Vörös Zászló, 1970. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam 127. (5746) szám. 1970. június 2. kedd óra 30 báni A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának HATÁROZATA az állatok és állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről A szocialista mezőgazdaság megteremtésének, a növényi és állati termelés fokozásának folyamatában az állattenyésztés — mint fontos üzemág — állandóan fejlődött. Azoknak a pénzügyi erőfeszítéseknek az eredményeként, amelyeket az állam a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának a megteremtésére és bővítésére tett, s dolgozó parasztságunk tevékenysége révén növekedett az állat- és baromfiállomány, fokozódott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek termelése. 1960- hoz viszonyítva az állattenyésztési szektor globális termelése 1969-ben 32 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban a lakosság pénzjövedelmének növekedése, a dolgozók életszínvonalának emelkedése folytán szüntelenül növekedett az állati termékek fogyasztása. 1960-hoz viszonyítva az elmúlt évben a szocialista kereskedelem által forgalomba hozott mennyiség húsból 38 százalékkal, húskészítményekből és húskonzervekből 94 százalékkal, tejből 3,2 szeresen, túrófélékből 94 százalékkal, tojásból pedig 2,6-szeresen gyarapodott. Mindazonáltal az eddigi eredmények még nem felelnek meg szocialista mezőgazdaságunk lehetőségeinek, a nemzetgazdaság szükségleteinek és a dolgozók állandóan növekvő fogyasztási igényeinek. Az ország lakosságának állandó növekedése, a dolgozók életszínvonalának és vásárlóerejének emelkedése állandóan fokozza a mezőgazdasági élelmicikkek — főleg a hús, a tej, a tojás — iránti keresletet, a termékek változatosságával és minőségével kapcsolatos igényeket. Éppen ezért a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít erre az üzemágra, szem előtt tartva az állattenyésztés szerepét mezőgazdaságunk belterjes és hatékony fejlesztésében, valamint a lakosság ellátásának további javításában. Az országunk nagy részét sújtó legutóbbi természeti csapás — mint ismeretes — rendkívül nagy anyagi károkat okozott, s elpusztult igen sok közös tulajdonban és a parasztok személyes tulajdonában levő állat. Az áradások ezenkívül nagy mennyiségű takarmányt, számos zootechnikai épületet, istállót stb. pusztítottak el, ami károsan hat ki az állattenyésztésre a természeti csapástól sújtott övezetekben. A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa Irányelvei fényében a Központi Bizottság ez év márciusi plenáris ülésén jóváhagyta az állattenyésztés fejlesztésének és az állati termelés növelésének országos programját. Ez a program egész sor intézkedést tartalmaz az állattenyésztés műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű fejlesztésére a termelés ipari típusú egységekben való központosítására és szakosítására, a takarmányalap bővítésére, az állatfajták javítására mind az állami, mind a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítására csupán a következő ötéves terv időszakában az állam körülbelül 20 milliárd lejt kitevő beruházási alapokat fog fordítani, vagyis négyszer annyit, mint az 1966—1970-es időszakban. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját jövedelmeikből jelentős alapokat fognak beruházni az állattenyésztési szektor fejlesztésére. E program megvalósítása ugyanakkor megköveteli az állatok és az állati termékek vásárlási árának emelését és jobb kiszámítását, valamint más intézkedések elfogadását a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségének ösztönzésére, hogy fedezzék a termelési költségeket és biztosítsák a megfelelő jövedelmezőséget elsősorban a szarvasmarhák, a fejőstehenek és a sertések tenyésztésében. Ily módon a termelőket jobban ösztönzik arra, hogy növeljék az állatállományt, nagyobb mennyiségű hústermelést és állati terméket érjenek el és leszállítsák azt az állami alapnak. Az állattenyésztés fejlesztésére és a termelők érdekeltségének fokozására irányuló program megvalósítása megteremti majd a feltételeket ahhoz, hogy 1975-ig — 1969-hez viszonyítva — húsból, tejből és tojásból megkétszereződjék a termelés és az állami alap, s így javuljon a lakosság ellátása, ugyanakkor pedig több exporttermék álljon rendelkezésre. Annak érdekében, hogy növekedjék a szocialista mezőgazdasági egységek, a nem szövetkezetesített övezetekbeli egyéni termelők és a szövetkezeti tagok érdekeltsége az állatállomány növelésében és az állatfajták minőségének javításában a hús, a tej, a gyapjú és a tojás termelésének növelésében, hogy fokozottabban fejlődjön állattenyésztésünk, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa ELHATÁROZZA: 1. A termelőktől átvett termékek felvásárlási árát folyó év június 1-től kezdve bizonyos állatkategóriáknál és állati termékeknél a következőképpen emelik: — A szarvasmarháknál az állami alapnak szállított állatok felvásárlási árát élősúlyban számítva az I osztályú minőségnél kilogrammonként 1,70 lejjel, a II. osztályú minőségnél pedig 1,40 lejjel emelik valamennyi mezőgazdasági termelő számára. A sertéseknél a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, MTSZ-tagok és egyéni termelők által szállított sertések felvásárlási árát élősúlyban számítva kilogrammonként átlag 1 lejjel emelik. Az átlag keretében a 101—115 kilós élősúlyú hússertések felvásárlási árát kilogrammonként 1,50 lejjel emelik; — A juhtejnél a felvásárlási árat literenként 0,50 lejjel emelik; — A tehéntejnél a termelők arra való ösztönzésére, hogy nagyobb mennyiséget szállítsanak az állami alapnak, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az MTSZ-tagok és az egyéni termelők által szállított tej árát a november 1 és április 30 közötti időszakban literenként 0,45 lejjel, a május 1 és október 30 közötti időszakban szállított mennyiség árát pedig literenként 0,10 lejjel emelik. Az állami mezőgazdasági vállalatoknál a felvásárlási árat a november 1 és április 30 közötti időszakban literenként 0,25 lejjel és a május 1 és október 30 közötti időszakban 0,10 lejjel emelik. 2. — A téli és tavaszi időszakban szállított állatoknál továbbra is érvényben maradnak a jelenlegi ártöbbletek. 3. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az MTSZ-tagok és az egyéni termelők az állatok minőségétől és fajától függően 300— 500 lej jutalmat kapnak minden először borjadzó üszőért. 4. — A domb- és hegyvidéki szövetkezeti tagok és egyéni termelők az államtól évenként az alábbi mennyiségben vásárolhatnak kukoricát: — 100 kiló kukoricát minden egyes tehénnek, amelytől szerződéses alapon 700—1000 liter tejet szállítanak az államnak; — 150 kiló kukoricát minden egyes tehénnek, amelytől 1000 liternél több tejet szállítanak. 5. — A szerződésileg lekötött és az államnak szállítandó növendékmarhák és sertések számára a termelők továbbra is az érvényben levő szabályok szerinti kukoricamennyiséget kapják. 6. — 1970-től kezdve azok a szövetkezeti parasztok és egyéni termelők, akik növendékmarhák szállítására szerződést kötnek állami szocialista szervezetekkel vagy szövetkezetekkel, a szerződésben lekötött és leszállított borjak számával egyenlő számú tehén után mentesülnek az adó alól. 7. — Az állattenyésztési szektor fejlesztési akciójának támogatása érdekében mentesülnek az adók alól. — 1970. január 1-től az ipari típusú állattenyésztési és -hízlalási komplexumok és farmok építéséhez vagy a meglévők bővítéséhez szükséges anyagok, valamint azok a takarmányelőkészítő berendezések, amelyeket az állattenyésztés fejlesztésére és az állati termelés növelésére vonatkozó országos program keretében állítanak elő. — 1970. június 1-től az állattenyésztési termelés folyamatához szükséges berendezések és gépek, amelyeket a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és a szövetkezetközi társulásoknak szállítanak. 8. — A felvásárlási árak növeléséhez szükséges alapokat és a többi kijelölt ösztönzéseket részben állami jövedelmekből fogják biztosítani. Ezeknek az alapoknak egy bizonyos részét a kiskereskedelmi árak 1970. június 1 -től történő emeléséből fogják fedezni, így például a marhahús kiskereskedelmi árának átlagos emelése kilónként 1,85 lej lesz, míg a sertéshúsnál kilónként 1,35 lej. Az áremeléseket főként a kiváló minőségű húsoknál és a húskülönlegességeknél fogják alkalmazni. A fogyasztásra szánt tej kiskereskedelmi ára literenként 0,20 lejjel emelkedik. Megfelelően emelik a húskészítmények és húskonzervek, valamint a tejtermékek kiskereskedelmi árát. A II. osztályú húsfajták, a szalonna, a zsír és az állati belső részek — a különlegességeik kivételével —, valamint a levágott állatoktól származó melléktermékek kiskereskedelmi ára változatlan marad. Úgyszintén nem változik ez gyes húskészítmények és -konzervek, a vaj, a tejföl, a tejpor és a fagylalt kiskereskedelmi ára sem. 9. Az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek feladata teljes mértékben felhasználni a rendelkezésükre álló műszaki-anyagi alapot és erőforrásokat az állományok és az állati termelés gyarapítására, hogy minél több állatot és baromfit, egyre nagyobb mennyiségű tejet, gyapjút és tojást szállítsanak az állami alapnak. Ugyanakkor a mezőgazdaság szocialista egységeinek meg kell tenniük az intézkedéseket az állattenyésztési termelés és munka jobb megszervezésére, az anyagi költségek csökkentésére és a munkatermelékenység emelésére, hogy ilyképpen biztosítsák valamennyi állat- és baromfitenyésztő farm és komplexum jövedelmező, hatékony tevékenységét. 10. — Az Élelmiszeripari Minisztérium vállalatainak és a többi termelőegységeknek le kell szállítaniuk a piaci alap számára az állami tervben előirányzott hús- és tejtermékmennyiséget, biztosítaniuk kell a kereskedelmi egységek ellátását, a tervben megszabott arányban, olcsóbb áruválasztékkal, állandó ellenőrzést kell gyakorolniuk a törvényes normákban előírt minőségi feltételek szigorú betartása fölött valamennyi terméknél, arra kell törekedniük, hogy állandóan csökkentsék a termelési költségeket. Ugyanakkor a Belkereskedelmi Minisztérium, a kereskedelmi egységek az egész lakosság jó ellátása érdekében tegyék meg az intézkedéseket a termékek eladásának javítására, az árualap körültekintő területi elosztására, beleértve az olcsóbb áruválasztékot is. 11. — Jelen határozat előírásának alkalmazása a Minisztertanács szabályozó rendelkezései útján történik. ★ Az állati termékek felvásárlási árának e határozatban előirányzott emelésével, valamint a jutalmak nyújtásával, az adócsökkentésekkel és az adómentesítésekkel, dolgozó parasztságunk, az 1970 évi szinten számítva, körülbelül 850 millió lej többletjövedelemre tesz szert. Az új kiskereskedelmi eladási áraknak a jelen határozatban történt megállapításánál szem előtt tartották, hogy a dolgozóknak a jelenlegi ötéves tervben előirányzott nagyobb reálbérét ne érintse az intézkedés. Mint ismeretes, a párt és a kormány határozatai alapján az idén az összes nemzetgazdasági ágakban befejeződött az új bérezési és fizetésemelési rendszer általánosításának akciója. Ezen az alapon, valamint a kisfizetések emelésére, fizetési adók eltörlésére és csökkentésére vonatkozó legutóbbi intézkedések révén, az alkalmazottaknak évente több mint 12 milliárd lej pótjövedelmet biztosítottak. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa kifejezi azt a meggyőződését, hogy az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó országos program végrehajtása és a jelen határozatban a mezőgazdasági termelők érdekeltségének fokozására előirányzott intézkedések alkalmazása biztosítani fogja az állati termelés lényeges növekedését, s ily módon szüntelenül javulni fog a lakosság ellátása hússal, tejjel és más mezőgazdasági élelmiszertermékkel. Vasárnapi műszakban — a kukiricaneiés telije»!, a lÉiiifipliis |g||ri«ért Nyárádtőn egyetlen munkaképes traktor állt még a kora reggeli órákban a gépesítési osztály udvarán. Kovács Béla traktorista az utolsó csavarokat húzta meg, ellenőrizte a traktor és a vetőgép közötti csatlakozásokat, s néhány perc múlva már indult is az őszikáposzta magot elvetni. Cosma mérnök, aki a gép beállítását irányította, a következőket mondotta: — Kétfelőlről ért bennünket a veszedelem, a Nyárád és a Maros is ránk zúdult. Hetven hektáron a répánkat, tíz hektáron a kukoricánkat, tíz hektáron a burgonyánkat, tíz hektáron az árpánkat teljesen elmosta a víz. Ezekből ,amit lehet, újravetünk vagy mással pótoljuk. A mai napon minden gépesítő a helyén van. Négyen szántanak, ketten tárcsáznak, ketten pe- NAGY FERENC SZABÓ DÉNES (Folytatás a 3. oldalon) A nagy víz visszahúzódása után egybefolytak a hetek. Nincs pihenés, megállás, nincs vasárnap, megfeszített munkában töltött hétköznapok követik egymást. Százezrek, milliók mondanak le a pihenésről, azért, hogy ha apródonként is, de behozzák a lemaradást, helyreállítsák, pótolják mindazt, ami a víz martalékává vált. És ezekre a hétköznapokká vált vasárnapokra talán a mezőgazdaságban van a legnagyobb szükség. Befejezni az elmaradt vetéseket, újravetni az árvíz által tönkretett területeket, mind-mind alapvető tényezői a mezőgazdasági termékbőség biztosításának. Május utolsó vasárnapján mondhatni megyeszerte megfeszített munkát végeztek a gépesítők. Már a kora reggeli órákban elnéptelenedtek a gépesítési osztályok udvarai. Szinte minden gép munkába állt. Mit dolgoztak, mit végeztek ezen a napon? Erről számolunk be vasárnapi villámankétunkban. Készül a magágy az izlandi határban. Minden anyagi és szellemi kapacitást az évi feladatok hiánytalan teljesítésére! Szomorú eseményekben bővelkedő májust hagytunk magunk mögött. Kedves folyóvizeink — Maros, Küküllő, Nyárád, kisebb-nagyobb patakok — ezúttal ellenünk fordultak, hoszszú évek munkájával felépített családi házakat romboltak öszsze, óriási károkat okoztak gazdaságunknak. Valamennyien szemtanúi voltunk annak a hősies harcnak, amelyet az EMBER vívott a természettel, a megbokrosodott, gyilkos hullámokkal, s szemtanúi vagyunk az egész ország felemelő összefogásának. Ma nyugodtan állíthatjuk, hogy e roppant erejű párharcból az EMBER került ki győztesen, de nem veszteségek nélkül. A folyók vizei visszatértek a medrükbe, de pusztításuk nyomait még sokáig magukon viselik a megye városai és falvai, az ipari és mezőgazdasági egységek. Egyre pontosabb statisztikai adatok tükrözik a víz okozta károkat. S az igazság az, hogy a kár, az kár marad, a kárba veszett értékeket csak megfeszített, rendkívül fegyelmezett és szervezett munkával lehet és kell pótolni. Fél hónappal az árvíz napjai után megállapíthatjuk, hogy a hősies munka eredményeként — városon és falvakon, az üzemekben és szántóföldeken — egyaránt fokozatosan normalizálódik az élet. A 40 üzem 114 egységéből — ahol az árvíz folyamán teljesen leállt a termelés — 74 üzemegységben ismét teljes kapacitással folyik a termelés, s a többiekben is rövidesen rendes kerékvágásba terelődik. De amikor jogos megelégedéssel fogadjuk az élet normalizálódásának jeleit, azonnal hangsúlyoznunk kell, hogy az igazán nagy és ezúttal már újat létrehozó termelőmunka időszaka csak ezután következik. Senki előtt nem titok, hogy a gazdaságban dolgozókra nehéz nyár vár. Nehéz azért, hogy könynyebb és eredményesebb legyen a telünk, sikerekben gazdagabb a jövőnk. Az ötéves terv utolsó esztendejét szeretnénk a gazdaság minden területén a terveknek megfelelően zárni, hogy zökkenőmentesen fogjunk hozzá országunk fejlesztésének újabb félévtizedes programja végrehajtásához. Megyénk lakóinak százezrei öntudatról, szervezettségről, hősies munkáról és önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot a felbőszült víz ellen folytatott ádáz harcban. S mi hasonló fegyvertényekre vagyunk képesek a békés termelőmunkában is. Persze, ehhez szükséges, hogy hasonló ambícióval — és ami a legfontosabb — szervezetten vé(Folytatás a 3. oldalon) Munkaülés a községi néptanácsok elnökeivel Tegnap a megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága munkaülésre hívta össze a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit. Az ülésen részt vettek: Nicolae Veres elvtárs, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára, Benkő János, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnökei és tagjai. Az ülésen főként az árvízsújtotta helységek gazdasági és társadalmi élete normalizálásának kérdéseit vitatták meg és konkrét feladatokat jelöltek ki az árvízkárosultak megsegítésére, az anyagi javak megmentésére, az utak, hidak és lakások újjáépítésére és a mezőgazdasági munkálatok gyors elvégzésére. A munkaülésen Nicolae Veres elvtárs figyelmeztetett arra, hogy milyen nagy felelősséget rónak a községi néptanácsokra az előttük álló sokrétű feladatok és hangsúlyozta, hogy ezeket csak a tömegek tevékeny részvételével oldhatják meg operatívan. Mint mondotta, a gazdasági és társadalmi tevékenység gyors normalizálódását csak úgy biztosíthajuk, ha az árvíz okozta károk megszüntetésére irányuló tevékenységbe, az újjáépítésbe bevonjuk az összes állampolgárokat s messzemenő figyelemmel gondoskodunk az árvíz következtében kárt szenvedett lakosságról. A természeti csapástól sújtott övezetekben lakó egyes személyek kegyelemben részesítése Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa törvényerejű rendeletet adott ki, amellyel kegyelemben részesített a természeti csapás sújtotta megyékben lakó olyan személyeket, akiket szabadságvesztés-büntetésre, pénzbírságra vagy kihágási büntetésekre ítéltek el, s akiknek gazdasága súlyos kárt szenvedett. Az egyes, kevésbé súlyos szabadságvesztés-büntetések és pénzbírságok kegyelmi úton való elengedése, valamint egyes kihágási büntetések végrehajtásának megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kegyelemben részesülő személyek visszatérhessenek gazdaságaikba és hozzájáruljanak a természeti csapás következményeinek felszámolásához. A pénzösszegek fizetésére elítéltek a megkegyelmezés útján anyagi erőfeszítéseiket elpusztult személyi javaik helyreállítására összpontosíthatják. Ennek a törvényerejű rendeletnek az elfogadása államunk humánus aktusát és erkölcsi támogatását tanúsítja, amellyel segítséget nyújt egyes elítéltek súlyos kárt szenvedett családjainak. (Agerpres)