Vörös Zászló, 1970. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

·­2 — Térjed az autoklavizált sejtbeton alkalmazása Az autoklavizált sejtbetont egyre szélesebb körben alkal­mazzák. Miután több tengerpar­ti szálloda építésénél jól bevált, kísérleti jelleggel bevezették a lakásépítésnél is, mégpedig vá­lasztófalak emelésére. E falakat 60 cm széles és 7,5 cm vastag előregyártott elemekből készítik. Minthogy az előregyártott e­­lemek felülete nagyon sima, nincs szükség vakolásra, s a szobák rendeltetésének megfe­lelően következhet a festés, a fajanszlapok vagy kerámialapok felrakása. Az Építőanyagipari Miniszté­rium betonelem-fővállalatában tanulmányokat készítettek ten­geri és hegyvidéki turisztikai é­­pítkezések, valamint egyes falusi építkezések kivitelezésére ilyen előregyártott elemekből. Ugyan­akkor tervbe vették a craiovai szakvállalatban termett előre­gyártott elemek típusainak vál­tozatossá tételét külső falazás­hoz, födémekhez, tetőhöz szük­séges elemekkel, ami hozzájá­rulna a lakásépítés iparosításá­hoz hazánkban. SÜRGET AZ I­D­E ! (Folytatás az 1. oldalról] vidéken egy kicsit megkésve erett be, s csupán a múlt hét második felében kezdhették meg a betaka­rítást. S dicséretükre váljon lendü­letes ütemük. Hat nap leforgása alatt áll kombájnt és a 60—70 ké­zi arató segítségével közel 240 hektárról gyűjtötték be a termést, ami azt igazolja, hogy minden gé­pesítő lelkiismeretesen dolgozott, és igyekszik mielőbb befejezni az aratást. Erre szükségük van, mert a termés különösen a beresztelki brigádokban kiválónak mondható. Szerdán például egy 9 hektáros búzatábláról több mint 3 vagon gabonát szállítottak be. Ottjár­tunkkor egy 24 hektáros búza­­táblában dolgoztak a kombájnok, s az általános vélemény az volt, hogy kevés híján innen is 3 000 kilós hektáronkénti átlagtermést takarítanak be. A további kilátások is biztatóak itt. A gépek bírják az iramot, s a napi 40 hektáros ütemmel a jövő hét végére minden szem gabona biztonságba kerül. A 3 szalmaprés is kifogástalanul dolgozott eddig, hiszen alig néhány órányira ma­radtak le a kombájnoktól. Habár lehetőségük volna a nyári szántás ütemének fokozására, azzal még mindig adósok, de reméljük, hogy az elkövetkező napokban pótolni tudják az eddigi lemaradásokat. A késő esti órákban is dolgoznak még a kombájnok a Marosoroszfalu­i MTSZ búzatábláiban Négy traktor forgatja alá a tarlót a Régeni Állami Mezőgazdasági Vállalat határában Román népi együttes nagysikerű külföldi turnéja Hazaérkezett a Beszterce-Na­­szód megyei művelődési ház Cunu­­na de pe Some­ népi együttese, amely a franciaországi Nizzában részt vett a 35. nemzetközi folklór­fesztiválon, Olaszországban pedig a nemzetközi folklórhét rendezvé­nyein. Az együttes 20 előadását több mint 50 000 főnyi közönség nézte meg. A Közlekedési Minisztérium közli A Közlekedésügyi Minisztérium közli, hogy augusztus 1 és 25 között a gépjárművek az alábbi program szerint kelhetnek át a Dunán Giurgeni és Vadu Oii között: a személygépkocsik naponta 10 és 20 óra között megszakítás nélkül használhatják a hajóhídat, a kom­pok pedig éjjel-nappal egyfolytá­ban közlekednek. SEGESVÁRI KÉPESLAP (SZÁSZ KÁROLY felvétele) A gyümölcsösökben keletkez­hető károk elhárításáért A marosvásárhelyi Előrejelző és Figyelmeztető Állomás mun­katársai a hatáskörükbe tarto­zó zónában a nyári évszakban a mezőgazdaságban jelentkez­hető kártevők felderítésével fog­lalkoznak. Legutóbbi megálla­pításaik szerint Mezőbánd, Ber­­genye, Mezőcsávás környékén, úgyszintén a Maros és Nyárád völgyében a gyümölcstermést veszélyeztető kártevők szórvá­nyos megjelenését észlelték. Megállapításaikról tájékoztat­ják a MTSZ-eket, a néptaná­csokat, hogy a kártevők irtására idejében megfelelő intézkedé­seket foganatosíthassanak. Vendégszereplésen A marosvásárhelyi Szakszer­vezetek Művelődési Házának műkedvelő színjátszó csoportja ma Szovátán vendégszerepe­. Az előadásra a szakszervezetek klubjában kerül sor. A vásár­helyi színjátszók Kiss László Fé­­szekrakók című darabját adják elő. Műépítész szemmel Bulgáriában A Román Műépítész Szövetség javaslatára folyó év júliusában két hetet tölthettem a Bolgár Nép­­köztársaságban. A kéttagú román delegáció mellett cseh, lengyel, szovjet, német és magyar építé­szek alkották a csoportot. A Bol­gár Műépítész Szövetség által összeállított program lehetőséget nyújtott, hogy betekintést nyerjünk az ország gazdasági és főleg é­­pítészeti életébe. A több mint 2500 km-es útvonalon, Szófiától a tengerpartig és vissza, sok ne­vezetes városon és muzeális érté­kű településen vezet át az út. Az „Építészet és pihenés'' téma­kör keretében a városok külső és belső zöldövezetét és a bolgár tengerparton létesített üdülőtele­peket tanulmányoztuk. A meglátogatott városok •— Szófia, Plovdiv, Karlovo, Plevna, Tirnovo, a tengerparton: Burgasz, Várna, Szozopol, Nezebár — mindegyikében megtalálhatók a kikapcsolódáshoz és pihenéshez oly szükséges parkok és zöldöve­zetek. Szófiában például mondhatni a város szívében van a több mint 20 hektáron létesített „Szabad­ság-park". A „Vitosa" hegy, mely­nek lábánál terül el Szófia, u­­gyancsak­ a hétvégi pihenés és szórakozás céljait szolgálja. Benyomásaimat két csoportba oszthatom. Az első csoportba so­rolnám a hagyományos népi bol­gár építészetet, mely arányaival, festői varázsával megnyeri mind a szakembert, mind a laikus szemlé­lőt. Ide sorolhatnám Neszeber ne­vű tengerparti várost, a Zselezna falumúzeumot, és Tirnovo város hangulatosan szép beépítéseit. A régi, hagyományos stílusban épült lakóházak többsége egyemeletes: a földszinten kapnak helyet a kü­lönböző raktárak, műhelyek, míg az emeleten, mely konzolosan ki­nyúlik a földszint fölé, a fogadó és lakószobák, valamint a nyári időben hálóhelyül szolgáló szabad tornác. Az épületek fából és kő­ből készültek, csodálatos harmó­niát képezve a terep és természet adta elemekkel. Említésre méltó, hogy ezekben az évszázados, pati­nás lakónegyedekben az építést csak akkor engedélyezik, ha az új épület megőrzi a hagyományos for­mákat. Itt szeretnék pár szóban em­lítést tenni a lakásépítkezések­ről. Mint nálunk is, minden vá­rosnak kidolgozták a továbbfejlesz­tési távlati tervét, ennek alapján készülnek a különböző lakónegye­dek vagy központok kivitelezési ter­vei. Állami beruházásból csekély számú lakás épül. A lakások több­ségét a lakók állami kölcsönből vásárolják meg, 15-20 éves törlesz­tésre. A lakások kényelmi foka nagyjából megegyezik a mi első­osztályú lakrészeinkével. A második csoportba sorolnám a modern építészeti alkotásokat, amelyek közül említésre méltó a várnai 5000 férőhelyes sportcsar­nok a szófiai „Universiada" sport­terem, valamint a tengerparton é­­pült nyaralókomplexumok, a világ­hírnévnek örvendő „Napos part", „Aranyhomok" és a nemrég épült „Ruszalka", valamint a most épülő „Albena". Mielőtt ezek részletezésébe fog­nék, pár szóban szeretném ecse­telni a bolgár tengerpart termé­szeti adottságait. Itt elsősorban u­­talok a rendkívül gazdag és érde­kes növényzetre, mely közvetlenül a tengerparton kezdődik és őserdő­ként folytatódik a szárazföld bel­seje felé, dombos, völgyes terepen, ami egymagában véve is rendkívül vonzó képet nyújt. Szerintem a bol­gár építészek nagy érdeme éppen abban áll, hogy nem próbálták megváltoztatni vagy átalakítani a természetet, sőt a lehetőségekhez képest mindent megőriztek eredeti formájában. Ezért tűnik szokatlan­nak első látásra, hogy a „Napos part", de főleg az „Aranyhomok" komplexumoknál alig utal valami is az úgynevezett rendezési tervre, mellőztek minden geometriai kom­pozíciót és az egész együttes, ha­bár nagyon sokféle, formában, ma­gasságban különböző épületből te­vődik össze, mégis egységes képet ad, ami véleményem szerint az é­­pületek és természet közötti össz­hangnak tudható be. Természetes, hogy itt is, mint minden más kom­plexumnál, érződik a természeti elemek — fák, bokrok, sziklák — megőrzésére irányuló törekvés, egy-egy szálloda, vendéglő építé­sekor csak a minimálisan szükséges helyet tisztították meg, megőrizve minden értékesebb fát vagy nö­vényt. A Marina bolgár építész által tervezett „Ruszalka" komplexum (a bolgár tengerpart északi részé­ben) eredetiségével, egyszerűségé­vel kap meg. Itt is lenyűgöző a tereppel való tökéletes harmónia. Az épületcsoportok megoldása a Tirnovo városban látható régi épí­tészet elvein alapszik. Az épületek legtöbb egyemeletes, villaszerű é­­pületek, melyek egymásba és a me­redek sziklafalba kapaszkodva, amfiteátrálisan helyezkednek el egy félsziget körül, ahol a kiszolgáló egységek, vendéglők kaptak helyet. Utolsónak hagytam a most épülő Albena komplexumot, mely a leg­sikerültebb az egész bolgár ten­gerparton. Itt igazolta be Menov, bolgár építész, a komplexum fő tervezője, hogy a paneles építke­zésnek talán csak most kezdődik az igazi korszaka. A teljesen sík terepre épült, szintenként vissza­húzódó, minden emeleten terasz­kiképző, tömegeiben jól megfor­mált épületcsoportok, amelyek bel­ső terek köré vannak elhelyezve, s e belső terek a tenger felé nyíl­nak. A balkonokat és teraszokat lezáró előregyártott elemek, több­féle formájukkal, fény és árnyék­hatásukkal csodálatos összhang és eredetiség benyomását keltik, ezért talán mondanom se kell, a nemzetközi küldöttség őszinte elis­merését vívták ki. Természetesen nem hagyhatok megjegyzés nélkül bizonyos dolgo­kat, melyek talán nem mindenki­nek tűnnek fel, így az összes ten­gerparti létesítményekre vonatkoz­tatva, kifogásolható, hogy még nem találtak a követelményeknek meg­felelő megoldást a következőkre: — a gyalogjáró és járműforga­lom különválasztása,­­— a parkoló­helyek hiánya, — a kereskedelmi egységek, főleg élelmiszerüzletek elenyésző száma stb. Építészeti szempontból nagyon értékesek, ugyanakkor vonzóak a vendéglátóipari egységek (vendég­lők, bárok) helyi jellegű vagy ha­gyományos megoldásai, gondolok itt a „Cigánytábor", „Indiántábor", „Malom", „Hordó", „Orientál“ vendéglőkre és a „Kukén" bárra. E­­zek az építészeti megoldások vi­szonylag kevés befektetéssel maxi­mális hatást biztosítanak. Egyszóval kellemes benyomást keltettek a bolgár műépítészek al­kotásai, a kirándulók figyelmébe ajánlom őket. PUSKÁS SÁNDOR műépítész A marosvásárhelyi Prodcomplex Helyiipari Vállalat műanyag- és gumirészlegén már 4 éve gyártják a gumitalpat. Kezdetben keresett termék volt, s nagy sorozatban gyártották. Ma viszont komoly vetélytársakká váltak a rohamosan fej­lődő vegyipari vállalatokban gyártott jó minősé­gű műanyag- és gumitalpak. Ennek következté­ben a vállalat műanyag, és gumirészlegén egyre borúlátóbbak a talp termelését illetően. Az el­helyezési lehetőségeknél tapasztalt nehézségek mellett az egyre nagyobb arányú selejt is ront­ja a részleg helyzetét. Míg az eltelt négy év alatt az említett, talpakból mindössze 3 tehergépkocsira való selejt­ gyűlt is össze, az idén egyre gyakorib­bak a minőségi panaszok. A kolozsvári cipőgyár például 5 000 pár gumitalpat utasított vissza, amelyben valóban jól látható az alakadó szerszám elmozdulása okozta nyomok. A bukaresti Progresul Cipőgyár 10 000 pár talp ellen emelt kifogást. Még sorolhatnánk az egyre sűrűbben érkező panaszokat, de szerin­tünk ennyi is elegendő arra, hogy megállapítsuk: a marosvásárhelyi Prodcomplex Helyiipari Válla­­lat műanyag és gumirészlege a jelenlegi műszaki felszerelésével nem versenyképes a gumitalp gyártásában. Az alakadó szerszámok akár a megrendelőé, akár a helyiiparé már rég elkoptak, de ma is mű­ködnek. Ellenőrzésük lehetetlen, mert nincs sem­mi műszaki dokumentációjuk. A présekre kézzel helyezik el a legtöbb alakadó szerszámot ami a SÍIÉIT m&VH már előre jelzi az alacsony termelékenységet, és a nagyfokú hibalehetőséget. A használt nyers­anyagok általában alacsony minőségűek, s így nagy a termékekre gyakorolt ,káros befolyásuk. Ezek a műszaki elavultságok azokban meg­haladják a részlegen dolgozók hatáskörét. A vál­lalatnak viszont teljes mértékben érdeke a mű­­anyag- és gumirészleg működésének fenntartása, hiszen havi 6 millió lej értékű termelést valósít meg. Ha így állnak a dolgok, akkor miért hanya­golják ennyire el a legnagyobb volumenű terme­lést nyújtó részlegüket? Hasonlóan magyarázatot kíván a részlegen dolgozók szakképzettségének alacsony szintje. Amint megtudtuk, harminc hall­gatóval beindult egy 6 hónapos szaktanfolyam, amelyik már a nyolcadik hónapja tart. Hogy miért? Azért, mert a hallgatók többsége m­ég hét osztállyal sem rendelkezik, s nehezen sajátítják el a leadott anyagokat és a szakmát. Íme a marosvásárhelyi Prodcomplex Helyiipa­ri Vállalat ilyen műszaki-anyagi és munkaerő viszonyok közepette termeli az oly sok panaszt ért gumitalpakat. Javításra vár a kolozsvári cipőgyártól vissza­érkezett 5 000 pár gumitalp. A képen látható több tízezer pár kidobott, selej­tes gumitalpból időnként megrendelőiknek is szállítanak, hogy „hátha elfogadják“. Olvasóinknak válaszolunk VADÁSZ JÓZSEF — Marosvá­sárhely Levelét továbbítottuk a maros­vásárhelyi Szolgáltatási, és Szere­lési Vállalatnak, amely válaszle­velében a következőket hozta tu­domásunkra: A tervrajz megren­delésekor (1969. dec. 31-én) ön­előlegként valóban befizetett 100 lejt a fenti vállalat pénztárához. Elmulasztotta viszont ugyanakkor mellékelni a kérését, amely­­ ,késés­sel, 1970. március 10-én került a vállalathoz. Tervrajzát a vállalat illetékes osztálya 1970. április 14-re elkészítette. A tervrajz elkészí­tésének kérvényezése még nem jelenti a tulajdonképpeni munkálat megrendelését, mivel a megrende­lőnek jogában áll az elkészített tervrajzot más szolgáltatási válla­lattal is kiviteleztetni. A szóban for­gó gázszerelés módosítási munká­latait a fenti vállalattal akkor vé­geztetheti el, miután ön a már jóváhagyott tervrajzzal jelentkezik­­ a termelési­ osztályán a szerződés megkötése végett,­­amennyiben a munkálat ellenértékét részletekben. "Óhajtja egyéblíte ijf. .az első érász-,­let kifizetéséért. Kérdésének végleges rendezéséért személyesen kell jelentkeznie a vállalat székhelyén (Bolyai utca 27 szám). Fü­LÖP MIKLÓS — Szolokma (Makfalva község). A szolokmaiak nevében írt leve­lére, a megyei Villamossági Válla­lat a következőket hozta tudomá­sunkra: a villamosítási­ tervben, a megyei néptanács javaslatára az 1974-es évre irányozták elő Szolok­ma falu villamosítását. Amennyi­ben időközben a villanyhálózatok kiépítéséhez szükséges anyagellá­tás kedvezően módosulna, a mun­kálatok időpontját előbbre hoz­zák. EGY­ 15 ÉVES KISLÁNYNAK M. ROZÁLIA „Az általános is­kola VIII. osztályának befejezése után felvételiztem a marosvásár­­helyi Kereskedelmi Szakiskolában. Ezt­ megelőzően az osztály éltanu­lója voltam, mégsem sikerült a felvételim. Úgy érzem igazságta­lanul osztály­oztak Mi­tévő legyek?“ leveledben megírtad,­ hogy a VIII. osztályt a falutoktól szom­szédos községben végezted el. A levelet pedig Marosvásárhelyen tetted fel. Panaszoddal nem tudunk foglalkozni mindaddig amíg teljes nevedet és címedet nem közlöd. Hogyan vizsgáljuk ki „sikertelen­séged“ okát? Hogyan adjunk ta­nácsot a jövőre vonatkozólag, biz­tassunk az újabb erőpróbára? Vá­laszodat várjuk! ALBENA üdülőtelep előregyártott elemekből készült szállodák és vendéglők ! „Napos part" bárvendéglő „Aranyhomok" modern vonalú szálloda Plájás György kiállítása Ma délelőtt 10 órakor, a ma­rosvásárhelyi Szakszervezetek Művelődési Házában nyílik meg Plájás György műkedvelő kép­zőművész egyéni kiállítása. A közönség már az elmúlt évek­ből ismeri a képzőművészt, hiszen több kiállításon látta műveit. A mostani kiállításon legújabb alkotásait mutatja be. Táncest a Bolyai líceum udvarán Lapunk hasábjain beszámol­tunk arról, hogy a KISZ és Szak­­szervezetek Művelődési Háza minden hét végén táncmulat­ságot szervez a Bolyai líceum udvarán. Tekintettel arra, hogy szombat este vendég művész­­együttes szerepelt városunkban , a rendezőség ma, vasárnap estére halasztotta el a tánc megszervezését. Az érdekeltek tudomására hozzák, hogy a ze­nét a táncesten a Szakszerve­zetek Művelődési Házának köny­­nyűzenekara szolgáltatja.

Next