Vörös Zászló, 1969. december (21. évfolyam, 285-310. szám)

1969-12-03 / 286. szám

u ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Minden ütemben magas termelékenységet Pártunk X. kongresszusán hang­súlyozták a termelésszervezés töké­letesítésének és a munkaerő-gaz­dálkodás javításának szükségessé­gét valamennyi ipari egységben, hisz éppen ezek révén fokozható a társadalmi munkatermelékeny­ség, emelhető a gazdasági tevé­kenység hatékonysága. E fontos feladat teljesítése behatóan fog­lalkoztatta megyénk ipari egysé­geit. Különböző műszaki és szer­vezési intézkedések eredményeként az évzárta előtt jó eredményekről számolhatnak be a dicsői üveg­gyár és Téglagyár, a régeni IRUM, a marosvásárhelyi Cukorgyár és más ipari egységek munkaközös­­ségei. Megyei szinten elemezve a meg­valósításokat mégsem lehetünk elégedettek, ugyanis e tervmutatót tíz hónap után mindössze 99,8 szá­zalékban sikerült teljesíteni. Ez az eredmény nem tükrözi vállalataink műszaki adottságait, a munkakö­zösségek szervező­készségét, s ar­ra utal, hogy itt-ott még súlyos hi­bák fékezik a tevékenységet. Kü­lönösen nagy lemaradás tapasztal­ható a munkatermelékenységi mu­tató teljesítése terén a Húsipari Vállalatnál (87,5%), a segesvári Gyapotfeldolgozó Egységnél (87,7%), a dicsői Vegyipari Kombi­nátnál (99,2%), a régeni Faipari Komplexumnál (99,7%). A megyei pártbizottság bürójá­nak útmutatására a gazdasági ko­­misszió 15 vállalatnál végzett be­ható elemzést az elmúlt időszak­ban. Kiderült, hogy valamennyi ipari egységben rendelkeznek tar­talékokkal, melyeknek kiaknázása révén lényegesen emelhető a ter­melékenység. Sokféle lehetőség kínálkozik a vállalatok vezetőségei számára, kezdve egyes begyepese­dett vélemények megváltoztatásá­tól a termelés tudományos prog­­ramálásáig, vagy egyes termelési folyamatok komplex automatizálá­sáig. Fel szeretnénk hívni az igaz­gató bizottságok figyelmét a terv­ben meghatározott átlaglétszám betartásának fontosságára, ugyan­is e mutató teljesítésének aránya közvetlenül befolyásolja a munka­termelékenység színvonalát. Elfo­gadhatatlan egyes vállalatvezetők­nek („Augusztus 23“ Bútorgyár, ré­geni Fafeldolgozó Üzem, Bőr- és Kesztyűgyár, Konzervgyár, üveg- és Fajanszipari Kombinát) az az ér­velése, hogy az átlaglétszám túl­szárnyalása összhangban áll a termelési terv teljesítésével. Tudni kell azt, hogy a többlettermelés rendszerint többletnyersanyag és bérfelhasználást igényel. Ismétel­ten hangsúlyozzuk, hogy többlet­­termelést megtakarított nyers- és segédanyagból, a munka ésszerű­sítése révén kell elérni, anélkül, hogy növelnénk az alkalmazottak létszámát. Figyelmen kívül hagyva e követelményt, a terv túlteljesítése nem minden esetben eredményes, hasznos cselekedet, különösen a­­zokban az iparágakban, ahol rá­fizetéses, vagy hiány-nyersanya­gokat használnak fel, nehézsége­ket szül a beszerzés és áruértéke­sítésben. Tudni kell azt is, hogy az ipari alkalmazottak létszámának indok­­talan növelése zavarokat okoz a nemzetgazdaság más ágazataiban, elsősorban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben, ahol mun­kaerő hiányában nehézkesen vég­zik, különösen kampányok idősza­kában a munkálatokat. Az üze­mekben működő pártszervezetekre PALCZA PÁL, mérnök a gazdasági komisszió munkatársa hárul az a feladat, hogy az alkal­mazottak tervezett létszámának betartására, és a megyei pártbi­zottság bürójának legutóbb hozott határozatainak alkalmazására ösz­tönözzék az igazgató bizottságo­kat. Az igazgató bizottságok fordít­sanak nagyobb figyelmet a káder­toborzásra és a dolgozók szakkép­zésére. Részesítsék előnyben a lí­ceumok végzettjeit és azokat a dolgozókat, akik átszervezés foly­tán egyik-másik munkahelyen fö­löslegessé váltak, végül pedig azo­kat a dolgozókat, akik az illető vá­ros területén laknak. Elítélendő a­­zon vállalatvezetők magatartása, akik a Munkaügyi Igazgatóság, vagy a Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetek Vezető Tanácsának jóváhagyása nélkül alkalmaznak dolgozókat. Sokkal nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az új alkal­mazottak kiválasztására. A válla­latok vezetői beszélgessenek el az alkalmazásra javasolt jelöltekkel, győződjenek meg adottságaikról és képességeikről, arról, hogy megfe­lelnek-e a munkahely támasztotta igényeknek, képesek lesznek-e ar­ra, hogy rövid idő alatt beillesz­kedjenek az új munkakörbe. A nagyméretű munkaerő-vándor­lás károsan befolyásolja a munka­termelékenységet. Legtöbb eset­ben az új munkások szakképzett­sége nem éri el az üzemből távo­zott régiekét. Márpedig a munka­erő-vándorlás ez évben nagyará­nyú volt a megye ipari egységei­ben: tíz hónap alatt 12 800 dolgo­zót alkalmaztak és 10 500-at bo­­csájtottak el. A munkaerő rossz (Folytatás a 3. oldalon) Tavaszi Túl korai lenne arról érdeklőd­ni, hogy lesz-e bőven friss zöld­ség a tavaszon? Egyáltalán nem, hisz annak már most meg kell te­remteni az alapjait. S a válaszok is arról tanúskodnak, hogy a ter­melőszövetkezeti kertészek idejé­ben gondoltak a tavaszra. Szá­mos helyen a hó alatt ott zöldell a spenót és több más korai zöld­ségféle, s megérkeztek az első a­­nyag-szállítmányok a melegágyke­retekhez. A kérdés tehát, hogy lesz-e idejében friss zöldség a ta­vaszon? NEMES JENŐ, az ákosfalvi MTSZ elnöke — Lesz bőven. De hogy ne be­széljek a levegőbe, íme a tények. Kora tavasszal 30 000 kötés zöld­hagymát, 4 000 kiló spenótot, 100 000 darab csípős paprikát, 100 000 kiló paradicsomot, 5 000 kiló hajtatásos uborkát és mintegy 5 000 darab korai karalábét vi­szünk a piacra. A két hektár spenót már szé­pen fejlődik, s idejében földbe ke­rült a 3,5 hektárnyi zöldhagyma is. A hajtató házban pedig 40 000 paradicsom és 10 000 csipőspapri­­ka palánta zöldell. A paradicsom mintegy három hét múlva kerül ki végleges helyére, ugyanis ak­korra készül el az egyhektáros korszerű melegház, ahol ezután télen-nyáron folyik a termelés. Az első szüretet már márciusban meg­tartjuk. A melegház mellett még mint­egy 1 500 négyzetméternyi hajta­tóházban, úgy is mondhatjuk tör­pe üvegházban hozzuk közelebb a tavaszt. Ebből 500 négyzetmé­ternyi kész, a többi most készül. Ezeket először palántanevelésre, majd korai zöldségfélék termesz­tésére használjuk fel. Mindehhez még hozzá kell számítani az egy hektár szolár típusú melegházat, amelyet a tavasszal hozunk fedél alá. Ilyen körülmények között nem tűnnek megvalósíthatatlannak az elsorolt feladatok. Sőt még szeret­nénk valamennyivel rá is pótolni, hisz a jövőben csak zöldségter­mesztésből mintegy 2 millió lejes jövedelemre számítunk. Az előké­születekhez nemcsak a meleghá­zaknál, hanem máshol is hozzá­fogtunk. Mind a száz hektár te­rületet idejében felszántottuk. A 10 hektár paprika helyét meg is trágyáztuk, 8 vagon istállótrágyát hordtunk ki. Szerettünk volna az egész területre műtrágyát juttat­ni, de sajnos a szuperfoszfátot még nem kaptuk meg. Ugyancsak várjuk a megígért zöldségtermesz­tő mérnök érkezését is, hisz az új, korszerű üvegház és a százhektá­ros zöldséges feltétlenül megkö­veteli egy ilyen képesítésű szak­ember munkáját. KOCSIS BÉLA, a marosszentannai MTSZ mérnöke — Az utolsó interjú a zöldség­­termesztésről, a következőt már frissen érkezett szakmérnökünk, Suteu Dorift elvtárs fogja adni. Szükség van a szakemberre, hisz mi is a nagy zöldségtermesztő gazdaságok közé tartozunk. Ter­vünk 100 hektárt ír elő. De mi is kerül ebből kora tavasszal a piac­ra? 15 tonna spenót, 6 tonna salá­ta és 50 tonna zöldhagyma. Ide­jében elvetettük, sőt a spenót o­­lyan szépen fejlődött, hogy már szedtünk is belőle. Mintegy 3 000 —4 000 kilót értékesítettünk. De a salátával, zöldhagymával sem lesz probléma. Tervünk között szerepel még egy hektár szolár alatti és 7 hektár szabadföldi paradicsom, 10 hektár vinete, 40 hektár uborka és sok más zöldségféle. A palánták elő­állításához tehát jó néhány ezer négyzetméter melegágyra van szükségünk. Ezek nagy részéhez meg is van a keret, s ha megkap­juk az anyagot, újabbak összeál­lításához is hozzáfogunk. A kertészetben elvégeztük az ő­­szi mélyszántást. Sajnos műtrágya csak 10 hektárra jutott, mert az erre a negyedévre kiutalt szuper­foszfátból még semmit sem kap­tunk meg. SZABÓ FERENC, az ugrai MTSZ elnöke — Zöldséges területünk alapo­san megnövekedett. Az eddigi 45 hektár helyett 1970-ben 111 hek­táron termesztünk zöldségféléket. A területet idejében kijelöltük s meg­szántottuk. Most pedig igyek­szünk növelni a talaj táperejét. 25 hektárnyi területre műtrágyát szórtunk. A többire ezután és a ta­vasszal kerül sor. Tervünkben többek között 20 hektár paprika, 10 hektár paradi­csom és más zöldségfélék szere­pelnek. Előzetes számítások sze­rint a palánta előállításához több mint 7 000 négyzetméternyi meleg­ágyra van szükség. Ennek egy ré­sze az idénről megvan, újabbak készítéséhez pedig kaptunk anyag­kiutalást. Szövetkezetünkből legkorábban a spenót, a saláta és a zöldhagy­ma kerül a piacra. Ezeket idejé­ben elvetettük. Nagyon szépen si­került. A spenótot már most lehet­ne szedni. Korai paradicsomot egy hektáron termesztünk szolár alatt, amiben szintén van tapasztala­tunk. Előreláthatólag tehát nem lesz baj a korai zöldségfélékkel. Elhangzottak a válaszok. Az ígéretek szépek. Hitelességüket a­­zonban tavasszal a piac, a zöldsé­ges üzletek fogják igazolni, télvíz idején Teljesítették évi tervüket Táviratban értesítette lapunkat a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének vezetősége és párt­­szervezete, hogy december else­jére maradéktalanul teljesítették mind az áru-, mind a szolgáltatási tervüket. Az 1969-es évből még hátralévő harminc nap alatt a fenti mutatóknál vállalt 11 millió lejes túlszárnyalás helyett 30 mil­lió lejt valósítanak meg. Szintén határidő előtt teljesítették az ex­port előirányzatukat és a jövedel­mi tervüket. Ez utóbbinál az év végéig az előirányzottnál több mint 7 millió lejjel valósítanak meg nagyobb jövedelmet. A pénzügyi mutatóknál elért eredményekkel egyidejűleg a szö­vetkezeti hálózat tervezett bőví­tését és korszerűsítését is végre­hajtják. Ezzel megteremtik a fel­tételeket az 1970-es tervelőirány­zatok példás teljesítéséhez, a X. pártkongresszuson előirányzott és a Kisipari Szövetkezetek IV. kongresszusa által konkretizált feladatok maradéktalan megvaló­sításához. Románia Szocialista Köztársaságnak NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS vezette párt- és állami küldöttsége elutazott Moszkvába Kedd délben a fővárosból Moszkvába utazott Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegáció Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének vezetésével részt vesz Bulgária NK, a Cseh­szlovák SZK, a Német DK, a Len­gyel NK, Románia Szocialista Köz­társaság, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetői­nek találkozóján. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a Minisztertanács elnöke, Gheorghe Panu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter. Elutazáskor a Baneasa repülő­téren jelen voltak a következő elv­társak: Emil Bodnaras, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Ver­de­, Maxim Berghianu, Florian Dan Vlache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Jomja, Vasile Patilinej, Dumit­­ru Popa, Ion Stanescu, Mihai Ma­­rinescu, Ion Pajan, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és tár­sadalmi szervezetek vezetői. Jelen volt V. Sz. Tyihunov, a Szovjetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Péntek­ délelőtt kapunyitás az új Poliklinikán és a Fogászati központban Péntek délelőtt a Hosszú ut­cában megnyílik a 2. számú Po­­liklinika és az új Fogászati köz­pont. Az új poliklinika biztosítja az összes szakrendeléseket a 2. számú kórház által ellátott te­rület lakói számára, és ugyan­itt balneo-fizioterápiai rendelés is lesz. Az 1. számú kórház ál­tal ellátott terület betegei szá­mára a balneo-fizioterápiai ren­delést továbbra is a Turbina á­­rok melletti balneo-fizioterápiai egység végzi. Az új korszerű e­­gészségügyi egységben mikro­­foto szolgálat, felnőtt és gyer­mek röntgen diagnosztika és terápia, valamint onkológiai rendelő szolgálat, gyógyszertár felnőttek és gyermekek részére és a 2. számú kórház központi laboratóriuma kap helyet. U­gyancsak itt rendezik be a gyer­mek poliklinika mellett működő tejkonyhát is. Ezek mellett az új poliklinikán két fizetéses fo­gászati rendelő létesül. A Fogászati központban szű­rő részleget, kisműtőt, röntgen szolgálatot létesítenek, és bizto­sítják a járóbeteg rendelést és kezelést. Ugyancsak ez az egy­ség biztosítja az Építkezési Tröszt, a Cukorgyár és más ü­­zemek járóbeteg-ellátását. A Fogászati központot korszerű la­boratóriummal szerelték fel, és nem kevésbé jelentős, hogy u­­gyancsak itt kaptak helyet a di­daktikai munkát és a tudomá­nyos kutatótevékenységet szol­gáló laboratóriumok és előadó­termek. A két új egység ünnepélyes megnyitására péntek délelőtt 11 órakor kerül sor. Lesz-e tél ? Az utóbbi hetek szokatlanul enyhe időjárása után, a hagyo­mányra hivatkozva nagyon so­kan hideg időt jövendöltek a következő napokra. A maros­­vásárhelyi meteorológiai köz­pont szakemberei szerint a jós­lások — legalább is egyelőre — alaptalanok. Szinte az or­szág egész területén a maga­sabb rétegekben meleg áram­latok uralkodnak, és a helyi hőmérsékleti és csapadék in­gadozások ellenére a követke­ző napokban is nagyobbára enyhe idő várható. Egy-két esős nap után, a csapadék mennyi­sége csökken, a hőmérséklet a­­lacsonyabb lesz, de egyelőre semmi jel nem vall arra, hogy a hét folyamán beköszöntene a tél. JÓ KISZOLGÁLÁSI VERSENY Jó kiszolgálási versenyt indított a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Országos Turisztikai Hivatal, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége és a CENTROCOOP az összes fiatal kereskedelmi dol­gozók és szövetkezeti tagok rész­vételével. A verseny egyrészt szakmai to­vábbképzésre ösztönöz, másrészt széles körű tapasztalatcserére nyújt alkalmat. A verseny részvevőinek bizonyítaniuk kell szakmai hozzá­értésüket, a továbbképzésre való törekvést, a közvagyon iránti gon­doskodást, a megfelelő áruválasz­ték és minőség biztosítását, a romlandóság lehető legnagyobb fokú leszorítását, az ételkészítmé­nyek, főként a helyi különlegessé­gek választékának bővítését, vég­ső fokon pedig túl kell szárnyal­niuk a kiskereskedelmi áruforgal­mi tervet. A verseny a megyei szakasszal kezdődik és a jövő év első felé­ben országos döntővel ér véget. A nyerteseket pénzösszegekkel, ki­rándulásokkal, különböző tárgyak­kal jutalmazzák. ! Nem a pénzért AJTAY LÁSZLÓ riportja — Mi az amaránt? — Amerikai eredetű, hullámos, fodros, lilás színű fa. Természetes színében is ragyogóan szép. — És milyen a paliszander? — Csíkozott, pirosban játszó a­­nyag. A mahagóninál is különle­gesebb. Nem vetemedik, műszer­­dobozokhoz, fényképészeti kellé­kekhez kiváló. — Volt. Amikor még fából ké­szült a fényképezőgép. — Úgy, ahogy mondja, kedves. — Na de az ezüstberakás sem lehetett ám egyszerű dolog. Ugyan mivel erősítették a fához a vékony fémlemezt? — Előbb fokhagymával dörzsöl­tük le a felületét. Jobban zsírtala­nított a spiritusznál. — Fokhagymával? — Igen, egy cikkel. Utána meg beragasztottuk a helyére, közön­séges enyvel, így társalogtunk már-már fele­désbe merülő dolgokról, régi mű­helytitkokról, meg a stílbútor re­neszánszáról az őszhajú Filep Al­berttel. Mert vele bármilyen „titok­ról“ lehet beszélgetni. Talán sem­mi sem áll távolabb tőle, mint a szakmai önzés. összeszámolta, három évtized alatt 52 szakembert nevelt. Kiváló pedagógus tehetség­gel, végtelen odaadással. Ma ke­vés kivétellel vezető állást töltenek be a termelésben egykori tanítvá­nyai. Bútorüzemekben járva, több­jük nevét hallottam. Az Arta-Mo­­bila-nál azt is elmesélték annak idején, a mester hogyan tette pró­bára az inas éberségét. Takarítás előtt bedobta a ceruzáját a gyalu­­forgács közé. Ha figyelmesen sep­­regetett a fiú, előkerült a plajbász. Vagy a szerszám, mely véletlenül a szemét közé vegyült... Hallottam valamit, furdalt a kí­váncsiság, hát megkockáztattam a kérdést: — Igaz, hogy Filep bácsi mű­bútorasztalos, szobrász, hegedű­­művész és költő egyszemélyben? — Nem igaz, — rázta meg ta­­gadólag a fejét. — Valami alapja mégis csak kell hogy legyen a szóbeszédnek... Láttam, hogy tétovázik, mitévő legyen. És döntött. — Megmutatnék valamiket. Jöj­jön velem. A füstös falú műhelyből a laká­sába vezetett. Faragottlábú, bécsi mintájú barokk asztalról lebbent föl­­ selyempapír-takaró. Elbűvölt, így nyersen, fényezetlen is. A fal mellett gyönyörű intarziás komód. Ugyancsak kiállítási példány. — Hogyan készül a prototípus? — A külföldiek rendszerint csak egy-egy képet hoznak. Sokszor kicsi, elmosódott a felvétel, s a bútor rövidülésben látszik rajta. Ezt kell feldolgozni természetes nagyságban. Ennek a munkának nincs normája. Itthon dolgozom órabérben. Régi intarzia képek elevenedtek meg a lámpafényben. Fodrozott a víz a szélben, megcsillant a nap­sugár a lány haján. A felhő légies­nek tűnt, bársonyosnak a rét, a parton kavicsok hevertek szana­szét. A művész kezében a dió, ju­har és mahagóni, a rózsa meg a körte örökké élő anyaggá válto­zott. Aztán régi fotográfiák kerültek elő, s velük újabb emlékek. — Olasz reneszánsz bútor. Csorvássyval ketten csinálták. A szobrocskák mitológiai alakok. Mi­niszteri tanácsosnak készült ez a másik, indiai rózsából. A háború idején a tulajdonos benne hagyta a kulcsot, csakhogy fel ne törjék. Mégis bezúzták a csiszolt üveget. Kiállítási termet ábrázolt egy harmadik kép. — Hol készült a felvétel? — Itt, a vásárhelyi Múzeum elő­csarnokában. Egy időben kiadták ilyen célra a kisiparosoknak. Bú­zavirágkék volt és magas fényű ez a szép, hajlított hálószobabútor — magyarázta. A következő képet mintha mozi­filmről másolták volna. — Tizenhatodik Lajos korabeli. Bársonyos mattfényű, csontszínre lakkozott. — Mennyit érne ez ma? — Most is megveheti. Vásár­helyre került. Érdekli? — Nem. De mégis, mi az érté­ke? — Hát, vagy négy kombinált szobabútor ára. Újból gondolt valamit az öreg. Mézzel ízesített bort vett elő az ablakmélyedésből. S amint kiürül­tek a poharak, intett, hogy men­jünk. Hátra botorkáltunk a sötét udvarban egy szín­féle épülethez. Ahogy felkattant a villany, nagy fehér sírkövet pillantottam meg. Pompás carrarai márványt. A csa­ládi sírhely emlékkövén Filep bácsi maga faragja, csiszolgatja a ren­geteg sok kiemelkedő betűt. Mióta elzavarta a kőfaragót, aki elvállal­ta s megkezdte a munkát — felü­letesen. Világéletében gyűlölte a fuserálást. Kínosan pontos volt, és talán túlságosan is becsületes. Mert gyönyörűséget lelt a munká­já­ban és nem a pénzért dolgo­zott. Még valamit el szeretnék mon­dani, nehogy félreértsenek. Filep Albert annak idején a marosvölgyi famunkások 3000 főt számláló szakszervezeti csoportjának volt a tiszteletbeli pénztárnoka. Ő vitte a szolidarizálóktól Vásárhelyen és környékén összegyűjtött százezer koronát az aninai bányarobbanás napján gyászba öltözötteknek. El­mesélte, milyen rettenetes látványt nyújtott a sorba rakott 70 koporsó. 1930 októberében 30 százalékos bérlevonást határoztak el a gyáro­sok. Szívós sztrájk volt a munkás­ság válasza. S a hathetes sztrájk végén a gyárba nem vették vissza a szakszervezeti vezetőket. Közöt­tük Filep Albertet sem, aki fekete­listára került. És akkor úgy hatá­rozott két bajtársával, hogy össze­állnak. Kölcsönöztek egy gyalupa­­dot, és mosótekerő, gyúródeszka készítést, egyszerű javításokat vál­laltak. Mert valamiből élniük kel­lett. Megérkezés MOSZKVA. — L. Duja, az Ager­­pres tudósítója jelenti: Kedd este megérkezett Moszkvá­ba Románia Szocialista Köztársa­ság párt és állami küldöttsége, amely élén Nicolae Ceausescu elvtárssal részt vesz Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetői­nek találkozóján. A Seremetyevo repülőtéren a kül­döttséget a következő elvtársak fo­gadták: L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Moszkvába Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke, A. N. Koszi­gin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, A. N. Selepin, az SZKP KB Politbürójának tagja, K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, K. Rusza­­kov, az SZKP KB osztályvezetője. A repülőtéren jelen volt Teodor Marinescu, Románia Szocialista Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) ORSZÁGOS BEMUTATÓ A SZÍNHÁZ ROMÁN TAGOZATÁN Országos bemutatót tartott teg­nap este a Marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata. John Ar­den kortárs angol drámaíró Mus­­grave őrmester tánca című szín­művét Radu Penciulescu bukaresti rendező vitte színre, a főbb szere­pekben fellépett $tefan Sileanu, Ion Fiscuteanu, Cazimir Tanase, Mihai Gingulescu és Victor $tren­­garu. Ajánlat 1970-re Két évvel ezelőtt létesítette kon­­fekciós részlegét a marosvásárhe­­lyi Bőr- és Kesztyűgyár. Termékei — főleg a bőrkabátok — nagy ke­resletnek örvendenek országszerte. 1970-re termék­választékának nagy­arányú felfrissítését tervezi a vál­lalat. A jelenleg gyártott 34 mo­dell mellé újabb 17-et készített, s ezeket a napokban Mangálián sor­ra kerülő szerződéskötések alkal­mával bemutatja a kereskedelem képviselőinek. A vállalatok és a kereskedelmi szervezetek megbí­­zottainak találkozóján megyénk ke­reskedelme is képviselteti magát. Alkalom adódik tehát arra, hogy a vásárlók igényének megfelelően válasszanak a felkínált ajánlatból. Intelem tanároknak Megszoktuk, hogy mindig a diá­kot fegyelmezzük. Az iskolai rend­szabályok be nem tartása, igazo­latlan hiányzások, az órákon tanú­sított figyelmetlenség, kifogásolt magaviselet stb. mind nyomós in­dokok a tanuló fegyelmezésére. A tanár rendszerint megmagyarázza tanítványának, hogy miért káros iskolai 'Tl-Clfll az, amit nem szabad tennie. Sőt a tanuló ellenőrzőjében is beírja megjegyzését, ha azt szükségesnek látja. Olyan tanár is van, szeren­csére kevés, akinek a nevelési módszere merőben különbözik az általánostól: a pedagógus szókin­cséhez nem illő kifejezésekkel fed­­di tanítványait. A pedagógiai ta­pasztalat azt tanúsítja, hogy a leg­hatékonyabb nevelési módszerek közül is az egyik legjobb a tanár személyes példamutatása. Magatar­tása hatást gyakorol a tanuló egyéniségének alakulására. A­ pe­dagógiai tudomány eme megállapí­tása nem új, annyira nem új, hogy egyes tanárok néha el is feledkez­nek annak abszolút igazságáról. KOCH Mária (Folytatás a 3. oldalon)

Next