Vörös Zászló, 1956. szeptember (5. évfolyam, 207-232. szám)
1956-09-01 / 207. szám
2 A sepsiszentgyörgyi sportpályának még az ősszel el kell készülnie A sportpálya építéséről az autóbuszban hallottam. Néhány utas szenvedélyesen vitatkozott arról, hogy milyen nagy jelentőségű ennek a sportlétesítménynek a megvalósítása és támogatásától senkinek sem szabad távol maradnia. Azt gondoltam, hogy útitársaim valamelyik sportközösség vezetői és ezért tárgyalnak olyan hévvel a pálya építéséről. Tévedtem s csak később győződtem meg arról, hogy a pálya építése nem csupán a sportolókat, hanem a város majdnem minden lakosát érdekli, mindnyájan szívügyüknek tekintik, hogy a sportolók és sportkedvelők minél előbb új otthont kapjanak. Az Állami Székely Színház múlt évi munkájáról, és az új évadnyitásról MEGVALÓSUL A RÉGI TERV A sepsiszentgyörgyi sportpálya lé - tesítésének kérdése nem újkeletű. A gondolat körülbelül tíz évvel ezelőtt vetődött fel először, amikor a város egyre jobban gazdagodó sportéletének már nem felelt meg a régi pálya. Ekkor kiszemelték a megfelelő területet, terveket készítettek, de kivitelezése valahol elakadt. A sportpálya hiánya pedig egyre jobban éreztette hatását, egy adott pillanatban a továbbfejlődés gátjává vált. Sokan szerettek volna sportolni, de nem volt hol. A meglévő pályát a sok használat tönkretette és előfordult az is, hogy a pálya rossz állapota miatt a város legjobb labdarúgó csapatának idegenben, kölcsönkért pályán kellett lejátszania bajnoki mérkőzéseinek egy részét. Nem túloznak azok, akik a város minőségi sportja visszaesése egyik okának a pálya hiányét tekintik. Az elmúlt évben végre megkezdték a régi terv valóra váltását. A város apraja-nagyja támogatta az építkezést, amelyhez a legjelentősebb hozzájárulást a textilgyár nyújtotta. A dolgozók több mint 100 ezer lejt gyűjtöttek össze felajánlásból és körülbelül ugyanekkora értéket képviselnek az önkéntesen elvégzett munkálatok is. A pálya elkészítéséhez több mint 10 ezer köbméter földet mozgattak meg, közel egy kilométer távolságról vezették be a vizet, a szekerek tízei hordták az alagcsövezéshez szükséges követ. A pálya építésének nagy részét az elmúlt évben elvégezték. A futópálya néhány méteres szakasz kivételével teljesen elkészült, a labdarúgópályán is elvégezték a talajegyenesítési munkálatokat. Hogy jól dolgoztak ezt bizonyítja az is, hogy a legnagyobb felhő- szakadás után is a pálya használatképes, nem válik méllyé. EL KELL VÉGEZNI A MÉG HÁTRALÉVŐ munkálatokat is Az elmúlt évi lendület ez év tavaszán valahogy alábbhagyott. Az építkezés irányítása sem történt már olyan szervezetten és a legutóbbi hat hónapban alig végeztek valamit. A labdarúgó pályát még nem gyepesítették, nem kezdték meg az ugró- és dobópályák építését, a lelátók elkészítését. S emiatt sokan kedvüket veszítették. Bizony néhány héttel ezelőtt még joggal lehetett azt gondolni, hogy a pályát ebben az évben sem fejezik be. Ekkor váratlan segítség érkezett. A felsőbb sporthatóságok értesítették a néptanácsot, hogy 150 ezer lejes hozzájárulással segítik a pálya befejezését. Ez a segítség szárnyakat adott. A pálya építése újból előtérbe került, újabb felajánlások születtek és egyre határozottabban hangoztatják a város dolgozói: a pályának őszire el kell készülnie. A félbeszakadt munkálatokat újból megkezdték. Már épül a főbejárat, készítik a futópályát körülvevő drótkerítést. Azonban még vannak olyan tennivalók is, amelyekhez hozzá sem kezdtek. Itt elsősorban a lelátók kérdésének megoldására gondolunk. Kétségtelen, hogy jelenleg nem lehet fedett betonlelátókat építeni, de a pályáról kihordott földből egyelőre megfelelő földlépcsőket készíthetnek, amelyek jó látási körülményeket biztosítanak.- A pálya egy részén padokat is lehet elhelyezni. A dolgozók által felajánlott összegből a padok lábát már a tavaly elkészítették. A közel 400 darab lábból ma mindössze 97 darab van meg. A többit a park padokkal való ellátásához használták fel. Ez nem volt helyes. A városi néptanácsnak sürgősen intézkednie kell, hogy pótolják a hiányzó padlábakat. A labdarúgó pálya gyepesítését sem szabad halogatni. Kisgyörgy Tamás, a helyiipari vállalat igazgatója elmés szerkezetet készített a gyeptéglák kiásásához. De ideje volna megkezdeni az ugró- és dobópályák építését is. JÓ SZERVEZÉS SZÜKSÉGES A még hátralévő munkálatok nagy részét önkéntes munkával is el lehet végezni. Az építést irányító bizottság az IMSZ, a szakszervezetek, a sportközösségek támogatásával szervezze meg a dolgozók önkéntes hozzájárulását. Azt hisszük nincsen a városnak olyan sportkedvelő lakosa, aki legalább egy délután ne segítene a lelátó, a dobó- és ugrópályák elkészítésében. A sportpálya építése az egész város ügye és éppen ezért helyes volna, hogyha az építkezést irányító bizottság gyűléseken tájékoztatná a dolgozókat a munkák menetéről és a hátralévő feladatokról. Ideje volna már tájékoztatni a dolgozókat az általuk fizetett összegek felhasználásáról is. Az építkezést állandóan napirenden kell tartani és akkor a várt siker nem marad el. A tervnek megfelelően őszire elkészül a pálya és jövő év tavaszától a város sportélete új otthonában nagy léptekkel haladhat előre a fejlődés útján, ahogyan azt a város minden egyes lakosa már rég óhajtja. Már csak néhány hét választ el attól, hogy az Állami Székely Színház ismét megnyissa kapuit és megkezdje az 1956/57-es esztendei új színi évadot. Évadnyitás előtt a színház egész munkaközössége számba veszi az elért eredményeket, a művészi munkában észlelt hiányosságokat, hogy az elkövetkezendő színi évadban annál nagyobb lendülettel induljon meg a munka az előadások művészi színvonalának további emelése, a színház társadalomnevelő, műveltséget terjesztő, szórakoztató hivatásának minél nagyobb fokú kiterjesztése érdekében. Ha az Állami Székely Színház múlt évi munkásságát mérlegre teszszük, az első, ami megragadja figyelmünket a bemutatók számának növekedése. Míg az elmúlt színl évadban összesen négy bemutatót tartott a színház, addig az idei évadban a bemutatott darabok száma hatra emelkedett, amihez ha hozzászámítjuk az Állami Filharmónia rendezésében a Székely Színház művészeinek közreműködésével bemutatott Emődy Szirmai: Mézeskalács című daljátékát, az idei évadban tartott bemutatók száma csaknem kétszeresét adja a tavalyi esztendők bemutatóinak. Természetesen, a jövőben még fokozottabb mértékben kell arra törekedni, hogy a bemutatók számának további növelésével az elkövetkezendő esztendőkben elérjük az évi nyolc-tíz bemutatót. A színház múltévi műsorán összesen tizenegy darab szerepelt. A hét bemutató között egy hazai román szerző műve (Vornic Tiberiu — Postelnicu Ioana: Felszáll a köd), egy szovjet darab (Arbuzov: Második szerelem), egy nyugati klasszikus mű (Machiavelli Mandragora), két magyar darab (Bródy Sándor: A tanítónő, Heltai Jenő: A néma levente) és három klasszikus orosz (Csehov) egyfelvonásos szerepelt. A bemutatókon kívül a színház felújította Gorbatov: Apák ifjúsága, Broniszlav Nusics szerb klasszikus kegyelmes asszony, Kiss László és Kováts Dezső: Vihar a havason és Illyés Gyula: Fáklyaláng című színműveket. A bemutatók és a felújítások eredményeképpen a színház műsora változatos, színes és érdekes volt. Sajnos a bemutatott darabok közül joggal hiányolhatjuk a hazai magyar darabot. Az Állami Székely Színház e mulasztását már csak akkor tudja jóvá tenni, ha még ebben az esztendőben műsorra tűzi egy hazai magyar szerző, új, a mi sajátos kérdéseinket tárgyaló színművét. Az elmúlt színi évadban legnagyobb közönségsikere a MANDRAGORA, A NÉMA LEVENTE, A TANÍTÓNŐ és a MÁSODIK SZERELEM-nek volt. Az első két darabot, nemcsak városunkban, hanem a tartományunk más városaiban, falvaiban, sőt hazánk több nagyvárosában is bemutatták, így a MANDRAGORA 110, A NÉMA LEVENTE pedig 70 alkalommal szerepelt a játékrenden Az elsőt 38.586, a másodikat csaknem 26.000 néző tekintete meg. Bródy Sándornak A TANÍTÓNŐ című színműve, mely művészi szempontbó az évad legjobban sikerült előadásénak mondható, s melyet Marosvásárhelyen kívül Bukarestben és Kolozsváron is nagy sikerrel játszottak összesen 36 alkalommal került színre 20.856 néző előtt. A csak Marosvásárhelyen játszott Második szerelem szintén az évad nagy sikerei közé sorolható, mivel 26 előadáson 12.265 néző tekintette meg a szovjet drámairodalom e jól sikerült alkotását. Sajnos a színmű rendkívül bonyolult díszletmegoldásai komoly akadályt jelentenek abban, hogy e mű tartományunk kisebb városainak színpadjain is bemutatásra kerüljön. Az évad folyamán a színház több jubiláris előadást tartott. Kiss László és Kováts Dezső: Vihar a havason, Illyés Gyula: Fáklyaláng és Machiavelli: Mandragora műveinek századik előadása, Nusics: Kegyelmes asszony és Heltai Jenő A néma levente darabjainak ötvenedik előadása mind azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk szereti a színházat és a magas eszmeiséggel rendelkező, magas művészi színvonalú előadások komoly közönségsikerre számíthatnak. De az elmúlt évadban tovább mélyült a színház és a vidéken lakó dolgozók kapcsolata is. A színház igazgatósága szüntelenül arra törekszik, hogy az Állami Székely Színház ne csak egy város, hanem az egész tartomány színháza legyen, s ezért gyakran szervez vidéki vendégszerepléseket, s ha csak egy mód van rá az itt bemutatott darabokat más városokban és falvakon is előadja. Az elmúlt időszakban a színház összesen 80 előadást tartott vidéken. A színházi alkotómunka minél magasabb fokú megszervezésével ebben az esztendőben először sikerült elérni azt, hogy a színház több alkalommal, egy este két helyen is (Marosvásárhelyen és vidéken is) tarthatott előadásokat, valamint azt, hogy dolgozóink nyári szórakoztatásának is eleget tegyen. Ennek eredményeképpen, a közönség egyre növekvő művelődési igényeinek kielégítése érdekében az Állami Székely Színház, az 1955/56-os évadban összesen 302 előadást tartott csaknem 130.000 néző előtt, ami az ezelőtti évekhez viszonyítva szintén szép eredményt jelent. Érthető tehát, hogy a közönség jogos várakozással tekint az elkövetkezendő színházi évad elé. A színház igazgatósága mindent elkövet, hogy a következő hónapokban új, érdekes, színvonalas bemutatókat tarthasson. Az új évad előreláthatólag szeptember közepén kezdődik. Az ünnepélyes évadnyitó előadás műsorán a Béke Világtanács által ünnepelt száz évvel ezelőtt született nagy angol szerző G. B. Shaw. Warrenné mestersége színműve szerepel, mely már az elmúlt évadban elkészült és csak bemutatóra vár. A tervek szerint ezután előreláthatólag Vörösmarty Mihály, klasszikus magyar költőnk csodálatos szépségű mesejátéka a CSONGOR és TÜNDE kerül bemutatásra, melyet majd valószínű egy hazai szerzőnk új műve követ. Az elkövetkezendő évad műsorterve még nem végleges, mivel a többi hazai magyar színházzal is össze kell egyeztetni, de e három darab biztosan szerepel a jövő évi műsortervben. Az elért eredmények arra kötelezik a színház egész munkaközösségét, hogy a jövőben még fokozottabb igyekezettel dolgozzék, s jobbnál jobb előadásokkal szerezzen maradandó művészi élményt a nézők tízezreiben. GÁBOR DIÁK — Színes magyar film — Huszka Jenő Immár klasszikussá vált Gül Baba című operettjét majdnem mindenhol ismerik és szeretik. Szettében hosszában, városon és falun egyaránt éneklik dalait, a Daru madárt és Az utolsó kívánságomat. Nem ismeretlen és nem is népszerűtlen tehát a filmvásznon kissé megváltoztatott formában jelentkező Gábor diák és a szépséges Leila, e klasszikus operett főhőseinek története sem, amelyet Babay József szövegkönyve alapján Kalmár László Kossuth díjas rendező ültetett át filmre. A Gábor diák című új magyar színes filmet nagy sikerrel vetítik Marosvásárhelyen a Vörös Lobogó filmszínházban. U H flör* _______ VÖRÖS ZÁSZLÓ SPORT Marosvásárhely vasárnapi műsora Vasárnap mindössze három labdarúgó mérkőzés szórakoztatja Marosvásárhely sportkedvelő közönségét. A legnagyobb érdeklődés természetesen a Recolta és a lupényi Minerul B osztályos mérkőzés felé irányul, mely a vásárhelyi csapatra nézve igen fontos az első hely megtartása érdekében. Előmérkőzésként a tartományi labdarúgó bajnokság első két helyezettje találkozik. Habár a vásárhelyiek több pontos előnnyel állnak jelenleg a táblázat élén, mégis mögöttük szorosan sorakozik fel az udvarhelyi testvércsapat. Ezen a mérkőzésen szeretnének az udvarhelyiek törölni a vásárhelyiek több pontos előnyéből. Nagy feladat előtt állnak a marosvásárhelyi Voinja játékosai A részletes műsor: Recolta pálya: 13 óra, Medgyesi Flacara (B) — Marosvásárhelyi Recolta (Ifjúsági bajnokság, 15 óra: Udvarhelyi Voinja Marosvásárhelyi Voinja (Tartományi labdarúgó bajnokság). 17 óra: Lupényi Minerul (B) — Marosvásárhelyi Recolta (B oszt. bajn.) Jó volna Sürgősen el kell utazni valahová, vagy tegyük fel a rosszabbik esetet, beteget kell gyorsan orvoshoz szállítani. — Ez nem nehéz — gondolják sokan, hiszen Marosvásárhelyen az állami taxik, a Pobjedák pillanatok alatt elvisznek a város legtávolibb részébe is. Ez igaz, de tegyük fel az utas kint lakik a Lenin utca végén vagy épenséggel a Szabadi úton és a lakásáról akar az állomásra menni. Hogyan juthat ilyen esetben taxihoz? Sehogy. Egyetlen megoldás a gyaloglás vagy a véletlenül elfogott konflis. Jó volna, ha a Közüzemek, amely az állami autókat kezeli telefonállomást létesítene a gépkocsi-standon és így lehetővé tenné a gépkocsik házhoz rendelését is. ★ Csíkszeredában általában sok utas száll fel a vonatokra. Mivel a városban nincsen menetjegyiroda, a jegyet mindannyian az állomás pénztáránál vásárolják. Az előrelátók jóval az indulás előtt az állomásra sietnek, sajnos fölöslegesen. A pénztárt legtöbb esetben csak a vonat indulása előtt 15—20 perccel nyitják ki. Ha szerencséd van akkor jegyhez jutsz és elutazhatsz, ha nincs, akkor többtized magaddal szomorúan nézed a vonat távozását. Ez az állapot már évek óta tart. Jó volna, ha a vasúti igazgatóság kötelezné a Csíkszeredai állomás alkalmazottait, hogy a jegyek árusítását a vonat indulása előtt legalább egy órával kezdjék meg. ★ A legfőbb marosvásárhelyi élelmiszerüzletben az a szokás, hogy az egyik alkalmazott blokkol, a másik pedig kiszolgál. Mivel a blokkolás lényegesen gyorsabban megy, mint az egy blokkra felírt 5—6, sok esetben szeletelést, mérést, csomagolást igénylő áru kiszolgálása, így a kiszolgáló pult előtt mindig nagy a torlódás. Jó is ilyenkor az ismeretség, mert máskülönben későre jut az ember az áruhoz. Jó volna, ha az élelmiszer üzletek igazgatósága intézkednék, hogy ott, ahol az egyik alkalmazott blokkol, legalább ketten szolgáljanak ki, főleg a főtéri üzletekben. * A nyári kánikulában jól esik egy pohár jégbehűtött ásványvíz. Igen ám, de Marosvásárhelyen az Ásványvízárusító üzletben legtöbb esetben csak „sósvizeket“ árusítanak. Ez esetben nincs más megoldás, mint a Vörös Lobogó mozi előtt lévő mozgó árustól venni szörpöt vagy szódavizet. Ezt pedig nem mindenki szereti. Jó volna, ha az Ásványvízárusító üzletben mindig elegendő mennyiségű és választékú borvizet találhatnánk, hiszen elsősorban ez az üzlet célja és nem az édességárusítás, mint jelenleg. Vagy talán hazánkban nincsen elég borvíz? * Nem irigylésre méltó az, aki arra kényszerül, hogy Sepsiszentgyörgyön a vendéglőben étkezzék. Az első bosszúság az étlapkéréskor kezdődik. A vendéglőben nincsen étlap, vagy ha van is üres formaság, mert a rajta szereplő ételeket nem szolgálják fel. Arra a kérdésre, hogy mit ebédelhetsz, a pincér röviden válaszolja: húslevest és vadas bélszínt. Megrendeled az ételt. Igen ám, de a vadas helyett sültet hoznak. Ha netalán nem szereted, akkor éhesen maradsz. Jó volna, ha a sepsiszentgyörgyi vendéglő vezetősége változatos, legalább 5—6 féle ételekről gondoskodna. Ha ez nem lehetséges, szüntesse be az étlap szerinti kiszolgálást és árusítson csupán menüt, így legalább a vendégek nem kifogásolhatják a választékot. Levelezőnk tudósítása Tamás Constantin arról tudósítja szerkesztőségünket, hogy a felsőidecsi kollektív gazdaság Régen vajon egyik legszebben fejlődő gazdasága. A kollektivisták mindannyian szorgalmasan dolgoznak és idejében tesznek eleget feladataiknak. Lelkiismeretes munkájuk meghozta gyümölcsét. A gazdaság ez évi pénzjövedelme július 31-ig több mint 282.909 lejt tesz ki, így a kollektív gazdaság vezetősége vajon viszonylatban is elsőnek osztott ki 14.470 munkanapegységre 115.791 lej előleget, vagyis 8 lejt egy munkanapra. Mindez arra ösztönzi a gazdaság tagjait, hogy továbbfejlesszék a baromfitenyésztést, mert ez gazdaságuk legjobb pénzjövedelmi forrása. A kollektív gazdaság pénzbeli jövedelme ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kollektivisták nem is olyan rég egy 60 állatot befogadó istálló és egy betonból készült trágyatelep építését kezdték meg. Az új istállót még az ősz folyamán átadják rendeltetésének.