-es mezőgazdasági évben sok rajonban átlag több mint 30 mázsa szemeskukorica termelt hektáronként. Ez az eredmény is azt mutatja, hogy ezekben a rajonokban nagy lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelés további növelésére. 1955-ben a múltévi hektárhozam túlszárnyalásáért kell folytatni a küzdelmet. Azokban a rajonokban és községekben, amelyekben 1954-ben 20 mázsát, vagy még többet értek el hektáronkint, azért kell harcolni, hogy ezek a rajonok és községek országos viszonylatban is élre kerüljenek. A pártszerveknek és pártszervezeteknek s a néptanácsoknak kötelességük úgy irányítani a mezőgazdasági dolgozókat, hogy a dolgozó parasztság az idén erős versenyt indítson a vetés idejében való elvégzéséért, a vetés helyes gondozásáért, az idejében való aratásért és bőséges termés eléréséért. A dolgozó parasztság, a mezőgazdasági mérnökök, a párt és állami szervek fordítsanak ezekben a hetekben különös figyelmet a cukorrépa, burgonya, gyapot és főleg a kukorica vetésére és a vetések gondozására. Vessenek be minél nagyobb területeket kukoricával és alkalmazzanak fejlett munkamódszereket, hogy minél nagyobb kukoricatermést érjünk el. A kukorica bőségesen fizet a dolgozó parasztok fáradságáért! A falvak kommunistái legyenek az elsők a mezei munkának kellő időben és az agrotechnikai előírásoknak megfelelő módon való elvégzésében. A dolgozó parasztságnak, amely a munkásosztály erőfeszítéseinek és a népgazdaság fejlesztésében való saját közreműködésének gyümölcsét élvezi, érdekében áll és kötelessége lelkiismeretesen teljesíteni az állam iránti kötelezettségeit és minél nagyobb mértékben értékesíteni termékeit a felvásárlások, szerződéskötések és a városok és ipari központok piacain való elárusítás útján. A pártszervezetek és a szakszervezeti szervek vegyék kezükbe a munkások zöldségtermesztési akciójának irányítását, az állam által kiutalt egyéni parcellákon. Vonjuk be ebbe az akcióba a dolgozó nőket és a háziasszonyokat, gondoskodjunk arról, hogy a városokban és a városok közelében minden talpalatnyi földet, amelyen zöldséget lehet termeszteni, a lehető legjobban kihasználjanak. A pártszervek és az állami szervek fordítsanak különös figyelmet a mezőgazdaság szocialista szektorának, a kollektív gazdaságoknak és a mezőgazdasági társulásoknak erősítésére és fejlesztésére. Támogassák és irányítsák az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy segítsék egymást szerszámokkal, fogatokkal és munkaerővel, hogy idejében elvégezhessék a szántást és vetést. Nagy felelősséggel járó feladatok hárulnak" a szocialista kereskedelemre. A kereskedelmi dolgozók tegyenek meg mindent az üzletek minnél változatosabb árucikkekkel való ellátására, igyekezzenek csökkenteni a forgalmi költségeket és szervezzék meg a közönség kifogástalan kiszolgálását. A pártszervezeteknek — és ezek vezetésével a szakszervezeteknek — irányítaniok kell dolgozó népünk harcát a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért és a dolgozók életszínvonalának szüntelen emeléséért. A politikai tömegmunka minden eszközével népszerűsítsék az árcsökkentésre vonatkozó rendelkezéseket, magyarázzák meg minden dolgozónak, hogy melyik út vezet a dolgozók életszínvonalának szüntelen emeléséhez. Buzdítsák újabb sikerek kivívására a párt vezette dolgozó népet a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, azipari és mezőgazdasági termelés növelése terén. Dolgozóink, kincsekben bővelkedő országunk gazdái tudják, hogy ők maguk és családjuk élvezik munkájuk gyümölcsét, hogy a haza felvirágoztatásáért dolgoznak. Erőfeszítéseik nyomán tovább fejlődik népgazdaságunk és boldogabb lesz a dolgozók élete. Mindez szeretettel tölti el őket a népi hatalom, a párt iránt, harcra buzdítja őket a haza megerősítéséért, a béke megszilárdításáért, új termelési sikerek kivívásáért. Népünk a párt vezetésével elért sikerekre visszatekintve, bizakodással készül május elsejének, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, a munkások világtestvérisége napjának megünneplésére. Népünk tudja, hogy a helyes utat választotta — a szabadság és a jólét útját. Dolgozó népünk ezekben a napokban még szorosabban felzárkózik pártunk és kormányunk köré, még nagyobb erővel lendül harcba a békéért, a haza felvirágzásáért, a nép jólétének megteremtéséért, a szocializmus építéséért A nép életszinvonalának további emeléséért" * (A „Scinteia" 326. számának vezércikke). ■VÖRÖS ZÁSZLÓ Vállalté— teljesítettél? A marosvásárhelyi vasutasok tervük túlteljesítésével köszöntötték május elsejét. Áprilisban globális tervüket 104, utaskilométer előirányzatukat 103 százalékban valósították meg. 101.200 lej értékű fűtőanyagot takarítottak meg. Csak a hulladékok feldolgozásával a megtakarított összeg 3500 lejjel növekedett. Elkészítettek két új reszelőedző kemencét és két víztartályt. Ezeknél a munkálatoknál kitűnt Zdravics József és Dávid András lakatos. Az élenjáró mozdonyvezetők közé tartozik Jakab Domokos és Fanea Dumitru, akik , az első évnegyedben 216 tonna fűtőanyagot, április 25-ig pedig 50 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. A fűtőház munkásai többek között azt is vállalták, hogy 1954-hez viszonyítva 5 százalékkal csökkentik a szállító eszközök romlási arányát, ezt a vállalást 45 százalékkal túlhaladták. Mindezeket az eredményeket úgy tudták elérni, hogy széles körben alkalmazták a szovjet módszereket, mint Lunin, Baranovszkaja és mások módszereit. A „Lázár Ödön” helyiipari vállalat munkaközössége április utolsó napján értékelte ki a május elseje tiszteletére tett vállalások eredményeit. A kiértékelőből kitűnt, hogy áprilisi tervüket már 27-én 104 százalékra teljesítették. Vegyünk néhány példát. A fényérzékeny papír részleg a munkatermelékenységnek 5 százalékkal való emelését vállalta. Vállalását 15 százalékkal túlteljesítette. A kötőüzem dolgozói átlagban 25 százalékos normatúlteljesítést vállaltak, ezzel szem-ben átlagosan 43 százalékot értek el. Az edénygyár ifjú munkásai közül például a Kiss N. Anna brigádjait vállalt 18 százalékos tervtúlteljesítés helyett 32 százalékot ért el. Az üveggyárban Rauzer Tibor 8 százalékos teljesítést vállalt normán felül és 90 százalékot adott. Az ünnepi műszak eredményei A maroshévizi fűrészüzem ládagyárának dolgozói május elseje méltó fogadására április 26-án ünnepi műszakot tartottak. Ezen a napon újult erővel lángolt fel a szocialista verseny. Az ünnepi műszak végén kitűnt, hogy a tádagyár dolgozói tervelőirányzatukat 158 százalékban teljesítették. Becze Zoltán szalagfűirészes, Bede Erzsébet büdős, Gál Imre cirkulás, Pap Mária cirkulás-segéd és Fichter Rudolf esztergályos kétszer annyit teljesítettek, mint amennyit tervelőirányzatuk előírt. így köszöntötték május 1-ét az „International“ dolgozói -TÖBB LISZT „Minél több lisztet a dolgozó népnek”. A május elsejei versenyben ez a cél lebegett a nyárádszeredai kereskedelmi malom dolgozói előtt. S ma amikor összegezzük eredményeiket, elmondhatjuk, hogy célukat megvalósították, jól dolgoztak. Terven felül 3600 kg lisztet adtak. Ebből a menynyiségből annyi kenyeret lehet sütni, ami több mint 2500 dolgozó napi kenyérszükségletét biztosítja. SZÁRÍTOTT ZÖLDSÉG, MÁLNA SZÖRP TERVEN FELÜL A helyiipari vállalat zöldség- és gyümölcsszárító egysége Megyesfalván működik. Fennállása óta az egység munkásai sokat tettek a dolgozók ellátásának megjavításáért. A nagy munkásünnep tiszteletére terven felül 14.500 lej értékű szárított zöldséget és 1 tonna málnaszirupot készítettek. Az „Előre”, a „Vörös Zászló” és a „Steaua Rosie” szerkesztősége meghívja a marosvásárhelyi olvasókat, az élenjáró dolgozókat, a külső munkatársakat, a levelezőket, valamint a faliújságok szerkesztőbizottságainak tagjait május 4-én délután 5 órakor a tartományi néptanács üléstermében a Kommunista Sajtó Napja alkalmából tartandó értekezletre. ■Jk Marosvásárhelyen május 5-én délután fél öt órakor a Kultúrpalota nagytermében a Kommunista Sajtó Napja alkalmától ünnepi ülést tartanak. Az ünnepséget kultúrműsor követi.