Vörös Zászló, 1956. február (5. évfolyam, 26-50. szám)
1956-02-01 / 26. szám
2 ■ Jelölőgyűlések Csík-rajonban Csik-rajon községeiben és falvaiban esténként bensőséges ünnepségek zajlanak le. A munka befejezése után egy egy választókerület dolgozói összeülnek, hogy kijelöljék azt, akit legmelóbbnak találnak arra, hogy érdekeiket az államhatalom helyi szerveiben, a néptanácsokban képviselje. Ünnepi hangulatúak ezek a gyűlések, melyeken a résztvevők, amellett hogy kijelölik a Népi Demokrácia Frontja képviselőjelöltjét, elbeszélgetnek az elért eredményekről, a megvalósításokról. Ilyenkor vetik számba az eredményeket: az új kutúrotthonokat, az iskolákat, szlocthonokat, a gazdasági épületeket, a megjavított utakat és hidakat. Felelevenítik azt a munkát, amelyet a dolgozók a néptanács vezetésével értek el. Hargita községben az egyik jelölő gyűlést a vasutasok kul urnájéban tartották meg. Ide gyűltek össze a vasúti műhelyek munkásai, az utazó személyzet, a vasúti tisztviselők. Ide jöttek el a község dolgozói is. Ez volt a legnépesebb jelölő gyűlés. Érthető, mert hiszen ez alkalommal jelölték ki a 44-es számú tartományi választókerület képviselőjelöltjét. A vasúti dolgozók nevében Bereczki Béla fűtőházi munkás Gere Mihályt, az RMP Központi Vezetőcégének aktivistáját javasolta tartományi képviselőjelöltnek. A javaslatot hosszantartó taps követte. A részvevőknek nem kellett bemutatni Gere elvtársat, mert az évek során többször megfordult a községben, sokat segített mind a vasúti munkásoknak, mind a község dolgozóink a legkülbözőbb kérdések, feladatok megoldásában. Szilágyi Márton, Becze József és még többen hozzászólásaikban a javaslat helyességére mutattak rá és egyetértettek azzal. A jelenlévők egyhangúlag elhatározták, hogy a 44-es számú tartományi választókerületbe Gere elvtársat javasolják az NDF képviselőjelöltjének. Csiszár Gyula, a község köztiszteletnek örvendő lakosai közé tartozik Ezt a megbecsülést szo-po.mas rr umá- , javai érdemelte ki. Bár több mint hat évtzed szállt el feje felett, még mindig fiatalos hévvel dolgozik, mindenütt ott van, ahol segítsége, tanácsra van szükség. A község mezőgazdasági társulásnak titkára, aj tajori néptanács képviselője. Az ő önfeláldozó munkájának is nagy része van abban, hogy a község egyre jobban fejlődik, szépül. Fáradságot nem kímélve tevékenykedett azért, hogy Csaracsa településen az iskola új otthont kapjon, és hogy községben is új iskolát építsenek. Amikor a jelölőgyűlésen Kristóf András újból CsiszárGyulát javasolta képvielőjelöltnek a 11. számú injeni választókerületbe, percekig tartó taps jelezte, hogy a javaslat mindannyiuknál helyeslésre talált. Botár Orbán, Juhász Sándor és még többen mások, akii a javaslatot támogatták, azokról a feladatokról beszéltek, amelyek az elkövetkező években a község dolgozói előtt állanak, és amelyek megvalósításában Csiszár Gyula szervizei, irányító munkája nagy segítséget jelent majd. Csíkszépvizen a dolgozók a 46-os tartományi választókerületbe Páll Imrénél javasolták képviselőjelöltnek. Miért éppen ez? Erre adtak feleletet a gyűlésen Rancz Anna, Medgyes Ferencné, Nagy Anna, Pál Károly és még többen mások. Páll Imréné a mezőgazdasági társulás tagja, bátran alkalmazza a fejlett mezőgazdasági módszereket és azok alkalmazására buzdítja többi dolgozótársait is. Mint a nőbizottság tagja felvilágosító, mozgósító munkát végez a nők soraiban. Szeretet, megbecsülés övezi. Ennek legjobb kifejezője az, hogy most képviselőjelöltnek javasolták. A tedes számú rajoni választási kerületbe a csíkszépvizi dolgozók László Józsefet másodszor javasolták képviselőjelöltnek, úgyszintén másodszor javasolták képviselőjelöltnek a 20. rajoni választókerületbe Benő Dánielt is. Harmadszor jelölik Erdő Mózes középgazdát Felsőrákoson mindenki jómódú, engedett embernek tartotta. Ő azonban érezi, hogy gazdaságának virágzása nem kielégítő, hogy látástól vakulásig végzett munkájának sokkal nagyobb kellene legyen az eredménye Évezte, hogy a kemény munka, amelyet egyéni gazdaságában végez, nem biztoít fáradságihoz mért eredményt. Új utat keresett, arra vágyott, hogy a földbe fektetett munka valóban meghozza eredményét és hogy ne kelljen állandóan a holnap gondjaival küzdenie. Amikor etc‘50 ben a községben először hangzott el, hogy jó volna kollektív gazdaságot szervezni, amely lehetővé tenné a gépi erő, a fejlett módszerek alkalmazását, ő az élők között jelentkezett, majd több társával együtt fáradságot nem kímélve munkálkodott, hogy minél több dolgozó parasztot győzzön meg a közös munka előnyeiről. A gazdaság megalakulása után pedig jó példával járt elől. Házába beköltözött a főség. Erdő Mózes megázta azokat a hatalmas lehetőségeket, amelek növelhetik a gazdaság jövedelmét, vább fokozhatták a tagok jólétét. Tanácsait, ötleteit a gazdaság minden egyes tagja örömmel fogadta. Erdő Mózesben meglátták a jó szervezőt és vezetőt és ezért a gazdaság elnökévé választották. Nem csalatkoztak. Rövid idő alatt irányításával a gazdaság olyan konyhakertészetet létesített, amely évente több százezer lej hasznot hoz. 1550 ben, az eső néptanácsi képviselőválasztáskor a dolgozók Erdő Mózest javasolták képviselőjelöltnek. Meg is választták. 1993-ban, amikor újból képviselőt kellett jelölniök a rajoni néptanácsba, nem gondolkoztak sokat, erdő Mózest javasolták. Ez alkalommal sem csalatkoztak Erdő Mózes becsülettel eleget tett megbízatásának, hűen képvelte választói érdekeit, hathatós támogatást nyújtott a rajoni néptanácsnak az előtte álló feladatok megoldásában. Az elmúlt napokban Felsőrákos dolgozói újból azért gyűiltek össze, hogy a március 11-i választásokra NDF jelöltet javasoljanak a rajoni réntanácsba. Mérlegre téve képviselőjük tevékenységét, úgy döntöttek, hogy harmadszor is Erdő Mózest javasolják képviselőjelöltnek. KUSTÁR LAJOS Zenei életünk hírei Mozart Requiem-jének előadására készül a filharmónia A Bike Világtanács felhívást intézett a világ haladó emberiségéhez, hogy 1956-ban, születésének 200. évfordulója alkalmából emlékezzenek meg a nagy zeneszerző 31, Wolfgang Amadeus Mozartról. Hazánkban egymást követik Mozart műveinek bemutatói, a velük foglalkozó előadássorozatok és megemlékezések. A Magyar Autonóm Tartomány Filharmonikus zenekara is ez év folyamán több alkalommal mutatja be a nagy zeneköltő legkiválóbb alkotásait. Az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főskola, zeneiskoláink és más kulturális intézmények kezdeményezésére egy valóban nagyszabású Mozart ünnepséget aekszik előkészíteni, melynek során Mozart egyik legnagyobb műve, a Requiem kerül bemutatásra. A fenti intézmények és a Filharmonikus Zenekar énekkara felhívja azoknak a zenekedvelőknek a figyelmét, akik tevékenyen szeretnének bekapcsolódni e szép kezdeményezés megvalósításába, hogy február 2 án, csütörtökön este 8 órakor jelenjenek meg a Kulim palota kistermében tartandó énekkari piócán. ★ A Filharmonikus, zenekar február 1-én, szerdán este félkilenc órakor tartja rendes heti hangversenyét a kultúrpalota nagytermében. A szimifonikus hangversenyt Bács Lajos vezényli. Közreműködik Halmos György érdemes művész. Bartók: Román táncok, Beethoven: Zongoraverseny, Brahms: III. szimfóni 3 - műsoron. »«›Vörös UszUmmmm Szervezettebb munkát a terményátvevő központokban Az elmúlt év nehéz feladatok elé állította tartományunk valamennyi terményátvevő központját. Az esős nyár miatt a terményfajták nedvessége és idegen magvakkal való szenynyezettsége a megszokottnál nagyobb volt. Éppen ezért a gabona jó állapotban való megőrzése alapos, lelkiismeretes munkát, állandó gondoskodást, kezelést igényelt. E munka sikere pedig jórészt az egyes átvevő központok vezetőinek irányításától, ellenőrzésétől függőet, vagyis attól, hogy helyesen vagy gondatlanul szervezték meg a munkát. A munkaülésen elhangzott hozzászólások világosan bizonyítják ezt az állítást. Zsigfrond Jenő, a szentsimoni terményátvevő központ főnöke a munkával zsúfolt időszakokban is sikerrel megoldotta a feladatokat. Hogyan sikerült ez neki? úgy, hogy munkáját a párttagok segítségével, nagy gonddal, lelkesedéssel végezte. Állandóan a munkások között vett, irányított, tanácsot adott. Ugyanakkor Pásztori Tibor, az Udvarhely-rajon terményátvevő központ főnöke gyakran felelőtlen magatartást tanúsított a munkával és munkatársaival szemben, ami károsan befolyásolta a munka általános menetét. Még súlyosabb a helyzet a régeni átvevő központban és nem véletlen, hogy éppen itt merült fel a legtöbb hiányosság. Egyes vidéki terményátvevő központok (a baráti, sepsiszentgyörgyi) jelentéséből megállapítható, hogy sokkal gyakrabban lett volna szükség a tartományi központ küldötteinek látogatására és segítségére. A marosvásárhelyi terményátvevő központba ugyanakkor naponta ellátogattak a tartományi központ küldöttei (több esetben 3—4 is — mondja a jelentés). Tehát a terepmunka egyenletes elosztása terén is akad még tennivaló. A terményátvevő központok működésével kapcsolatban feltétlenül meg kell említenünk az önköltségi ár csökkentésének kérdését, annál is inkább, mivel a II. pártkongresszus irányelvei nagy figyelmet fordítanak erre. Mind a tartományi, mind a vidéki központoknak nagy feladataik vannak ezen a téren. Nem engedhető meg, hogy egyes központok saját hanyagságuk, szervezetlenségük következtében súlyos költségekbe keverjék a vállalatot. Több esetben megtörtént, hogy egyes terményátvevő központok nem a megfelelő minőségű gabonát küldték az illetékes gyárnak vagy üzemnek (sörgyár, malom) és kénytelenek voltak azt visszaszállítani. Ez fölösleges fuvarköltséget jelentett. Szervezett munkával feltétlenül elkerülhető az is, hogy a megrendelést — miután a vagonok mamegérkeztek az illető központhoz —, meg kelljen semmisíteni vagy érvényteleníteni. Az említett és ezekhez hasonló esetek elkerülésével jelentős mértékben csökkenne az önköltségi ár. Sokan azonban nem foglalkoznak kellő komolysággal ezzel a kérdéssel, ami — többek között — arányos politikai felkészültségre is vall. A terményátvevő központok munkaülésének éppen az az egyik hibája, hogy kevés szó esett a központok dolgozóinak szakmai-politikai neveléséről. A tar- tományi és a vidéki központok párt- alapszervezetei a jövőben fordítsanak sokkal nagyobb gondot erre a kér-désre, mivel a megnövekedett fela-datokat csak politikailag és szakmailag képzett, lelkiismeretes munkát végző dolgozókkal lehet valóra váltani. Ugyancsak a munka minőségén javít az, ha az élenjáró átvevő központok főnökei a munkaülésen átadják tapasztalataikat, módszereiket a többi átvevő központ dolgozóinak. Tartományunk terményátvevő központjai a jelentésekből, hozzászólásokból felszínre került hibák kiküszöbölésével, s a szakmai politikai neveléssel sokat javíthatnak munkájukon „Mély tiszteletet érzek a román nép iránt...“ — Beszélgetés Illyés Gyulával — A ritkán látott, váratlanul érkezett kedves vendég mindig nagyobb örömet szerez az embernek, mint az, akire már jóelőre számított, akit várt. A nagyobb öröm, a tartós élmény titka rendszerint abban rejlik, hogy a váratlan találkozás pillanatában egész sor felejthetetlen élmény emléke válik eleven valósággá, új élménnyé, hogy, úgymondjam, ünnepélyesebbé. Valahogy így jártunk Illyés Gyula kétszeres Kossuth díjas íróvendégünkkel is. Váratlanul érkezett hozzánk. Eljött Marosvásárhelyre, hogy a Székely Színházban megtekintse a Fáklyaláng századik — s ezúttal kétszeresen is ünnepi — előadását. Ismertük őt a népi életbe gyökerező, forradalmi hangú, az új élet lüktetését kifejező gyönyörű verseitől, ismertük Petőfijéből és nem utolsó sorban a Fáklyaláng-ből, melyet eleddig közel félszázezer ember látott hazánkban. Mégis — s éppen e sok-sok felejthetetlen élményt nyújtó, maradandó értékű írás révén — személyes jelenlétével szerzett igazi nagy örömet, élményt számunkra. Türelmetlenül vártuk, hogy belépjen a színházba, hogy elmondja véleményét a mi munkánkról, a századik előadásról. A színészeket rémi izgalom fűtötte s ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a szerző előtt kellett vizsgázniok. A szerző előtt, aki sok-sok ihletett órán át formálta meg korunk Bánk bánjának méltón nevezhető darabját s egyben a történelem nagy-nagy alakjait. Illyés Gyula nem csalódott az előadásban, azazhogy... kellemesen ■r-tódott s nekünk pedig nincs miért szégyenkeznünk: mi is sok örömet szereztünk szivének. . Az előadást követő napon már kissé lecsillapodtak a kedélyek s megnyugodva hallgattuk a kedves vendég szavait, véleményét. — Gyönyörű ez a kis város, nem kazamatában, hanem mindjárt a természetben érzi magát az ember, ha kilép az utcára — mindenekelőtt ezt mondta, /'tán az előadásra terelődött a szó. — Az összehasonlítás mindig egyik vagy másik rovására történik, mégis összehasonlítom a pesti és az itteni előadást őszintén mondom, nagyon meglepett, hogy új és bizonyos szempontból jobb, szebb fáklyalányt láttam itt. Meglepett az, hogy nem utánoztátok a pesti előadást, a drámai csúcspontok más és jobb helyre kerültek s Kossuth alakja is sokkal inkább megfelelt az én elképzelésemnek. Kovács György a bensőséges, a lelki, a politikus a Kossuthot alakította mesterien, azt, aki a kossuthi hazaszeretet szén- ■ vedélyességével akarja meggyőzni az árulót a forradalom ügyének ér- ■ dekében. Csodálatosan tudta ábrázolni a nagy szónok páthoszát. Mintha azt a Kossuthot láttam volna, akinek szónoklatát hangszóró nélkül és háromszáz méterről is jól hallották annak idején a czeglédi piacon. Nálunk az ország három legjobb színésze alakította a főszerepeket s én eddig abban a tudatban voltam, hogy darabom sikere elsősorban az ő érdemük. De látom, hogy itt sem maradtak alul s most úgy érzem, hogy a darab sikerében nekem is van egy kis részem. Más, népszerűbb, közvetlenebb Andrási Józsája, és egészen más Szabó Ottó Görgey se, mint nálunk, de mind-egyik nagyszerű. Nagyon hasznos- nak tartanék egy színészcserét, mindkét színház sokat tanulhatna. ’ Mindenesetre az első felvonás számomra is tanulság, még nem elég kiforrott, nem elég drámai, még dolgoznom kellene rajta, bár itt drámaibb volt, mint Pesten. Jóleső érzés volt hallani ezeket a közvetlen, elismerő, őszinte baráti szavakat, s különösen jól esett az, amit a beszélgetés vége felé mondott Illyés Gyula. Mely tiszteletet érzek a román nép iránt, hogy itt, ebben az országban, ahol valamikor dühöngött a sovinizmus, nacionalizmus, most tisztán, csonkitalanul, az álhazafiság és magyarko-ódás leghalványabb jele nélkül játsz- hatják darabomat. Ugyanilyen mély tiszteletet értzünk mi iránta s a baráti MNK népe iránt, mely velünk együtt és azonos célokért küzd, s mely éppen úgy szereti a román Eminescut, Balcescut, Mihai Beniucot, mint hazánk dolgozói Petőfit, József Attilát és Illyés Gyulát. M. J. I ! ! CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 2. A Román Rádió 1. műsora: (1935, 285, 397 m) 5.00: Dalok. — 5.30: Rádióhíradó. — 6.15: A Scinteia vezércikkének ismertetése. — 7.44: Reggeli koncert. — 9.00: Szimfonikus zene. — 10.00: A rádió népi zenekara játszik. — 11.00: Mindenre! mindenkinek. — 12.00: Román könnyűzene. — 12.40: A Nagy Honvédő Háború szovjet dalaiból. — 12.55: Hírek. — 13.00: Román népi muzsika. — 14.45: Esztrádzene. — 15.30: Hírek. — 15.00: Szovjet hazafias dalok. — 17.15: Zenés gyermekműsor. — 17.48: Könnyűzene. — 18.15: Népi demokratikus országok népi muzsikájából. — 18.35: Orosz nyelvtanfolyam II. ciklus. — 19-55: Hírek. — 19.45: Teodor Rogalski — A szerző és a karmester. — 21.52: Könnyűzene. —■ 22.30: Román ■ népi muzsika. — 23.00: Rádióhíradó és sporthírek. — 23.15—23.55: Tánczene. — A Román Rádió II. műsora. (261, 351. du. 285, 397 men is) 13.05: Radu Dragán dalaiból. — 13.25: Könynyűzene. — 14.30: A Scinteia anyagának ismertetése. — 14.10: Az IMSZ énekegyüttesének műsora. — 13.00: Hírek. —• 15.05: Román népi muzsika. —• 15.15: Indiai és spanyol népi muzsika. — 16.45: Krasovickaja szovjet énekesnő műsora. — 17.30: A szatmári „Glinka” zenekari műsora. — 19.30: Élmunkások kívánságműsora. — 20.20: Tánczene. — A baráti országok rádiójának műsorából. Moszkva I. (1271, 1068, 779, 41, 50 m.) 17.25: Cseh dalok. — 19.20: I Chopin-nocturnok. — 19.40: Szovjet könnyűzene. — 21.00: Litván dalok. — 21.20: Beethoven: Trio. — 22.05: Miljutyin-hgv. Moszkva II. (1734, 309, 370, 55 m.) 17.20: Operaközvetítés. — 21.00: Esztrád. — 22.00: Kaminszkij: Zong. és zenekari hangverseny. — I., Kossuth-rádió Budapest. (556 m) Az MNK időszámítása szerint. —24.30—8.00: Reggeli zenés műsor. — 8.10: Mezei csokor. — 9.40: A Medve utcai fiúiskola vonószenekara játszik. — 10.00: Hírek. — 10.40: Balázsfai Attila zongorázik. — 11.00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.30: Hősi harcokra emlékezünk. — 12 00: Hírek. — 13.15: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora a kisiskolásoknak. — 15.00: Hírek. — 15.10: A két szerető. — 17.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 16.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.00: Hírek. — 17.27: Tánczene. — 18.00: Ifjú figyelő. — 19.00: Mindenki megint mást csinál. Esztrádműsor. — 20.20: Operaest. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló. — 22.00: Hírek. —■ 22.15: Az operaest folytatása. — 23.04: Könnyűzene. — . Petőfi-rádió (344 m) 14.00: Zenekari hangverseny. — 15.10: Egy falu — egy nóta. — 17.02: Kamarazene.— 17.57: A szovjet ember alkotó ereje. — 19.00: Szvit Sosztakovics a Berlin eleste című film kísérőzenéjéből. — 19.30: Lányok, asszonyok. — 19.45: Tánczene. — 21.10: Lakatos Sándor és zenekara játszik. — 21.40: Sporthíradó. — 22.00: Könynyűzenekari muzsika. — ÁLLAM! SZÉKELY SZÍNHÁZ MŰSORA: 1956 február 2. csütörtök este 8 órakor: Mandragora. Sorozatszám::25. Február 3. péntek este 8 órakor: Mandragora. Sorozatszám: 26 -on MAROSVÁSÁRHELY MOZIK MŰSORA: Haladás: Díszelőadás. Vörös Lobogó: Zene és szerelem Új Idők: Rákóczi hadnagya.