Vörös Zászló, 1956. június (5. évfolyam, 130-155. szám)

1956-06-01 / 130. szám

Az SZKP XX. kongresszusa dokumentumainak fényében Erősítsük a kollektív vezetést — A Sepsiszentgyörgy-rajoni és városi pártbizottság aktíva ülése — Május 12-én zajlott le a Sepsiszent­­györgy-rajoni és városi pártbizottsá­gok aktíváinak közös gyűlése, ame­lyen az SZKP XX. kongresszusának okmányait vitatták meg. Rácz János, a rajoni pártbizottság első titkára az SZKP XX. kongresz­­szusa okmányainak fényében érté­kelte Sepsiszentgyörgy-rajon párt­­szerveinek és szervezeteinek mun­káját Amint a jelentésből és a hozzászó­lásokból kitűnt, a rajoni és városi pártbizottság munkája az utóbbi időben javult. A büróban fokozottabb mértékben érvényesül a kollektív ve­zetés lenini elve, s a büró egyes tag­jai merészebben és elvszerűen hasz­nálják a bírálat és önbírálat fegyve­rét. Mind a bizottsági, mind a büró­­üléseket rendszeresebben tartják s nagyobb gonddal készítik elő. Az alapszervezetekben is, mint például a június 11 helyi ipari válla­lat, a Vegyes Kereskedelmi Szerve­zet, az árkosi kollektív gazdaság alapszervezetében és máshol erősö­dött a kollektív vezetés. Javult az alapszervezeti közgyűlések színvona­la, amelyeken fontos termelési kérdé­seket vitatnak meg s helyes határo­zatokat hoznak. A párttagok tömegei nagyobb felelősségérzettel hajtják végre feladataikat. A pártaktíva gyűlésen a résztvevők főleg a személyi kultusz ártalmas kö­vetkezményeiről és határozott elíté­lésének fontosságáról beszéltek. A felszólalók különös figyelmet for­dítottak arra, hogy rámutassanak a személyi kultusz káros következmé­nyeire a párt belső életében. Számos példát hoztak fel a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetés elvé­nek, a párt belső demokráciájának megszegésére így Kolozsi Teréz, a rajoni párt­­bizottság tagja rámutatott arra, hogy huzamos ideig a Sepsiszent­györgy-rajoni és városi pártbizottsá­gok plenáris üléseit nem tartották meg rendszeresen s a gyűléseket gyengén készítették elő. A pártbizottság tagjai nem ismer­ték mindig idejében a plenáris ülé­sek napirendjét, ezért nem készül­hettek fel alaposan, ami azt eredmé­nyezte, hogy nem vettek tevékenyen részt a vezetőszerv munkájában. Ezek a hiányosságok különösen a bü­­róülések előkészítésében nyilvánultak meg, s odavezettek, hogy a plenáris üléseken, büró- és aktívaüléseken a felmerült kérdéseket nem elemezték mélyrehatóan és alaposan. A felszó­laló arra is utalt, hogy a rajoni párt­­bizottság nem kielégítő módon vezeti a tömegszervezeteket, mindenekelőtt az IMSZ rajoni szervezetét, így az ifjak tömegeit nem vonják be eléggé a gazdasági feladatok teljesítésébe. Izsák József, a sepsiszentgyörgyi fiúközépiskola tanára arról beszélt, hogy a személyi kultusz megnyilvá­nulásai a helyi irodalmi kör tevé­kenységében is fellelhetők. A szemé­lyi kultusz a történelem tanításánál is megnyilvánult abban, hogy nem domborították ki eléggé a párt és a tömegek történelem alakító szerepét. Az SZKP XX. kongresszusának és az RMP II. kongresszusának okmá­nyai — mondotta végezetül Izsák elvtárs — igen értékes segítséget je­lentenek számunkra. Pártunk irányt mutat abban, hogyan kell nevelnünk ifjúságunkat. Több felszólaló, köztük István An­dor rámutatott arra, hogy harcolni kell a dogmatizmus és a betűvágás el­len, s alkotó módon kell tanlmányoz­­ni a marxizmus-leninizmust, amely­nek a szocializmus építésében felme­rülő új jelenségek megismerésére és elemzésére, a haladó tapasztalatok terjesztésére kell irányulnia. Hang­súlyozta a pártoktatás különféle formáiban a program és a tematika javításának szükségességét. Befejezé­sül arra mutatott rá, hogy az utóbbi időben a tartományi és a városi párt­­bizottság igen sok gyűlést irányoz elő. A gyűlésmánia elrabolja a párt­tagok idejét, megakadályozza, hogy operatíven és konkréten foglalkozza­nak a szocialista építés kérdéseivel. A pártaktíva foglalkozott a párt­­szervezeteknek a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáért folytatott te­vékenységével. Mint kitűnt, a párt­­szervezetek az utóbbi időben mélyre­hatóbban foglalkoztak új mezőgazda­sági társulások szervezésével és meg­alakításával. Így a II. pártkongresz­­szus után Sepsiszentgyörgy-rajonban 7 új mezőgazdasági társulás létesült, három pedig most van alakulóban. Az aktíva­ ülésen többen hangsú­lyozták a népi törvényesség megszi­lárdításának fontosságát. A felszóla­lók rámutattak arra, hogy a párt és a kormány által hozott intézkedések ellenére a vajonban az államappará­tus egyes dolgozói néha áthágják a szocialista törvénykezés szabályait. Hangsúlyozták a törvényeket alkal­mazni hivatott szervek fokozott párt­ellenőrzésének szükségességét, vala­mint azt, hogy fokozni kell a nevelő­­munkát az állami intézmények dol­gozóinak soraiban. Az aktíva­gyűlés keményen megbí­rálta azokat, akik elfojtják az alulról jövő bírálatot. A sepsiszentgyörgyi dohánygyár vezetősége (igazgató Lupsa Victoria) például eltávolította a munkából azokat a munkásokat, akik bírálták az igazgatóság munká­ját. Málnásfürdőn a gyermeküdülő vezetősége elmozdította munkahelyé­ről a pártalapszervezeti és az IMSZ alapszervezeti titkárt, mert harcoltak az üdülőtelep vezetőségének hibái és hanyagsága ellen. Végezetül Ambrus György, a tarto­mányi pártbizottság tagja emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy az SZKP XX. kongresszusa okmányai­nak taulmányozását össze kell kap­csolni az RMP II. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltásával. A pártszerveknek biztosítaniuk kell a szervezeti szabályzat — a párt alaptörvényének — tiszteletben tar­tását, meg kell erősíteniük a belső demokráciát és pártfegyelmet, min­den eszközzel elő kell mozdítaniuk a bírálatot és önbírálatot. Az ülés munkálatai azt tükrözték, hogy Sepsiszentgyörgy-rajon párttag­jainak eltökélt szándékuk harcolni az SZKP XX. kongresszusa és az RMP II. kongresszusa okmányainak gyakorlati alkalmazásáért, a párt­munka színvonalának állandó emelé­séért JAN­ ANDRAS A számológép története Ez év márciusában kiállítás nyílt Bukarestben a kisipari termelőszövet­kezetek II. kongresszusa tiszteletére. A kiállításra az ország minden ter­melőszövetkezete elküldte gyártmá­nyait. A látogatók elismeréssel szem­lélték a mesteri kezek alkotásait. Számos olyan terméket állítottak ki, amelyet évekkel ezelőtt külföldről hoztak be. Ilyen volt a marosvásár­helyi Ciocanul kisipari termelőszövet­kezet által elkészített „Bolyai" fel­iratú számológép is. A sok ezer látogató természetesen el sem képzelhette, mennyi küzdelem, munka előzte meg a hazai gyártmá­nyú számológép megalkotását. Na­gyon érdekes és tanulságos a gép elkészítésének története, érdemes fel­eleveníteni. A marosvásárhelyi számológép születésének éve 1956, de előkészí­tése még 1952 nyarán megkezdődött. Akkor Schule András, az egykor is­mert marosvásárhelyi kisiparos volt a Ciocanul szövetkezet főtechnikusa. Egyes vezető emberek bizalmatlanul viseltettek iránta. A marosvásárhelyi városi pártbizottság titkára lehírtette a kereskedőket. Megmagyarázta, hogy a volt kisiparos mesterek alapos szaktudását nem nélkülözheti a szö­vetkezet, azt hasznosítani kell. A volt kisiparosok barátok, nem helyes mellőzni őket. E helyes tanácsnak az eredménye a hazai gyártmányú szá­mológép. A párttitkár szavai önbizalmat ön­töttek Sclyüle Andrásba, aki Gyerák János volt kisiparossal, Kelbviczki Lászlóval és Logyin Kelemennel hozzákezdett a gép megalkotásához. Csutak Imre műszerész érté­kes javaslatokat tett. A négy szakemberből álló közösség hozzá­kezdett a hosszadalmas, roppant ne­héz, de szép alkotó munkához. Igen ára, de ez nem volt olyan egyszerű.­­ Előbb be kellett rendezniük a finom­mechanikai osztályt. A négy szak­munkás rendezte be a műhely helyi­ségét. A számológép elkészítéséhez precíziós gépek, műszerek szüksége­sek. Nem tétováztak. Szakismeretük­ből futotta, gyalú-, fúró-, marógépe­ket, ócskavasból esztergapadot, kö­szörűgépet és megszámlálhatatlanul sok szerszámot készítettek. A város­ban lévő szocialista vállalatok mun­kaközösségei testvériesen segítettek a gép készítőinek. A műszaki előfeltételeket megte­remtették és az új gép alkatré­szeinek elkészítéséhez kezdtek. Ész­szerűen hozzákezdtek a gép legössze­tettebb része, a kocsi, majd a dobok előállításához. Nehéz művelet volt, hisz ezeket századmilliméternyi pon­tossággal kell leönteni. Hogy öntsék ezeket a részeket? Hét hónapig tartó, megfeszített munka után, Gyerák Já­nos mérhetetlen türelmével elkészí­tette a kocsik öntéséhez szükséges ko­­killákat. Ez jó, de hogy öntik be a kocsikat­? Ez idő alatt Schule András elkészítette az első fröccsöntő-gépet. Ez azonban kicsi és alkalmatlan volt. Újabb, nagyobb, 150 légkör nyomású fröccsöntő-gépet kellett készítenie. Hosszú oldalakat venne igénybe an­nak a leírása, hogy milyen nehéz, ál­dozatos munkát követelt a megfelelő fröccsöntő­ gép elkészítése. De sike­rült. Időközben Kelleviczki László esztergályos a gombostűfej nagyságú alkatrészt is megmunkálta. Művészi munka. Logyik Kelemen szerszámla­katos finom lakatos munkájával segí­tette elő a gép elkészítését. A négy szakember nagyon szerencsésen ki­egészítette egymást a gép előállítá­sához szükséges műszerészi, szer­számlakatosi, esztergályos­ munkák­ban. A tárgyi nehézségek, mint a szak­­irodalom hiánya mellett egyes elfo­gult szakemberek, mérnökök lebecsü­lésével is meg kellett küzdeniük. „Ho­gyan is merészeltek ilyen gép gyár­tásához kezdeni, hisz még mérőesz­közük sincs? Ilyet Romániában még soha nem gyártottak" — mondották­­ a kételkedők. A szakma iránti kimondhatatlan szeretet és az a tudat, hogy figyelem­mel kísérik munkájukat, erőt köl­csönzött a gép készítőinek. 1956 már­ciusában elkészült a 231-féle, 718 db alkatrészből álló két számológép. Túl­zás nélkül állíthatjuk, országos jelen­tőségű munkagyőzelem volt. A két számológép kifogástalanul működik. Nyilvánvaló, most már sen­ki sem kételkedik a sikerben, de ez­előtt két-három hónappal bizony még annál többen. Az élet nem az utób­biakat igazolta, hanem Schule And­­­rást, Gyerák Jánost és társait. Nagy veszteség, ha nem támogatjuk az ilyen embereket, mert ma egy szá­mológépet alkottak, de lehet, hogy holnap még nehezebb feladat meg­oldásához kezdenek. Az első számológépek után újabbak készülnek, de már nem olyan nagy nehézséggel, mint az elsők. A gépké­szítők a számológép sorozatgyártá­sához több száz szerszámot készítet­tek, amelyeknek segítségével né­hány hónap alatt kiképzett munká­sok is képesek a gép alkatrészeinek megmunkálására. A vásárhelyi számológép megszü­letésének története azt példázza, hogy mire képesek kiváló szakembereink, ha megbecsülik őket és lehetővé te­szik számukra alkotó energiájuk ki­bontakozását. Azt a tanulságot is le kell vonnunk, hogy az embereket munkájukkal mérjük. Hasznos volna, ha a szövetkezet vezetősége szorgalmazná a felsőbb szerveknél a számológép sorozat­gyártásának megkezdését, mert na­gyon várják a gépeket szocialista termelőegységeink, kereskedelmi vál­lalataink alkalmazottai, a kollektív- és állami gazdaságok könyvelői s mindazok, akik számokkal dolgoz­nak. CSERNOVITS S. Vörös Hszló Különös ismert előjel — Magyar film — Két munkás áll az egyik utcasar­kon, egy idősebb és egy fiatalabb. Né­hány szót váltanak egymással, kezet szorítanak de nem válnak el, együtt mennek tovább a kietlen, ködös dunai rakparton. Ezzel fejeződik be a film. Egyebet nem is mond el se terveikről, se útjuk céljairól, mégis érezzük, tudjuk, hogy ez a két szigorú tekin­tetű ember hova, kikhez és miért megy, tudjuk, milyen gondolatokat, terveket forgat agyában. És végül: azt is tudjuk, hogy gondolataikat tet­tekre váltják át, hogy terveiket, me­lyek egy igazságtalan háborúba haj­szolt ország nyomorban sínylődő dol­gozó népének szabad és emberi jövő­­jén alapulnak, sors- és küzdőtársaik­kal egyetemben akár életük elvesztése árán is megvalósítják. Terveik megva­lósulásának, önfeláldozó küzdelmük győzelmének jelenünk a koronatanú­ja­ A KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEL cí­mű, múlt évben készült magyar film olyan alkotás, amely az emberek leg­többje által még ismert történelmi korszakban, a fasizmus térhódításá­nak és főleg a második világháború éveiben való tombolásának időszaká­ban játszódik le, amely az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja harcának ábrázolásával, a kommunista hősök, mártírok bemutatásával, e kor legélőbb, legizgatóbb, és legdicsőbb eseményeit tárja fel. Különös anyagból gyúrt embereket, kommunistákat állít elénk ez a film, olyanokat, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja történetében valóban létező Schön­­herz Zoltán, akivel a filmen Szabó Imre néven találkozunk. Belső lényük nincs a homlokukra, arcukra írva, nincs ..különös ismertetőjel­­ük, sokan vannak és sokakért, vállt vállhoz vetve egységesen egy célért küzdenek. Csupán abban különböznek az átlag­embertől, hogy kommunisták, hogy börtön, kínzás, golyó vagy bitófa sem rettenti meg és nem téríti le őket az egyetlen mérvadó szemponton — a proletariátus, a dolgozó nép érdekeit, ügyét kifejező eszméken alapuló kom­munista párt harci útjáról. Kevés, talán mindössze egy-két szó esik két órán át erről a pártról. E „különös emberek“ mégis a kommunisták harc­r­cát viszik a fasizmus ellen, a szabad és független Magyarországért. A film írójának, Vészi Endrének irodalmilag magas művészi fokon si­került filmjében megteremtenie annak a kornak a hangulatát, melyben a magyar urak parlamentje hadat üzen a Szovjetuniónak, amelyben az ural­kodó osztály árulása ellen a magyar nép legjobbjai, e kommunistákkal az élen, felveszik a harcot. Ez a törté­nelmi korszak kitűnően megrajzolt és alakított kommunista hőseivel, a kom­munista párt illegális harca jelentő­ségének művészi ábrázolásával új erőt kölcsönöz a mai nemzedéknek a további, a szocializmus építéséért folytatott küzdelméhez. A filmnek az eddig még művészi­leg többnyire kiaknázatlanul maradt téma feldolgozásán kívül legnagyobb érdeme az emberábrázolás és jellem­­alakítás hiteles év­ művészi kidolgozá­sa. Szabó Imre kommunista hőst olyan nagy művész alakítja, mint Besse­nyei Ferenc, aki minden helyzetben, a film minden részében magán viseli a „különös emberek“ ismertetőjelét. Általában azt is mondhatjuk, hogy ebben a filmben nincs kis szerep, nincs jelentéktelen alakítás, csupán a filmen keveset látott szereplők van­nak, akik még hosszú ideig emléke­zetébe maradnak a nézőknek. Sinko­­vits Imre, Gőzön Gyula, Molnár Ti­bor, Szemethy Endre, Szemere Vera, Ladányi Ferenc, Somló István, Básti Lajos, Somogyi Erzsi, Ruttkai Éva és Ferrari Violetta, mind-mind sok szin­tién és meggyőzően alakítják szerepü­ket. Várkonyi Zoltán rendező, aki a Harag napja című filmben is izgalmasan, nagyon lehetségesen áb­rázolta a magyar munkásmozgalom egy hősi epizódját, most ismét kitűnő érzékkel teremtette meg a cselekmény feszült, indulatokkal és mély emberi érzésekkel telített légkörét, a „kü­lönös emberek“ lelkivilágát. A Kommunisták Magyarországi Pártja kiváló harcosának, Schönherz Zoltánnak és a többi kommunistának méltó emléket állító Különös ismerte­tőid című film a magyar filmgyár­tásnak kétségtelenül egyik legnagyobb sikere. (mj) . ­0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0—0 — 0—0—0 — 0—0—0—0— 0— 0­­ A Vöröskereszt-kongresszus tiszteletére Az RNK Vöröskereszt szervezetének június 7— 8 és 9-én tartandó orszá­gos kongresszusa méltó köszöntéséért, Udvarhely­rajon Vöröskereszt bizott­sága különböző akciókat szervez. Teleki Józsefné, Orosz Lajosné és dr. Diénesch Jánosné körzetükben ma­gánházaknál egészségügyi megbeszéléseket tartanak, ahova orvos előadót hív­nak meg. Ezeken a meg­beszéléseken tudomására hozzák a szülőknek, hogy betegség esetén a polikli­­nika minden 16 éven aluli gyermeknek ingyen gyógy­szert bocsát rendelkezés­­ére. Az egészségügyi csoport tagjai a Vöröskereszt szervezet célkitűzéseit népszerűsítő műsoros es­tet szerveznek június 3-án. Bálint Dávid, a Má­jus 1 termelőszövetkezet Vöröskereszt szervezeté­nek elnöke bejelentette, hogy az üzem 5000 lej ér­tékben egészségügyi fel­szerelést vásárol elsőse­gélynyújtás céljára. SOO ANNA levelező Gazdag hétvégi sportműsor SZOMBAT. Városi labdarúgó-bajnokság: Kispálya. 18 óra: Lemin Mobila— Progresul. Cukorgyári pálya, 16 óra: Ciocanul —Flamura Roșie Petőfi Sándor. 18 óra: Cukorgyár—Vágóhíd. Augusztus 23 pálya, 16 óra: A kö­zépiskolások évzáró sportünnepélye (ingyenes). SZOMBAT-VASÁRNAP Vointa sportpark: A városi röplab­da-bajnokság II. fordulója. Somostetői céllövő pálya: A városi csapatbajnokság I. fordulója. VASÁRNAP Labdarúgás: Avintus pálya, 10 óra: Dinamo Marosvásárhely—Flamura Roșie Sepsiszentgyörgy (Ifjúsági bajnoki). 15 óra: Dinamo Marosvásárhely— Flamura Roșie Sepsiszentgyörgy (C osztályos bajnoki). 17 óra: Avintul Maj£sv4­árbely— Metalul Regi­a (B osztályos bajnoki). Kispálya, 9 óra: Locomotiva—Dina­mo II (városi bajnokság). Cukorgyári pálya, 9 óra: Unitatea— Avintul II (városi bajnokság). 11 óra: Fiamura Ro?ie Encsel Mór—Métáiul (városi bajnokság). Kézilabda. Augusztus 23 pálya, 17.30 óra: Di­namo Marosvásárhely—Stiinta ICF Bukarest (B osztályos bajnoki). Kosárlabda. A tartományi bajnokság műsora­i Sepsiszentgyörgy: Fiamura Rosie— Vointa Marosvásárhely (női), Vointa— Vointa Marosvásárhely (férfi). Gyergyószentmiklós: Vointa—Fiamu­ra Rojie Marosvásárhely (női) Régen: Vointa—Flamura Rosie Ma­rosvásárhely (férfi)­. Atlétika. Az Avintus pályán reggel 8 órá­tól a Nyári spartakiádó atlétikai csa­patbajo­sságának városi szakasza. 3

Next