Vörös Zászló, 1970. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1970-11-22 / 275. szám

A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola 10 éves fennállásának megünneplése Tegnap, a marosvásárhelyi Pe­dagógiai Főiskola dísztermében az Intézet fennállásának tizedik év­fordulója alkalmából díszgyűlésre került sor. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Vereș, Maros megye pártbizottsá­gának első titkára, a megyei nép­tanács elnöke, Vasile Rus, Maros­­vásárhely municípiumi pártbizott­sága első titkára, a municípium polgármestere, a város felsőokta­tási intézeteinek rektorai, tanügyi káderek, egyetemi hallgatók, szá­mos meghívott Kolozsvár és Bras­só egyetemi központjaiból. A díszgyűlést Lapodos János egyetemi előadótanár, az Intézet rektora nyitotta meg, aki miután vázolta azokat az eredményeket, amelyeket a főiskola tanári kara és diákjai értek el az oktatói te­vékenység, valamint a tudományos kutatás terén, kihangsúlyozta­­ a párt és az állam által főiskolásaink számára teremtett nagyszerű ta­nulási feltételeket. Ezután Nicolae Veres elvtárs, a Maros megyei pártbizottság­ és a megyei néptanács üdvözletét tol­mácsolta a jelenlévőknek. Beszé­dében elismerően nyilatkozott a főiskola tanárainak és hallgatóinak az Intézet fennállása alatt végzett munkájáról, ugyanakkor kitért azokra a feladatokra, amelyek a pártdokumentumok útmutatásai értelmében az elkövetkezendőkben hárulnak hazánk valamennyi fel­sőoktatási intézetének irányítóira és diákjaira. A díszgyűlésen felszólalt még: Iulia Enachescu lektor, Szász Ká­roly lektor, Ludovic Macelaru ta­nár, az Intézet legelső promociójá­­nak végzettje, Borcoman Ieronim lektor, Hanka Rozália főiskolai hallgató. Befejezésül az Intézet diákjai művészi műsort mutattak be. A Pedagógiai Főiskola fennállá­sának tizedik évfordulója alkal­mából kiállítás nyílt, amely fény­képekben, beszédesen szemlélteti az elmúlt tíz év fontosabb mozza­natait. Felvételünk a gyűlésteremben készült Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIL évfolyam 275 (5894) szám.­­ 1970. november 22. vasárnap 1 Ara 30 báni ­EFEJEZIE BHLGIRIU 11I06I11SÍN­ NICOLAE CEAUSESCU ELVTERS VEZETTE Nil­­tS liilMLlillSti I. lonescu, az Agerpres külön­­tudósítója közli: Szófiai lakosok ezrei mentek ki szombat délelőtt a repülőtérre, hogy elutazásakor üdvözöljék Ro­mánia Szocialista Köztársaság párt- és­­kormányküldöttségét, a­­mely Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnöké­nek vezetésével hivatalos látoga­tást tett Bulgária Népköztársa­ságban. A repülőtér épületét nagy ro­mán és bolgár zászlókkal díszítet­ték. Nicolae Ceaușescu elvtárs arcképét Todor Zsivkov és Georgi Trajkov elvtársak arcképei között helyezték el. A román vendégek búcsúztatá­sára a repülőtéren megjelentek a következő elvtársak: Zsivko Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürojá­nak tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Todor Pavlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága Politbürójának tagja, Ivan Popov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Pol­itbü­ró­já­nak tagja, a Tudomány- és Mű­szaki Fejlesztésügyi Állami Bizott­ság elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a KB titkára, Angel Canev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága Politbürójának póttagja, Vé­nénig Kocev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titká­ra, Petar Tancsev, a Miniszterta­nács alelnöke, Vladimir Bonev, Roza Koritarova, Georgi Bokov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának tagjai, Szava Ganavszki, a Népi Gyűlés Bürójának elnöke, Dancso Dimit­rov, Bulgária Népköztársaság Né­pi Gyűlése Elnökségének első al­elnöke, Georgi Kulisev, Bulgária NK Népi Gyűlése Elnökségének alelnöke, Mincso Mincsev, a Népi Gy­űlés Elnökségének titkára, An­gel Todorov, a Bolgár Kommunista Párt szófiai városi bizottságának első titkára, Georgi Sztoilov, a szófiai városi néptanács Végrehaj­tó Bizottságának elnöke, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának több tagja, a Népi Gyűlés Elnökségének és a kor­mánynak több tagja, központi in­tézmények és társadalmi szerve­zetek vezetői, tudósok, művészek, kulturális személyiségek, bolgár és külföldi újság­írók. Nicolae Ceausescu elvtársat és a román küldöttség tagjait a Vra­­nia kormánypalotától elkísérték a következő elvtársak: Todor Zsiv­kov, a Bolgár KP Központi Bizott­ságának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke, Georgi Trajkov, Bulgária NK Népi Gyűlése Elnök­ségének elnöke, Borisz Velcsev, a Bolgár KP Központi Bizottsága Pol­itbürójának tagja, a KB titká­ra, Licsezar Avramov, a Bolgár KP Központi Bizottsága Politbürójá­nak póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Ivan Basev külügymi­niszter, Konsztantin Tek­a­lov, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának főnöke, Szpasz Gosz­­podov, Bulgária bukaresti nagy­követe. A repülőtéren a szófiai helyőr­ség csapatainak díszőrsége tisz­teleg Nicolae Ceau$escu elvtárs előtt. Elhangzik Románia Szocia­lista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság állami himnusza. Nicolae Ceausescu elvtárs, Todor Zsivkov és Georg­ Trajkov elvtárs­sal együtt ellép a díszőrség előtt. Nicolae Ceaușescu elvtárs és a román küldöttség tagjai elbú­csúznak az őket kikísérő bolgár hivatalos személyektől. Ezután államunk vezetője üd­vözli a Szófiában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetőit, va­lamint a román nagykövetség tag­jait. Nicolae Ceaușescu elvtárs ba­rátságosan integet a szófiai la­kosok ezreinek, akik hosszasan él­tetik, román és bolgár zászlócská­kat lobogtatnak. Éljenzések hang­zanak el, ütemesen kiáltozzák „Vecsna druzsba" (örök barát­ság")­Reggel 9:00 óra. Nicolae Ceausescu elvtárs elbúcsúzik To­dor Zsivkov és Georgi Trajkov elv­társaktól. A két ország vezetője melegen kezet szorít, megöletik egymást. A bolgár vezetők szívé­lyesen üdvözlik Ilie Verdeț, Leonte Routu, Vasile Patilinet, Cornelia Manescu, Vasile Vlad elvtársakat, a román küldöttség tagjait. Pionírok virágcsokrokat nyújta­nak át a román vendégeknek. A repülőgép lépcsőjéről Nicolae Ceausescu elvtárs újból barátsá­gosan üdvözli azokat, akik kikí­sérték a repülőtérre. Az egész látogatás lefolyása, a megnyilvánulások, amelyekre al­kalmat nyújtott, s amelyeknek csúcspontja az új román-bolgár barátságii, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírása volt. Nicolae Ceaușescu elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs ta­lálkozói és megbeszélései, a két küldöttség tagjai közötti találkozók és megbeszélések a román vendé­gek találkozása a szófiai, botev­­grádi, vracai dolgozókkal, jelentő­sen hozzájárul pártjaink és álla­maink testvéri barátságának és e­­g­yü­ttm­űködésé­ne­k tová­bbfej­l­eszté­­séhez, mindkét nép érdekében, a szocialista országok egysége, a béke és a haladás ügye érdeké­ben. Visszaérkezés a fővárosba Szombat délután visszaérkezett a fővárosba Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormánykül­döttsége, amely élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnökével hivata­los baráti látogatást tett Bulgária Népköztársaságban. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak: Ilie Verdes, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tag­ja, a Minisztertanács első alelnö­ke, Leonte Rontu, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Vasi­le Patilinei, az RKP KB Végre­­rehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB osztályvezetője és Nicolae Blejan, Románia Szocialista Köz­­tá­rsaság szófiai nagykövete. A Beneasa repülőtéren a követ­kező elvtársak fogadták az érkező küldöttséget: Emil Bodnarac, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Maxim Berghianu, Fazekas János, Manea Manescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoi­­ca, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Ion Stanescu, az RKP KB, az Államtanács és a kor­mány több tagja, központi intéz­mények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, újságírók. Jelen volt Boriszlav Konsztanti­­nov, Bulgária NK bukaresti nagy­­követségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. A repülőtéren a fővárosiak né­pes tömege köszöntötte Nicolae Ceausescu elvtársat. Szűnni nem akaró taps, éljenzés harsant fel, Ceausescu-RKP i­s hallatszott mindenünnen, jeléül annak, hogy a dolgozók szeretettel és nagyra­becsüléssel veszik körül párt- és ál­la­mvezető­k­ket, a legteljesebb megelégedéssel fogadják orszá­gunk párt- és kormányküldöttsége bulgáriai hivatalos látogatásának rendkívül gyümölcsöző eredmé­nyeit. A párt főtitkára válaszolt az éljenző tömegnek, kezet szorított a közelállókkal. (Agerpres) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének Bulgária Népköztársaságban tett látogatásáról A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlése El­nökségének és Minisztertanácsá­nak a meghívására Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége Nicolae Ceaușes­­cu elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsa elnökének vezetésével 1970. november 18 és 21 között hivata­los látogatást tett Bulgária Nép­­köztársaságban. A látogatás idején aláírták a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság kö­zötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést. A küldöttség megtekintette Bo­­tevgrad és Vraca városokat, a vra­cai vegyipari kombinátot, találko­zott számos dolgozóval és helyi párt- és állami szervek képviselői­(Folytatás a 6. oldalon) December 12-re hívták össze a KISZ megyei konferenciáját Az elmúlt napokban a KISZ Maros Megyei Bizottsága ple­náris ülést tartott, ahol jóvá­hagyták a KISZ megyei konfe­renciájának összehívását 1970. december 12-re. A Pártkabinet közli November 24-én, kedden 17 órakor a megyei Pártkabinetnél felkészítőt tartanak a gazdasá­gi kérdéseket, az­ RKP Szerve­zeti Szabályzatát tanulmányo­zó, az erkölcsi-állampolgári ne­velési körök, valamint az elő­adás-sorozatok lektorai és pro­pagandistái részére. A gazdasági kérdéseket ta­nulmányozó körök lektorainak és propagandistáinak Radu Donga elvtárs, az RKP Közpon­ti Bizottságának lektora tart előadást az ipari vállalatok korszerű vezetési módszereiről NICOLAE CEAUSESCU­ ELVTÁRS látogatása Olt minta A bukaresti kedvezőtlen légköri viszonyok miatt a craiovai repülő­téren szállt le az a repülőgép, a­­melyen Románia Szocialista Köz­társaság Nicolae Ceausescu elv­társ vezette párt- és kormánykül­döttsége utazott haza Szófiából, a szomszédos baráti országban tett hivatalos látogatásról. Pártunk és államunk vezetőjét, Ilie Verdeț, Leonte Rentu, Vasile Patilinet, Corneliu Manescu, Va­sile Vlad elvtársakat, a küldött­ség tagjait Constantin Babalán elvtárs, a Román Kommunista Párt Délj megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács el­nöke, a helyi párt- és állami szer­vek más képviselői fogadták. Nicolae Ceausescu elvtárs megér­kezésének hírére a craiovaiak né­pes tömege ment ki a repülőtérre, hogy meleg szeretettel köszöntse a vendégeket, ez a­lka­lom­mal is kifejezte mély ragaszkodását a párt és az állam bel- és külpoliti­kájához, amely töretlenül szolgál­ja a román nép alapvető érdekeit, a szocializmus és a béke ügyét. Slatina a rohamos fejlődés útján A megyeszékhelyen, Slatinán ezer és ezer helybeli lelkes fogad­tatásban részesíti a vendégeket. A tömeg ütemesen kiáltozza: „RKP— Ceaușescu". Ez a jelentőségteljes jelmondat újból és újból bizonyít­ja, hogy népünk, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom meg­teremtője a kommunista pártban törekvései hű képviselőjét látja, a főtitkár személyében pedig a népnek azt a legjobban szeretett fiát, aki, a párt és az álla­m élén a haladás és a civilizáció útján veze­ti hazánkat. A látogatás következő állomása a fehérfém modern fellegvára. A vendégeket Ion Buda mér­nök, az üzem igazgatója, a veze­tőség több tagja, nagyszámú­­munkás fogadja. Itt is ugyanolyan megkapó fo­gadtatásnak vagyunk tanúi. Az üzem rohamosan fejlődik. Gyors ütemben folyik két új elek­­trolizáló csarnok építése, ezek é­­vente 50 000 tonna alumíniummal növelik majd a jelenlegi terme­lést. A többi négy elektrolizáló csar­noktól eltérően, amelyeknek kü­­lön-külön 176, egyenként 63 kiló amperes kádjuk van, a most épülő csarnokokban, a végső szakasz­ban külön-külön 124, egyenként 83 kilóamperes kád lesz, s ennek révén lényegesen növekszik a ter­melési tér kapacitása. A kádakhoz a legmodernebb segédberendezé­seket és gépeket fogják használ­ni, ami növeli az alumíniumgyár­tás technológiai folyamatának gé­pesítési és automatizálási fokát. Az elektrolizáló csarnokok, az öntöde és az anódgyár megtekin­tése során Ceausescu elvtárs, a többi párt- és államvezető érdek­lődik a gyártási folyamat szerve­zési módjáról, elismeréssel szól a szorgalmas munkaközösség erőfe­szítéseiről. Az elek­trodagyárban és az elek­­trolizálásnál Ceausescu elvtárs megjegyzi, hogy a csarnokok vi­lágossága nem megfelelő, s ajánl­ja, tegyenek sürgős intézkedése­ket a kérdés megoldására, és használjanak műanyagokat erre a célra. Az új elektrolizáló csarnokok é­­pítőtelepét megtekintve, Nicolae Ceaușescu elvtárs megkérdi mi­kor fog termelni az első csarnok. Hangsúlyozza, le kell rövidíteni a kivitelezési időt, hogy a beruhá­zást határidő előtt megvalósítsák. A főtitkár elbeszélget Mihai Dojleával, az elektrolizáló kádak főjavítását végző szektor vezető­jével, Lucian Cerej-sel, az anód­gyár mérnökével, érdeklődik a szakmai továbbképzésről.­­ Heti kurzusokat kell tartani az egész munkaközösség számá­ra, csakis így javulhat a minőség, csakis így növekedhet a munkater­melékenység, csak így kerülhetik el az üzemhibákkal járó kiesése­ket. A slatinai gyártelepet látogató párt- és államvezetők felkeresik az aluminiumgyár mellett lévő másik fontos vállalatot, a széntermék­­gyárt, amely nemrégiben kezdte meg a próbagyártást. A vállalat egyedülálló a maga nemében, sem méreteiben, sem műszaki el­látottságában, sem gyártmányvá­lasztéka tekintetében nincs hozzá hasonló az egész országban. Azért telepítették az alumíniumgyár mel­lé, mert termékeinek egyik legna­­gyobb fogyasztója éppen az alu­míniumgyár lesz. Az új egység­ gyárt majd grafitos kohászati elek­tródákat elektrokemencéhez, gra­fitos elektródákat a nátriumklorid elektrolíziséhez, katódblokkokat és -lapokat az alumíniumipar számá­ra. Nyersanyagként a kőolajkoksz és a kohókoksz maradványait, an­tracitot és szurkot használ fel. Az érkező párt- és államvezető-­ két nagyszámú munkás, technikus és mérnök meleg szeretettel fo­gadja. A vendégek Aurica Marga helyettes igazgató kíséretében megtekintik a fontosabb üzemosz­tályokat. Az üzemlátogatás első állomása a kalcinált olajkoksz­­vonal, amely az utolsó sikeres üzempróba után megkezdte a fo­lyamatos gyártást. Az évi 50 000 tonna kapacitású, korszerű beren­dezés már elő is állította az első tétel antracitlterméket. A hónap végéig elkészül és szintén meg­kezdi a próbagyártást a vállalat másik fontos objektuma, a folya­matos üzemű égetőkemence. Meg kell említenünk, hogy az egység egész technológiai felsze­relését, amelyet a bukaresti Ko­hászati Tervező Intézet tervezett meg, magas fokú gépesítés és au­tomatizálás jellemzi. (Folytatás 6. oldalon) Gyors­ütemben épül a dicsői Poliklinika Balé , az iparváros Ceaușescu elvtárs, a küldöttség többi tagja a repülőtérről Baléra utazott, hogy megtekintse az or­szág egyik legfiatalabb ipari lé­tesítményét, a tengely- és forgó­­alváz-gyárat. Akárcsak az ország területén mindenütt, itt is szembeszökőek a megújulás jelei. Az ország vala­mennyi övezetének harmonikus fejlesztését célzó pártpolitika gyü­mölcseként e város „négyzetre e­­melése" közvetlenül megváltoztat­ta Ball arculatát. Balkon, az egy­kori szerény Olter parti települé­sen csak egy öntöde működött, a­­mely tűzhely lapokat gyártott. A tömbházak, a 16 tantermes líce­um, a művelődési ház, a kórház, a korszerű urbanizmus jegyeit köl­csönzi a városnak. Ugyanakkor az üzem építése nyomán megváltozott a lakosság összetétele. Számos helybeli, va­lamint környékbeli lakos jó szak­munkássá vált. Ezeket az embere­ket előre felkészítették olyan ha­zai vállalatokban, mint a brailai Prag­résul, a resicai fémipari üze­mek, az aradi vagongyár, a bu­karesti szerszámgép- és célgép­gyár stb., még akkor, amikor a topográfusok csak felvázolták a leendő ipari egység körvonalait. Ezek az emberek, jó szakmunká­sok lettek. Teodor Jercan mérnök, az üzem igazgatója, tájékoztatja a vendé­geket, hogy az első szakaszban a vállalat egy darabból álló ten­gelyeket és kerekeket gyárt va­gonokhoz, a második szakaszban pedig forgóalvázakat is. Ebben a hónapban üzembe helyezik a ke­rekek melegmegmunkáló vonalát. Egyébként az üzempróba idősza­kában több mint kétezer egyszerű tengelyt le is szállítottak a meg­rendelőknek. A párt- és államvezetők megte­kintik azt a csarnokot, ahol a ten­­gelykovácsoló-vonal működik. A vendégek végignézik a termelési folyamatot, azt az utat, amelyet a csaknem félméteres átmérőjű acél­buga a késztermékig , a kerékig megtesz. A technológiai folyama­tot teljesen gépesítették és auto­matizálták, s itt már ismeretlen a hagyományos kézikovácsolás, an­nak az embernek a mestersége, aki óriási erőfeszítéssel forgatta az izzó fémrudakat. A „kovácsok" most a vezérlő tábláktól irányítnak minden műveletet. Az üzem mo­dern berendezése közül sok, ro­mán iparvállalatok gyártási név­jegyét viseli. A bukaresti szer­számgép- és célgépgyár például karusszel-esztergákat, a temesvá­ri mechanikai üzem híddarukat, a craiovai Electroputere transzfor­mátorokat szállított. Nicolae Ceausescu elvtárs be­hatóan érdeklődik az üzemfejlesz­tésről, az­ öntöde és az acélmű építésének menetéről. A párt fő­titkára útmutatásokkal szolgál, hangsúlyozza, hogy a tervezők a legmesszebbmenő felelősségérzet­tel kezeljék a térkihasználás problémáját, nehogy túl nagy te­rületeket vonjanak ki a mezőgaz­dasági termelésből. Egyben felké­ri a szakembereket, tanulmányoz­zák annak a lehetőségét, hogy a balti öntöde és acélmű kiszolgál­hassa a szomszédos megyék egyes gyárait és üzemeit is. „Így növek­szik a jövedelmezőség és a jövő ötéves terv távlatai viszonylatában jelentkező fokozott nemzetgazda­ság-fejlesztési követelményeknek és igényeknek megfelelő speciali­­zálást érünk el“ — mutat rá Ceaușescu elvtárs. A látogatás során az üzem igaz­gatója tájékoztatja a vendégeket a munkások szakmai továbbképzé­sének problémáiról. Ceausescu elvtárs megjegyzi, minthogy a technológiai folyamat korszerű, minden egyes munkásnak alapos ismeretei kell hogy legyenek, hogy kezelhesse a kiváló műszaki telje­sítményű gépeket és berendezése­ket. Az üzemből kilépő Ceausescu elvtársat a munkások, mérnökök és technikusok népes tömege me­leg szeretettel és nagyrabecsülés­sel veszi körül. A párt főtitkára a következő szavakkal fordul a je­lenlevőkhöz: — Önök az út kezdetén vannak. Tegyenek meg mindent, hogy az üzem haladéktalanul a tervezett paraméterek szintjén termeljen, sok sikert kívánok ! — Biztosítjuk Ceaușescu elvtárst hogy becsülettel teljesítjük a fela­datot — hangzik az egyöntetű vá­lasz. Útban Slatina felé a párt- és ál­­lamvezetők megállnak egy földtáb­la szélén. Beljebb répahalmok lát­hatók. A b­oteríi-i szövetkezeti ta­gok szorgoskodnak a földeken, szedik, hordják a répát. Ceau$escu elvtárs odalép a szö­vetkezeti parasztokhoz. Nagy örömmel köszöntik: — Jóegészséget, Ceau$escu elv­társ, üdvözöljük körünkben. A párt­ és állam vezetője elbe­szélget a mezőn dolgozó parasz­tokkal, érdeklődik a termés minő­ségéről, az emberek munkájáról, problémáiról. Ezután a hektárho­zam felől érdeklődik Nicolae Cojocaru brigádostól. — 27 000 kiló körül járunk — hangzik a válasz. — Ez szép, de az önök érdeke is, hogy a következő termés még jobb legyen. Ehhez viszont szer­vezzék meg úgy a munkát, hogy a mezőgazdasági kampány idején ne mutatkozzék semmilyen lema­radás, a növénysűrűség feleljen meg az agrotechnikai előírások­­na­k, bővítsék a gépesítést. — Úgy lesz — biztosítják a szö­vetkezeti parasztok Nicolae Ceausescu elvtársat, s köréje gyűl­nek: szeretne mindenki közelebb lenni, hogy kezet szoríthasson ve­le.

Next