Vörös Zászló, 1970. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1970-11-01 / 257. szám

V XXII. évfolyam 257. (5876.) szám 1970. november 1. vasárnap Ára 30 iáni Csak jó szervezéssel, a gépek kihasználásával gyorsítható a vetés és betakarítás üteme Október az év legdolgosabb hónapjaként búcsúzott. Előfutáraként az elkövetkező esztendőnek, hisz nagyrészt e harmincegy dolgos nap alatt vetették meg az alapját a jövő évi termésnek. Az indulás, a sok nehézségtől eltekintve, jónak ígérkezik. A Mezőségen mindenütt látni üdezöld vetéseket, ami kétségtelenül a jó munka mellett tanúskodik. Mert hiába volt a szárazság, majd utána az eső, ezek csak késleltették, de megállítani nem tudták a munkát. Ott, ahol alaposan kihasználták a gépek teljesítőképességét s a tagság is megfogta a dolog végét, a vetés befejezésével búcsúzhatnak októbertől. Még csak azzal sem vádolhatja senki őket: könnyű nekik, kicsi a vetésterületük, hisz a gazdaságok között, melyek befejezték a vetést, a Mezőségen van olyan is, ahol 250, de olyan is, ahol több mint 700 hektáron tették földbe a búzát. Az eredményt tehát nem a terület nagysága, hanem a szorgalom határozta s határozza meg továbbra is. Nagy szükség van rá, mert sok helyen a vetőmag jelentős része még raktáron, arról nem is beszélve, hogy több száz tonna terményt ezután kell hazahordani. A jó példák követése tehát minden termelőszövetkezetben egyenesen kötelező, ekék előtt. A munkát ugyanis úgy szervezték meg, hogy estére a szár se maradjon a lábán. Délig törik a csöveket, délután pedig vágják, kötözik a szárat. Munkájuknak egyre nagyobb lendületet ad a napokban megkezdett előlegosztás, amely négy kiló kukoricát biztosít egyezményes normánként. Mezősályon tehát úgy látszik, hogy sikerült „kiheverni“ az eső okozta kiesést s újra rendes kerékvágásba zökkent a munka Készül a magágy a mezőzáhi MTSZ határában Az utolsó hektáron vetnek Duma Gheorghe, a mezősályi termelőszövetkezet elnöke a megmegismétlődő esőkkel magyarázza az optimális vetési időszak túllépését. A Háromszáz hektáron már szépen zöldell a búzánk. Igaz, az összvetési tervünkből még jó pár hektár hiányzik, de a héten végzünk vele. Gyorsan haladnak a vetőgépek, hisz a szántanivaló mindössze tíz hektár. Csak az idő kitartson. Na és az kitartott, így egész biztos, Mezősályon is az utolsó hektárokon vetik a búzát. Mind a 14 traktor hosszabbított műszakban dolgozik, így eredményesebb a munka. A vetés minőségéről is elismerően nyilatkozik az elnök. — A gépkezelők jó munkát végeztek, de mi sem sajnáltuk a földtől, ami neki jár. A talaj minőségétől függően 200—300 kiló műtrágyát biztosítottunk minden egyes hektár területre. Elmondhatjuk, egyetlen hektár búza sem került sovány földbe. Másképp nehezen tudnánk eleget tenni előirányzatunknak, amely a közel 500 hektáros vetésterületen 2300 kilós átlagot jelöl meg feladatként. A gépkezelők jó munkát végeztek, de a tagságra sem lehet panasz. Naponta mintegy 500—600 ember gyűjti az őszi terményeket. A 238 hektár cukorrépa szedésével végeztek. Csupán elszállítani való van jó néhány tonna. Most a kukoricatáblákat,,támadták meg“. Naponta 30 hektárról törik le a termést, vágják le a szárat. A 366 hektárnak jelenleg a felénél tartanak. Utánuk szabad a terület az Utat a traktoroknak! Az SOS-re többször volt szükség ezen az őszön az andrásitelepi termelőszövetkezetben. Nem egyszer állt fenn a veszély, hogy a traktoroknak le kell állniuk terület hiányában. Először úgy segítettek a bajon, hogy átdolgozták a vetéstervet. Sajnos, a jövő évi termés rovására, mert többet vetettek kalászos után, mint amennyit eredetileg terveztek. Máskor az eső mentette meg őket, ami szintén szomorú vigasz. Most újra baj van. A hét közepén a traktorok már a szekerek, teherkocsik nyomában jártak. A mérnök valósággal sakkozott a területekkel, hova küldje a gépeket, hogy tudjanak dolgozni, így is ezen a napon egyetlen vetőgép sem dolgozott, mert nem volt előkészített terület. Pedig a répaföldek szántásához nemrég fogtak hozzá, addig a here-, kenderföldekbe került a mag. Ahogy szorult a helyzet, 78 hektárra csökkentették a cukorrépát, mint előveteményt. Ebből a hét közepéig 66 hektárról szállították el a termést. A terület mégsem szabad, mert ott van a répalevél és a tej. — Papír szerint nem állnánk rosszul a répabetakarítással, hisz mindössze egy hektár van a földben, de sajnos vagy húsz helyen — panaszkodik a mérnök. Talán túlzott, de ez a helyzet jellemző az egész betakarításra. Hiába vannak szorgalmas tagok, akik idejében elvégzik a maguk részét, ha a föld közepén ott marad egykét sáv és akadályozza a munkát. És sajnos, ilyen akad elég szépszámmal a termelőszövetkezetben. Igaz, mintegy 1200 tagot tartanak nyilván, de ebből 200—250 ha dolgozik s az sem egységesen. Kevés a szállítóeszköz is. A 22 fogat, 3 teherkocsi és három utánfutó nehezen győzi a cukorrépa, annak melléktermékei és a kukorica szállítását. Ezzel magyarázható, hogy a kukorcca alól még egyetlen hektár sem szabadult fel, pedig jelentős területen a búza előveteménye, ami viszont a hét közepéig mindössze 168 hektáron került földbe a tervezett 300 hektárból. Andrási telepen tehát senki máson, hanem a tagságon, no meg a szervezésen múlott, hogy így lemaradtak a vetéssel. Ami a szervezést illeti: nagyon elaprózódik a tagság ereje. A kukoricánál is például egy-egy családnak több helyen mértek részt, hogy mind a jobb, mind a rosszabb területből jusson. Ettől főleg ott, ahol elővetemény a kukorcca, el kell tekinteni s egyegy parcellára összpontosítani a tagságot, hogy minél hamarabb utat nyissanak az ekéknek. A tagság mozgósításában, felelősségrevonásában pedig nagyobb szava kellene hogy legyen a vezető tanácsnak. Néhány évvel ezelőtt ebben a termelőszövetkezetben született meg az a közgyűlési határozat, hogy az a tag, aki nem végzi el a rá eső munkát, büntetésben részesül. A vezető tanács elvégezteti mással, s a költségeket az illető fedezi. Nagyobb érvényt kell tehát szerezni ennek a közgyűlési határozatnak, hisz ha valamikor igen, akkor most igazán nagy szükség van rá. Talajelőkészítési munkálatok a bogáti MTSZ-ben. A Duna jugoszláviai zsilipén áthaladt az első hajókaraván Pénteken újabb nagy esemény szemtanúi voltak a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építőtelepének dolgozói: a Duna jugoszláviai zsilipén áthaladt az első hajókaraván. E munkálat befejezésével az építkezés újabb szakasza kezdődik meg. A folyam romániai partszakaszán a zsilip fölött újabb 40 000 köbméter beton beépítésével mintegy 9 méterrel emelik a vízszintet, hogy a terveknek megfelelően véglegesen üzembe helyezzék a zsilip mindkét lépcsőjét. Alexandru Petrescu mérnök, a vaskapui folyami igazgatóság bizottságának román tagja nyilatkozatot adott Marin Coandának, az Agerpres tudósítójának a romániai zsilip eddigi szerepéről és arról, hogy a folyam mindkét zsiliprendszerének üzembe helyezése milyen lehetőségeket nyit meg a dunai hajózás előtt. Mint ismeretes, 1969. augusztus 15-től a dunai hajózás a romániai zsilipen bonyolódott le a vaskapui építőtelep övezetében — mondotta. — E zsilip az ideiglenes üzemeltetés idején csak egy lépcsővel működött. Ebben az időszakban mintegy 22 500 000 tonna kapacitású, 30 000, különböző nemzetiségű hajó haladt át a romániai zsilipen. A jó hajózási feltételek folytán a hajóforgalom állandóan növekedett. 1965-ben a Turnu Severin és Ómoldova közötti vaskapus szakaszon összesen 11 854 999 tonna kapacitású folyami hajó haladt át. A következő évben a hajókapacitás 14 018 207 tonnát, 1967-ben 13 836 072 tonnát, a rendkívül kedvező 1968-as évben 16 424 485 tonnát, 1969-ben pedig 13 927 986 tonnát tett ki. Ezzel szemben csupán 1970. január 1 és október 30 között az áthaladt hajók tonnakapacitása 14 500 000 tonnát tett ki. 1970 júniusában például összesen 2 011 770 tonna kapacitású hajók haladtak át, ez volt az eddigi legnagyobb havi hajóforgalom a vaskapui hajózás történetében. Mindez azt bizonyítja, hogy a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építése idején is normálisan folyik a dunai hajóforgalom. Elmondhatjuk tehát, hogy a romániai zsilip építésében és üzemeltetésében részt vett összes intézmények — a resicai gépgyár, a galaci hajógyár, a boksai fémszerelvényeket és mezőgazdasági gépeket gyártó üzem, a hidroenergetikai építővállalat, a bukaresti Energomontaj vállalat, a vaskapui folyami igazgatóság és mások — sikeresen vizsgáztak. A népünk és a szocialista Jugoszlávia népei közötti gyümölcsöző együttműködés eredményeként épülő dunai hidroenergetikai és hajózási rendszer üzembe helyezésével lényegesen növekszik a két szomszédos baráti ország villamosenergia-termelése, s újabb lendületet vesz az egész dunai hajózás. A nagy előnyök szemléltetésére elegendő, ha rámutatunk, hogy a két zsilip üzembe helyezésével a hajók áthaladási ideje a Turnu Severin és Ómoldova közötti 117 kilométer hosszú folyamszakaszon —, amelynek karbantartásáról a vaskapui hajózási igazgatóság gondoskodik — hozzávetőleg négyszeresen meggyorsul. A vízgyűjtő medence végleges szintjének elérésével — ami a jövő év második felében történik meg — megszűnik a Duna gyors sodrása a vaskapui szakaszon. A Duna sebes folyása miatt eddig a hajókaravánokat a Sip csatornán mozdonyokkal kellett vontatni, a grebeni sziklazátonyoknál pedig különleges vontatóhajókat kellett alkalmazni, mert a hajókaravánok képtelenek voltak a folyamon felfelé hajózni. Minthogy a folyam mélysége most megnövekszik ezen a szakaszon, ezentúl a nagy merülési hajók is áthaladhatnak, ami megkönnyíti a dunai hajók kapacitásának gazdaságos kihasználását, s így csökkenti a hajózási költségeket. A vaskapui folyami igazgatóság román kormányképviselője bejezésül ezeket mondotta: a két zsilip üzembe helyezésének eredményeként e folyamszakaszon a szállítási kapacitás az eddigi mintegy 15 000 000 tonnáról végső fokon mintegy 50 000 000 tonnára növekszik, nem is szólva arról, hogy a jobb hajózási körülmények lehetővé teszik a dunai flotta fejlesztését és korszerűsítését. (Agerpres) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A mai számban a liquor A segesvári téglagyár. Egy hónappal határidő előtt üzembe helyezték a Metalotehnica új egységét több mint kétévi megfeszített munka után, október 30-án — egy hónappal az állami tervben szereplő határidő előtt —, üzembe helyezték a Metalotehnica Vállalat új termelő egységét. Az új egység több mint 6000 négyzetméter termőfelületet foglal magában, amelyen 900 dolgozó — ebből 120 nő — évente 73 millió lej értékű termelést valósít meg. A beruházási munkálatokra 40 millió lejt fordítottak állami alapokból. Jellemző az új termelőegység műszaki színvonalára és gazdaságosságára a következő két adat: a beruházási összeg 75 százalékát gépi berendezésekre fordították, az összkiadás pedig alig 2,4 év alatt megtérül. Mikor ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, a vállalatfejlesztés második szakaszában üzembe helyezett termelőfelületen már javában folyik a munka. A szakemberek becslése szerint minden biztosított ahhoz, hogy a tervben szereplő műszaki-gazdasági paramétereket jóval határidő előtt érjék el. Egyébként itt említjük meg, hogy az új részlegen dolgozókat az üzem korábban meglévő egységeiben képezték ki, s így lényegében könnyűszerrel láthatnak hozzá a termeléshez. A marosvásárhelyi Metalotehnica Állami Ipari Vállalat dolgozói még május 5-én teljesítették az ötéves tervüket. Az új termelőegység határidő előtti üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az év végéig 83 millió lejjel szárnyalják túl az ötéves előirányzatot. Befejezésül egy üzenetet tolmácsolunk. A Metalotehnica Vállalat igazgató bizottsága köszönetét fejezi ki a Kolozsvári Építkezési és Szerelési Tröszt vezetőségének az építkezések kiváló minőségű kivitelezéséért és a nagyszerű együttműködésért. 38 millió lej áruforgalom terven felül A Maros Megyei Kereskedelmi Igazgatóság folyó év kilenc havi mérlegéből kitűnik, hogy megyénk állami kereskedelmi szervezetei és vállalatai 38 723 000 lej értékű áruforgalmat bonyolítottak le terven felül, 3 880 000 lej terven felüli jövedelmet valósítottak meg és a forgalmi költségeket 1 764 000 lejjel csökkentették. Ugyancsak ebben az időszakban több mint 98 millió lej értékű árut és terméket bocsátottak a fogyasztók rendelkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az eredményekhez számottevően hozzájárultak többek között a marosvásárhelyi Alimentara, a dicsői, a segesvári, valamint a régeni vegyeskereskedelmi vállalatok. (RIES ALBERT levelező) Elkészül a fővezeték Szováta vízellátásának megoldására évek óta tetemes összegeket áldoz államunk. A múlt évben felépült a nagy teljesítő képességű, korszerű vízmű, ugyanakkor vezetékhálózatot is építettek. Az idén tovább folytatták az egész város vízellátása szempontjából jelentős fővízvezetékhálózat kiépítését. Az előirányzat szerint ebben az évben mintegy 6500 m hosszú fővezetéket kell lefektetni. A munkálatok jól haladnak, a szerelők véleménye szerint novemberben a még hátralévő 1500 m hosszú fővezeték is elkészül. E munkálatok befejezése után kerül sor a mellék, illetve bekötő vezetékek építésére. Szokatlanul hideg idő A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet időelőrejelzéstközöl novemberre. November folyamán elég gyakran hideg sarki légtömegek áramlanak be országunk fölé, emiatt, bár rövid időszakokra, téli napokban lesz részünk, havazással, és havasesővel, erős keleti, északkeleti széllel, jóval fagypont alatti hőmérséklettel. Egyébként, már októberben nagy hőmérsékletkülönbség mutatkozott a keleti és a nyugati országrész között. Tekintettel a déli és keleti irányból behatoló nagyobb hideg légtömegekre, ez a különbség fokozódik. A hideg levegő előretörését megkönnyíti az euráziai anticiklon. Az ország északnyugati részén a levegő hőmérséklete magasabb lesz, főként a hegyvidékeken, a völgyekhez képest. A tengerparton a tenger hatására melegebb idő várható, a hőmérséklet általában csak november 11 után süllyed a fagypont alá. Novemberben eléggé gyakori lesz a csapadék, mennyiségileg azonban kevesebb várható, mint az év más hónapjaiban. Klimatológiai adatok szerint nem haladja meg a 30 litert négyzetméterenként az ország délkeleti részén, az 50 litert a nyugati országrész síkvidékein és a hegyek közötti depreszsziókban. Az októberben még ritka havazás és havaseső novemberben gyakoribb lesz, főként az ország északi részén. Nincs kizárva a kemény telekre jellemző hóvihar sem. Századunkban egyébként négy esztendőben, nevezetesen 1904-ben, 1924- ben, 1954-ben és 1969-ben volt elég heves hóvihar november folyamán. Az időelőrejelző szolgálat adatai szerint az idei november nagy vonalakban ugyanúgy alakul, mint 1903 novembere. Általában felhős idő, gyakori esti és reggeli köd, eső és ködszitálás várható. A hőmérséklet minden valószínűség szerint a szokásos értékek körül ingadozik. A hónap leghidegebb időszaka 8 és 13 között várható, ekkor helyenként mínusz 12 —13 fokra süllyedhet a levegő hőmérséklete. Az ország északi részén az esőt havas eső és hó váltja majd fel, délen ritkábban várható havazást. A hó nem marad meg csak az északi országrész hegy- és dombvidékein. A Régeni Faipari Komplexum új hangszer részlege és irodaépülete.