Vörös Zászló, 1970. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

XXII. évfolyam 184. (5803.) szám 1970. augusztus 7. péntek Ára 30 iráni A KENYÉRGABONA BIZTONSÁGBA HELYEZÉSÉÉRT Most a hordás és a cséplés a legfontosabb feladat! • Az aratás már nem okoz gondot • Minden szekér, autó hordja a búzát • A cséplés gyors befejezése is jó szervezést kíván • Ütemesebb munkát a nyári szántásnál Még tartanak az augusztus ele­jei meleg napok, ami arra ösztönöz minden mezőgazdasági dolgozót, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezzen a kenyérgabona biztonságba helyezésével. Ennek a törekvésnek meg is van a foganat­ja, hiszen megyeszerte befejezés­hez közeledik az aratás, s remél­hetőleg, a hét végéig minden­honnan jelenthetik eme fontos munka elvégzését. Természetesen ez nem jelent pihenőt az MTSZ-ek dolgozói számára. Tudjuk azt, hogy az aratás kezdeti kedvezőtlen idő­járás miatt megkésve állhattak munkába a kombájnok, ezért több tízezer hektárról kézzel kellett le­vágni a gabonát, így most a leg­fontosabb tennivaló minden szál­lítóeszközt a hordáshoz összpon­tosítani, hogy mielőbb osztagba kerüljön a búza és ütemesen vé­gezhessék a cséplést. E tekintet­ben is lendületes munkával talál­koztunk megyeszerte s minden egységben rohamosan emelkednek az osztagok. Nagyvonalakban most már az erőgépek is felszabadultak, s így mód van arra, hogy azok túl­nyomó részét az eddig mostohán kezelt, de annál fontosabb mun­kához, a nyári szántáshoz irányít­sák. Ennek a munkának a haloga­tása jelentős veszteségeket okoz­hat majd a jövő évi termésnél, a­­mit azonban, ha egy mód van rá, feltétlenül el kell kerülni. Hat napja csépelnek A Nyárádmente egyik legna­gyobb búzatermesztő egysége a nyárádgátfalvi MTSZ. Az idén is 450 hektárról takarították be a ke­nyérgabonát. Becsületükre váljék, azt kilenc nap alatt meg is tették, s a múlt vasárnap már a cséplést is megkezdték. Mindannak ellené­re, hogy a kombájnokkal mindösz­­sze 150 hektár termését sikerült levágni, nem volt fennakadás a munkában, mert a 300 hektár bú­zát felosztották kaszáscsoportokra, s mindenkit köteleztek a része le­­aratására. Akiket szép szóval nem sikerült munkára ösztönözni, azok­nak kilátásba helyezték, hogy az eddig elvégzett munka­normákra járó búza helyett annak ellenérté­két fizetik ki, mintegy büntetés­képpen a feladatok elhanyagolá­sáért. Persze, nem kellemes dolog hasonló módszerekhez folyamodni, de már csak a fentiek megemlí­tése is elegendő volt ahhoz, hogy mindenki kivegye részét a munká­ból. Az aratás tehát már a múlté Gálfalván, s jelenleg nap mint nap 30 fogat, 2 traktorutánfutó és 1 tehergépkocsi hordja szérűre a gabonát az öt falu határából. Úgy intézkedtek, hogy ezzel a munká­val párhuzamosan a felpréselt szalma is mielőbb a tárolóhelyek­re kerüljön. Ezt az értékes mellék­terméket mintegy 40 hektárról hordták be eddig, ami ha figye­lembe vesszük, hogy 150 hektáron arattak a kombájnok, nem sok. Az aratás befejezésével azért még nem helyezték pihenőbe a kombájnokat, hanem ezeknek egy részét kivitték a határba, hogy helyben csépeljék ki annak a 100 hektár területnek a termését, a­­melyet boglyákba gyűjtöttek össze, mert túlságosan ritka és gyomos volt. Kicséplése azonban megéri a fáradtságot, mert jó a búza. Eddig mintegy 35—40 hektár termését csépelték ki ily módon. Tegnap­előtt Gálfalván, Szentlászlón, A­­dorjánban és Nyomáton is meg­kezdték a munkát a cséplőgépek. Az ütemterv szerint — amit eddig sikerült is tiszteletben tartani — naponta mintegy 3 vagon gabonát csépelnek ki, s így tíz nap alatt, azaz augusztus 15-ig befejezik. A másik fontos nyári munka a szántás is fellendült az utóbbi na­pokban, mert a Béréből és Moson­­ból kölcsönkapott traktorokkal e­­gyütt naponta 7 erőgépet állíthat­nak munkába. Erre szükség is van, mert 300 hektáron kell aláforgas­sák a tarlót, s eddig mintegy 100 hektáron készült el ez a munka, kielégítő minőségben. Különösen a segítségül kapott gépesítők mun­kája érdemel dicséretet. Egy kis hajrá Bérében is jól fogna Magyarán mondva nagyobb, lendületesebb munkaütemre lenne szükség a bévés MTSZ-ben. Nem, nem az aratásra gondolunk, hi­szen szerdán az utolsó szál gabo­nát is kévébe kötötték, hanem az ezt követő hordásra, nyári szán­tásra. Mert bizony ezekkel a mun­kákkal lassacskán haladnak a be- SZABÓ­k. (Folytatás a 3. oldalon) Gyorsan szaporodnak az aaitagok a karácsonyfalvi szérűn riportja Leállt a forga­lom Markó Béla A keskeny utcában összetalálko­zott két autóbusz vezetőinek lélek­jelenlétén, ügyességén állt minden, össze is ütközhetett volna a két autó, s a közéjük került biciklista talán halálát leli. A két sofőr di­cséretére váljék, nem történt bal­eset. Csupán egy percre leállt a forgalom, csupán, addig, amíg a két autó közül kiszedték a részeg kerékpárost. S mert a közüzemi bu­szoknak nincs vesztegetni való ide­jük, a sofőrök kapcsoltak s tovább mentek. Ám hirtelenjében előkerült a mi­­licista, aki a részeg biciklistát fel­vezette a járdára, egy gyermektől elküldte a kerékpárt, és megpró­bálta a részeget felelősségre von­ni. De ez sehogy sem sikerült. A ke­rékpáros ugyanis annyira részeg volt, hogy még beszélni se tudott. Az összegyűlt járókelők szidták, de ő ezt sem fogta fel, így a milicis­­ta jobbnak látta másnapra halasz­tani a felelősségrevonást. S hogy az a találkozó feltétlen sikerüljön, magához vette az ittas kerékpáros személyazonossági igazolványát, aztán elküldte józanodni. A fentiek szemtanúi között akadt néhány sofőr is, ezek mél­tatlankodtak, mondván „Ez könnyen megússza az ügyet. De bezzeg ha velünk, sofőrökkel történik valami, bevonják a hajtási jogosítványun­kat. Pénz, sőt fogházbüntetést is kaphatunk". Az ácsorgók szétszéledtek. Én is odább álltam, de másnap el­mentem a „találkára", amelyre a milícián került sor. Ki­borotválkozva, gondozott kül­sővel jelent meg a milícián a teg­napi delikvens. Udvariasan bemu­tatkozott, így tudtam meg, hogy Alszegi Domokosnak hívják, s Ma­rosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca 20 szám alatt lakik. Ez alka­lommal kiderült itt más is. Az pél­dául, hogy a Bőr- és Kesztyűgyár­ban dolgozik, mint timár és tegnap, amikor pillanatokon múlott, hogy nem került valamelyik autó alá, munkahelyén kellett volna lennie. — Miért nem volt dolgozni? — érdeklődtem. — Elmentem a piacra, bevásá­rolni. Aztán inni kezdtem. — Mennyit ivott? Arcára mosoly ül. Látszik, ma sem fogja fel, milyen helyzetben volt a tegnap. Eszébe sem jut, hogy most talán a klinikán vagy esetleg a ravatalon feküdhetne. — Csak egy deci rumot s egy üveg sört ittam. — válaszolja kis vártásra. De még volt bennem a reggeli órákból is egy fröccs. Nem is azt sajnálom, amit megittam, ha­nem azt, hogy közben elvesztettem 200 lejt. — Felesége, gyermeke van-e? — Van. — Mit szólt a történtekhez az asszony? — Nem nagyon örvendett. Alszegit székkel kínálják, s ő helyet is foglal. Otthonosan érzi magát. Mint mondja, szégyenli a történteket, ám egész viselkedé­se olyan, hogy nem lehet hitelt adni szavainak. Az egész dolgot amolyan gyermekes csínytevésnek véli. Pedig már 28 éves. — Volt-e büntetve? — Kissé meglepődik a váratlan kérdésen. Elpirul s hallgat. Erélye­sebben szólnak rá, s ekkor ő, csak úgy suttogva mondja: — Igen. — Miért? Ismét csend, aztán megint eré­lyesebben hangzó kérdés. — Még fiatal voltam. Valami vi­rágokat összetörtem. Akkor is ittas voltam. A milicista nézi, nézi és csak kisvártatva kérdi: Hol? — Ott, a 9-es iskola körül — mondja suttogva. — Igen, igen, emlékszem — jegyzi meg a milicista. — Erősza­koskodott is. Kiderül, „liliomtiprás" az a bizo­nyos virágösszetörés. — Mennyit is kapott azért? — A 324-es törvény alapján 2 évet. Aztán lecsökkentették más­félre. Az Alszegitől hallottakból az is kiderült, hogy szakmát is nem rég tanult, és munkahelyét nem sokra becsüli. Dolgozott már az üveg­gyárban — otthagyta. Aztán sofőr iskolában is volt — onnan is to­vább állt. S hogy meddig marad a Bőr- és Kesztyűgyárban az attól függ, hogy iszik-e még. — 300 lej pénzbüntetést kap. Ha helyben kifizeti, 150 lejjel meg­úszta — mondja a milicista. Mindezek után én, aki Al­szegi józan szavait is hallottam, va­lahogy nem bízom abban, hogy ez a 150 lejes pénzbüntetés elérné a cél­ját. S mi lesz akkor, ha Alszegi ismét ittasan ül kerékpárra és nem jön közbe a véletlen? Mi lesz, ha má­sokat is magával visz a klinikára, vagy esetleg a sírkertbe? ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Túl a terven kiváló termelési sikerekkel köszöntik a közelgő nemzeti ün­nepet a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár dolgozói is. Júliusi össztermelési tervüket 104,5, á­­rutermelési előirányzatukat 102 százalékra teljesítették. Több cserepet és téglát A májusi árvíz miatt több na­pon át szünetelt a termelés a dicsői Hercules Cserép- és Tég­lagyárban is. Ebben az időszak­ban a havi termelési terv 10 százaléka maradt teljesítetlen. Az építkezési anyaggyártók meg­feszített munkája nyomán, a májusi lemaradást sikerült a­­ránylag rövid idő alatt pótolni, s így a hét hónap zártával a terv túlteljesítéséről tudósítottak a dicsőiek: 410.000 téglát és cse­repet állítottak elő terven felül. Felszabadulásunk évfordulóját megelőző napokban Marosvásár­helyen több nagyszabású kultu­rális rendezvényre kerül sor. A műkedvelő művészcsoportok mellett hivatásos együttesek mű­­sorai biztosítják az előadások magas eszmei, művészi gazdag­ságát. Amint arról tudomást szereztünk ebben az időszakban kerül sor a Maros menti megyék műkedvelő művészcsoportjainak folklór-fesztiváljára, mely tánc­ban, dalban, színpompás népvi­seletben mutatja be e tájak dol­gozóinak életét, testvéri egysé­gét, barátságát. A marosvásár­helyi vállalatok, üzemek műked­velő csoportjai, a Higiéna, a Textila-Mures szövetkezet, a Szakszervezetek Művelődési Há­za, az Építkezési Vállalat és má­sok nemcsak a városban, de Borszéken, Szovátán is tartanak műsoros előadást. Augusztus 20 —21-én a kolozsvári Hadsereg Házának művészei látogatnak el városunkba. Komolyan ké­szülnek ünnepi műsorukkal az Állami Színház, a Filharmónia és a Maros Állami Együttes is. A Bolyai Farkas líceum udva­rán a KISZ sokat ígérő ifjúsági karnevált szervez. A diákklub vezetősége is e nap tiszteletére gazdag és változatos műsort ké­szít elő. A nagy ünnep köszöntésére Teljesítette ötéves tervét a kisipar Maros megye kisipari szövetkezetei jelentik, hogy már teljes egészében megvalósították az 1966—70-es időszakra előirányzott termelési feladatukat. Az év végéig 174 millió lej értékű termeléssel pótolnak rá előirányzatukra. Az ötéves terv túlszárnyalását az tette lehetővé, hogy a szövetkezeti dolgozók fá­radtságot nem kímérve dolgoztak, jelentős mennyiségű és jó minőségű termékkel látták el a belső piacot, teljesítették export-előirányzatukat és jöve­delmi tervüket is, így kösz­öntik a kisipar dolgozói hazánk felszabadulásának dicső évf­ordulóját. Kulturális rendezvények Gyors ütemben halad a helyreállítás Új otthonok a romok helyén Régenről, — és nemcsak Régen­­ről — naponta kellene tudósítást írni. Emlékszem az árvíz utáni első hetekre, felszaggatott úton, elso­dort házak között lehetett bejutni a városba. A május utolsó napjai­nak képét már csak az emléke­zet őrzi, s a rombolást a statisz­tikai adatok. Azóta mindennap történt valami, a változások orszá­gos mértékkel mérve nem is olyan jelentősek, a megyeszékhelyre is úgy jutnak be a jelentések, hogy helyrehozott utcákat, lakásokat je­leznek számokban kifejezve. De a város lakói s vezetői számára e­­zekben az összesítő adatokban ü­­zemek termelésének alakulása, családok otthonának helyreállítása foglaltatik benne. S nemcsak eny­­nyi­ üzemenként, termelési egysé­genként ezernyi apró gond kerül naponta megoldásra. S e gondok között ott van az árvíz sújtotta családok sorsának féltése is. Két és fél hónappal ezelőtt Régen alsó részében emberek százai kutattak a romok között, egy-egy családi kép, összetört bútordarab, leisza­­polt tűzhely után. Tekintetük nem mutatta, de minden a mozdulatuk az új otthont kereste. Aki Régen felé igyekszik, a város előtt most már mind kevesebb for­galmi korlátozással találkozik, de az út mentének átalakulása még nem mond el mindent arról, ami az újjáépítés terén történt. Ezek­ről kértünk néhány felvilágosítást Mihailo Cadartól, a városi párt­­bizottság titkárától, Balázs Lajos­tól és Jacob Birstől a néptanács két alelnökétől. A termelés helyreállításának problémáiról már több ízben be­számoltunk, valahogy azonban mé­gis a tudósításba kívánkozik az a merész, de az eddigi eredmények alapján egyáltalán nem megvaló­síthatatlan vállalás, hogy az év végéig nemcsak megvalósítják, ha­nem túl is teljesítik az év elején # Hatvan család költözött új lakásba 9 Családi házak piros­ban 9 Az alapozás elkészült — a tél beállta előtt egy lakótömb és hét családi ház beköltözhető 9 Kijavították a megrongált házak háromnegyed részét . A helyreállítás biztos fedezete — az állami támogatás, a termelési tervük túlteljesítésére tett fogadalmukat. A méltatásnál és a körülmények ünnepélyes be­mutatásánál lényegesebb a puszta adat: a terven felül vállalt össz­termelés háromszorosát, az áru­termelésnek kétszeresét érik el. Ezúttal idézzünk néhány adatot arról a megfeszített munkáról, a­­melyet az elpusztított és megron­gált otthonok helyreállítása érde­kében fejtettek ki. A Maros part­ján 17 házat teljesen elpusztított az árvíz, 22-öt pedig súlyosan megrongált. Nagyobbára gyenge vályogépítmények voltak, amelye­ket szinte minden esztendőben el­öntött a Maros. Hihetetlennek tű­nik , de a rommá vált házak lakói csak hosszú rábeszélések u­­tán voltak hajlandók az új tégla­házakba költözni. Most már vörös­ben áll a 31 ház, s az államtól kapott segítséggel a helyi lakás­gazdálkodási vállalat elvégzi a padolást, vakolást és a festést. Az árvíz helyrehozhatatlanul megrongált két barakklakást, a­­melyben mintegy 70 család lakott. A barakklakások helyreállítása ész­­szerűtlennek és szinte lehetetlen­nek látszott. Lakóit a felépült 60 lakrészes tömbházban helyezték el. A minisztertanácsi határozat újabb 60 lakással egészítette ki Régen lakásépítési programját: az alapozásokat már elvégezték és őszire újabb 60 család lel új ott­honra. Az átfogó lakásépítkezési program részleteit tovább lehet sorolni: házhelyet, ingyenes épít­kezési tervet és engedélyt juttat­tak az árvízkárosultaknak s ezek­nek a családi házaknak is elkészült már a beton alapozása. Az állami tulajdonban lévő lakások közül 250 rongálódott meg, 179-et már eddig helyreállítottak. Amikor Ba­lázs és Birió elvtárssal beszélget­tünk sok szó esett a nyersanyag beszerzési nehézségekről. Tudom, nem kitalált nehézségek, hiszen a megye és az ország sok-sok falu­jában és városában kell most épí­teni, és minél sürgősebben. De az eddigi eredmények alapján hiszem, hogy az óvatosan elhangzó ígé­retekben is bízni lehet: az év vé­géig a tervbe vett valamennyi la­kásépítést befejezik. A romok he­lyét új otthonok foglalják el. (im.) A MÁSODIK OLDALON 7 — A TV jövő heti műsorterve — Jogügyi tanácsadó — Sporthírek A HARMADIK OLDALON " 1 "­­ — Turista — album ! Az árvízkárosultak figyelmébe­ Marosvásárhely municipium néptanácsának Végrehajtó Bi­zottsága felhívja az árvízkáro­sultakat, hogy az árvízkárok és pénzsegélyek megállapításával kapcsolatos esetleges panaszai­kat, kéréseiket legkésőbb au­gusztus 10-ig írásban nyújtsák be a 016-os szobába, az ikta­tóba Augusztusi napfényben a Rózsák tere (KERESZTESI FLÓRIÁN felv.) Rövidesen átadják az új művelődési otthont Szentgericén nagyon szép művelődési otthon épül. Már az elmúlt évben felépítették, a belső vakolással is szépen ha­ladtak, de tovább már nem futotta erejükből. Amint arról Sipos Ernő, a községi művelő­dési otthon igazgatója tájékoz­tatott a szentgericeiek elhatá­rozták, hogy augusztus 23 tisz­teletére a nagytermet teljesen elkészítik és a használatnak át­adják. A szükséges anyagokat beszerezték, csak azt várják, hogy a csépléssel előre halad­janak, munkaerő szabaduljon fel és azonnal munkához látnak. Ugyancsak augusztus 23 tiszte­letére számítják a backamada­­rasi új művelődési otthon külső festését befejezni. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLI A Közlekedésügyi Minisztérium közli, hogy augusztus 8-tól, szombattól kezdődően a Giur­­geni-Vadu Oii dunai átkelő­hely pontonhídján átadják a második útsávot is, s így be­indul a kétirányú közlekedés. Az átkelés az augusztus 1-én bejelentett programnak megfe­lelően, 10 és 20 óra között tör­ténik, hogy a fennmaradó idő­ben lebonyolíthassák a hajó­­forgalmat. Ugyanakkor három motoros komp is éjjel-nappal működik. Az átkelő forgalom lebonyolí­tásának javítása végett növelik a kompjegyszedők számát, s egyszerűsítik a jegyárusítást, a rendőrségi szervek pedig ál­landó felügyeletet biztosítanak. Augusztus 8-án és 9-én a gépkocsik kivételesen csak a pontonhídon közlekedhetnek. A pontonhíd nyitva lesz augusz­tus 8-án 6,00 órától, augusz­tus 9-én 20,00 óráig. Augusz­tus 9. után újra érvénybe lép a régi órarend. A minisztérium egyszersmind közli, hogy augusztus 8-án és 9-én Giurgeni-Vadu Osnu kizá­rólag a személygépkocsik kel­hetnek át, a többi járműveket a Chiciu-Ostrov, illetve a Braila- Smirdanul Nou átkelőhely felé irányítják. Mindkét helyen meg­szakítás nélküli szolgálat lesz Chiciu-Ostrovon csak a 15 ton­nánál kisebb gépjárművek kel­hetnek át, az ennél nagyobbak (20 tonnáig) a Brail­a-Smârdanul Nou átkelőhelyet használják.

Next