Vörös Zászló, 1970. december (22. évfolyam, 282-308. szám)
1970-12-01 / 282. szám
XXII. évfolyam 282 (5901.) szám 1970. december 1. kedd Ára 30 iámi Határidő előtt teljesítették 11 havi tervüket A METALOTEHNICA VÁLLALAT A marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat munkaközössége a novemberi kimagasló termelési sikerek eredményeként jóval határidő előtt teljesítette, sőt túlszárnyalta 11 havi össztermelési előirányzatát. Az össztermelésnél mutatkozó négy millió lejes többlet egyebek között jelentős menynyiségű terven felül gyártott cserealkatrészt, 10 körkötő- és 4 csévélőgépet jelent. A vállalat alkalmazottainak elhatározása értelmében úgy dolgoznak a hónap hátralévő időszakában, hogy november 30-ig mintegy 6 millió lejjel haladják túl az előirányzott össztermelésüket. A BŐR- ÉS KESZTYŰGYÁR A havi tervüket hónapról hónapra rendszeresen túlszárnyaló bőrgyáriaknak november 10-én sikerült teljesíteniök a 11 havi össztermelési előirányzatot, s ezzel maradéktalanul eleget tenniük az 1970-es évi terven felüli vállalásaiknak, így például tájékoztattak, hogy teljesítették a 6 millió lej értékű terven felüli össztermelésre tett vállalásukat, 41 000 pár kesztyűvel, 93 000 pár munkavédelmi kesztyűvel és 20 000 négyzetméter bőrrel állítottak elő többet. Utólag újabb egymillió lej terven felüli össztermelés megvalósítását, "nyalják, s most minden erőt ennek megvalósítására összpontosítanak. Várható időjárás A Meteorológiai és Hidrológiai Intézetközli, hogy decemberben az elmúlt évek átlagánál kissé magasabb hőmérsékletre számíthatunk, de az északi-sarki légtömegek fokozódó beáramlása miatt a hónap utolsó hetére erősebb lehűlés várható. December első két dekádjában általában borús idő lesz, gyakori köddel, helyenként felszakadozó felhőzettel, permeteggel, havas esővel, gyenge havazással, de tartós hótakaró nem képződik. Az utolsó dekádban az ország egész területén szórványos havazás, a Duna-síkságon, Dobrudzsában és Moldovában időnként hófúvás várható. Több csapadék a hónap utolsó dekádjában lesz. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A segesvári téglagyár sajtoló részlegén A burgonya új szerződéses és felvásárlási árairól A Minisztertanács egyik nemrégi határozatával jóváhagyták az őszi burgonya új szerződéses és felvásárlási árait. A határozat előírja, hogy az ömlesztve átvett burgonya felvásárlási árát három minőségi osztály szerint állapítják meg az eddigi egy osztállyal szemben, figyelembe véve a termék fajtája és nagysága által meghatározott minőségi tulajdonságait. A termelőknek a megjavított új árak elérése érdekében osztályozniuk kell a burgonyát oly módon, hogy az megfeleljen az előírt minőségi feltételeknek. Azokban az esetekben, amikor osztályozásán burgonyát vesznek át, ezt a fajtánként meghatározott mennyiségektől függően és az állami szabvány szerint fizetik, levonva tonnánként 100 lejt az utólagos osztályozás költségeire. A mezőgazdasági egységek és a termelők többletjövedelmet érhetnek el azzal, hogy a burgonyát az értékesítő vállalatok által rendelkezésére bocsátott zsákokban szállítják. Az ilyen burgonyáért tonnánként 25 lejjel többet kapnak a határozatban előírt árakon felül. Ha a termelők maguk szállítják el a burgonyát saját vagy bérelt szállítóeszközökkel, e kiadásukat megtérítik. Ugyanakkor a termelők által a tél folyamán megőrzött burgonyáért a határozatban előírt árakon felül tonnánként 300 lejig terjedő összeget kapnak a megőrzés költségei fejében. Mindezeket a rendelkezéseket még ezen az őszön alkalmazzák az ezentúl szállítandó burgonyamennyiségekre. Annak érdekében, hogy a termelőket a burgonyatermelés növelésére ösztönözzék, valamint egyes övezeteknek és egységeknek erre a növényre való szakosítása érdekében, a jövő évi terméstől kezdve azon vidékek mezőgazdasági szövetkezetei, e szövetkezetek tagjai és az egyéni termelők, ahol nem termelnek kukoricát kiskereskedelmi eladási áron vehetnek az állami alaptól bizonyos mennyiségű kukoricát az államnak szerződéssel eladott burgonyáért. A jövő évi termésből az államalapra előirányzott burgonyamenynyiségekétt A termelők az őszi burgonya szerződéses és felvásárlási árainak javítása nyomán mintegy 100 millió lejjel többet kapnak. (Agerpres). Szüntelenül javul a postaszolgálat megyénkben Maros megyében is évzárásra készül a Posta. Idei számvetését az is gazdagítja, hogy a napokban átadják rendeltetésének a Gyulakután, Bátoson, Gernyeszegen tekintélyes beruházással épült postaépületet. Mindhárom hivatalnál elvégzik az összes postai szolgálatokat. A levél- és csomagküldemények felvételén kívül telefonbeszélgetések is lebonyolíthatók a hivatalok új épületében. Továbbá átvesznek táviratokat továbbküldésre és CEC műveleteket is végeznek. Az új hivatalokat korszerű berendezésekkel látják el. A Megyei Postaigazgatóság gondoskodott a régebbi hivatalok korszerűsítéséről is. Ilyen munkálatokat végeztek az idén többek között Nádason. Házsor a hegyoldalon „... A Szovátához tartozó Sóváradot éjféltájt érte el a Kisküküllő árhulláma ... A víz kitépte a part menti fűzfákat, nagy darabokban leszaggatta a kerteket, majd a téglából, fából emelt épületeket vette sorra. Ugyanakkor a házak fölötti részen, a hegyoldalon méteres hasadások keletkeztek és csúszni kezdett a talaj, mindennel, ami rajta volt, a víz felé. Volt úgy, hogy ág hegyéig elnyelte a hasadék a gyümölcsfát, aztán összezárult felette. Azon az éjszaka és másnap este 6 óráig 16 ház helyén vágott új medret magának a folyó..." (A májusi árvízről szóló tudósításokból.) Mennyi is telt el azóta? Alig fél esztendő. Szováta környékén a Küküllő völgye még őrzi a pusztítás nyomait, de ott is tünedezőben a sebek. Most, ahogy a néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Cotarlan Petru a kimutatásaiban viszszalapot s az adatokat keresi, szinte valószínűtlennek tűnik időben a távolság. Hogy is történt? Mennyi volt a kár, hány ház, híd, hány kilométer országút ment tönkre? Az egymás mellé fűzött papírlapokon látszik, hogy nagyon sokszor vették kézbe. Talán kívülről is tudja az alelnök s a többiek a végrehajtó bizottság tagjai közül, hogy a kár 18 millió lejt tett ki, ebből csak a néptanács kezelésében lévő javakban közel egymillió a veszteség, 21 ház ment tönkre és további 7-et le kellett bontani, mert veszélyes lett volna benne lakni, 65 családi ház és majdnem ugyanennyi gazdasági épület rongálódott meg. Mondom, ismerték már kívülről az összesítés adatait, mégis naponta kézbe vették, hogy hozzámérjék azt, amit már helyreállítottak. A veszteség rovat mellé újat nyitottak, amelyen ahogy a napok teltek, mind nagyobb egyenleggel szerepelt az újjáépítés, a helyreállítás. Ezek a frissebb lapok a nyilvántartásban. És ezek naponta egészülnek ki, ahogy közeledünk az év végéhez, mind kevesebb a helyreállítani való. A megrongált 65 házat mind helyrehozták, 11 új ház építését teljesen befejezték, már benne is laknak, további 9 pedig pirosban áll, kettőnek elkészült az alapozása. Addig is, amíg valamennyi ház lakható lesz, ideiglenesen megoldották a családok elhelyezését. A lebontott 7 házból 5-ben már újra laknak, kettő pedig pirosban áll. A faipari vállalat a nagy anyagi veszteség ellenére behozta a lemaradást és teljesítette tervfeladatait. Gyors ütemben állították helyre az utakat, hidakat is. Ennyi megvalósítás bárkit feljogosítana arra, hogy néhány méltató szót szánjon az eltelt időszak munkájának. Az alelnök mégis röviden ennyiben foglalja össze mondanivalóját: — Jó, hogy segíteni tudtunk! — és ezzel más tárgyra tér. Az emberek találékonyságát, szorgalmát példázó történeteket mond. Voltak többen olyanok, akik Gyergyóban megvásároltak egyegy faházat, szétbontották és szekéren vagy tehergépkocsin hazaszállították. Itthon aztán kőalapot raktak s olyan házat építettek, hogy állja a versenyt a téglaházakkal. A legszámottevőbb persze itt is az államtól kapott segítség volt: összesen 500 000 lejt és nagy mennyiségű építkezési anyagot osztottak ki az árvízkárosultak között. A kimutatásokban 55 tonna cement, több mint 200 000 tégla, 35 000 cserép, több mint 100 köbméter fenyőfa és sok egyéb olvasható. Sóváradon az elsodort házak helyére nem lehetett építkezni, a néptanács új parcellákat osztott ki. A domboldalon már tető alá kerültek az épületek. Egy kicsi utca. Innen lelátni a völgyre, a Küküllő szerteágazó új és régi medreire. A házak előtt homok és kavicsrakások, ajtó- és ablakkeretek. Még sok a tennivaló, amíg minden ház lakhatóvá válik. Nehéz próbatétel lesz kitartásból, anyagi áldozatból és szorgalomból. De az eddigiekben állták a sarat s ebben már bizonyítás van, hogy nem voltak méltatlanok a segítségre s bíztatás önmaguknak, a további munkára. F. M Megnyílt a fizetéses fogászati poliklinika A lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében (az ingyenes poliklinikai szakrendelések mellett) tegnap a Hosszú utcai poliklinika épületének II. emeleti 203-as és 204-es számú szobáiban megkezdte a rendelést a fizetéses fogászati poliklinika. Ezekben a napokban a rendelők ajtaira kifüggesztik a szakrendelésen résztvevő fogorvosok névsorát és a rendelések programját. Bővebb felvilágosítást a 13—7—67- es telefonszámon adnak. l A 2. oldalon. ---- ---- ..........-mnr. .gss-at Megyénk gépesítő vállalatainak dolgozói érdeklődéssel fogadták Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB legutóbbi munkaülésén elhangzott beszédét, amely többek között foglalkozik a mezőgazdasági gépesítő vállalatok tevékenysége átszervezésének, tökéletesítésének kérdésével is. Ezek az intézkedések egy olyan programot jelölnek ki számunkra, amelynek gyakorlatban ültetésével fokozottabb mértékben járulhatunk hozzá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek valamennyi tevékenységi ágának gépesítéséhez. Jelenleg megyénk termelőszövetkezeteiben a munkálatok túlnyomó többségét a nyolc gépesítő vállalat rendelkezésére álló munkaeszközökkel végezzük. Ezek az egységek több mint 2 100 traktorral, 1 000 vetőgéppel, 1 000 kombájnnal, 450 traktorutánfutóval és más géppel és felszereléssel rendelkeznek. Egy gépesítő vállalat átlagban 25 000 hektárnyi területet szolgál ki, (14 000 és 30 000 hektár közt váltakozva), és átlag 21 MTSZ-t (13—34 MTSZ-t vállalatonként). Hasonló a helyzet a traktorok elosztásánál is. A gépesítő vállalatok 170—340 traktorral rendelkeznek, átlag 280 traktor jut egy vállalatra. Megjegyezzük, hogy vállalataink egy része eléggé dimbesdombos területeken gazdálkodó egységeket szolgál ki és természetesen ezekre jut a legtöbb MTSZ- így például a régeni vállalathoz 34 MTSZ, és a nyárádszeredai vállalathoz 29 MTSZ tartozik. Ebből kitűnik, hogy a gépesítési vállalatok nem irányíthatják az alegységek tevékenységét a szükségletnek megfelelően, nem elégíthetik ki kellőképpen az MTSZ- ek egyre növekvő igényét. Noha ebben az esztendőben minden egyes MTSZ-ben gépesítési osztályt szerveztünk, mégis megfelelő műszaki irányítás hiányában sok gépesítési osztály nem emelkedett a követelmények színvonalára, nagyon megkésett a kijelölt munkálatokkal mind a nyári, mind pedig az őszi kampány idején. Úgy vélem, az előirányzott intézkedések révén megfelelő feltételeket teremthetünk ahhoz, hogy valamennyi gépesítő vállalatban kiegyensúlyozott gépparkot alakítsunk ki és így kevesebb számú MTSZ-t kiszolgálva kiváló minőségű munkát végezhetünk. A vállalatok abban az esetben, ha 80—130 traktorral rendelkeznek és kevesebb MTSZ-t kell kiszolgáljanak, sokkal közvetlenebbül irányíthatják, vezethetik a gépesítési osztályok tevékenységét, alaposabban megismerhetik az MTSZ-ek célkitűzéseit, és így megfelelő intézkedéseket foganatosíthatnak a gépesítési munkák bővítésére és diverszifikálására. Ezekben az egységekben hatékonyabban megszervezhetik a gép- és traktorpark kihasználását, a javítások és karbantartások végrehajtását. Sokkal ésszerűbben foghatják át a növényápolási munkákat, a szükségletnek megfelelően irányíthatják a gépeket, s így minden munkát jó körülmények közt, idejében és alacsony költséggel végezhetnek el. Ennek pedig közvetlen eredménye az MTSZ-ek termelésének fokozódása. A munkaülésen elhangzott beszéd irányvonalát követve, megyénkben a gépesítő vállalatok száma közel két és félszeresére növekszik és átlagban 9 MTSZ-t kell kiszolgáljon minden egyes vállalat, körülbelül 9 500 hektár területen. Az új vállalatokat a meglévők szétosztásával hozzuk létre, természetesen fenntartva a már meglévő gépesítési osztályokat, amelyeknek bővül a tevékenységi területe, és igazán az MTSZ-ek gépészeti részlegeivé válnak. Az új vállalatok bővítésekor figyelembe vesszük a gépesítési osztályok anyagi alapjait és annak lehetőségét, hogy a legkisebb befektetéssel bővíthessük a meglévő épületeket. Ilyen elvek alapján szervezve meg a vállalatokat, azok tevékenysége szorosan kapcsolódik majd a kiszolgált MTSZ-ek termelési feladataihoz, kedvezően befolyásolhatják az egész termelést, ha idejében és jó körülmények közt hajtják végre a munkálatokat. Tekintettel arra, hogy az előirányzatok szerint a jövőben mind a gépesítő vállalatok bevételei, mind pedig az itt dolgozók javadalmazása közvetlenül függ az MTSZ-ekben elért terméseredményektől, szükséges, hogy ezen vállalatok minden dolgozója fokozott felelősséget érezzen a munkával szemben. Igen jelentős intézkedésnek tartom a szövetkezetközi tanácsok megszervezését is, amelyekre fontos szerep hárul majd a több termelőszövetkezet rendelkezésére álló termelőeszközök jobb kihasználásában. A különböző növényfélék termesztésének zónálásával, az MTSZ-ek szakosításával, a gépesítő vállalatoknak lehetősége nyílik arra, hogy a gépesítési osztályok keretében állandó munkacsoportokat hozzanak létre, ellátva azokat a megfelelő felszerelésekkel, hogy a legjobb minőségű munkát végezzék az illető munkaterületen. Ezeket a szakosított munkacsoportokat elsősorban azokban az MTSZ-ekben szervezik meg, ahol már kialakultak, vagy kialakulnak majd a szakosított zöldségtermesztő, cukorrépa és takarmánytermesztő farmok. A mezőgazdasági gépesítő vállalatok átszervezésére foganatosított intézkedések gyakorlatba ültetésével sokkal hatékonyabbá válik a munka, minden egyes dolgozót arra mozgósít majd, hogy idejében és a legjobb tudásuk szerint végezzék el feladataikat, törekedjenek a gépesítés kiterjesztésére diverszifikálására, fokozva ezáltal az MTSZ-ek termelését. TOLCER STEFAN mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója Átfogó, reális program szocialista mezőgazdaságunk tovább fejlesztésére A gépesítő vállalatok átszervezéséről Konkrét előremutató megoldások arányában néhány év alatt vezetik be, ebben az időszakban ott, ahol ez indokolt, és ahol a szövetkezetek óhajtják, a munka javadalmazásának eddigi formái is alkalmazhatók. Nos, így helyes. Alapos elemzésre szorul nálunk is az, hogy megvannak-e a megfelelő feltételek? Széles körűen meg kell vitassuk a tagsággal, hiszen támogatásuk nélkül legszebb elképzeléseink is csak papíron maradnak. Feltétlen kedvező visszhangra találnak véleményem szerint a minimális havi jövedelem biztosítására vonatkozó, egészében új elképzelések. Különben ezt tartom a termelésnövelés egyik igen fontos tényezőjének. Természetesen a minimális havi jövedelem nem ingyenadomány s a rend és fegyelem megszilárdításával kell párosuljon Vagyis szigorúan követni kell, hogy a tagok effektíve olyan munkát végezzenek, amely az időszaknak megfelelően a legsürgősebb. Figyelemre méltó továbbá a nyugdíjak emelése. Szövetkezetünkben 350 nyugdíjast tartunk nyilván, többségük 10, vagy annál több éve dolgozik, ilyenformán a 180—210, illetve 200 és 250 lejes nyugdíjkategóriába sorolhatók. Tagjainkat máris élénken foglalkoztatja a nyugdíjemelés problémája. Részemről leglényegesebbnek azt tartom, hogy pártunk főtitkárának beszéde konkrét megoldásokat tár fel előttünk. Érinti a mezőgazdaság valamennyi problémáját, hatékony segítséget jelent a megerősödés útján. Valamennyi sor a lényegre tappintó, nagy figyelemmel kell tanulmányozzuk, mert teljes mértékben tőlünk függ, hogy ezek az irányelvek mikor és hogyan valósulnak meg. A gyakorlatban ez azt jelenti: mikor mutatjuk fel a több gabonát, a több húst, a több tejet stb? Elhamarkodottság lenne ha már most részleteiben konkretizálnám termelőszövetkezetünk jövőbeni lehetőségeit A Ceausescu elvtárs beszédében elhangzott irányelvek helyessége vitathatatlan, ám a helyi körülményekre való alkalmazásuk megfontolást követel. Eredményeink csak akkor javulhatnak, csakis akkor, ha ezeket megfelelő hajlékonysággal és nem mereven ültetjük a gyakorlatba. Gondolok például a munkaszervezés és javadalmazás problémájára, amit eképpen fogalmaz meg a beszéd: „Az új munkaszervezési és -javadalmazási rendszert fokozatosan, a szükséges feltételek létrejöttének CSÍKI DÁVID, az ernyei MTSZ főkönyvelője