Vörös Zászló, 1958. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1958-12-02 / 282. szám
Tízéves a székelyudvarhelyi Műbútor-asztalos kisipari termelőszövetkezet • Több mint 300 százalékkal emelkedett a taglétszám A termelés mennyisége értékben kifejezve 1000 százalékkal magasabb műlorofi évre növekszik az év végi osztalék A Műbútor-asztalos kisipari termelőszövetkezet ez év novemberében ünnepelte fennállásának 10 éves évfordulóját. Megragadjuk az alkalmat, hogy egy pillantást vessünk a múltba, megnézzük, hogyan kezdődött el a közös munka ebben a szövetkezetben tíz évvel ezelőtt. 1948 novemberében 3 kisiparos segédeivel és tanoncaival a „Munkások gazdasági és ipari szövetkezete“ keretében megalakította az asztalos részleget, amelynek létszáma év végéig 22-re szaporodott. Kezdetben a kisiparosok által behozott elavult, régi gépekkel, egészségtelen munkaviszonyok közt a helybeli vállalatok, valamint a lakosság részére gyártottak különböző termékeket. Az első tervév végén, 1950- ben, a szövetkezetnek már 95 tagja volt és ha ezt az évet vesszük alapul, akkor elmondhatjuk, hogy 1958 novemberéig a taglétszám 331 százalékkal emelkedett. A szövetkezet tágas, világos műhelyeiben dolgozó ifjúmunkások csak hallomásból tudják, hogy ezelőtt 10 évvel idősebb munkatársaik rozoga, egészségtelen műhelyekben kezdték el a közös munkát. Azóta az asztalos részlegen kívül a szövetkezet kárpitos, ládakészítő, esztergáló, festő, kőműves és fodrász részlegekkel bővült és így ma betölti a kisipari termelőszövetkezeteknek azt a hivatását, hogy kiszolgálja a dolgozókat, jó minőségű és keresett bútorokat gyártson a szocialista kereskedelemnek. Éppen a minőségi munka elismeréseképpen, a szövetkezet évek óta kivitelre is dolgozik. Ez a fejlődés megkövetelte, hogy a szövetkezet részlegeit korszerű gépekkel és felszereléssel lássák el. 1950-től 1958 novemberig a beépített gépi felszerelés és a felhasznált villamosenergia fogyasztás 342 százalékkal növekedett. A szövetkezet dolgozóinak érdeme, hogy éppen a 10 éves évforduló tiszteletére teljesítették az 1958 évi globális értéktervüket és a közgyűlésen felszólaló munkások, mesterek és technikusok vállalták, hogy év végéig teljesítik a terv minden mutatószámát. Ha az 1950-es év globális értékterv teljesítését vesszük alapul és összehasonlítjuk az 1951 novemberig elért eredményekkel akkor az emelkedés 1023 százalékot tesz ki. A globális termelés ilyen óriási arányi növekedéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy míg a régi kisiparosok elavult munkamódszerrel dolgoztak, addig a szövetkezetben a munkafázisok nagy része gépesített, a szövetkezet tagjai pedig csoportnormák alapján félszalagrendszerű munkát honosítottak meg Nem kismértékben járult hozzá a termelés és munkatermelékenység emeléséhez a kisgépesítés szélesebb alapokra vall helyezése, valamint az újító mozgalom kiszélesítése az öszszes részlegeken. Az 1958-as év első 9 hónapjában ez a növekedés 18 százalékot ért el az 1957-es év ugyanezen időszakához viszonyítva. A termelőmunka mellett a szövetkezet tagsága szívesen sportol, művelődik. Ennek bizonyítéka az, hogy az 1956 évi Országos Kisipari Termelőszövetkezetek kultúrversenyén a szövetkezet székely népi tánccsoportja II. díjat nyert, míg a dalárda és agitációs brigád a tartományi szövetkezeti kultúrverseny I. díját kapta. Sport téren pedig a szövetkezet dolgozói a helybeli Akarat sportközösség gerincét képezik. Éppen a kultúrmunka iránti szeretet és érdeklődés késztette arra a tagságot, hogy az épülő rajoni kultúrház asztalos munkáinak jelentős részét önkéntes munkával végezze el. Az elmúlt 10 év alatt a közösségi szellemben nevelt dolgozók megértették, hogy csak a közös munka eredményezhet több hasznot, amit bizonyít az a tény is, hogy évről évre növekszik a szövetkezeti tagok részesedése az év végi osztalékból. A szövetkezet létszámának és termelésének emelkedése is bizonyítja, hogy a Műbútor-asztalos termelőszövetkezet az elmúlt 10 év alatt sokat fejlődött. A jelenlegi követelményeknek már nem felelnek meg a helyiségek, s helyszűke miatt további beruházások sem eszközölhetők. A szövetkezet végrehajtó bizottsága ezért elhatározta, hogy a központi szervek segítségével a jövőben korszerű, új asztalosipari gyárat épít, ahol több szövetkezeti dolgozó jut biztos megélhetéshez, de a szövetkezet az új gyár felépítésével nagymértékben hozzájárul Székelyudvarhely iparisításához is. LUKA REZSŐ s tervosztály vezető Az épitkezések minőségének javításáért .Kivül szép... belülről robban Akik a Haladás filmszínházba igyekeznek, kivétel nélkül végigmérik tekintetükkel az alig néhány hónapja befejezett, új nyomdaépületet. Nem egyszer hallottunk elismerő megjegyzéseket. — Szép, nagy épület, korszerű nyomdahelyiség. Tény, hogy államunk valóban korszerű, jól megépített nyomdaépületre folyósította a többszázezer lejt, hogy a Magyar Autonóm Tartomány székhelyén, Marosvásárhelyen kibontakozó és egyre gazdagabbá váló kulturális és irodalmi élet számára a szüntelenül fokozódó igényeknek megfelelő nyomdaipari vállalat állíthassa elő a sajtótermékeket és az irodalmi műveket. Az építkezés minőségéről kell szólnunk néhány szót. Megváltjuk, nem tudunk dönteni afölött, hogy maró gúnnyal, avagy a jogos felháborodás hangján emlékezzünk meg az építkezés tervezőinek és kivitelezőinek munkájáról. Ha a nem működő villanykapcsolókat látjuk, akkor arra kell gondolnunk, hogy vajon „kapcsoltak-e“ azok, akik felszerelték őket. A villanykapcsolók után ítélve, nehezen juthatunk erre a következtetésre. Ha az eldugult lefolyókat és vízvezetékeket nézegetjük, amelyekből éjjel-nappal ömlik a víz, önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy a szerelők és az építkezés vezetői nem bántak lelkiismeretesen a közös vagyonnal. Az alig félembermagasságra méretezett emeleti lépcsőkorlát láttán még jobban bosszankodik az ember. Milyen hamar átbukhat rajta akárki, még azok is, akik jegyzőkönyvbe vették annak kicserélését és ezzel megelégedtek. Hátha még az öntőszoba ólomolvasztó-kemencéjéből kiáramló gázszagot érezzük, akkor nő csak tetőfokára a felháborodás. Rosszul építették meg a csempekályhákat, amit bizonyít az a tény, hogy rövid idővel „üzembehelyezésük“ után összeroppant tetőzetük. A nyomdaépület tervezője rosszul tervezhette meg a szedőterem nagy csempekályhájának kéményét, a kőművesek pedig hibásan építhették meg a kályhát. Tény, hogy a kályhában elégett gáz nem talált kiutat, és eloltotta az égőt. Ezt a gépszedők észrevették, a gázcsapot elzárták s csak másfél óra múlva gyújtottak be újra. Ám ekkor az összegyűlt gáz robbant, szétvetette a kályhát, s a mellette lévő gépszedő másodfokú égési sebeket szenvedett. Hát igen, kívül szép, de belül... robban. Pedig azért a pénzért, valamivel több lelkiismeretességgel, lehetne belül is szép és jó a nyomda új épülete. Hogy miért nem az, arra leginkább a tervező, valamint Nagy Géza, a munkatelep volt vezetője, s a II. számú építkezési vállalat vezetősége adhat választ. S a nyomda dolgozói el is várják, hogy adjon jogosan. CS. S. A képen a roszszul épített, szétrobbant kályha látható Ismét százezer néző kiküldött munkatársunk budapesti telefonjelentése ■* Szombaton, november 29-én a marosvásárhelyi Állami Székely Színház művészeinek egyik csoportja részt vett az országos Békebizottság által tiszteletükre rendezett fogadáson. Szakasits Árpád, a Béke Világtanács tagja üdvözölte a vásárhelyi vendégeket. Az üdvözlő szavakra Kovács György, a nép művésze válaszolt. Ezután a vendégek és a vendéglátók elbeszélgettek a színház szerepéről a béke védelmében. Városunk művészei ugyancsak szombaton meglátogatták az öreg színészek „Jászai Mari“ elnevezésű otthonát. A baráti fogadtatás után Szamossy Kornélia és Tanai Bella verseket szavaltak, Tóth Erzsébet pedig székely és román népdalokat énekelt. Vasárnap, november 30-án a Kertész és a Dob utca sarkán épült, fényűzően berendezett művészklubban a marosvásárhelyi színészek budapesti kollégáikkal találkoztak. Gáli Sándor, a színészek szakszervezetének titkára üdvözlő beszédében örömét fejezte ki a Székely Színház hatalmas budapesti sikere felett. „Ez a siker, továbbá az a tény, hogy az RNK-ban hat mnmmr xPrnTirí? mijhnrHk. nevn › v' • * i, t ‘ }' v K ›* nevezhető csodának. Mi tette lehetővé mindezt? A lenini nemzetiségi politika helyes alkalmazása. Ott, ahol az államot a munkásosztály élén haladó kommunista és munkáspártok vezetik, ez egészen természetes dolog. Arra kérem önöket — mondotta befejezőben Gáli Sándor — legyenek továbbra is a népek közötti barátság élharcosai Gáli Sándor beszédére Tompa Miklós és Kovács György válaszoltak. A vasárnap este rendszerint jelentős helyet foglal el a színházak, mozik, a rádió, s nem kisebb mértékben a televízió műsorában. A magyar televízió vasárnap, november 30-án este mégis a Székely Színház Lapzárta előtt című előadását közvetítette. Városunk színészei tehát immár r másodízben játszottak százezer néző előtt. (A televízióban előadott másik darab az „Elsőhozó ember“ volt) Említésre méltó tény, hogy a magyar televízió minden előzetes „szobai“ próba nélkül vállalkozni mert az előadás közvetítésére,ami pedig rendkívül szokatlan dolog. IZSÁK ISTVÁN ★ Külpolitikai jegyzetek wrwoMBiamnRiHaa Aillurnab Ez év számos nemzetközi évfordulóinak egyike a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója. Ez a jubileum nem múlt el észrevétlenül. Bár egy negyed évszázad telt el a kapcsolatok felvételétől, a szovjet köztársaságok létezésének az Amerikai Egyesült Államok részéről való hírhedt „el nem ismerése“ továbbra is olyan kérdés maradt, amely nemcsak történelmi jelentőséggel, hanem teljes mértékben aktuális politikai jelentőséggel is bír. Az évek múlásával azok a politikusok, akik gondolkozni szoktak, egyre tanulságosabb következtetéseket vonnak le Washington arrta vezető köreinek történelmi tévedéseiből, amelyek azt hitték,, hogy a szocialista szovjet állam megjelenése véletlen és múló jelenség. Ezek a vezetők megkísérelték, hogy „ne ismerjék el“, sőt, hogy meg is semmisítsék a szovjet államot. Az el nem ismerés politikájának alapja azoknak a reakciós politikusoknak a rövidlátása volt, akik nem akarták látni azt, ami nem volt tetsző számukra. A Szovjetunió el nem ismerésével, nem akarták elismerni azt a tényt, hogy a régi világ a pusztulás útjára lépett és helyet kell engedni az új világnak. Miért emlegetik oly gyakran éppen most, az Egyesült Államok történelmi tévedését? Azért, mert ebből a tévedésből nem vonták le az összes következtetéseket. Washingtonban még vannak olyan személyek, akik az utóbbi 25 év során egyáltalán nem fejlődtek politikai szempontból. Ezek a személyek változatlan makacssággal helyezkednek a Népi Kína „el nem ismerésének“ álláspontjára. Sőt, mi több, a Szovjetunióval szemben is az el nem ismerés politikáját akarják folytatni. Ezúttal természetesen nem az állam, hanem a szocializmus győzelmének cem ismeréséről van szó.. vr.v Ezek a politikusok még azt az illúziót táplálják, hogy erőszakkal, szubverzív vagy katonai akciók segítségével meg lehet változtatni a történelem menetét és a kapitalizmus ösvényére lehet visszatéríteni a szocialista fejlődés útjára lépett országokat. „Ezek az illúziók füstfelhökkel borítják bizonyos amerikai politikusok szemeit“ — írta a Pravda a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából. Az Egyesült Államokkal kapcsolatosan elfoglalt álláspont mutatja, mennyire széles látókörű a szovjet külpolitika. , Mi értjük, mit akarnak a reakciós" amerikaiak, mégis türelmesen ismételjük: képtelenség és fölösleges továbbra is az illúziók füstfelhőjébe burkolózni. Hagyjanak fel azzal a hiú reménnyel, hogy Washington visszaforgathatja a történelem kerekét és megállíthatja a szocializmus győzelmes menetét. A Szovjetunió, híven békepolitikájához, több ízben javasolta az Egyesült Államoknak a két rendszer békés versenyét és a békés egymás mellett létezést. A hidegháború politikájára a szovjet kormány úgy válaszol, hogy baráti és együttműködés egyezmény megkötését ajánlja fel az Egyesült ■ Államoknak ír, mindkét országnak szükséges, hasznos és előnyös. ■ : Az Egyesült Államok 15 éven keresztül próbálta megsemmisíteni a szovjet köztársaságokat. Miután meggyőződött arról, hogy ez megvalósíthatatlan, kényte- len volt lemondani róla és elismerni a szovjet állam létezését. Ezután 25 éven keesztül abban reménykedett, hogy a Szovjetunióban ésmindenütt megsemmisíthetik a szocializmust. Eljött azt ideje annak, hogy , erről a politikáról is lemondjanak. Nem lehet a végtelenségig az ilúziók füstfelhőjébe burkolni. (Timpuri Női) . Kozmási hírek Az utóbbi időben Kozmás dolgozó földművesei mind többet foglalkoznak a közös gazdaság megteremtésének a gondolatával. Sokan keresték fel a néptanácsot és érdeklődtek az agitátoroktól is a közös gazdaság szervezési kérdéseiről, előnyeiről. Kérésükre a pártalapszervezet irányításával a néptanács gondoskodott, hogy esténként agronómusok, agitátorok, tanítók, tanárok ismertessék a községben a szocialista egységek mintaalapszabályzatát. Már néhány napja tartanak ezek az ismertetők a néptanácsnál, a szövetkezetnél és az iskolában. Mindhárom helyre naponta 25—30 dolgozó földműves látogat el s kér felvilágosítást minden olyan kérdésben, mely még nem tiszta előtte. Jár A kozmási kollektív gazdaság asszonyai 24-én, a község aszszonyai pedig 25-én nyitották meg a nőbizottság által szervezett politikai kört. A gazda,ságban az első előadáson 10, a külsők körén pedig 39 nő vett részt. Mindkét kört Kovács Irén propagandista vezeti. Az első előadás a parasztság múltbeli nehéz, küzdelmes életéről szólt. löSE ki