Vörös Zászló, 1970. december (22. évfolyam, 282-308. szám)

1970-12-01 / 282. szám

XXII. évfolyam 282 (5901.) szám 1970. december 1. kedd Ára 30 iámi Határidő előtt teljesítették 11 havi tervüket A METALOTEHNICA VÁLLALAT A marosvásárhelyi Metalo­­tehnica Vállalat munkaközös­sége a novemberi kimagasló termelési sikerek eredménye­ként jóval határidő előtt tel­jesítette, sőt túlszárnyalta 11 havi össztermelési előirányza­tát. Az össztermelésnél mutat­kozó négy millió lejes többlet egyebek között jelentős meny­­nyiségű terven felül gyártott cserealkatrészt, 10 körkötő- és 4 csévélőgépet jelent. A válla­lat alkalmazottainak elhatáro­zása értelmében úgy dolgoznak a hónap hátralévő időszaká­ban, hogy november 30-ig mintegy 6 millió lejjel halad­ják túl az előirányzott összter­melésüket. A BŐR- ÉS KESZTYŰGYÁR A havi tervüket hónapról hónapra rendszeresen túlszár­nyaló bőrgyáriaknak november 10-én sikerült teljesíteniök a 11 havi össztermelési előirány­zatot, s ezzel maradéktalanul eleget tenniük az 1970-es évi terven felüli vállalásaiknak, így például tájékoztattak, hogy teljesítették a 6 millió lej ér­tékű terven felüli összterme­lésre tett vállalásukat, 41 000 pár kesztyűvel, 93 000 pár munkavédelmi kesztyűvel és 20 000 négyzetméter bőrrel ál­lítottak elő többet. Utólag újabb egymillió lej terven fe­lüli össztermelés megvalósítá­sát, "­nyalják, s most m­inden erőt ennek megvalósítására összpontosítanak. Várható időjárás A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet­­közli, hogy decem­berben az elmúlt évek átlagá­nál kissé magasabb hőmérsék­letre számíthatunk, de az észa­ki-sarki légtömegek fokozódó beáramlása miatt a hónap u­­tolsó hetére erősebb lehűlés várható. December első két dekádjá­­ban általában borús idő lesz, gyakori köddel, helyenként fel­szakadozó felhőzettel, perme­­teggel, havas esővel, gyenge havazással, de tartós hótakaró nem képződik. Az utolsó de­kádban az ország egész terüle­tén szórványos havazás, a Du­­na-síkságon, Dobrudzsában és Moldovában időnként hófúvás várható. Több csapadék a hónap u­­tolsó dekád­já­ban lesz. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A segesvári téglagyár sajtoló részlegén A burgonya új szerződéses és felvásárlási árairól A Minisztertanács egyik nemré­gi határozatával jóváhagyták az őszi burgonya­ új szerződéses és felvásárlási árait. A határozat elő­írja, hogy az ömlesztve átvett bur­gonya felvásárlási árát három mi­nőségi osztály szerint állapítják meg az eddigi egy osztállyal szem­ben, figyelembe véve a termék fajtája és nagysága által megha­tározott minőségi tulajdonságait. A termelőknek a megjavított új árak elérése érdekében osztályoz­niuk kell a burgonyát oly módon, hogy az megfeleljen az előírt mi­nőségi feltételeknek. Azokban az esetekben, amikor osztályozásán burgonyát vesznek át, ezt a faj­tánként meghatározott mennyisé­gektől függően és az állami szab­vány szerint fizetik, levonva ton­nánként 100 lejt az utólagos osz­tályozás költségeire. A mezőgazdasági egységek és a termelők többletjövedelmet ér­hetnek el azzal, hogy a burgonyát az értékesítő vállalatok által ren­delkezésére bocsátott zsákokban szállítják. Az ilyen burgonyáért tonnánként 25 lejjel többet kap­nak a határozatban előírt árakon felül. Ha a termelők maguk szál­lítják el a burgonyát saját vagy bérelt szállítóeszközökkel, e kiadá­sukat megtérítik. Ugyanakkor a termelők által a tél folyamán meg­őrzött burgonyáért a határozatban előírt árakon felül tonnánként 300 lejig terjedő összeget kapnak a megőrzés költségei fejében. Mindezeket a rendelkezéseket még ezen a­z őszön alkalmazzák az ezentúl szállítandó burgonya­­mennyiségekre. Annak érdekében, hogy a termelőket a burgonyater­melés növelésére ösztönözzék, va­lamint egyes övezeteknek és egy­ségeknek erre a növényre való szakosítása érdekében, a jövő évi terméstől kezdve azon vidékek mezőgazdasági szövetkezetei, e szövetkezetek tagjai és az egyéni termelők, ahol nem termelnek ku­koricát kiskereskedelmi eladási á­­ron vehetnek az állami alaptól bi­zonyos mennyiségű kukoricát az államnak szerződéssel eladott bur­gonyáért. A jövő évi termésből az állam­­alapra előirányzott burgonyameny­nyi­ség­eké­­t­t A termelők az őszi burgonya szerződéses és felvásár­lási árainak javítása nyomán mint­egy 100 millió lejjel többet kap­nak. (Agerpres). Szüntelenül javul a posta­­szolgálat megyénkben Maros megyében is évzárásra készül a Posta. Idei számvetését az is gazdagítja, hogy a napok­ban átadják rendeltetésének a Gyulakután, Bátoson, Gernyesze­­gen tekintélyes beruházással épült postaépületet. Mindhárom hivatal­nál elvégzik az összes postai szol­gálatokat. A levél- és csomagkül­demények felvételén kívül telefon­beszélgetések is lebonyolíthatók a hivatalok új épületében. Továbbá átvesznek táviratokat továbbkül­désre és CEC műveleteket is vé­geznek. Az új hivatalokat korsze­rű berendezésekkel látják el. A Megyei Postaigazgatóság gon­doskodott a régebbi hivatalok kor­szerűsítéséről is. Ilyen munkálato­kat végeztek az idén többek kö­zött Nádason. Házsor a hegyoldalon „... A Szovátához tartozó Sóváradot éjféltájt érte el a Kisküküllő árhulláma ... A víz kitépte a part menti fűzfákat, nagy darabokban leszaggatta a kerteket, majd a téglából, fából emelt épületeket vette sorra. Ugyanakkor a házak fölötti részen, a hegyoldalon méteres hasadások keletkez­tek és csúszni kezdett a talaj, mindennel, ami rajta volt, a víz felé. Volt úgy, hogy ág he­gyéig elnyelte a hasadék a gyümölcsfát, aztán összezárult felette. Azon az éjszaka és másnap este 6 óráig 16 ház helyén vágott új medret ma­gának a folyó..." (A májusi árvízről szóló tudósításokból.) Mennyi is telt el azóta? Alig fél esztendő. Szováta környékén a Küküllő völgye még őrzi a pusztítás nyomait, de ott is tü­­nedezőben a sebek. Most, a­­hogy a néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Cotar­­lan Petru a kimutatásaiban visz­­szalapot s az adatokat keresi, szinte valószínűtlennek tűnik idő­ben a távolság. Hogy is történt? Mennyi volt a kár, hány ház, híd, hány kilométer országút ment tönkre? Az egymás mellé fűzött papír­lapokon látszik, hogy nagyon sokszor vették kézbe. Talán kí­vülről is tudja az alelnök s a többiek a végrehajtó bizottság tagjai közül, hogy a kár 18 mil­lió lejt tett ki, ebből csak a nép­tanács kezelésében lévő javak­ban közel egymillió a veszteség, 21 ház ment tönkre és további 7-et le kellett bontani, mert ve­szélyes lett volna benne lakni, 65 családi ház és majdnem ugyanennyi gazdasági épület rongálódott meg. Mondom, is­merték már kívülről az összesítés adatait, mégis naponta kézbe vették, hogy hozzámérjék azt, amit már helyreállítottak. A vesz­teség rovat mellé újat nyitottak, amelyen ahogy a napok teltek, mind nagyobb egyenleggel sze­repelt az újjáépítés, a helyreál­lítás. Ezek a frissebb lapok a nyilvántartásban. És ezek napon­ta egészülnek ki, ahogy közele­dünk az év végéhez, mind keve­sebb a helyreállítani való. A megrongált 65 házat mind hely­rehozták, 11 új ház építését tel­jesen befejezték, már benne is laknak, további 9 pedig piros­ban áll, kettőnek elkészült az alapozása. Addig is, amíg vala­mennyi ház lakható lesz, ideig­lenesen megoldották a csalá­dok elhelyezését. A lebontott 7 házból 5-ben már újra laknak, kettő pedig pirosban áll. A fa­ipari vállalat a nagy anyagi veszteség ellenére behozta a le­maradást és teljesítette tervfel­adatait. Gyors ütemben állították helyre az utakat, hidakat is. Ennyi megvalósítás bárkit fel­jogosítana arra, hogy néhány méltató szót szánjon az eltelt időszak munkájának. Az alelnök mégis röviden ennyiben foglalja össze mondanivalóját: — Jó, hogy segíteni tudtunk! — és ez­zel más tárgyra tér. Az emberek találékonyságát, szorgalmát pél­dázó történeteket mond. Voltak többen olyanok, akik Gyergyóban megvásároltak egy­­egy faházat, szétbontották és szekéren vagy tehergépkocsin hazaszállították. Itthon aztán kőalapot raktak s olyan házat építettek, hogy állja a versenyt a téglaházakkal. A legszámottevőbb persze itt is az államtól kapott segítség volt: összesen 500 000 lejt és nagy mennyiségű építkezési anyagot osztottak ki az árvízká­rosultak között. A kimutatások­ban 55 tonna cement, több mint 200 000 tégla, 35 000 cserép, több mint 100 köbméter fenyőfa és sok egyéb olvasható. Sóváradon az elsodort házak helyére nem lehetett építkezni, a néptanács új parcellákat osz­tott ki. A domboldalon már tető alá kerültek az épületek. Egy ki­csi utca. Innen lelátni a völgyre, a Küküllő szerteágazó új és ré­gi medreire. A házak előtt ho­mok és kavicsrakások, ajtó- és ablakkeretek. Még sok a tenni­való, amíg minden ház lakható­vá válik. Nehéz próbatétel lesz kitartásból, anyagi áldozatból és szorgalomból. De az eddigiek­ben állták a sarat s ebben már bizonyítás van, hogy nem voltak méltatlanok a segítségre s bíz­tatás önmaguknak, a további munkára. F. M Megnyílt a fizetéses fogászati poliklinika A lakosság egészségügyi ellá­tásának javítása érdekében (az ingyenes­ poliklinikai szakrendelé­sek mellett) tegnap a Hosszú ut­cai poliklinika épületének II. emeleti 203-as és 204-es számú szobáiban megkezdte a rendelést a fizetéses fogászati poliklinika. Ezekben a napokban a rendelők ajtaira kifüggesztik a szakrendelé­sen résztvevő fogorvosok névsorát és a rendelések programját. Bő­vebb felvilágosítást a 13—7—67- es telefonszámon adnak. l A 2. oldalon. ---- ---- .­.........-mnr. .gss-at Megyénk gépesítő vállalatainak dolgozói érdeklődéssel fogadták Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB legutóbbi munkaülésén elhangzott beszédét, amely többek között foglalkozik a mezőgazdasá­gi gépesítő vállalatok tevékeny­sége átszervezésének, tökéletesíté­sének kérdésével is. Ezek az in­tézkedések egy olyan programot jelölnek ki számunkra, amelynek gyakorlatban ültetésével fokozot­tabb mértékben járulhatunk hozzá a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek valamennyi tevékenységi ágának gépesítéséhez. Jelenleg megyénk termelőszö­vetkezeteiben a munkálatok túl­nyomó többségét a nyolc gépesítő vállalat rendelkezésére álló mun­kaeszközökkel végezzük. Ezek az egységek több mint 2 100 traktor­ral, 1 000 vetőgéppel, 1 000 kom­bájnnal, 450 traktorutánfutóval és más géppel és felszereléssel rendelkeznek. Egy gépesítő válla­lat átlagban 25 000 hektárnyi te­rületet szolgál ki, (14 000 és 30 000 hektár közt váltakozva), és átlag 21 MTSZ-t (13—34 MTSZ-t vállalatonként). Hasonló a helyzet a traktorok elosztásá­nál is. A gépesítő vállalatok 170—340 traktorral rendelkeznek, átlag 280 traktor jut egy vállalat­ra. Megjegyezzük, hogy vállala­taink egy része eléggé dimbes­­dombos területeken gazdálkodó egységeket szolgál ki és termé­szetesen ezekre jut a legtöbb MTSZ- így például a régeni vál­lalathoz 34 MTSZ, és a nyárád­­szeredai vállalathoz 29 MTSZ tar­tozik. Ebből kitűnik, hogy a gépesíté­si vállalatok nem irányíthatják az alegységek tevékenységét a szük­ségletnek megfelelően, nem elé­gíthetik ki kellőképpen az MTSZ- ek egyre növekvő igényét. Noha ebben az esztendőben minden egyes MTSZ-ben gépesítési osz­tályt szerveztünk, mégis megfe­lelő műszaki irányítás hiányában sok gépesítési osztály nem emel­kedett a követelmények színvona­lára, nagyon megkésett a kijelölt munkálatokkal mind a nyári, mind pedig az őszi kampány ide­jén. Úgy vélem, az előirányzott in­tézkedések révén megfelelő fel­tételeket teremthetünk ahhoz, hogy valamennyi gépesítő vál­lalatban kiegyensúlyozott géppar­kot alakítsunk ki és így kevesebb számú MTSZ-t kiszolgálva kiváló minőségű munkát végezhetünk. A vállalatok abban az esetben, ha 80—130 traktorral rendelkeznek és kevesebb MTSZ-t kell kiszol­gáljanak, sokkal közvetlenebbül irányíthatják, vezethetik a gépe­sítési osztályok tevékenységét, alaposabban megismerhetik az MTSZ-ek célkitűzéseit, és így megfelelő intézkedéseket fogana­tosíthatnak a gépesítési munkák bővítésére és diverszifikálására. Ezekben az egységekben haté­konyabban megszervezhetik a gép- és traktorpark kihasználását, a javítások és karbantartások végrehajtását. Sokkal ésszerűbben foghatják át a növényápolási munkákat, a szükségletnek meg­felelően irányíthatják a gépeket, s így minden munkát jó körülmé­nyek közt, idejében és alacsony költséggel végezhetnek el. Ennek pedig közvetlen eredménye az MTSZ-ek termelésének fokozódá­sa. A munka­ülésen elhangzott be­széd irányvonalát követve, me­gyénkben a gépesítő vállalatok száma közel két és félszeresére növekszik és átlagban 9 MTSZ-t kell kiszolgáljon minden egyes vállalat, körülbelül 9 500 hektár területen. Az új vállalatokat a meglévők szétosztásával hozzuk létre, természetesen fenntartva a már meglévő gépesítési osztályo­kat, amelyeknek bővül a tevé­kenységi területe, és igazán az MTSZ-ek gépészeti részlegeivé válnak. Az új vállalatok bővíté­sekor figyelembe vesszük a gépe­sítési osztályok anyagi alapjait és annak lehetőségét, hogy a legki­sebb befektetéssel bővíthessük a meglévő épületeket. Ilyen elvek alapján szervezve meg a vállalatokat, azok tevé­kenysége szorosan kapcsolódik majd a kiszolgált MTSZ-ek terme­lési feladataihoz, kedvezően be­folyásolhatják az egész termelést, ha idejében és jó körülmények közt hajtják végre a munkálato­kat. Tekintettel arra, hogy az elő­irányzatok szerint a jövőben mind a gépesítő vállalatok bevételei, mind pedig az itt dolgozók java­dalmazása közvetlenül függ az MTSZ-ekben elért terméseredmé­nyektől, szükséges, hogy ezen vállalatok minden dolgozója fo­kozott felelősséget érezzen a mun­kával szemben. Igen jelentős intézkedésnek tar­tom a szövetkezetközi tanácsok megszervezését is, amelyekre fon­tos szerep hárul majd a több termelőszövetkezet rendelkezésé­re álló termelőeszközök jobb ki­használásában. A különböző nö­vényfélék termesztésének zónálá­­sával, az MTSZ-ek szakosításá­val, a gépesítő vállalatoknak le­hetősége nyílik arra, hogy a gé­pesítési osztályok keretében ál­landó munkacsoportokat hozza­nak létre, ellátva azokat a meg­felelő felszerelésekkel, hogy a legjobb minőségű munkát végez­zék az illető munkaterületen. Ezeket a szakosított munkacso­portokat elsősorban azokban az MTSZ-ekben szervezik meg, ahol már kialakultak, vagy kialakulnak majd a szakosított zöldségter­mesztő, cukorrépa és takarmány­termesztő farmok. A mezőgazdasági gépesítő vál­lalatok átszervezésére foganatosí­tott intézkedések gyakorlatba ül­tetésével sokkal hatékonyabbá válik a munka, minden egyes dol­gozót arra mozgósít majd, hogy idejében és a legjobb tudásuk szerint végezzék el feladataikat, törekedjenek a gépesítés kiter­jesztésére diverszifikálására, fo­kozva ezáltal az MTSZ-ek terme­­lését. TOLCER STEFAN mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Igazgató­ság aligazgatója Átfogó, reális program szocialista mezőgazdaságunk tovább fejlesztésére A gépesítő vállalatok átszervezéséről Konkrét előremutató megoldások arányában néhány év alatt veze­tik be, ebben az időszakban ott, ahol ez indokolt, és ahol a szövet­kezetek óhajtják, a munka javadal­mazásának eddigi formái is alkal­mazhatók­. Nos, így helyes. Alapos elemzésre szorul ná­lunk is az, hogy megvannak-e a megfelelő feltételek? Széles kö­rűen meg kell vitassuk a tagság­gal, hiszen támogatásuk nélkül legszebb elképzeléseink is csak papíron maradnak. Feltétlen kedvező visszhangra találnak véleményem szerint a minimális havi jövedelem bizto­sítására vonatkozó, egészében új elképzelések. Különben ezt tartom a termelésnövelés egyik igen fon­tos tényezőjének. Természetesen a minimális havi jövedelem nem ingyenadomány s a rend és fe­gyelem megszilárdításával kell párosuljon Vagyis szigorúan kö­vetni kell, hogy a tagok effektíve olyan munkát végezzenek, amely az időszaknak megfelelően a leg­sürgősebb. Figyelemre méltó továbbá a nyugdíjak emelése. Szövetkeze­tünkben 350 nyugdíjast tartunk nyilván, többségük 10, vagy an­nál több éve dolgozik, ilyenfor­mán a 180—210, illetve 200 és 250 lejes nyugdíjkategóriába so­rolhatók. Tagjainkat máris élén­ken foglalkoztatja a nyugdíjeme­lés problémája. Részemről leglényegesebbnek azt tartom, hogy pártunk főtitká­rának beszéde konkrét megoldáso­kat tár fel előttünk. Érinti a me­zőgazdaság valamennyi problémá­ját, hatékony segítséget jelent a megerősödés útján. Valamennyi sor a lényegre tappintó, nagy fi­gyelemmel kell tanulmányozzuk, mert teljes mértékben tőlünk függ, hogy ezek az irányelvek mi­kor és hogyan valósulnak meg. A gyakorlatban ez azt jelenti: mi­kor mutatjuk fel a több gabonát, a több húst, a több tejet stb? Elhamarkodottság lenne ha már most részleteiben konkretizálnám termelőszövetkezetünk jövőbeni lehetőségeit­ A Ceausescu elvtárs beszédében elhangzott irányelvek helyessége vitathatatlan, ám a he­lyi körülményekre való alkalma­zásuk megfontolást követel. Ered­ményeink csak akkor javulhatnak, csakis akkor, ha ezeket megfelelő hajlékonysággal és nem mereven ültetjük a gyakorlatba. Gondolok például a munkaszervezés és ja­vadalmazás problémájára, amit eképpen fogalmaz meg a beszéd: „Az új munkaszervezési és -java­dalmazási rendszert fokozatosan, a szükséges feltételek létrejöttének CSÍKI DÁVID, az ernyei MTSZ főkönyvelője

Next