Vörös Zászló, 1971. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 12. szám

XXIII. évfolyam 12 (5939.) szám 1971 január 16. szombat Ára 30 iámi Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA ELŐTERJESZTÉS a Maros Megyei Néptanács 1971. évi helyi gazdasági tervéről és költségvetéséről — Előterjesztette Nicolae Veres elvtárs — Tisztelt képviselő elvtársak és meghívottak ! Olyan időszakban tartjuk ülés­szakunkat, amikor lüktető tevé­kenység bontakozott ki az RKP Központi Bizottsága december 16-i plenárisa határozataiba és a Nagy Nemzetgyűlésen elfogadott törvé­nyekbe foglalt 1971. évi állami gazdasági terv és az állami költ­­ségvetés előirányzatainak teljesíté­se érdekében. Jelenlegi üléssza­kunknak az a feladata, hogy ele­mezze, miként valósítottuk meg az előző évi terveket és költségvetési előirányzatokat, megvitassa és megalapozza az idei tervfelada­tok példás teljesítésének módoza­tait. Nicolae Ceaușescu elvtárs, pár­tunk főtitkára a Végrehajtó Bizott­ság és a kormány ülésén, vala­mint az RKP KB plenárisán tar­tott átfogó beszédében világosan meghatározta 1971. évi tevékeny­ségünk tartalmát. Az ötéves terv első esztendeje új és jelentős szakaszt nyit meg a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építésében. A terv elő­irányzatai összhangban vannak a párt X. kongresszusán leszögezett célkitűzésekkel, arra mozgósítják szorgalmas népünket, hogy bizto­sítsa az ország további gyors elő­rehaladását a haladás és a civi­lizáció útján. Az előirányzatok az előző évben elért eredményekre alapozódnak, figyelembe­ veszik gazdaságunk reális lehetőségeit és ugyanakkor megfelelnek az ország gyors ütemű fejlesztése követelmé­nyeinek. Tisztelt elvtársak ! Amint az 1971. évi állami tervre vonatkozó törvénytervezettel kap­csolatos, a Nagy Nemzetgyűlés 1970. decemberi ülésszakán tartott előterjesztésből is kitűnik, az el­múlt ötéves terv időszakában je­lentős sikereket értünk el a ter­melőerők fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. Az elmúlt ötéves terv időszakára elő­irányzott feladatokat teljesítettük és egyes területeken túl is telje­sítettük. Az ipari termelés növe­kedésének üteme nagyobb volt az előirányzottnál, túlteljesítettük a beruházások tervezett volumenét, biztosítottuk az ipar, a mezőgaz­daság és a többi gazdasági ág műszaki-anyagi alapjának bővíté­sét és korszerűsítését. Megyénk dolgozói - románok, magyarok, németek - a pártszer­vek és szervezetek vezetésével ha­sonlóan jelentős eredményeket értek el. Mint ismeretes, a megyei párt­­bizottság 1970. szeptember 26-án jelentette, hogy a megye teljesí­tette az ötéves tervben az ipari össztermelés terén rá háruló fel­adatokat, és az év végéig több mint 2 millió lej értékű többletter­melést valósított meg. Az 1970. évi tervhez viszonyítva Maros megye teljes egészében behozta a termé­szeti csapás okozta mintegy 400 millió lejes termelési veszteséget. A helyi iparban az össztermelési tervet 100,8 százalékban valósítot­tuk meg, és 85 millió lej értékű temékkel termeltünk többet, mint 1969-ben jelentős mennyiségű ter­méket szállítottunk exportra, és 187,4 millió lej értékű terméket a belső piacra. A megyei néptanács 101,8 szá­zalékban teljesítette az építkezési­szerelési tervét és olyan jelentős termelőkapacitásokat adtak hasz­nálatba, mint a marosvásárhelyi üveg-dísztárgy gyár, a ludasi fib­­robeton részleg, a dicsői téglagyár új részlege, a Prodcomplex hőköz­pontja, növelték az építkezési és szerelési tröszt kapacitását, két áruház, egy vendéglő stb., épült. Ugyancsak a fenti időszakban több mint 2.800 lakrészt, 40 tan­termet és Marosvásárhelyen egy bölcsődét adtak át, több száz négyzetméterrel bővült a kereske­delmi felület, javult Marosvásár­hely, Dicső és Szováta vízellátása. Megkezdődött és folytatódott olyan fontos létesítményeknek az építé­se, mint a marosvásárhelyi állami színház és az ONT szálló, a ma­rosvásárhelyi és a segesvári ke­nyérgyár, a nagykereskedelem áru­raktára, a dicsői poliklinika, a se­gesvári vízművek, a gezsei sertés­­tenyésztő komplexum stb. A községgazdálkodási részleg 108,4 százalékban teljesítette ter­melési-szolgáltatási tervét. Viszony­lag rövid idő alatt (3,5 nap) hely­reállították a megrongálódott víz­műveket, és közel 3 000 állami tu­lajdonban lévő lakást javítottak ki. Valamennyi községgazdálko­dási vállalat teljesítette tervét és 4,5 millió lej terven felüli jöve­delmet ért el. A helyi állami kereskedelem 102 százalékban teljesítette eladási tervét, 41,4 millió lejjel több árut adott el, mint 1969-ben. A helyi állami kereskedelmi szervezetek és a fogyasztási szövetkezetek keres­kedelmi hálózata az előző évinél jobb kiszolgálási feltételek kö­zött több árut adott el, 174 millió lejjel többet, mint 1969-ben. Elismeréssel kell szól­nunk a kereskedelmi dolgozók helytállásáról az árvíz idején, a­­mikor az anyagi javak megmenté­sére irányuló tevékenységük mel­lett biztosították a lakosság zök­kenőmentes ellátását. A továbbiakban Vereb­ely­.J is kitért egyes, a helyiipari vállala­tokban tapasztalható hibákra, a­­melyek miatt a marosvásárhelyi „Prodcomplex", ILMC, a segesvári HL és „Lemeten" gyenge eredmé­nyeket ért el. Bár 1970. különösen nehéz esz­tendő volt a mezőgazdaság szá­mára, mégis néhány egység jó eredményeket ért el. Ezek közül megemlíthetjük a mezőzáhi, kuty­­falvi stb., mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket. Ezeknek a példája is bizonyítja, hogy ott, a­­hol törődtek a munka jobb meg­szervezésével, jó eredményeket ér­tek el, annak ellenére, hogy az elmúlt évi időjárás kedvezőtlen volt. A mezőgazdasági gépesítő vál­lalatokban maradéktalanul teljesí­tették a 41 millió lejes­t a válla­latok új gépekkel való felszerelé­sére, építkezésekre vonatkozó ter­vet. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben csupán a bankhite­t­egnap, január 15-én a maros­­vásárhelyi Művelődési Palota nagytermében megtartotta IX. ülésszakát Maros megye népta­nácsa. Az ülésszakon a képviselő­kön kívül számos meghívott vett részt: a municípiumi, városi, közsé­gi néptanácsok elnökei és titkárai, üzemek és intézmények vezetői, tö­meg- és társadalmi szervezetek képviselői, a megyei törvényszék, a marosvásárhelyi és segesvári bíró­ságok népi ülnök-jelöltjei. Az ülésszak munkálatain részt vettek: Bobocea Gheorghe elvtárs, az Államtanács Néptanácsi Igaz­gatóságának helyettes főnöke, va­lamint a Helyi Gazdasági és Köz­­igazgatási Állami Bizottság, az Ál­lami Tervbizottság és a Pénzügymi­nisztérium képviselői. Az ülésszak munkálatait Benkő János elvtárs, a megyei pártbizott­ság bürójának tagja, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságá­nak első alelnöke nyitotta meg, majd az alábbi napirendet java­solta : (Rövidített szöveg)­ lekből megvalósított beruházások értéke elérte a 17 millió lejt. A hiteleket elsősorban talajjavítási munkálatokra, építkezésekre, álla­tok vásárlására­­ stb., fordították. Az állattenyésztésben a korsze­rű technológiai eljárások alkalma­zása érdekében számos módosí­tást eszközöltek a meglévő szál­láshelyeken, így például megfele­lő szálláshelyeket készítettek Vid­­rátszegen és Erdőszentgyörgyön, 2 000 növendék szarvasmarha hiz­lalásához, valamint Bogáton és Kutyfalván 20 000 tojótyúk nevelé­séhez. Hasonló munkálatokat haj­tottak végre a szövetkezetközi kombinált takarmány­gyárnál is. A jóváhagyott hitelek mellett, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek saját alapjaikból is közel 90 millió lejt ruháztak be. Az 1971. évi terv célkitűzéseinek megvalósítása már a tervjavasla­tok összeállításakor és az őszi me­zőgazdasági munkák végrehajtá­sakor a megyei szervek és a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői figyelmének középpontjába került. Annak érdekében, hogy tovább­ra is fokozzuk a terméshozamokat, a munkálatok minősége iránti fe­lelősségérzetet, intézkedéseket fo­ganatosítottunk, hogy a búzát a legmegfelelőbb területekre vessék, fokozzák a talaj táperejét, istálló és műtrágya aláforgatásával, faj­vetőmagvakat biztosítsanak, a ve­tést a megfelelő időszakban vé­gezzék el és ne mulasszák el az őszi mélyszántásokat. A felső párt- és államvezetőség által a mezőgazdasági termelés szervezésére, tervezésére és veze­tésére hozott határozatok gyakor­latba ültetése érdekében átszer­veztük a mezőgazdasági gépesítő állomásokat, s így az eddig mű­ködő nyolc helyett, 29 egységet hoztunk létre. Megszerveztünk 30 szövetkezetközi tanácsot, a koope­­rálás és szakosítás érdekében, a­­melyek ebben az időszakban elem­zik az MTSZ-ek tervmutatószámait, hogy minél ésszerűbben oszthas­sák el az egységekre a különböző növényféléket és állatfajtákat. Ugyanakkor bekapcsolódnak a szakosított szövetkezeti farmok megszervezésébe is. Jelen idősza­kig megszerveztek kilenc sertéste­nyésztő és hizlaló szövetkezetközi társulást, két társulást növendék­­szarvasmarha-hízlalásra, négy tár­sulást a zöldség és cukorrépa ter­mesztésére stb. A jövőben ösztö­nöznünk kell a hasonló társulási formák kiterjesztését más növé­nyekre és állatfajokra is. Úgy véljük, hogy a szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének fokozására foganatosított intézke­dések révén, a havonta biztosított minimális jövedelem, az MTSZ el­nökök, farmvezetők, brigádosok számára biztosított javadalmazás, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy gondoskodtunk a szük­séges műszaki-anyagi alapról, és hogy több mint 450 főiskolai vég­zettségű szakember dolgozik a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek­ben, minden feltétel adott ahhoz. 1. Határozat-tervezet Maros me­gye 1971 évi helyi gazdasági tervé­nek jóváhagyására. 2. Határozat-tervezet Maros me­gye 1971 évi helyi költségvetésének elfogadására.­­ Az állandó bizottságok társje­lentése Maros megye 1971-es helyi gazdasági terv- és költségvetési ja­vaslatairól. 3. A Neamț megyei néptanács felhívására adott válasz elfogadása. 4. A népi ülnökök megválasztása. 5. Maros megye belső pénzügyi ellenőrző csoportja főnökének kine­vezése. 6. A megyei néptanács Végre­hajtó Bizottsága egyes végzéseinek jóváhagyása. A napirend elfogadása után Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke jelentést terjesztett elő a Maros Megyei Néptanács 1971. évi helyi gazdasági tervéről és költ­ségvetéséről, hogy 1971-ben teljesítsük és túl­szárnyaljuk a mezőgazdasági terv­feladatokat. Elvtársak, A megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága a költségvetési bevéte­lek állandó fokozása mellett, mesz­­szemenő figyelmet fordít arra is, hogy gazdaságosan, ésszerűen használják fel a különböző tevé­kenységi területekre felosztott ala­pokat. Ily módon a költségvetés­ben 1970-re előirányzott 998 millió lej bevételi tervet 101,8 százalék­ra teljesítettük, míg a jóváhagyott 688,3 millió lej kiadási alapot 99,2 százalékban használtuk fel. A szociális-kulturális igények ki­elégítésére 455 millió lejt használ­tunk fel, ami az össz­kiadások 69 százalékát teszi ki. Ebből csupán az iskola előtti, az általános, kö­zép és szakmai oktatás céljaira 205 millió lejt használtunk fel. Az egészségügyi akciók költségeinek fedezésére 210 millió lejt biztos.­Ezt követően Salati Ferenc képvi­selő ismertette az állandó bizottsá­gok társjelentését Maros megye 1971. évi helyi gazdasági terv- és költségvetés-tervezeteiről. A 3. napirendi pont keretében Chiorean Pavel elvtárs, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságá­nak alelnöke ismertette a Neamt megyei néptanács felhívására adott választ. Az előterjesztéseket követő vitá­ban a következő elvtársak vettek részt: Giurgiu Valér, Kiss Zoltán, Biráu Mircea, dr. Antalffy András, Catana Ioan, Zsigmond Balázs, Oprea popa Vasile, Gedő István, Cotineanu Valeria, Fodor Géza, dr. Florea Victor, Dobru Ioan, Hideg Tibor és Stoica Ioan. A felszólalók beszéltek azokról az eredményekről, melyeket a megyei néptanács és végrehajtó bizottsága, a municípi­umi, városi és községi néptanácsok értek el a gazdasági, szociális­ kul­ (Folytatás a 2. oldalon)­ tottunk, s így e szektor minden egyes egységét, intézményét meg­felelő módon fenntartottuk, ugyan­akkor bővítettük a kórházak, falusi egészségügyi körzetek és bölcső­dék befogadó képességét. A falusi lakosság minden esz­tendőben erőfeszítéseket tesz, hogy a saját pénzügyi hozzájáru­lásából olyan helyi objektumokat hozzon létre, amelyekre a legna­gyobb szüksége van. Ezek az ösz­­szegek kiegészítik azokat az álla­mi alapokat, amelyek élet- és kul­turális színvonaluk emelését hiva­tottak biztosítani. Az elmúlt esz­tendőben mintegy 7 millió lej ér­tékű, ilyen rendeltetésű objektu­mot hoztunk létre, amelyek közül meg kell említenünk a 40 tanter­met, négy kultúrotthont, orvosi rendelőt stb. Ezenkívül az elmúlt évben újabb tíz helységet villa­mosítottunk, s így megyénk villa­mosítható helységeinek 88 száza­lékában már ég a villany. (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésszak elnöksége A VÁLASZ a Neamt megyei néptanácsnak az ország összes néptanácsaihoz, Románia Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójához intézett felhívására A Maros megyei néptanács IX. rendes ülésszaka elemezve Neamt megye néptanácsának az ország összes megyei, municí­piumi, városi és községi népta­nácsaihoz, az összes dolgozókhoz intézett felhívását, üdvözli ezt a nagy jelentőségű hazafias kez­deményezést. A Maros megyei municípiumok, városok és köz­ségek román, magyar és német lakói nevében válaszolunk a fel­hívásra, mert úgy véljük, hogy a kitűzött feladatok teljesítésé­be, való bekapcsolódásunkkal hozzájárulunk az ország gazda­sági és társadalmi életének fej­lesztéséhez, a szocialista Romá­nia további felvirágoztatásához. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és a kormánynak a múlt év novemberi ülésén, va­lamint a Központi Bizottság de­cemberi plenáris ülésén Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében adott útmutatások szellemében elemezve az 1971 évi feladatain­kat, a megyei néptanács feltár­ta a rendekezésünkre álló lehe­tőségeket, melyek jobb értékesí­tése jelentősen hozzájárul a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom építéséért végzett mun­kánk sikeréhez. Kifejezve a Maros megye ösz­­szes dolgozóinak óhaját, a követ­kező vállalásokkal válaszolunk Neamt megye felhívására: 1. A HELYIIPAR —­8 millió lejjel túlszárnyalja az össztermelési tervét — 8 millió lejjel túlszárnyalja az árutermelési előirányzatát — 4 millió lejjel túlszárnyalja az értékesített árutermelési ter­vét — a tervezettnél 2 millió lej­jel több terméket juttat a fo­gyasztási alapnak — terven felül állítja elő a következőket: — 1,5 millió lej értékű bútort — 3 millió darab téglát és é­­pítkezési tömböt — 700 tonna meszet — 10 000 köbméter kavics­homokot — 2 000 köbméter előre gyár­tott betonelemet — 200 tonna kekszet — 50 tonna öntvénylefolyó csövet — 150 négyzetméter kézi szö­vésű szőnyeget — 200 000 üveg hűsítő italt — 40 új termék vagy válasz­ték gyártását kezdi meg terven felül, s 12 más terméket vagy választékot áttervez. Ezek 60 százaléka közszükségleti cikk lesz. — Bankhitelből 6 millió lej értékű beruházást végez. — A műszaki önellátás javí­tása céljából 1971 folyamán a néptanács alegységeiben 15 mil­lió lej értékű gépet és csereal­katrészt állítanak elő. 2. KÖZSÉG- ÉS LAKÁSGAZ­DÁLKODÁS TERÉN — 10 millió lejjel szárnyalják túl a termelés-szolgáltatási ter­vet, melyből május 8-ig 2,5 mil­lió lejt valósítanak meg. — Az építkezésben a szolgál­tatási tervet 10 százalékkal szár­nyalják túl. — 5 százalékkal több vizet szolgáltatnak, mint 1970-ben. 3. A HELYSÉGRENDEZÉSI ÉS TERVEZÉSI ÁGAZAT­BAN — Az 1971 folyamán terve­zendő lakás 90 százalékához tí­pustervet alkalmaznak. — 15 terv elkészítésénél át­lagban 15 nappal csökkentik a kivitelezési időt. — Az 1972-re tervezendő la­kások 40 százalékánál ipari meg­oldást irányoznak elő. — A műszaki dokumentációk 80 százaléka nagyon jó minősí­tést fog kapni. — Az idén elkészítik 20 köz­ség rendezési vázlatát. (Folytatás a 2. oldalon) A marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát II. ammóniák részlege Növekszik a műszaki káderek részaránya a Metalotecnicában A gyors gazdasági, s főleg mű­szaki fejlődés minden ipari egység­ben mélyreható változásokat idézett elő az alkalmazottak szerkezetében. Az erről szóló statisztikai jelenté­sekből kitűnik, hogy az általában minden ipari egységben lényegesen növekszik a műszaki káderek rész­aránya. A marosvásárhelyi Metalo­­tehnica Vállalat egyike megyénk gyors ütemben fejlődő vállalatai­nak, ahol egyben a műszaki köve­telmények is előtérbe kerültek. Ezért esett rá a választás, mikor elhatároztuk, hogy valamelyik ipari egységben közelebbről is megvizs­gáljuk ezt a kérdést. A vállalatban végzett felmérések során először is azt tapasztaltuk, hogy az alapul vett 1966-os évhez vi­szonyítva 1970 végére közel 2 és­ félszeresére növekedett az alkalma­zottak száma, ami az említett idő­szakban végbement vállalaton belü­li változásokra, utal. Ezt mintegy alátámasztják az alkalmazottak strukturális megoszlásának 1966-os és 1970-es évi kimutatásai. Először is az összalkalmazottak két nagy csoportja, a munkások és a mű­szaki-adminisztratív személyzet helyzetét, illetve arányának alaku­lását követtük. Megállapíthattuk, hogy a műszaki-adminisztratív sze­mélyzet részaránya öt év leforgása alatt több mint a felére csökkent, s hogy a rohamos számbeli növeke­dés ellenére ma a munkások közel egyharmada magas és közepes szak­­képzettségű. Hasonlóan megragadta figyelmünket a műszaki-adminiszt­ratív személyzet összetételében végbement változás, hiszen öt év­vel ezelőtt fele az elméleti líceu­mok végzettjeiből tevődött össze, míg ma mindössze 16,3 százaléka nem rendelkezik szakvégzettséggel. A műszaki káderek helyzete kü­lön figyelmet igényel, mivel struk­turális szempontból itt tapasztalha­tó a legnagyobb változás. 1966-hoz viszonyítva a műszaki káderek száma 2,7-szeresen növekedett. 1966-ban a Metalotehnica mindösz­­sze 1 közgazdásszal rendelkezett, míg ma 4 közgazdásza és 87 gazda­sági középkádere van. Gyakorlati­lag ez azt jelenti, hogy minden 19 munkásra jut egy gazdasági szak­ember, illetve minden öt műszaki káderből 2 gazdasági felkészültsé­gű. A mérnököket illetően nem ilyen nagy a növekedés, hiszen öt év alatt csak 7-tel gyarapodott a számuk, viszont valamennyi gazda­sági kulcspozícióban mérnök irá­nyítja a termelést, ami nagyon lé­nyeges. A Metalotehnica alkalmazottai­­nak struktúrája továbbra is dina­mikus marad. Az 1975-ig terjedő időszakban a munkások létszámá­nak 17,4 százalékos növekedése (el­sősorban a szakmai iskolák vég­zettjeivel) mellett a leggyorsabb ütemben a mérnökök és techniku­sok száma növekszik. Érdemes megjegyezni, hogy a mostani ötéves tervidőszakban 41-ről fokozatosan 35-re csökken az egy mesterre ju­tó munkások száma, s ezzel egyide­jűleg a munkások szakképzettsége tekintetében is kedvező változás várható: a jelenlegi átlag 2,6 kate­góriával szemben megközelíti a 4- es kategóriát. Mintegy zárójelben említjük, hogy a jövőben még na­gyobb arányban növekszik a mun­kások soraiban lévő középiskolások (líceum) száma, mivel jelenleg min­den 15—20-ik munkásból egy to­vább tanul. Véleményünk szerint ez a minő­ségi változás természetes folyamat, és alapul szolgál a növekvő felada­tok teljesítéséhez, mivel 1975-ben a vállalat az 1970-es termelésnek több mint kétszeresét állítja majd elő, s mindezt elsősorban a terme­lékenység közel 50 százalékos nö­velésével. E feladatok megvalósí­tása pedig a jelenlegi műszaki fej­lettségnél is magasabbat igényel. V. I. k üdülés és e turisztika távlatai A külföldiek által is kedvelt ü­­dülőtelepeken Sinaián, Predeálon, Herkulesen, Olánesti-en, Govorán, Cuciulatán, Tusnádon, Slanic- Moldován a következő években fejlesztik a gyógykezelési és üdü­lési lehetőségeket. Sinaián az ü­­dülők egy nagykapacitású drótkö­télpályán juthatnak fel az 1­400-as magaslati ponthoz. A jövőben a Bucegi több helységét látják el hasonló felszereléssel. Sinaián egy 8 kilométeres sípályát és egy golf­pályát terveznek. Ez utóbbit még a nyár folyamán átadják a nyara­lóknak. Az üdülők új sportpályák­kal, uszodákkal és közétkeztetési egységekkel gazdagodnak. A hí­res észak-moldovai kolostorok öve­zetében bővítik az elszállásolási helyeket. Az új­ ötéves terv figyelmet for­dít az eddig kevésbé ismert Mál­nás, Sarata Monteoru, Calacea, Bradul, Bran, Moeciu, Rucár stb. helységekre. A hegyvidéki nyaralók befogadó képessége 1971-1972 között 8 000 férőhellyel bővül. A következő években más turisz­tikai övezeteket is, mint például a Vaskapu övezetét, a Cserna völ­gyét, a Zsil völgyét, a Nyugati Kárpátok övezetét stb. megfelelő­képpen berendezik a turisták fo­gadására. A közeljövőben szem előtt tart­ják a Vrancea hegység, a Lotru völgye, Vidra és Moineasa hely­ségek által nyújtott turisztikai le­hetőségek kiaknázását. (Agerpren)

Next