Vörös Zászló, 1969. szeptember (21. évfolyam, 207-231. szám)

1969-09-12 / 216. szám

XXI. évfolyam 216. (5525.) szám 1969. szeptember 12. péntek Ára 30 iáni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA GYÜMÖLCS­SZÜRETEN Vidám, szellőcske bújocskázik a jak kö­zött. Birkózik az á­­gakkal, de alul ma­rad. Nem tudja őket megmozdítani. Ros­­kadásig tele vannak gyümölccsel, mint a szőlő, fürtökben áll rajtuk, az illatos a­­ranypármen. Távo­labb jonathán piros­ak. Csupa szín, csu­pa illat az egész domboldal, hogy be­­leszédül az ember. ■ Azt se tudja, hová nézzen, melyikbe ha­rapjon bele, a több száz hektáros gyü­mölcsösben nehéz a választás. S amikor Lőrincz Miklós igaz­gató sorolni kezdi a számokat, a laikus látogató még jobban belezavarodik. Most már nemcsak a szí­nek, az illatok zavar­ják a képzeletét, ha­nem a hatalmas mennyiségek is. — Csupán almából egymillió kilóra szá­nyul s az alma­­ a lányok­­ kosarába mrtunk — mondja az igazgató. — Ennek jelentős részét, mint­egy 40 százalékát, ex­portra küldjük. Szil­vából nem volt nagy termés, de abból is már útnak indítot­tunk jó pár vagonnal. A szüret tehát a Zágori Állami Me­zőgazdasági Vállalat­nál nemcsak a kel­lemes gyümölcskósto­­lókat, hanem a nehéz munka időszakát is jelenti. Úgy begyűj­teni a hatalmas ter­mést, hogy minél kevesebb legyen el­lene a minőségi ki­fogás, jó előkészüle­tet, szorgalmas mun­kát igényel. S dicsé­retükre legyen mond­va, egyik sem hiány­zik. A raktárak­nál valóságos ládahegyek állnak útra készen, s az igazgató újabbak érk­ezéséről beszél. — Az alma számá­ra 15 000 ládával ren­delkezünk. A többit kiutalásra kapjuk, de reméljük, az is idejé­ben megérkezik. Kez­dődhet tehát az al­maszüret. Erről tanúskodik a többi előkészület is. A raktárak körül friss beton teraszok, s az utakon sem süllyed tengelyig a gyümölcs­csel megrakott ko­csi. Kóródszentmár­­tontól már aszfaltút szalad neki Zágornak, a lászlói gyümölcsös­ben pedig friss töltés jelzi az útépítők munkáját, vidáman robognak rajta a te­herkocsik az állomás felé. Tegnap még csak az őszi szellő zavarta a gyümölcsös csendjét, de ma már vidám leánysereg árasztja el, s gyűjti a zágori, lászlói hegyoldalak zamatos gyümölcsét a hatalmas raktárak­ba, hogy onnan majd a nagyvárosok, kü­lönböző országok fe­lé vegye útját. KÉPEINKEN: Szakorvosok ellenőrzése Segesváron A Maros megyei Egészségügyi Igazgatóság évi munkatervének megfelelően, a területi kórházak igazgatóságaival karöltve, átfogó ellenőrzést végzett a segesvári E­­gyesített Kórházaknál, a hozzátar­tozó városi és falusi egységeknél. Ebben az akcióban a Szakszerve­zetek Tanácsa, valamint megyénk különböző városaiból számos tár­sadalmi ellenőrző csoport tagjai vettek részt. Az ellenőrzés lehetővé tette az egészségügyi egységek munkájá­nak sokoldalú elemzését és a fenn­álló hiányosságok feltárását. A megyei Egészségügyi Igazgatóság a közelmúltban Régenben is szer­vezett hasonló ellenőrzést, mely­nek tanulságait szem előtt tartva, a szóban forgó város egyesített kórházának igazgatósága számos intézkedést foganatosított az e­­­­gészségügyi ellátás javítása ér­dekében. Az a tény, hogy a Segesváron szervezett ellenőrzésen közel száz orvos-szakember vett részt, kife­jezésre juttatja az egészségügyi és szakszervezeti szerveknek azt a törekvését, hogy kellő szakérte­lemmel, felelősségérzettel támo­gassák a vidéki egységeket. A helyszínre érkezettek 11 szakcsoportra osztva, előre kidol­gozott tématerv alapján végezték ellenőrző munkájukat. Ezek a cso­portok közel 40 egészségügyi egy­ség munkáját — többek között az anya- és csecsemővédelem, a sür­gősségi betegellátás, a járóbeteg­rendelés, a járványellenes és köz­egészségügyi munka, a fogászati ellátás, valamint az anyagi és ká­deralap ésszerű felhasználásának kérdéseit — vizsgálták meg. Az egynapos ellenőrzés során észlel­teket munkaülésen vitatták meg. Ennek során igen sok érdemleges javaslat hangzott el, melyek e­­gyetlen célt — Segesvár város és környéke lakossága egészségügyi ellátásának javítását szolgálja. A segesvári egyesített területi kórház igazgatóságára vár az a feladat, hogy az elhangzott javas­latokat mielőbb valóra váltsa, azt konkrét munkaprogramjának te­kintse. (P- j­) RADNÓTI ÉPÍTKEZÉSEK Újabb közszolgáltatási egység­gel bővül a radnóti fogyasztási szövetkezet. Az építők az utolsó simításokat végzik az új szolgál­tatási komplexumon, melyet év végén adnak át rendeltetésének. A kétszintes épületben hat új szolgáltatási egység — férfi és női fodrászat, cipészműhely foto-labo­­ratórium, férfi és női szabóság — kezdi majd meg működését. A komplexum építtetésére a szövet­kezet közel 350 000 lejt fordított. Egy 20 lakrészes tömbház építé­sét is megkezdték Radnóton. A két- és háromszoba összkomfortos lakrészekből álló épületet — a ter­vek szerint — az építők még a hideg idő beállta előtt fedél alá húzzák, s a jövő év első felében adják át rendeltetésének. DEMETER Ferenc levelező Bőrdíszmű egység kezdte meg tevékenységét közelmúltban a Muresul Ris- i Szövetkezet keretében a Bo­­utca 2. szám alatt bőrdíszmű­ség kezdte meg működését,­bek közt női táskákat, level­­ákat és más bőrdíszmű tárgya­kat készítenek ott, megrendelésre, bőrből és műanyagból, de azonnal is kiszolgálják a vásárlót az előre elkészített termékekből. Az egy­ségben szavatolják a pontos, jó minőségű kiszolgálást. Iskolások mezei munkán Ebben az évben is az előző esz­tendőkhöz hasonlóan csaknem 90 ezer X. és XI. osztályos líceumi tanuló és II. éves mezőgazdasági mechanikai szakiskolai növendék vesz részt az őszi mezei munkák­ban. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség szervezetei által mozgósí­tott fiatalok több mint 1 300 me­zőgazdasági farmon működnek közre a különböző idénymunkák elvégzésében. A tanulók az agro­­nómusok és technikusok irányítá­sával részt vesznek a kukorica be­takarításában, a gyümölcsszedés­ben és az őszi vetemények be­gyűjtésében. A IV. oldalon | KÜLPOLITIKAI | Ik­i—— tS€*né*ttytk | r*jT's:jmr* jmr * jmr * jtjk* FRANZ JONAS, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének hivatalos látogatása hazánkban Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsa elnökének meghívására csütörtök délelőtt hivatalos láto­gatásra a fővárosiba érkezett Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. A szövetségi elnök fogadására a Baneasa repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke, Ilie Verdes, a Miniszterta­nács első alelnöke, Manea Manes­­cu, az Államtanács alelnöke, Du­­mitru Popa, a főváros főpolgár­mestere, Mihai Marinescu, a Mi­nisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, az Ál­lamtanács és a kormány több tag­ja, központi intézmények vezetői,­­ tudományos és kulturális szemé­lyiségek, tábornokok és törzstisz­tek, valamint számos román és osztrák újságíró, külföldi tudósí­tók és különtudósítók. Ott volt dr. Eduard Tschop, Ausztria bukaresti nagykövete, az osztrák nagykövetség több tagja, diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai testületek más tagjai. A Baneasa-repülőtér épületén Románia Szocialista Köztársaság és Ausztria Köztársaság zászlói lengtek. A repülőtér központi épü­letének homlokzatán Nicolae Ceauljescunak, az Államtanács el­nökének és Franz Jonas szövetsé­gi elnöknek az arcképe látható, valamint a következő üdvözlő szavak: „Köszöntjük Franz Jonas Őexcellenciáját, Ausztria Köztár­saság szövetségi elnökét!" „Éljen a román és az osztrák nép barát­sága!“ 11 órakor a hivatalos repülő­gép, amelyet az országhatártól (Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU elnök beszéde TISZTELT ELNÖK ÚR! Rendkívüli örömömre szolgál, hogy Romániába érkezésekor az Államtanács, a kormány és az egész román nép részéről szívélyesen köszöntsem önt. Fővárosunk lakosai vendégszeretettel és barátsággal fogadják ma önt, Ausztria Köztársaság első elnökét, aki hivatalos látogatást tesz Romániában, egy olyan béke- és haladásszerető európai ország legmagasabb rangú követeként fogadják, amely iránt a román nép a tisztelet és a barátság érzelmeit táplálja. (Taps.) Románia és Ausztria között — mely országokat mind a földrajzi közelség, mind pedig maga a kon­tinens sorsa is egymáshoz kapcsolja — a háború utáni időszakban egyre szorosabb baráti kapcsola­tok honosodtak meg, amelyeket szüntelenül ösztön­­­­zött a két országot és népet eltöltő közös béke- és kooperálási törekvés. Nyilvánvaló tény, hogy a román—osztrák baráti és együttműködési kapcsola­tok felfelé ívelnek, mindkét nép javára, Európa és a világ békéje és biztonsága ügyének javára. A következő napokban alkalma lesz megtekin­teni az országot, s közvetlenül megismerni a román nép életét és törekvéseit, erőfeszítéseit a haladás és a civilizáció útján, azt az óhaját, hogy együtt­működjék és megértésben éljen a világ összes né­peivel. Meggyőződésünk, hogy az Ön látogatása hozzá fog járulni a két ország közötti barátság mé­lyüléséhez, a román—osztrák kapcsolatok egyre gyü­mölcsözőbb fejlődéséhez. A mai körülmények között, amikor bolygónk különböző övezeteiben még feszültségek és katonai konfliktusok forrásai léteznek, amikor a béke és a biztonság szavatolása mélységesen foglalkoztatja a világ népeit, úgy véljük, az összes államok alapvető kötelessége hozzájárulni a nemzetközi légkör javí­tásához, az országok és népek közötti normális kap­csolatok érvényre juttatásához , a nemzeti függet­lenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előny alapján, min­den nép ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga döntsön sorsáról. Meggyőződésünk, hogy a sorra kerülő megbeszéléseken gyümölcsöző véle­ménycserét folytathatunk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg mélyrehatóan és méltán foglalkoz­tatják kontinensünk népeit, az egész mai embe­riséget. Azzal az óhajjal, hogy érezzék magukat minél jobban országunkban, kérem, tisztelt elnök úr és tisztelt vendégeink, engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket Románia földjén. (Hosszantartó taps.) Félmilliós Kar­­­honimból kiöregedett a régeni Faipari Vállalatot ■ a vasútállomással összekötő­ garázs-vasútvonal, „■ s ezért az év­ elején tervbe vették a főjavítását. Annak rendje s módja szerint elkészítették a hivatalos aktákat és beszerez­ték a szükséges anyagokat. A­­mikor minden együtt volt — még a főjavítás megkezdése e­­lőtt — újra felülvizsgálták az anyagokat. Ez volt a szerencsé­jük, mert a beszerzett sínek és azok apró alkatrészei nem ta­láltak. Ha akkor (a második év­negyed elején), gondosabb elő­készület nélkül felszedik a sí­neket, megszakad a vállalat kapcsolata a külvilággal, mert az igényelt, folyóméterenként 40 kilogrammos sínek helyett 42 kilogrammosokat küldtek, így a sínek beszereléséhez vá­sárolt alkatrészek, de a sínek is hasznavehetetlenek. Megindult a látás-futás megfelelő alkat­részek után, de hasztalan. Elér­kezett a főjavításra kiszabott határidő, a második évnegyed vége, s a vasúti szervek a ga­rázsvonal lezárásával fenyeget­ték meg a faipari vállalatot. Az ötszázezer lej értékű csere­alkatrész ott hevert raktáron s lassan szükségleten felüli kész­letté vált. Jöttek , a bankszer­­vek, és visszavonták a sínek vá­sárlására folyósított hitelt. Újult erővel kutattak a­ szük­séges anyagok után, de minden anyagbeszerzési központtól ked­vezőtlen válasz érkezett. „Ha­zánk vasúti hálózata már nem használja ezeket a könnyű sí­neket, esetleg hasonló garázs­vonalakkal rendelkező vállala­toknál , vagy munkatelepeknél próbálkozzanak“. — tanácsolták nekik jóindulatúan. A bank és a vasút illetékes szervei azon­ban nem tanúsítottak s pilla­natnyilag sem tanúsítanak ilyen jóindulatot és szüntelenül bír­ságolják, illetve fenyegetik a faipari vállalatot. — Teljesen kilátástalan a helyzetünk — mondja a válla­lat főkönyvelője —, s ha baráti kapcsolataink sem segítenek (tudniillik utóbb ezen az úton próbálkozunk eredményt elér­ni), még­ év végén sem lesz új garázs­vonalunk. Hibásak va­gyunk, mert a sinek megrende­lésekor nem ellenőriztük a mé­reteket, de lehetőségünk sem volt rá. Hogyan lehetne szem­re megállapítani az egy darab­ban lévő sinről, hogy a folyómé­tere nem 40, hanem 42 kiló? A rendelt anyagok megérkezése után sem mérhettük meg, mert nem rendelkezünk megfelelő mérleggel, viszont megpróbál­tuk összeilleszteni, s akkor fe­deztük fel a méreteltérést. De már átvételeztük, s késő volt fellebbezni. Ténylegesen dilemma előtt állnak a régeni Faipari Válla­latnál, de ezt mindenekelőtt maguknak köszönhetik. Az le­hetetlen, hogy az anyagbeszer­zési központban járt alkalma­zott ne tudta volna ellenőrizni a síneket, avagy ne követelhe­tett volna a raktáron lévő adott méretű sínhez megfelelő alkat­részeket. A vasútnak és a banknak teljesen igaza van, mivel az ügy a vállalatra tarto­zik s véleményünk szerint a fél millió „befagyásáért“ is a vállalat a felelős. Az illetékesek figyelmébe szeretnénk ajánlani, hogy pártunk legutóbbi doku­mentumai nagy hangsúlyt he­lyeznek az anyagi felelősségre, ami ez esetben már alkalmaz­ható. V. I. FRANZ JONAS elnök beszéde ELNÖK ÚR! Köszönetet mondok Önnek a hozzám és kísé­retemhez intézett meleg szavakért. Örömmel fogadtam a meghívást, hogy látogas­sak el Románia Szocialista Köztársaságba, mert ez lehetővé teszi számunkra, hogy újból kifejezzük közös óhajunkat az országaink közötti baráti kap­csolatok további fejlesztését illetően. Ausztria, az Európa szívében lévő semleges or­szág igyekszik a legjobb kapcsolatokat fenntartani minden állammal, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági rendszerük különbözőségére. Különösképpen szorgalmazzuk azonban a kap­csolatok elmélyítését ennek a térségnek az orszá­gaival, amelyekhez kulturális és történelmi hagyo­mányok fűznek bennünket. Ezért tulajdonítunk ugyanakkor oly nagy jelentőséget az Önök orszá­gával való kapcsolataink fejlesztésének. Kölcsönös törekvéseink eredményeként az Ausztria Köztársa­ság és a Románia Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években örvendetesen fejlőd­hettek. Az országaink államférfiai közötti személyes találkozások lényegesen előmozdították e kapcsola­tok fejlődését. Ilyen értelemben nagy érdeklődéssel tekintek romániai látogatásom elé, mert meggyőződésem, hogy megbeszéléseink az országaink közötti baráti kapcsolatok további bővüléséhez vezetnek. Meggyőződésünk, hogy ezzel nemcsak nemze­teink érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk tér­ségünk népeinek egyetértéséhez is, s így a béke biztosításához. ELNÖK ÚR! Engedje meg, hogy tolmácsoljam Önnek és a román népnek a magam és az osztrák nép üdvöz­letét. (Hosszas taps.) üzemel a gyár (HARAGOS Zoltán felvé­tele) s

Next