Vörös Zászló, 1955. december (4. évfolyam, 283-310. szám)
1955-12-01 / 283. szám
t Egy nyáron át táncolt Nagyon ötletesen, kedvesen, meseszerűen ábrázolta a nemrég Marosvásárhelyen forgatott A mesebeli király című cseh színes film azt a nagy életigazságot, hogy a szerelem az élet sója Erről a nagy érzésről vetítenek most ismét filmet a Haladás filmszínházban. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az Egy nyáron át táncolt költői film a szerelemről s egyúttal a svéd filmgyártás legszebb és legreálisabb alkotásai közé tartozik. Egy kicsi, nyír- és fenyőligetes '* övezett északi faluban találkozik őszszemöryn, ez a 19 éves, jómódú, vidám és könnyed diákéletet élő stockholmi fiú és Kerstin, a rideg és embertelenül puritán légkörben élő tanyai leányka Mindketten nagyon fiatalok, s bár Göran jól ismeri már a nagyvárosi társasági élet futó kis érzelmeit, az igazi szerelem tüze még nem forrósította át a szívét A 17 éves Kerstin lelke pedig olyan, mint a csukott szirmú virág, mely öntudatlanul várja az életet formáló érzés melegét. Az első találkozás utáni táncmulatságokon, holdfényes esti sétákon, az ezüstfenyő tó partján és a perzselő naptól tikkadt burgonyaföldeken mindket ötüket megérinti ez a méhség, az első igazi szerelem sugara. Egész sor gyönyörűen megmiintázott költői kép láncolatában bontakozik ki a filmben ennek a szerelemnek a mélysége. A festői ész»k táj, a nem'* érzelem komolyságát kifejező változatos zene, a megragadó epizódképek. — mind-mind ennek a szerelemnek a költői férjét tükrözik. De mégsem ez a nagyszerű keret ragadja meg elsősorban a nézőt, hanem a két, még alig érett fiatal érzelmeinek belső szépsége, őszintesége és mély igazsága Éppen az a megragadó a filmben, ahogyan Kerstin, ez a félénk, előítéletekkel tele, szigorú környezetben nevelkedett kislány, a számára nagyon is kockázatos érzelmet tudatosan vállaló érett emberré válik Milyen mesterien ábrázolja a film ezt az átalakulást és a kettőjük között kibontakozott őszinte szerelem megnyilvánulásait, különösen akkor, amikor a kényszerű elválás után ismét egymásra találnak. „Úgy érzem, mi ketten egyek vagyunk, egyek, amióta élünk" — mondja Kerstin az egymásratalálás boldogságában. Az Egy nyáron át táncolt című svéd filmnek azonban nemcsak ennyi a mondanivalója. Bemutatja a mai svéd falut is élete haladottabb és elmaradottabb embereivel együtt, köztük a papot is, aki az élszöröm, vidámság, szerelem esküdt ellensége. A két fiatal szerelmesnek e rosszindulatú propagandát kifejtő pap mesterkedései és szüleik visszautasító merevsége ellenére is kiúíról szerelme De hogyan végződik ez a szerelem? A film befejeződhetne azzal, hogy e környezet, e társadalom íratlan, de annál következetesebben és kegyetlenebből ható törvényei megsemmisítik az ártatlanul is komoly, őszinte szerelmet. De végződhetne azzal is, hogy Göran elfogadja nagybátyja meghívását, beállna béresnek hozzá s akkor feleségül vehetné Kerstint. Azonban mindkét megoldás ellenkezne az élet valóságával, hiszen a jómódú Göran nem vehet feleségül egy béressorban dolgozó parasztlányt, de társadalmi kötelékeitől sem szakadhat el. A film rendezői és szereplői nemi is ezen a művészetet giccsbe fetartó úton haladtak. Az elitigazságnak, a társadalom teremtette korlátoknak megfelelően az egyetlen reális megoldást választották: a tragikus válást Motorkerékpárszerencsétlenség telesíti be Kerstin felett annak a társadalomnak az „igazságát”, amely az emberi boldogsághoz, az igazi szerelemhen való jogot is csorvasztja, megtiltja íratlan és kegyetlen törvényeivel. Bár ebből a szempontból részmegoldásaiban néha homályos a film, jó miszticizmus elleni harc a itt-ott ellentmondásos, végsőfokon leleplezne a kapitalista társadalomnak, amelyben az igazéinak, az emberi jogoknak ilyen törvényei uralkodnak. M 1 ! lefizetéseket felvesznek a postahivatalok, posta késbe sítők, a vállalatok, intézmények is községek sajtó terjesztői. Az RMP Módosított Szervezeti Szabályzat tervezetéről A belső parfélét néhány alapelvéről és szabályáról (Folytatás lapunk előző számából ) A VÉGREHAJTÁS ALAPOS ellenőrzéséért A pártvezetés egyik alapelve a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, melynek célja felfedni a párt és az állami fegyelem áthágását, segíteni az aktivistákat, biztosítani az elfogadott határozatok teljesítését, szankcionálni a javíthatatlanokat, valamint tanulmányozni és elterjeszteni a fejlett tapasztalatokat. Igazi fegyelem, reális vezetés, a káderek alapos nevelése és tanulmányozása csak a végrehajtás ellenőrzésének alapján lehetséges Bár fejlődés mutatkozik a pártszervezetek tevékenységében, továbbra is a határozatok végrehajtása ellenőrzésének elhanyagolása az egyik legelterjedtebb és legmélyebben gyökerező hiba. Sajnos a helyi pártszerveknek elég sok olyan vezetőjük van még, akik vakon hisznek a határozatok varázserejében, s így vélekednek, elégséges határozatot hozni, s attól fogva minden simán megy majd. A tények azonban arra mutatnak, hogy ilyen „csoda” nem létezik. A párt irányvonalának valóra váltásában és a megvalósítás ellenőrzésében tanúsított felelőtlenség a bürokratizmus legrosszabb fajta megnyilvánulása. Komolyan árt a pártmunkának, hogy sok pártszerv és pártaktivista formálisan végzi a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A végrehajtás ellenőrzésének nevezhető vajon az a futó látogatás, amelyet a Sármás-rajoni bizottság tagjai végeznek a rajon falvaiban vagy pedig statisztikai adatgyűjtésnek, amivel számos Torda-rajoni aktivista foglalkozik? Ugyanilyen formális azoknak az aktivistáknak a munkája, akik megállapítják ugyan az ellenőrzött szervezet hiányosságait, de mindössze arra szorítkoznak, hogy a hibát feljegyezzék noteszükbe, belefoglalják jelentésükbe, s bizonyos idő múltán ugyanoda visszatérve ismét ugyanazokat a hibákat állapítsák meg és jegyezzék fel. A végrehajtás ellenőrzése helyszínen nyújtott hozzáértő, elvtársi segítséget feltételez, s intézkedést a felfedett hiba megszüntetésére. Helyesen járt el a Hunyad-tartományi pártbizottság, amely ránevelte az aktivistákat hogy ne csak az ellenőrzés során felfedett hibákat jelentsék, hanem azt is: milyen segítséget adtak megszüntetésükre. A határozatok végrehajtásának hatékony ellenőrzését az biztosítja, ha elsősorban és kötelezően a vezető káderek végzik, s ha a felülről való ellenőrzés mindenkor összefonódik a tömegek alulról jövő ellenőrzésével. A BELSŐ DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE - A KOMMUNISTÁK FOKOZOTT TEVÉKENYSÉGÉNEK feltétele A szervezeti centralizmus és a vasfegyelem a legszorosabban összefonódik a belső pártdemokráciával. A belső pártdemokrácia alapelvei a következők: a párttagok azon joga, hogy részt vegyenek a pártpolitika és a pártélet kérdésének megvitatásában és megoldásában, a vezető szervek választása s tevékenységük ellenőrzése a párttagok által, a bírálat és önbírálat széleskörű kibontakoztatása, a pártmunka kollektív vezetése. Pártunk nagy figyelmet szentel a belső pártdemokráciának, mert azt a kommunisták tevékenysége és kezdeményező képességük ösztönzése legfőbb eszközének tekinti. A pártszervezetek csak akkor lehetnek harcképesek, akkor tudják hozzáértően megoldani a kérdéseket, s a tömegeket a párttól kitűzött feladatok végrehajtására mozgósítani, ha szigorúan tiszteletben tartják a belső demokrácia alapelveit. A belső pártdemokrácia egyik alapvető követelménye a vezető szervek választása Ez lehetővé teszi, hogy a párttagok azokat a kommunistákat válasszák be a vezető szervekbe, akik példamutatóan elvszerűek s határozottak a pártpolitika valóraváltásáért folyó harcban, akiknek tulajdonságaik és adottságaik megfelelnek a pártvezetővel szembeni nagy követelményeknek, továbbá lehetővé teszi, hogy eltávolítsák az alkalmatlannak bizonyultakat. Az utóbbi évek tapasztalata arra mutat, hogy a pártszerveknek a belső pártdemokrácia tiszteletben tartásával történő megválasztása igen kedvező hatással van az egész pártmunkára. Erélyesen vissza kell venni egyes aktivisták elyszerű gyakorlatát, hogy előre elkészített listávaljelentkeznek az alapszervezetnél s elő akarják írni az alapszervezetnek, hogy ki legyen az új pártszerv tagja. Sok alapszervezetben megtörténik, hogy egy bürótag kiesése esetén részleges választás helyett a Szervezeti Szabályzat ellenes „kooptálást” használják. Ez a gyakorlat megsérti a tagoknak azt a jogát, hogy olyan vezetőket válasszanak, akikben megbíznak. A belső pártdemokrácia kifejezője az is, hogy a vezető szerveknek időnként be kell számolniuk működésükről az őket megválasztó párttagoknak. Csak az olyan beszámoló éri el célját, amelyben mélyrehatóan elemzik a párt- és gazdasági munkát, éles önbírálattal feltárják az összes hibákat, s ugyanakkor felhívják a szervezet figyelmét a megoldatlan feladatokra. Az, hogy sok helyen az alapszervezeti bürök hónapokig nem tesznek jelentést a közgyűlésnek a szervezet határozatainak végrehajtásáról, nem más, mint a belső pártdemokrácia megsértése. A belső pártdemokráciából következik a párttagoknak az a Szervezeti Szabályzat tervezetben leszögezett csorbíthatatlan joga, hogy a pártközgyűléseken és a pártsajtóban résztvegyenek a pártpolitika kérdéseinek szabad és konkrét megvitatásában. Ha tiszteletben tartják a párttagnak e jogát, ha a párttag látja, hogy kikérik és meghallgatják véleményét, ha senki sem fojtja bele a szót, még akkor sem, ha nézete eltér a vezetők nézetétől, gazdának érzi magát a pártszervezetben, növekszik a határozatok iránti felelősségérzete s az a vágya, hogy megvalósítsa azokat. Egyes alapszervezeti kürök azonban nem fordítanak kellő figyelmet a pártgyűlésekre, a belső pártdemokrácia megvalósításának, a kommunisták tevékenysége ösztönzésének ezen eszközeire, s ritkán hívnak össze ilyen gyűlést. Nagyon csökkenti a pártközgyűlések hatékonyságát az, hogy egyes helyeken mind az előkészítés, mind pedig a gyűlés lefolyása formális s az, hogy gyakran nem azokat a legfontosabb kérdéseket vitatják meg, amelyek összefüggnek a pártpolitika és a párthatározatok alkalmazásával, olyanokat, amelyek élénken foglalkoztatják a párttagokat. Emellett gyakran hiányzik az alapos előkészítés s a gyűlés langyos légkörben folyik le, anélkül, hogy élesen megbírálnák a hiányosságokat. Nagyon ártalmas egyes alapszervezeti büróknak az a gyakorlata, hogy előre összeállítják a felszólalók listáját, úgy, hogy a listán nem szereplő párttagnak csak nagy nehézség árán sikerül felszólalnia. Ez a gyakorlat abban is megakadályozza a párttagot, hogy bíráljon. A pártszervezetek kezdeményező képességének megfelelő kifejlesztése céljából a Szervezeti Szabályzat tervezet biztosítja önállóságukat, vagyis a szabad kezdeményezést a helyi kérdések megoldásában. Az általuk hozott határozatok azonban nem állhatnak ellentétben a párthatározatokkal vagy az államtörvényekkel. Vissza kell utasítani egyes rajoni és városi bizottságok azon törekvését, hogy elfojtsák az alapszervezet kezdeményező képességét s a pártvezetést valamilyen állandó dajkálkodássá s aprólékos gyámkodássá változtassák. Vannak például vajon bizottságok, amelyeknél gyakorlattá vált, hogy típus munkaterveket és jelentéseket írnak elő az alapszervezetek számára s nemcsak a párt. 39 Vörös László Levelezőink írják a kultúrmunkáról BEKŐ DÉNES írja, hogy Etéden a kultúrotthon új vezetősége állandó jelleggel és széleskörűen foglalkozik a tömegek kulturális nevelésével. Feladata középpontjában a miszticizmus elleni küzdelem az írástudatlanság felszámolása, a hektáronkénti terméshozam növeléséért folytatott harc, a község dolgozói általános kultúrszínvonalának szüntelen emelése áll. Célja eléréséért a vezetőség megszervezte a művészi csoportokat. Jelenleg a kultúrotthon tánc-, színjátszócsoporttal és kultúragitációs brigáddal rendelkezik. E csoportok működése tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben négy alkalommal tartottak műsoros előadást Ugyanakkor tapasztalatcserét szerveztek Etéd és Küsmöd kultúrotthonai között. A kultúrelőadások és a tapasztalatcsere sikeréhez nagymértékben hozzájárult Tekercs Irma. Gagyi Ilona, Nemes Irma. Péter Lajos. Farkas Árpád. Gothárd Elek és sok lelkes ifjú odaadó tevékenysége. A fentieken kívül a vezetőség több előadást is szervezett a kultúrotthon keretében: Micsurin élete és tevékenysége. A szovjet orvostudomány új vívmányai őszi munkák a gyümölcsösben. Az atomenergia felhasználása a mezőgazdaságban címmel. Az előadások gyakorlati módon járultak hozzá a tömegek neveléséhez. Az új vezetőség különös gondot fordít a könyvtár rendszeres látogatásának megszervezésére, melynek eredménye, hogy az utóbbi időben az olvasók száma 60 személlyel növekedett De igen nagyszámban vesznek részt a dolgozók a kollektív rádióhallgatáson is. Igen helyes módszer a kultúrotthon vezetőségének munkájában, hogy megszervezte a gyermekirodalom olvasásá Ma 50 gyermek rendszeresen látogatja a kultúrotthon könyvtárát s több mint 60 kötet könyvet olvastak ki. SOÓ ANNA arról tudósítja lapunkat, hogy Székelyudvarhelyen a Március 6 termelőszövetkezet tagjai szakmai munkájukon kívül lelkes kultúrmunkájukkal is hozzájárulnak a békeharc sikeréhez. A szövetkezet kultúrcsoportja a Béke hadserege című színdarabbal. Majtényi Erik: Nem engedjük című versével, valamint szovjet népdalokkal és székely táncokkal készülve meglátogatta Remete, Bardócz, Szombatfalva és Betlenfalva dolgozó parasztjait. A műsorszámok nagy tetszést arattak különösen a Béke hadserege című színdarab és a Szállj fecskemadár kezdetű szovjet népdal A falvakban a művészi agitációs csoport ajándéknótákkal kedveskedett az élenjáró mezőgazdasági dolgozóknak és csípős rigmusokban bírálta a kullogókat. A Mandragora bemutatója elé Alig múlt egy hónapja, hogy színházunk Tiberiu Vernie és Ioana Postelnicu Felszáll a köd című darabjával megnyitotta az idei bemutatók sorát. A mai falu időszerű kérdéseivel foglalkozó új színmű bemutatója után Anton Pavlovics Csehov, a klasszikus orosz irodalom nagy egyéniségének 3 vígjátéka került bemutatásra, mely a közönség körében nagy sikert aratott. Estéről-estére lelkes közönség nézte végig e kiváló vígjátékok előadásait. A vígjátékok iránt megnyilvánuló érdeklődés arra késztette a színház művészeti vezetőségét, hogy hét esztendő elteltével ismét műsorra tűzze a klasszikus olasz vígjátékirodalom egyik legnagyobb alkotását, Niccolo Machiavelli Mandragora című színművét. A darab új betanulásban, teljesen új díszletekkel kerül bemutatásra 1955 december 2-án. A szerző ebben a művében a XVI. század olasz társadalmának korrajzát tárja elénk. A darab cselekménye rendkívül érdekes, a szereplők pedig az olasz reneszánsz jól ismert alakjai: az igaz szerelem bűvöletében élő ifjú Calamaco és a minden hitványságra képes, züllött jóbarát Ligurio mellett, a darab másik főszereplője Nícia, a gazdag és ostoba ügyvéd, aki idős kora miatt pénzért vásárolt feleséget magának. Ebből a környezetből ragadják ki Callimacoék a fiatal és ártatlan Lukréciát, hogy szerelmesével új életet kezdjen. E főbb szereplők mellett több kisebb szereplő. — Sestrata, a kapzsi és erkölcstelen mostoha. Síró a mindent tudó, ravasz de magát ostobának tettető szaga, és mások — egészíti ki a reneszánsz figurák sokszínű galériáját A szereplők egyénenként is kitűnően jellemzik a X.'. század olasz polgári osztályának gondolatszegénységét és a kor erkölcsi állapotát. Az akkori Itália hercegségekre szakadt területén különféle fejedelmek uralkodtak és harcoltak egymás leigázásáért, kifosztásáért. A Rómát magába foglaló Egyházi Állam sárja választotta ketté az országot, s legnagyobb akadály volt az olasz egység megteremtéséért vívott harcban. Machiavelli volt az első, aki felismerte ezt az igazságot, és aki keményen harcolt ez ellen. A középkori maradványok megszüntetéséért, az egyháznak az állam ügyeibe való káros beavatkozása ellen küzdött, s írásaiban nyíltan hirdette, hogy a feudalizmust el kell vetni, a zsoldos hadsereg helyett népi hadsereget kell felállítani és a lovagok kiváltságait mindörökre el kell törölni. Leleplező írásait, tanításait kora nem értette meg. II principe című művéért — mely az uralkodás kérdéseivel foglalkozik — börtönbe vetették és kínpadra vonták. Életét adta az általa hirdetett eszmékért, de művei, ötszáz év elteltével is sok érdekes tanulsággal szolgálnak korunknak. Életében csak két színdarabot írt. A Mandragora ma már nemcsak az olasz, hanem a világirodalomnak is egyik legnagyobb alkotása. Az általa megformált alakok, az ábrázolt korszak életrekeltése nagy feladat elé állítja a színház egész munkaközösségét. Reméljük, hogy az előadás méltó lesz a Székely Színház eddigi teljesítményéhez. Salamon Ernő Amikor a nagy proletár költőre, Gyergyó szülöttjére gondolok, elszégyelem magam. Hogy miért? Megmondom! Megmondom azért, hogy az illetékes szervek, akikhez e pár sort intézem, fogadják el javaslatomat. Salamon Ernő Gyergyószentmiklóson született. Itt járt iskolába, itt dolgozott és élte le fiatalságát. És azon az utcán járt, amelyen mi valamennyien. Az iskola, amelyikben tanult, ma ifjú pionírok, gondtalan gyermekek kacajától hangos. Egyesek talán közülük nem is tudják, hogy Salamon Ernő, a munkásosztály e nagy szószólója akit a gyűlölt burzsoázia halálba kergetett — itt tanult, itt játszott a többi munkásgyermekkel. S vajon azok a munkások, akik a gyergyószertmiklósi fűrészüzemben dolgoznak, tudják-e, hogy ő itt dolgozott, itt kereste a betevő falatot, s hogy itt tanították meg munkástársai bízni a pártban és gyűlölni a kizsákmányolókat. Azt hiszem, ezt igen kevesen tudják, és szülővárosa A költő emléke, aki nekünk írt és a mi jelenünkért, jövőnkért halt meg, arra tanít, hogy szeressük a dolgozó népet, mint ahogy ő szerette s gyűlöljük a kizsákmányolókat, az új háborúra uszítókat, mint ahogy ő gyűlölte. Hallottam, hogy nemcsak tartományunkban, de máshol is, utcákat, kultúrotthonokat neveztek el az ő nevéről. Miért ne tehetnék ezt szülővárosában, Gyergyószentmiklóson is? Kinek nagyobb kötelessége emlékét megőrizni, mint nekünk, szülővárosa dolgozóinak? Éppen ezért javasolom, a városi néptanács végrehajtó bizottságának, hogy városunkban is nevezzen el egy utcát róla. Ugyanakkor helyes volna, ha városunk UIL fafeldolgozó üzemének igazgatósága a most épülő kultúrotthonnak Salamon Ernő nevet adná, hogy örökké éljen az emberek szívében s az ő emlékezete erősítsen még szebb holnapunk, békés jövőnk építésében. AMBRUS JÓZSEF