Vörös Zászló, 1970. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam 127. (5746) szám. 1970. június 2. kedd óra 30 báni A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának H­ATÁROZATA az állatok és állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről A szocialista mezőgazdaság megteremté­sének, a növényi és állati termelés fokozásá­nak folyamatában az állattenyésztés — mint fontos üzemág — állandóan fejlődött. Azok­nak a pénzügyi erőfeszítéseknek az eredmé­nyeként, amelyeket az állam a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának a megteremtésére és bővítésére tett, s dolgozó parasztságunk tevékenysége révén növekedett az állat- és baromfiállomány, fokozódott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek termelése. 1960- hoz viszonyítva az állattenyésztési szektor glo­bális termelése 1969-ben 32 százalékkal nö­vekedett. Ugyanebben az időszakban a lakosság pénzjövedelmének növekedése, a dolgozók életszínvonalának emelkedése folytán szünte­lenül növekedett az állati termékek fogyasz­tása. 1960-hoz viszonyítva az elmúlt évben a szocialista kereskedelem által forgalomba ho­zott mennyiség húsból 38 százalékkal, hús­­készítményekből és húskonzervekből 94 száza­lékkal, tejből 3,2 szeresen, túrófélékből 94 szá­zalékkal, tojásból pedig 2,6-szeresen gyarapo­dott. Mindazonáltal az eddigi eredmények még nem felelnek meg szocialista mezőgazdasá­gunk lehetőségeinek, a nemzetgazdaság szük­ségleteinek és a dolgozók állandóan növek­vő fogyasztási igényeinek. Az ország lakosságának állandó növeke­dése, a dolgozók életszínvonalának és vásár­lóerejének emelkedése állandóan fokozza a mezőgazdasági élelmicikkek — főleg a hús, a tej, a tojás — iránti keresletet, a termékek változatosságával és minőségével kapcsolatos igényeket. Éppen ezért a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít erre az üzemágra, szem előtt tartva az állattenyész­tés szerepét mezőgazdaságunk belterjes és hatékony fejlesztésében, valamint a lakosság ellátásának további javításában. Az országunk nagy részét sújtó legutóbbi természeti csapás — mint ismeretes — rend­kívül nagy anyagi károkat okozott, s elpusz­tult igen sok közös tulajdonban és a parasz­tok személyes tulajdonában levő állat. Az ára­dások ezenkívül nagy mennyiségű takarmányt, számos zootechnikai épületet, istállót stb. pusztítottak el, ami károsan hat ki az állat­­tenyésztésre a természeti csapástól sújtott öve­zetekben. A Román Kommunista Párt X. Kongresszu­sa Irányelvei fényében a Központi Bizottság ez év márciusi plenáris ülésén jóváhagyta az állattenyésztés fejlesztésének és az állati ter­melés növelésének országos programját. Ez a program egész sor intézkedést tartalmaz az állattenyésztés műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű fejlesztésére a termelés ipari típusú egységekben való központosítására és szako­sítására, a takarmányalap bővítésére, az állat­fajták javítására mind az állami, mind a szö­vetkezeti mezőgazdasági egységekben. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítására csupán a következő ötéves terv időszakában az állam körülbelül 20 milliárd lejt kitevő beruházási alapokat fog fordítani, vagyis négyszer annyit, mint az 1966—1970-es időszakban. Ugyan­akkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját jövedelmeikből jelentős alapokat fognak beruházni az állattenyésztési szektor fejlesz­tésére. E program megvalósítása ugyanakkor megköveteli az állatok és az állati termékek vásárlási árának emelését és jobb kiszámítá­sát, valamint más intézkedések elfogadását a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségé­nek ösztönzésére, hogy fedezzék a termelési költségeket és biztosítsák a megfelelő jövedel­mezőséget elsősorban a szarvasmarhák, a fe­jőstehenek és a sertések tenyésztésében. Ily módon a termelőket jobban ösztönzik arra, hogy növeljék az állatállományt, nagyobb mennyiségű hústermelést és állati terméket érjenek el és leszállítsák azt az állami alap­nak. Az állattenyésztés fejlesztésére és a ter­melők érdekeltségének fokozására irányuló program megvalósítása megteremti majd a fel­tételeket ahhoz, hogy 1975-ig — 1969-hez vi­szonyítva — húsból, tejből és tojásból meg­kétszereződjék a termelés és az állami alap, s így javuljon a lakosság ellátása, ugyanakkor pedig több exporttermék álljon rendelkezésre. Annak érdekében, hogy növekedjék a szo­cialista mezőgazdasági egységek, a nem szö­­vetkezetesített övezetekbeli egyéni termelők és a szövetkezeti tagok érdekeltsége az állat­­állomány növelésében és az állatfajták minő­ségének javításában a hús, a tej, a gyapjú és a tojás termelésének növelésében, hogy foko­zottabban fejlődjön állattenyésztésünk, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa ELHATÁROZZA: 1.­­ A termelőktől átvett termékek felvá­sárlási árát folyó év június 1-től kezdve bizo­nyos állatkategóriáknál és állati termékeknél a következőképpen emelik: — A szarvasmarháknál az állami alapnak szállított állatok felvásárlási árát élősúlyban számítva az I osztályú minőségnél kilogram­monként 1,70 lejjel, a II. osztályú minőségnél pedig 1,40 lejjel emelik valamennyi mezőgaz­dasági termelő számára.­­ A sertéseknél a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek, MTSZ-tagok és egyéni termelők által szállított sertések felvásárlási árát élősúly­ban számítva kilogrammonként átlag 1 lejjel emelik. Az átlag keretében a 101—115 kilós élősúlyú hússertések felvásárlási árát kilogram­monként 1,50 lejjel emelik; — A juhtejnél a felvásárlási árat literen­ként 0,50 lejjel emelik; — A tehéntejnél a termelők arra való ösztönzésére, hogy nagyobb mennyiséget szál­lítsanak az állami alapnak, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az MTSZ-tagok és az egyéni termelők által szállított tej árát a no­vember 1 és április 30 közötti időszakban lite­renként 0,45 lejjel, a május 1 és október 30 közötti időszakban szállított mennyiség árát pedig literenként 0,10 lejjel emelik. Az állami mezőgazdasági vállalatoknál a felvásárlási á­­rat a november 1 és április 30 közötti időszak­ban literenként 0,25 lejjel és a május 1 és október 30 közötti időszakban 0,10 lejjel eme­lik. 2. — A téli és tavaszi időszakban szállí­tott állatoknál továbbra is érvényben marad­nak a jelenlegi ártöbbletek. 3. — A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, az MTSZ-tagok és az egyéni termelők az állatok minőségétől és fajától függően 300— 500 lej jutalmat kapnak minden először bor­­jadzó üszőért. 4. — A domb- és hegyvidéki szövetkezeti tagok és egyéni termelők az államtól évenként az alábbi mennyiségben vásárolhatnak kuko­ricát: — 100 kiló kukoricát minden egyes tehén­nek, amelytől szerződéses alapon 700—1000 liter tejet szállítanak az államnak; — 150 kiló kukoricát minden egyes tehén­nek, amelytől 1000 liternél több tejet szállí­tanak. 5. — A szerződésileg lekötött és az állam­nak szállítandó növendékmarhák és sertések számára a termelők továbbra is az érvényben levő szabályok szerinti kukoricamennyiséget kapják. 6. — 1970-től kezdve azok a szövetkezeti parasztok és egyéni termelők, akik növendék­marhák szállítására szerződést kötnek állami szocialista szervezetekkel vagy szövetkezetek­kel, a szerződésben lekötött és leszállított bor­jak számával egyenlő számú tehén után men­tesülnek az adó alól. 7. — Az állattenyésztési szektor fejlesztési akciójának támogatása érdekében mentesül­nek az adók alól. — 1970. január 1-től az ipari típusú állat­­tenyésztési és -hízlalási komplexumok és far­mok építéséhez vagy a meglévők bővítéséhez szükséges anyagok, valamint azok a takar­mányelőkészítő berendezések, amelyeket az ál­lattenyésztés fejlesztésére és az állati termelés növelésére vonatkozó országos program kere­tében állítanak elő. — 1970. június 1-től az állattenyésztési termelés folyamatához szükséges berendezé­sek és gépek, amelyeket a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a szövetkezetközi társulásoknak szállítanak. 8. — A felvásárlási árak növeléséhez szükséges alapokat és a többi kijelölt ösztön­zéseket részben állami jövedelmekből fogják biztosítani. Ezeknek az alapoknak egy bizonyos részét a kiskereskedelmi árak 1970. június 1 -től történő emeléséből fogják fedezni, így például a marhahús kiskereskedelmi árának átlagos emelése kilónként 1,85 lej lesz, míg a sertés­húsnál kilónként 1,35 lej. Az áremeléseket fő­ként a kiváló minőségű húsoknál és a hús­különlegességeknél fogják alkalmazni. A fo­gyasztásra szánt tej kiskereskedelmi ára lite­renként 0,20 lejjel emelkedik. Megfelelően emelik a húskészítmények és húskonzervek, valamint a tejtermékek kiskeres­kedelmi árát. A II. osztályú húsfajták, a szalonna, a zsír és az állati belső részek — a különlegességeik kivételével —, valamint a levágott állatoktól származó melléktermékek kiskereskedelmi ára változatlan marad. Úgyszintén nem változik ez gyes húskészítmények és -konzervek, a vaj, a tejföl, a tejpor és a fagylalt kiskereskedelmi ára sem. 9.­­ Az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek fel­adata teljes mértékben felhasználni a rendel­kezésükre álló műszaki-anyagi alapot és erő­forrásokat az állományok és az állati termelés gyarapítására, hogy minél több állatot és ba­romfit, egyre nagyobb mennyiségű tejet, gyap­jút és tojást szállítsanak az állami alapnak. Ugyanakkor a mezőgazdaság szocialista egy­ségeinek meg kell tenniük az intézkedéseket az állattenyésztési termelés és munka jobb megszervezésére, az anyagi költségek csök­kentésére és a munkatermelékenység emelé­sére, hogy ilyképpen biztosítsák valamennyi ál­lat- és baromfitenyésztő farm és komplexum jövedelmező, hatékony tevékenységét. 10. — Az Élelmiszeripari Minisztérium vál­lalatainak és a többi termelőegységeknek le kell szállítaniuk a piaci alap számára az álla­mi tervben előirányzott hús- és tejtermék­mennyiséget, biztosítaniuk kell a kereskedelmi egységek ellátását, a tervben megszabott arányban, olcsóbb áruválasztékkal, állandó ellenőrzést kell gyakorolniuk a törvényes­ nor­mákban előírt minőségi feltételek szigorú be­tartása fölött valamennyi terméknél, arra kell törekedniük, hogy állandóan csökkentsék a termelési költségeket. Ugyanakkor a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a kereskedelmi egysé­gek az egész lakosság jó ellátása érdekében tegyék meg az intézkedéseket a termékek el­adásának javítására, az árualap körültekintő területi elosztására, beleértve az olcsóbb áru­­választékot is. 11. — Jelen határozat előírásának alkal­mazása a Minisztertanács szabályozó rendel­kezései útján történik. ★ Az állati termékek felvásárlási árának e határozatban előirányzott emelésével, valamint a jutalmak nyújtásával, az adócsökkentések­kel és az adómentesítésekkel, dolgozó paraszt­ságunk, az 1970 évi szinten számítva, körül­belül 850 millió lej többletjövedelemre tesz szert. Az új kiskereskedelmi eladási áraknak a jelen határozatban történt megállapításánál szem előtt tartották, hogy a dolgozóknak a je­lenlegi ötéves tervben előirányzott nagyobb reálbérét ne érintse az intézkedés. Mint isme­retes, a párt és a kormány határozatai alap­ján az idén az összes nemzetgazdasági ágak­ban befejeződött az új bérezési és fizetés­­emelési rendszer általánosításának akciója. Ezen az alapon, valamint a kisfizetések eme­lésére, fizetési adók eltörlésére és csökkenté­sére vonatkozó legutóbbi intézkedések révén, az alkalmazottaknak évente több mint 12 mil­liárd lej pótjövedelmet biztosítottak. A Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága és Románia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa kifejezi azt a meggyőződését, hogy az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó országos program végrehajtása és a jelen ha­tározatban a mezőgazdasági termelők érde­keltségének fokozására előirányzott intézkedé­sek alkalmazása biztosítani fogja az állati ter­melés lényeges növekedését, s ily módon szüntelenül javulni fog a lakosság ellátása hús­sal, tejjel és más mezőgazdasági élelmiszer­­termékkel. Vasárnapi műszakban — a kukiricaneiés telije»!, a lÉiiifipliis |g||ri«ért Nyárádtőn egyetlen munkaképes traktor állt még a kora reggeli órákban a gé­pesítési osztály udvarán. Kovács Béla traktorista az utolsó csavaro­kat húzta meg, ellenőrizte a trak­tor és a vetőgép közötti csatlakozá­sokat, s néhány perc múlva már indult is az őszikáposzta magot el­vetni. Cosma mérnök, aki a gép beállítását irányította, a követke­zőket mondotta: — Kétfelőlről ért bennünket a veszedelem, a Nyárád és a Maros is ránk zúdult. Hetven hektáron a répánkat, tíz hektáron a kukori­cánkat, tíz hektáron a burgonyán­kat, tíz hektáron az árpánkat tel­jesen elmosta a víz. Ezekből ,amit lehet, újravetünk vagy mással pó­toljuk. A mai napon minden gépe­sítő a helyén van. Négyen szánta­nak, ketten tárcsáznak, ketten pe- NAGY FERENC SZABÓ DÉNES (Folytatás a 3. oldalon) A nagy víz visszahúzódása után egybefolytak a hetek. Nincs pihe­nés, megállás, nincs vasárnap, megfeszített munkában töltött hétköz­napok követik egymást. Százezrek, milliók mondanak le a pihenés­ről, azért, hogy ha apródonként is, de behozzák a lemaradást, helyre­állítsák, pótolják mindazt, ami a víz martalékává vált. És ezekre a hétköznapokká vált vasárnapokra talán a mezőgazdaságban van a leg­nagyobb szükség. Befejezni az elmaradt vetéseket, újravetni az árvíz által tönkre­tett területeket, mind-mind alapvető tényezői a mezőgaz­dasági termékbőség biztosításának. Május utolsó vasárnapján mondhatni megyeszerte megfeszített munkát végeztek a gépesítők. Már a kora reggeli órákban elnéptele­nedtek a gépesítési osztályok udvarai. Szinte minden gép munkába állt. Mit dolgoztak, mit végeztek ezen a napon? Erről számolunk be vasárnapi villámankétunkban. Készül a magágy az izlandi határban. Minden anyagi és szellemi kapacitást az évi feladatok hiánytalan teljesítésére! Szomorú eseményekben bő­velkedő májust hagytunk ma­gunk mögött. Kedves folyóvi­zeink — Maros, Küküllő, Nyá­rád, kisebb-nagyobb patakok — ezúttal ellenünk fordultak, hosz­­szú évek munkájával felépített családi házakat romboltak ösz­­sze, óriási károkat okoztak gaz­daságunknak. Valamennyien szemtanúi voltunk annak a hő­sies harcnak, amelyet az EM­BER vívott a természettel, a megbokrosodott, gyilkos hullá­mokkal, s szemtanúi vagyunk az egész ország felemelő össze­fogásának. Ma nyugodtan állít­hatjuk, hogy e roppant erejű párharcból az EMBER került ki győztesen, de nem veszteségek nélkül. A folyók vizei vissza­tértek a medrükbe, de pusztítá­suk nyomait még sokáig magu­kon viselik a megye városai és falvai, az ipari és mezőgazdasá­gi egységek. Egyre pontosabb statisztikai adatok tükrözik a víz okozta károkat. S az igaz­ság az, hogy a kár, az kár ma­rad, a kárba veszett értékeket csak megfeszített, rendkívül fe­gyelmezett és szervezett mun­kával lehet és kell pótolni. Fél hónappal az árvíz napjai után megállapíthatjuk, hogy a hősies munka eredményeként — városon és falvakon, az üze­mekben és szántóföldeken — egyaránt fokozatosan normali­zálódik az élet. A 40 üzem 114 egységéből — ahol az árvíz fo­lyamán teljesen leállt a termelés — 74 üzemegységben ismét tel­jes kapacitással folyik a terme­lés, s a többiekben is rövidesen rendes kerékvágásba terelődik. De amikor jogos megelégedéssel fogadjuk az élet normalizálódá­sának jeleit, azonnal hangsú­lyoznunk kell, hogy az igazán nagy é­s ezúttal már újat lét­rehozó termelőmunka időszaka csak ezután következik. Senki előtt nem titok, hogy a gazda­ságban dolgozókra nehéz nyár vár. Nehéz azért, hogy köny­­nyebb és eredményesebb legyen a telünk, sikerekben gazdagabb a jövőnk. Az ötéves terv utolsó esztendejét szeretnénk a gazda­ság minden területén a tervek­nek megfelelően zárni, hogy zökkenőmentesen fogjunk hoz­zá országunk fejlesztésének újabb félévtizedes programja végrehajtásához. Megyénk lakóinak százezrei öntudatról, szervezettségről, hő­sies munkáról és önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot a felbő­szült víz ellen folytatott ádáz harcban. S mi hasonló fegyver­tényekre vagyunk képesek a békés termelőmunkában is. Persze, ehhez szükséges, hogy hasonló ambícióval — és ami a legfontosabb — szervezetten vé­(Folytatás a 3. oldalon) Munkaülés a községi néptanácsok elnökeivel Tegnap a megyei néptanács Végrehajtó Bizott­sága munkaülésre hívta össze a községi néptaná­csok végrehajtó bizottságainak elnökeit. Az ülésen részt vettek: Nicolae Veres elvtárs, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára, Benkő János, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottsá­gának alelnökei és tagjai. Az ülésen főként az ár­vízsújtotta helységek gazdasági és társadalmi élete normalizálásának kérdéseit vitatták meg és konkrét feladatokat jelöltek ki az árvízkárosultak megsegíté­sére, az anyagi javak megmentésére, az utak, hidak és lakások újjáépítésére és a mezőgazdasági mun­kálatok gyors elvégzésére. A munkaülésen Nicolae Veres elvtárs figyelmez­tetett arra, hogy milyen nagy felelősséget rónak a községi néptanácsokra az előttük álló sokrétű fela­datok és hangsúlyozta, hogy ezeket csak a töme­gek tevékeny részvételével oldhatják meg operatí­van. Mint mondotta, a gazdasági és társadalmi te­vékenység gyors normalizálódását csak úgy bizto­­síthajuk, ha az árvíz okozta károk megszüntetésére irányuló tevékenységbe, az újjáépítésbe bevonjuk az összes állampolgárokat s messzemenő figyelem­mel gondoskodunk az árvíz következtében kárt szenvedett lakosságról. A természeti csapástól sújtott övezetekben lakó egyes személyek kegyelemben részesítése Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa törvényerejű rendeletet adott ki, amellyel ke­gyelemben részesített a természe­ti csapás sújtotta megyékben lakó olyan személyeket, akiket szabad­ságvesztés-büntetésre, pénzbírság­ra vagy kihágási büntetésekre ítéltek el, s akiknek gazdasága súlyos kárt szenvedett. Az egyes, kevésbé súlyos sza­badságvesztés-büntetések és pénz­bírságok kegyelmi úton való elen­gedése, valamint egyes kihágási büntetések végrehajtásának meg­szüntetése lehetővé teszi, hogy a kegyelemben részesülő személyek visszatérhessenek gazdaságaikba és hozzájáruljanak a természeti csa­pás következményeinek felszámo­lásához. A pénzösszegek fizetésére elítél­tek a megkegyelmezés útján anya­gi erőfeszítéseiket elpusztult sze­mélyi javaik helyreállítására össz­pontosíthatják. Ennek a törvényerejű rendelet­nek az elfogadása államunk hu­mánus aktusát és erkölcsi támo­gatását tanúsítja, amellyel segít­séget nyújt egyes elítéltek súlyos kárt szenvedett családjainak. (Agerpres)

Next