Vörös Zászló, 1956. június (5. évfolyam, 130-155. szám)

1956-06-01 / 130. szám

* A marosvásárhelyi Textila Mures kisipari termelő­­szövetkezet gyermekotthonában kellemesen töltik napjai­kat a gyermekek. Adia Erzsébet igazgatónő, Ionescu Ida óvónő és Bányai Terézia gondnoknő odaadóan, lelkiisme­retesen gondját viseli az otthon minden lakójának. Reggel 6-tól este 7 ig tartózkodnak a gyermekek az otthonban s ez idő alatt ugyancsak van dolog velük. Reggel, miután megérkeznek, nemsokára asztalhoz ülte­tik őket .42 ízletes és bőséges reggeli után mese fel­olvasással, kézimunkázással, rajzolással, festegetéssel, majd szabadtéri játékokkal töltik idejüket a gyermekek. Főleg a hajóhintát, a labdázást szeretik, de a kis lapá­tokkal, ásókkal védő játékot sem vetik meg a gyerekek. A délelőtti gazdag, de nem fárasztó program után örömmel, jó étvággyal ülnek ebédhez. Ebéd után néhány órára elcsendesedik az otthon. Ilyenkor délutáni álmukat alusszák az apróságok. Mikor megébrednek, ízletes uzsonna várja őket. S azután jöhet ismét a játék, egészen a vacsoráig. Este pedig örömmel számolnak be a kíváncsi édes­anyáknak és édesapáknak, hogy mivel is töltötték el napjukat. Szemünk Boldog napok a gyermekotthonban Már kora reggel bené­pesedett a Sztálin-tér A járművek elől elzárt, szé­les úttesten hajtányos, tri­­ciklis, kerékpáros gyerme­kek száguldoztak, szülők kísérték őket féltő tekintet­tel s egyik-másik apa az „edző" szerepében magya­rázta: — Most kíméld az erő­det. Mikor ott állsz a rajt­nál, ne izgulj, figyeld, mi­kor int a bácsi a kockás zászlóval s akkor aztán hajrá, ahogy csak bírod. Mindig az élen legyél... A gyerekek arcán nem látszott izgalom, se fe­szültség, vígan h­ancúroz­­tak, , Annál jobban „szurkoltak" a szülök. Nem is csoda, ki ne érez­ne egy kis szorongást, mi­kor a gyereke először áll rajthoz? Ki tudja , talán sok mindent eldönt ez az első verseny s nem lehe­tetlen, hogy „a srác” köz­ismert sportoló lesz vala­mikor... Az apák még fegyelmez­ték magukat, de az anyák nem állhatták meg, hogy az ismerősöknek be ne számoljanak a csemeték készülődéséről. •­ Tudod drágám, az én Pionírok a színpadon !N­agy izgalommal és lelkesedéssel készültek pionírjaink a tarto­mányi kultúrversenyre. De nemcsak ők, a tanárok is izgultak és mond­juk meg, mi, a kívülállók is. Vajon milyen színvonalú lesz a pionírok és iskolások tartományi versenye? — kérdeztük a tanárokat és önmagun­kat, s most, amikor már lezajlott a Ismerjük meg Scridon Brindza m­arosvásárhelyi pionírt, aki a szava­lóversenyen tűnt ki páratlan tehetsé­gével. Kiváló szavalatáért töltőtollal jutalmazták a tartományi kultúrver­­senyen. verseny, örömmel állapítjuk meg, hogy jobb volt a tavalyinál. A­ki az elmúlt vasárnap elment a Rangher József fiúközépiskolá­­ba, újból láthatta a Kőműves Kele­men, Sallai szép Kata, Bíró Máté, Egy fogoly katona című balladák színpadi változatát, a székely nép­balladák gyöngyszemeit. Mennyi öt­letességről és hozzáértésről tanús­kodtak a sepsiszentgyörgyi leánylí­­ceum pionírjai, amikor bemutatták az Egyszer egy királyfi című románcot. A díszterem zsúfolásig megtelt Ma­rosvásárhely ifjaival, akik gya­kori tapsviharral bátorították és aján­dékozták meg a balladás pionírcso­portokat. S a Kultúrpalotában is felzúgott a tapsvihar, amikor újabb és újabb ének- és tánccsoportok jelentek meg a színpadon, örömmel hallgattuk a népdalfeldolgozásokat, a Kodály-da­­lokat. Pionírjaink már megtették az első lépéseket a zenei műveltség felé. Reméljük, a következő versenyeken már sokkal többen lesznek, akik el­indulnak a népdaltól, hogy eljussa­nak Bartók Béla megismeréséig, s Palesztrinától a modern zeneszerzők műveinek megértéséig. A pionírok tánccsoportjai a népi élet frisseségét, lüktetését vitték a színpadra. A csíkmadarasi gyerme­kek csíki népviseletben úgy ropták a székelytáncokat, hogy a legényeknek is becsületükre vált volna. A ludvé­­giek eredeti román népviseletben mutatták be a román népi táncok legszebbjeit. A verseny óta újra és újra eszem­be jutnak a szívvel-lélekkel szereplő pionírok, akik örökszép népdalaink, népballadáink és népi táncaink leg­jobb ápolói és folytatói. dgy­ Szilágyi Sándor csíkkászoni V. osztályos pionír Kodály-dalokat éne­kelt. A versenybizottság a legjobb pionír-szólisták közé sorolta és ugyan­csak töltőtollal jutalmazta. A legifjabb versenyzők Pistim egész éjjel le nem , csövű játékpuska, futball - hunyta a szemét... Nem is labda, különböző játékok, csodálnám, ha nem lenne El kell ismerni, hogy a az első... A Gyermeknap szervező bi­r­ó, az én Lacikám nyugodtan aludt, csak reg­gel szontyolodott el... Teg­nap esett az eső s azt hitte, mert sáros a föld, a verseny is elmarad. No, de kisütött a nap, az aszfal­ton meg nincs sár... Közben egész tumultus kerekedik a zsű­ri asztala előtt. A „benevezettek” névsorát böngészik, meg­bámulják a díjakat s bi­zony, érdemes is értük versenyezni. Van ott két­zorfsága kitett magáért. Nincs is olyan gyerek, k­i az asztalnál meg ne je­gyezze: Én a labdát nyerem el... — Nekem inkább a pus­ka kell... Éles síp hasít a zsivaj­ba, korosztályonként cso­portosítják a legifjabb ver­senyzőket. Előbb a tricikli­­sek indulnak, aztán a 3 éves hajtányosok, majd az idősebbek s a kerékpáro­sok-A hajtányokon számok díszelegnek. A szülők már tegnap megrajzolták ott­hon Van olyan hajtány is, amelyiken a 43­-es szám hirdeti, hogy bizony a ma­rosvásárhelyi gyermekek érdeklődését alaposan fel­csigázta a verseny. Közel ötszáz versenyző „indul" a győzelemért... A verseny végig izgal­mas volt s természetesen nem a gyermekek, hanem a felnőttek izgultak. A versenyzők sokkal fegyel­mezettebbek voltak, mint a ,,szurkolók”, akik A és B osztályos labdarúgó­mérkőzésekhez szokva fe­­fújozták a „bírót’", s sze­rintük a gyerek azért ma­radt le, mert a zászlóval korábban intett s a gyer­mek éppen akkor másfelé nézett, vagy azért, hogy „hát nem várhatott volna egy kicsit?” A győztesek megkapták a díjakat. Megérdemelték, igazán „sportszerűen küz­döttek” s azok is így visel­kedtek, akik lemaradtak. Sok szülő bizony tanulhat tőlük... IG) Vörös Zászló * GYERMEKSORSOK A SZOVJETUNIÓBAN 1955-ben a középiskolák száma, 1950-hez viszo­nyítva, 80 százalékkal emelkedett. A középiskolás tanulók száma pedig 4.300.000-rel. Az ötödik ötéves terv folyamán Moszkvában 147 új iskola és 338 gyermekintézmény épült. Az iskolákon kívül a gyermekek nevelé­sét a Szovjetunióban 1.911 pionírpa­lota és ház, 575 gyermek-sportiskola, 4.000 gyermekkönyvtár, 140 állami gyermek­színház és különböző más intézmények szolgálják. BULGÁRIÁBAN a népi hatalom éveiben 1.000 új jól felszerelt isko­la épült. Az 1954—55-ös tanévben az iskolaköteles gyermekek 99,5 szá­zaléka járt rendesen iskolába. Bul­gáriában ma 20 felsőfokú oktatási intézet működik. CSEH­SZLOVÁKI­ÁBAN külön is­kolát létesítettek azon gyermekek és ifjak részére, akiknek hallási hibájuk van. Ebben az iskolában, ahova az ország különböző vidékeiről össze­gyűjtik a rosszul halló gyermekeket, a tanulókat a felsőfokú oktatással egyenlő képesítésben részesítik. MAGYARORSZÁGON a DISZ Köz­ponti Vezetősége kidolgozta az isko­lásgyermekek nyári szünideje meg­szervezésének tervét. A nyári szün­idő alatt több mint 100 ezer iskolás vesz részt a „nyári expedíciókban”, amelyek meglátogatják a Dunántúlt, a Balaton partját. Az úttörők egy része a szigetszentmártoni táborban tölti nyári szünidejét. ALBÁNIÁBAN a népi hatalom éveiben a gyermekhalandóság egy­­harmadára csökkent. A felszabadulás után Albániában bevezették a köte­lező elemi oktatást, 1951 óta pedig a városokban és a falvak egy részé­ben a 7 osztályos kötelező oktatást is. Az albán gyermekek nyári szün­idejüket különböző táborokban töltik. Az elmúlt évben 80 ezer gyermek üdült ilyen táborokban. LENGYELORSZÁGBAN nagy gon­dot fordítanak a gyermekek egész­ségvédelmére. Különböző egészség­­ügyi kiadványok szolgálják a szülők nevelését, hogy azok megfelelően gondozhassák gyermekeiket. Ezek a kiadványok nagy népszerűségnek ör­vendenek. A csecsemők táplálása és gondozása című könyv ezideig 13 kiadást ért meg. Nagy példány­szám­ban fogyott el A fiatal anya ábécéje című kiadvány is, amelynek máso­dik, a nagyobb gyermekek nevelésé­vel foglalkozó részét most adják ki. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN 84 pionírházat lé­tesítettek. Ezenkívül számos intéz­mény szolgálja a gyermekek iskolán kívüli nevelését. A gyermekek nya­­raltatására a kormány és a szakszer­vezetek az elmúlt évben 50.000.000 márkát költöttek. Ez az összeg ebben az évben még nagyobb lesz. FRANCIAORSZÁGBAN a szülők 65 százaléka nem tudja tovább isko­láztatni gyermekeit, miután azok el­végezték a kötelező elemi oktatást. Az V. osztályos tanulóknak mind­össze 11 százaléka munkásgyermek, a felsőfokú iskolákban ez az arány­szám már háromra csökken. LATIN AMERIKA országaiban az UNESCO hivatalos jelentése szerint ebben az évben több mint 14.000.000 gyermek maradt beiskolázatlanul. AUSZTRIA fővárosában, Bécsben. 1914 óta nem épült egyetlen új kö­zépiskola sem — írja a Die Presse című osztrák lap. Számos iskola nem rendelkezik saját helyiséggel és emiatt nem megfelelő épületekben működik. BRAZÍLIÁBAN — írja a Momento Femenino című brazil folyóirat — a Sao Paolos Matarase textilüzemek­ben több száz 14 éves gyermek na­pi 10 órát dolgozik egészségtelen körülmények között. A gyermekek túlnyomó része tuberkulózisban be­tegszik meg. TÖRÖKORSZÁGBAN a hivatalos adatok szerint több mint 100.000 gyermeket tartanak nyilván csavar­góként. Ezek közül mindössze 3.000- nek van valamilyen hajléka, ahol meghúzódhatik. Vajon milyen hely­zetben van a többi 97.000 gyermek? — teszi fel a kérdést az Isztambul­ban megjelenő Gumhum­et című na­pilap. A DÉLAFRIKAI UNIÓBAN 1­000 afrikai iskolásgyermeket vizsgáltak meg, hogy megállapítsák, hogyan táplálkozik. A vizsgálat lesújtó ered­ményt hozott napvilágra. A meg­vizsgált gyermekek 84 százaléka na­ponta csak egyszer eszik, 15 száza­léka pedig naponta kétszer jut éle­lemhez. A gyermekek túlnyomó ré­sze nem fogyaszt húst. Fő eledelük a kukorica. SPANYOLORSZÁGBAN számos olyan család van, amely kénytelen munkába küldeni kis gyermekeit, mert csak így tudja biztosítani szá­mukra a napi élelmet. A 10—12 éves gyermekmunkaerőket a katalóniai textilipar, az üvegipar, a halfeldol­­go­­ó ipar és az építészeti ipar hasz­nálja. A gyermekeket mint napszá­mosokat alkalmazzák. Annak ellené­re, hogy olyan munkát követelnek tőlük, m­int a felnőttektől, az őket megillető járandóságnak csak mind­össze 25 százalékát kapják. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN is mostoha a gyermekek sorsa. A még iskoláskorban lévő gyermekek kény­telenek munkát keresni. A munka­adók kíméletlenül kihasználják őket. Így például a szállodákban és luxusú éttermekben dolgozó pskolók munka­ideje reggel nyolckor kezdődik és éjjel egykor ér véget. Pjotr Dudocskin Leesett az első hó. Andrej előkereste a sí­felszerelését és megkér­te édesapját, hozzon ha­za este egy doboz síké­­r­nöcsöt, hadd kenje meg vele holnap, ha kimegy a hegyre a sítalpakat. Édesapja teljesítette kérését. Andrej másnap hátizsákjába tette a do­bozt, autóbuszra szállt és kiment a hegyekbe. De ott titokban kente be kenőccsel a sítalpa­kat, hogy barátai ne lássák, ne kérjenek be­lőle. — Versenyezzünk, ki ér le előbb a hegyről! — ajánlotta aztán, mert tudta, hogy a síkos tal­pakon gyorsabban fog lesiklani, mint a többi gyermekek. A fiúk elfo­gadták a versenykihí­vást és valamennyien nekiiramodtak a lejtő­nek. Andrej barátunk pedig valóban elsőnek ért le a völgybe. — Ne menj a bozó­ Mi ér többet? tigl — kiáltották utána a többiek, de Andrej nem hallgatott rájuk. — Persze, nem akarják, hogy első legyek — gondolta fennhéjázóan, miközben tovább siklott, de a bozótba Társai fékeztek a bozót elött, Andrej meg egyszerre azt érezte, hogy a bal sítalpa valami kemény tárgyba ütközik és be­ragad a hóba. Hiába rángatta teljes erővel, a sítalp nem mozdult, csak a szíja szakadt el. — Majd elkérem Szerjózsa kését és le­vágom a szíjat — mor­mogta kétségbeesetten. Körülnézett, de sehol­­sem látta pajtásait. Lehajolt, hogy meg­­gémberedett ujjaival ki­bogozza az engedetlen­­kedő szíjat, amikor meghallotta a fiúk hangját. Feléje tartot­tak, a bozóton keresz­tül. —■ Mi az? Benn re­kedtél a bozótban — kérdezte mosolyogva Szerjózsa. — Elszakadt a szíjam — mentegetőzött And­rej durcásan. — Ványának is most tört el a botja, de gyorsan összekötöztük. Majd neked is segítünk. Ezzel levágta Andrej sílécéről a szíjat, de közben észrevette: a sítalpon kenőcs van... — No, lám, hát ezért bíztál annyira a győzel­medben — csóválta fejét Szerjózsa.­­ — Igaz, sokat ér a sí- i kenőcs. De sokkal töb-­­ bet ér barátaid segít- 1 sége! —­ jegyezte meg­­ még Ványa.­­ — Itt az egész doboz i kenőcs. . Kenjétek be ! ti is a sítalpaitokat! —­­ kínálta fel akkor And-­­ rej szégyenkezve s elő- s vette hátizsákjából a­­ féltve őrzött kincset... *

Next