Vörös Zászló, 1971. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 12. szám
XXIII. évfolyam 12 (5939.) szám 1971 január 16. szombat Ára 30 iámi Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKA ELŐTERJESZTÉS a Maros Megyei Néptanács 1971. évi helyi gazdasági tervéről és költségvetéséről — Előterjesztette Nicolae Veres elvtárs — Tisztelt képviselő elvtársak és meghívottak ! Olyan időszakban tartjuk ülésszakunkat, amikor lüktető tevékenység bontakozott ki az RKP Központi Bizottsága december 16-i plenárisa határozataiba és a Nagy Nemzetgyűlésen elfogadott törvényekbe foglalt 1971. évi állami gazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatainak teljesítése érdekében. Jelenlegi ülésszakunknak az a feladata, hogy elemezze, miként valósítottuk meg az előző évi terveket és költségvetési előirányzatokat, megvitassa és megalapozza az idei tervfeladatok példás teljesítésének módozatait. Nicolae Ceaușescu elvtárs, pártunk főtitkára a Végrehajtó Bizottság és a kormány ülésén, valamint az RKP KB plenárisán tartott átfogó beszédében világosan meghatározta 1971. évi tevékenységünk tartalmát. Az ötéves terv első esztendeje új és jelentős szakaszt nyit meg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. A terv előirányzatai összhangban vannak a párt X. kongresszusán leszögezett célkitűzésekkel, arra mozgósítják szorgalmas népünket, hogy biztosítsa az ország további gyors előrehaladását a haladás és a civilizáció útján. Az előirányzatok az előző évben elért eredményekre alapozódnak, figyelembe veszik gazdaságunk reális lehetőségeit és ugyanakkor megfelelnek az ország gyors ütemű fejlesztése követelményeinek. Tisztelt elvtársak ! Amint az 1971. évi állami tervre vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos, a Nagy Nemzetgyűlés 1970. decemberi ülésszakán tartott előterjesztésből is kitűnik, az elmúlt ötéves terv időszakában jelentős sikereket értünk el a termelőerők fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. Az elmúlt ötéves terv időszakára előirányzott feladatokat teljesítettük és egyes területeken túl is teljesítettük. Az ipari termelés növekedésének üteme nagyobb volt az előirányzottnál, túlteljesítettük a beruházások tervezett volumenét, biztosítottuk az ipar, a mezőgazdaság és a többi gazdasági ág műszaki-anyagi alapjának bővítését és korszerűsítését. Megyénk dolgozói - románok, magyarok, németek - a pártszervek és szervezetek vezetésével hasonlóan jelentős eredményeket értek el. Mint ismeretes, a megyei pártbizottság 1970. szeptember 26-án jelentette, hogy a megye teljesítette az ötéves tervben az ipari össztermelés terén rá háruló feladatokat, és az év végéig több mint 2 millió lej értékű többlettermelést valósított meg. Az 1970. évi tervhez viszonyítva Maros megye teljes egészében behozta a természeti csapás okozta mintegy 400 millió lejes termelési veszteséget. A helyi iparban az össztermelési tervet 100,8 százalékban valósítottuk meg, és 85 millió lej értékű temékkel termeltünk többet, mint 1969-ben jelentős mennyiségű terméket szállítottunk exportra, és 187,4 millió lej értékű terméket a belső piacra. A megyei néptanács 101,8 százalékban teljesítette az építkezésiszerelési tervét és olyan jelentős termelőkapacitásokat adtak használatba, mint a marosvásárhelyi üveg-dísztárgy gyár, a ludasi fibrobeton részleg, a dicsői téglagyár új részlege, a Prodcomplex hőközpontja, növelték az építkezési és szerelési tröszt kapacitását, két áruház, egy vendéglő stb., épült. Ugyancsak a fenti időszakban több mint 2.800 lakrészt, 40 tantermet és Marosvásárhelyen egy bölcsődét adtak át, több száz négyzetméterrel bővült a kereskedelmi felület, javult Marosvásárhely, Dicső és Szováta vízellátása. Megkezdődött és folytatódott olyan fontos létesítményeknek az építése, mint a marosvásárhelyi állami színház és az ONT szálló, a marosvásárhelyi és a segesvári kenyérgyár, a nagykereskedelem áruraktára, a dicsői poliklinika, a segesvári vízművek, a gezsei sertéstenyésztő komplexum stb. A községgazdálkodási részleg 108,4 százalékban teljesítette termelési-szolgáltatási tervét. Viszonylag rövid idő alatt (3,5 nap) helyreállították a megrongálódott vízműveket, és közel 3 000 állami tulajdonban lévő lakást javítottak ki. Valamennyi községgazdálkodási vállalat teljesítette tervét és 4,5 millió lej terven felüli jövedelmet ért el. A helyi állami kereskedelem 102 százalékban teljesítette eladási tervét, 41,4 millió lejjel több árut adott el, mint 1969-ben. A helyi állami kereskedelmi szervezetek és a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi hálózata az előző évinél jobb kiszolgálási feltételek között több árut adott el, 174 millió lejjel többet, mint 1969-ben. Elismeréssel kell szólnunk a kereskedelmi dolgozók helytállásáról az árvíz idején, amikor az anyagi javak megmentésére irányuló tevékenységük mellett biztosították a lakosság zökkenőmentes ellátását. A továbbiakban Verebely.J is kitért egyes, a helyiipari vállalatokban tapasztalható hibákra, amelyek miatt a marosvásárhelyi „Prodcomplex", ILMC, a segesvári HL és „Lemeten" gyenge eredményeket ért el. Bár 1970. különösen nehéz esztendő volt a mezőgazdaság számára, mégis néhány egység jó eredményeket ért el. Ezek közül megemlíthetjük a mezőzáhi, kutyfalvi stb., mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Ezeknek a példája is bizonyítja, hogy ott, ahol törődtek a munka jobb megszervezésével, jó eredményeket értek el, annak ellenére, hogy az elmúlt évi időjárás kedvezőtlen volt. A mezőgazdasági gépesítő vállalatokban maradéktalanul teljesítették a 41 millió lejest a vállalatok új gépekkel való felszerelésére, építkezésekre vonatkozó tervet. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben csupán a bankhitetegnap, január 15-én a marosvásárhelyi Művelődési Palota nagytermében megtartotta IX. ülésszakát Maros megye néptanácsa. Az ülésszakon a képviselőkön kívül számos meghívott vett részt: a municípiumi, városi, községi néptanácsok elnökei és titkárai, üzemek és intézmények vezetői, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, a megyei törvényszék, a marosvásárhelyi és segesvári bíróságok népi ülnök-jelöltjei. Az ülésszak munkálatain részt vettek: Bobocea Gheorghe elvtárs, az Államtanács Néptanácsi Igazgatóságának helyettes főnöke, valamint a Helyi Gazdasági és Közigazgatási Állami Bizottság, az Állami Tervbizottság és a Pénzügyminisztérium képviselői. Az ülésszak munkálatait Benkő János elvtárs, a megyei pártbizottság bürójának tagja, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke nyitotta meg, majd az alábbi napirendet javasolta : (Rövidített szöveg) lekből megvalósított beruházások értéke elérte a 17 millió lejt. A hiteleket elsősorban talajjavítási munkálatokra, építkezésekre, állatok vásárlására stb., fordították. Az állattenyésztésben a korszerű technológiai eljárások alkalmazása érdekében számos módosítást eszközöltek a meglévő szálláshelyeken, így például megfelelő szálláshelyeket készítettek Vidrátszegen és Erdőszentgyörgyön, 2 000 növendék szarvasmarha hizlalásához, valamint Bogáton és Kutyfalván 20 000 tojótyúk neveléséhez. Hasonló munkálatokat hajtottak végre a szövetkezetközi kombinált takarmánygyárnál is. A jóváhagyott hitelek mellett, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját alapjaikból is közel 90 millió lejt ruháztak be. Az 1971. évi terv célkitűzéseinek megvalósítása már a tervjavaslatok összeállításakor és az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásakor a megyei szervek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői figyelmének középpontjába került. Annak érdekében, hogy továbbra is fokozzuk a terméshozamokat, a munkálatok minősége iránti felelősségérzetet, intézkedéseket foganatosítottunk, hogy a búzát a legmegfelelőbb területekre vessék, fokozzák a talaj táperejét, istálló és műtrágya aláforgatásával, fajvetőmagvakat biztosítsanak, a vetést a megfelelő időszakban végezzék el és ne mulasszák el az őszi mélyszántásokat. A felső párt- és államvezetőség által a mezőgazdasági termelés szervezésére, tervezésére és vezetésére hozott határozatok gyakorlatba ültetése érdekében átszerveztük a mezőgazdasági gépesítő állomásokat, s így az eddig működő nyolc helyett, 29 egységet hoztunk létre. Megszerveztünk 30 szövetkezetközi tanácsot, a kooperálás és szakosítás érdekében, amelyek ebben az időszakban elemzik az MTSZ-ek tervmutatószámait, hogy minél ésszerűbben oszthassák el az egységekre a különböző növényféléket és állatfajtákat. Ugyanakkor bekapcsolódnak a szakosított szövetkezeti farmok megszervezésébe is. Jelen időszakig megszerveztek kilenc sertéstenyésztő és hizlaló szövetkezetközi társulást, két társulást növendékszarvasmarha-hízlalásra, négy társulást a zöldség és cukorrépa termesztésére stb. A jövőben ösztönöznünk kell a hasonló társulási formák kiterjesztését más növényekre és állatfajokra is. Úgy véljük, hogy a szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének fokozására foganatosított intézkedések révén, a havonta biztosított minimális jövedelem, az MTSZ elnökök, farmvezetők, brigádosok számára biztosított javadalmazás, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy gondoskodtunk a szükséges műszaki-anyagi alapról, és hogy több mint 450 főiskolai végzettségű szakember dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, minden feltétel adott ahhoz. 1. Határozat-tervezet Maros megye 1971 évi helyi gazdasági tervének jóváhagyására. 2. Határozat-tervezet Maros megye 1971 évi helyi költségvetésének elfogadására. Az állandó bizottságok társjelentése Maros megye 1971-es helyi gazdasági terv- és költségvetési javaslatairól. 3. A Neamț megyei néptanács felhívására adott válasz elfogadása. 4. A népi ülnökök megválasztása. 5. Maros megye belső pénzügyi ellenőrző csoportja főnökének kinevezése. 6. A megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága egyes végzéseinek jóváhagyása. A napirend elfogadása után Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke jelentést terjesztett elő a Maros Megyei Néptanács 1971. évi helyi gazdasági tervéről és költségvetéséről, hogy 1971-ben teljesítsük és túlszárnyaljuk a mezőgazdasági tervfeladatokat. Elvtársak, A megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága a költségvetési bevételek állandó fokozása mellett, meszszemenő figyelmet fordít arra is, hogy gazdaságosan, ésszerűen használják fel a különböző tevékenységi területekre felosztott alapokat. Ily módon a költségvetésben 1970-re előirányzott 998 millió lej bevételi tervet 101,8 százalékra teljesítettük, míg a jóváhagyott 688,3 millió lej kiadási alapot 99,2 százalékban használtuk fel. A szociális-kulturális igények kielégítésére 455 millió lejt használtunk fel, ami az összkiadások 69 százalékát teszi ki. Ebből csupán az iskola előtti, az általános, közép és szakmai oktatás céljaira 205 millió lejt használtunk fel. Az egészségügyi akciók költségeinek fedezésére 210 millió lejt biztos.Ezt követően Salati Ferenc képviselő ismertette az állandó bizottságok társjelentését Maros megye 1971. évi helyi gazdasági terv- és költségvetés-tervezeteiről. A 3. napirendi pont keretében Chiorean Pavel elvtárs, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke ismertette a Neamt megyei néptanács felhívására adott választ. Az előterjesztéseket követő vitában a következő elvtársak vettek részt: Giurgiu Valér, Kiss Zoltán, Biráu Mircea, dr. Antalffy András, Catana Ioan, Zsigmond Balázs, Oprea popa Vasile, Gedő István, Cotineanu Valeria, Fodor Géza, dr. Florea Victor, Dobru Ioan, Hideg Tibor és Stoica Ioan. A felszólalók beszéltek azokról az eredményekről, melyeket a megyei néptanács és végrehajtó bizottsága, a municípiumi, városi és községi néptanácsok értek el a gazdasági, szociális kul (Folytatás a 2. oldalon) tottunk, s így e szektor minden egyes egységét, intézményét megfelelő módon fenntartottuk, ugyanakkor bővítettük a kórházak, falusi egészségügyi körzetek és bölcsődék befogadó képességét. A falusi lakosság minden esztendőben erőfeszítéseket tesz, hogy a saját pénzügyi hozzájárulásából olyan helyi objektumokat hozzon létre, amelyekre a legnagyobb szüksége van. Ezek az öszszegek kiegészítik azokat az állami alapokat, amelyek élet- és kulturális színvonaluk emelését hivatottak biztosítani. Az elmúlt esztendőben mintegy 7 millió lej értékű, ilyen rendeltetésű objektumot hoztunk létre, amelyek közül meg kell említenünk a 40 tantermet, négy kultúrotthont, orvosi rendelőt stb. Ezenkívül az elmúlt évben újabb tíz helységet villamosítottunk, s így megyénk villamosítható helységeinek 88 százalékában már ég a villany. (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésszak elnöksége A VÁLASZ a Neamt megyei néptanácsnak az ország összes néptanácsaihoz, Románia Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójához intézett felhívására A Maros megyei néptanács IX. rendes ülésszaka elemezve Neamt megye néptanácsának az ország összes megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsaihoz, az összes dolgozókhoz intézett felhívását, üdvözli ezt a nagy jelentőségű hazafias kezdeményezést. A Maros megyei municípiumok, városok és községek román, magyar és német lakói nevében válaszolunk a felhívásra, mert úgy véljük, hogy a kitűzött feladatok teljesítésébe, való bekapcsolódásunkkal hozzájárulunk az ország gazdasági és társadalmi életének fejlesztéséhez, a szocialista Románia további felvirágoztatásához. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és a kormánynak a múlt év novemberi ülésén, valamint a Központi Bizottság decemberi plenáris ülésén Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében adott útmutatások szellemében elemezve az 1971 évi feladatainkat, a megyei néptanács feltárta a rendekezésünkre álló lehetőségeket, melyek jobb értékesítése jelentősen hozzájárul a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséért végzett munkánk sikeréhez. Kifejezve a Maros megye öszszes dolgozóinak óhaját, a következő vállalásokkal válaszolunk Neamt megye felhívására: 1. A HELYIIPAR —8 millió lejjel túlszárnyalja az össztermelési tervét — 8 millió lejjel túlszárnyalja az árutermelési előirányzatát — 4 millió lejjel túlszárnyalja az értékesített árutermelési tervét — a tervezettnél 2 millió lejjel több terméket juttat a fogyasztási alapnak — terven felül állítja elő a következőket: — 1,5 millió lej értékű bútort — 3 millió darab téglát és építkezési tömböt — 700 tonna meszet — 10 000 köbméter kavicshomokot — 2 000 köbméter előre gyártott betonelemet — 200 tonna kekszet — 50 tonna öntvénylefolyó csövet — 150 négyzetméter kézi szövésű szőnyeget — 200 000 üveg hűsítő italt — 40 új termék vagy választék gyártását kezdi meg terven felül, s 12 más terméket vagy választékot áttervez. Ezek 60 százaléka közszükségleti cikk lesz. — Bankhitelből 6 millió lej értékű beruházást végez. — A műszaki önellátás javítása céljából 1971 folyamán a néptanács alegységeiben 15 millió lej értékű gépet és cserealkatrészt állítanak elő. 2. KÖZSÉG- ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁS TERÉN — 10 millió lejjel szárnyalják túl a termelés-szolgáltatási tervet, melyből május 8-ig 2,5 millió lejt valósítanak meg. — Az építkezésben a szolgáltatási tervet 10 százalékkal szárnyalják túl. — 5 százalékkal több vizet szolgáltatnak, mint 1970-ben. 3. A HELYSÉGRENDEZÉSI ÉS TERVEZÉSI ÁGAZATBAN — Az 1971 folyamán tervezendő lakás 90 százalékához típustervet alkalmaznak. — 15 terv elkészítésénél átlagban 15 nappal csökkentik a kivitelezési időt. — Az 1972-re tervezendő lakások 40 százalékánál ipari megoldást irányoznak elő. — A műszaki dokumentációk 80 százaléka nagyon jó minősítést fog kapni. — Az idén elkészítik 20 község rendezési vázlatát. (Folytatás a 2. oldalon) A marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát II. ammóniák részlege Növekszik a műszaki káderek részaránya a Metalotecnicában A gyors gazdasági, s főleg műszaki fejlődés minden ipari egységben mélyreható változásokat idézett elő az alkalmazottak szerkezetében. Az erről szóló statisztikai jelentésekből kitűnik, hogy az általában minden ipari egységben lényegesen növekszik a műszaki káderek részaránya. A marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat egyike megyénk gyors ütemben fejlődő vállalatainak, ahol egyben a műszaki követelmények is előtérbe kerültek. Ezért esett rá a választás, mikor elhatároztuk, hogy valamelyik ipari egységben közelebbről is megvizsgáljuk ezt a kérdést. A vállalatban végzett felmérések során először is azt tapasztaltuk, hogy az alapul vett 1966-os évhez viszonyítva 1970 végére közel 2 és félszeresére növekedett az alkalmazottak száma, ami az említett időszakban végbement vállalaton belüli változásokra, utal. Ezt mintegy alátámasztják az alkalmazottak strukturális megoszlásának 1966-os és 1970-es évi kimutatásai. Először is az összalkalmazottak két nagy csoportja, a munkások és a műszaki-adminisztratív személyzet helyzetét, illetve arányának alakulását követtük. Megállapíthattuk, hogy a műszaki-adminisztratív személyzet részaránya öt év leforgása alatt több mint a felére csökkent, s hogy a rohamos számbeli növekedés ellenére ma a munkások közel egyharmada magas és közepes szakképzettségű. Hasonlóan megragadta figyelmünket a műszaki-adminisztratív személyzet összetételében végbement változás, hiszen öt évvel ezelőtt fele az elméleti líceumok végzettjeiből tevődött össze, míg ma mindössze 16,3 százaléka nem rendelkezik szakvégzettséggel. A műszaki káderek helyzete külön figyelmet igényel, mivel strukturális szempontból itt tapasztalható a legnagyobb változás. 1966-hoz viszonyítva a műszaki káderek száma 2,7-szeresen növekedett. 1966-ban a Metalotehnica mindöszsze 1 közgazdásszal rendelkezett, míg ma 4 közgazdásza és 87 gazdasági középkádere van. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy minden 19 munkásra jut egy gazdasági szakember, illetve minden öt műszaki káderből 2 gazdasági felkészültségű. A mérnököket illetően nem ilyen nagy a növekedés, hiszen öt év alatt csak 7-tel gyarapodott a számuk, viszont valamennyi gazdasági kulcspozícióban mérnök irányítja a termelést, ami nagyon lényeges. A Metalotehnica alkalmazottainak struktúrája továbbra is dinamikus marad. Az 1975-ig terjedő időszakban a munkások létszámának 17,4 százalékos növekedése (elsősorban a szakmai iskolák végzettjeivel) mellett a leggyorsabb ütemben a mérnökök és technikusok száma növekszik. Érdemes megjegyezni, hogy a mostani ötéves tervidőszakban 41-ről fokozatosan 35-re csökken az egy mesterre jutó munkások száma, s ezzel egyidejűleg a munkások szakképzettsége tekintetében is kedvező változás várható: a jelenlegi átlag 2,6 kategóriával szemben megközelíti a 4- es kategóriát. Mintegy zárójelben említjük, hogy a jövőben még nagyobb arányban növekszik a munkások soraiban lévő középiskolások (líceum) száma, mivel jelenleg minden 15—20-ik munkásból egy tovább tanul. Véleményünk szerint ez a minőségi változás természetes folyamat, és alapul szolgál a növekvő feladatok teljesítéséhez, mivel 1975-ben a vállalat az 1970-es termelésnek több mint kétszeresét állítja majd elő, s mindezt elsősorban a termelékenység közel 50 százalékos növelésével. E feladatok megvalósítása pedig a jelenlegi műszaki fejlettségnél is magasabbat igényel. V. I. k üdülés és e turisztika távlatai A külföldiek által is kedvelt üdülőtelepeken Sinaián, Predeálon, Herkulesen, Olánesti-en, Govorán, Cuciulatán, Tusnádon, Slanic- Moldován a következő években fejlesztik a gyógykezelési és üdülési lehetőségeket. Sinaián az üdülők egy nagykapacitású drótkötélpályán juthatnak fel az 1400-as magaslati ponthoz. A jövőben a Bucegi több helységét látják el hasonló felszereléssel. Sinaián egy 8 kilométeres sípályát és egy golfpályát terveznek. Ez utóbbit még a nyár folyamán átadják a nyaralóknak. Az üdülők új sportpályákkal, uszodákkal és közétkeztetési egységekkel gazdagodnak. A híres észak-moldovai kolostorok övezetében bővítik az elszállásolási helyeket. Az új ötéves terv figyelmet fordít az eddig kevésbé ismert Málnás, Sarata Monteoru, Calacea, Bradul, Bran, Moeciu, Rucár stb. helységekre. A hegyvidéki nyaralók befogadó képessége 1971-1972 között 8 000 férőhellyel bővül. A következő években más turisztikai övezeteket is, mint például a Vaskapu övezetét, a Cserna völgyét, a Zsil völgyét, a Nyugati Kárpátok övezetét stb. megfelelőképpen berendezik a turisták fogadására. A közeljövőben szem előtt tartják a Vrancea hegység, a Lotru völgye, Vidra és Moineasa helységek által nyújtott turisztikai lehetőségek kiaknázását. (Agerpren)