Vörös Zászló, 1968. augusztus (20. évfolyam, 181-207. szám)
1968-08-02 / 182. szám
Új technológiával Évente több ezer köbméter 12—17 cm átmérőjű vékony fa gyűl össze a Szovátai Faipari Vállalat fűrészüzemében, amit a gátereken felvágni már nem lehet. Az egyik műszaki kollektíva célul tűzte ki egy olyan új technológiai folyamat kidolgozását, amely lehetővé teszi a vékony faanyag felfűrészelését, magasabb fokú értékesítését. A lemezekre vágott faanyagot a ládagyártásnál fogják felhasználni. 500 000 négyzetméterrel több A következő két évben újabb bővítési és korszerűsítési munkálatokat végeznek a segesvári ,,6 Martie“ textilüzem gyapjúszövődéjében. A bővítési munkálatok révén növekszik a részleg kapacitása, s így évente 1 500 000 négyzetméter gyapjú szövöttanyagot állít majd elő, 500.000 négyzetméterrel többet, mint eddig. Általános áruház nyílik Kilcsön Bücsön vasárnap megnyílik a fogyasztási szövetkezet új részlege, az általános áruház. Az épületet, amelyben helyet kapott, a falu mai igénye hívta életre: korszerű, emeletes és tágas, alkalmat ad az áruválaszték bővítésére, és a gyors, pontok kiszolgálásra. Az épület magában foglal egy nyolcvan személyes vendéglőt is. Az áruház régi helyiségét pedig átalakítják, s megnyitnak benne egy önkiszolgáló élelmiszerüzletet, cukrászdát és bútorrészleget. Benzinvásárlóknak Augusztus 1-től minden benzinkútnál bonra adják az üzemanyagot. 2, 5, 10, 20 literes bonokat kell váltani a benzinkútnál, s csak azok ellenében szolgálják ki a kívánt mennyiséggel a feleket. A fenti intézkedés nem jelent semmilyen korlátozást a benzinvásárlásnál. Egyelőre több benzinkútnál hiányoznak az 1 és 3 literes bonok. Remélhetőleg, rövidesen ilyen bonokat is forgalomba hoznak, s akkor az említett mennyiségben is lehet vásárolni üzemanyagot. Melódiák Ezzel a címmel állította össze egész estét betöltő műsorát az „Olténia“ Állami Filharmónia együttese, amely országos körútja során augusztus 5-én a marosvásárhelyi közönség előtt is bemutatkozik. Az előadás iránti érdeklődést fokozza, hogy színpadra lép több olyan ismert nevű művész, akit ismerünk a rádióból, televízióból. Meghallgathatjuk majd népszerű könnyűzene énekesünket, Constantin Draghici et is. Azt mondják, sok a munkakerülő. Viszonylag sok. Mert ha kevesebben is vannak, mint régen, de vannak. Feltételezem, hogy valahol statisztikát készítenek róluk, nyilvántartják őket, de azt is tudom, hogy a statisztikát olyanok állítják össze, akik számokban gondolkodnak. Ami előttem van, az mind példa csupán: ki az aljaemberek, ki a gyengék, cselekvésre tunyák közül, de képtelen vagyok összegezni őket. A könnyű élet utáni vágy; valami rosszul értelmezett szabadságtörekvés; indokolatlan sértődöttség; divatos ifjonti lázadás a társadalom s minden ellen, ami létezik: szerelem, harag, bosszú, stb., stb. — mindaz tehát amit okként akarnak elhitetni velem, vajon tényleg rugója tétlenségüknek, annak az üres, léha vegetálásnak, amit eszményítenek? MISZTER ISMERETLEN. Vele kell kezdenem. Még akkor is, ha nevét nem tudom. Amikor ismerőseimet megkértem, igazítsanak el néhány dologkerülőhöz, elküldték a Piros rózsába. Nem mondták a nevét, csak annyit, hogy vékony, beesett arcú legényember, túl a harmincon. Nem dolgozik már vagy öt éve, s a társaságában is csak olyanok ülnek, akik ott kerülik a munkát, ahol érik. Figyelmeztettek: vigyázzak, mert „kapcsolatai“ vannak. Ez tartott vissza, hogy megismerjem. Nem, nem azért, mert féltem. Sokkal inkább, mert nem szeretem, ha valaki mások nevével fenyegetőzik. Márpedig ő erre van berendezkedve. Ismer mindenkit. Kicsi embert, nagy embert. Haverkodik, a bizalmába férkőzik fűnek-Janak. Vendéglőkbe jár és éjszakai tivornyákat rendez. Valamikor, évekkel ezelőtt, építő-tervezőként dolgozott, fontos beosztásban. Valamikor, Tán már elfelejtette, hogy valamikor gyermeket szült neki a felesége. Elvált Pokol Fülöp tőle. Könnyen, gondtalanul telnek napjai. Mintha törvényén kívül élne. És nincs ki megkérdezze tőle, hogy miért van ez így. Ha felmelegedik az idő, kimegy a víkendtelepre, keres magának römipartnert és játszik. Egy fejes alapon. Vajon ebből él-e?! ELLESETT BESZÉLGETÉS. Utca, jövő-menő emberekkel. — Szolgi, doktorkám, hát mi járatban újra erre? — A fogam, öregem. Rosszak, most aztán rendbetétetem őket. — Mintha a múltkor is effélét mondtál volna. — Ja, tényleg. De sajna, még tart a reparáció. Meg aztán unom ott abban a sárfészekben, elképzelheted. riportja Hiányzott a város, a Muskátli, gondoltam egyet és kieszközöltem valami hoszszabbfajta betegszabadságot... S te, öregfiú, tengeted...? Hát a nőid...? Apropó, nők. Nem érdekel valami import holmi...? Szépítőszerek, harisnyák. Csomagból. — Import holmi? — Extra dolgok. Olcsón vesztegetem, gyere, húzódjunk be valahová, mert arrább az a fekete krapek éppen rám bámul. Ez én voltam. Akkor még nem sejtettem, hogy a zugárus orvos volt egy hegyi faluban. Dr. B. otthagyta munkahelyét, hátat fordított betegeinek, s amit mond fűnek-fának, „smafu a szokásos elterelő szöveg csupán. Most itt sétál diákéveinek színhelyén Munka nélkül, de elegánsan. MUZSAFI. Nem mondom, van benne valami művészi. Szakálla miatt egy kicsit világfájdalmas hippi, egy kicsit Johnny Halliday. És jó kicsit —ápolatlan. Bizarr. Kezében füzet és ceruza. Alkalmasint, hogy az ihletet el ne szalassza. Ha beül a kávézóba, a sarokba húzódik, és nagysebesen írni kezd. Verseivel tele minden szerkesztőségi fiók, de a nyomdafesték túl drága számukra. — Nincs protekcióm. Ez a baj. Sem az Utunknál, sem az Igaz Szónál. Nem vesznek be a bandába. Pedig lennék én olyan prímás, mint Sz... — S ezért lóg úgy az orrod? — Az enyém? — Azt hittem. — Ne hülyéskedj! Az idő nekem dolgozik. Addig kihullanak a vén tankönyvhősök. Az enyém új hang, apafej. Ezért félnek tőle. De én az életemet erre tettem fel. Már akkor elhatároztam, hogy költő leszek, amikor beiratkoztam az esti iskolába. Két esztendeje. — És máskülönben, mi a foglalkozásod? — Autószerelő vagyok... vagy inkább voltam, mert már nem érdekel. Otthagytam. Nem férek meg a durvalelkű emberekkel. Mocskos, utálatos dolog az egész. — Egy kiskocsi...? — Az más. Azt nem kell ide keverni. Arra majd nekem is szükségem lesz. Egyszer. — De miből? Gondban van. Ez a nagyon primitív, de nagyon is helyénvaló kérdés szöget át a fejébe. Belekortyol kávéjába, mintha várná, hogy a körötte repdeső múzsák súgjanak. — Majd AKKOR, édesapám. Tekintete elkalandozik. Valahová, sejtelmesen meszszire. A. D. későbbi önmagával van elfoglalva: Nagy fekete Limousinnal hajtat messze földeken, koszorús költő, lába előtt a Szajnapart, a Temze hídja, s az elfeledett Sz. valószínűleg épp levélben esdekel neki, hogy protezsálja a verseit... [Világ proletárjai, egyesüljetek ! Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 182 (5179) szám 1968. augusztus 2. péntek Ára 30 báni Minden szem gabonát sürgősen a raktárba Az esős időjárás nemcsak, hogy akadályozta a kenyérgabona betakarítását, hanem veszélyezteti a már learatott és ki nem csépelt termés minőségét is. Az aratás beindulása után elkövetett munkaszervezési hibák most bosszulják meg magukat, mert a kézzel learatott búza túlnyomó része még kalangyákban, a mezőn áll s a rendkívül sok csapadék miatt a kicsirázás veszélye fenyegeti. Mi a teendő? Minden erőt, minden lehetőséget felhasználni a kévék szárítására, sürgetni a cséplést és a lehető leggyorsabban szárítani a gabonát. Számos termelőszövetkezet vezetője már gondolt erre, esetenként tett is Küküllőkirályfalván például, ahol végeztek a 400 hektár búza aratásával, de még 120 hektáron kalangyákban a termés, úgy döntöttek, hogy ha nem is derül fel az idő, a nedves kévéket behordják és lábra állítják a két félig kész istállóban, így 3—4 naponként 15 hektárról száríthatják ki a kévéket. Közben csépelnek s hogy a kicsépelt búzát is szánthassák, a nemrég elkészült, körülbelül 250 négyzetméteres silógödröt kiaszfaltozzák, tetőt házaltak föléje s így legalább 8—10 vagon gabona szárítására van itt lehetőség. Ugyanakkor még 4—5 vagonnyit az istállók padlásán is száríthatnak. Jó elgondolások, sokan megszívlelhetnék. Bonyhán sem rózsásabb a helyzet. Az utóbbi napokban kicsépelt gabona nedvességtartalma 28 százalék, és ezért a MTSZ-székházában mintegy 300 négyzetméter felületet készítettek elő a szárításra. A mezőn kintlévő, túlnedves kévéket behordják és a nagy kapacitású takarmányszárítóval próbálják kiszikkasztani. Ugyenezt használják fel a kicsépelt gabona szárítására is. Mikefalván a szérűre hordott gabona is átázott, nem beszélve a 30 hektáron kintlévő kalangyákról. Egyelőre még csak gondolnak arra, hogy a fénykész istállóba hordják és szárítsák a kévéket. Jó lenne mielőbb rátérni a tettekre is, ellenkező esetben igen-igen nagy lesz a veszteség. * Új város új gyára A naplókban Orsován, az új dunai városban megkezdődött a hajógyár építése és kibontakoztak az 500 méter hosszú új kikötő betonrakpartjának vonalai. A hajógyár többek között 2000 négyzetméternél nagyobb javítócsarnokkal, emelő és vízrebocsátó sólyával, hőfejlesztő központtal, pótalkatrész-üzemmel rendelkezik majd. Az új hajógyár kapacitása kétszer nagyobb lesz, mint azé, amely a régi városban működött, és főjavítások, valamint folyó javítások végezhetők majd minden típusú folyami hajókon. A kikötő, amelynek korszerű folyami állomása és áruraktára lesz, 9 hektáron terül majd el a létesítendő gyűjtőtó övezetében, a víz áramlásától védett valóságos öbölben, ami lehetővé teszi a legnagyobb tonnatartalmú folyami hajók lehorgonyzását. A tervek szerint mindkét objektum elkészül a jövő év végéig. 17 kombájn várja " r * a // t a io idol Talán, talán ismét jóra fordul az idő, s folytatni lehet az aratást. A vámosgálfalvi termelőszövetkezetben még 180 hektár búza áll lábon a 620 hektár összvetésből. A learatott mennyiségből 245 hektár termését kombájnokkal, a többit kézi munkával takarították be. Hét kombájn dolgozott a búzaföldeken, a tagok véleménye szerint jól, napi 25—30 hektáros ütemmel. Közel egy hete nem tudnak munkába állni, s valóban kell, ismét kell a jó idő. Várják, de eközben sem ülnek ölbe tett kézzel. Megegyeztek a helyi AMV-al, hogy 10 kombájnt adjon kölcsön, így, ahogy lehetőség nyílik, 17 kombájn fog újra az aratáshoz. A cséplés nem szünetelt az utóbbi napokban. Amint tájékoztattak, 2 150 kiló a hektáronkénti hozam. Naponta két és fél vagon gabona kerül zsákokba, illetve szárításra. Öt vagon gabonát száríthattak egyszerre. 180 hektár szántást is végeztek. Ennek egy részét újra búzával vetik be, 76 hektáron pedig máris földbe került a silókukorica magja. Árubemutatóverseny Augusztus 1 és szeptember 30 között bonyolítják le a textil- és cipőárusító egységek árualap-bemutató versenyét. Minél tetszetősebben és úgy elhelyezni az árut, hogy kitűnjék a bő választék — ez lesz a verseny tárgya. Eladással egybekötött kiállításokat is szerveznek ez alkalommal. Azok, akik megyei szinten kitűnnek, részt vesznek az országos versenyen. (RIES Albert) Bolgár gyártmányú, újtípusú törpetraktorok érkeztek a Marosvásárhelyi Gépesítő Vállalathoz. A zömök, lánctalpas „minigépek“ igen nagy segítséget jelentenek olyan területeken, ahol a nagy traktorok nehezen boldogulnak 212 millió sej egyetemi építkezésekre Az új főiskolai tanév megnyitásával több mint 55.700 négyzetméteren új tanterületeket adnak használatba. Említésre méltó a Gazdaságtudományi Akadémia hétszintes pavilonja, a bukaresti Műépítészeti Intézet új épületszárnya, a Iași-i Agronómiai Intézet új épületei stb. Az idén 212 millió lejt utaltak ki egyetemi építkezésekre, 1,5-szer többet, mint 1967-ben. Az összeg egy részéből diákotthonokat és étkezdéket építenek Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Iasiban, Craiován, Bakóban, Suceaván, stb. Több mint 60 millió lejt fordítanak főiskolai tanfelszerelés és kutatási anyag beszerzésére. Turisták tanulmányúton Külföldi turisták csoportosan jönnek országunkba tanulmányútra. A napokban műépítész-hallgatók érkeztek Németország SZK- ból, hogy megtekintsék az északmoldovai és észak-olténiai kolostorokat és bukaresti építkezéseket. Július 31-én olasz bányászok érkeztek tapasztalatcserére a zsilvölgyi és a Poiana Rusca-i bányászokhoz. Ugyanakkor amerikai entomológusok tanulmányutat tesznek és megfigyeléseket végeznek országunk különböző övezeteiben. A napokban több más országból is jönnek kutatók, hogy tanulmányozzák országunk népművészetét, állat- és növényvilágát és építészeti stílusát. Óránként 1.500 kiló olvasztott vaj A „Maros“ Tejfeldolgozó Vállalatban megkezdte termelését az olvasztott vaj részleg. A gyártási folyamat teljesen automatizált, a vállalat karbantartói által beszerelt új gyártmányú gép 1 500 kiló olvasztott vajat termel óránként Korszerűsítették magát az épületet is, vízvezeték hálózattal és erőmű központtal látták el. Ritka teljesítmény: 500 köbméter hangszerfa Elvétve fordul elő, hogy a hangszergyártáshoz szükséges rezonáns fenyőből többet termeljenek ki, mint amennyit a terv előír. E különleges fenyő felkutatása és kiválasztása nagy szakértelmet és főként sok utánajárást követel. Mégis, a Régeni Faipari Vállalatnak sikerült az idén 515 köbméter hangszerfát leszállítania a helybeli faipari komplexum hangszergyártó részlegének, ötször többet, mint amennyit az évi tervfeladat előirányzott. Közlekedés-szabályozás Régenben A régeni ideiglenes néptanács az utóbbi időben számos intézkedéssel igyekezett zökkenőmentessé és biztonságosabbá tenni a gépjárműforgalmat. Ezen intézkedések közé tartozik a város nagyforgalmú útjainak rendbetétele, a járdaépítés, a parkírozóhelyek kijelölése is. A városban szabályozzák a közlekedést, s rövidesen több mint 120, forgalomkorlátozó, illetve irányító jelzőtáblát helyeznek el. Erdei traktortipust állítottak elő Az Erdőkitermelési Kutatóintézet brassói műhelyeiben új erdei traktortípust állítottak elő. A traktort izert alvázzal látták el, ami lehetővé teszi üzemeltetését a legegyenetlenebb terepen is. Az azugai erdészeti kerület övezetében sikeresen kipróbált új típusú traktor gyártását engedélyezték. (Agerpres) Mielőtt a tv-t szidnánk... ennek a mulasztásnak. Mivel nem ismerjük előre a várható alkatrész igényeket, nehézségek adódnak a javításnál. A szövetkezeti műhely munkája iránt bizalmatlan kliens zugjavítóhoz viszi készülékét, s a hozzá nem értők nem egyszer az egyszerű hibákból bonyolultabbat csinálnak, és így jelentős többletkiadásba sodorják a tulajdonosokat. Példát is mondok erre. Egy Rubinnak nem volt hangja, s egy „maszek“, aki a kötött tarifához viszonyítva olcsón dolgozik, kezelésbe vette. A „javítás“ után se képe, se fénye nem volt többé a készüléknek. Ha az első hibával hozzánk fordul az illető, 50—60 fejébe került volna a javítás, így azonban 160 lejt kellett fizetnie. Tanulságként mondanék el egy másik esetet. Valahol eltűnt a képernyőről a fény, de hallgatták tovább a hangot. Leégett a készülék, egész sereg alkatrészt kellett kicserélni, mintegy 1700 lej értékben. Általános szabály: a készüléket ki kell kapcsolni, ha eltávozunk mellőle. Volt úgy, hogy meggyűlt a tv-től a mögötte lévő függöny, majdnem az egész lakásban tűz keletkezett. A biztosítékokról tudni kell, hogy azok csak hirtelen zárlat esetén olvadnak, kapcsolnak ki, a lassú felmelegedést okozó áramszivárgással szemben tehetetlenek. Aki tv-t készül venni, jó, ha előzetesen felvilágosítást kér tőlünk A kereskedőnek ugyanis minden eladó, és sajnos, nem is szakember valamennyi. Különben könnyen csalódás érheti a vevőt, aki nem tudja, egyáltalán mit várhat készülékétől. Nálunk megtekinthető Marosvásárhely térképe, melyről leolvasható, hol milyen erős a vétel. A Téglagyár környéke és a főtér például gyenge árnyékban van, itt többelemes antennára és érzékenyebb vevőkészülékre van szükség. A Hosszú utcán viszont szobaantennával is lehet a műsort fogni. Végső soron pedig anyagi szempontból is meggondolandó, hogy adott körülmények között (szobaméret, vételi lehetőség, stb) milyen készüléket vásároljunk. Milyen kérdések merülnek fel a televízió-vásárlás, a készülékek használatával és javításával kapcsolatban? Ezekről beszélgettünk el a Metálus szövetkezet technikusával, Fülöp Dénessel. Az alábbiakban közöljük a tőle hallottakat. Tapasztalatunk szerint a tv-vásárlóknak mintegy 40 százaléka nem jelenti be nálunk új készülékét, holott, ha megtenné, az első telefonhívásra kimennénk a helyszínre, ellenőrizni, beállítani a gépet. De van egy másik hátránya is Új gépek a marosvásárhelyi tejfeldolgozó gyárban. Ember az oroszlánok között Nemrég fönt jártam a somostetői állatkertben. Rend László, az állatkert vezetője, látható örömmel járta be velem azt a bizony még kis területet, amelyen helybelinek már akad valami látnivaló. Megsimogatta az oroszlán sörényét, megvakargatta a farkasok fületövét, s közben szomorúan beszélt egyes látogatók viselkedéséről. — Vannak olyan emberek, műveltnek tűnő látogatók is —, akik bizony nem átallják kővel dobálni, botokkal szurkolni, ingerelni a ketrecbe zárt állatokat. Én, kérem, nem vagyok lélekbúvár, de higgye el, messzemenő következtetéseket tudnék levonni ezeknek az embereknek a magatartásából. Eltűnődtem a hallottakon. Mert hát, milyen lehet annak a művelt embernek, vagy ha úgy tetszik, egyszerűen csak embernek a gondolkodásmódja, lelki beállítottsága, aki abszolút biztonságosnak mondható helyzet, ből, jobbára védtelen, vagy véd JEGYZET i dekezni nem tudó állatok bántalmazásában leli örömét? Túl erős kifejezések elkerülése végett nem szándékszom a föltett kérdésre kimerítő választ adnni, néhány gondolatot azonban mégis el kell mondanom. Mindenekelőtt szeretném leszögezni — s ezt nemcsak én állítom —, hogy jellemünk nagyban meghatározza cselekedeteinket. Bizonyos cselekedetekből bizonyos jellemekre lehet következtetni. Persze, ez így roppant egyszerű. Azt is mondhatnám, leegyszerűsített. Nyilván, a dolog sokkal bonyolultabb. Társadalomban élünk, van etikánk, illemtanunk. Vannak érintkezési formáink, stb. Ezek mögül a formák mögül azonban, olykor bizonyos helyeken, bizonyos emberekből előtör valami embertelen, vagyis hát valami nem emberi vonás. Miért? Mi ez? Gyávaság? Alattomosság? Visszafojtott, s most kitört agresszivitás? Szadizmus? Vagy mindez összevéve? Nem tudom. Egyet azonban tudok: attól az embertől, aki védett helyzetben, szabadságával visszaélve, a gúzsbakötöttet bántalmazza (még ha oroszlán is az), mindig féltem egy kicsit. Talán nem is kicsit. Mindenesetre jobban, mint a rács mögött békésen üldögélő oroszlántól. A Rend Lászlóktól viszont sohasem féltem, ő valóban ember — az oroszlánok között. De azt hiszem, az emberek között is. KOMZSIK István Fejlődő tudományos kagács«»fai»nak A temesvári erdőipari kísérleti állomás új katalógust készített azokról a magokról, amelyeket szakemberei 237 belföldi eredetű és egzotikus fáról és cserjéről gyűjtöttek. Az új katalógust kérésre eddig több mint 300 botanikus kertnek, dendrológiai parknak, kutatóintézetnek és akadémiának küldtek el 46 országba. Ugyanakkor a kísérleti állomás az utóbbi időben 62 angol, belga, francia, amerikai, szovjet és más szakintézménytől kapott katalógusokat és magvakat. A magvak egy részét már el is vetették. (Agerpres)