Vörös Zászló, 1970. október (22. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

2 n X betakarítás és szántás meggyorsításán múlik a vetési határidő betartása Sok a kérdőjel Bérében (Folytatás az 1. oldalról) Az első kérdőjel akkor bukkan fel, amikor az eddigi vetési teljesítményről tájékoztatnak. A tervezett 310 hektárból 112-öt vetettek be. Kevés az üdvösséghez, mert jól tudott, hogy azon a vidéken valamivel, talán egy héttel korábban kell kezdeni és végezni a vetést, mint az alacsonyabb fekvésű MTSZ-ekben. Ők viszont még az 50 százalékot sem érték el. Miért ? — kérdeztük. — Sok volt eddig az egyirányú szántás. Mintegy felén a már bevetett területnek csak így dolgozhattunk. — Ezután ? — Kevesebb lesz, jóval kevesebb. Inkább a területfelszabadítás okoz most már gondot. — Mekkora területet készítettek elő a vetésre ? — Tíz hektár körül van. Ezenkívül 24-et felszántottak, 70 hektár üres, csak a trágyaterítést kell elvégeznünk . .. — Kissé későn került sor erre a munkára. De ez még nem minden, mert szállításra vár a lekaszált maghere s csaknem 40 hektáron begyűjtésre a cukorrépa. — Az eső miatt szünetelt a szállítás — indokol a mérnök. — S a répabetakarítás ? — El kell ismernünk, ez vontatottan halad. Egyesek halogatják. Nocsak ! Igen jól mehet a hereseknek, ha ilyen könnyen kockára teszik a jövő évi búzatermést. A béres brigádban mindössze 5 úr cukorrépaterület jut egy munkaerőre, s rossz munkakedvükben még ezt sem akarják betakarítani. De talán nem csoda, hogy éppen most ütötte fel a fejét, amikor a béres utcákban szép számban akadunk dülöngélő MTSZ-tagokra. A pálinkafőzés ugyanis igen-igen jól halad. Néhány a „szorgalmasabbak" közül: Márton Sándor, Kósa Dénesné, Bíró Sándorné, pénteken ment ki első ízben a cukorrépaszedéshez.— Mit tesz a vezetőség ? — Beszélünk az emberekkel, mozgósítanak a brigádosok. Van, aki eljön, van, aki nem. Ilyen „legyen szíves" alapon aligha ér véget egyhamar Bérében a verés. A meggyőzésnek adott esetben egyéb módja is lehet, mint a kérlelés, vagy talán ismeretlen fogalom előttük az anyagi felelősségrevonás ? (!) Jó magágyat készítenek a gépesítők a búzának a sóváradi MTSZ határában is Egyre szélesebb körben alkalmazzák az akkordbérezést (Folytatás az 1. oldalról) bérezés bevezetését minden munkaalakulatnál. Ha figyelembe vesszük, hogy a teljes járandóság kifizetése az előállított késztermékek arányában történik, azonnal számot vethetünk ennek a bérformának a gazdasági hatékonyságával. A kollektívák minden egyes tagja a legkisebb kategóriától a szakemberig, közvetlenül érdekelt a gyártmány teljes és kifogástalan előállításában. Javaslatként itt szeretnénk megemlíteni, hogy az adott szakmában specialista besorolással rendelkező munkások, a csoportbérezési forma esetében, a tarifáris bérnek csupán a felső határát kaphatják, ezért véleményünk szerint a jövőben lehetőséget kellene teremteni a magas szakképzettségű munkásoknak a tarifáris besorolás szerinti bérezésére. Ide kívánkozik az új bérezési rendszerrel kapcsolatos másik javaslatunk is, éspedig az, hogy azok a szakképzetlen munkások, akik szakképesítési tanfolyamot végeznek, ezután ne csupán az első fizetési színt minimumát kapják, hanem a szakképzést megelőző bérezésnek megfelelő lépcsőfokát. Szerintem a fenti két javaslat figyelembe vételével az új fizetési rendszer anyagilag ösztönzőbben hatna mind a magas Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bérezési rendszer kísérleti jellegét. Természetes, hogy kilenc hónap elteltével korai lenne végleges következtetéseket levonni. De az eddig eltelt időszak eredményei, úgyszintén azon vál szakképzettségű, mind az új szakmunkásokra. Ma már a dolgozókat nemcsak a saját munkahelyük tervfeladatainak teljesítése érdekli, hanem az is, hogy miként dolgoznak a részleg többi munkásai. Kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, igyekeznek az egész részleg munkáját minél jobban megszervezni. Nincsenek elmaradt termékek, vagy pedig el nem végzett gyártásműveletek. A részlegek tagjainak kölcsönös ellenőrzése pedig kedvezően hat a munkafegyelemre, a munkával szembeni magatartásra. A megjavított bérezési rendszer nyújtotta lehetőségek keretében a Metalotehnica Vállalat által választott bérezési formák helyességét eredményei igazolják. Az év eltelt kilenc hónapjában a vállalat többi tervmutatóinak pozitív alakulásával egyidejűleg az árutermelési előirányzatát 110,5 százalékra teljesítette. Ennek megfelelően a béralap felhasználása is kedvező. Az alábbi táblázat 1969- hez viszonyítva tükrözi az új bérezési rendszer szerint fizetett munkások kilenchónapi keresetének alakulását. falatok tapasztalatai, amelyek elsőként vezették be az új bérezési rendszert, azt mutatják, hogy a lényegbevágó részleteiben az értékes és már ezidáig is hatékony eszköze nemzetgazdaságunk fejlődésének. Átlagkereset A munkások száma 1969 1970 800 lejig 800—1 000 lejig 1 000—1 200 lejig 1 200—1 500 lejig 1 500—2 000 lejig 2 000-en felül 44 266 390 226 243 669 92 404 337 267 126 Vida Árpád emlékkiállítás Mn, vasárnap, október 18-án nyílik meg a Nagy Imre képtárban a marosvásárhelyi születésű nagy festőművész, Vida Árpád (1884— 1915) emlékére rendezett kiállítás. A Képzőművészeti Múzeum munkaközössége a kiállításra mintegy 130 alkotást gyűjtött öszsze, hogy a vásárhelyi közönség közelebbről is megismerje a fiatalon elhunyt nagy művész munkásságát. A régeni lilatelisták rendezvénye Vasárnap Régenben, a poliklinika épületében lévő gyűlésteremben bélyegkiállítás nyílik a közelgő Román Bélyeg Napja alkalmából Az ötéves múlttal rendelkező, mintegy 100 tagot számláló régeni bélyeggyűjtő körnek ez az első kiállítása. 24 pannon főleg tematikai gyűjteményeket mutat be. Így megtekinthetők a Lenin forradalmi tevékenységével, Eminescu, Enescu életével, munkásságával kapcsolatos tematikai gyűjtemények. Érdeklődésre tarthat számot a „Festmények a bélyegen“ c. tematikai összeállítás is-A kiállítás megnyitása alkalmából első napi borítékot is forgalomba hoznak. Megkérdeztük Mit tesznek Gernyeszegen a levegőszennyeződés ellen Levélben, szóban egyaránt, többen is kifogást emeltek a nyári napokban amiatt, hogy Gernyeszegen szinte elviselhetetlenül rossz a levegő. Nem nehéz megfejteni, honnan származik ez. A falu szélén lévő sertéskiválogató és tenyésztő komplexumból, ahol üzemi szinten néhány ezer sertést tenyésztenek. Pár nappal ezelőtt arról szereztünk tudomást, hogy az illetékeseket is foglalkoztatja ez a kérdés. Az igazgató szavaiból kitűnt, hogy ők is szeretnének valami megoldást találni a kellemetlen helyzet megszüntetésére. Az ügygyel minisztériumi szinten is foglalkoznak. Keresik a legjobb megoldást a komplexum ülepítőállomásának hatékonyabbá tételére. A legfrissebb tudományos vívmányok alkalmazásával fogják korszerűsíteni az ülepítőállomást. S hogy ez nem csupán elképzelés vagy vágy, arról ott, a helyszínen meggyőződhettünk. Előkészületeket tettek a munkálatok megkezdésére. Nem kevesebb, mint 1 700 000 lejt áldoznak erre a célra. Szép összeg. Azt is elmondták, hogy az ülepítő korszerűsítését szolgáló berendezések kikísérletezése már folyamatban van az ország néhány városában. Az idén itt az építkezési munkálatokat végzik el, míg 1971-ben sor kerül a berendezések felszerelésére. Helyileg is erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a komplexumból kifolyó víz s a környék levegője tisztább legyen, így például az eddig használt vegyibiológiai eljárások hatékonyabbá tételén fáradoznak. Foglalkoztatja őket az a gondolat is, miként lehetne minél magasabbra juttatni a komplexumból kikerülő szenynyezett levegőt. Ugyanis közismert, hogy a kellemetlen szagot csak akkor érezni a faluban, vagy a falu határán túl is, amikor azt a légáramlás lenyomja egészen az alsó légrétegig. Saját elképzeléseiket igyekeznek egyeztetni más olyan szervekével, amelyek e probléma megoldásán fáradoznak. Nem közömbösek tehát a levegő és vízszennyeződés iránt. (markó) Ősz a Maros völgyében. Jogügyi kérdésekre válaszolunk GYENGE GIZELLA — Bordos. — Elváltam férjemtől, akinek két háza volt- Időközben az egyiket eladta. Hova kell fordulnom követelésemmel, hogy a törvényes házasságomból származó 6 éves gyermekünk megkapja az őt megillető részt? — A törvény szerint a gyermekek csak a szülő elhunyta után támaszthatnak jogot az utánuk maradt javakra. Amíg a szülő életben van, kötelessége, hogy nevelje és gondozza kiskorú gyermekét (amíg az betölti a 18. életévét) és gondoskodjék annak eltartásáról. Ezek szerint, ha a volt férje nem járul hozzá gyermekük eltartásához, forduljon a bírósághoz és kérje, hogy kötelezzék a gyermektartás fizetésére. Nem tarthat igényt sem ön, sem a gyermeke a volt férj tulajdonát képező ingatlanokra. Azok a volt férj személyes tulajdonát képezik, tehát bármikor eladhatja, az ellenértékét pedig a saját belátása szerint használhatja föl. KACSÓ LAJOS Mezőkölpény. — Mint MTSZ-nyugdíjas jogosult vagyok-e szociális segélyre? — Az érvényben lévő rendelkezések értelmében szociális segélyre csak azok az alkalmazottak jogosultak, akik nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel a rokkantsági vagy öregségi nyugdíj elnyeréséhez. Az MTSZ-nyugdíjasok nem részesülhetnek állami szociális segélyben. Az MTSZ-ek Mintaalapszabályzata értelmében a szövetkezeti nyugdíjasok természetbeni segélyt is kapnak a szövetkezettől, a közgyűlés határozata alapján, önnek is joga van ez utóbbira. A fentiek figyelembevételével nem jogosult viszont az állami szociális segélyre. CSÍKI ENDRE — Csíkszereda. — Joga van-e a bérlőnek a lakbér összegéből levonni — vagy elköltözés esetén követelni — az általa végeztetett javítások (kályha, parkett, fürdőszoba felszereltetése stb.) ellenértékét? — A törvény szerint a háztulajdonos kötelessége, hogy saját költségére elvégeztesse a belső és külső javításokat, valamint a felszerelések kicserélését (víz, villanyvezeték stb.), ha azok használat közben és nem a bérlő hibájából mentek tönkre. A törvény nem kötelezi a háztulajdonost, hogy kényelmessé tegye a bérlő lakását (új kályha, parkett és fürdőszoba felszerelése stb). Ha azonban ezek addig is léteztek a lakásban és normális igénybevételük folyamán váltak használhatatlanná, a háztulajdonosnak kötelessége azokat kicseréltetni vagy kijavíttatni. Ha a tulajdonos nem így jár el, a bérlő elvégeztetheti a felszerelések kicserélését és javíttatását a saját költségén,amit utólag is levonhat a lakbér összegéből. Amennyiben a bérlő nem vonja le e költségeket a lakbérből a lakás használatának idején, elköltözése után is követelheti a felszerelések kicserélésére, a javításra befektetett összeget, mellyel növekedett a lakás értéke. BENEDEK GYULA jogász Divatbemutato marosvasarheiyen Jól sikerült divatbemutatót láthattunk október 15-én este a Művelődési Palota nagytermében, a bukaresti UCECOM Divatközpontjának és a Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének a rendezésében, ez évben immár másodszor is az előzőnél sikeresebb közös jelentkezésként. A bemutatott 140 modellből 45- öt a marosvásárhelyi Textila-Mure? készített, ami előrelépést jelent a legutóbb, tavasszal bemutatott 15-tel szemben. És nem csupán mennyiségileg. A szövetkezet modelljei ezúttal méltó versenytársaknak bizonyultak. A bukaresti Divatközpont sok szép, modern vonalú, friss és merész színű szövet, jersey stb., modellt vonultatott fel. A bemutatót a maxi-hossz dominálta. Különösen tetszetős volt néhány midi (térden alul 10 cm) és maxi hoszszúságú, szőrmével díszített átmeneti és télikabát-modell, pasztell színű, vízhatlan anyagból készült balonkabát, a szövetruhák közül — többek között — egy szég szabású, fehér-fekete csíkos, valamint általában a nadrág-kosztüm modellek. Az alkalmi ruhák általában hosszúak, több közülük a mini-hosszig gombolt és lefelé sliccel nyíló, fehér és fekete csipkéből készült. A Textila-Mure? több egyszerű, elegáns s főként praktikus modellt mutatott be. Idegenkedünk a maxitól, de el kell ismernünk, láttunk tetszetős maxit is ! Méltán kapott nyíltszíni tapsot a Textila-Mure? több modellje, egyszerű vonalaiért, színeiért. Többek között Bíró János fehérróka szőrmével díszített maxikabát modellje, Váradi László jersey-kompléta (maxi-kabáttal), kétsoros gombolású, kockás kabátmodellle, Hűsíti Lenke női ruhamodelljei (az almazöld nadrágkosztüm), Vitus Viola kötöttruha és komplé modelljei, Bencze János új vonalú, kosztümkomplet —, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Milyen kérdésekre adott választ a bemutató ? MINI vagy MAXI ? Az új divatot mindig egy újabb követi, melyről kiderül, hogy nem is olyan új. A mini is, melytől eleinte idegenkedtünk, valójában ősrégi. Az ókorban az egyiptomi nők alul-felül miniben jártak. A hónaljtól kezdődő, ingszerű kalasszis, csupán néhány arasszal fennebb, a combközépnél végződött. S ki merné határozottan állítani, hogy most már rövidesen befellegzik a minidivatnak, ég veled, kurta szoknya!, még akkor is, ha a divattervezők a maxit beszélik ránk? Egy biztos: letűnt a mininél is minibb szoknya divatja. Legtöbben talán mégiscsak a többek számára előnyösebb középhossznak — a mininek — hódolnak. Ez a kettősség a divatban rendkívül hasznos. És nem csupán a divatkreátorok és a kereskedelem számára. Jól sikerült szövetkombinációkat láthattunk a bemutatón, vagyis az addig mininek hordott ruha más színű szövettel kombinálva, maxivá alakítható. Az átmeneti és télikabátokra, ruhákra egyaránt jellemző a hosszmenti szabásvonalak hangsúlyozása. Divatirányzat a kabátoknál a rátett zseb, a magasan felsliccelt hátrész és a szőrmedíszítés. Szőrméből a sapka, a széles galér és szőrme szegélyezi a kabátujjakat, sőt a kabát alsó részét is. Újból divatos a muff. Az átmeneti kabátok kockás, a téliek egyszínű szövetből készülnek, kétsoros gombolással, némelyik övvel, széles csattal. A kosztümöknél a kabát az eddigieknél sokkal hosszabb, a szoknya midi és maxi. Többnyire kétsoros gombolásúak, övvel. Divatos az idén az antilopbőrből készült kiskosztüm. A nadrág. Nem először és nem utoljára jelentkezik a női divatban. Az i-ső és II. századból fennmaradt ó-germán domborművek bizonyítják, hogy már akkor is akadtak nadrágot viselő nők, amikor a férfiak közül még sokan szoknyaszerű leplekben jártak. A nők az évszázadok múlásával is hűek maradtak e viselethez. Az utóbbi években a nadrág-kosztüm hódít, most is láttunk belőle jó néhányat. Többnyire szövetből és jersey-ből készülnek, de igen divatos a kötött is. A ruhák az idei divatnak megfelelően többnyire övesek. Divat a felsliccelt maxi a szövet- és alkalmi ruháknál, a hálós, mélyrakásos ruha. A nyak változatlanul magas, az ujjak többnyire hoszszúak. Az anyagok közül divatos a gyapjúból és szintetikus szálból készült szövetek, az egyszínű, a kockás, a csikós egyaránt. Nagy divat a nemzetközi piacon is nagy keresletnek örvendő, Homespun néven ismert kovásznál szövet. Az alkalmiaknál a csipke, a fekete szövet, a fekete szövet és szatén kombinációja stb. Színek: a szürke minden árnyalata, a fekete, a lerakott, a lila és a barna. Kiegészítő kellékek: a széles karimájú kalap (a ruhával, kabáttal kontrasztos színekben is !) a gomb, az övcsat, gyöngyhímzésen és fütteren kívül a virágdíszítés. A cipőknéla kerek, a tompa orr, a széles, kényelmes sarok. Divat a lakkcsizma, az antilopbőrből készült cipő, öv. A férfiakról sem feledkeztek meg a divattervezők. A bemutatott őszi és téli férfiruha és kabátmodellek majdnem kivétel nélkül mind modern vonalúak: karcsúsított és az eddiginél hosszabb a zakó, elkerekített előrésszel, amelyen mind a zsebek, mind pedig a derékhossz magasabban vannak. Ez magával hozza, hogy magasabb gombolásúak. A fazon széles. A vállvonal szempontjából ez egyenes teljesen kiszorította a lecsapott gömbölyűt. Divatos továbbá a ruháétól eltérő színű mellény. A férfi és női nadrág egyaránt lefelé bővül (24 cm), és manzsettás. Az átmeneti és télikabátok az eddiginél sokkal hosszabbak, műszőrme díszítéssel és béléssel. A bemutatón megérdemelt tapsot kaptak Kinda János, Chibeleanu Ioan, Fazakas Márton (Textila- Mures) modelljei. S ha a bemutató nyitányaként néhány jól sikerült, praktikus gyermekruha modellt is láthattunk a szövetkezet divatkollekciójából, záróakkordként a meglepetést a bukarestiek nyújtották: egy menyasszony és vőlegény ruhát, mely talán a legtöbb tapsot kapta. És végül, dicséret a szervezőknek ! WOLFF ERIKA Háromnegyedes férfikabát, mítszőrmegalérral és béléssel. Divat a nadrágkosztüm r^fiíki ül ^ If ^ A SIKKASZTÓ Az erdőszentgyörgyi fogyasztási szövetkezet üzletfelelőse, Kálmán Mária, úgy kezelte az üzlet pénzét, mint a sajátját. Személyes kiadásait az üzlet pénztárából fedezte, naponként vett ki pénzt, amit visszatenni mindig elfelejtett. Az egyik leltározás alkalmával 1000 lej hiányt fedeztek fel. A segesvári bíróság Kálmán Mária Magdolnát sikkasztásért hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. AZ ÜZÉRKEDŐ Dumbravában Vasile marosvásárhelyi lakos gyakran látogatott haza szülőfalujába, Görgényszentimrére. Egy ilyen alkalommal tudomást szerzett arról, hogy Pop Demeternek már több ízben nem sikerült a gépjárművezetői vizsgája. Felkereste Pop Demetert és meggyőzte arról, hogy bizonyos összeg ellenében a milícián elrendezi, hogy vizsga nélkül megkapja a hajtási jogosítványt. Meg is kötötték az alkut, s Pop apránként 4500 lejt adott a benfentesnek tűnő embernek. De hiába, a hajtási jogosítványát még a mai napig sem kapta meg. A Megyei Törvényszék Dumbravában Vasilet üzérkedésért kétévi börtönbüntetésre és a 4500 lej megtérítésére ítélte. A HANYAGSÁG ÁRA Szanai Gizella, a kisgörgényi vegyesüzlet volt vezetője, munkáját nemtörődömséggel végezte. Hanyagságával 7800 lej kárt okozott a szövetkezetnek. Az árut szemre vette át, nem ismerte az értékét, és olcsóbban adta el. Szeszesitalt és más árukat adott hitelbe az ismerőseinek. Az üzletben rokonai árusítottak s a gyermekei is bejáratosok voltak, kisebb-nagyobb összegeket emeltek el. A marosvásárhelyi bíróságSzállói Gizellát szolgálati hanyagságért nyolchónapi és szolgálati visszaélésért hathónapi börtönbüntetésre ítélte. KÉT TÖRVÉNYES FELESÉG Bálint Ilie 1963 szeptemberében Mihai Viteazu községben házasságot kötött Laczkó Rózával. Nem sokkal ezután otthagyta feleségét és Segesvárra költözött. Itt megismerkedett egy fiatal nővel, akivel 1970. januárjában — anélkül, hogy az első házasságát törvényesen felbontották volna, a segesvári néptanács enzőkönyvvezetője előtt házasságot kötött. A segesvári bíróság a büntetett előéletű Bálint Iliét bigámiáért kétévi börtönbüntetésre ítélte.