Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-01 / 76. szám
.....................................................--------------------------------------------------------------------------------------------LE A BŐSÉGES TAKARMÁNYÁIG? !1 . BIZTOSÍTÁSA JÓ MUNKÁT IGÉNYEL! Jfól indultak a gisei sertéstenyésztő komplexum takarmánytermesztő farmján A megye harminc mezőgazdasái termelőszövetkezetének társuló- 1 sóval alakult gezsei sertéstenyész- ttő komplexum mellett 9 takarmány- termesztő farm létesült, hogy mavguk állíthassák elő a mintegy 30.000 sertés alaptakarmányait. Mivel az indulás általában gonddal, nehézségekkel jár, az elmúlt napokban felkerestük a komple- jxum vezetőit, és a farmokon folyó tevékenység felől érdeklődtünk. Kérdéseinkre Nistor Eugen, a sertéstenyésztő komplexum közgazdá-sza válaszolt. _ _ — Milyen műszaki-anyagi alappal kezdték tevékenységű- , két a takarmánytermesztő far- , mok? Ksirmls-ív-wunk 3 -P''l*félben van, de már megkezdődött a tenyésztés — mondotta a közgazdász. — Pillanatnyilag többig mint 2600 koca, kan, süldő és magyi lac van, amit alapállománynakr tekinthetünk. Ennek megfelelően auditársult MTSZ-ek eddig 4660 hektárt adtak át, amiből 4280 hektár a a szántóföld. E terület rövidesen eléri az 5000 hektárt, azaz a végleges takarmánytermesztő bázist. Kilenc takarmánytermesztő farmot létesítettünk. Ennek megfelelően <*■ farmjainkkal szomszédos gépesíti állomásokkal megkötöttük a szer^^jződést. A farmok vetőmagszükség^^j letét a vetés sürgősségi sorrendjében biztosítjuk. — Az indulás csak akkor sikeres, ha körültekintően előkelyszítjük. Hogyan készültek fel 3 tavaszi kampányra? | ^ — A farm vezetőjét és személy'' zetét még az év első hónapjaiba del'' kiképeztük, ők felmérték a nekitszei átadott területeket és azok mincesességét. Sőt, több farmon még télutói napokon műtrágyáztak s az felkészültek a koraiak vetésére. A fe farmközpontok most vannak kiállakulóban. Eddigi tevékenységük^— az illető MTSZ-ek székházaiba^ fejtették ki, de szeretnénk, ha vég£ leges székhelyet kaphatna vale^— mennyi. A központok kialakítás^ , semmivel sem hátráltatja farmvejzetőink munkáját. I — Ez tükröződik is a tavaszi .0 vetések helyzetében? „d — Természetesen. A hét utolsóot napján, tehát március 27-én beérkezett helyzetjelentés alapján a takarmányborsót egy farm kivéte-QClével elvetettük. A Papiu Marian-^ farmon is csak azért késlekedett, eddig a borsó vetése, mert a vezőmag nem volt elegendő és utólag cserével oldottuk meg a nyágrádtői terményátvevő központon keresztül. Talán ma (hétfőn cím szerk. megjegyzés) már ott is vetetik a 258 hektárból hiányzó 46 hektáron a borsót. Hasonlóan mind a 26 hektáron végeztünk a lucerna vetésével, és felszántottuk a kuko-ricának szánt közel 3300 hektárt, ahol egyúttal a tervezett műtrágygyamennyiséget is kiszórtuk. Jelenleg a kukorcca vetőmag far-11 mokra történő szállítása van soáron. A kukoricával kapcsolatban még azt is elmondhatom, hogy az ápolási munkálatokat, ahol csak lehet, teljesen gépesítjük és a gyűtést vegyszerrel végezzük. Meg is érkezett a szükséges miség, s így a vetés után azon megkezdjük a parcellák véres kezelését. — Miként biztosítják a farnkon dolgozók központi szakai irányítását? *A komplexum részéről Garnan mérnök irányítja a takarítermesztő farmokon folyó tevsőségét, de a hét minden salján ide jönnek a farmhez és együtt elemezzük a héten érett munkálatokat, majd megtszzuk a következő heti felátit. A hétközben a farmokon és nehézségeket a komplexum van mérnek meg, avagy judjuk vajon tőkés szerveknél. Szeretnémlíteni, hogy nem rendőrként emmilyen gépjárművel,móriéba megye több részében, tó,15 helyen vannak területeink, 1* 1 farmjaink, amelyeken szobal, rendszeresen ellenőrizni azátok menetét. A járműhibát nagyon megnehezíti. A még azt a megoldást válaszhogy a Mezőgazdasági Gé- * Állomástól vettünk bérbe ■ bát, viszont ez nagyon költés nem végleges megoldás. A ■ éti Hőerőmű vezetőségével 319 tárgyalásokat folytatunk mai gyártmányú terepjáró óriása ügyében, de még kaptunk végleges választ. Ezsürgetni szeretnénk a Hő*vezetőségének döntését, hiígy szükségünk van erre a ketó ra. Iker Az önöknek átadott területen meg tudják termelni a dillexum végleges kapacitáz szükséges takarmány- zgyiséget minti kétezer hektáron, amivel izünk, évente 14 200 tonna színyt kell előállítanunk, két0 tonna kukoricát, 1526 rpát, 136 tonna borsót és et. Az eddigi eredmények ítélve a kérdés valamenn- Ti Tjjion biztató, hiszen arányelőkészített magágyba keilletve kerülnek a nővértük 19val’s kifogástalan ápolva is biztosítottak a felté-36 * közgazdász bizakodó, véle- zik viszont az, hogy már teljes komolysággal kellet a takarmánytermesztő farktermelési tervének maradékteleljesítését, hisz csakis génftéssel, növényápolással ériü el a kukoricánál a közel 3000 zóz árpánál pedig a több tilpo0 kilós hektárhozamot, Sifen a földek túlnyomó ét kora tavasszal szántot- és Ez viszont nem kínál valófölpő magágyat. Tehát a tejét ttermesztő farmokon most idosebb minden növény- sorúan tiszteletben tartani ^temális vetési időt, és külön íddal végezni a növényt-VARGANCSIK ISTVÁN: * . . . . . ____.__a gyors ütemben vetik A marosvasarhelyi AMV kerelőszennyeg 31 a szarvas Jó földbe kerül a lucernamag a nyárádtői határban IVilág proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 76. (6003.) szám , 1971. április 1. csütörtök 1 Ára 30 iráni A dicsői városi pártbizottság plenáris ülése klább jelentős megvalósítása Héri Napi Ktruvicot, március-66-án a dicsői Vegyipari Kombinát klubtermében plenáris ülést tartott a városi pártbizottság. A plenárison részt vettek a pártbizottság tagjai és póttagjai, a városi pártbizottság probléma komisszióinak tagjai, pártbizottsági és alapszervezeti titkárok, lektorok, propagandisták. Az ülésen részt vett Szotyori Ernő elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Buda Ironim elvtárs, a dicsői városi pártbizottság első titkára jelentést terjesztett elő a pártbizottság választás óta kifejtett tevékenységéről. A beszámoló és a vitában résztvett felszólalók hangsúlyozták, hogy a választás óta eltelt időszakban — a pártszervezetek vezetésével — számottevő eredményeket értek el. A 738 millió lejes beruházásból új ipari, szociális-kulturális, közművesítési objektumok létesültek, megváltoztatva a város arculatát. Az üzembe helyezett új ipari kapacitások közül említésre méltó a vegyipari kombinát új nátriumbikromát részlege, az 5-ös számú karbid kemence, a cinkoxid gyár, az üveggyár két új táblaüveg technológiai vonala stb., amelyek révén az ipari össztermelés az 1965 évi 668 millió lejről 1970- ben 1 140 000 000 lejre emelkedett. Annak ellenére, hogy az 1970 évi tavaszi árvíz óriási károkat okozott, a város román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozói legyőzték a nehézségeket, és az 1966—70 évi ötéves terv előirányzatait sikerült múlt év októberében teljesíteni. 1971-ben A vita során felszólaltak Spineanu Teodor, a Vegyipari Kombinát pártbizottságának titkára, Blejan Inocentiu, az üveggyár főmérnöke, Bocz György, a 2-es számú Líceum alapszervezetének titkára, Bogdan Miron, a helyi községgazdálkodási vállalat pártbizottságának titkára, Nan Gheorghe, a városi KISZ- bizottság első titkára, Verzea Victor, a Vegyikombinát kereskedelmi igazgatója, Deac Alexandra, a területi kórház igazgatója, Bordi Sándor, a Technolemn szövetkezet pártbizottságának titkára, Pinca Pompiliu, a dicsői mezőgazdasági termelőszövetkezet főmérnöke, Lukács Zsuzsa, a városi nőbizottság elnöke, Rusu Traian, a Helyi Kereskedelmi Vállalat igazgatója, Bergaoan Vasile, az üveggyár pártbizottságának titkára, Hintea Teodor, a Prestarea szövetkezet elnöke, Olteanu Stefan, a városi néptanács alelnöke. Csaknem valamennyien kiemelték a pártszervek és szervezetek szerepének növekedését a gazdasági vezetésben, tanügyi és kulturális vonalon, s beszéltek a mindennapi munkában alkalmazott munkamódszerekről. A jelenlegi ötéves terv, hangsúlyozta mind a jelentés, mind a felszólalók, rendkívüli feladat elé állítják a munkaközösségeket. A város hujdújárgyi egységeinek termelése több mint 100 millió lejjel növekszik 1970-hez viszonyítva. Ezt a többlettermelést részben a termelékenység növelésével, részben új ipari objektumok üzembe helyezésével kell elérni, üzembe helyezik többek között a Vegyipari Kombinát 6-os számú karbidkemencéjét és a báriumsó részleget. A beszámolók és felszólalók utaltak az eltelt időszakban előforduló hiányosságokra is. Nem minden pártbizottság kísérte következetesen a termelés és a munka tudományos megszervezésére irányuló akciókat, a vállalatok igazgató bizottságai pedig nem fordítottak kellő figyelmet az ütemes termelésre, a választékterv betartására, a termelési költségek csökkentésére, a dolgozók szakmai színvonalának emelésére, a termelékenység állandó növelésére és a minőség javítására. A plenárisan felszólalt Szotyori Ernő elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, aki értékelte a városi pártbizottság munkáját és elismeréssel szólt az élet minden területén elért eredményekről. A továbbiakban Szotyori elvtárs kiemelte azokat a legsürgősebb feladatokat, amelyek a városi pártbizottságra, a vállalatok és intézmények pártbizottságaira, a gazdasági egységek vezetőire hárulnak az 1971 évi állami terv ütemes teljesítéséért. A plenáris ülés résztvevői táviratot intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárshoz, amelyben kifejezik elhatározásukat, hogy a párt félszázados évfordulójának tiszteletére újabb kimagasló sikereket érnek el. Vállalták, többek között, hogy az össztermelési tervet 30 millió lejjel túlszárnyalják, amelyből 14 milliót május 8-ig valósítanak meg. IOAN BREJDI, a dicsői pártbizottság aktivistája A KISZ Maros Megyei Bizottságának plenáris ülése Tegnap, március 31-én plenáris ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség Maros Megyei Bizottsága. A plenárison részt vett Sebestyén Liviu elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Gheorghe Stoica, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Gheorghe Sticlaru, a Pionírszervezet megyei Tanácsának elnöke. Jelen voltak általános iskolai tanulók, tanügyi káderek, a megyei Tanfelügyelőség képviselői, meghívottak. Az első napirendi pont keretében Czire Dénes elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára jelentést terjesztett elő, a tanulók iskolán kívüli tevékenységének megszervezéséről. Elemezve az általános iskolák KISZ szervezeteinek munkáját, a plenáris megállapította, hogy gazdagodott ezek tevékenysége, növekedett felelősségük és szerepük. Ugyanakkor akadnak még KISZ- szervezetek, amelyek nem használják fel eléggé a tanulók kezdeményező készségét, ötleteit a szervezeti munkában. A plenáris intézkedési tervet dolgozott ki az általános iskolák KISZ szervezetei munkájának gazdagítására, a KISZ IX. Kongresszusán előirányzott feladatok végrehajtására. A második napirendi pont keretében a megyei KISZ bizottság plenárisa szervezeti kérdéseket oldott meg. A IX. kongresszus határozatai alapján a megyei KISZ bizottság mellett megalakult a munkás ifjúság tanácsa, a falusi ifjúság tanácsa, a tanulóifjúság tanácsa és a fiatal lányok tevékenységét irányító tanács. Úgyszintén megalakultak a KISZ megyei bizottsága mellett működő különböző problémákkal foglalkozó komissziók. A plenáris felmentette tisztségéből Herscovici Alexandru elvtársat, aki más helységbe távozott, Temesvári István elvtársat a kapott feladatának értelmében kooptálták a KISZ megyei bizottságába és a büró tagjának választották. A IX. kongresszus határozatai értelmében a tanácsok és a bizottságok elnökei a titkárság tagjai lettek. 11 ideológiai és politikai tisztázódás folyamata a romániai munkásmozgalomban (1918—1921) I. Dr. Nicolae Petreanu egyetemi tanár Hazánkban a szocializmus építése, a társadalmi-gazdasági élet összes területein elért kimagasló eredmények szorosan összefonódnak a Román Kommunista Párttal, melynek vezetésével népünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésén munkálkodik. A Román Kommunista Párt a munkásosztály konkrét munka- és életkörülményeiből fakadó objektív követelményként jött létre. „A Román Kommunista Párt — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs — a Szocialista Párt átalakulása révén jött létre, a román munkásosztály fejlődése és maturizálódása nyomán, az országunkban régi hagyományokkal rendelkező szocialista mozgalom növekedése, a szocialista harcosok ideológiai tisztázódása, a kizsákmányolás és az elnyomás ellen a jobb életért küzdő dolgozó tömegek első világháború utáni radikalizálódása nyomán". Az 1918—1920-as éveket a forradalmi fellendülés jellemezte, fokozódott a társadalmi felszabadulásért folytatott harc. Növekedett a munkásosztály ereje, az a képessége, hogy szervezze és vezesse az általános haladó mozgalmat. Ezzel egyidőben erősödött különböző más társadalmi kategóriák harca, amelyek csatlakoztak a munkásosztálynak a tömegeket foglalkoztató nagy problémák demokratikus megoldásáért folytatott küzdelméhez. A forradalmi fellendülés, a román proletariátus forradalmi öntudata és harci tapasztalata növekedésének hatására, az Októberi Forradalom győzelmétől lelkesített dolgozó tömegek gondolkodásmódja lényegesen megváltozott. A forradalmi mozgalom fellendülése tükröződött a munkásmozgalom keretében létezett irányzatok közötti ideológiai-politikai harcban, a baloldali erők megszilárdulásában. Gh. Cristescu, Al. Dobrogeanu-Gherea, Gh. Niculescu-Jizil, I. C. Frimu, Pandele Becheanu, Leonte Filipescu, Constantin Ivanu?, Gh. M. Vasilescu-Vasia, Constantin Popovici, Ioan Elena, Gheorghe Marin és más harcosok voltak a baloldali irányzat legjelentősebb képviselői. Ezekben az években a romániai munkásmozgalom gyors radikalizálódását véleménycserék, fontos politikai-ideológiai viták követték. Hazánk munkásújságjai már 1918-ban számos elméleti cikket közöltek, köztük A kommunizmus, A reformizmus, A II. Internacionálé után című cikket, amelyek bizonyították a Szociáldemokrata Párt tagjai többségének azt a szándékát, hogy szakítsanak a II. Internacionálé reformizmusával. A Szocialista Párt kiadója, a munkássajtó fordításokat közölt Marx, Engels és Lenin műveiből. A balszárny megszilárdulását a munkásmozgalomban kifejezésre juttatta a párt elnevezésének megváltoztatása is. 1918. novemberében a Szociáldemokrata Párt elnevezés helyett felvette a Szocialista Párt nevet. A munkásharcokra a kormány terrorral válaszol. 1918. december 13-án Bukarestben belelőnek a kenyérért, szabadságért, jobb életért, az ostromállapot és kegyetlenkedés ellen békésen tüntető munkásokba. A munkásszervezetek legálisan kezdtek dolgozni, 1918. novemberében megjelent a Socializmus című újság, amely jelentősen hozzájárult a szocialista tanok terjesztéséhez. A megerősödött balszárny nyomására a párt Végrehajtó Tanácsa új programtervezetet dolgozott ki, a „Declarafia de Principii"-t (Elvi nyilatkozatot), amelyet a Socialismus 1918. december 9-i száma tett közzé. Az Elvi nyilatkozat elítélte a reformizmust, s hangsúlyozta, hogy a Szocialista Párt minden eszközzel a politikai hatalom megszerzéséért, a proletárdiktatúra hatalomra jutásáért, a kommunizmus eszméjének megvalósításáért harcol. Ugyanakkor a nyilatkozat leszögezte, hogy a végcél megvalósítása érdekében mindent megtesz a városi és falusi dolgozók neveléséért, megszervezéséért. Első ízben nyert világos megfogalmazást nálunk egy hivatalos programban a proletárdiktatúra létrehozásának szükségessége. Az elvi nyilatkozat hozzájárult a munkásmozgalom egyes alapvető kérdéseinek tisztázásához. (Folytatás a 3. oldalon) Megszakítás nélkül építkeznek A marosvásárhelyi Constructorul Kisipari Szövetkezet munkaközössége az elmúlt télen megszakítás nélkül és teljes létszámmal dolgozott, megfelelő munkafront kialakításával sikerült felszámolnia az építkezés idényjellegét, így nemcsak a lakosság részére végzett munkához, de a szövetkezeti építkezésekhez is biztosíthatták a legfontosabb anyagokat. A fentiek eredményeképpen március 20-án teljesítették első háromhavi tervüket és úgy számítják, hogy a negyedév végéig az 1,3 millió lejes évi vállalásukból 900 000 lejt törlesztenek. A szakemberek kiválasztásainak időszerű problémái megyénk egyes üzemeiben Ismeretes, hogy a termelési folyamat, az anyagi és szellemi javak előállításának döntő tényezője az EMBER. Úgyszintén ismeretes az is, hogy minden ember fizikai és szellemi adottságai által jól meghatározott személyiség, munkakapacitás, képesség, kézügyesség szempontjából az egyének lényegesen különböznek egymástól. Nos, a szakmai szelektálás lényege éppen az, hogy az adott munkahely sajátosságainak tökéletesen megfelelő képességgel rendelkező dolgozót vagy dolgozókat válasszanak ki. A szakkáderek kiválasztása rendkívül fontos tényező, s éppen ezért szükséges, hogy e kérdéssel hozzáértő emberek foglalkozzanak, rendszeres jelleggel, egyre szélesebb körben alkalmazva az e téren kidolgozott korszerű és hatékony módszereket. E rövid bevezető után nézzünk szét saját házunk táján, vizsgáljuk meg, hogy ipari egységeinkben miként végzik a káderek kiválasztását és oktatását. A termelékenység emelését és a termékminőség javítását célzó párt és állami határozatok végrehajtásáért az üzemek nagy többségében számos műszaki és szervezési intézkedést irányoztak elő olyan káderek toborzására és képzésére, akik képesek többet, jobbat termelni, viszonylag kevesebb idő- és anyag-ráfordítással. Mellőzve a teljesség igényét, mindössze néhány példával szeretném igazolni a fentieket. A marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalatnál a káderszükséglet biztosítása terén a „távolbalátásnak" már hagyományai vannak. Az utóbbi években szüntelenül fejlődött a gépgyár, s föltétlenül szükségessé vált a munkaerő-alap szüntelen gyarapítása jól képzett, a termelés mai igényeinek tökéletesen megfelelő dolgozókkal. Nemrég az üzemben újabb tanfolyamot szerveztek vasesztergályos és marós szakmunkások képzésére. (Hadd említsük meg, hogy e két igényes szakágazat az összszakmunkások jelentős részarányát foglalja magába.) A megszokott orvosi vizsgálat alkalmával ezúttal már új tényezőket , mint szakmai igénybevétel és orvosi ellenjavallatokat is figyelembe vett. A szelektálás ezután a memória, a műszaki logika, rajz- és ismeretelsajátítási készség, a matematikai műveletek elvégzési gyorsaságának ellenőrzésével folytatódott. Új elemek segítségével vizsgálták meg, hogy a jelentkezők milyen mértékben felelnek meg a szakma követelményeinek. Korszerű vizsgáló berendezésekkel (melyek az eszterga és marógépek kezelésének milyenségét vizsgálják) próbálták ki a jelentkezők adottságait. S a gép nem téved, hisz azonnal tükrözi elektronikus ellenőrzőberendezések segítségével, hogy a jelentkező hol és mit tévedett. Hangsúlyozni szeretném, hogy a teszberendezések egy részét az üzemben állították elő, másokat pedig a Metalotehnica által patronált szakmai iskolában. A szakmai kiválasztás terén biztató eredményeket értek el az Electro-Mure? Vállalatnál is. Az elmúlt év folyamán két kalifikáló tanfolyamot szerveztek a szerszámlakatos és számológépszerelő szakmákban. Tekintettel arra, hogy a tanfolyamon érettségzett fiatalok vettek részt, lemondtak az általános ismeretek ellenőrzéséről, s e helyett nagyobb figyelmet fordítottak a szakmák igényelte kézügyesség tesztelésére. A jelentkezők egy alkatrészt kaptak, melyet szét, majd össze kellett szerelniök. A jelentkezők kézügyességét pontozták annak függvényében, hogy a műveletek elvégzése mennyi időt igényelt és azok milyen minőségűek. Véleményünk szerint e módszer hasznosnak bizonyult, ajánljuk más üzemeknek is. Kétségtelen, a szakmai kiválasztás terén alkalmazott módszerek nem merültek ki a fentiekben. Széles körben alkalmaznak más módszereket is, mint: a felvételüket kérő dolgozókkal részletesen elbeszélgetnek a vezetők, próbamunkát végeztetnek velük, versenyvizsgákat szerveznek egyes munkahelyek elfoglalására stb. stb. Mindennek dacára meg kell mondanunk, hogy a szakmai kiválasztás legkorszerűbb, tudományos alapon nyugvó módszereit még kevés üzemben alkalmazzák s ott sem minden esetben. Ez kiderül abból is, hogy még nagyon sok azoknak a dolgozóknak a száma, akik nehezen vagy egyáltalán nem képesek alkalmazkodni a munkahelyhez. Véleményünk szerint olyan esetekben, mikor a szakképesítő tanfolyamon az érettségizett jelentkezők mellett nyolc osztályt végzettek is részt vesznek, nagy figyelmet kell fordítani az elméleti ismeretek közötti különbség felmérésére. Ilyen esetekben feltétlenül szükségessé válik a kézügyesség tesztelése, a líceumot végzett jelentkezőknél pedig nyugodtan elhagyható az elméleti ismeretek ellenőrzése. Kétségtelen, a szakemberek szelektálására alkalmazott új módszerek meghonosítása megyénk üzemeiben még csak kezdeti szakasznál tart. Sajnos, egyes üzemek nehezen mondanak le begyepesedett, régi módszereikről. Véleményünk szerint sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a tapasztalatcserék kiterjesztésére, tanulmányozni kell behatóan a káderszelektálás terén jó eredményt elért üzemek módszereit, mert csak így, s csakis így tehetnek eleget üzemeink az új ötéves tervből rájuk háruló feladatoknak. GRAMA GR. közgazdász