Vörös Zászló, 1971. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-01 / 154. szám

Megyénk valamennyi dolgozója helyesli és támogatja a párt külpolitikáját Táviratok a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz Segesvár municípium kommunis­tái, összes dolgozói — románok, németek és magyarok — teljes azo­nosulásukat fejezik ki az ön által vezetett párt- és kormányküldöttsé­günknek az ázsiai szocialista orszá­gokban tett látogatása során ki­fejtett tevékenységével, amely hoz­zájárul a szocialista országok, a kommunista- és munkáspártok kö­zötti barátság és testvéri együttmű­ködés erősítéséhez. Hazafias büszkeség töltött el bennünket, tapasztalva, hogy pár­tunk nagy megbecsülésnek és tisz­teletnek örvend a kommunista- és munkáspártok körében. Az ön ál­tal vezetett küldöttségünk ismétel­ten kifejezésre juttatta pártunk és kormányunk internacionalista poli­tiká­ját, szocialista nemzetünk, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló összes népek érdekei irán­ti magasfokú felelősségérzetét. A párt, a kormány és ön előtt, szeretett Nicolae Ceaușescu elv­­társ vállaljuk, hogy minden tudá­sunkat, alkotó energiánkat a X. pá­rtkongresszus történelmi jelentő­ségű határozatai valóra váltásának szolgálatába állítjuk, hogy minél nagyobb legyen a mi hozzájárulá­sunk a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalmunk felépítéséhez. A municípium iparára háruló hat hónapi tervelőirányzatok min­den mutatóját teljesítettük és túl­szárnyaltuk, s minden feltétel meg­van, hogy a II. félévben még jobb eredményeket érjünk el. Mindent megteszünk, hogy ezek a lehetősé­gek gyakorlattá váljanak. Ismételten teljes egyetértésünket fejezzük ki pártunk és kormányunk külpolitikájával, s minden erőnkkel támogatjuk gyakorlati megvalósítá­sát. AZ RKP SEGESVÁR MUNICIPIUMI BIZOTTSÁGA A Dicsői Vegyipari Kombinát munkaközössége rendkívül nagy érdeklődéssel követte párt- és kor­mányküldöttségünknek az ázsiai szocialista országokban tett hiva­talos baráti látogatását, s nagyra értékeli a küldöttség tevékenysé­gét, amely teljes mértékben megfe­lel pártunk és államunk általános internacionalista politikájának. Ez alkalommal is kifejezésre jut­tatjuk fenntartás nélküli azonosulá­sunkat pártunk és államunk kül­politikájával, s nagyra értékeljük az ö­n hozzájárulását, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, e poli­tika kidolgozásához. Munkaközösségünk teljes azo­nosulásának konkrét kifejezői az I. félévben elért termelési eredmé­nyek. Hathónapi össztermelési elő­irányzatainkat június 23-án telje­sítettük, s ez lehetőséget teremtett arra, hogy a hónap végéig mint­egy 18,5 millió lej értékű terméket állítsunk elő terven felül. Előirány­zaton felül 4900 tonna karbidot gyártottunk, s az első 5 hónapban több mint 5 millió lej terven felüli jövedelmet valósítottunk meg. A kombinát munkásai, mérnökei és technikusai vállalják, hogy a pártszervek és szervezetek irányítá­sával erejüket nem kímélve mun­kálkodnak a jelenlegi ötéves terv első esztendei előirányzatainak maradéktalan teljesítéséért. A DICSŐI VEGYIPARI KOMBINÁT MUNKAKÖZÖSSÉGE A be­lső erő nagysága Hazánk dolgozó millióival együtt én is élénk figyelemmel kísértem pártunk és kormányunk magasran­gú küldöttségének ázsiai látogatá­sát. A küldöttség, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs vezetett, fénye­sen oldotta meg nagy jelentőségű feladatait. Pártunk és kormányunk szilárd elvi álláspontját küldöttségünk ra­gyogóan képviselte , messzi Ázsiában is. Ez a szilárd elvi állás­pont ma már világszerte ismere­tes. A mély rokonszenv, amely kül­döttségünket fogadta, igazolja külpolitikai koncepciónk emelke­dettségét ,tisztaságát, félreérthetet­­lenségét és helyességét. A népek rokonszenve megalapo­zott, hiszen ezernyi jelből látjuk, hogy világszerte k­iégvi­tették" a ..ro­mán csodát", amely hazánk jelen­kori történetéből sugárzik. Megér­tették a belső erőnek azt a nagy­ságát, amely a hatalmas anyagi fejlődés mellett megteremtette az életerős szellemi egyensúlyt is. Hazánk gyönyörű példája az alko­­tó-tere-m­tő szocialista szellem nagy harmóniájának, amelyben romá­nok, magyarok, németek és más nemzetiségű dolgozók együtt épí­tik a jelent és a jövendőt. GAGYI LÁSZLÓ író (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 154 (6081) szám­­ 1971. július 1. csütörtök Ara 30 bámi Nagy büszkeség ennek az országnak a honpolgára lenni Mindvégig nagy figyelemmel kö­vettem Románia Szocialista Köz­társaság Nicolae Ceausescu elv­társ vezette párt- és kormánykül­döttségének az ázsiai szocialista országokban tett látogatását. A televízió adásai, a sajtóbeszámo­­lók lehetőséget teremtettek szá­munkra, hogy ismételten meggyő­ződjünk: pártunk és országunk — bel- és külpolitikájának köszönhe­tően — nagy rokonszenvnek és te­kintélynek örvend külföldön. Küldöttségünket a meglátogatott országok népei mindenütt meleg szeretettel fogadták. Ez örömmel és hazafias büszkeséggel töltötte el szívünket. Ezek a látogatások nagyon gyü­mölcsözőek voltak, hozzájárultak a népek közötti barátság megszilár- NICOLA TOANCHINA, a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát mestere (Folytatás a 3. oldalon) a megyei pártbizottság plenáris ülése Szerdán plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Maros megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a pártbizottság tagjai és póttagjai, ipari, állami és szövet­kezeti mezőgazdasági egységek, kisipari és fogyasztási szövetkeze­tek, gazdasági intézmények veze­tői, egyes pártszervezetek titká­rai, párt­­állami és tömegszervezeti aktivisták, egyes központi szervek és intézmények képviselői, újság­írók. Az első napirendi pont kereté­ben Landos Vasile, a megyei párt­­bizottság gazdasági komissziójá­­nak vezetője jelentést terjesztett elő a megye gazdasági egységei exporttevékenységének időszerű kérdéseiről, a pártszervek és szer­vezetek által foganatosított, vagy foganatosítandó ez irányú intézke­désekről. A tájékoztatót élénk vita követ­te. Felszólaltak: Moldovan Cornel mérnök, a Segesvári Textilipari Kombinát vezérigazgatója, Cim­­peanu Romulus mérnök, a Dicsői Vegyipari üzemcsoport kereske­delmi igazgatója, Irimie Iosif mér­nök, a Dicsői üveggyár igazgatója, Covrig Dumitru, a Prodcomplex Helyiipari Vállalat igazgatója, Ferenczi Gyula mérnök, a Maros­vásárhelyi Bőr és Kesztyűgyár igazgatója, Popa Dorel mérnök, a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombi­nát igazgatója, Borda Ioán, a Kis­ipari Szövetkezetek Megyei Szövet­ségének alelnöke, Kuti Elek közgazdász, az ILEFOR Helyiipari Vállalat igazgatója, Marian Tra­­ian, a régeni IRUM pártbizottsá­gának titkára, Cibi Mihai mérnök, a Megyei Termék-minőségellenőr­ző Felügyelőség igazgatója, Ofelea Ioan közgazdász, a Nemzeti Bank megyei fiókjának igazgatója, Ce­­falin loan mérnök, a Vásárhelyi Álla­mi Mezőgazdasági Vállalat igazgatója, Tau Eugen, a Régeni Faipari Komplexum főmérnöke. A hozzászólók beszámoltak az exportterv teljesítésében elért e­­redményeikről, az elmúlt időszak­ban hozott intézkedések hatékony­ságáról, felelősségérzettel ele­mezték a tevékenységet még beár­nyékoló hibák okait, vázolták azo­kat az intézkedéseket, melyeknek gyakorlatba ültetésével szándék­­szanak fokozni az export gazda­sági hatékonyságát, javítani a külföldre szánt termékek minősé­gét, a szerződéskötést és a piacku­tatást, a reklámozást stb. Többen értékes javaslatokat tettek az ex­porttal kapcsolatos ügyintézés a­­nyagi és erkölcsi ösztönzésének tökéletesítésére. Valamennyien tol­mácsolták munkaközösségüknek azt a szilárd elhatározását, hogy erőt nem kímélve munkálkodnak az 1971. évi terv minden mutatója, s köztük az exportfeladat végrehaj­tásáért. Ezután a megyei pártbizottság plenáris ülése intézkedési tervet fogadott el az exporttevékenység további javítására. A második napirendi pont kere­tében Olteanu Stefan, a Maros megyei mezőgazdasági vezérigaz­gatóság vezérigazgató-helyettese előterjesztette a fejőstehén-tenyész­tés fejlesztéséről és korszerűsíté­séről szóló programot a szövetke­zetközi társulásokban és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek­ben. Az előterjesztett programhoz a következők tettek javaslatokat: dr. Silvai Emil, a marosvásárhelyi Kí­sérleti Állomás igazgatója, Szabó István, a gernyeszegi MTSZ főmér­nöke és Moldovan Ioan, a régeni MTSZ elnöke. A programot a plenáris ülés egyhangúlag jóváhagyta. A harmadik napirendi pont ke­retében szervezési intézkedéseket fogadtak el. A plenáris ülés fel­mentette Mihai Gheorghe-t, a me­gyei pártbizottság tagsági és bü­­ró­ tagi funkciójából. Ezután koop­tálták a megyei pártbizottságba és a büróba Anderkó József elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnökét. Az egyes napirendi pontok után szólásra emelkedett Nicolae Veres elvtárs. Az export kérdése kapcsán hangsúlyozta, hogy a megye ipari dolgozói általában jó eredménye­ket értek el a terv teljesítése te­rén. Kiemelte azonban, hogy a mennyiségi mutatók mellett a jö­vőben fokozottabb hangsúlyt kell helyezni a minőségi mutatók el­érésére. Felkérte a vállalatok ve­zetőit, a pártszervezetek titkárait, hogy kutassák behatóbban az ex­port gazdasági hatékonysága fo­kozásának lehetőségeit. Célszerűb­ben kell megszervezni a piackuta­tást — mondotta Veres elvtárs —, olyan embereket nevezzenek ki e munkakörbe, kik alaposan isme­rik a szakma titkait, kik képesek megfelelő körülmények között ér­tékesíteni a hazai termékeket a külföldi piacokon. Az állattenyésztés kérdései kap­csán, Veres elvtárs utalt, általában a fejőstehén-tenyésztés és konkré­tan a tejtermelés megjavításának szükségességére. Rámutatott az elfogadott program teljes­ítésének fontosságára, mely számottevő lé­pést jelent majd megyénk állatte­nyésztésének fejlesztése és moder­nizálása útján. Mind a szövetke­zeteknek, az ezekben dolgozó szakem­bereknek, mind pedig a Me­zőgazdasági Vezérigazgatóságnak és az összes érdekelt szerveknek erőfeszítéseket kell tenniök a program előírásainak teljesítésére, a szálláshelyek átadási határide­jének betartására, a tervezett ál­­latlétszám megvalósítására. w-ts . KEDVES ELVTÁRSAK! A Román Kommunista Fért Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a randán nép és a magunk nevé­ben kifejezzük Qije­-írd­, a szovjet népnek mélysé­ges szomorúságunkat és részvétünket azzal kap­csolatban, hogy tragikusan elhunytak Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev űrhajós pilóták, hősi halált haltak a rájuk bízott nemes küldetés teljesítése során. Dobrovoszkij, Volkov és Pacajev űrhajós pilóták magasrendű önfeláldozás szelleméről tettek tanul NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke bizonyságot, a Szojuz-11 űrhajónak a Szaljut állo­mással való összekapcsolása révén az űrhajózás történetében első ízben hoztak létre ember vezette orbitális űrállomást, nagyszabású műszaki-tudomá­nyos és orvosibiológiai kutatási és kísérleti progra­mot hajtottak végre. Ez a szovjet tudomány­os tech­nika nagy jelentőségű hozzájárulása az ember ve­zette orbitális repülések fejlesztéséhez, a világűr meghódításához. Kérjük, egyben tolmácsolják teljes együttérzé­sünket a hős űrhajósok családjának a súlyos veszte­ségért. ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke T­ÁVIRAT L­I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA l­lCOLAE CEAlUSESCUNAK, Románia Államtanácsa elnökénél lát­oatása Finnországban Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének és Urho Kekkonennek, Finnország Köztársaság elnökének hivatalos megbeszélései Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köz­tárissaság Államta­nácsának elnöke és Urho Kekko­­nen, Finnország Köztársaság elnö­ke június 30-án délelőtt hivatalos megbeszéléseket folytatott a hel­sinki Elnöki Palotában. Romáin részről a megbeszélése­ken részt vettek: Fazekas János, a M­inisztertaná­­s alelnöke, Co­rne­liu Manescu külügyminiszter, Ioan Avram gépipari miniszter, Mircea Balánescu, Románia Szocialista Köztársaság helsinki nagykövete, Constantin Mitea tanácsos, Cornel Vladu külügy­minisztériumi igaz­gató. Finn részről részt vettek: Ahti Karjailainen miniszterelnök, Vaino Lekinen külügyminiszter, Richard Totterman külügyminisztériumi ál­lamtitkár, Risto Hyvaronen, a kül­ügyminisztérium politikai igazgató­ságának vezetője, Pentti Uusivirta, a külügyminisztérium külkereske­delmi igazgatóságá­nak vezetője, Kaarlo Veikko Maikela, Finnország bukaresti nagykövete. A megbeszéléseik során hangsú­lyozták, hogy a sokoldalú román­­finn kapcsolatok pozitívan alakul­nak, hogy mindkét fél fejleszteni kívánja a kapcsolatokat. Úgyszintén véleménycserét foly­tattak a jelenlegi nemzetközi hely­zet egyes vonatkozásaival kapcso­latban. A megbeszélések a meleg ba­rátság, a tisztelet és az egyetértés légkörében folytak le. Találkozás a finn parlament több tagjával Nicolae Ceausescu, Románia Ál­lamtanácsának elnöke finnországi látogatá­saina­k második napjain délelőtt találkozott Rafael Paasio­­val, a parlament elnökével és a legfelsőbb finn törvényhozó szerv más tagjaival­. A román államfővel együtt vol­tak a következő elvtársak: Fazekas János, Cornelia Manescu, Ioan Avram és Mircea Balánescu, Romá­nia finnországi nagykövete. Nicolae Ceausescu elnököt par­­ lamenti látogatására elkísérte Vai­no Leskinen külügyminiszter, Ola­­vi J. Mattija külkereskedelmi mi­­ni­szter, Olavi Salonen iparügyi miniszter, Kaarlo Makela, Finnor­szág romániai nagykövete, Sheikki Hannikainen meghatalmazott mi­niszter, protokollfőnök és Ermei Kanninen vezérőrnagy. A parlament bejáratánál Nicolae Ceausescu elnököt szívélyesen kö­szöntötte Rafael Paasio parlamen­ti elnök, szociáldemokrata pártve­zér, Johannes Viroloinen első al­­elnök és a legfelsőbb törvényhozó szerv más magas rangú képviselői. A román vendégeknek bemutat­ták a parlamenti bizottságok elnö­keit. Rafael Pansio melegen üdvözöl­te Nicolae Ceausescu elnököt, a többi román vendéget, és megelé­gedését fejezte ki e látogatás kap­csán. Meggyőződésem — mondot­ta —, hogy az ön látogatása mó­dot nyújt a véleménycserére szá­mos kérdésről, nemzeteink, az ösz­­szes népek érdekében. A továbbiakban Rafael Paasio ismertette a parlament tevékeny­ségét és összetételét, hangsúlyoz­va annak szerepét és jelentős hozzájárulását az ország politikai életéhez. Válaszában Nicolae Ceaușescu elvtárs a következőket mondotta: Szeretném megköszönni a par­lamenti elnök úrnak a hozzám in­tézett üdvözlő szavakat. Kifejezem megelégedésemet afelett, hogy finnországi látogatásunk alkalmá­val megismerhetjük a finn parla­ment tevékenységének egyes jel­lemző mozzanatait. Ugyanakkor kifejezem örömö­met, hogy a finn parlament és Románia Nagy Nemzetgyűlése kö­zött jó kapcsolatok vannak, és, mint tudjuk, az elnök úr küldött­­ség élén látogatást tesz majd ha­zánkban. Mi nagyra becsüljük a parla­mentek szerepét új népek életé­ben, és véleményünk szerint az eu­(Folytatás a 4. oldalon) ­­lton a strin szednek fást Esik vagy esett, egy-két napig, ez egyre megy. Nem aratnak, nem hordják a takarmányt, nem, vagy csak alig kapálnak. Jobbára áll­nak a munkák. A kultúrák, a gyo­mok persze fejlődnek, s nem egy helyen felhőssé teszik a szövetke­­zetvezetők, tagok arcát. Szóval, mégsem áll az ember. Számba ve­szi, amit megtett, s amit elmulasz­tott. A riporter megpróbálja leje­gyezni, nyilván célzatos válogatás­sal. Mert egy dologban azért e­gyet kellene értsünk: az objektív ítéletet nem egyszer lehetetlenné teszi ,,a benne­ élés", olykor meg a mulasztások nyomán születő első emberi reakció, az önvédelem. E­­zért, ezekért jut némely szövetke­zetvezetővel ellentétes, eltérő kon­klúzióra a riporter, mely akkor sem veszti érvényét, ha történetesen esik az eső. A ma gondja a teg­napi mulasztásban gyökerezik. Ak­kor még sütött a Nap, javadalmazás összegét. A társulás 692 lejben fizeti a répa egyelését és a második kapálást. Ám a tag­ság kezdetben úgy tudta és rosz­­szul tudta, hogy ez az összeg csak az egyelésért jár. Amikor kiderült a melléfogás, léket kapott a mun­kakedv. Ennek három, de egyesek szerint négy hete. A lényeg az, hogy állt a munka, a gyom ellep­te a répát, s most nehéz a kapá­lás. Ki a hibás? — maradjunk mi is a tagság kérdésénél. Nos, egy­szer, aki a rossz magyarázatot ad­ta, felelőtlenül, figyelmetlenül ke­zelte a javadalmazás problémáját. Az eredmény jól látható a határ­ban. Másrészt elmarasztalható a tagság. Mert bár jól tudták, mi­lyen következményekkel jár a ka­pálás halogatása, alkudoztak s nem dolgoztak (művelték ugyan a kukoricát, s egyebeket). A tévedé­sek tisztázásának nem az alkudo­zás a módja, hanem a törvényes előírások konzultálása. Harmadsor­ban furcsa, hogy a szövetkezet ve­zetősége, a farmvezető, valamint a társulás megyei szintű vezetősége három hétig hagy függőben egy ilyen lényegbevágó kérdést. Ma­gyarázatra szorul az, hogy a ja­vadalmazás a munka kulcsproblé­mája? Aligha! Ismétlem, a sövényfalvi és hé­­derfájai felelőtlen ügyvezetés felér egy jégveréssel. Számítsák csak ki, avagy nézzenek utána a szakköny­vekben. (makkai) (Folytatás a 3. oldalon) Mi lehet egyenértékű egy jégveréssel ? Nem fárasztom az olvasót: a fe­lelőtlenség. Sövényfalva és Héder­­fája tanulságos példákkal szolgál­hat e tekintetben. Sövényfalván, miként azt a cu­korrépa-termesztő társulás vezető­je, Frátifa­lub­an elmondotta, nem kezelik megfelelő komolysággal a szóban forgó kultúra termesztését. Mi történt? — A tagság azt kérte, hogy nor­mára dolgozhassa meg a cukorré­pát, a városközelség miatt nem annyira pénzre, mint inkább ter­ményre van szükségük. Belemen­tem volna, de a szövetkezet veze­tősége kevés megértést tanúsított. Végül is az eredeti javadalmazás­nál maradtunk, csakhogy közben telt az idő, s későn fogtak a ka­páláshoz. Mindössze 18 om­ jut egy munkaerőre, de ha elszaporodtak a gyomok, igen nehéz behozni a lemaradást. Most a harmadik ka­pálás folyik, azaz folyna, ha az eső bele nem szól. S a farmvezető valóban nem tú­loz; gyomos répa akad jócskán a sövényfalvi határban. A főmérnök, Luciu Liviu megle­hetősen szkeptikusan szemléli a társulás ügymenetét. Bár a farm­formát illető megjegyzései nem ér­dektelenek, úgy vélem, a jelenle­gi helyzetben a kötelesség na­gyobb hozzáállást kíván, mert a szervezési formától függetlenül végső soron mégiscsak felelősség terheli a termés sorsáért. Ha meg­­értőek lehetünk a szomszédos Dombéval szemben, ahol 30—40 ári répa és csaknem 2 hektár ku­korica jut egy munkaerőre, Sövény­­falvát csak elmarasztalás érheti. 18 ári répa egy munkaerőre! O­­lyan munkaerőre, melyet nem más helységekből kell verbuválni, ha­nem kéznél van, amely ha nincs a vezető tanács felületes maga­tartása s tegyem hozzá, felelőtlen­sége, már régen befejezte volna a répa soron lévő művelését. Mindeddig az okosan, módsze­resen dolgozó egységek közé so­roltuk a sövényfalvit. Ezúttal nem érdemli ki ezt a minősítést, s nem is annyira az okos tervezés, előre­látás, mint inkább az akarat hiá­nyáért. Azt sem egészen értem, hogy miért oly nyugodt a mérnök, hiszen az említett hibák mellett az esőverte lóhere sem éppen mo­solyt fakasztó. Nem tegnap rak­hatták boglyákba, mert ezek kö­zül már szépen zöldell az újabb kasza alá való. Héderfáján egy tévedés miatt virágzik a repce szerte a cukorré­pában. Most nagy kínnal-bajjal kapálják, de csak az tudja igazán, mit jelent ez, akinek a neheze jut. A tagság. A tévedés abban áll, hogy itt is rosszul közölték a kapálásért járó Ünnepi ülés a Tanítók Napján Marosvásárhely municípium tan­erői a Művelődési Palotában ün­nepelték meg a Tanítók Napját. Az ünnepi légkörben lezajlott gyű­lésen Kiss Zoltán, a municípiumi néptanács végrehajtó bizottságá­nak első alelnöke, a municípiumi pártbizottság és néptanács nevé­ben köszöntötte a pedagógusok napja alkalmából a municípium összes tanügyi dolgozóit. Méltatta az oktatás fejlődésében, korszerű­sítésében elért eredményeket, a tanügyi káderek oktató-nevelő munkáját és további sikeres tevé­kenységet kívánt az ifjúság neve­lésében. Az ünnepi beszéd után egy pio­nírcsoport a municípium összes pionírjai nevében köszöntötte a nevelőket, oktatókat, akik szeretet­teljes é­s fáradhatatlan munkával formálják őket emberré, a szocia­lista társadalom építőivé. Az ünnepi gyűlésen számos ta­nító, tanár hozzászólásában mél­­tatta pártunk bölcs iskolapolitiká­ját, elemezte az oktatás terén el­ért eredményeket és tett vállalást arra, hogy a következő tanévben még szorgalmasabban, odaadób­­ban végzi munkáját. A pedagógu­saik napja alkalmával számos taní­tót, tanárt tüntettek ki. Az ünnepi ülés résztvevői táviratot küldtek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsá­gána­k, s­ze­mélyese­n Nicolae Ceaușescu elvtársna­k, megköszön­ték azt a kivételes figyelmet, gon­doskodást, amelyet pártunk és ál­lamunk az oktatás fejlesztése, az ifjúság nevelése és a tanügyi dol­gozók munkája iránt tanúsít. A távirat hangsúlyozza, hogy Maros­­vásárhely tanerői a jövőben még állhatatosabban, nagyobb oda­adással nevelik az ifjúságot, a szo­cialista társadalom aranytartalé­kát. ★ Hasonló ünnepi gyűlésekre került sor a Tanítók Napján megyénk városaiban, községközpontjaiban.

Next