Vörös Zászló, 1956. június (5. évfolyam, 130-155. szám)
1956-06-01 / 130. szám
* A marosvásárhelyi Textila Mures kisipari termelőszövetkezet gyermekotthonában kellemesen töltik napjaikat a gyermekek. Adia Erzsébet igazgatónő, Ionescu Ida óvónő és Bányai Terézia gondnoknő odaadóan, lelkiismeretesen gondját viseli az otthon minden lakójának. Reggel 6-tól este 7 ig tartózkodnak a gyermekek az otthonban s ez idő alatt ugyancsak van dolog velük. Reggel, miután megérkeznek, nemsokára asztalhoz ültetik őket .42 ízletes és bőséges reggeli után mese felolvasással, kézimunkázással, rajzolással, festegetéssel, majd szabadtéri játékokkal töltik idejüket a gyermekek. Főleg a hajóhintát, a labdázást szeretik, de a kis lapátokkal, ásókkal védő játékot sem vetik meg a gyerekek. A délelőtti gazdag, de nem fárasztó program után örömmel, jó étvággyal ülnek ebédhez. Ebéd után néhány órára elcsendesedik az otthon. Ilyenkor délutáni álmukat alusszák az apróságok. Mikor megébrednek, ízletes uzsonna várja őket. S azután jöhet ismét a játék, egészen a vacsoráig. Este pedig örömmel számolnak be a kíváncsi édesanyáknak és édesapáknak, hogy mivel is töltötték el napjukat. Szemünk Boldog napok a gyermekotthonban Már kora reggel benépesedett a Sztálin-tér A járművek elől elzárt, széles úttesten hajtányos, triciklis, kerékpáros gyermekek száguldoztak, szülők kísérték őket féltő tekintettel s egyik-másik apa az „edző" szerepében magyarázta: — Most kíméld az erődet. Mikor ott állsz a rajtnál, ne izgulj, figyeld, mikor int a bácsi a kockás zászlóval s akkor aztán hajrá, ahogy csak bírod. Mindig az élen legyél... A gyerekek arcán nem látszott izgalom, se feszültség, vígan hancúroztak, , Annál jobban „szurkoltak" a szülök. Nem is csoda, ki ne érezne egy kis szorongást, mikor a gyereke először áll rajthoz? Ki tudja , talán sok mindent eldönt ez az első verseny s nem lehetetlen, hogy „a srác” közismert sportoló lesz valamikor... Az apák még fegyelmezték magukat, de az anyák nem állhatták meg, hogy az ismerősöknek be ne számoljanak a csemeték készülődéséről. • Tudod drágám, az én Pionírok a színpadon !Nagy izgalommal és lelkesedéssel készültek pionírjaink a tartományi kultúrversenyre. De nemcsak ők, a tanárok is izgultak és mondjuk meg, mi, a kívülállók is. Vajon milyen színvonalú lesz a pionírok és iskolások tartományi versenye? — kérdeztük a tanárokat és önmagunkat, s most, amikor már lezajlott a Ismerjük meg Scridon Brindza marosvásárhelyi pionírt, aki a szavalóversenyen tűnt ki páratlan tehetségével. Kiváló szavalatáért töltőtollal jutalmazták a tartományi kultúrversenyen. verseny, örömmel állapítjuk meg, hogy jobb volt a tavalyinál. Aki az elmúlt vasárnap elment a Rangher József fiúközépiskolába, újból láthatta a Kőműves Kelemen, Sallai szép Kata, Bíró Máté, Egy fogoly katona című balladák színpadi változatát, a székely népballadák gyöngyszemeit. Mennyi ötletességről és hozzáértésről tanúskodtak a sepsiszentgyörgyi leánylíceum pionírjai, amikor bemutatták az Egyszer egy királyfi című románcot. A díszterem zsúfolásig megtelt Marosvásárhely ifjaival, akik gyakori tapsviharral bátorították és ajándékozták meg a balladás pionírcsoportokat. S a Kultúrpalotában is felzúgott a tapsvihar, amikor újabb és újabb ének- és tánccsoportok jelentek meg a színpadon, örömmel hallgattuk a népdalfeldolgozásokat, a Kodály-dalokat. Pionírjaink már megtették az első lépéseket a zenei műveltség felé. Reméljük, a következő versenyeken már sokkal többen lesznek, akik elindulnak a népdaltól, hogy eljussanak Bartók Béla megismeréséig, s Palesztrinától a modern zeneszerzők műveinek megértéséig. A pionírok tánccsoportjai a népi élet frisseségét, lüktetését vitték a színpadra. A csíkmadarasi gyermekek csíki népviseletben úgy ropták a székelytáncokat, hogy a legényeknek is becsületükre vált volna. A ludvégiek eredeti román népviseletben mutatták be a román népi táncok legszebbjeit. A verseny óta újra és újra eszembe jutnak a szívvel-lélekkel szereplő pionírok, akik örökszép népdalaink, népballadáink és népi táncaink legjobb ápolói és folytatói. dgy Szilágyi Sándor csíkkászoni V. osztályos pionír Kodály-dalokat énekelt. A versenybizottság a legjobb pionír-szólisták közé sorolta és ugyancsak töltőtollal jutalmazta. A legifjabb versenyzők Pistim egész éjjel le nem , csövű játékpuska, futball - hunyta a szemét... Nem is labda, különböző játékok, csodálnám, ha nem lenne El kell ismerni, hogy a az első... A Gyermeknap szervező biró, az én Lacikám nyugodtan aludt, csak reggel szontyolodott el... Tegnap esett az eső s azt hitte, mert sáros a föld, a verseny is elmarad. No, de kisütött a nap, az aszfalton meg nincs sár... Közben egész tumultus kerekedik a zsűri asztala előtt. A „benevezettek” névsorát böngészik, megbámulják a díjakat s bizony, érdemes is értük versenyezni. Van ott kétzorfsága kitett magáért. Nincs is olyan gyerek, ki az asztalnál meg ne jegyezze: Én a labdát nyerem el... — Nekem inkább a puska kell... Éles síp hasít a zsivajba, korosztályonként csoportosítják a legifjabb versenyzőket. Előbb a triciklisek indulnak, aztán a 3 éves hajtányosok, majd az idősebbek s a kerékpárosok-A hajtányokon számok díszelegnek. A szülők már tegnap megrajzolták otthon Van olyan hajtány is, amelyiken a 43-es szám hirdeti, hogy bizony a marosvásárhelyi gyermekek érdeklődését alaposan felcsigázta a verseny. Közel ötszáz versenyző „indul" a győzelemért... A verseny végig izgalmas volt s természetesen nem a gyermekek, hanem a felnőttek izgultak. A versenyzők sokkal fegyelmezettebbek voltak, mint a ,,szurkolók”, akik A és B osztályos labdarúgómérkőzésekhez szokva fefújozták a „bírót’", s szerintük a gyerek azért maradt le, mert a zászlóval korábban intett s a gyermek éppen akkor másfelé nézett, vagy azért, hogy „hát nem várhatott volna egy kicsit?” A győztesek megkapták a díjakat. Megérdemelték, igazán „sportszerűen küzdöttek” s azok is így viselkedtek, akik lemaradtak. Sok szülő bizony tanulhat tőlük... IG) Vörös Zászló * GYERMEKSORSOK A SZOVJETUNIÓBAN 1955-ben a középiskolák száma, 1950-hez viszonyítva, 80 százalékkal emelkedett. A középiskolás tanulók száma pedig 4.300.000-rel. Az ötödik ötéves terv folyamán Moszkvában 147 új iskola és 338 gyermekintézmény épült. Az iskolákon kívül a gyermekek nevelését a Szovjetunióban 1.911 pionírpalota és ház, 575 gyermek-sportiskola, 4.000 gyermekkönyvtár, 140 állami gyermekszínház és különböző más intézmények szolgálják. BULGÁRIÁBAN a népi hatalom éveiben 1.000 új jól felszerelt iskola épült. Az 1954—55-ös tanévben az iskolaköteles gyermekek 99,5 százaléka járt rendesen iskolába. Bulgáriában ma 20 felsőfokú oktatási intézet működik. CSEHSZLOVÁKIÁBAN külön iskolát létesítettek azon gyermekek és ifjak részére, akiknek hallási hibájuk van. Ebben az iskolában, ahova az ország különböző vidékeiről összegyűjtik a rosszul halló gyermekeket, a tanulókat a felsőfokú oktatással egyenlő képesítésben részesítik. MAGYARORSZÁGON a DISZ Központi Vezetősége kidolgozta az iskolásgyermekek nyári szünideje megszervezésének tervét. A nyári szünidő alatt több mint 100 ezer iskolás vesz részt a „nyári expedíciókban”, amelyek meglátogatják a Dunántúlt, a Balaton partját. Az úttörők egy része a szigetszentmártoni táborban tölti nyári szünidejét. ALBÁNIÁBAN a népi hatalom éveiben a gyermekhalandóság egyharmadára csökkent. A felszabadulás után Albániában bevezették a kötelező elemi oktatást, 1951 óta pedig a városokban és a falvak egy részében a 7 osztályos kötelező oktatást is. Az albán gyermekek nyári szünidejüket különböző táborokban töltik. Az elmúlt évben 80 ezer gyermek üdült ilyen táborokban. LENGYELORSZÁGBAN nagy gondot fordítanak a gyermekek egészségvédelmére. Különböző egészségügyi kiadványok szolgálják a szülők nevelését, hogy azok megfelelően gondozhassák gyermekeiket. Ezek a kiadványok nagy népszerűségnek örvendenek. A csecsemők táplálása és gondozása című könyv ezideig 13 kiadást ért meg. Nagy példányszámban fogyott el A fiatal anya ábécéje című kiadvány is, amelynek második, a nagyobb gyermekek nevelésével foglalkozó részét most adják ki. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN 84 pionírházat létesítettek. Ezenkívül számos intézmény szolgálja a gyermekek iskolán kívüli nevelését. A gyermekek nyaraltatására a kormány és a szakszervezetek az elmúlt évben 50.000.000 márkát költöttek. Ez az összeg ebben az évben még nagyobb lesz. FRANCIAORSZÁGBAN a szülők 65 százaléka nem tudja tovább iskoláztatni gyermekeit, miután azok elvégezték a kötelező elemi oktatást. Az V. osztályos tanulóknak mindössze 11 százaléka munkásgyermek, a felsőfokú iskolákban ez az arányszám már háromra csökken. LATIN AMERIKA országaiban az UNESCO hivatalos jelentése szerint ebben az évben több mint 14.000.000 gyermek maradt beiskolázatlanul. AUSZTRIA fővárosában, Bécsben. 1914 óta nem épült egyetlen új középiskola sem — írja a Die Presse című osztrák lap. Számos iskola nem rendelkezik saját helyiséggel és emiatt nem megfelelő épületekben működik. BRAZÍLIÁBAN — írja a Momento Femenino című brazil folyóirat — a Sao Paolos Matarase textilüzemekben több száz 14 éves gyermek napi 10 órát dolgozik egészségtelen körülmények között. A gyermekek túlnyomó része tuberkulózisban betegszik meg. TÖRÖKORSZÁGBAN a hivatalos adatok szerint több mint 100.000 gyermeket tartanak nyilván csavargóként. Ezek közül mindössze 3.000- nek van valamilyen hajléka, ahol meghúzódhatik. Vajon milyen helyzetben van a többi 97.000 gyermek? — teszi fel a kérdést az Isztambulban megjelenő Gumhumet című napilap. A DÉLAFRIKAI UNIÓBAN 1000 afrikai iskolásgyermeket vizsgáltak meg, hogy megállapítsák, hogyan táplálkozik. A vizsgálat lesújtó eredményt hozott napvilágra. A megvizsgált gyermekek 84 százaléka naponta csak egyszer eszik, 15 százaléka pedig naponta kétszer jut élelemhez. A gyermekek túlnyomó része nem fogyaszt húst. Fő eledelük a kukorica. SPANYOLORSZÁGBAN számos olyan család van, amely kénytelen munkába küldeni kis gyermekeit, mert csak így tudja biztosítani számukra a napi élelmet. A 10—12 éves gyermekmunkaerőket a katalóniai textilipar, az üvegipar, a halfeldolgoó ipar és az építészeti ipar használja. A gyermekeket mint napszámosokat alkalmazzák. Annak ellenére, hogy olyan munkát követelnek tőlük, mint a felnőttektől, az őket megillető járandóságnak csak mindössze 25 százalékát kapják. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN is mostoha a gyermekek sorsa. A még iskoláskorban lévő gyermekek kénytelenek munkát keresni. A munkaadók kíméletlenül kihasználják őket. Így például a szállodákban és luxusú éttermekben dolgozó pskolók munkaideje reggel nyolckor kezdődik és éjjel egykor ér véget. Pjotr Dudocskin Leesett az első hó. Andrej előkereste a sífelszerelését és megkérte édesapját, hozzon haza este egy doboz síkérnöcsöt, hadd kenje meg vele holnap, ha kimegy a hegyre a sítalpakat. Édesapja teljesítette kérését. Andrej másnap hátizsákjába tette a dobozt, autóbuszra szállt és kiment a hegyekbe. De ott titokban kente be kenőccsel a sítalpakat, hogy barátai ne lássák, ne kérjenek belőle. — Versenyezzünk, ki ér le előbb a hegyről! — ajánlotta aztán, mert tudta, hogy a síkos talpakon gyorsabban fog lesiklani, mint a többi gyermekek. A fiúk elfogadták a versenykihívást és valamennyien nekiiramodtak a lejtőnek. Andrej barátunk pedig valóban elsőnek ért le a völgybe. — Ne menj a bozó Mi ér többet? tigl — kiáltották utána a többiek, de Andrej nem hallgatott rájuk. — Persze, nem akarják, hogy első legyek — gondolta fennhéjázóan, miközben tovább siklott, de a bozótba Társai fékeztek a bozót elött, Andrej meg egyszerre azt érezte, hogy a bal sítalpa valami kemény tárgyba ütközik és beragad a hóba. Hiába rángatta teljes erővel, a sítalp nem mozdult, csak a szíja szakadt el. — Majd elkérem Szerjózsa kését és levágom a szíjat — mormogta kétségbeesetten. Körülnézett, de seholsem látta pajtásait. Lehajolt, hogy meggémberedett ujjaival kibogozza az engedetlenkedő szíjat, amikor meghallotta a fiúk hangját. Feléje tartottak, a bozóton keresztül. —■ Mi az? Benn rekedtél a bozótban — kérdezte mosolyogva Szerjózsa. — Elszakadt a szíjam — mentegetőzött Andrej durcásan. — Ványának is most tört el a botja, de gyorsan összekötöztük. Majd neked is segítünk. Ezzel levágta Andrej sílécéről a szíjat, de közben észrevette: a sítalpon kenőcs van... — No, lám, hát ezért bíztál annyira a győzelmedben — csóválta fejét Szerjózsa. — Igaz, sokat ér a sí- i kenőcs. De sokkal töb- bet ér barátaid segít- 1 sége! — jegyezte meg még Ványa. — Itt az egész doboz i kenőcs. . Kenjétek be ! ti is a sítalpaitokat! — kínálta fel akkor And- rej szégyenkezve s elő- s vette hátizsákjából a féltve őrzött kincset... *