Vörös Zászló, 1970. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

XXII. évfolyam 128. (5747) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1870. Június 8. szerdai Ara 80 beld Az állattenyésztés fejlesztésének, a lakosság jobb ellátásának biztosításáért Az ország mezőgazdasága, s ennek keretében az állattenyésztés fejlesztése olyan gazdasági feladat, melynek megoldása döntő módon befolyásolja a lakosság, a feldol­gozó ipar állati eredetű termékek­kel való jó ellátását. Az évről évre eszközölt nagy jelentőségű beruhá­zások, a dolgozó parasztság aktív tevékenysége révén rendszeresen fokozódott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek termelése. Azonban a lakosság állandó növe­kedése, a dolgozók életszínvonalá­nak, vásárlóerejének fokozódása révén mind inkább növekszik a kereslet, s így az állattenyésztés­ben elért eredményeink már nem felelnek meg a követelményeknek, a nemzetgazdaság szükségleteinek, a mezőgazdaság feltételeinek. Ép­pen ezért a párt és az állam meg­különböztetett figyelmet fordít ezen gazdasági ág fejlesztésére. Az a sokoldalú, tudományos körül­tekintéssel megalapozott országos program, amelyet a Központi Bi­zottság ez év márciusi plenáris ülésén az RKP X. kongresszusa Irányelvei fényében jóváhagyott, kindulópontja egy olyan állatte­nyésztés kialakításának az egész országban, mely ténylegesen nagy­üzemi módon, tudományos alapo­kon szervezi meg tevékenységét. Ez a program egész sor intézkedést tartalmaz az állattenyésztés mű­szaki alapjának fejlesztésére, a termelés növelésére. Célkitűzései­nek megvalósítása érdekében a­ következő ötéves terv időszakában az állam körülbelül 20 milliárd lej­ beruházást eszközöl, négyszer any­­nyit, mint a jelenlegi ötéves terv időszakában. Megyénkben a beru­házások összege meghaladja a 625 millió lejt. Ugyanakkor az MTSZ­- ek is jelentős alapokat fordítanak e célra. Mindezen intézkedések mellett államunk szüntelen fokozza a ter­melők anyagi érdekeltségét, hogy egyre nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket állítsanak elő. Ennek a gondoskodásnak legkézen­fekvőbb bizonyítéka a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Végrehajtó Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának a sajtóban most megjelent HATÁROZATA az állatok és állati termékek felvásár­lási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről. Amint azt a Határozat szövege is leszögezi: „E program megvaló­sítása ugyanakkor megköveteli az állatok és az állati termékek vá­sárlási árának emelését és jobb ki­számítását, valamint más intézke­dések elfogadását a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségének ösztönzésére... “ Mindez lényegé­ben azt jelenti, hogy a jövőben az állami és szövetkezeti felvásárló szervek az állatok és termékek mi­nőségének arányában, az eddigiek­nél nagyobb összeget fizetnek mind az MTSZ-eknek, mind pedig azok tagjainak és a magántermelőknek. Ezen intézkedések alapján a fő tö­rekvés növelni az állatok létszá­mát, fokozni azok termelését. Te­hát a jelenlegi intézkedés minden szempontból előnyt jelent terme­lőknek, fogyasztóknak egyaránt. Az új felvásárlási árak révén hoz­zásegítik a termelőket, hogy job­ban megszervezzék termelő tevé­kenységüket, fedezhessék kiadásai­kat, megfelelő jövedelmezőséget érjenek el elsősorban a szarvas­­marha és a sertéstenyésztésben, melyek alapját képezik az állatte­nyésztésnek és a lakosság állati eredetű termékekkel való ellátásá­nak. A számítások azt bizonyítják, hogy a megnövekedett felvásárlási árak révén a parasztság 1970. évi jövedelme 850 millió lejjel emelke­dik. A Megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóságnál hasonló számításokat végeztek, s azokból kitűnik, hogy megyénk termelőszövetkezetei, az egyéni termelők idei jövedelmei több mint 20 millió lejjel lesznek nagyobbak, mint az eddigi felvá­sárlási árak alapján. Ezek az összegek számottevőek, s minden lehetőség megvan arra, hogy az elkövetkezendő évek fo­lyamán tovább fokozódjanak. Az új felvásárlási árak eredményes­ségét pedig az állatállomány szám­beli növekedése és minőségi javí­tása, az állati eredetű termékek mennyiségének fokozódása kell, hogy tükrözze, hogy azok egyre nagyobb mértékben elégíthessék ki a lakosság szükségletét és az exportigényeket is. Az egész állattenyésztés fejlesz­tésének mechanizmusát dinamikus erővel feltöltő új intézkedések, mint a szarvasmarha, sertés és a tej felvásárlási árának növelése, a hegy- és dombvidéki szövetkezeti tagságnak és egyéni termelőknek a kukorica felvásárlásánál tett en­gedmények, valamint az adóked­vezmények, mind-mind hozzájárul­nak az állatlétszám növeléséhez, ahhoz, hogy a termelők minél több állatot, állati eredetű terméket szerződjenek le és adjanak át a felvásárló szerveknek. Az állatok minőségének megfelelő árkülönbö­zetek, a tej felvásárlási árának növelése a téli időszakban, arra kell hogy ösztönözzék az MTSZ-eket, azok tagjait, valamint az egyéni termelőket, hogy egyre inkább fo­kozzák a tejtermelést és minél na­gyobb mennyiséget értékesítsenek abban az időszakban, amikor je­lentősen növekszik a lakosság fo­gyasztási igénye. A Határozat tudományos meg­alapozottságát bizonyítja az a tény is, hogy 300—500 lej értékű külön jutalomban részesíti az MTSZ-eket, tagokat és egyéni ter­melőket minden egyes befedezte­tett és először leborjáztatott üsző­ért. Ennek az­­ intézkedésnek a cél­ja a létszámnövelés és ugyanakkor az egész szarvasmarhaállomány minőségi feljavítása, mind az MTSZ-ekben, mind pedig a ma­gántermelőknél. Ezen célkitűzés azonban csak úgy valósulhat meg, ha minden MTSZ-ben gondosan nevelik, takarmányozzák az üsző­borjakat, amelyeket az elkövetke­zőkben bátran besorolhatnak a törzsállományba. Meggyőződésünk, hogy kedvező­en hat majd az állattenyésztés fej­lesztésére a Határozatnak az a ki­tétele is, mi­szerint 1970-től kezd­ve a szövetkezeti tagok, egyéni termelők, akik növendékállatok szállítására szerződést kötnek álla­mi szocialista szervezetekkel vagy szövetkezetekkel, a szerződésben lekötött és átadott borjak számával egyenlő számú tehén után mente­sülnek az adó alól. Más szóval, ez az intézkedés arra ösztönzi a ter­melőket, hogy minél több szarvas­­marhát neveljenek, szaporítsák azokat, és hogy minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az ál­lami központosított alaphoz. A tejtermelés növelésének egyik serkentő eszközeként kell megem­lítenünk azt a tényt, hogy a domb- és hegyvidéki MTSZ-tagok, ma­gántermelők az államnak beadott tejmennyiség arányában kukoricát vásárolhatnak azon a mennyiségen felül, amit a leszerződött és be­adott szarvasmarhákért és sertése­kért kapnak. Ez az intézkedés is arra ösztönzi a parasztságot, hogy egyre nagyobb mértékben kapcso­lódjék be a fogyasztók és az ipar szükségletének fedezésébe. Az intézkedések összességében számottevő ösztönzést jelent az a tény is, hogy adómentesítenek minden olyan építkezési anyagot, amelyet ipari jellegű állattenyész­tési farmok és komplexumok létre­hozására vagy a meglévők bővíté­sére használnak fel, valamint min­den olyan gépet és felszerelést, amelyek nélkülözhetetlenek az ilyenszerű létesítmények hatékony, gazdaságos működtetésénél. Az ipari jellegű állattenyésztési léte­sítmények felépítése, felszerelése, azok számának gyarapítása közvet­len tényezők az állattenyésztés or­szágos fejlesztési programjának megvalósításában. Fő szempont, hogy ezek a komplexumok, farmok minél nagyobb mennyiségű ter­mékkel járuljanak hozzá az állam központosított alapjához, a lakos­ság ellátásához és más szükségle­tek kielégítéséhez. (Folytatás a 3. oldalon) Nagy érdeklődéssel olvastam a Központi Bizottság és a Miniszter­­tanács Határozatát az állatok és az állati eredetű termékek felvá­sárlási árának javításáról. Mint termelőszövetkezeti tag s mint egy eléggé nagy szövetkezet főköny­velője megvallhatom, hogy örülök. Örülök, mert erre az intézkedésre szükség volt. Az állattenyésztés fejlesztésére kijelölt nagyszabású program megvalósítása érdekében feltétlen növelni kellett a terme­lők érdekeltségét. Egyrészt, hogy érdemesebb legyen termelni, mennyiség mellett minőségre töre­kedve, másrészt pedig s ez igen fontos, bővülnek a gazdaságok a­­nyagi lehetőségei, azaz többet fek­tethetünk be, behatóbban foglal­kozhatunk a termelés feltételeinek javításával, s mindezzel párhuza­mosan javul a tagság keresete is. Gazdaságunkban néhány éve már önköltségszámítással dolgo­zunk, s bizony nem egy terméket, olykor saját hibánkon kívül, rá­fizetéssel tudunk csak előállítani. A felvásárlási árak javítása segít megszüntetni vagy csökkenteni e ráfizetéseket. A számok nyelvén szólva hozzá­vetőlegesen évi 150—200 000 lej többletbevételre számíthatunk. Már az idén, ha teljesítjük a ter­melési­­ tervet, az előirányzott nor­ma értéke körülbelül 0,50—0,60 lejjel növekszik, ez pedig nem kicsi dolog. Hirtelenjében kiszá­mítottam, hogy csupán a tej 47 000 lejjel hozhat többet a nyári idő­szakra kijelölt 0,10, valamint a téli hónapokra előirányzott 0,45 lejes átvételi ár javítással. Tegyem hoz­zá azt is, hogy ezt 3,5 zsírfokkal számoltam, a szövetkezetünkben fejt tej ezzel szemben hónapok óta jobb minőségű, s így minden eset­ben többet fizetnek az alapárnál. A tavaly 1,34 lejes önköltségi áron állítottunk elő 1 liter tejet, az értékesítési átlagár pedig 1,78 lej volt. Az állathíz­lalásból ugyan­csak több bevételre számíthatunk. A sertések hozzávetőlegesen 5 000 lejjel, a szarvasmarhák pedig 7—­8 000 lejjel hozhatnak többet a tervezettnél. Ismétlem, örömmel fogadtuk a Központi Bizottság és a Miniszter­­tanács Határozatát, s úgy érzem, hogy erre az újabb segítségre akkor válaszolhatunk megfelelően, ha már ebben az évben mindent megteszünk az előirányzatok és az állammal szembeni kötelezettsé­geink teljesítéséért, ha lehet, azok túlteljesítéséért. KURON LAJOS, a gernyeszegi MTSZ főkönyvelője Többet termelhetünk é­s többet adunk el az államnak Meggyőződésem, hogy javulni fog a piac ellátása Nagyon helyénvalónak és reá­lisnak tartom a párt és kormány intézkedéseit az állatok és állati eredetű termékek felvásárlási á­­rának javításáról, valamint az ál­lattenyésztés fejlesztésének ösz­tönzésére hozott határozatát. Meg­valósítása lehetővé teszi, hogy a termelők, termelőszövetkezetek és szövetkezeti tagok az eddiginél érdekeltebbekké váljanak az állat­­tenyésztés fejlesztésében. Tudom, hogy pártunk a következő ötéves terv időszakában körülbelül 20 milliárd lejt fordít az állattenyész­tés fejlesztésére, műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű megterem­tésére, a termelő ipari egységekbe való központosítására és szakosí­tására, a takarmányalap bővítésé­re, az állatfajták javítására, mind az állami, mind a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben. Az pedig természetes, hogy ha mind­ez a termelők nagyobb érdekelt­ségével párosul, több állatot te­nyésztenek, s így több hússal és más állati termékkel tudnak hoz­zájárulni a dolgozók ellátásához. A határozatból kitűnik, hogy a felvásárlási árak növeléséhez szük­séges alapokat és a többi ösztön­zéseket részben állami jövedel­mekből fogják biztosítani, részben pedig a kiskereskedelmi árak 1970. június 1-től történő emelé­séből. Így például a marhahús kis­kereskedelmi árát kilónként átla­gosan 1,85 lejjel emelik, míg a sertéshúsét 1,35 lejjel. Az én csa­ládom hattagú .Kiszámítottam, a húsfogyasztásunkat figyelembe vé­ve, havonta mintegy 15—20 lejjel fizetek többet, mint eddig. A tej­nél a napi többlet 0,40 lej. Min­dent összevetve, családom nem érzi ezt meg, hiszen a fizetésem emelkedett (közel 400 lejjel). Befejezésül ismételten hangsú­lyozni szeretném azt a meggyőző­désemet, miszerint a határozat gyakorlatba ültetése biztosítani fogja az állati termelés lényeges növekedését s ily módon szüntele­nül javulni fog a lakosság ellátá­sa hússal, tejjel és más mezőgaz­dasági élelmiszertermékkel. SZŐKE ÁRON, a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár mestere Jelvények Június 1, a Nemzetközi Gyer­­­­meknap alkalmából az Orszá­gos Nőtanács ötmillió jelvényt nyomtatott ki s azt június 1. és 25. között fogja terjeszteni. Az akció, amelyet a nőbizott­ságok és nőtanácsok más társa­dalmi szervezetekkel együtt folytatnak le, elősegíti az árvíz­­károsultak segélyezésére, főleg a gyermekek segélyezésére szol­gáló központi alap növelését. A befolyó összegeket a 2000- es csekkszámlára fizetik be. NICOLAE CEAU$ESCU ELVTARS interjút adott a Francia Televíziónak Kedd délelőtt Nicolae Ceaușescu társaság Államtanácsának elnöké­nek filmre vett interjút adott. Az elvtárs, a Román Kommunista Párt fogadta Claude Manuel és Claude interjút a Francia Televízió I. és főtitkára, Románia Szocialista Köz- Brovelli francia újságírókat, akik­ II. színes csatornája közvetíti. MN­ÉI! I HEITUEILUTISÉRT. niHIEIT­I IN­DILIZILISÉRT! A marosvásárhelyi Könnyű­ipari Felszereléseket Gyártó Vállalat dolgozói, bár munka­­csarnokaikat elöntötte a víz, az elsők között siettek a termé­szeti csapás által súlyosabban érintett textilüzemek segítsé­gére. Munkacsoportokat küldtek a gépek leszerelésére, itthon hosszabbított műszakkal láttak hozzá azok gyors felújításához, s reggelenként még mindig át­utazgatnak Segesvárra a válla­lat szakemberei, hogy a gépek beállításában segédkezzenek. A képen látható csévélőgép ugyan a medgyesi Tirnava vál­lalaté, de négy azonos típusú gépet tettek rendbe nemrégi­ben a segesvári Textilipari Kombinátnak is. Hogy fogalmat alkothassunk, mit jelent egy ilyen felújítási művelet: az u­­tolsóó csavarig szétszedik, meg­mossák, a megrozsdásodott al­katrészeket lecsiszolva, festve, újra nikkelezve vagy krómoz­va szerelik vissza az árvíztől megrongált gépekbe. A felújítás költsége eléri a többszázezer lejes gép értékének egyötödét. Főiskolásaink vállalták Főiskoláink idei végzősei szintén részt kívánnak vállalni az árvízkárok helyreállításából, s lelkes hangulatú nagygyűlése­ken határozzák el: a szokásos­nál másfél hónappal hamarabb jelentkeznek a kinevezés sze­rinti munkahelyükön. Gh. Paizi, az Oktatásügyi Minisztérium vezérigazgatója elmondotta, hogy az ország 17 egyetemi központjából rövidesen csaknem 12 000 végzős egyetemi hallgató kerül a kinevező bizottságok elé. A politechnikai, illetve más technikai jellegű intézetek ab­­szolvensei lemondanak a ha­gyományos vakációról és a „Mindent a helyreállításért” hazafias jelszó jegyében hala­déktalanul munkához látnak. (Agerpres) Felvenni a lépést behozni a lemaradást A marosvásárhelyi Készruhagyár nemcsak papíron, de ténylegesen is teljes kapacitással dolgozik már több mint egy hete. Jóllehet pince­raktáraiból az állandó vízbeszűrő­­dés miatt továbbra is szivattyúz­zák, lapátolják az iszapot. Jóllehet a földszinti munkacsarnokokban a parkettpadló teljesen tönkrement. A látogatónak az is szemébe ötlik, hogy sáros habszivacs-tekercsek­kel van tele az udvar. Raktárnak, modellkészítésre és más termelési célokra rendeztek be több iroda­szobát. Az élet normalizálódik. Sok dolognak új helyet keresnek vagy már találtak is, a régi meg­szokottat szükségmegoldások he­lyettesítik. De ami a legfontosabb: termel a gyár, munkát, kereseti lehetőséget ad az embereknek, összes alkalmazottainak. Mielőtt rátérnénk azonban az új tennivalókra, mérjük fel gyorsan a veszteségeket. A késztermékek 90 százalékát sikerült megmente­niük. A fennmaradó 10 százalékot kitisztítva, csökkentett áron hoz­zák forgalomba. A nyers- és segéd­anyagoknak körülbelül 65 százalé­kát semmi károsodás nem érte. A többinek a felújításával szakválla­latok foglalkoznak. A Iani-i Textil­ipari Kombinát vállalta a relen szövöttáru és bélésanyag, a nagy­disznód­ kombinát ugyancsak bé­lés, valamint cérna kitisztítását. Pitesti­ re gyapotszövetet, Szeben­­be vazelint és műprémet szállítot­tak hasonló céllal. A beszennye­ződött 5 és fél millió lej értékű anyagból (május 27-ig) több mint 3,6 millió lej értékű máris vissza­került használható állapotban Vá­sárhelyre. Csak a fővárosi Metalo­­globusból jött lehangoló hír. A felújításra küldött cipzárakat sa­vas víz érhette, kevés a remény, hogy menteni lehet. A tétel 300 000 darabos. A legközvetlenebb anyagi veszteségekhez hozzá kell adnunk az áradás miatti termelési kiesés értékét. Ez körülbelül 7 millió lejt tesz ki. Számottevőek a károk, de a Készruhagyár dolgozóinak elhatá­rozása szilárd: minden lehetségest megtesznek kenyeret adó vállala­tuk talpraállításáért. Hogy meny­nyire magukénak érzik az üze­met, arról bizonyságot tettek, a­­mikor mellig érő vízben mentet­ték a pinceraktárakból, s később, amikor fogadalmat tettek, hogy behozzák a lemaradást. November 30- ig vasárnap délelőtti műszakok­kal pótolják a május 13—25 kö­zötti termeléskiesést. December 31- ig pedig teljesítik évi tervü­ket, eredeti vállalásukat, és még azon felül megvalósítanak 750 000 lej értékű termelést. A fenti célok eléréséért a leg­sürgősebb teendők közé tartozik egy olcsó, ideiglenes szín meg­építése. Szeretnék ugyanakkor a minisztérium beleegyezését meg­kapni arra, hogy a kitűzött üzem­fejlesztést korábban megkezdjék, s így minél előbb biztos helyre kerülhessenek a nyersanyagok, pótalkatrészek és a késztermékek. Mint már említettük, az udvaron átázott habszivacs-tekercsek sora­koznak. Nem kevesebb, mint 2 000 kabátbetét nyersanyaga. Ennek felét sajnos olajos víz is érte, visz­­szanyerni csak részben lehet. A többit viszont ki tudják mosni, szárítani, amint az idő melegre fordul. De függetlenül a felhők járásától, mind jobban visszatér a gyári élet a megszokott mederbe. Többek között napirendre tűzték az elmaradt megrendelések kielé­gítését, hogy mielőbb felvehessék a lépést a kereskedelem mai igé­nyeivel. Az ideiglenesen irodákba telepített műszaki tervező osztá­lyon máris újabb divatú rövid esőkabátok mintapéldányai ké­szülnek. Ezek rövidesen szalagra kerülnek, nagy sorozatú cikkekké válnak. A Gát utcai üzem máris válaszol a divatváltozásra. Mintha az árvíz messze elkerülte volna. A. L. Eltűntetik az árvíz nyomait Segesváron A suceavaiak újabb küldeménye A Szocialista Egységfront Me­gyei Tanácsa titkárának vezetésé­vel újabb teherkocsi-karaván ér­kezett tegnap Marosvásárhelyre. Rakománya 43 tonna jó minő­ségű burgonya, amely úgy ül­tetésre, mint fogyasztásra kitűnő. Ezúttal a Plopeni-i, Moara-i, Bo­­sanci-i és más termelőszövetkeze­tek tagjai küldték el testvéri se­gítségüket a bajbajutott Maros-, Küküllő- és Nyárád-völgyi tár­saiknak. A 12 kocsi burgonya ki­egészítése annak a 160 tonnás küldeménynek, amelyet a sucea­vaiak az elmúlt hónapban juttat­tak el hozzánk. Ezúttal is köszö­. net érte.

Next