Vörös Zászló, 1959. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1959-03-01 / 50. szám

A pártszervezetek a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítésének irányítói (•Folytatás az 1. oldalról) tisztító központok kezdjék meg működésüket. A vetőmagvak tisztítása nagyon lassan halad. Tartományi viszonylatban a ve­tőmagvak alig 26 százalékát tisztították meg. Még a tavaszi munkák meg­kezdése előtt be kell fejezni a trágyázást. E téren Bégen és Udvarhely rajonok gazdaságai járnak az élen. Nagyon lema­radtak Gyergyó és Marosvásár­hely rajonokban, ahol február 19-ig alig 300 tonna trágyát hordtak ki. A fenti rajonok pártszervezetei mozgósítják a dolgozó földműveseket, hogy a hátralévő napokban hozzák be a lemaradást. Ez évben tartományunk terü­letén 90 ezer hektár legelőn kell takarítási és feljavítási munká­latokat végezni. Ehhez a mun­kához máris hozzá lehet fogni. A cserjék, a bokrok kivágása a műtrágya kihordása egy percig sem késhet. A pártszervezetek és néptanácsok mozgósítják az összes falusi dolgozókat, s kü­lönösen az ifjakat e fontos munkálatok elvégzésére. Idejé­ben s az állatállomány számával arányosan kell elosztani a lege­lőket, hogy már a takarítási és fel­javítási munkálatok elvégzé­sében érdekeltek legyenek a gazdaságok. A gyümölcsösökben megkez­dődtek a takarítási és permete­zési munkálatok. Nagy gondot kell fordítani a kártevők min­den eszközzel való pusztítására. Tartományunk egyes községei­nek gyümölcsösei nagyon fertő­zöttek. Minden hanyagság e te­kintetben súlyos következmé­nyekkel járhat mind a gyü­mölcstermésre, mint a gyümöl­csösre. Szigorúan kell alkalmaz­ni az erre vonatkozó szabályokat és megmagyarázni a földműve­seknek e munkák elvégzésének fontosságát. A községi pártbizottságok és alapszervezetek, valamint a néptanácsok végrehajtó bizott­ságai konkrét intézkedési tervet kell, hogy készítsenek, amely magában foglalja az összes szervezési, politikai és technikai feladatokat. Minden napi késés a tavaszi munkákban felmérhe­tetlen károkat okoz. Éppen ezért a gépekre és fogatokra elosztott napi tervet úgy kell beütemezni, hogy a munka legtöbb 3 hét alatt befejeződjék. Az intézkedési, valamint az Ütemtervet meg kell vitatni a pártaktíva és nyílt alapszerve­zeti üléseken, valamint a nép­tanácsok végrehajtó bizottságai­nak rendkívüli ülésein. A terve­ket ismertessük a kollektív és társas gazdaságok nagygyűlé­sein és népgyűléseken is. A tavaszi munkák szakmai és politikai irányítása érdekében létre kell hozni a pártszerveze­tek, a tömegszervezetek és a néptanácsok képviselőiből ösz­­szetevődő irányító kollektívát. Az irányító kollektíva hetenként elemezte a tavaszi munkák helyzetét. Mindenhol szervezzük meg a szocialista és hazafias verse­nyeket. E célból létre kell hozni a tartományi, rajoni, községi és szocialista egységek közötti ver­senybizottságokat. A versenybi­zottságok hetenként értékeljék a szocialista és hazafias verse­nyek eredményeit, s minden eszközzel népszerűsítsék az élen­járókat, a jó munkamódszere­ket. A tavaszi munkák idejébeni és jó elvégzése megköveteli a pártszervezetektől, hogy hatha­tós politikai tömegmunkát vé­gezzenek a falusi dolgozó föld­művesek soraiban. Készítsék fel alaposan az agitátorokat, he­lyes, ha községenként megtart­ják az agitátorok plenáris ülé­sét, ahol a legjobb agitátorok átadják tapasztalataikat. A szemléltető agitáció is e mun­kák elvégzésére kell hogy moz­gósítsa a dolgozókat. Időszerű, konkrét jelszavakat, grafikono­kat, kimutatásokat kell készí­teni. A faliújságokon, a rádió­­sítási állomásokon rendszeresen népszerűsítsék az élenjárókat, bírálják a kullogókat. A párt és néptanács aktivis­tái ez időben tartózkodjanak többet terepen, adjanak konkrét segítséget a munkák megszer­vezésében és irányításában. Minden párt- és IMSZ-tag, minden képviselő és nőbizott­sági tag kapjon konkrét felada­tot s úgy végezzék munkájukat, hogy példamutatásukkal moz­gósítsák a dolgozó földművese­ket a nép kenyeréért vívott harcra. A faanyag komplex kihasználásáért A fahulladékok értékesítése — írta­ Zsigmond József, a szovátai IFET igazgatója — IVR JÖVEDELEM — HULLADÉKBÓL A donga és talpfatermelés­nél keletkező hulladékok érté­kes termékekké való feldolgo­zása hasznos és előnyös nem­zetgazdaságunk számára. Első­sorban értékes árut termelünk a kevésbé értékes tüzelőanyag­ból ezáltal nagy mennyiségű műfát takarítunk meg, amit eddig ládagyártásra használ­tak, ugyanakkor a vállalat jö­vedelmezőségét is növeljük, így például a szovátai IFET az alábbi értékű ládákat és egyéb közszükségleti cikkeket készí­tette el hulladékokból. összesen 1.983.000 lej A parajdi dongaüze­m mel­lett is létesítettünk egy hulla­­dékfeldolgozó részleget és ez évben Szovátán elkészül az új dongaüzem, korszerű hulladék­­feldolgozó részleggel Padlókockát a donga lebütü­­zésekor kikerülő darabokból is lehet előállítani, 56X70 — 150X100 — 120 mm ,méretekben. SS állatod Szabványnak nem fe­lel meg, ide használható. A ládagyártás után még min­idig marad 20 százalékos hulla­dék, melyet mint tüzelőanyagot lehet értékesíteni. Azonban ezt a hulladékot 5—8 kg-os köteg­­be kötve, száraz állapotban fel lehet használni az iparvasúti mozdonyok fűtésére, szénnel keverve. Ezáltal jelentős meny­­nyiségű tűzifát lehet megtaka­rítani. Ezt az eljárást március 1-től bevezetjük a szovátai fa­kitermelő vállalatban és így évente körülbelül 5.500 űrméter tűzifát helyettesítünk, amit ér­tékesebb célokra használhatunk fel. A FŰRÉSZPOR ÉRTÉKESÍTÉSE A donga és talpfatermelésnél keletkező fűrészpor átlag a felhasznált nyersanyag 10 szá­zalékát teszi ki, ami igen je­lentős mennyiség. A szovátai vállalatban évente pontosan 2000 köbmétert jelent, melyből körülbelül 800 köbméter elhasz­nálódik a gőzgépek fűtésére, 200 köbmétert eladás útján ér­tékesítettünk és mintegy 1000 köbméter veszett kárba. A fű­részpor tárolása nagy területet igényel és tűzveszélyes. A mű­szaki kabinet határozata alap­ján 1957-ben kísérleteztünk a fűrészpor őrlésével. Ez sikerrel járt és 1958-ban már 43.000 kg falisztet értékesítettünk, 129.000 lejért. FŰRÉSZPORBÓL FALISZT A gőzöletlen bükk-fűrész­­porból a faliszt előállítása a kö­vetkező termelési folyamattal történik: a fűrészport átrostá­lással meg kell tisztítani a ké­reg, fa és forgácsdaraboktól és egyéb idegen anyagoktól. Mivel a fűrészpor 23—25 százalékos nedvességet tartalmaz, meg kell szárítanunk. A szárítás történ­het: nyáron, a nap melegével, a térségre deszka alapra leterítve és forgatva, de főleg szárító­ban. Erre a célra megfelel a brichet présszárító és a henge­res szárító is. A szárító 100— 120 fokos gőzmelegítésnél szá­rít és ezáltal a nedvességtarta­lom 10—12 százalékra csökken. Ezután a fűrészpor őrlésre ke­rül, ahol a nedvesség 6—8 szá­zalékra csökken és majd a meg­őrölt faliszt tárolás és szárítás következtében körülbelül 2 szá­zalékos nedvtartalmat vissza­kap a levegő nedvességétől s így a végleges nedvtartalom 8—10 százalékos lesz. Az őrlés vízszintes vagy függőleges kő­beállítású, henger széles és sor­­szitás malomban történik. A szitavásznakat a liszt finomsá­gához mérten kell alkalmazni az egyes szitákon. A falisztet 4 soros, 25 kg-os papírzsákok­ban tároljuk és száraz helyen raktározzuk el szállításig. A szállítás csak fedett autóval vagy vasúti kocsival történhet. A FALISZT MINŐSÉGE A faliszt 4 osztályba sorolha­tó: darabos, közepes, apró és finom liszt-osztályokba. A fi­nomságát a granulációk hatá­rozzák meg. Granuláción egy négyzetcentiméter szitavásznon levő lyuk száma értendő. Ned­vessége forgalombahozáskor nem haladhatja meg a 10 szá­zalékot. Fenyőfűrészporból is lehet készíteni falisztet. A fa­lisztet több iparágban használ­ják, így például a műanyag­­gyártásnál, a bakelit, lignolit, linóleum és üveg gyártásnál, valamint az aluminium gyárt­mányok fényezésénél, sőt a pú­der gyártásához is. Hazánkban a fogarasi Vegyipari üzem, a bukaresti Jilavai Gumikom­binát, a bukaresti Electro­izo­lant, a medgyesi üveggyár stb. üzemek­ használják. Az eddigi szükségletet nagyrészt impor­tálták. VÉGKÖVETKEZTETÉS Ezek a feltételei annak, hogy a fa komplex kihasználását és értékesítését 90—92 százalékos, sőt még nagyobb arányban is megvalósíthassuk a tartományi pártkonferencia határozata szel­lemében. Ezáltal kell elérnünk azt, hogy kevesebb bruttó fa­tömegből biztosíthassuk nem­zetgazdaságunk és dolgozó né­pünk fa­szükségletét. A fa komplex értékesítési arányszá­mának növelésével egyre keve­sebb erdőt kell levágnunk. A fahulladék ilyen irányú ér­tékesítése az ipari feldolgozás technikájának, valamint a vegy­iparnak a fejlődésével párhuza­­zamosan növekszik majd. Egy­előre a jelenlegi feltételek mel­lett, ha minden vállalat sikere­sen alkalmazza ezeket a mód­szereket, eleget teszünk a má­sodik pártkongresszus által ki­tűzött feladatainknak. A szovátai IFET munkaközös­sége a pártalapszervezet helyes irányításával, az üzemi bizott­ság tömegmozgósító munkájá­val és az IMSZ alapszervezetek által mozgósított ifjak lendü­letes tevékenységével az 1958-as termelési évben 2.323.000 lej terven felüli nyereséget ért el, amelyből 371.000 lej a fahulla­dékok ilyenszerű értékesítésé­ből származik. Meggyőződésünk, hogy az er­dőkitermelő és feldolgozó ipari dolgozók öntudatos munkája és kezdeményező képessége révén teljesítjük ilyen irányú felada­tainkat is, az eddig veszendőbe ment fahulladékok értékesítésé-­­vel erősítjük hazánk szocia­­lista gazdaságának alapjait. 1955- ben 273.000 lej 1956- ban 302.000 „ 1957- ben 353.000 „ 1958- ban 1,055.000 „ Tapasztalatcsere a szocialista verseny fellendítéséért A vlahicai Vasüzem üzemi bi­zottsága minta osztálybizottsági ülést szervezett a vasöntödében. Ezen az ülésen részt vettek a többi osztálybizottságok tagjai és szakszervezeti aktivistái is, hogy kicseréljék a szocialista verseny megszervezésében szer­zett tapasztalataikat. Silye Lőrincz öntő hozzászó­lásában kiemelte azokat az eredményeket, amelyeket egyes öntők, — név szerint — Trinfuly György és Sebestyén Imre 137 százalékos tervteljesítéssel — értek el és selejtmentesen dol­goztak. De rámutatott arra is, hogy habár Hatos Tibor ifjú öntővel sokat foglalkoztak, még­is a lemaradottak közé tartozik. Ugyanakkor javasolta, hogy egyes dolgozókat, mint például Lázár Albertet, ne csak a sa­ját, hanem a csoportjuk mun­kájáért is vonják felelősségre. Csoportja nem termel kielégítő minőségű termékeket. Gáli Sándor kuplómester azo­kat a lehetőségeket világította m­eg, amelyeket hasznosítva, több vas­at biztosíthatnak az ön­tőknek. Ezt azonba­n csak úgy tehetik meg, ha az üze­m veze­tősége megjavítja a nyersanyag­ellátást. Benedek Béla a kohó osztálybizottság elnöke feltárta azokat a hibákat is, amelyek a munkafegyelem terén észlel­hetők. Még nem tettek meg mindent az igazolatlan hiány­zások felszámolásáért. Balázs Ferenc, a garázs-osztálybizott­­ság elnöke a fenntartási dol­gozók erőfeszítését méltatta, amellyel a termelő részlegek gépeinek és berendezéseinek minél jobb kihasználására töre­kednek. Szikszai József minőségi el­lenőr hozzászólásában keményen bírált egyes dolgozókat, akik munkásokhoz méltatlan mód­szereket alkalmaznak, így De­meter Zoltán vasöntő egy rossz minőségű motortestet igyekezett becsempészni a már átvett jó áruk közé, Simó Simon öntő csoportjának jelenleg is 48 db meg nem felelő minőségű varró­­géplábja van leöntve. A tapasztalatcsere eredmény­­nyel járt, és a részlegek szak­szervezeti vezetői rájöttek arra, hogy munkájukat szorosan együttműködve kell végezniök. Például, ha a fenntartási osztá­lyon nem végzik jól a nevelő­­munkát, akkor az ott dolgozók nem törekednek arra, hogy az öntödében vagy a kohászoknál minél jobb karban tartsák a gépeket és berendezéseket. Ez a termelés és a szocialista ver­seny rovására megy. Ugyanak­kor, ha az öntők nem öntik le idejében azokat az alkatrésze­ket, amelyeket a feldolgozó részleg dolgozóinak kell meg­munkálniuk, akkor hiába tesz­nek ezek a dolgozók vállaláso­kat a szocialista verseny kere­tében. FUHRMANN KALMÁN mérnök levelező Szakképesítés a Kalapács szövetkezetben A Kalapács kisipari termelő­­szövetkezet vezetősége mint minden évben, az idén is tan­folyamot indított a segédmun­kások szakmai neveléséért. Mintegy 40-en látogatják a tanfolyamot. Az oktatást janu­árban kezdték meg, heti 3 órás előadással, hat hónapi időtar­tamra. A tanfolyam részvevőit díjmentesen látják el füzettel, író- és rajzfelszereléssel. A szö­vetkezet mérnökei, technikusai és szakmailag jól felkészült mesterei tartják az előadáso­kat. Az előadók a hallgatókkal megismertetik a szakmával kap­csolatos elméleti kérdéseket, míg a gyakorlati ismertetéseket az illetékes műhelyek szakem­berei tartják. A múlt évi szakmai tanfolyam is eredménnyel járt, 11 munkás szerezte meg a fémipar vala­melyik ágában a szakképesítést. Tervük az, hogy a jövőben to­vább folytatják a szakmai elő­adások szervezését, bevonják a gyengébb felkészültségű szak­munkásokat is. A Simó Géza bútorgyár és munkásai Tatár Sándor havonta 116 százal­ékos teljesítményt mu­tat fel, munkájának minő­sége jó. A társadalmi mun­kában is tevékenyen kiveszi a részét. Bortnyik József havi elő­irányzatát átlag 130 száza­lékra teljesíti, s minőségi munkát végez. Azonkívül az ifjak szakmai nevelésével is foglalkozik. Hegyi Árpád havi munka­teljesítménye 125 százalék. A minőségi és selejtmentes termelés tevékeny harcosa. Szász Sándor normáját át­lag 116 százalékra valósítja meg. A közösségi munkában is tevékenykedik.

Next