Vörös Zászló, 1971. november (23. évfolyam, 261-285. szám)

1971-11-02 / 261. szám

XXIII. ÉVFOLYAM 261 (6190.) szám 1971. november 2 KEDD Ára 30 báni AZ ÖTÉVES TERV hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztésének nagyszerű programja Pékséget építenek Mint már arról beszámoltunk, a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Megyei Szövetsége intézkedéseket foganatosított fa­lusi pékségek létesítésére az mtsz-ek mellett. Tanulmányokat végeztek e létesítmények gazda­ságossá tételéért, tapasztalat­­szerzés végett felkeresték az or­szág különböző vidékein már működő falusi pékségeket. Ilyen előzmények után kezdik meg a héten megyénkben az első fa­lusi pékség építését Saul­on. A napi két és fél tonna kenyér sütésére tervezett pékséget a jövő évben adják át rendelteté­sének. A megye második ilyen pékségét Erdőszentgyörgyön fogják felépíteni. Hét mtsz­­társult Az elmúlt napokban megyénk­ben 7 mtsz, a Filea-i, a Pietrij-i, a Ripa-i, a Vatava-i, a Dumbra­­va-i, a Rudii Munji-i, a magya­rói társult a mellékgazdasági tevékenység fellendítésére. Az említett mtsz-ekben a gazdasá­gok területéről kikerülő fa fel­dolgozását, értékesítését tűzték ki célul, lehetőséget teremtve a mezőgazdaság gépesítése révén a földművelésnél nélkülözhető munkaerő foglalkoztatására, a pénzjövedelem növelésére. Elő­irányozták egy nagy munkacsar­nok felépítését, de addig is az említett szövetkezetek műhelyei­ben bizonyos mezőgazdaság szerszám részeket, ládákat készí­tenek, épületasztalos munkáka végeznek. Bővítették a vásárhelyi nagyklinika épületét A lakosság egészségügyi ellá­tásának további javítása érde­kében a közelmúltban bővítési munkálatokat végeztek az egye­sített kórházak épületén. A többszázezer lejt igénylő mun­kálatokkal befejezték az épület két szárnyának harmadik emele­tét. Az építkezésekkel gyarapo­dott az orvostanhallgatók okta­tását szolgáló klinikai előadó­termek száma és kibővült a szív­­sebészeti részleg. Az 1-es Klini­kai Kórházak Igazgatóságának irányításával más egészségügy egységeknél is végeztek átalakí­tási munkálatokat. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Lapunk 3. oldalán SPORT _____________________________ mindennapi neses nagy veszteség! Hóval köszöntött be november. Újabb figyelmeztető ez azok szá­mára, akik nem használták ki a kedvező időjárást. Annak ellenére, hogy októberben az eső nem gá­tolta (egy-két nap kivételével), a mezei munkát, alaposan megkés­tek a vetéssel. Viijoaran például még 160 hektár vá­rja a magot, Ghib­rinteiiic­en 150, Cucerdean 110, Pantion 102 hektár előkészítése, vetése várat magára. De ott van­nak a lemaradottak között a cse­­rcelaki, bü­kkösi, Valea Larga-i, ka­­rácsonyfalvi, bátosi, bözödi, hár­masközségi és más termelőszövet­kezetek is, így gyűl össze aztán megyei viszonylatban még több mint 4 300 hektár, amit most már a legsürgősebbem be kell vetni. Minden egyes napi késés kilók­kal, sőt mázsákkal vámolhatja meg a jövő évi termést. Nem lesz ideje a búzának, hogy a tél bekö­szöntéséig megerősödjék, a fagyok ne tegyenek kárt­ benne. Semmi sem menti a termelőszö­vetkezetek vezetőségeit, tagságát a felelősség alól. Elsősorban ők a hibásak a lemaradásért. Viszont az is igaz, hogy a termények elszállí­tása sok nehézséget okozott. Ez­zel a kérdéssel pedig nem ártana megyei szinten komolyabban fog­lalkozni. Egyes termelőszövetkeze­tek alig 15—20 fogattal rendel­keznek, ami bizony csak nagyon csekély termény elszállítására al­kalmas. S amint az elmúlt évek s az idei tapasztalat is bizonyítja, a gépjárművek elosztása nem törté­nik a legésszerűbben. Nagyrészt a szállítóeszközök hiányával és azok gyenge kihasználásával magya­rázható, hogy jelen pillanatban is több mint 36 000 tonna cukorrépa van kint a szántóföldeken. Erre, valamin­nt a kukoricabetakarítás lassú ütemére vezethető vissza sok helyen a vetés elhúzódása. Nem szabadult fel idejében a terület a traktorok számára. Mert igaz, hogy eddig több mint 37 900 hektárról törték le a megyében a kukoricát, de sok helyen még ott a szár, sőt a termés egy része is. Jól fogott tehát vasárnap a munkások, a diákok segítsége, akik most is szor­galmasan dolgoztak a szántóföl­deken, segítettek a termelőszövet­kezeti tagoknak, az á­mv­ék dolgo­zóinak a betakarításban. Külön dicséretet érdemelnek a KISZ szervezetek, amelyek nem kevesebb, mint 5 400 ifjút mozgó­sítottak. Ott voltak az ifjak a teg­nap a marosvásárhelyi ámu kuko­ricaföldjein, a segesvári ámv gyü­mölcsösében, mindenütt, ahol se­gítőkézre volt szükség, összesen 32 400 munkaórát dolgoztak, ami egymagában is dicséretes. De szorgos munka folyt vasár­nap az mtsz-ek földjein is. Több mint 8 000-en vettek részt a mun­kában, a területek felszabadításá­ban. Teljesítményük a kukorica be­takarításánál megközelíti a 200 hektárt. Említésre méltóbb azon­ban a szállításnál­ végzett munka. Megyei viszony­latban 3 000 tonna cukorrépát, közel 390 tonna takar­mányt, 826 tonna kukoricát, ko­csányi és más terményeket hord­tak el a szántóföldekről, szabad utat engedve a gépkezelőknek, a­­kiik ezen a napon 770 hektáron tették földbe a magot. Szép a vasárnapi teljesítmény, de most, a hétközi napokon gyor­sabb ütemre, nagyobb erőfeszítés­re van szükség. A cél világos: mindenütt a legrövidebb időn be­lüli végezni a vetéssel és az őszi termények betakarításával. És erre most már van is lehetőség, hisz minden övezetben, minden köz­ségben található mtsz, amely már végzett a vetéssel, s így a gépeket, a munkaerőt oda összpontosíthat­ják, ahol még mindig szükség van rájuk. Ebben a munkában a leg­fontosabb feladat természetesen a szövetkezetközi tanácsokra hárul, hisz ők ismerik legjobban a kör­zeteikben levő termelőszövetkezetek helyzetét. Befejezték a kukorica betakarítását Bodiori Gogán Cintos Deményháza Ernye Chiher Kibéd Bölkény Sáuk­a Péterlaka Hodos Lák­ud Petele Régen Livezeni Hodos Havad és sokan mások. Nagyon lemaradtak Kutyfalva Pogaceaua Capu­ Sinmartin Chefan Bözöd Petrilaca Magyaros Cozma Cornetti Frunzeni Idiciu Lueriu Héderfája Szederjes Mica Hatékony intézkedések a lakosság ellátásának állandó javítására Amint arról vasárnapi lapszá­munkban beszámoltunk, a Maros megyei és a Marosvásárhely muni­­cípiumi pártbizottság október 30- án és 31-én átfogó ellenőrzést szer­vezett a marosvásárhelyi kereske­delmi egységekben és a piacokon. Az ankét során ellenőrizték az élel­miszer-, az ipari termékeket, vala­mint a zöldség- és gyümölcsáru­sító üzleteket, továbbá a közét­keztetési egységeket és a piacokat. Az általános megállapítás szerint az illetékes kereskedelmi vállalatok és szervek intézkedéseinek eredmé­nyeként sikerült biztosítani a lakos­ság igényeinek kielégítéséhez szük­séges árualapot. Ha ennek elle­nére bizonyos időszakokban kie­sések vagy aránytalanságok ta­pasztalhatók az üzletek ellátásá­ban, annak magyarázata elsősor­ban szervezési hibákban, a szállí­tás nem megfelelő irányításában, vagy néhány kereskedelmi egység vezetőjének felelőtlenségében ke­resendő. Amint azt vasárnapi lap­számunkban is említettük, az üzle­tekben és a nagykereskedelmi vál­lalat raktáraiban elegendő cukor, liszt, olaj, rizs és más fontos élel­miszer van, amelyekből biztosítani lehet az igények kielégítését, a fo­lyamatos ellátást. A kétnapos ellenőrzés során a­­zonban kitűnt, hogy a kedvező kö­rülmények ellenére az ellátás és a kiszolgálás nem felel meg a köve­telményeknek. Az élelmiszerüzletek­ben, különösen a felvágottat, tej­terméket árusító részlegeken, a ke­nyér- és zöldségüzletekben lassú a kiszolgálás, különösen a csúcsfor­galmi időkben a vásárlóknak hosz­­szú sorokat kell végigállniuk, amíg hozzájutnak az óhajtott termékhez. Ennek sok esetben az az oka, hogy az üzleteket nem a legmegfele­lőbb időben, késve látják el. 31-én reggel például az emberek nagy tömege várakozott a „Kárpátok" negyedben, a Tudor Vladimirescu negyedben, valamint a 20, 11, 145, 18 és 13. számú üzletek előtt ke­nyérre, amelynek már reggel 7-kor ott kellett volna lennie, de 9 óra­kor még nem érkezett meg. Né­hány üzletben, ha volt is kenyér, csak egyetlen választékot tudtak a vásárlóknak felkínálni, vagy fehé­ret, vagy félbarnát. Rossz volt a fehéráruval való ellátás, a legtöbb helyen nem lehetett kapni kiflit és vekniféléket. A rossz kenyérellátás oka első­sorban a szállítás szervezetlensé­gével, a cukorgyári sorompó okoz­ta akadállyal, de nem kis részben néhány üzletfelelős hanyagságá­val magyarázható, akik kevesebbet rendeltek, mint amennyire az egy­ségnek szüksége lett volna. Ilyen eseteket tapasztaltak a No­vember 7 negyedben a kiállítási csarnok területén lévő egységben, valamint Meggyesfalván a Maria Cristian vezetése alatt álló egy­ségben. Számos helyen, — bár megvan a lehetőség rá — nem igyekeznek biztosítani a lakosság operatív el­látását. Október 31-én például a Cuza Voda utcai napipiacon a ma­rosvásárhelyi Zöldség- és Gyolcs­­értékesítő Központ 7 egysége közül csak 3 nyitott, a szövetkezetközi társulás egysége pedig 9 óráig zárva volt. Hibák vannak az árualap elosz­tásában is. Mi mással lehet ma­gyarázni, hogy például amíg a Kárpátok negyedében lévő zöldség­üzletben és a Tudor Vladimirescu negyedbeli Gostat üzletben bőven volt tojás, a város többi üzleteiben nem lehetett kapni. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy AZ RKP MAROS MEGYEI ÉS MAROSVÁSÁRHELY MUNICI­­PIUMI BIZOTTSÁGÁNAK AN­­KÉTJA A MAROSVÁSÁRHELYI ÜZLETEKBEN ÉS PIACOKON OKTÓBER 30—31-ÉN, az Ady negyedben lévő élelmiszer bódéban volt ugyan tojás, de gon­dosan elrejtve a hűtőszekrénybe. Az ellenőrző csoportok megálla­pították, hogy a zöldség- és gyü­mölcsüzletek ellátása általában ki­elégítő volt. Megállapították azon­ban azt is — s ez a szabálytalan­ság nem újkeletű a zöldségüzletek gyakorlatában —, hogy nem gaz­dálkodnak kellő gondossággal a rendelkezésükre álló árualappal, gyenge minőségű árut első osztá­lyú áron adnak el és bár a rak­táron ott áll a jó minőségű termék, addig nem árusítják, amíg a gyen­gébb minőségű el nem fogy. Ennek az a gyakorlati következménye, hogy a jó minőségű áru a raktá­ron degradálódik és mire az üz­letbe kerül épp oly gyatra lesz, mint a másik. Számos szabálytalan­ságra figyeltek fel sok húsüzlet te­vékenységében is. Az ellenőrzés tanulságai ismét bebizonyították, hogy az ellátás biztosítása és annak minősége nagymértékben múlik azon, hogy mennyire jó gazdák, jó kereskedők az egységvezetők. Jó példának em­líthető meg Ioan Rus, a Szovjet Hő­sök terén lévő üzlet felelőse, Ma­ria Nedelcu a Dózsa utcai zöld­ségüzletből, Tüzes L­ a Tudor Vla­dimirescu negyedbeli Gostát üzlet­főnöke és még többen mások, a­­kiknek az irányítása alatt álló egy­ségben rend volt, példás a kiszol­gálás és megfelelő az áruellátás. Ezzel szemben nagyon sok egy­ségben a rossz ellátás és kiszolgá­lás s mindenekelőtt a rendetlenség az egységfelelősök rovására íran­dó. De szerepe van ebben a ke­reskedelmi szervek és vállalatok felületes ellenőrző munkájának is. Az ellenőrzés során felszínre ke­rült hibák kiküszöbölésére minde­nütt megtették a szükséges intéz­kedéseket és esetenként nem ma­radt el a szigorú felelősségrevonás sem. Csupor Lajost, a Dózsa György utcai 87. számú húsüzlet felelősét az Élelmiszer Helyi Kereskedelmi Vállalat vezetősége 10 százalékos fizetéslevonással büntette október hónapra, mert nem bocsátotta á­­ruba az egységbe érkezett 10 lejes friss húst. Hasonlóképpen bünte­tésben részesült Maria Cristian, az egyik meggyesfalvi kenyérüzlet felelőse, mert elhanyagolta az egy­ség ellátásának biztosítását, továb­bá több zöldségüzlet felelőse az ellátás elhanyagolása és a keres­kedelmi szabályok megszegése mi­att. Az ellenőrzésen tapasztaltak a­lapján felhívták a Malom- és Sütő­ipari Vállalat vezetőségének a fi­gyelmét arra, hogy tegyen meg minden intézkedést a szállítási gra­fikonok tiszteletben tartása érdeké­ben és a legszigorúbban vonja fe­lelősségre azokat, akik hibásak a kenyérellátásban október 30—31- én történt kiesésekért. Ugyanakkor utasították a Vasútat, a Cukorgyá­rat, hogy a Malom- és Sütőipari Vállalattal egyetértésben dolgozza ki a sorompók lezárásának grafi­konját úgy, hogy emiatt ne szen­vedjen kárt a város kenyérellátása A gyűlés tanulságai alapján uta­sították a Helyi Élelmiszer Keres­kedelmi Vállalatot és az Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalatot, hogy az árualap kiegészítése érdekében kutassák fel a más megyékben fel­lelhető fölöslegeket. A zökkenőmen­tes ellátás biztosítása érdekében november elsejétől naponta ellen­­őrizniök kell a szállítási grafikonok betartását. Számos intézkedést irányoztak elő a zöldségkereskedelem javí­tására. Az ellenőrzés megállapításait fi­gyelembe véve számos intézkedést irányoztak elő a Közétkeztetési, a Cukrászipari és az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalata tevé­kenységének javítására. Az intéz­kedések minden bizonnyal javíta­nak a helyzeten, azonban az ellá­tás zökkenőmentes biztosítására hozott intézkedések csak úgy le­hetnek hatékonyak, ha rendszere­sen ellenőrzik az utasítások végre­hajtását, ha idejében felfigyelnek minden káros jelenségre, a nem­törődömségre, a hanyagságra és a legnagyobb szigorral vetnek véget minden ilyen megnyilvánulásnak. Honpolgári összefogással Hogy rózsák és díszfák között pompázzanak az új házak Az első igazán hideg őszi vasár­nap délelőtt az utcán is alig jártak emberek. A Savinetti negyed la­kóinak, a munkában megedzett fér­fiaknak nem számított, hogy milyen az időjárás. Kiskabátra vetkőzve, elég korán hozzáfogtak, hogy végé­hez érjenek annak a munkának, a­­mit jó héttel azelőtt megkezdtek. A múlt héten ugyanis a harmat­ütötte virágokat szedték össze az ágyásokból, kertészekhez illő ügyes­séggel takarították el a meleg nyár „nyomait“. Ezen a vasárnapon pe­dig gödröket ástak, családonként kettőt, hogy díszfákat, rózsabokro­kat és törpefenyőt ültessenek. E­­gyébként ebben az évben végig se­rénykedtek a lakók. A kolozsvári Electro Montaj szakembereivel kar­öltve (ez a vállalat támogatja a negye­det minden hazafias munkában), játszótereket készítettek, kisebb és nagyobb gyerekeknek, gruppokat ástak, virágokat ültettek. Abból, amit eddig elmondtunk úgy tűnhet, nincs semmi új abban, amit a Savinetti negyed lakói csi­náltak ez idáig. Ez igaz. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy ez a vá­ros legfiatalabb negyede, az építők ebben az évben fejezték be a mun­kát, már másképp kell nézni a dol­got. A Kárpátok negyedében például annak idején, a munka befejezése után jó évig is ott állt a törmelék, virágokat pedig csak későre láttunk a negyed körül. És említhetnénk még olyan régi negyedet, ahol ri­deg, „hétköznapi“ a környezet. A savine$tiek ennek az ellenkezőjé­vel tűntek ki. Azonnal válaszoltak az Ady negyed felhívására, amely­nek az a lényege, hogy „tegyük szebbé, vonzóbbá lakónegyedünket“. Ebben az évben 1 350 órát dolgoz­tak hazafias munkaként a savinel­­liek. Amikor beköltöztek, a negyed udvarát egyméteres vastag törme­lék takarta, járni is alig lehetett. Közbenjárással, a municípiumi nép­tanács támogatásával ezer teherko­csi törmeléket hordtak el, és ugyan­ennyi „termő“ földet terítettek el a házak között. Zöldövezetet létesítet­tek, virágokat ültettek és a muni­­cípiumban jelenleg a városnegyed rendezésében „kiírt" verseny máso­dik helyezettjei, megelőzve régi, „jó nevű“ negyedeket. A verseny­­szabályban megjelölt ezer pontból 980-at összesítettek. Jövőre 750 négyzetméteren nyolcezer tő virá­got, hatszáz rózsabokrot és három­ezer törpefenyőt akarnak elültetni. Hatszáz díszbokrot a municípiumi néptanácstól kapnak. A jövő évi munkát tehát már az idén megkezd­ték. S mint a lakótársulás elnöke, Patrascu Mihail ezen a vasárnapon megjegyezte, a következő évben el­sők akarnak lenni a negyed-szépí­­tési versenyben. Maiorescu Alexandru, a negyed adminisztrátora, a vasárnap délelőtt­­jét az emberek toborzásának, a munka kijelölésének szentelte. De írhatnánk külön-külön minden lakó­ról, sajnos, csak néhányuk nevét van lehetőségünk közölni: Gligor An­drei, Kálmán Pál, Nagy Zoltán, Farcádi Isván, Wagner Laurentiu, Urbán György és még sokan mások. Ezen a hideg vasárnapon otthagy­va a meleg szobát, föláldozva a szabadidő jó részét, összefogva dol­goztak, hogy a negyedük jövőre még szebb legyen, rózsa és díszfák kö­zött pompázzanak a házak. Példá­juk igazán követésre méltó. FARAGÓ L. Újabb villamos távvezeték Hétfőn üzembe helyezték a Ro­mán—Pascani—lasi 106 kilométe­res, 110 kilovoltos villamos veze­téket, valamint a Pascani-i transz­formátorállomást. Az új létesítmé­nyekkel kialakult a lasi vidéki ipari övezet harmadik energiaszolgáltató vonala, amely egyben megjavítja Pașcani, Tg. Frumos és Hirláu vil­­lamosenergia-ellátását is. (Agerpres) A MEZŐGAZDASÁ­g, nemzetgazdaság eme fon­tos ágának fellendítése, sokoldalú fejlesztése ér­dekében számos nagy hordere­jű intézkedés látott napvilágot ebben az esztendőben. Ezek ke­retében elsőrendű fontosságú az állattenyésztés fejlesztése, kor­szerűsítése, melynek megvalósí­tása érdekében nagyszabású, 10 évre szóló országos program ké­szült, s ennek szerves része­ az ugyancsak ezt a célt szolgáló me­gyei programok. Ezen programok újabb lendü­letet adtak az ország állatte­nyésztésének fellendítését célzó munkának. Kijelölték azokat az utakat, irányvonalakat, eszközö­ket, amelyek elsősorban hivatot­tak biztosítani a belterjes állat­­tenyésztés megvalósítását, az ország ez irányú feltételeinek magasabb fokú hasznosítását. S minthogy az állattenyésztés fel­lendítésének egyik alapvető kö­vetelménye az ésszerű, gazdasá­gos takarmánytermesztés és fel­­használás, a programba foglaltak maradéktalan teljesítése érde­kében törvénytervezetet bocsá­tottak ki a takarmánytermesz­tés és felhasználás módozatairól. A törvénytervezet magába sűrí­ti a mezőgazdasági egységek ál­lattenyésztőt s a tudományos ku­tatók sokéves tapasztalatait, támpontot nyújt és egyben kö­telez is minden állattenyésztőt, hogy mind a takarmányok ter­mesztésében, mind pedig azok felhasználásában az ésszerűsé­get, a gazdaságosságot tartsa ! 12 imm | TiKimm­i mímm szem előtt. Ma már, amikor kor­szerű állattenyésztő kombináto­kat építünk, létesítünk, amikor a legkorszerűbb technológia a­­lapján kezdtük meg a hús, a tej, a tojás előállítását, szinte el­képzelhetetlen a takarmánygaz­dálkodás egységes, a követelmé­nyeket, a lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő intézkedések nélkül. A törvénytervezet irányt szab az össztakarmányszükséglet fe­­dezésének, kiemeli olyan akciók megszervezésének szükségessé­gét, amelyek biztosíthatják a szántó­földi takarmánytermesz­tés fokozását, a legelők, rétek hozamának növelését. Előírja a termesztett takarmányok szerke­zete javításának szükségességét, a vetőmagtermesztés megszer­vezését, oly módon, hogy min­den egység állatfajtánként biz­tosíthassa a legjobb összetételű takarmányokat. A törvénytervezet legfontosabb kapitálusai a takarmányok fel­­használását és ennek függvényé­ben a célszerű fejadagok össze­állításának lehetőségeit részlete­zik. Nem csupán az a tény fi­gyelemre méltó, hogy határt szabnak az abraktakarmányok felhasználásának s egyben a költségek növelésének, hanem az is, hogy rámutatnak azokra a módozatokra, amelyek révén kiegyensúlyozott, tápanyagok­ban gazdag fejadagokat állíthat­nak össze az állattenyésztők, el­sősorban a tömegtakarmányok, a nagy mennyiségben termesztett ter­més takarmányok jobb hasz­nosítása révén. Bővíteni és gaz­dagítani lehet és kell ezeket a fejadatokat a takarmánytók, ta­karmányrépa termesztése, a zöldtakarmányok szemcsézésének kiterjesztése, az ipari hulladé­kok stb., felhasználása révén. Természetesen, megyénk állat­­tenyésztőire is új, jelentős fel­adatokat ró a törvénytervezet gyakorlati alkalmazása. A felté­teleink, lehetőségeink megvan­nak hozzá, hiszen­­ az állatte­nyésztési program megvalósítása érdekében tett első lépések nyo­mán megalakultak a korszerű technológiát alkalmazó állatte­nyésztő komplexumok, az azokat kiszogáló takarmánytermesztő farmok. Tapasztalatokkal ren­delkezünk a gyengébb minőségű takarmányok magasabb fokú hasznosítása terén, s lehetősé­günk van arra, hogy a tapasz­talatokat általánosítsuk, hogy e­­gészen kis beruházásokkal meg­felelő takarmányelőkészítőket létesítsünk minden állattenyész­tő telepen. Rövidesen megkezdi működését a szövetkezetek kö­zös erőfeszítésével épült kombi­­nálttakarmány-gyár. Mindezek birtokában most m­ár arra van szükség, hogy a mezőgazdasági egységek vezetőségei, a szakem­berek megfelelő akcióprogramot készítsenek, amelyek az új tör­vénytervezet előirányzatai al­kalmazásának feltételei között biztosítják az évi és távlati ter­vekben megjelölt termelési fel­adatok teljesítését, túlszárnyalá­sát, valamint új takarmányozá­si rendszerek, módszerek és el­járások alkalmazását és a fo­gyasztások csökkentését. E te­kintetben lapunk hasábjai az érdekeltek rendelkezésére állnak, észrevételeik, javaslataik, ta­pasztalataik közlésére.

Next