Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXnz évfolyam 92. (6019) szám 1971 április 20. kedd A termelőkapacitás egyre tökéletesebb kihasználásával A Segesvári Cserép- és Tégla­gyár 1964-ben indult el a korsze­rűsödés útján, mikoris felépült a gyár harmadik üzemegysége, amely a két régi egység téglater­melését több mint 57 százalékkal, a cseréptermelését pedig közel 150 százalékkal emelte. Ma a gyár évente 36,5 millió téglát, közel 26 millió cserepet és egyéb építő­anyagot tud előállítani. Ezekből az adatokból ítélve me­gyénk egyik jelentős építőanyag­ipari egységéről van szó, s így nem céltalan követni a vállalat rendelkezésére álló termelőkapaci­tások kihasználását. A cserép- és téglagyárakban a gépi berendezések termelési kapa­citásának kihasználása mindenek­előtt az égetőkemencék befogadó képességétől és az égetési ciklusok közötti időtartamtól függ. A seges­vári gyár egyes részlegének ter­melővonalát még 1907-ben építet­ték, a kettes üzemegység két vo­nalát pedig 1914-ben, így műsza­kilag elavultak és alacsony terme­­lékenységűek. Viszont e berende­zéseket igyekeztek mind jobban kihasználni, úgy hogy, míg építé­sük idején ezekkel mindössze évi 4 millió téglát és cserepet gyártot­tak, addig ma kisebb korszerűsíté­sek révén évente 23,2 millió tég­lát és közel 12 millió cserepet ál­lítanak elő. És a vállalat műszaki káderei szüntelenül újabb és töké­letesebb műszaki megoldások, át­alakítási lehetőségek után kutat­nak, így például a közelmúltban próbálták ki és általánosították a cserépprések új, kerámiai vegyü­­letből előállított alakadó készülé­két. A régi, öntöttvasból készített alakadó készüléket a rajtuk átpré­selt képlékeny agyag erősen kop­tatta, azokat 3—4 hetenként cse­rélni kellett, ami növelte az önkölt­séget. De az említett készülékek a termelőkapacitás szempontjából is kedvezőtlenül hatottak, hiszen ko­pásuk arányában növekedtek a cserepek méretei, azaz csökkent az adott köbméter égetési felületen elhelyezhető cserepek száma. Ha köbméterenként csak 5—6 cserepet számítunk, akkor is ez évente több százezer termékkel csökkentette a lehetséges termelést. Ma viszont már nem vesztik el ezt a cserép­­mennyiséget, ami negyedévi ered­ményeikben is tükröződik. Az egyes számú üzemegység — amely a legrégibb berendezéssel dolgozik — az eltelt három hónapban a tervezett 260 000 kupáscserép he­lyett 320 000-et gyártott. Az alak­adó készülék kicserélésének elő­nyei még jobban tükröződnek a hármas üzemegységben, ahol a legkorszerűbb berendezések elle­nére is a tervezett cserépmennyi­séget 26 000 darabbal lépték túl. A téglatermelés tekintetében is igyekeznek minden belső tartalé­kot a felszerelések egyre tökélete­sebb kihasználásának szolgálatába állítani. Már itt is statisztikailag követhető eredményhez vezetett a nyers tégla szántásának meggyor­sítása — a segesváriaknál pilla­natnyilag itt tapasztalható terme­lési szűk keresztmetszet. Amint már közöltük, e munkaközösség három hónap alatt 225 000 téglát állított elő terven felül, ami feljo­gosít arra, hogy egész évre közel 1 milliós túlszárnyalásra számítsunk. Rövidesen újabb bővítési mun­kálatok színhelye lesz a gyár. A második félévben új alagútkemen­­cét építenek az 1-es üzemegység­ben, és nagyobb termelékenységű gépekkel cserélik ki a tégla, illetve cserép­vonalakat, ami évente 9 mil­lió tégla és cserép többletterme­léshez vezet. A vállalat vezetősége és műszaki szakemberei jelenleg nyolc tábori kemence építésének előirányzásával szándékszanak pó­tolni a lebontásra váró régi égető­kemencét. Mindezt azért, hogy biztosítsák idei tervelőirányzatuk további folyamatos teljesítését, minél jelentősebb túlszárnyalását. VARGANCSIK ISTVÁN A népi egyetemek képviselőinek tanácskozása Maros megye Művelődés- és Művészetügyi Bizottsága és a Tu­domány- és Kultúraterjesztő Ko­­misszió április 23-án, pénteken du. 15 órai kezdettel „A népi egyetem szerepe a felnőttek nevelésében“ címmel megyei szintű tanácskozást szervez a dicsői művelődési ház­ban. A tanácskozáson doktor do­cens Sabädeanu Vasile egyetemi tanár, Elena Bejac, a bukaresti Pe­dagógiai Intézet tudományos főku­tatója, dr. Ander Zoltán egyetemi tanár, Aurel Virtopeanu segesvári középiskolai tanár, dr. Adelia Ges­­ticone orvos, Ion Trimbitas régens középiskolai tanár, Stefan Chiora­­lia radnóti középiskolai tanár és Kapus János, a megyei Tudomány és Kultúraterjesztő Komisszió tit­kára terjesztenek elő tudományos közlést. A közléseket vita követi. Világ proletárjai, egyesüljetek!Szófiába utazott az RKP küldöttsége Hétfő délben Szófiá­ba utazott a Román Kommunista Párt küldött­sége, amely Gheorghe Panu elv­társinak, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága és Állandó Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezeté­sével részt vesz a Bolgár Kommu­nista Párt X. kongresszusán. A küldöttségben részt vesz Va­sile Vilcu elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának tagja, az RKP Konstanca megyei bizottsá­gának első titkára és Nicolae Birejan elvtárs, Románia Szocialis­ta Köztársaság nagykövete Bulgá­ria Népköztársaságban. Elutazáskor az Otopeni repülő­téren a következő elvtársak bú­csúztatták a delegációt: Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Vasile Vlad és Ion Circei, az RKP KB osztályvezetői, pártaktivisták. Jelen volt Boriszlav Konsztanti­­nov, Bulgária Népköztársaság bu­karesti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Ara 30 báni Ahogy telnek a napok, egyre szaporodnak megyeszerte a beve­tett hektárok. A munka ütemesen, megszakítás nélkül halad. A mező­­gazdasági egységekben célul tűz­ték ki, hogy az előző évekhez vi­szonyítva szerzett előnyt megtart­ják s a hónap végén már mint el­végzett munkáról beszélnek a tava­sziak vetéséről. Tennivaló persze még bőven van, de a kampány kezdetén megállapított munka­ütem, a szervezési intézkedések biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy még a tervezett határidő előtt földbe kerül minden mag. Nézzük csak, mit mutat a mező­­gazdasági munkák általános hely­zetképe. A tavaszra előirányzott összvetéseknek közel 60 százalékát végezték el a mezőgazdasági egy­ségek. Teljes egészében földbe ke­rült a cukorrépa, zab, árpa, borsó, a korai krumpli stb. magja. A 100 százalékos teljesítményig még va­lamivel több mint 100 hektár hiányzik a lenvetésből is. Elma­­rasztalólag főleg a késői burgonya­ültetés tekintetében szólhatunk az MTSZ-ekről. Az előirányzatból még több mint 700 hektárnyi hi­ányzik. Számos MTSZ-ben, mint Remetén, Járában, Magyarón, Ki­­béden stb., vetőgumóhiánnyal ma­gyarázzák a késlekedést. A hónap elején ez az érv még elfogadható volt, de most, amikor sok helyen már ki is kelt a krumpli, nem le­het rá hivatkozni. Sürgős intézke­désekre van szükség, s e tekintet­ben hathatósabb segítséget kell nyújtsanak az egységeknek az ille­tékes megyei szervek is, mert lé­nyegében a lakosság jobb ellátásá­ról van itt szó. A jelen pillanatban legfonto­sabb munka, a kukorica vetése. Az elmúlt hét utolsó két napjában több mint 4 000 hektáron került földbe a mag, s így számos MTSZ- ben egyre közelebb kerülnek a 100 százalékos teljesítményhez. Ta­lán mire e sorok megjelennek, jó néhányan jelentik is a munka be­fejezését. Megyei viszonylatban a szövetkezeti egységekben a terve­zett területeknek több mint egy­­harmadán került földbe a mag. Az ütemesség mellett mindenfelé nagy gondot fordítanak a minőségre. , Gondosan készítik elő a magágyat, s a legtöbb vetőgépet műtrágya­adagolóval is felszerelték. Az idei tavaszi munkák egy másik jellegzetessége, hogy min­denhol igyekeznek jól kihasználni a rendelkezésükre álló időt, a na­pokat, órákat. A gépesítők, az MTSZ-tagok jelentős része vasár­napokon is dolgozott. Ezt tapasz­talhattuk az elmúlt vasárnap­i, amikor a traktorok és gépek jelen­tős része kinn volt a határban, csupán a csepergő kényszerítette arra a gépesítőket, hogy abbahagy­ják a munkát. Sáromberkén pél­dául a csepergésig mintegy 9 hek­táron vetették el a kukoricát Nagy Károly és Gémes József, míg Vaj­da András egy nemrég a bokrok­tól és fáktól megtisztított területen végzett gyeptörést. — Idejében elkészülünk a vetés­sel — nyugtat meg az MTSZ el­nöke. — Igaz, tervünk nem nagy, mindössze 100 hektár, s abból 70 hektáron már földbe került a mag. A többi terület pedig készen áll a vetéshez. A legfontosabb munka most a cukorrépakapálás. Azt még a múlt héten megkezd­tük, s közel 12 hektáron végeztünk is a talajlazítással. A kártevők el­leni védekező munkát szintén el­végeztük, úgyhogy a héten már biztosítani tudjuk a napi 5 hektá­ros kapálási ütemet. A szomszédos gernyeszegi MTSZ- ben csendes a határ. Néhány gé­pesítő a felszereléseket ellenőrzi, s a nap többi részét megérdemelt pihenéssel töltik. Szombaton estig ugyanis a körtefájai brigád utolsó hektárjain is földbe húzták a ku­koricamagot így tehát vasárnap jelenthették, hogy befejezték a 90 hektárra tervezett kukorica veté­sét. A brigádosoknak nem maradt más tennivalójuk e napon, mint még egyszer ellenőrizni a cukor­répa vetésterületeket, hogy hétfőn és kedden megkezdhessék a kapá­lást. A feladat nem megerőltető, hiszen minden munkaerőre 0,30 hektár jut, s így minden lehetősé­gük megvan arra, hogy idejében és jó körülmények között tegye­nek eleget ennek a feladatnak is. ÜTEMESSÉG ÉS MINŐSÉGI MUNKA A KUKORICAVETÉSNÉL Munkában a vetőgép az ákosfalvi MTSZ határában A szocialista verseny élenjárói Az elmúlt hét végén ple­náris ülést tartott a Kisipari Szövetkezetek Országos Szö­vetsége. A plenáris ülésen többek között kijelölték az elmúlt évben szervezett szo­cialista verseny élenjáró egy­ségeit. A szocialista verseny­ben kitűnt megyei szövetség címet adományozták a Kis­ipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének, az ágazat kitűnt szövetkezete címet pedig a dicsői Techno­­lemn Kisipari Szövetkezet­nek. Rövidesen sor kerül a kitüntetések hivatalos át­­nyújtására. Spanyol földön A proletár internacionaliz­mus eszméjétől fűtött román kommunisták és hazafiak százai hősiesen harcoltak Spanyolországban a fasisz­ta intervenció ellen. R­ITKÁN történik meg, hogy egy anya kész­akarva tűzbe küldje gyermekét, de ha mégis erre szánja el magát, bizonyára nyomós okok vannak hozzá. So­kan ismerik Vásárhelyen a Mi­nor testvéreket, akik a nemzet­közi brigádok önkéntesei közt részt vettek a spanyol polgárhá­borúban, de tán sohasem esett szó arról, hogy kezdetben tulaj­donképpen ki volt ennek a har­cos családnak az irányítója. Ki­től kapták az első bátorítást, hogy szembeszegüljenek mind­azzal, ami távol esik az ember­ségtől és az igazságtól. A Minor család ezerkilenc­­száztizennyolcban a Zsilvölgyé­­ben lakott, s hogy abban az időben milyen világot élt az odaszorult nép, ezzel ma már mindenki tisztában van. Történt, hogy Minor néni elérkezett egy olyan ponthoz, amikor a szülő kénytelen támadásba lendülni, ha nem akar szemtanúja lenni gyermekei éhhalálának. A köves, dombos vidéken nem termett kenyérnek való, a fő eledel a krumpli volt. De aki mást nem evett, annak hamar elfogyott a tartalék is, aztán következett a kölcsönkérés. Szóval el kellett indulni. Mindenki tudta, hogy az egyik elöljárónak rengeteg krumplija van a pincében. Ide merészkedett be Minor néni, gondolván, ■hogy az „igazat" és „tisztességet" hirdető elöljáró megérti, mit rendez otthon a nyolc éhes gyermek napok óta. Az illető azt felelte, hogy ha ő odaadja a krumpliját a szegé­nyeknek, mit esznek a disznói. — Tudjuk, hogy több vagon krumplija van a pincében, bár két kilót adjon, az isten megfi­zeti — mondta Minor néni, de hiába mutogatta az üres mar­kát, úgy tért haza, semmi nél­kül. Ekkor roppant össze benne valami és vált az akkori világ es­küdt ellenségévé. A Minor család Vásárhelyre költözött, az akkori Wesselényi utcába, ahol Bernáth Andor és a Löbl család is lakott. Minor néni jónéven vette, hogy fiai be­léptek a KISZ-be. Valamivel ké­sőbb kicsi lakásukban már ille­gális gyűléseket is tartottak. A hatósági szervek rábukkantak a „tűzfészekre", s Minor nénit a fiaival együtt fölvitték a rendőr­ségre. Ezután ha valami zűrza­var támadt a városban, valaki után nyomoztak, a sziguranca emberei gyakran elővették Mi­­norékat. Annyira ismertekké váltak, annyit zaklatták őket, hogy a három nagyobbik fiú, Dániel, József és Sándor, kény­telen volt elhagyni a várost. Bu­karestben telepedtek le 1930- ban, majd egy napon odakerült a többi négy testvér is. A Minor fiúk itt is felvették a kapcsolatot a kommunista párt vezette mun­kásmozgalommal. Minor néni fölutazott fiaihoz, hogy gondju­kat viselje. A Minor fiúk részt vettek a spanyol hazafiak meg­segítésére a párt által kezdemé­nyezett akciókban. Később, ami­kor önkénteseket toboroztak a spanyol nép igazságos harcá­nak fegyveres támogatására, ők az elsők között jelentkeztek. Egy problémájuk volt csupán: szól­janak-e szándékukról édesany­juknak vagy se? Azért jött Bu­karestbe, hogy összetartsa a fiait, vigyázzon rájuk. Főképp, hogy velük legyen. Úgy döntöttek a testvérek, hogy hárman eltűnnek, mintha elnyelte volna őket a föld. A többi testvér marad, hogy tartsa anyjukban a lelket. Tehát Dá­niel, Jóska és Sándor felirat­koztak az 1937-es párizsi világ­kiállításra. Ez volt a látszat. A valóságban azonban az RKP így szervezte meg az önkéntesek ki­csempészését az országból. A Minor testvérek mozgalmi múlt­ját nem ismerték Bukarestben, de még így is a francia konzu­látuson melegen érdeklődtek, hogy kicsodák, mi a foglalkozá­suk, milyen szervezetnek vagy pártnak a tagjai. Mint békés, ismeretlen állampolgárokat az­tán átengedték a határon. Per­sze a fiúk egy-egy hónapi ké­séssel indultak. Ez pedig azt je­lentette, hogy elváltak útjaik, csak a cél maradt azonos. Pá­rizsban megvolt a pontos cí­mük, ahol jelentkezniük kellett. A Francia Kommunista Párt KB- ja mellett különböző nemzetisé­gi osztályok működtek, köztük a román is. A Román Kommunista Pártnak itt állandó képviselete volt, ahol fogadták Minor Dá­nielt is. A Spanyolországba in­duló csoport nem állt össze egyik napról a másikra. Minor Dániel is két hétig volt a Fran­cia Kommunista Párt vendége. Aztán ahogy összeverbuválták az újabb csoportot, turistáknak álcázták őket, mindenki hátizsá­kot kapott, hosszabb időre élel­met és ruhát. A ,,turistákat" az­tán külön autóval elvitték a ha­tárig. A Minor Dánielék cso­portja az éjszaka leple alatt lépte át a francia határt. A túl­oldalon már várták őket. A he­gyekben várakoztak azon az éj­szakán, majd szép napkeltére ébredtek az egyik fennsíkon. A OLTYÁN LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) Balról jobbra: KEREKES JÁNOS, MEZEI PÁL, MINOR SÁNDOR, ROMAN BANDI, BIDERMAN IMRE, MINOR JÓZSEF, MINOR DÁNIEL Az RXP megalakulásának félszázados évfordulója tiszteletére Tudományos ülésszak Április 21—22-én a megyei és a Marosvásárhely —m­kcrimimi pártbizottság tudományos ülésszakot szervez a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Az ülésszak első napján, április 21-én délelőtt 10 órakor a me­gyei pártkabinetben plenáris ülést tartanak, amelyen az alábbi tudo­mányos közléseket olvassák fel: 1. NICOLAE VEREȘ: A Román Kommunista Párt megalakulásá­nak történelmi jelentősége. A párt első szervezeteinek megalakulása Maros megyében. 2. SZOTYORI ERNŐ: Az ipari vállalatok tudományos vezetése. 3. Dr. VASILE RUS, a társadalmi és politikai tudományok Akadé­miájának levelező tagja: A társadalom párt általi vezetésének töké­letesítése a jelenlegi szakaszban. 4. SEBESTYÉN LIVIU: A szocialista öntudat fejlesztésének fontos­sága az ország fejlődésének jelenlegi szakaszában. A közvélemény­kutatás élenjáró módszereinek hasznosítása a propaganda tevé­kenység támogatásában. A plenáris ülés után az ülésszak történelmi, ipargazdasági, me­zőgazdasági, filozófiai és politikai, valamint szociológiai szekciók ke­retében folytatja munkálatait. Lapunk hasábjain visszatérünk e tudományos ülésszak ismertetésére SZIKION A marosvásárhelyi Orvostudomá­nyi és Gyógyszerészeti Felsőokta­tási Intézet április 20-án, kedden 19 órai kezdettel szimpoziont szer­vez. A szimpozionon az intézet okta­tó káderei terjesztenek elő közlé­seket, az alábbi témákkal: Dr. Cojocaru Aurel előadó ta­nár: „Az RKP vezető szerepének növekedése a jelenlegi szakasz­ban"; Dr. docens Puskás György egyetemi tanár: „Az orvosképzés fejlődése hazánkban"; Dr. Pop D. Popa Ioan egyetemi tanár: „Az egészségügyi felsőoktatás moderni­zálása az RKP dokumentumainak fényében"; Dr. Pop Teodor egyete­mi előadó tanár: „Az RKP X. kong­resszusa a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom létrehozásáról"; Dr. Antalffy András egyetemi elő­adó tanár: „A nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldása ha­zánkban"; Gáli Gyula egyetemi előadó tanár, az intézet társada­lomtudományi tanszékének vezető­je: „Románia Szocialista Köztársa­ság nemzetközi tekintélye"; Jakoczi Tibor előadó tanár: „Az RKP és az egyetemi ifjúság". Iskolások és pionírok kulturális versenyének országos döntője Nagybányán Maros megye képviselői nagy sikert arattak Az iskolások és pionírok, műked­velő művészcsoportjainak a párt félszázados évfordulója tiszteletére szervezett versenye az utolsó sza­kaszhoz, az országos döntőhöz ér­kezett. Tíz és tízezer pionír és is­kolás a tanulással párhuzamosan naponta tánccsoportokban, kórusok­ban, zenekarokban csiszolgatta te­hetségét és készült a nagy vetél­kedőre. A központi adatok szerint a sok tízezer műkedvelő iskolás­ból, pionírból több mint 12 ezer nyert jogot a döntőbeli részvételre. Hat központban — Bákóban, Bu­karestben, Temesváron, Craiován, Szebenben és Nagybányán került sor az országos döntő találkozóira, ugyanazon zsűri előtt. Maros me­gye képviselői Nagybányán szere­peltek, Szatmár, Szilágy, Márama­­ros, Kolozs és Beszterce-Naszód megye csoportjaival együtt. A nagy vetélkedőre április 16-án reggel indultunk tíz autóbusszal. Kitűnő szervezés, kitűnő hangu­lat. Ez jellemezte az. .indulást és az utazást, egészen Nagybányáig és onnan vissza Marosvásárhelyig. A több mint háromszázötven Maros megyei műkedvelő iskolás nevé­ben ezúton is tolmácsoljuk köszö­­netünket a Maros, Kolozs, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyei milícia szerveknek, me­lyeknek dolgozói megkülönbözte­tett figyelemmel biztosították uta­zásunkat, szabaddá téve az utat az énekszótól csengő buszok előtt. És köszönjük a nagybányaiaknak a vendégfogadást, a gondoskodást, mellyel gyermekeinket övezték egész idő alatt, s biztosították, hogy pihenten frissen lépjenek a versenydobogóra. És most elevenítsük fel a ver­seny forró pillanatait, gyermekeink szereplését, a közönség és­­ a zsűri véleményét. Gyermekek, vezetők DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 3. oldalon) Osztatlan sikert aratott a Pionírok Házának együttese. A mezőharasztosi táncosok a dobogón.

Next