Vörös Zászló, 1970. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1970-11-01 / 257. szám

2 Határozottabb fellépést a férQ€lcmscrt®h ellen Vallahányszor Pamiton j­ártam feltűnt, hogy a községi pártbizott­ság irodájában miilyen sok ember fordul meg, a titkártól vagy he­lyettesétől tanácsokat, segítséget kérnek, javaslatokat tesznek, né­ha panaszkodnak, szóval mindig akad valami közölni, kérdezni va­lójuk. Jól is van így, hiszen ez azt jelenti, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek bizalommal fordul­nak ügyes-bajos dolgaikkal a párt­­bizottsághoz. Ez késztetett arra, hogy a bizottság és a büró mun­kastílusát, módszerét tanulmányoz­zam. A községi pártbizottság jól át­gondolt, tartalmas negyedévi mun­katervek alapján végzi tevékeny­ségét, amelyeket minden alkalom­mal kollektíven állítanak össze és vitatnak meg. A bizottsági és bü­­róülések vitájára kijelölt kérdések helyes politikai tájékozottságra vallanak. Íme néhány példa ennek igazolására a két utóbbi negyed­éves tervből: a pártszervezetek fel­adata a búzatermesztés színvona­lának emeléséért; a tanügyi káde­rek tevékenysége a tanulók és szüleik erkölcsi-állampolgári neve­léséért; az állam iránti kötelezett­ségek teljesítéséért végzett politi­kai-szervező munka hatékonysága; a pártbizottság mellett működő komissziók munkája; a közvagyon megvédéséért kifejtett pártmunka stb. A határozatok teljesítése érde­kében a pártbizottság megszerve­zi azok végrehajtásának ellenőr­zését. Pontos nyilvántartásuk van a bürótagok egyéni feladatairól, akik rendszeresen beszámolnak a pártszervnek elvégzett munkájuk­ról. Sikó Zoltán, Bözsi Albert, Nagy Sándor bürótagok például a har­­cór, illetve a szentiványi és berge­­nyei alapszervezetek tevékenysé­géért felelnek. Szinte mindegyik közgyűlésükön részt vesznek, kon­krétan segítenek munkájukban, u­­gyanakkor tájékoztatják a községi pártbizottságot az említett alap­­szervezetek tevé­keny­sé­gé­rő­l. Meghonosodott módszer, hogy bizottsági, illetve büróüléseiken visszatérnek régebbi határozataik­ra, s elemzik azok végrehajtásá­nak módját. Nemrég plenáris ülé­sen elemezték az MTSZ-ek állat­­tenyésztési részlegeinek tevékeny­ségére hozott régebbi határoza­tukban előirányzott intézkedések hatékonyságát. A községi pártbizottság büró­­ü­lései­re meghívják az alapszerve­­zeti titkárokat is. Ez két szempont­ból is előnyös: egyrészt a titkárok közvetlenül ismerik meg a párt­szerv határozatait, másrészt gya­korlati, módszertani ismereteket szereznek arról, miként kell elő­készíteni egy gyűlést, a megvita­tásra szánt anyagokat stb. Csak dicsérhető az a törekvés, hogy a párt és a munkafegyelem erősítéséért a községi pártbizott­ság az utóbbi időben több pártta­got vont felelősségre. Ez irányú tevékenységéről mégis azt kell mondanunk, hogy messze elmarad a követelményektől. S ez minde­nekelőtt a nevelőmunkában ta­pasztalható nagy hézagokkal függ PARTELET össze. De legyek valamivel kon­krétabb. Már évekkel ezelőtt főleg a pa­­niti és bergenyei párttagok jelen­tős hányada gyakran megsértette a pártfegyelmet: késett vagy egy­általán nem ment el a közgyűlé­sekre, nem fizetett rendszeresen tagdíjat, nem végezte el a rábízott feladatokat stb. Éppen ezért a pártbizottságnak nagy figyelmet kellett volna fordítania a nevelő­munka színvonalának emelésére, e helytelen jelenségek megszünte­tésére. Ennek elmulasztása oda vezetett, hogy jelenleg se jobb a helyzet e téren, mint évekkel ez­előtt volt. A pártbizottság egyik legsúlyo­sabb fogyatékosságául róható fel, hogy bár voltak vérszegény törek­vései, nem sikerült eredményesen szembeszállnia egyes párttagok­nak, sőt helyi vezetőknek is szo­kásává vá­lt „poharazgatással" (hogy finoman fejezzem ki ma­gam). Pedig milyen tekintélye le­het egy olyan párttagnak, vagy helyi vezetőnek, aki dülöngélve, al­koholtól mámoros fejjel fordul az emberekhez, ,,mozgósítja“ ők­et kü­lönböző akciókra. Szándékosan nem írok neveket, annak a remé­nyében, hogy az illetékeseknek a „célzás" is elegendő. Ha tévedek, még pótolhatom mulasztásomat. Hibája a pártbizottságnak, hogy nem tűzte büró vagy bizottsági ü­­lés napirendjére a fegyelem erő­sítésének elemzését, nem hívta a büró elé a fegyelmezetlen pártta­gokat, s nem nevelte nagyobb kombattivitásra velük szemben az alapszervezetek, a bürök tagjait Mindebből következik, hogy a jövőben a pártbizottságnak az ed­diginél sokkal nagyobb gondot kell fordítania a párttagok neve­lésére, felelősségérzetük, öntuda­tuk fokozására. E cél eléréséhez nagy lehetőségeket biztosít az új pártoktatási év, csak ki kell hasz­nálni. WEISZ SÁNDOR Megjelent és kapható a könyvesboltokban! NICOLAE CEAUSESCU: Románia a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése útján IV. kötet 20 lej NICOLAE CEAUSESCU: Beszéd az új egyete­mi év megnyitásakor tartott ünnepi gyűlésen 0,50 lej BÁBSZÍNHÁZ November 1-én, vasárnap du. 16 órakor: A császár új ruhája. HANGVERSENY A Művelődési Palota nagyter­mében november 1-én, vasárnap de. 11 órakor: Nevelőhangver­seny. Hétfőn november 2-án este 20 órakor: Szimfonikus hangverseny. Vezényel: Remus Georgescu. Szó­lista: Peter Rösel (NDK) NÉPI EGYETEM____________ Az „Orvostudomány és társa­­sadalmi élet“ tanfolyam hallgatói részére november 2-án, hétfőn 18 órakor a Bartók Béla utca 1. sz. alatti előadóteremben „Jelesebb orvosok Marosvásárhelyen" cím­­mel tart előadást Lázárné Színi Karola egyetemi tanársegéd. Az „Élet iskolája" tanfolyam­ hallgatói részére november 2-án, hétfő du. 18 órakor az Unitatea szövetkezet klubjában (Trrgulus 1. sz.) ,,A nemi élet jelentősége az egyén és a társadalom szempont­jából“ témával szimpozion. Be­szélnek: dr. Ander Zoltán, dr. Borbáth Andor és dr. Csíki Kál­mán egyetemi tanárok. A hűvösebb évszakokban is van tűzveszély A statisztikai felmérések azt ta­núsítják, hogy a legtöbb tűzvészt, városokon és falvakon egyaránt, a gondatlanság a tűzmegelőző elő­írások ismeretének hiánya, vagy azok be nem tartása idézi elő. 1968—1970 között a hűvösebb évszakokban megyénk területén a legtöbb tűzvészt a felügyelet nél­kül hagyott kályhák, a gondozat­lan, tisztán nem tartott az előírá­sokkal ellentétesen épített kémé­nyek, túlfűtött kályhák, a tűzzel játszadozó gyermekek, az ideigle­nes villanyvezetékek s nem utolsó­sorban a petróleumlámpák idéztek elő. Palotailván Constantin Cif, Szentpéteren Varga Domokos, Re­­genben a Mihai Viteazul utcában Dan Ana, Fehéregyházán Mihai Ana, Bisztrón Alexandru Gheorghe és mások otthonának egy része, lakberendezése úgy vált a tűz mar­talékává, hogy némelyikük túlhe­vítette a kályhát, másoknál rossz volt a kémény, vagy éppen ideig­lenes villanyvezetéket használtak. Széplakon Peti István, Bücsön Alexandru Munteanu, Dedrádon Traian Farcan, Bogácson Varga Péter, Gerebenesen Roman Neg­­rea és mások gazdasági épületei­ben a tűzzel játszadozó gyermekek idéztek elő tetemes kárt. Itt emlí­tem meg, hogy az MTSZ-ekben sú­lyos károkat idéztek elő a figyel­metlenül cigarettázók. Közismert, hogy az eldobott égő cigarettavég hamar tüzet idéz elő a szénában, szalmában. istállókban vagy csű­rökben, szalmarakásoknál nem sza­bad cigarettával dolgozni. Bár mindenki tudja ezt, sokan mégsem e szerint cselekednek. Ez a magya­rázata annak a nyolc tűzvésznek, amely falusi környezetben okozott tetemes károkat. Most pedig néhány jó tanács er­re vonatkozóan, hogyan lehet ele­jét venni a hűvösebb évszakokban a tűzeseteknek. A lakásokban a fém- és a könnyen tűzvészt okozó kályhákat a faltól legalább 1 mé­ter távolságra kell felszerelni. Ti­los a fémből készült melegítőkály­­hát közvetlen a gyúlékony padlóra elhelyezni, mindig valamilyen szi­getelőanyagra kell tenni. Kiválóan alkalmas erre a célra a tégla. A szigetelőanyagnak a kályha alap­területénél 25 cm-rel nagyobbnak kell lennie, az ajtaja előtt pedig 50 cm-rel. A kályhacsövek a lakás­ban nem lehetnek 10 méterrel hosszabbak és nem lehet három­nál több könyökcsövük. Nem sza­bad a kályhacsöveket az ablakon kivezetni, vagy 1 méternél­ kisebb távolságra az épület tetőszerkeze­tétől. Ha a kivezetett kályhacsövet szigetelték, akkor is legalább 70 cm távolságra kell elhelyezni a tetőszerkezettől és más gyúlékony anyagoktól. Tilos gyúlékony anya­gokat a kályha körül 1 méternél kisebb távolságra elhelyezni. Sem­milyen körülmények között sem megengedhető a tüzet gyermekek­re bízni, a szabad ég alatt felügye­let nélkül hagyni. A túlhevített kályhákat, petróleumlámpákat ugyancsak nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Vállalatoknál, szocialista mező­­gazdasági egységeknél, de nem utolsó sorban a magánépületeknél is, a kapukat ne torlaszoljuk el építkezési anyaggal vagy más egyébbel, hogy szükség esetén a tűzoltók könnyen bejuthassanak az épületbe. Ilyenkor már, és kü­lönösen télen előfordul, hogy a szabadban hagyott tűzoltópumpák, s más tűzoltófelszerelések lefagy­nak, hasznavehetetlenné válnak. Az ilyesmit el kell kerülni. Minden ipari vállalatban, szö­vetkezetnél, mezőgazdasági egy­ségnél az évszak követelményeiből fakadó intézkedéseket kell kidol­gozni a tűzkár megelőzésére. Fo­kozni kell a tűzelhárító ellenőrzést, hívjuk fel a lakosság figyelmét azon körülményekre, amelyek ezekben az évszakokban kedveznek a tűzvé­szek keletkezésének. Rendszeres ellenőrzéssel, gondossággal, a la­kosság megfelelő tájékoztatásával, nevelésével el lehet kerülni a tűz­károkat. CIOCAN TRAIAN ŐRNAGY A TISZTA LEVEGŐÉRT Az utóbbi időben orvosok és tu­dományos kutatók, közgazdászok és agronómusok, ökológusok és meteorológusok meglepően sokat beszélnek és cikkeznek a levegő­­szennyeződésről. Számokkal, té­nyekkel árasztanak el mindenkit könyvekben és újságokban, rádió­ban és a televízióban. Vajon nincs-e mindebben valamiféle szándékos riogatás ? — kérdezzük néha­­kissé gyanakvóan. Nincs ! S ha volna is, megbocsátható lenne, hiszen olyan fontos dologról van szó, amit a tudósok így összegez­nek: ha az emberiség továbbra­ is ilyen ütemben mérgezi a légkört, 30 év leforgása alatt földünk lak­hatatlanná válik ! 800 MILLIÓ TONNA FÜST ÉS KOROM A modern élet kialakulása, a közúti forgalom és szállítás gyor­suló tempója s főleg az erőteljes iparosítás, mind mind olyan té­nyezők, amelyek az ember javát, boldogságát szolgálják. Igen ám, de mint általában mindennek, en­nek is megvan a hátulütője. Mert miközben az ember újabb és ú­jabb iparnegyedeket és egész vá­rosokat épít, új utakat nyit a so­kasodó személy és tehergépkocsik­nak stb., stb., minden eddiginél intenzívebben fogyasztja, szennye­zi, mérgezi a levegőt — legfonto­sabb éltető elemét. Földünk lég­köre hovatovább olyan lesz, mint egy bűzös-füstös kocsmáé. Lehet, hogy so­kan túlzásnak vé­lik ezt a hasonlatot, de akik nem unják az adattengert, már sem­mit sem tartanak túlzásnak, ami a levegőszen­nyeződéssel kapcsola­tos. Mert gondoljuk csak el, alig egy évszázaddal ezelőtt a nyers­olajtermelés még csak nem is gyermek, hanem bébi­cipőben járt, most viszont már erősen kö­zel jár a kétezer millió tonnához. A század elején az autó kuriózum volt, ma viszont a világ egyetlen évi termelése is több mint 19 mil­lió darab. Mindent egybevetve, a világ ipari termelése az utolsó év­tizedben megkétszereződött. Hogy mit jelent ez, próbáljuk meg el­képzelni a tekintélyes Wall Street Journal alapján, amely nemrégi­ben szintén a levegőszennyeződés­­ről közölt átfogó ankétot. Az e­­gyik passzus szerint a gyárak ké­ményeiből évente 800 millió tonna füst,­­korom és egyéb anyag­ száll fel a légkörbe. Ebből a mennyi­ségből az Egyesült Államokra 160 millió tonna jut. S hogy amerikai adatoknál maradjunk megemlít­jük még, itt évente 20 millió tonna hulladékpapír, 48 milliárd konzerv­doboz, 26 milliárd használt pa­lack és sok sok millió tonna más egyéb, főleg konyhai és ipari hul­ladék­­kerül a szemétbe, ami erje­dés és bomlás útján szintén a lég­kört szennyezi. „G­ÜRÜLŐ GÁZKAMRÁK és ott vannak az autók, vagy ahogyan egyes tudósok keserű iróniával nevezik, a „guruló gáz­kamrák”. (Ezzel az elnevezéssel a náci emberirtás kezdetére is utal­nak, amikor Ciklon-B hiányában gépkocsik kipufogó gázával gyil­koltak.) A gépkocsik és egyéb robbanó­motorok okozta veszély méreteiről nem állnak rendelkezésünkre át­fogó felmérések, de a részletada­tok is elég riasztóak. Vegyük talán a japáni helyzetet. Ismeretes, hogy ez a szigetország az autógyártás­ban­­a világranglistán a második helyet foglalja el. 1969-ben pél­dául 4 682 000 autót gyártottak s ennek túlnyomó többsége belföl­dön kelt el. (Külföldön csak 857 ezer darabot sikerült elhelyezni.) A jelenlegi felmérések szerint az elkövetkező öt évben a japán au­tógyártás legkevesebb 50 száza­lékkal növekedik, amelyet tovább­ra is jórészt a belföldi piac nyel el. A gépkocsik számának szédü­letes gyarapodása azonban nem­csak a közlekedési és parkolási, hanem mindenekelőtt az egész­ségügyi gondokat szaporítja. Ja­pánban ugyanis a gépkocsik se­bességének növelését a magas oktánszámú benzinek általános használatával érték el, amit — és itt a fő veszély — ólomadagolás­­sal állítanak elő. A magas oktán­számú benzinek előállításának je­lenleg — és talán távlataiban is — ez a legolcsóbb eljárása. Ép­pen ezért a nagy kőolajipari tár­saságok hallani sem akarnak en­nek az eljárásnak a feladásáról, így aztán a legnagyobb japán vá­rosok, s főleg Tokió lakosságának jelentékeny része máris ólommér­gezésben szenved. Az Asahi című japán lap közlése szerint a fővá­ros Yanagi nevű kerületében az orvosok szűrővizsgálatot végeztek, s megállapították, hogy az itteni lakosok szervezetében hatszorta több mérgező ólom halmozódott fel, mint egyes kisebb forgalmú kerületek lakóinak szervezetében. A szűrővizsgálat eredményeit e­­lemző tekintélyes orvosok vélemé­nye szerint már nincs messze az az időpont, amikor a japán fő­város egész lakossága ólommér­gezésben fog szenvedni. Hogy van-e megoldás, van-e védekezési lehetőség a „guruló gázkamrák"­ ellen? Van ! A chi­cagói Gáztechnológia­i Intézet e­­gyik új keletű közlése szerint, ha a gépjárműveket cseppfolyósított földgázzal üzemeltetnék, a lég­szennyeződést 90 százalékkal le­hetne csökkenteni, addig is, a­­míg a villamos járművek válnak uralkodóvá. A robbanómotorok át­alakítása, igaz, sokba kerülne, de az intézet tudósainak véleménye szerint a világ minden olyan fel­tétellel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az új üzemanyagot már 1975-ben általánosan hasz­nálni lehessen. Talán nem érdek­telen megemlíteni,­­ ugyanis so­kat nyom a latban s esetleg ösz­tönzés lehet —, hogy a cseppfo­lyósított földgáz 30 százalékkal ol­csóbb üzemanyag lenne a szu­perszonikus repülőgépek számá­ra is. (mezei) November 1 vasárnap A Nap kel 6 óra 52 perckor, lenyugszik 17 óra 06 perc­kor. Az évből eltelt 305 nap, hátra van 60. Szuperelőzékeny kiszolgálás — ez lehetne a címe a követ­kező hírecskének: LONDON több filmszínházá­ban a vonatfülkékben és tá­volsági autóbuszokon látható fejtámlás székekkel cserélték ki a régieket. Hogy miért ? Olvas­suk el a bejáratnál ékeskedő tábla szövegét: Ha nem tetszik önnek a film, ne hagyja el a termet ! A belyár ellenében ké­nyelmesen szundíthat egyet a vetítés alatt ! TELEVÍZIÓ NOVEMBER 1. VASÁRNAP 8.45 Reggeli torna 9.00 Vasárnapi matiné gyerme­keknek és iskolásoknak 10.00 Faluműsor 11.30 Vladimir Horovitz zongora­­művész műsora 12.00 A haza védelmében 12.50 Labdarúgás: Progresul—Pe­­trolul A-osztályú bajnoki mérkőzés. Közvetítés a Köztársasági stadionból — Ausztria—Olaszország — Európa-bajnokság, második félidő (bécsi képmagnó) 15.00 Magyar nyelvű adás 16.30 N-stúdió 18.35 Román rapszódia 19.15 Emlékezés Mihail Sadovea­­nura 19.30 Híradó 20.00 Kár volt hazudni — játék­film. Főszerepben: Irene Dunne és Gary Grant 21.35 Románia 1000 képben: Duna-deltai halászok 21.55 Gianni Morandi énekel 22.15 Híradó 23.30 Sport NOVEMBER 2. HÉTFŐ 18.00 A színpad és a mozivászon 18.30 Máramarosi régi népszokások 19.00 Gazdasági adás 19.20 1001 este a gyermekeknek 19.30 Híradó 20.00 Politikai szemle 20.10 A két rózsa háborúja — foly­tatásos színdarab (II.) 21.00 Operettrészletek 21.40 Skopje — jugoszláviai film­riport 22.00 Híradó 22.10 A vezetés tudománya — A román társadalom dinamikája 22.40 Sport RÁDIÓ NOVEMBER 2. HÉTFŐ Román nyelven 6,00—6,30-ig: Riportműsor falusi hallgatóink­nak. Az idő sürget, mielőbb fe­jezzük be az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Kivánságmuzsika. 18,00—19,30-ig: Hétfői krónika. Művelődési kalauz. Canzonetták. Vélemények­ a közszállításról. Balettzene. Sport. Könnyűzene­­szólisták műsorából. Magyar nyel­ven 6,30—7,00-ig: Jogi tanácsadó. Öröklési jog. Válaszok jogi kér­désekre. Szórakoztató muzsika. 16,30—18,00-ig: Hétfői krónika. Művelődési kalauz. Zenés posta. Tudomány és termelés. Bemutat­juk az Orvostudományi Akadé­mia marosvásárhelyi Kutató Köz­pontját. Mezei Erzsébet és Ko­vács András népdalokat énekel. Sport. NOVEMBER 3. KEDD Román nyelven 6,00—6,30-ig: Reggeli hiradó. Hírek. Zenés ka­leidoszkóp. 18,00—19,30-ig: Ese­mények krónikája. A hét hang­versenye. Folklórműsor: kapufa­ragók. Maria Ciobanu és Ion Do­­lanescu népdalkettősöket énekel. Történelmi lapok: 70 éve született Lucretiu Patrascanu. Magyar nyelven 6,30—7:00-ig. Riportmű­sor falusi hallgatóinknak: legfon­tosabb teendő a mezőn — az őszi munkálatok mielőbbi befejezése. Kívánságmuzsika. 16:30—18:00-ig. Hírek, tudósítások. „Volt egyszer egy bohóc“ — könnyűzene. Ipari krónika: a fa magas fokú kihasz­nálása — kerekasztal-értekezlet. Operaáriák. Folklóralbum: Ózd falu folklórjáról — a mikrofon e­­lőtt a falu szülötte: Horváth Ist­ván. Operettkeringők. Hétvégi fejtörők A pénz történetéből VÍZSZINTES: 1. Homérosz ko­rában ez volt az általános érték­mérő (névelő), 6. Az ókori Római­ban is még a marha volt az ér­tékmérő. Nevéből képezték ezt a szót is, ami pénzt jelent, 12. Vért tárolnak benne, 13. Vissza: egy év , románul, 14. Füzet, 16. A fő­­/ővárosi Közszállítási Vállalat rövi­dített neve, 17. Ilyen az amfiteát­rum, 20. Végtag, 21. Egyiptomi napisten, 22. Nagyon sir, 23. Can­tata ... — Bartók-mű, 25. Neve­zetes tűzhányó (utolsó kockába fölös !), 27. Ez az ie. VII. és VI. ezredbeli kis-ázsiai birodalom volt az ércpénz bölcsője, 29. Hant kö­zepe, 30. Bibliai alak, 31. Lovas versenyző, 33. Nem mély, 36. Vér része (ék. hib.), 38. Egyik fele iz­zik, 39. Sereg, 40. Vissza: a Nagy Tavak egyike (ék. hib.), 43. Nagy helyiség és omlik, 45. KU, 46. Az ércpénz megjelenése előtt sok helyen — így például Kínában is — ezek voltak a fizetési eszkö­zök, 48. Ennek a szerszámnak a kertészetben vesszük hasznát, 50. EEE, 51. Bátor igéje, 52. Folya­dék és ezen a helyen, 54. Becé­zett női név (ek. hib.), 55. Sze­rencse, románul, 56. A hüllők osztá­lyába tartozik, 57. PÉV, 59. Árul e­­gyik fajta betűi, 60. Személyi a­­data, 62. Iskolában töltött idősza­kod, 66. Hazai bajnokcsapat, 68. Itt még a múlt században is pré­selt tealevél-téglácskákat használ­tak pénzként, 70 .Fél trófea, 71. Üt, ver­t románul 73. Hibás placc, 74. Vizi sportot űző, 76. ELL, 77. Elektrokardiogrammot, úgy, ahogy rövidítve mondjuk, 79. Egyik megyénk (Z—1), 81. Nagy szovjetunióbeli folyó (ek. hib.), 83. A pénzverés technikáját az ie. VII. században ők vették át és fejlesztették tovább, 84. A re­neszánsz kora teremtette pénztí­pus, a mai pénznemek alapja. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen dal is van, 2. Ablak, 3. Névmás, 4. Er­dei gyümölcs, 5. Udvarias megszó­lítás, 6. Férfinév, 7. Mai, 8. Min­denütt bőven találni ilyen üzletet (ék. hib.), 9. Mutatószó, 10. U. a. mint a vizsz. 14., 11. Az evőesz­közöket, 12. A középkorban, pon­tosabban a XIII. század második felében itt verték az első arany­pénzt, 13. A korai középkor után az ő egységes pénzügyi rendsze­rével kezdődött az új fellendülés, 15. Ez a pénz már a Velencei Köztársaságban készült, 18. Meg­hibásodott redőnyöm és kiejtett betű, 19. Ugyanott, 22. Fordított névelő, 24. Járművek fontos be­rendezése, 26. Tömegre, 28. Még egy kiejtett betű, 32. Befutott művész, 34. Az ie. 269-ben, Ró­mában került forgalomba, 35. Ilyen gyomor is van, 37.... tov­s nagy orosz költő, 38. Mutató­szó, 41. Szedték a lábukat, 43. Földművelő eszközeit (az utolsó betű fölösen kettőzve), 44. Házi­állat, 47. Sz­­után ételízesítő, 49. Kacag, 53. Afganisztán fővárosa (az első kockába fölös­­), 56. So­vány ló, 58. 365 nap, 59. A rene­szánsz uralkodó pénzneme ilyen néven honosodott meg a Szovjet­unióban, 61. Világifjúsági Találko­­kozó és fa része, 63. Halk rajt, 64. Egy ilyen nevű nőé, 65. A vizsz. 84. ilyen néven honosodott meg az USÁ-ban és több más or­szágban, 67. Bő, névelővel, 69. Fás terület, 72. Villanykörte (ék. hib.), 75. Csonka vágószerszám, 78. Még nem patak, 80. Indíték, 82. Kés része. ★ A vasárnapi számunkban meg­jelent Hangszerek című rejtvé­nyünk helyes megfejtése. VÍZ­SZINTES: harsona; bendzsó; fu­vola; fagott; spinét; cseleszta; tuba. FÜGGŐLEGES: hárfa; oboa; xilofon; kasztanyett; bal­alajka; cembaló. « SÁTÁN IMRE BETITRÉPÁS KápReJTVÉNYE (uajaq oaoC e uioie^) VÖRÖS ZÁSZLÓ SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagyter­mében november 1-én, vasárnap este 20 órakor: Cine-1 salveazá pe Albert Cobb ? (B. bérlet) A Színművészeti Intézet Stúdió Színházában vasárnap este 20 ó­­rakor: Ne tréfálj a szerelemmel. Az intézet hallgatóinak előadása. MOZI _____________________ Vasárnap Marosvásárhelyen és vidéken a hét folyamán hirdetett filmeket vetítik. NOVEMBER 2. N­ETFŐ ARTA: Hibernal (francia film) PROGRESUS: Fügefalevél (ma­gyar film) SELECT: A szabadság pillanata (bolgár film) IFJÚSÁGI: Freddy és a préri dala (német—jugoszláv film) U­IREA: Néma szerelmek (német film) MUNKÁS: Hosszú ujj, hosszú láb (német film) FLACARA: Via mala (német film) SEGESVÁRI LUMINA: Az ember, akit nem lehet vádolni (szovjet film) TIRNAVA: Az életbe táncoltatott lány (magyar film) Vasárnaptól vetítik. RÉGENS PATRIA: Öten az égből (szovjet film) VICTORIA: Moll Flanders (angol film) DICSŐI MELÓDIA: Várj, amíg besötétedik (amerikai film) LUDASI FLACARA: Hőség (bolgár film) SZOVÁTAI DÓIN­A: Új alkalma­zott (lengyel film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPU­LAR: Ragyogás a fűben (amerikai film) GYULAKUTAI PATRIA: Lányok köztársasága (lengyel film) NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUL: Marathon (csehszlovák film) SARMÁSI POPULAR: Csak egy élet (szovjet—norvég film) RADNÓTI LUMINA: Holtszezon I. és II. rész (szovjet film) Va­sárnaptól vetítik. ■TÉ IPSt ilflPHOL liaPHfl. HflPROL WU A Maros Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága közli az 542/1970-es számú végzéssel megállapított Á­RJEGYZÉKET Egyes zöldség- és gyümölcsfélék szerződéses és kiskereske­delmi árai A szerződéses árak 1970. november 1-én, míg a kiskereske­delmi árak 1970. november 2-án nulla órakor lépnek életbe. A spenót szerződéses és kiskereskedelmi ára Marosvásárhely municípium területén 1970. október 30-án 12 órától érvényes. 1970. november 1, illetve 2-vel érvényüket vesztik a követ­kező termények szerződéses és kiskereskedelmi árai: — paradicsom, vineta, salátának való uborka — 476/1970. sz. végzés, — őszi barack más fajok — 462/1970. sz. végzés, — főzőtök közepes nagyság és nagy, hüvelyes zöldpaszuly más fajok, szilva C csoport, oltott őszi barack sárga húsú és görögdinnye — 438/1970. sz. végzés, — Cornison fajta uborka — 322 és 363/1970-es sz. végzés. Sor- A termény Mérték- _____ minőség______ szám megnevezése egység extra l.oszt. II. oszt. 1. Zöldipaprika, mutáció kisk. ár kg 5,— 4,— 3,— 2. Dughagymából termesz­tett száraz hagyma kisk. ár­a —• 3,05 2,50 3. Palántahagymából ter­mesztett száraz hagyma kisk. ár „ — 2,95 2,40 4. üvegházi uborka, mutáció kisk. ár „ — 8,20 5,40 5. üvegházi paradicsom kisk. ár „ 10,—• 8,75 4,60 6. Zöld paradicsom­paprika szerz. ár „ 2,50 2,—■ 1,50 kisk. ár „ 3,65 2,95 2,25 7. Spenót szerz. ár „ — 1,30 1,— kisk. ár „ — 2,— 1,50 8. Száraz fokhagyma kisk. ár „ 21,80 — 9. Szilva A csoport kisk. ár „ 4,— 3,10 2,40 10. Szilva B csoport kisk. ár „ — 2,75 2,10

Next